2013.12.16.
Émile Durkheim 1858. április 15.(Epinal)1917. november 15.(Párizs) Francia szociológus. A pedagógia és társadalomtudományok professzora a bordeaux-i egyetemen, majd a Sorbonne-on.
Cél és érték. Állapot és pillanat. A szubkultúrák nyelvi, viselkedési, öltözködési reprezentációi. A kulturális különbségek reprezentációs funkciói. A szociális reprezentáció típusai.
9. BŰN ÉS BOLDOGSÁG.
Enyedi Andrea
Az öngyilkosság Eredeti címe: Le Suicide 1894-ben írta Durkheim. Célja az volt, hogy bemutassa azoknak a módszereknek az alkalmazását, amelyeket bővebb részletességgel fejtett ki „a szociológia módszertana” c. könyvében. Az öngyilkosságban nem csupán egy elméletet fejtett ki, hanem arra törekedett, hogy ezt empirikus ismeretanyaggal és a jelenségre utaló statisztikai adatokkal bizonyítsa és egészítse ki. Arra törekedett, hogy a vizsgálat megkezdése előtt hipotéziseket állítson fel, majd e feltételezéseket verifikálja.
Durkheim vizsgálat alá vonta az egyéni tényezők hatását az öngyilkosságok számára, és kimutatta, bizonyította, hogy ezek a tényezők nem befolyásolják azt. Az öngyilkosságok alakulására a társadalmi tényezők vannak hatással. Az öngyilkosság elsősorban nem az egyének velük született tulajdonságaitól, hanem rajtuk kívül álló és rajtuk uralkodó okoktól függ.
Az öngyilkosság meghatározása: Öngyilkosságnak nevezünk minden olyan halálesetet, amelyet közvetlenül vagy közvetve magának az áldozatnak valamilyen pozitív vagy negatív aktusa idézett elő, ha tudta, hogy aktusa szükségképpen erre az eredményre vezet.
Az öngyilkosság kiváltó okainak nem tekinthetők: • • • • • • • • •
az elmebetegség a neuraszténia: kezdődő őrültség az alkoholizmus a faj az egyén vérmérséklete az öröklődés az éghajlat a hőmérséklet az élet nehézsége
1
2013.12.16.
Az öngyilkosságot befolyásoló tényezők: • a civilizáció • az életkor: a gyermekkor elmúltával nő, majd 70-80 éves kor körül csökkeni kezd. • a vallás: katolikusoknál (összetartó erő) jóval ritkább, mint a protestánsoknál, és a zsidóknál a legalacsonyabb. • az emberi ill. társadalmi kapcsolatok intenzitása (a társadalmi élet intenzitása) • a társadalom integráltsága • a tanultság (az oktatás színvonala) • a válságok: az egyensúly megbomlása • az ipari, pénzügyi, gazdasági változás • a válás intézménye, amely a házasságra gyakorolt hatása révén készteti az embereket öngyilkosságra.
Az amivel az öngyilkosságokat általában indokolják csak a felszínen lévő, látszólagos ok.
Ezek az okok az egyének sajátos gyenge pontjait jelzik, amelyen keresztül a valódi ok kiváltja a tettet.
Csak akkor következik be hirtelen növekedés (csökkenés) az öngyilkosságok számában, ha a társadalomban változások következnek be, azaz, ha megbomlik a társadalom egyensúlya.
A társadalmi közeg hozza létre az öngyilkossági hajlamot. A ragályos (utánzásos) öngyilkosság csak a már erre hajlamosakra van hatással, és kiválthatja az öngyilkosságot.
Az egyes társadalmakra különböző arányszámok jellemzőek, de ezek a válságokkal párhuzamosan változnak.
Utánzás: „utánzásról akkor beszélünk, amikor egy aktus közvetlen előzménye egy másik ember által előzőleg véghez vitt hasonló aktus képzete, anélkül, hogy e képzet és a végrehajtás közé bármiféle olyan, explicit szellemi művelet ékelődnék, amely a reprodukált aktus belső jellemzőivel kapcsolatos.”
Durkheim szerint:
A vallás és az öngyilkosságok száma között összefüggést mutatott ki Durkheim: igazolta, hogy az öngyilkosság mindenütt egyenesen arányos a protestánsok számával és fordítottan arányos a katolikusok számával. A zsidók öngyilkossági készsége pedig néha még a katolikusoknál is csekélyebb. Ennek ellenére a protestantizmus ugyanúgy bűnnek tartja az öngyilkosságot, mint a katolikusok.
Az öngyilkosság fordítva arányos a vallásos, a családi és a politikai társadalom integrációs fokával. Az öngyilkossági hajlamban szerepet játszanak a kulturális különbségek is.
2
2013.12.16.
Az öngyilkosság különböző típusai: • az egoista öngyilkosság: az individuális én túlsúlyba kerül a társadalmi énnel szemben. Ez az öngyilkosság egyik lehetséges kiváltó oka. Jellemzője a nyugodt melankólia, a befelé fordulás, az egyén önmagát elemzi. Van egy másik formája is, amikor az egyén vidám könnyedséggel vállalja a sorsát. Ez az epikureus öngyilkosság. • az altruista öngyilkosság: kezdetleges individuáció, a társadalom túl szorosan fogva tartja az egyént. Ennek a típusnak 2 fajtája van: a kötelező altruista öngyilkosság és a fakultatív altruista öngyilkosság • az anómiás öngyilkosság: az egyén vágyainak nincs korlátozó tényezője, az igények kielégíthetetlenek.
Az öngyilkosság igen gyakori a primitív népeknél. Ezek 3 kategóriába sorolhatók: Az öregség küszöbére érkezett vagy betegség által megtámadott emberek öngyilkosságai. Asszonyok öngyilkosságai férjük halálakor. A vezér halálakor, alattvalóinak vagy szolgáinak öngyilkossága.
• Az öngyilkosságot már a nagyon korai időkben is elítélték és büntették. • A régi görög és latin államokban az állam engedélyéhez kötötték az öngyilkosságot. Ennek híján az törvénytelennek minősült. • A keresztény társadalmak kialakulásával egyidejűleg tiltotta meg az egyház az öngyilkosságot. • Angliában a X. században a bűnözőkkel vették egy kalap alá az öngyilkosokat. • Az orosz jog is igen szigorúan járt el az öngyilkosokkal. • A legtöbb ilyen országban az öngyilkosok segítőjét, a bűnrészest is elítélik. • A mohamedán társadalmak ugyanígy tiltják az öngyilkosságot. • Ugyanakkor a primitív népeknél virágzott az altruista öngyilkosság, ezért valószínűsíthető, hogy formálisan nem tilos. • Ettől eltekintve az öngyilkosság helytelenítése egyetemes jelenség
Durkheim szerint: A túl korai házasságoknak fokozó hatásuk van az öngyilkosságra, főleg a férfiaknál. A házasok kevésbé veszélyeztetettek, mint a hajadonok, ill. a nőtlenek. Az özvegyek öngyilkossági hajlama a házasok és az egyedülállók között helyezkedik el. A házasok védettségében a családi környezetnek van döntő szerepe, és nem a házastársi kapcsolatnak. Minél nagyobb a családok telítettsége, annál kisebb az öngyilkosságok száma.
A különböző európai társadalmak öngyilkossági arányszámai egymástól igen eltérőek lehetnek, de alakulásukban mindenütt megfigyelhető egy bizonyos törvényszerűség. Tehát csoportonként különböző az öngyilkossági tendencia, de egy-egy csoporton belül éveken át lényegében azonos. Ugyanakkor a társadalmat alkotó egyének évről évre változnak. Vagyis az öngyilkosok száma állandó, amíg a társadalom nem változik. Tehát csakis a társadalmi feltételek változása változtathatja meg az öngyilkosságok számát. Amíg az öngyilkosok száma minden évben egyenlő, addig ez azt jelenti, hogy az áramlat nem egyszerre éri el azokat, akikre hatással lehet. Azok, akiket jövőre ér majd el, már most is élnek. Ez azt jelenti, hogy az idő előre haladtával, a tapasztalatok bővülésével, fokról fokra hatják át az érintett embereket.
Az öngyilkossággal kapcsolatos törvényhozás két fő szakaszon ment át: Az első szakaszban az egyén nem ölheti meg magát egyedül a saját elhatározásából, de az állam engedélyt adhat neki. A második szakaszban a társadalom feltétel és kivétel nélkül elítéli az öngyilkosságot. Erkölcstelennek tekinti azt. A tilalom annál erősebb, minél inkább kifejlődnek az egyén jogai az állammal szemben.
3
2013.12.16.
• Az egoista öngyilkosság és a gyilkosság ellentétes okokból fakad. • Az altruista öngyilkosság és a gyilkosság nagyon könnyen mutat párhuzamosságot. • Az anómiás öngyilkosság is összhangba kerülhet a gyilkossággal, ugyanis az ilyen egyén kétségbeesésében könnyen egy másik ember ellen fordulhat. • Az öngyilkosság a nagy központokban és az intenzíven civilizált körzetekben alakul párhuzamosan a gyilkosságokkal. Ugyanis itt rendkívül erős az anómiás állapot.
Megoldás az öngyilkosságok mérséklésére ill. megakadályozására: A társadalmi csoportokat szilárddá kell tenni, hogy erősebben fogják az egyént. Szakmai decentralizálás: szakmai, azaz hivatáscsoportok létrehozása.
Nincs olyan társadalom, ahol ne fordulna elő öngyilkosság. Fokozódása általános jelenség Európában, ez annál erősebb, minél magasabb fokú egy nemzet kultúrája. Ez a fokozódás azonban nem a haladás belső természetében rejlik, hanem azokban a sajátos feltételekben, amelyek között a haladás napjainkban realizálódik.
Az öngyilkosságról ma • Sokkal többrétű jelenségnek tűnik – genetikai – epigenetikai – táplálkozási – kulturális – stb…
• A cél egy klasszikus szociológiai munka bemutatása volt
A leírás problémái Antropológusok – a Földön
• Egy másik kultúrát hagyományosan kívülről írunk le, a sajátunkat belülről – Új jelenség: az indián antropológus
• A történelem a kultúrák bizonyos részeit konzerválja (írásbeliség, tárgyi kultúra egyes részei), a többi hogyan rekonstruálható? – Előtérbe kerül a tárgyakat felhalmozó, saját történetét megörökítő réteg – Mi előtörténetünkből mivel azonosítjuk magunkat?
4
2013.12.16.
A megismerő antropológus pozíciója • Lévi-Strauss: nem a mítoszok és rokonsági viszonyok tartalma, hanem struktúrája • Malinowski: a kula, illetve a szokásrendszer mint kiterjedt gyakorlat, melynek összefüggéseit a benne résztvevők nem, hanem csak az elemző tárja fel, ‘rakja össze’ • Geertz: a társadalmak és az életmódok tartalmazzák saját értelmezésüket, az elemzőnek belehelyezkedveazonosulva ezt kell megértenie
Az antropológus kettős kötöttsége: viszonya az idegen és a saját kultúrához • Lévi-Strauss: a mítosz és a tudomány ugyanazon logika szerint működik • Malinowski: az élet más formáinak megértésére irányuló vágy, mely végső soron saját világképünk gazdagítása, saját természetünk megértése és finomítása • Mauss: a hagyományos társadalmak tanulmányozása révén egy sokkal tágabb perspektíva felfedezése, mint a jeges haszonelvű számítgatáson alapuló nyugati világ: kritika és program
Javak és szükségletek A csere jelentősége • A szükséglet és felhalmozás modell: – naturalizált igények, kielégíthetetlenség – egyéni célkövetés, felhalmozás, szerzési ösztön – érdek, haszon, haszonelvűség (utilitarizmus)
• Ennek kritikájaként a csere és a javak tágabb értelmezése
TÁRGYAK, JAVAK, JELENTÉSEK: CSERE ÉS KÖLCSÖNÖSSÉG 1. BRONISLAW MALINOWSKI: BALOMA A KULA LÉNYEGE
Az ajándékozás • Lévi-Strauss: a rokonság rendszere; incesztustilalom, exogámia: nem biológiai, hanem társadalmikulturális konstrukció • Malinowski: kula • Mauss: potlecs
• Malinowski: „etnográfusok etnográfusa”
– fizika-matematika diploma – antropológiai tanulmányok: Lipcse, London
• terepmunka:
– 1914-1915 Port Moresby – Trobriand-szigetek –1915-1916 -1917-1918
• terepmunka a brit etológiában: – úttörők:
• W. B. Spencer, F.J. Gillen • A. C. Haddon és társai • A. R. Radcliffe-Brown
5
2013.12.16.
terepmunka módszertanának rendszerbe foglalása: • Terepmunka feltételei: – közvetlen kontaktus a bennszülöttekkel – jelenségekről teljes áttekintés – módszertani követelmények: • statisztikai dokumentációs módszer • csontváz – lényegtelen részletekkel való kiegészítés
– érdekes megállapítások rendszerezett írásos anyagba gyűjtése
A kula (Malinowski)
• a mitológiában gyökerezik, hagyományos jogrend támogatja, és mágikus rítusok veszik körül. Minden lényeges ügylete nyilvános és szertartásos; meghatározott szabályok szerint bonyolódik le: • periodikusan, előre elhatározott időpontokban, és meghatározott kereskedelmi útvonalakon bonyolódik • olyan rögzített és állandó partneri státuson alapul, amely több ezer egyént köt párosával össze. Ez a partnerség élethosszig tartó viszony, amely különféle kölcsönös előjogokat és kötelezettségeket foglal magába, és egy sajátos, törzsek közötti viszonyt hoz léte óriási méretekben. • gazdaságilag a hitel egy specifikus formáján alapul, amely magas szintű kölcsönös bizalmat és kereskedelmi tisztességet tételez fel, • nem folyik semmiféle szükséglet nyomása alatt, mivel fő célja olyan javak cseréje, amelyeknek nincs semmi gyakorlati haszna.
• A következő fóliák egy korábbi kiselőadásból – átalakítva és végre képekkel - (köszönjük a munkát)
A kula vagyontárgyak és használati cikkek cseréje, így gazdasági intézmény kula fajtái: kis belső ügylet (belföldi kula): - egy kula-közösségen vagy szomszédos közösségen belül - tárgyak állandóan, folyamatosan szivárognak expedíció (nagy tengeri utazások): - tárgyak cseréje két, a tenger által elválasztott közösség között - nagy értéktömeg cserél gazdát
két fajta árucikk utazik: kula-cikkek: szoulava: - vörös kagylókból készített hosszú nyaklánc - óramutató járásával megegyező irányba vonul mwali: - fehér kagyló-karperec - óramutató járásával ellentétes irányba vonul értéktárgyak ceremonális tárgyak ideiglenes birtoklás
Szoulava és mwali
6
2013.12.16.
kereskedelmi ügyletek szabályai: kula ügyletek csak meghatározott partnerek között karperecek és kagylófüzérek mindig saját útirányukat követik a gyűrűn, soha nem cserélik őket visszafelé (soha nem állnak meg) kulához kapcsolódó másodlagos tevékenységek: expedíció esetén: előkészületek - csónakok építése - felszerelés előkészítése - élelmiszer ellátás biztosítása - vállalkozás időpontjának, szervezeti felépítésének rögzítése
közönséges kereskedés (szigetről szigetre való cserehasználati tárgyak) egyes területeken temetési szertartások, előkészületi tabuk, mágikus rítusok: - csónak építése közben (csónak gyors, biztonságos legyen) - hajózás veszélyeinek elhárítása - igazi kula mágia (a partner lelkére)
Szoulava és kulacsere kula fajtái: kis belső ügylet (belföldi kula): - egy kula-közösségen vagy szomszédos közösségen belül - tárgyak állandóan, folyamatosan szivárognak expedíció (nagy tengeri utazások): - tárgyak cseréje két, a tenger által elválasztott közösség között - nagy értéktömeg cserél gazdát
Kula-kenu
2. Marcel Mauss - Publikációk • 1899 Áldozat • 1903 Primitív osztályok – Durkheimmel • 1904 - Mágia általános teóriája 1925 - Ajándék • 1950 – Eskimo » Péter Ágnes, Szirányi Tamás
7
2013.12.16.
Szociológia és antropológia • Tanulmány az ajándékról • Az ajándékcsere formája és értelme az archaikus társadalomban • Marcel Mauss az alábbi területeken vizsgálódott – – – –
Polinézia Melanézia Amerika észak-nyugati partvidéke Néhány nagy jogrendszer
Cserélt ajándékok és a viszonzási kötelezettség (Polinézia) • Itt hiányzik az ellenszolgáltatás uzsorareje. De a viszonzás elmulasztása maga után vonja a „mana”, vagy mint a kínaiak mondják az „arc elvesztését. • Ajándékozott dolog szelleme –
Minden szigorúan személyes jellegű tulajdonnak van egy „hauja”, egy
szellemi hatalma.
• A Potlecs a kapott ajándék viszonzásának, a szolgáltatás nyújtás és az elfogadás kötelezettségét foglalja magában.
A potlecs mint a totális szolgáltatások rendszere (Marcel Mauss) • A primitív társadalmak nem naturális gazdálkodást folytattak. • Nem egyének, hanem közösségek (nemzetségek, törzsek, családok) kötelezik el magukat kölcsönösen, cserélnek és szerződnek • A cseretárgyak nem kizárólag gazdaságilag hasznos dolgok (javak, értékek, ingóságok és ingatlanok), hanem udvariassági aktusok, lakomák, ritusok, asszonyok, gyerekek, táncok, ünnepek, vásárok, amelyeknek csak egy mozzanata az üzletkötés • Önként követik őket, jóllehet betartásuk szigorúan kötelező.
• A következő fóliák egy tavalyi kiselőadásból – átalakítva és végre képekkel - (köszönjük a munkát Péter Ágnesnek és Szirányi Tamásnak)
Északnyugat-Amerika • Északnyugat-amerikai törzseknél két fogalom, mégis sokkal egyértelműbb, mint a Melanéziai Potlecs, vagy a Polinézia fejlettebb vagy tagoltabb intézményei esetében: ez pedig a hitel és a határidő, valamint a dicsőség fogalma • Az indiánok ügyleteiben nagy szerepet játszik a dicsőség fogalma • Az esetek nagy részében nem is az ajándékozásról és a viszonzásról van szó, hanem pusztításról
• Az embernek adott, de az isteneknek és az természetnek szánt ajándék – Általában ezek áldozati ajándékok, pusztítások. Azért áldoznak az isteneknek, hogy békét szerezzenek.
A három kötelezettség: adni, kapni, viszonozni • Az adás kötelezettsége a Potlecs lényege • Az elfogadás kötelezettsége nem kevésbé kényszerítő • A viszonzás kötelezettsége maga a Potlecs • A dolgok ereje – A Potlecs során cserélt dolgokban van egy olyan hatóerő, ami az ajándékokat körforgásra kényszeríti, arra, hogy adják és viszonozzák őket.
A római polgári jog
• A római polgári jogban a javak átadásában semmi sem egyszerű. Az átadás mindig ünnepélyes és kölcsönös.
8
2013.12.16.
Klasszikus hindú jog: Az ajándék elmélete
• A klasszikus hindu jog szerint az ajándékba adott dolog ebben az életben is, a másikban is megteremti a jutalmát.
A germán jog: a zálog és az ajándék
• A germán jogban bármilyen szerződés, vétel vagy eladás, kölcsön vagy letét magában foglalja a zálog intézményét
• Az ajándék az, amit adni is kell, kapni is kell, de ugyanakkor mégis veszélyes elfogadni
Erkölcsi következtések • Dolgoknak kereskedelmi értékükön felül mindig van érzelmi értékük is • A meghívást mindig viszonozni kell • Gazdsaságszociológiai és politikai gazdaságtani következtetések
3. Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma
– Megvan az érték fogalma; néha értelmetlenűl költik el – A javak teljes elpusztítása sem felehet meg a teljes elszakadásnak – Adni: kinyílvánítani a felsőbbrendűséget
Clifford Geertz
Mi az antropológia? • Az antropológia az emberekkel, mint komplex szociális lényekkel foglalkozik, melyek rendelkeznek a beszéd, a gondolkodás és a kultúra képességével. Az antropológia tudománya a világon mindenfelé élő emberek életének biológiai és kulturális aspektusainak megértéséről szól.
• Nagy hatású tudós • Értelmező antropológia megteremtője és elismert képviselője • Korábban ökológiai antropológus (Agricultural Involution, 1963) » Juhász Ferenc & Tóth Péter
1912-1992
9
2013.12.16.
Fogalom ismertető • Minden ember azonos alapvető biológiai jellemzőkkel születik, de attól függően, hogy hol nő fel, különböző éghajlattal, ételekkel, nyelvekkel, vallásos képzetekkel stb. találkozik. Az embert azonban nem csak a környezete formálja, hanem az a világ is, ahol él. Az antropológia fő célja megérteni azokat az általános kényszereket, melyek között az emberek élnek, és azokat a különbségeket, melyek nyilvánvalóak az egyes társadalmak és kultúrák között.
„Kulturális dimenzió” • Szimbólumokban megtestesülő jelentések történetileg közvetített mintáit jelöli, a szimbolikus formákban kifejezett örökölt koncepciók azon rendszerét, amelynek segítségével az emberek kommunikálnak egymással, állandósítják és fejlesztik az élettel kapcsolatos tudásukat és attitűdjeiket.
• „Bizonyos empirikus események furcsa homályossága, az erős, kérlelhetetlen fájdalom néma értelmetlensége és a feltűnő bűnösség rejtélyes megmagyarázhatatlansága, mindazt a kényelmetlen gyanút ébresztik fel, hogy a világ és az ember élete a világban talán minden valódi rendet nélkülöz – nincs tapasztalati rendszeresség, nincsenek érzelmi formák, nincs érzelmi koherencia”.
• Ethosz: egy közösség alapvető viszonyulása saját maguk és az élet által visszatükrözött világ elé (élet árnyalata, jellege, minősége, atmoszférája). • Világkép: a dolgok tiszta megjelenéséből áll össze, azaz a természetről, az énről, a társadalomról alkotott képzetek összessége (rítusok, vallási hiedelmek). • Szimbólum: megfoghatóan fejeznek ki fogalmakat, érzékelhető formákból leszűrt absztrakciókat, valamint eszmék, attitűdök, ítéletek, vágyak vagy hitek konkrét megtestesüléseit. Szerepük, hogy szintetizálják egy nép ethoszát, azt a képet, amelyet a puszta valóságban létező dolgokról fenntartanak, a rendről vallott legáltalánosabb elképzeléseiket. • Kulturális minta: szimbólumok rendszere, információ külsődleges formái.
Kulturális minta • Kulturális minták segítsége nélkül nem lennénk képesek teljes értékűen működni, mivel sem irányérzékünk, sem önkontrollunk nem lenne és görcsös impulzusok és homályos érzések káosza venne minket körül. Az ember szimbólumoktól és szimbólumrendszerektől függ és ez a függőség olyan erős hogy meghatározza életképességét
• „Éppúgy nem mondhatjuk, hogy csak egyféle vallásos állapot létezik, mint ahogy azt sem, hogy csak egyféleképpen lehet valami iránt tisztelettel viseltetni”. Pl. a navahó indiánok, bali kakasviadal. Függ a diszpozícióktól.
10
2013.12.16.
Geertz szerint a vallás
Vallás, mint kulturális rendszer
• Szimbólumok rendszere amely arra szolgál, hogy erőteljes, meggyőző és hosszan tartó motivációkat és lelkiállapotokat hozzon létre az emberekben, miközben kialakítja létezésének általános rendjének koncepcióit és ezeket a koncepciókat a tényszerűség olyan aurájába öltözteti, amelyben a lelkiállapotok és motivációk egyedülállóan valóságosnak tűnnek.
• Bármely kísérlet, amely arra törekszik, hogy egy adott nyelv tudása nélkül beszéljen, nem kevésbe reménytelen, mint olyan vallásban hinni, amely egyedi értelemben nem egy vallás. Hasonlóképp minden élő és jól működő vallásnak határozott ismertető jegye van. Az erejük egy sajátos és szokatlan üzenetből és abból az elfogultságból áll, amit ez a kinyilatkoztatás ad az életnek. A megnyíló távlatok és misztériumok egy másik világba hívnak; egy másik világban élni – akár teljesen el akarunk merülni benne, akár nem – ez az amit a vallás jelent.
Geertz gondolatrendszere
Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez
• Kultúra fogalma • Szimbólumok középpontba állítása • a kultúrát a "szereplők" nézőpontjából kell tanulmányozni
Mély játék: Jegyzetek a bali kakasviadalról • Legetnográfikusabb írás • „mély játék” • státushierarchia kifejeződése és a státusversengés színhelye • státuskapcsolatok dramatizálása
• csoporthoz való tartozás • társadalmi szenvedélyek bemutatására szolgáló metafora • történet, melyet önmaguknak önmagukról mondanak
• Összefoglalja elméleti-módszertani álláspontját • nem törvénykereső, hanem értelmező tudomány (sajátos adatszerző módszer: néprajzi leírás) • Kulturális környezet ismeretének alapvető fontosságának megértése • Antropológus konstrukciója a néprajzban „adatként” jelenik meg • Kritika: „antropológus célja: sűrű leírás”
„Mély játék” • Kakas, mint szimbólum. • Nem csak a kakasok küzdenek. • Szabályok • Lapos ill. mély viadal • Pénz vs. erkölcsi szimbólum
11
2013.12.16.
Mennyire meggyőző Geertz narratívája? • 1. 2. •
A VIADAL MINÉL INKÁBB Közel egyenlő státusú felek között zajlik, Magas státusú egyének között zajlik ANNÁL MÉLYEBB
• Stílusa és munkássága egyaránt heves vitákat vált ki • Elveti az antropológia tudományosságának a gondolatát, szubjektív tapasztalatokon alapszik • Nem lehet ellenőrizni munkáinak hitelességét • Elég e ez a meggyőzéshez?
12
