24 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (3)
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS
EMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA VÖRÖSHAGYMÁRA TÓTH JÁNOS, OMBÓDI ATTILA Szent István Egyetem, Kertészeti Technológiai Intézet KULCSSZAVAK: termésátlag, szárazanyag-tartalom, tárolhatóság, stressztűrés A magyar hagymatermesztés versenyképességének szempontjából kulcsfontosságú a termékminőség, valamint a termesztés megbízhatóságának javítása. A megfelelő káliumellátás javítja a minőséget és a stressztűrő képességet is. Kísérletünk célkitűzése az volt, hogy vizsgáljuk az emelt szintű kálium indítótrágyázás hatását a tavaszi vetésű vöröshagyma termésátlagára, minőségére és tárolhatóságára. A termesztés során a kontroll állomány 279 kg K2O/ha-os kálium műtrágyázásban részesült. A kezelt állományban ezt 50%-kal, 419 kg K2O/ha-ra növeltük úgy, hogy a plusz káliumot teljes egészében az indítótrágyázás során juttattuk ki. Az emelt szintű kálium indítótrágyázás 23%-kal, statisztikailag is szignifikáns mértékben növelte a vöröshagyma termésátlagát. Ez a hatás a tőszám 16%-os és a hagyma átlagtömeg 7%-os növekedéséből adódott. Ezt az eredményt a kezelt növények nagyobb stressztűrésével magyarázzuk, ami jól megmutatkozott az aszályos nyarú 2009-es évben. Az összes szárazanyag-tartalmat nem befolyásolta az emelt szintű kálium indítótrágyázás, ugyanakkor a hagyma húsa keményebb és kissé fehérebb lett e kezelés hatására. A tárolás során februárig nem figyeltünk meg lényegi különbségeket, de a tárolási időszak végére a kezelt állomány tárolási vesztesége 6%-kal kisebbnek adódott. Eredményeink alapján kedvezőnek bizonyult az indító káliumadagok megnövelése, a jobb stressztűrés magasabb termésátlagot eredményezett. Az emelt szintű káliumtrágyázás következtében kialakuló jobb stressztűrés kulcsfontosságú a termesztés tervezhetőségének és kiszámíthatóságának növelésében, különösen napjaink rendkívül változékony időjárási körülményei közepette.
BEVEZETÉS ÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A magyar hagymatermesztés volumene tartósan csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi években. Évek óta nettó importőrök vagyunk vöröshagymából (FRUITVEB, 2010). A magyar hagymatermesztés versenyképességének biztosítása szempontjából kulcsfontosságú a minőség, valamint a termesztés megbízhatóságának javítása. E célok megvalósításának egyik lehetséges módja a káliumellátás optimalizálása. A kálium széleskörű szerepet tölt be a növények életfolyamataiban: részt vesz a szénhidrát-anyagcserében, a nitrogénforgalomban és a fehérjék szintézisében, az esszenciális ásványi elemek felvételének szabályozásában, az esszenciális szerves savak semlegesítésében, több mint 60 enzim aktiválásában, a merisztémaszövetek növekedésében, valamint a sejtek vízviszonyainak szabályozásában (KÁDÁR, 1993). A kálium elsődleges szerepet játszik a sztómák nyitódásának és záródásának szabályozásában is, a káliummal jól ellátott növényeknek a kisebb mértékű transzspiráció miatt alacsonyabb a vízfogyasztása (SÁRDI, 1999). Termesztési szempontból a kálium egyik legfontosabb szerepe az, hogy fokozza a növények hidegtűrő képességet, javítja a szárazságtűrést, valamint a vastagabb sejtfal képződése által növeli a betegség-ellenállóságot. Kedvezőtlen körülmények között a jó káliumellátás csökkenti a terméskiesést, fokozza a termésbiztonságot (ZSOM, 2008). A vöröshagyma jelentős mennyiséget vesz fel káliumból, ami a szakirodalmak és gyakorlati tapasztalatok alapján növeli a termés mennyiségét, minőségét és javítja a tárolhatóságot is. Az optimális káliumellátás növeli a hagyma szárazanyag-, cukor- és vitamintartalmát. Emelt dózisú kálium-trágyázással a kopaszodásra hajlamos fajták páncélosságát, színét, tárolhatóságát és ezáltal a piacosságát is lehet javítani (BARNÓCZKY & NÉMETHYNÉ, 2007; BARNÓCZKI, 2009). Egyéves termesztésben különösen nagy jelentősége van a megfelelő káliumellátásnak (UZONI, 2007). TERBE és CSATÓ (2004) szerint az egyéves vöröshagyma fajlagos káliumtartalma 3,5 kg/t. Az utóbbi években elsősorban Indiában és Egyiptomban végeztek a vöröshagyma káliumellátottságával kapcsolatos konkrét kísérleteket. SINGH és VERMA (2001) kísérletében a káliumdózisok és a fejtrágyázások számának növelése magasabb termésátlagot és szárazanyag-tartalmat eredményezett. EL-BASSIONY (2010) emelt dózisú kálium indító- és fejtrágyázással nagymértékben növelte a hagyma átlagtömeget és ezáltal a termésátla-
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS
KERTGAZDASÁG 2011. 43. (3) 25
got, miközben még a szárazanyag-tartalom is több mint 1%-kal növekedett. FATEN és munkatársai (2010) szintén hasonló eredményeket kaptak, bár a hagyma átlagtömeg növekedésének mértéke az ő esetükben kisebb volt. E kísérletekben mind az indító-, mind a fejtrágyázást növelt káliumadagokkal végezték. Kísérletünk célkitűzése az volt, hogy vizsgáljuk az emelt szintű kálium indítótrágyázás hatását a tavaszi vetésű vöröshagyma termésátlagára, minőségére és tárolhatóságára, miközben a fejtrágyázás során kiadott kálium mennyiségén nem változtattunk. ANYAG ÉS MÓDSZER A célkitűzésben felvetett kérdés megválaszolására két kísérletet állítottunk be 2009-ben, egy tavaszi és egy nyári vetésű állományban. Sajnos az áttelelő hagymával végzett kísérletet a 2010. évi belvíz értékelhetetlenné tette, a kísérlet tenyészidőszaka alatt 700 mm-nél is több csapadék esett, ebből több mint 300 mm májusban és júniusban. Így e cikkben csak a tavaszi vetésű kísérletet ismertetjük. A kísérletet Szabadszálláson, az első szerző családi gazdaságában állítottuk be. Az adott területet erősen meszes, kötött réti talaj jellemzi. A talajvizsgálat eredményei alapján a talaj kémhatása 7,9 , Arany-féle kötöttsége 47, humusztartalma 2,9%, vízoldható nitrogéntartalma 7,5 mg/kg, ammónium-laktát oldható foszfor-pentoxid tartalma 127 mg/kg, ammónium-laktát oldható kálium-oxid tartalma pedig 56 mg/kg volt. A meteorológiai szolgálat adatai szerint a 2009-es év összességében átlagos hőmérsékletű és csapadékú volt a térségben, de a nyár nagyon aszályos volt, mindössze kétszer esett számottevő mennyiségű csapadék, összesen 30 mm mennyiségben. A kísérlet helyszínéül szolgáló hagymatábla nagysága 2,6 ha (96 m×270 m) volt, melyben egy 400 m2-es (20 m×20 m) területet jelöltünk ki az emelt szintű kálium-kezelés számára, a fennmaradó részt kontroll területként kezeltük. A kezelt részen a kontroll egész éves kálium utánpótlásához képest 50%-kal megemeltük a kijuttatandó kálium hatóanyag mennyiségét és a plusz adagot teljes egészében az indítótrágyázás során juttattuk ki. A kálium indítótrágyázást kálisóval végeztük. A kontroll rész tápanyag-utánpótlását az egykori MÉM–NAK irányelvei alapján (NAHLIK, 1981) végeztük. 50 t/ha-os tervezett terméseredménnyel számolva, hektáronként összesen 175 kg nitrogént, 150 kg foszfort (P2O5) és 279 kg káliumot (K2O) juttattunk ki. Őszi alaptrágyázást nem végeztünk. Indítótrágyaként március 19-én 17,5 kg nitrogén, 80 kg foszfor és 160 kg kálium hatóanyagot juttattunk ki. A kezelt részen az indítótrágyaként kiadott kálium hatóanyag mennyiségét 300 kg-ra növeltük, így ott összesen 419 kg/ha-nak megfelelő káliummennyiséget adtunk ki. A maradék hatóanyagot a kontroll és a kezelt részen is ugyanolyan módon és mennyiségben juttattuk ki, összeségében négy fejtrágyázás során. Az indítótrágyázást kivéve a kezelt és a kontroll állományban is ugyanazt a termesztéstechnológiát alkalmaztuk. Őszi kalászos elővetemény után, őszi szántást és magágykészítést követően, március 22-én vetettük el a ’Cindel’ fajta magjait, 60 + (3×30) cm-es sortávolságot és hektáronkénti 700.000 szem vetőmagmenynyiséget alkalmazva. A kevés csapadék miatt összesen 8 alkalommal kellett öntözni, egyenként 25 mm-es vízadagokkal. Az állomány kiszántására szeptember 2-án került sor, a hagymákat pedig szeptember 12-én szedtük fel a rendről.
1. ÁBRA. A kísérleti hagymatábla kelés, illetve kiszántás után
26 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (3)
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS
A kontroll és a kezelt területen 4-4 kisebb (1,5 m széles és 2,5 méter hosszú), reprezentatív területet jelöltünk ki. E nyolc kísérleti parcelláról az összes hagymát felszedtük, a hagymákat megszámoltuk, majd össztömegüket egy 10 gramm pontosságú digitális mérlegen lemértük. Ezen alapadatokból parcellánként kiszámítottuk a hagyma átlagtömeget, a termésátlagot és a hektáronkénti tőszámot. Ezek után parcellánként kiválasztottunk 10-10 db hagymát a minőségi paraméterek vizsgálatára. A többi hagymát (13-17 kg-nyi) parcellánként bezsákoltuk, tömegüket újra lemértük, majd jól szellőző, árnyékos, hűvös helyen tároltuk 2010. 04. 18-ig. A tárolás során összesen három alkalommal kivettük a rohadt és a kihajtott hagymákat, majd visszamértük a zsákok tömegét. A 10 db-os minták felhasználásával szeptember 23-án végeztük el a minőségi paraméterek vizsgálatát. Minolta CM 512 m3 CIELab rendszerű színmérő készülékkel megmértük minden hagyma színét páncéllevéllel és a nélkül is. Ezek után MGA 1091 típusú elektronikus penetrométerrel megmértük a megpucolt hagymák húsának keménységét. Utolsó lépésként a hagymákat felaprítottuk, majd szárítószekrényben 65 ºC-on 5 napig szárítottuk. A bemért friss és a visszamért száraz tömeg hányadosából számítottuk ki az összes szárazanyag-tartalmat. Az eredmények statisztikai elemzését a Microsoft Excel Analysis Toolpack programcsomagjával végeztük el, kétmintás t-próbát használva. Azon esetekben tekintettük szignifikáns mértékűnek a különbséget, ahol a p-érték 0,05 alattinak adódott. A különböző jellemzők között korrelációanalízis felhasználásával kerestünk összefüggéseket. EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK TERMÉS Az emelt kálium indítótrágyázásban részesült állomány termésátlaga 23%-kal meghaladta a kontrollét, és e különbség statisztikailag is szignifikáns mértékűnek bizonyult (1. táblázat). A növelt káliumos kezelés termésátlaga megfelelt a fajtától és a termesztési módtól elvárhatónak, míg a kontroll eredménye elmaradt attól. Mindkét kezelés termésátlaga meghaladta a DEME és munkatársai (2010) által 2008-as árak alapján kiszámított 33,4 t/ ha-os fedezeti pontot. A káliummal kezelt állomány terméstöbblete a 16%-kal nagyobb tőszámból és a 7%-kal nagyobb hagyma átlagtömegből alakult ki (1. táblázat). E két jellemző tekintetében a különbség azonban nem volt statisztikailag szignifikáns mértékű. A hektáronkénti tőszám és a hagyma átlagtömeg összevetése során – mondhatni természetesen – azt tapasztaltuk, hogy a tőszám növekedésével csökkent az átlagtömeg. A kezelt állományban szoros összefüggés adódott e két jellemző között (r = -0,966), míg a kontroll állományban nem volt szignifikáns mértékű a korreláció (r = -0,709). Azt is megfigyeltük, hogy ugyanakkora hektáronkénti tőszámnál is magasabb hagyma átlagtömegeket eredményezett az emelt káliumos kezelés. EMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA A ’CINDEL’ VÖRÖSHAGYMAFAJTA TERMÉSEREDMÉNYEIRE KEZELÉS (1)
Emelt kálium (2) Kontroll (3) P-érték (4)
TŐSZÁM (EZER DB/HA) (5)
388 333 0,184
1. táblázat
HAGYMA ÁTLAGTÖMEG (G/DB) (6)
129 120 0,286
TERMÉSÁTLAG (T/HA) (7)
48,6 39,6 0,014
Az emelt káliumos kezelés nagyobb tőszámát annak tulajdonítjuk, hogy a nagyobb káliumdózis következtében megnövekvő stressztűrőképesség, szárazságtűrés (KÁDÁR, 1993; ZSOM, 2008) következtében az igen aszályos nyarú 2009-ben több növény tudott teljes mértékben kifejlődni a kontroll állományhoz képest. Tehát az emelt káliumdózis esetében a jobb stressztűrőképesség lehetett a nagyobb termésátlag fő magyarázata. TERMÉSMINŐSÉG Mindkét állomány összes szárazanyag-tartalom értéke nagyjából megfelelt a fajtától és a termesztési módtól elvárhatónak, 10,5% körül alakult (2. táblázat). A kísérletben használt fajta eleve magas szárazanyag-tartalmúnak számít. Kísérletünkben a kizárólag az indítótrágyázás során megnövelt káliumadag nem növelte a hagyma szárazanyag-
KERTGAZDASÁG 2011. 43. (3) 27
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS
EMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA A ’CINDEL’ VÖRÖSHAGYMAFAJTA EGYES MINŐSÉGI PARAMÉTEREIRE KEZELÉS (1)
Emelt kálium (2) Kontroll (3) P-érték (4)
ÖSSZES SZÁRAZANYAG (%) (5)
10,4 10,6 0,390
BUROKLEVÉL SZÍN (6)
2. táblázat
HÚSSZÍN (8)
L*
A*
B*
L*
A*
B*
56,9 56,9 0,489
15,7 16,8 0,089
23,4 23,4 0,397
63,2 63,8 0,229
-3,7 -4,0 0,045
17,7 18,0 0,314
HÚSKEMÉNYSÉG MAX. ERŐ (N) (9)
28,1 26,0 0,048
tartalmát. Ez némileg ellentmond a bevezető részben említett kutatások eredményeinek. Meg kell azonban említeni, hogy ellentétben a mi vizsgálatunkkal, e kísérletek során a fejtrágyázásokat is emelt káliumdózissal végezték. A buroklevél színjellemzőiben nem volt szignifikáns különbség. A hússzín a* (piros – zöld szín) értékében azonban kismértékű, de statisztikailag szignifikáns különbség alakult ki a két kezelés között (2. táblázat). A kontroll negatívabb a* értéke zöldesebb hússzínt jelez, tehát az emelt kálium indítótrágyázás hatására a hús színe fehérebb, kevésbé zöldes árnyalatú lett. A töltenivaló paprikáknál is ismert az a jelenség, hogy a jobb káliumellátottságú növényeken fehérebb színezetű, kevésbé zöldes termések fejlődnek (SLEZÁK et al., 2010). Az emelt káliumellátásban részesült hagymák húsa szignifikánsan keményebb lett (2. táblázat). Ez valószínűleg a növelt szintű káliumtrágyázás hatására kialakuló vastagabb sejtfalakkal magyarázható (SÁRDI, 1999). A vizsgált minták átlagtömege és keménysége között nem adódott összefüggés, ez egybevág korábbi hazai vizsgálatok megállapításaival (FÜSTÖS et al., 1994). A kizárólag az indítótrágyázás során megnövelt káliumdózis tehát nem eredményezett olyan mérvű minőségjavulást, mintha a fejtrágyázás során is nagyobb adagokat juttattunk volna ki. Azonban még így is megfigyelhetők voltak olyan, a minőség szempontjából kedvezőnek minősíthető jelenségek (fehérebb hússzín, keményebb hús), amelyek egyértelműen a magasabb szintű káliumellátásnak tulajdoníthatók. TÁROLHATÓSÁG Amennyiben szigorúan vesszük a statisztikai kiértékelés során az 5%-os hibahatárt, akkor a 3. táblázatban közölt adatok alapján azt kellene mondanunk, hogy az emelt dózisú kálium indítótrágyázás nem javította a vöröshagyma tárolhatóságát. Ez a kijelentés ráadásul összhangban lenne a szárazanyag-tartalom eredményekkel is, hiszen a jobb tárolhatóságot gyakran tulajdonítják a magasabb szárazanyag-tartalom következményének. Ráadásul a kísérletben alkalmazott fajta kifejezetten tárolási fajtának minősül, ami elfedheti a kezelés tárolhatóságra kifejtett hatását. A 3. táblázat adatainak tendenciája alapján azonban megállapítható, hogy az idő előrehaladtával a kezelt állomány tömegveszteség értékei egyre kedvezőbbek voltak a kontrollhoz viszonyítva, és a különbség a tárolási időszak végén már majdnem statisztikailag szignifikáns mértékű volt. Ezt a hatást valószínűleg két tényezőnek tulajdoníthatjuk. A vastagabb sejtfalak következtében a kezelt hagymák egyrészt kevesebb vizet vesztettek, másrészt kisebb mértékben fertőződtek meg tárolási betegségek által. EMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA A ’CINDEL’ VÖRÖSHAGYMAFAJTA TÁROLÁS SORÁN FELLÉPŐ TÖMEGVESZTESÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA KEZELÉS (1)
Emelt kálium (2)
3. táblázat
1. MÉRÉS (5) 2009. 12. 13.
2. MÉRÉS (6) 2010. 02. 22.
3. MÉRÉS (7) 2010. 04.18.
6,0%
8,2%
25,6%
Kontroll (3)
6,4%
9,6%
31,5%
P-érték (4)
0,197
0,072
0,052
Összességében megállapítottuk, hogy az emelt szintű kálium indítótrágyázás hatására számottevő mértékben növekedett a vöröshagyma termésátlaga, elsősorban a kontrollhoz képest sűrűbb állomány kialakulásának, másodsorban pedig a nagyobb átlagtömegnek köszönhetően. A sűrűbb állomány kialakulását az emelt káliumdózis hatására kialakuló jobb stressztűrésnek tulajdonítottuk, ami az aszályos 2009-es évben igen jól megmutatkozott. A stressztűrés növelésével csökkenthetjük a jelenlegi igen változékony időjárás okozta terméskiesést,
28 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (3)
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS
növelhetjük a termésbiztonságot, nagyobb mennyiségű és egyöntetűbb termést érhetünk el. A 23%-os termésnövekedés bőven fedezte a trágyázási pluszköltségeket. Az általunk alkalmazott kezelés a hagyma minőségét csak kismértékben javította, a szárazanyag-tartalmat nem befolyásolta, viszont növelte a húskeménységet és kissé fehérebb hússzínt eredményezett. Ezen kívül kismértékben csökkentette a tárolási veszteséget is. Az emelt szintű indító káliumtrágyázásnak tehát számos kedvező hatása volt, a minőség nagyobb mérvű javításához viszont valószínűleg arra is szükség lett volna, hogy a fejtrágyázások során is nagyobb káliumdózisokat alkalmazzunk. EFFECTS OF RAISED LEVEL POTASSIUM STARTER FERTILIZATION ON ONION TÓTH, J., OMBÓDI, A. Szent István University, Institut of Horticultural Technology KEYWORDS: yield, quality, storability, stress tolerance SUMMARY The objective of this study was to investigate the effects of raised level potassium starter fertilization on the yield, quality and storability of spring sown onion, while the potassium level of the topdressings were unchanged. For the control 279 kg K2O/ha potassium dose was used during the cultivation, while for the potassium treatment this amount was raised by 50%, to 419 kg/ha. All the extra potassium amount was given with the starter fertilization, it was 300 kg K2O/ha for the potassium treatment opposed to 160 kg K2O/ha for the control. The weather was very arid during the summer. There were just two rainy days with altogether 30 mm of precipitation. Raised level potassium starter fertilization significantly increased (by 23%) the yield of spring sown onion. This was a combined result of higher plant stand (by 16%) and higher average bulb weight (by 7%). These results were attributed to better stress tolerance of the treated plants. This characteristic could manifest itself very well among the arid conditions. Total dry matter content was not modified by the potassium treatment. However, it has significantly increased the firmness of fruit flesh and resulted in a significantly whiter flesh colour. There were not big differences in weight loss until February, but at the end of the storage period storage lost for the treated onions was 6% lower than that for the control. According to these results using raised level potassium starter fertilization for spring sown onion can be an economical practice, as the better stress tolerance induced by the better potassium nutrition resulted in significantly higher yield. Better stress tolerance is a key factor for the predictability and reliability of the production process, especially among the extremely changeable climate conditions of the present period. TABLES AND FIGURES TABLE 1. Effect of raised level potassium starter fertilization on harvest parameters of onion cv. ‘Cindel’ (1) treatment, (2) raised potassium level, (3) control, (4) p-value, (5) plant stand (thousand pieces/ha), (6) average bulb weight (g/piece), (7) yield TABLE 2. Effect of raised level potassium starter fertilization on some quality parameters of onion cv. ‘Cindel’ (1) treatment, (2) raised potassium level, (3) control, (4) p-value, (5) total dry matter content, (6) skin colour, (7) flesh colour, (8) flesh firmness, maximum power TABLE 3. Effect of raised level potassium starter fertilization on weight loss of onion cv. ‘Cindel’ during storage (1) treatment, (2) raised potassium level, (3) control, (4) p-value, (5) 1st measurement, (6) 2nd measurement, (7) 3rd measurement IRODALOMJEGYZÉK 1. BARNÓCZKI A. (2009): Hagymafélék. In: Hodossi S., Kovács A., Terbe I. (szerk.): Zöldségtermesztés szabadföldön. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 213-221. 2. BARNÓCZKI A., NÉMETHY Z. (2007): A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában. International Potash Institute, Horgen, 8.
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS
KERTGAZDASÁG 2011. 43. (3) 29
3. DEME P., HERÉDI É., MARSALEK S. (2010): A vöröshagyma termesztés ökonómiája. Agrofórum 21. (1): 22-24. 4. EL-BASSIONY, M.A. (2006): Effect of potassium on growth, yield and quality of onion plants. Journal of applied sciences research 2. (10): 780-785. 5. FATEN, S.A., A.M. SHAHEEN, F.A. RIZK, M.M. HAFEZ (2010): Influence of irrigation intervals and potassium fertilization on productivity and quality of onion plant. International journal of academic research 2. (1): 110-116. 6. FRUITVEB (2010): A zöldség és gyümölcs ágazat helyzete Magyaroroszágon, 2010. Innofresh Nonprofit Kft., Budapest, 32. 7. FÜSTÖS, ZS., M. GILINGERNÉ PANKOTAI, A. OMBÓDI (1994): The effect of postharvest handling and cultivar on keeping quality of onion (Allium cepa L.). Acta Horticulturae 368: 212–220. 8. KÁDÁR I. (1993): Kálium a növényben. In: Kádár I. (szerk.): A kálium-ellátás helyzete Magyarországon. Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest, 112p., 14–17 p. 9. NAHLIK GY. (szerk.) (1981): A szántóföldi zöldségnövények műtrágyázási irányelvei. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest, 49–56. 10. SÁRDI K. (1999): A kálium szerepe a növények életében. In: Füleky Gy.(szerk.): Tápanyag-gazdálkodás, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 51–57. 11. SINGH, S.P., A.B. VERMA (2001): Response of onion (Allium cepa) to potassium application. Indian journal of agronomy 46. (1): 182–185. 12. SLEZÁK K., MIHÁLY M., NAGY K., KIS K. (2010): Kálium-klorid és -szulfát alkalmazása étkezési paprika (Capsicum annuum L.) félintenzív szabadföldi termesztésében. Kertgazdaság 42. (2): 9–15. 13. TERBE I., CSATHÓ P. (szerk.) (2004): Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás a szabadföldi zöldségtermesztésben. Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék; MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, 49. 14. UZONI H. (2007): A vöröshagyma trágyázása és öntözése, Agrofórum 18. (1): 14. 15. ZSOM E. (2008): A kálium szerepe a gyümölcsök és zöldségnövények termesztésében. Kertészet és Szőlészet 57. (14): 14.
