Emberierőforrásmenedzsment

Emberierőforrásmenedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2017 Dr. Gyökér Irén BME MSc képzés 2016 tavasz

Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók munkahelyekkel való összekapcsolódása, illetve munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása. A munkaerőmozgások összességét a munkaerő allokációjának, illetve reallokációjának nevezzük. Tömörebb megfogalmazásban a munkaerőpiac a munkaerő allokációs, illetve reallokációs intézménye. DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSM ENT

Munkaerő-piaci egyensúly ▪ Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség – a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja – nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy „eleve nem tökéletes” piac, egyensúlyi állapota állandóan változik.

▪ Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővé DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSM ENT

Munkaerő-kínálat tényezői ▪

demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.),

▪

munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség),

▪

munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.),

▪

gazdaságilag aktív népesség nagysága (foglalkoztatottak és munkanélküliek)

DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSM ENT

Munkaerő-kereslet tényezői 1. 1.

A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet: a demográfiai csere, amely lehet állandó és ideiglenes munkaerőpiacról kilépő (pl. nyugdíjba vonuló idős népesség), illetve a munkaerőpiacra belépő (pl. pályakezdő fiatal) népesség egymáshoz viszonyított aránya.

2.

Ha a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség stb., akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kiszorul a munkaerőpiacról.

3.

Bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén csökken a foglalkoztatottság.


Munkaerő-kereslet tényezői 2. 4. Reálbérszint és egyensúlyi bérszint (amely a kereslet és a kínálat megfelelésekor alakul ki) viszonya is befolyásolja a munkaerő-keresletet. Ha pl. a szakszervezetek kiharcolják a reálbérszint növekedését, akkor a foglalkoztatottság csökken. 5. Hasonló a termékpiacok monopolizáltságának hatása is. A szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után.


Munkanélküliség - munkaerőhiány ▪ Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerő-piacán – elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. ▪ A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót.


Munkanélküliség formái 1. ▪ Keresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik ▪ Szerkezeti munkanélküliség: a munkaerőkereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad – nem igény szerinti a kompetencia ▪ Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSM ENT

Munkanélküliség formái 2. ▪ Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet. ▪ Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. ▪ Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, s a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Ilyen szezonális munkanélküliség mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSM ENT

Munkaerő-piaci szereplők részvétele a gazdaságban – Munkaerő-piaci tükör ▪ Foglalkoztatottak᷁: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, stb. miatt) volt távol (KSH - ILO).

▪ Munkanélküliek᷁: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 1574 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO). ▪ Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet. ▪ Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak a két csoportba. Egyéb források: Intézményi statisztikák, ILO mérés (önbevallással), BM nyilvántartás, KSH statisztikai jelentés, Eurostat, más országok munkaügyi statisztikája, más kutatók DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSM ENT

Munkaerőpiaci adatok 2015, 2016


Gazdaság és társadalom KSH adatok ▪ 2016 I-III negyedévekben a gazdasági teljesítmény, a GDP 1.4 %-al emelkedett ▪ A reál keresetek nőttek

(7%)

▪ A foglalkoztatás növekedett számláló mellett)


(EU 1,8)

(63 %, + 2,4 %, de csökkenő

Munkaerő-piaci adatok 2016 I-III ne.  Népesség: 9,833 millió, (2015 - 9,856)  Ebből  15 - 64 éves 6,53 m munkavállalói korú népesség (4.34 m foglalkoztatott)  15 –74 korú 7,54 m teljes munkaképes népesség (4,39 m foglalkoztatott)

 A   

munkavállaló korúak száma (Σ -60e) demográfiai adatok (születés, halálozás) nyugdíj korhatár növekedés (+150 e) Iskolakötelezettség leszállítása 16 év (18)


Népesség Év

Ezer fő

1992=100

Éves változás (%)

1980

10 709

103,6

-

1992

10 337

100,0

-0,3

2000

10 043

97,1

-0,5

2001

10 175*

98,4

+1,3

2005

10 080

97,5

-0,1

2008

10 045

97,2

-0,2

2009

10 031

97,0

-0,2

2011 (nov.)

9 960

96,4

-0,6

2012 (nov.)

9 935

96,1

-0,3

2013 (nov)

9 906

95,8

-0,3

2014 (nov.)

9 877

95,5

-0,3

2015 (nov)

9 856/9 833

95,3

-0,2/-0,2

DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

14

Népesség alakulása

9,906 9,877

2015/ 9,856


2015

2013

2016/ 9,833

Korfa 2015

 Elöregedő népesség  Magasabb iskolázottsági szint és képzésben töltött idő (nők)  A fiatal munkavállalói réteg csökken

 Népességnövelő intézkedések várható hatásai



Magyarország korfái 1990

2000

2015

2050




Tendenciák a munkaerőpiacon 2015  A foglalkoztatottak száma átlagosan 4 273 ezer, az előző évhez képest 118 ezer fővel nőtt. (15-74 korúak)  Csökkentő tényező a demográfia, a kivándorlás, növelő a közoktatás 16 évig, Gyes melletti munka, nyugdíj korhatár növelése  Foglalkoztatási ráta 65 % (2,2 %-os növekedés) – főként a férfiaknál (71%), de a bázis csökkent 60 ezerrel!!! (15-64)  Munkanélküliségi ráta 6,3 %-os (1,1 %-os csökkenés)  19,2%-uk fiatal (15-24 éves), náluk a ráta 18,3 % (5,8 %-os csökkenés!)  A munkanélküliek közel fele (49,=%) tartós munkanélküli  Munkakeresés átlagos időtartama 18,8 hónap (0,6 hónappal nőtt) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

21

15-74 éves népesség aktivitása 2015


2016

Teljes munkaképes korú lakosság (15-74)


24

15-64 éves népesség aktivitása




Foglalkoztatottak ágazati jellemzői 2008

2009

2010 2012 2013 2014 2015 III. negyedév 178,3 207,1 195,7 195,9 210,5 797,3 812,3 840,5 901,4 904,8 286,9 249,8 258,6 268,5 274,9 544,2 543,9 541,1 555,7 541,4 2015,8 2122,4 2153,7 2227,1 2333,2 3822,5 3935,5 3989,6 4148,6 4264,8

Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Más Összesen

170,1 181 864,0 785,8 316,5 297,9 577,0 542,6 1996,7 1976,2 3924,3 3783,5

Teljes munkaidős Részmunkaidős

3738,3 3559,6 3594,1 3656,4 3724,7 3876,6 4008,8 186,0 223,9 228,4 279,1 264,9 268,2 252,5

Határozatlan idejű Határozott idejű szerz. alk.

3162,6 3011,8 3009,2 3125,6 3142,5 3280,5 3335,3 283,9

303,6


347,5

353,4

414,3

406,3

459,5 28

Gazdasági aktivitás végzettség szerint




31

A tükör statisztikák ennek 2, 2,5-szörösét jelzik.


Munkanélküliség 2016 ▪ Munkanélküliek száma: 226 ezer (-23%) ▪ Munkanélküliségi ráta: 4,9% (-1,3%), mindkét nem esetében azonos mértékben csökkent, de a nők körében 0.4 %-al magasabb – 15-24 éveseknél 12,7 % – 25-54 éveseknél 4,3 %

– 55-64 éveseknél 4 %

▪ A munkanélküliek 48,1 %-a tartósan munkanélküli ▪ A munkakeresés átlagos időtartama 18,1 hónap. DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSM ENT


34

Foglalkoztatottság nemek szerint



Régiónkénti adatok (2014. III. negyedév) Régiók

FoglalGazdasági Gazdasági MunkaFoglalMunkaNépessé Aktivitási koztatott lag lag nélkülisé koztatási nélküliek g arány ak aktívak inaktívak gi ráta ráta

ezer fő Közép1321,4 Magyarország Közép474,0 Dunántúl Nyugat445,9 Dunántúl Dél-Dunántúl 366,9 Észak436,7 Magyarország 580,8 Észak-Alföld Dél-Alföld

523,0

%

77,1

1398,5

871,8

2270,3

5,5

61,6

58,2

25,4

499,4

329,2

828,7

5,1

60,3

57,2

20,8

466,8

300,2

766,9

4,5

60,9

58,1

29,4

396,2

307,6

703,8

7,4

56,3

52,1

56,5

493,2

396,9

890,1

11,5

55,4

49,1

75,2

655,9

473,5

1129,4

11,5

58,1

51,4

47,1

570,1

409,4

979,4

8,3

58,2

53,4


Tartós munkanélküliség



Foglalkoztatottság iskolai végzettség szerint (III. negyedévi adatok) Általános iskola Szakiskola és Gimnázium, Főiskola, 8. osztálya vagy szakmunkásk egyéb Összesen egyetem kevesebb épző érettségi

Időszak 2012

229,8

780,4

637,4

465,2

2 112,7

Férfi 2013

224,8

816,0

651,8

477,1

2 169,7

2014

252,7

802,6

694,0

502,9

2252,2

2012

212,6

350,5

701,1

558,6

1 822,8

2013

203,9

358,2

695,5

562,1

1 819,9

2014

215,9

356,2

722,9

601,3

1896,5

Nő


Köszönöm a figyelmet!


Emberierőforrásmenedzsment

Recommend Documents