Egynyelvű szótárak Ember és nyelvhasználat témakör 8. tétel Takács Judit EKE Magyar nyelvészeti Tanszék 2017. 04. 25. 1
Elvárt kompetenciák a szövegértés terén közép- és emelt szinten is: „Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). A célirányos, etikus és kritikus információhasználat.”
2
Fogalmak 1. Olyan kézikönyv, amely egy vagy több nyelv szavait sorolja fel, rendszerint alfabetikus sorrendben, helyesírási, kiejtési, grammatikai, jelentéstani, történeti és nyelvhasználati információkkal kiegészítve.
3
Fogalmak 2. Szótártan / lexikográfia Az a nyelvtudományi ág, amely a szótárak és szójegyzékek szerkesztésének kérdéseivel foglalkozik. Témái: szótártípusok, a címszavak megválogatásának szempontjai, a címszavak sorrendje, az értelmezés módja. A lexikológia a nyelvtudománynak a szókészlettel foglalkozó ága. Kutatja a szókészlet nagyságát, rendszerezését, rétegződését, a szavaknak az egyes nyelvi rétegek közti mozgását stb.
4
Fogalmak 3.
Egynyelvű szótár: egy nyelv szavainak jelentős részét betűrendben tartalmazó és ugyanazon a célnyelven értelmező, magyarázó könyv. Kétnyelvű szótár: egy nyelv szavainak jelentős részét betűrendben tartalmazó és a szavak idegen nyelvű megfelelőit közlő könyv.
5
A modern egynyelvű szótárak szóanyagát nem véletlenszerűen választják ki. A British National Corpus elnevezésű kutatás: tíz éves időszakon át vizsgálták újságcikkeken, tévéműsorokon, magnóra vett előadásokon, utcai párbeszédeken stb. keresztül, hogy az egyes angol kifejezések milyen gyakran fordulnak elő. A gyakoriság szerinti szólista a százmilliós adatbázisból azt a mintegy 6500 szót tartalmazta, amelyek gyakoriságuk miatt a mindennapi életben való használat szempontjából a leghasznosabbak. 6
CzF.
110.784 szócikk
ÉrtSz. ÉrtSz+
60.000 szócikk 16.000 szócikk, 250 000 nyelvi adat
A szócikkek meghatározása elsősorban nem a gyakoriságon alapul, bár a szerkesztők törekednek arra, hogy a magyar irodalmi és köznyelv szókészletének törzsállományát öljék fel.
7
A szótárírás nem újkeletű dolog, a kódexek korában már készítettek glosszákat, ezek az idegen (latin) szövegek egyes szavainak lapszélre (marginális glossza) vagy sorok közé írt (interlineáris glossza) magyar értelmezése.
8
Az első kétnyelvű (latinmagyar) a Szenci Molnár Albert által összeállított Nürnbergi szótár 1604-ből.
Az egyik első szótár 1502-ből Ambrózius Calepius egynyelvű szótára. 9
Fogalmak 4. A magyar szótárirodalom korszakait nem annyira az évszámok, hanem inkább a szótári műfaj változásai segítségével határozhatjuk meg. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A könyvnyomtatás kora előtti nómenklatúrák A könyvnyomtatás korabeli nómenklatúrák A könyvnyomtatás korabeli első szótárak A modern szótárak A számítógépes szótárak Az elektronikus szótárak Az online szótárak 10
4. A 18. századtól kiadott modern szótárak struktúrája megegyezik a mai szótárakéval: - alfabetikus sorrend - megjelennek az egynyelvű szótárak, amelyek célja a nyelv szókincsének különböző szempontú bemutatása - a szótár már nyelvtörténeti, dialektológiai, nyelvhasználati, helyesírási és egyéb adatokat is közöl az adott címszóról - az anyaggyűjtés hagyományos, kézi módszerekkel történik, a szerkesztők, szerzők cédulákra dolgoznak 11
- egy-egy nagyobb szótár elkészítése akár évekbe, évtizedekbe is telhetett - bár továbbra is az ismeretterjesztés a cél, a szótárak már nem kifejezett tanítási céllal íródnak. Sokkal fontosabb lesz a nyelvtudomány rendszerezése, a nyelvvel kapcsolatos ismeretek rögzítése - a szótárak felhasználói között már nemcsak diákok, hanem kutatók, írók, és ami még fontosabb, olvasó, laikus emberek is lesznek 12
Az első magyar egynyelvű szótárak a 18. század végétől tűntek fel. Baróti Szabó Dávid 1784-ben megjelent Kisded szótár című gyűjteménye az akkori ritka, többnyire nyelvjárási eredetű szavakat gyűjtötte össze.
13
14
5. 1970-es évek: megjelentek a számítógépes szótárak Azok a szótárak, amelyek gépileg olvashatóak, a szótár anyagát számítógépen rögzítették, szerkesztették, majd számítógépes tördelőprogram segítségével nyomtatták. Az első ilyen szótár az angol Oxford Advanced Learner’s Dictonary, amelyet 1974-ben adtak ki. Az ilyen típusú szótárak a nyomtatott szótárak alapanyagául szolgálnak.
15
6. Az első magyarországi elektronikus szótárak többsége nem új szótári munka, hanem nyomtatásban már megjelent szótárak elektronikus feldolgozása. A nyomtatott szótárak anyagát rögzítik a számítógépen, és különböző programok segítségével egy olyan elektronikus felületet hoznak létre, amely tartalmában nem, de struktúrájában nagymértékben eltér a nyomtatott szótáraktól.
16
A legtöbb elektronikus szótár esetében egy adathordozón egyszerre több szótár vagy lexikon is szerepel: Pl. Anyanyelvi könyvespolc (1995): A magyar helyesírás szabályai Helyesírási kéziszótár Idegen szavak szótára 14 000 szavas értelmező szótár 2006-ban és 2007-ben 17 darab egynyelvű nyomtatott szótár jelent meg, míg elektronikus mindössze egy darab! 17
7. Az online szótárak létrejöttének és gyors elszaporodásának oka, hogy kimondottan felhasználóbarát felületet hoztak létre a szótárszerkesztők. Ebbe a csoportba tartozik a SZTAKI szótár, amely kihasználja az interneten megjelenő információ multimedialitását.
18
19
20
elektronikus és online szótárak A CD-ROM-on lévő szótárak adatbázisa véges, adataik statikusak, tartalmuk ugyanúgy elavulhat, mint a nyomtatott szótáraké.
Az online szótárak használata dinamikus; tartalmuk könnyen módosítható; multimediálisak (megjeleníthető a keresett címszóval kapcsolatos kép, térkép, hanganyag vagy film)
Elsősorban abban térnek el egymástól, hogy az elektronikus szótárt nem közvetlenül az interneten szerkesztik, hanem már kész állapotban töltik fel egy weboldalra, míg az online szótárak kizárólag a világhálón léteznek, ott olvassák és ott is készítik őket. 21
A szótárak fajtái (O. Nagy Gábor) INTERLINGVÁLIS
A) Interlingvális szótárak Anyaguk 1. köznyelviek jellege 2. szaknyelviek szerint*
MONOLINGVÁLIS
B) Terminológiai C) Nyelvtudomászótárak nyi, nyelvhelyességi szótárak
D) Általános, értelmező szótárak
1. tudományos műszavak szótárai 2. szaknyelvek szótára
1. szinkrón 2. szinkrón és diakrón 3. tesaurus jellegű
1. nyelvtörténeti 2. táj 3. írói / stílus 4. argó 5. idegen szavak 6. rövidítések szótára
*A szótár forrásanyaga és a címszójegyzék határozza meg az egyes fajtákat 22
A szótárak fajtái INTERLINGVÁLIS
A) Interlingvális szótárak Az információ sajátossága szerint*
MONOLINGVÁLIS
B) Terminológiai C) Nyelvtudomászótárak nyi, nyelvhelyességi szótárak
1. kétnyelvű 1. kifejtő értelmezésekkel 2. többnyelvű szolgáló szótár 3. két vagy több2. utalásokkal nyelvű szinonimamegvilágító szótár szótár 4. két vagy többnyelvű képesszótár
1. etimológiai 2. szinonima 3. frazeológiai szótárak 4. gyakorisági szótárak 5. helyesírási, kiejtési 6. szóvégmutató 7. egyéb (pl. névszótár)
*A szótár hogyan és milyen információt közöl a címszóról
D) Általános, értelmező szótárak 1. normatív 2. tájékoztató jellegű 3. lexikonszerű, enciklopédikus szótár
23
A szótárak fajtái (O. Nagy Gábor) INTERLINGVÁLIS
A) Interlingvális szótárak Terjedelem szerint
MONOLINGVÁLIS
B) Terminológiai C) Nyelvtudomá- D) Általános, szótárak nyi, nyelvhelyes- értelmező ségi szótárak szótárak kis (zsebszótár): 1-2 kötetes közép (kézi): max. 3-4 kötetes nagyszótár: 7-nél több kötetből áll
24
25
Az egynyelvű szótárak fajtái 1. A szavak pontos jelentését és használatát megadó szótárak - értelmező szótárak - nyelvtörténeti szótárak - etimológiai vagy szófejtő szótárak
2. A nyelv egy rétegének vagy változatának leírására szolgáló szótárak - nyelvjárási szótárak - szlengszótárak - szakszótárak, terminológiai szótárak
-
szinonima kiejtési helyesírási gyakorisági szóvégmutató szólás- és közmondásgyűjtemény egyéb (pl. névszótárak)
3. A szókészletet elemeit meghatározott nyelvtudományi szempontok szerint bemutató szótárak
26
1.1. értelmező szótárak
E szótártípus rendeltetése az, hogy a szókészlet kiválasztott részét - rendszerint annak legfontosabb szavait -, továbbá a szókapcsolatokat, közkeletű kifejezéseket (pl. közmondásokat) értelmezze, azaz a jelentéstartalom főbb elemeivel körülírja, rokon értelmű szók, esetleg – ritkábban idegen szók segítségével kifejtse, magyarázza.
27
Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára I-VI. Pest, 1862-74. A szerzők a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készítették szótárukat. A szótár írása idején még hiányoztak a hazai elvi és módszertani tapasztalatok, a szótár értelmező része azonban így is nagyon értékes. Hat kötete 110 784 szócikket foglal magában, jól szemlélteti a XIX. század közepének irodalmi és köznyelvi szókészletét. Feldolgozott címszóanyaga alapján eddigi legterjedelmesebb értelmező szótárunk. Egyes szócikkei két fő részből állnak: a) értelmezésből; b) a szófejtés adataiból
28
29
A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. (1959-1962) A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete szerkesztette Bárczi Géza és Országh László vezetésével. A szótár célja az, hogy szemléltesse a magyar szókészlet gazdagságát. A szótár hét kötete mintegy 60 ezer szócikkben a magyar irodalmi és köznyelv szókészletének törzsállományát öleli fel. A szócikkek az egyes címszavak, valamint a velük alkotható szókapcsolatok, a leggyakoribb szólások, közmondások jelentéseit értelmezik. A nyelvi tények és fejlemények számbavételén kívül a nyelvhelyesség szempontjainak megfelelően minősíti is őket, tehát normatív jellegű.
30
A szóanyag a XIX. századi nemzeti klasszikusok nyelvének, részint a XX. században beszélt és írott magyar köznyelvnek a szó- és kifejezéskészletét dolgozza fel, bizonyos válogatás alapján. A szótár gerincét a közkeletű köznyelvi szavak alkotják, de szerepelnek benne a köznyelvben meghonosodott idegen szavak, az ismert szaknyelvi idegen szók.
31
Eőry Vilma (főszerk.): Értelmező szótár + (2007) Az Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Magyarázza a címszavakat és használatukat példamondatokkal világítja meg, valamint sokféle nyelvi ismeretet, számos tudnivalót is közöl róluk. A kétkötetes kiadványban a klasszikus értelmező szótári funkciók mellett számos ismeret jelenik meg a szócikkekbe beépítve: – megadja a szinonimákat, – felsorolja az ellentéteket, – szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl, – tájszavakat sorol fel.
32
Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad: – jelzi a gyakoriságot, – közli az etimológiát, – felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket, – illusztrációkkal szemléltet. A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. 33
34
35
A magyar nyelv nagyszótára I-VI. 1898-ban Simonyi Zsigmond vetette fel egy új magyar nagyszótár gondolatát. Első lépésként a munkatársak összegyűjtötték az addig megjelent szótárak címszavait, hogy a gyűjtők munkáját segítsék. Ezt az anyagot a Czimszójegyzék-ben nyomtatásban is közreadták. A benne levő szavak száma 122 027. A második világháború alatt az addig összegyűjtött hatalmas anyag (4-4,5 millió cédula) egy része megrongálódott.
36
„Más, illékonynak bizonyuló tudományos eredményekkel szemben A magyar nyelv nagyszótára az örökkévalóságnak készül” (Lovász László, az MTA elnöke a kiadvány bemutatóján)
37
1984-től újabb koncepció: a szótárnak tartalmaznia kell a az írásbeliség kezdeteitől napjainkig terjedő magyar irodalmi és köznyelv szókincsét; a szótár forrásanyagát számítógép segítségével kell összegyűjteni. A szótári rész 2107 szócikkben 2078 önálló, illetve 360 alcímszót, továbbá 87 értelmezett szókapcsolatot dolgoz fel. A szavak bemutatását 26 397 példamondat gazdagítja.
38
Új címszók kerülnek be, mint blogger, fájl, fitnesz, link, klón, lobbizik, sztori, szponzor. A korábbi szócikkeket új származékokkal egészítik ki: csatolmány, gazdi, nyomtató stb. Egyes szavak szócikkeit új jelentéssel kell bővíteni: egér, gáz, háló, tűzfal, vírus.
39
40
http://nagyszotar.nytud.hu/index.html 41
42
1.2. nyelvtörténeti szótárak Magyar nyelvtörténeti szótár (Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond, 1890-93) Célja a legrégebbi emlékektől a nyelvújításig gyűjteni. 187378-ig gyűjtötték az anyagot, de a legrégebbi emlékeket nem ismerték, a nyelvújítási anyagból önkényesen válogattak, megadták a címszó latin megfelelőjét, rövidítését. Letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról!
43
1.3. etimológiai szótárak
Az etimológia a latin tudományos nyelvi etymologia ’szószármaztatás, szófejtés, egy szó eredetének felkutatása és magyarázata’ szóra megy vissza, melynek alapja a görög etümosz ’való, igaz, eredeti’ főnév. 1900-as évek elején végeznek először ilyen kutatásokat, kezdetben folyóiratokban. 1904-ben ír ki a MTA erre pályázatot.
44
Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár (1941) - Csaknem 4000 tömör, adatgazdag szócikkekben világít rá szavaink eredetére, jelezve, hogy az illető szó finnugor eredetű, belső keletkezésű vagy más nyelvből kölcsönzött jövevényszó. - Hivatkozások sorával illusztrálja egy-egy szó fejlődéstörténetét, utal esetleges jelentésváltozásaira is. - Megjelenésekor a magyar nyelvtörténeti csúcsteljesítményének számított.
szakirodalom
45
„Ez a szófejtő szótár nem a szakembereknek, hanem elsősorban a művelt magyar közönségnek szól. Aligha képzelhető el ugyanis művelt magyar ember, kit nyelve múltja ne érdekelne, de különösen a magyar szókincs eredete tarthat számot a nem-szakember figyelmére. (…) Az egyes szavak azonban eredetükkel és a hozzájuk kapcsolódó, sokszor színes művelődéstörténeti tanulságokkal, azon kívül, hogy szintén bepillantást engednek a nyelv múltjába s ezen keresztül a nemzetnek gyakran történeti adatok híján ködös előidőibe, mindenki számára érthető nyelven is tudnak beszélni.” 46
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (1967-76)
A szótár történeti része azokat az adatokat tartalmazza, melyek megmutatják, mikor, hol, milyen alakban és jelentésben bukkant fel a szó. A szó etimológiája, azaz eredetének megfejtése jelentős részben ezekre az adatokra támaszkodik. 47
-A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3 kötetes, a 4. a mutató. -A címszót követően közli a szó legrégebbi adatának, többnyire hely- és személyneveknek az évszámát. Szómagyarázatai, szófejtései tömörek, nem ritka a szótárban az új etimológia.
48
Magyar etimológiai Szótár Tinta Kiadó, 2006
49
- 8670 szócikk a szavak etimológiáját ismerteti, 275 pedig – elsőként a magyar szótárirodalomban – a magyar toldalékok eredetét adja meg. - Az Etimológiai szótár közel kétszáz olyan szót is tartalmaz, mely korábban nem szerepelt egy etimológiai szótárunkban sem. - A szócikkek minden esetben közlik a címszó első írásos előfordulásának évszámát, majd részletesen ismertetik a szó eredetét, keletkezésének módját, és feltüntetik azt is, ha egy-egy eredeztetés nem teljesen bizonyos, hanem vitatott vagy csak 50 valószínű.
Ez az 1978-ban közzétett szótár volt hazánkban az első terjedelmesebb kézikönyv, amely a Magyarországon vagy Magyarországon kívül található (fontosabb) helységek, folyók, tavak, barlangok, szigetek stb. nevéről, a tengerés kontinensnevekről stb. a kor színvonalán álló felvilágosítást nyújtott. A 13 300 szócikk három részre tagolódik: nyelvtörténeti adatok51 ra, etimológiai magyarázatra és irodalomjegyzékre.
2.1. tájszótárak
A nyelvjárásgyűjtést korábban laikus emberek, papok, tanítók végezték, leginkább a szókincsre koncentrálva. A Magyar Nyelvőr 1930 indulásával folyamatos tájszógyűjtés lesz jellemző és kialakul a nyelvjárástan mint tudományág. 1930-tól Csűry Bálint karolja fel ezt az ügyet, akkor már nyelvészek gyűjtenek tájszavakat, kialakítják az egységes hangjelölést, kiterjesztik a nyelvjárástant más tudományokra pl. irodalom, történelem.
52
Általános tájszótár: az összes magyar nyelvjárást feldolgozza és gyűjti az alaki (kanál-kalán), a jelentésbeli (bogár) és a valódi tájszavakat (peco, tócsni) Magyar tájszótár (1838, Buda) A Magyar Tudós Társaság gondozásában jelent meg, az előszót Döbrentei Gábor, az utószót Toldy Ferenc írta, de a szerkesztője nem ismert, talán Vörösmarty vagy Kecskeméti Csapó Dániel volt. A finnugor népek körében ez az első tájszótár!
53
Új magyar tájszótár (1950-2010) Az Új magyar szótár 5 kötete 120 ezer szócikkben elrendezve mintegy 600 ezer adatot dolgoz fel, feltüntetve azok földrajzi lelőhelyét és forrását.
54
Regionális tájszótár: egy terület nyelvjárásához köthető szókincset gyűjt. Csűry Bálint: Szamosháti szótár (1935) Három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt, alaktani és hangtani sajátosságokat vizsgál, mindhárom tájszót, a valódi tájszóhoz néprajzi leírást ad. Bálint Sándor: Szegedi szótár (1957) Élőbeszédet gyűjt, településtörténeti bevezetővel, nyelvjárási jellemzőkkel, szinonimakereséssel, rövidítéssel, magyarázó mondatokkal látja el szótárát. 55
56
2.2. szlengszótárak
Kis Tamás: Bakaduma (A magyar katonai szleng szótára, 1991) Míg a diáknyelv vagy a tolvajnyelv gyűjtése, szótárazása már a múlt század végén megindult, addig egyik legtöbbek által beszélt szociolektusunk, a katonai szleng jóformán ismeretlen, tudományos igényű leírása 1991-ig hiányzott.
57
58
Kis Tamás (szerk.): Sittesduma (Magyar börtönszlengszótár, 2015) A Sittesduma több mint 7800 címszavával a legterjedelmesebb, és egyben a leghitelesebb magyar börtönszlengszótár, melynek hitelességét elsősorban az biztosítja, hogy anyagának a gyűjtője, Gégény János (Kacsa) a magyarországi büntetés-végrehajtás legrégibb még használt törzsszámával rendelkező, jelenleg is börtönbüntetését töltő rabjaként maga is a börtönszleng „anyanyelvi” beszélője. A szócikkekhez kapcsolódó ábrák, élethelyzeteket, embereket, tárgyakat bemutató rajzok, karikatúrák, amelyeknek készítői szintén mindannyian büntetésüket töltő elítéltek. 59
„Jómagam egy harminc és fél éves ítéletet töltök, melyből már csak egy olimpia, azaz négy év van hátra.”
60
Tematikáját tekintve a börtönszleng nemcsak a börtönélethez kötődik, hanem általában a bűnözői élethez is. Akadémiának is hívják a börtönt, mert ott tanulják az elítéltek a zsiványságot, vagyis a bűnözésről is sok szó esik. A beszélők számára legfontosabb témák rendelkeznek a legtöbb szinonimával, központi fogalom a cella, amit például ketrecnek, veremnek, végállomásnak, búsulónak, emberkínzónak és kaptárnak is neveznek, de a lőfegyverre is sok olyan szavuk van, amit a köznyelvben nem használunk, például a szokeráló, a mangeló vagy az acélmaris. 61
A Sittesduma a szavakat ábécérendbe szedve, szócikkekben dolgozza fel. A betűszókat és az idegen eredetű vagy a köznyelvben idegen írásmódú szavakat kiejtésük szerint leírva vették fel a szótárba (vö. káó, efkás, kalambó, zsan; utalásként a helyesírási szabályok szerinti írott alakjuk is szerepel: KO (K. O.) Ld. káó, fk-s Ld. efkás, Colombo ld. kalambó, Jean ld. zsan). A szótár címszavai köznevek, tulajdonneveket a Sittesduma csak kis számban tartalmaz. E tulajdonnevek közé elsősorban néhány börtön neve vagy börtönnévként használt helynév (Satarata fn A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön; Csillag fn Szegedi Fegyház és Börtön) vagy a börtönök világához kapcsolódó tulajdonnév (Bú … Börtön Újság) tartozik. 62
63
2.3. szakszótárak és terminológiai szótárak A szókészlet egy-egy rétegét számba vevő szótárak másik nagy csoportja a szakszótárak vagy terminológiai szótárak. Gyakorta műszótáraknak is nevezik őket. Rokonságban állnak a szaklexikonokkal. Pl. műszaki értelmező szótár, orvosi műszótár, zenei műszótár, vadászati szótár, bibliai fogalmi szókönyv stb.
64
3.1. szinonimaszótárak
1. Szinonimaszótárak, amelyek a címszóhoz tartozó rokon értelmű szavaknak puszta felsorakoztatására szorítkoznak. 2. Magyarázó (diszkriminatív) szinonimaszótárak: először kiemelik a szinonim szócsoport valamennyi tagjára érvényes, közös jegyeket, majd rámutatnak a szócsoport tagjainak sajátos vonásaira, azokra a különbségekre, amelyek a szócsoport tagjai és a szócsoport élén álló, címszóként szereplő szó között mutatkoznak, jelentés, használati kör vagy stiláris érték szempontjából. 65
O. Nagy Gábor - Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár (1978) A SzinSz. koncepcióját O. Nagy Gábor dolgozta ki, s tőle maradt hátra a szótár törzsanyagának majdnem fele, a hátralevő szócikkek kidolgozását Ruzsiczky Éva fejezte be. Kb. 30 ezer rokon értelmű lexikai egységet tartalmaz, 12 és fél ezernyi címszó köré csoportosítva. A szótárba elsősorban azok a lexikai egységek kerültek bele rokon értelmű (szinonim) szóként/állandósult szókapcsolatként, amelyek jelentésük, közelebbről fogalmi tartalmuk szempontjából közel állnak egymáshoz, csupán kis mértékben, esetleg csak árnyalatilag különböznek vagy 66 olykor nem is térnek el egymástól.
3.2. helyesírási szótár
A szótár betűrendben közölt anyagát a köznyelvi szavakból és szókapcsolatokból válogatták össze, amelyek helyesírási szempontból eligazítást kívánnak, de mellettük helyet biztosítottak szaktudományi szempontból fontos szavaknak, továbbá olyan különféle típusú tulajdonneveknek is, amelyek többé-kevésbé közkeletűnek tekinthetők. A Magyar helyesírási szótár mintegy 140 000 szót és szókapcsolatot tartalmaz elsősorban a tágabb értelemben vett magyar köznyelv helyesírási szótára kíván lenni (tartalmazza a regionális köznyelviség szintjére emelkedett változatokat, szaktudományi szavakat és a fontosabb, gyakran használt idegen szavakat is). 67
3.2. kiejtési szótár Bár az értelmező szótárak és az idegen szavak szótárai olykor feltüntetik a címszavak kiejtését, kialakult egy külön szótártípus is, amelynek rendeltetése a címszavak helyes kiejtésének rögzítése és bemutatása. Fekete László: Magyar kiejtési szótár (1992) A könyv 10 880 szót és szókapcsolatot tartalmaz. Ezek egy részében nincs eltérés a szó betűképe és a szögletes zárójelben közölt kiejtése között, pl. hegesztő [hegesztő]. Az ilyen szavak más ejtésmódja (pl. heggesztő) helytelen. Sokszor azonban az ejtett forma eltér az írottól. Például ábrándkép [ábrántkép], divatjamúlt [divattyamúlt]. Nemegyszer ugyanannak a címszónak két vagy több ejtésváltozata normaértékű. Például gyújt [gyújt v. gyujt], gyűjt [gyűjt v. gyüjt]. 68
3.3. a tergo szótárak A hagyományos betűrenden alapuló szótárak mellett sajátos műfajként létezik az a tergo szótárak típusa. Ennek képviselői a nyelvi elemeket a végüktől kezdve sorolják betűrendbe, részben gyakorlati s még inkább tudományos céloknak megfelelően. A magyar nyelv szóvégmutató szótára (röviden VégSz., a nyelvészeti zsargonban: rímszótár) A magyar nyelv értelmező szótára 58 323 címszavát sorolja fel a végük szerint rendezve.
69
3.3. a tergo szótárak A magyar nyelv szóvégmutató szótára Utolsó címszava az ajakrúzs, mivel zs-re végződik és a megelőző utolsó betűje is az ábécé végén lévő ú. Az egyes szavakhoz kódolt formában részletes lexikográfiai ismereteket is nyújt, a függelék pedig különféle statisztikai adatokkal szolgál. A magyarban a szóvég sok esetben összefügg a szófajjal és a ragozási típussal, s ez a fajta rendezés lehetővé teszi a szavak hasonló végződés (ill. képző) szerinti áttekintését.
70
3.4. gyakorisági szótár A magyarországi gyakorisági szótárak többnyire szépirodalmi szövegek alapján készültek egy-egy szerző műveiből, egy-egy kódex szavaiból képzett gyakorisági adatokkal, vagy pedig a magyar nyelv egészére vonatkoznak. E szótáraknak fontos történeti értékük van, segítenek az adott korszak szókincsét feltárni, értelmezni, és sok más területen szolgálnak kutatások, fejlesztések alapjául.
71
Füredi Mihály és Kelemen József nagyszabású munkája A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára az 1965–1977 közötti időszak szépirodalmát dolgozta fel statisztikai mintavétel alapján. Munkájuk egy részét kézzel végezték, majd a feldolgozás számítógéppel zárult. 72
3.5. írói szótárak Az írói szótárak régebbi típusa a konkordanciaszótár (felsorolja az illető író műveiben található szavakat, szóelőfordulásokat). A modern írói szótár értelmezi is az egyes címszavakat, rámutat arra, hogy a kérdéses szó milyen sajátos jelentésárnyalatokkal szerepel az illető író művében, de egyéb információkat is közöl a tárgyalt szókincselemekkel kapcsolatban. A mai korszerű írói szótárak készítői a teljességre törekszenek, vagyis arra, hogy a feldolgozott életmű vagy életműrészlet minden szavának minden előfordulását és minden nyelvtani alakját számba vegyék.
73
Petőfi Sándor életművének szókészlete I-IV. (19731987) (J. Soltész Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre, Gáldi László) Mintegy 30 ezer címszót tartalmaz, Petőfinek nemcsak a költeményeit dolgozza fel, hanem valamennyi művét, tehát prózai, drámai műveit és fordításait is. A szótár segítségével az olvasó világos képet nyer Petőfi nyelvéről és stílusáról. Nyomon követheti azt a fejlődést, amelynek során Petőfi eljutott a romantikától a lírai realizmusig. 74
3.6. frazeológiai szótárak
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (1966) A magyar frazeológiai állomány egyik legjelesebb kutatójának hatalmas gyűjteménye betűrendbe szedett közös vezérszavak alatt közli a szólásokat és közmondásokat. A szólások dőlt betűvel, a közmondások álló betűvel vannak szedve. A szólásoknak és közmondásoknak a változataik is bekerültek a tárba. A szerző az egyes kifejezések jelentésmagyarázatát is közli. A gyűjteményben való eligazodást a mutató könnyíti meg. 75
3.7. idegen szavak szótára
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (1994) A könyv a magyar szövegekben, a mindennapi használatban előforduló, jobbára még ma is idegennek érzett szókészleti elemek (szavak, szókapcsolatok, bizonyosfajta tulajdonnevek) jegyzékét tartalmazza. Az olvasó megismerheti a szótárból a címszavak helyesírását, kiejtését, jelentését, jelentéseit, azt, hogy a szükségtelen idegen szavakat milyen magyar megfelelőkkel lehet helyettesíteni. 76
3.8. egyéb, speciális szótárak
77
Régi magyar családnevek szótára
78
keresztnévszótárak
1998: 1443 női név 1163 férfinév
1971: 895 női 932 férfinév 79
80
81
Hernádi Miklós: Közhelyszótár (1976, 1985, 1995) Minden kezdet nehéz. De egyszer minden véget ér. Az élet pedig nem habostorta.
82
83
Az egynyelvű szótárak fajtái 1. A szavak pontos jelentését és használatát megadó szótárak - értelmező szótárak - nyelvtörténeti szótárak - etimológiai vagy szófejtő szótárak
2. A nyelv egy rétegének vagy változatának leírására szolgáló szótárak - nyelvjárási szótárak - szlengszótárak - szakszótárak, terminológiai szótárak
-
szinonima kiejtési helyesírási gyakorisági szóvégmutató szólás- és közmondásgyűjtemény egyéb (pl. névszótárak)
3. A szókészletet elemeit meghatározott nyelvtudományi szempontok szerint bemutató szótárak
84
A mai magyar nyelv nagyszótára (online) CzF. 85
ÉrtSz.
86
Sittesduma
SzófSz.
ÉKsz.
Bakaduma
87
