ELŐTERJESZTÉS Öskü Község Önkormányzat képviselő testületeinek 2014. január 30 napi ülésére Tárgy: Tájékoztató Öskü község környezeti állapotáról Előterjesztő: Szabó Zsuzsanna Előkészítő: Szabó Zsuzsanna jegyző
Tisztelt Képviselő-testület ! Öskü Község Veszprém Megyében a keleti Bakonyalján elhelyezkedő település. A táji természeti adottságai a környező településektől eltérőek. A nyitott karszt, a vékony talajtakaró a települést északról határoló Bakony és az alatta elterülő fennsík, a számtalan karsztforrás az alacsony éves csapadék mennyiség az uralkodó északi széljárás jellemzi. A település területen és környezetében végzett ipari tevékenység, a települést átszelő infrastruktúra ( vasút, (8-as főút) valamint az itt élők környezeti kultúrája határozza meg a település környezetvédelmének feladatait, az országos és a megyei és helyi környezetvédelmi programban meghatározott tervekkel előírásokkal összhangban. A környezetvédelmi feladatokat az 1 mellékletben szereplő jogszabályok határozzák meg. A környezetvédelmi feladatok végrehajtásával az emberi egészség védelmét, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzését és fenntartható használatát kell biztosítani. Ennek érdekében szükséges a környezeti állapot folyamatos vizsgálata a káros környezeti hatások megállapítása és a csökkentésükre programok kidolgozása, továbbá az abban meghatározott feladatok végrehajtása. 1995. óta törvény kötelezi az önkormányzatokat önálló települési környezetvédelmi program készítésére, beleértve a környezet állapotának elemzését és értékelését. Bármely települési környezetvédelmi program csak akkor lehet reális, ha a helyzet pontos és aktuális ismeretén alapul. A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat, környezetvédelmi programot dolgoz ki az ebben meghatározott feladatok megoldására önkormányzati rendeletet, bocsáthat ki, illetőleg határozatot hozhat. Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § a (1) bekezdése e.) pontja, valamint az 51.§ (3) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.. A település környezeti –állapotát és a védelem érdekében teendő intézkedéseket az egyes környezeti elemeken keresztül értékeljük A levegő állapota légszennyezettség A légszennyező források alapvetően három forrásból erednek. A gazdaság vállalkozások, lakosság által kibocsájtott és közlekedésből eredő légszennyezés. A település adottságaiból eredően a lakott környezett légszennyezése csak a lakossági légszennyezésből érezhető. A gazdálkodó üzemek vállalkozások között a lakó környezet közvetlen közelében légszennyező üzem egy van, amelynek a káros anyag kibocsájtása elenyésző határérték alatti. (Kamion Klinika). A bányaüzem- Öskü Dolomit I. –a település lakott részétől dél keletre helyezkedik el így a széljárásból eredően a településre nincs terhelő hatása. A Sólyi murvabánya nem működik. A szálló porból a településre a lőtéri gyakorlatok jelenthetnek még terhelést. Amely az elmúlt évben nem fordult elő. A lakossági légszennyezés káros anyag füstgáz kibocsájtás ősztől tavaszig az alacsonyfűtő értékkel rendelkező és jelentősen megdrágult földgáz helyett visszaállított szilárd tüzelésből ered. Oka a tűzifa nem megfelelő minősége.( hulladék, nyers fa) A ködös párás időszakokban a völgyekben felhalmozódik, melyet az északi irányú szél seper ki. A légszennyezettség mértéke nem tette indokolttá füst riadó terv létrehozását. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, valamint a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos rendeletet nem készített a képviselő testület, mivel a veszélyeztetettség foka alacsony. A harmadik kibocsájtási kategóriába tartozó közlekedési légszennyezettség jelentős. Az immissziós értékek magasak. A település lakosságára azonban nincs káros hatással mivel a lakott település résztől délre helyezkedik el a 8-as főút és az uralkodó szél irány északi. Néhány összehasonlító adat a Veszprém Megyei Környezetvédelmi program helyzet elemzéséből Település Közút ÖsszforCO NO2 SO2 Por száma galom PM 10 Balatonvilágos M7 1471 60900,3 27505,5 234,9 3333,6 Üskü 8 965 68854,1 37564,6 303,7 4704,8 Veszprém 8 1461 27931.0 14464,6 107,7 1650,2 Külső Balatonfűzfő 71 722 35207,4 18589,9 131,3 2188,8 Balatonfüred 71 887 7020,8 7020,8 19,6 296,1
Vízvédelem E körben a felszíni és felszín alatti vizek védelme, a csapadékvíz elvezetése, az ivóvíz biztosítása és a szennyvíz kezelése tartozik Az 1985-ös Bánta bányai vízbetörés és az azt követő több éven keresztüli vízkiemelés következtében az elapadt források következtében a település rendezési eszközök között sem kapott megfelelően prioritást e felszíni vizek védelme elvezetése. A karszt vízkiemelés megszűnését követően, a karszt vízszint kezdett visszaállni a vízbetörést megelőző szintre. Ennek következtében a belterületi beépítkezések, földművelési szokások megváltozása, a korábban ismert források mellett, korábban nem látott helyeken is források jelentek meg. A pét patak ismét jelentős vízhozammal szeli át a települést. Az önkormányzat tulajdonába és kezelésében van ez a helyi vízfolyás. Az újabb és újabb forrás feltörések talaj és rétegvíz megjelenések sürgetővé tették a település vízkár elhárítási tervének elkészítését A 2011 évi állapotnak megfelelően egy a települést jól felmérő részletes terv készült. Az abban meghatározott feladatoknak az önkormányzat anyagi lehetőségeinek évről évre próbál eleget tenni. A Pét patak több mint 3 km hossza nagyon nagy feladatot és költséget jelentene a településnek, mivel a karbantartásához állami támogatás nem társul. Harmadik éve közfoglalkoztatás keretében a KDT Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnöksége által 2-4 fő közfoglalkoztatottal segít a meder állapotának elfogadható szinten tartásában. Az önkormányzat környezetvédelmi alapjából parti sáv, szerviz út kialakítása jelenthet megoldást olyan szinten, hogy a meder kotrásával a környező vizek befogadására alkalmassá válik, illetve a nádasodás csökken, vagy megszűnik. Már a kisajátítási munkarészek elkészültek. A kisajátítási kártalanítási értékek megállapítására a szakértői vélemény is rövidesen elkészül. A patak vízhozamáról nincsenek adataink. A Veszprém megyei környezetvédelmi programból ismert a Péti Nitrogén művek vízkivétele mely 4.745 e m3/év ipari víz és 950 em3/év fürdővíz céljára. A vízhasználati vízkivételi jogot a KDT Vízügyi Igazgatósága biztosítja számukra. A vízkivétel helyéül az úgynevezett hideg forrás van megjelölve, ahonnan zárt rendszerbe kerül elvezetésre, az ipartelepre. Az újonnan feltörő források erek patakba történő bevezetése csak részlegesen megoldott. A lakosság az önkormányzat felhívása ellenére sem adott adatszolgáltatást arra vonatkozóan, hogy hol találhatók kisebb nagyobb források. Ezeknek a feltérképezése feltétlenül szükséges volna, az esetleges szennyezések megakadályozása érdekében. A vízvédelmi feladatok között a felszín alatti vizeket is ki kell emelni. A felszín alatti vizek a talajvíz, rétegvíz és karsztvíz. Talajvíz nem jellemző a település jelentős részén. A mélyebb fekvésű területeken is csak hóolvadás és jelentősebb huzamos ideig tartó csapadék hullás esetén jelentkezik. Az 1985-2000 közötti időszakban épített házak pincéinél vannak ilyen problémák. Mint a vizsgálatok során kiderült több esetben ezek engedély nélkül készültek. Réteg vizek sem jellemzőek. A település alatt helyezkedik el Magyarország legjelentősebb összefüggő karsztvíz rendszere. A földtani adatok ismeretében a terület nyitott, több helyen fedetlen karszt, amely igen sérülékeny, és a környezeti szennyezésnek nagy a veszélye, és a karsztvíz készletre jelentős hatása lehet.
A településen élő minden polgárban tudatosítani kell annak felelősségét, hogy a jövő egészséges ivóvize, a ma élő generáció környezettudatos viselkedésén múlik. E területen többet kell tenni a felvilágosítás és életmód befolyásolása területén. Fel kell számolni a magántulajdonú náddal borított területek elhanyagoltságát, hiszen ez több veszélyforrást is jelent. Az állattartás szabályait minden állattartónak pontosan be kell tartani, illetve be kell tartatni. A kertművelés területén a szerves anyag és nitrát tartalom megfelelő mértékű kijuttatásához felvilágosítási előadásokat kell szervezni a civil szervezetek bevonásával. Az ivóvíz bázis védelme a belterületen lévő jelenleg használaton kívül lévő kut esetében folyamatos mérési feladatot jelent, melyet a Bakonykarszt időről időre elvégez. A Bántai forrásokról érkezik a településre több mint 2 km hosszú távvezetéken az egészséges ivóvíz. A vízvezeték hálózat egy része 1960-as évek végén létesült, mely azbeszt és igen sérülékeny. A vizek védelme érdekében a jelenlegi 93 %-os szennyvíz hálózatba bekapcsolt egységek vonatkozásában a 100%-os mértéket el kell érni. Már az előzőekben a vízvédelemmel kapcsolatosan érintettem a talaj állapota milyen befolyást gyakorol a vizekre. Talaj és földvédelem A település közigazgatási területe 4828 ha melyből beépített belterület, lőtér és hozzátartozó utak 3536 ha a termőterület 1292 ha Megoszlása szántó kert 556ha Gyümölcsös szőlő 42 ha, gyep 560 ha erdő 134ha A településen a Natura területek mennyisége az országos átlagot meghaladja, melynek helyszíneit a helyi építési szabályzat térképi munkarészei is tartalmaznak. A település közigazgatási területén országos jelentőségű természetvédelmi terület nincs. Helyi védettség alávont természeti területet sem hozott létre a képviselő testület. A mezőgazdasági területek Natura területek állattartás szempontjából nem kedvezőek szukagyepen a juh és a kecsketartás jöhet csak szóba. Jó minőségű rét nincs. A szántó területek alacsony termőképességűek, vékony termőréteggel, a hagyományos gabona és takarmánynövények termelésének nem kedveznek. A konyhakerti növény-termesztésre a meglévő kevés területet sem használja ki a lakosság. Több olyan keskenysáv található a Kenderföldek dülőben amely nincs megművelve. Ennek oka az 1-2 méter széles sávok, gépesítésének lehetősége kizárt, vagy egyidejű műveléssel oldható csak meg. A táj és természetvédelem részeként kell kezelni a fák és fás szárú növények védelmét Környezetvédelmi program és a helyi építési szabályzat is foglalkozik a zöldterületek, fák és fás szárú növények telepítésével, a telepíthető fajták meghatározásával.
Az elmúlt időszakban a telepítési távolságok be nem tartásából eredő épület veszélyeztetések jelentkeznek. A tuják vonatkozásában jelentkezik ez a legtöbb esetben , mivel az ültéskor nem számol a tulajdonos a teljes kifejlett fa méreteivel. A közterületi zöld felületek a település utca szerkezete a nyomvonalas vezetékek fektetése miatt nem lehetséges. Ezért a zöldfelületek növelése a magán ingatlan tulajdonosok ösztönzésével javítható a zöldfelület növelése, melynek több helyen vannak korlátai, ezért a légszennyezés visszaszorítása alacsonyszinten tartása kiemelt feladat. Hulladékgazdálkodás Ezen környezeti elemekhez szorosan kapcsolható a hulladék kezelés hulladék elszállítás és az elhagyott hulladékokból származó környezeti kártétel. A hulladékgazdálkodás jogszabályi környezete 2013. július 1-től megváltozott. A kommunális hulladék gyűjtés, szállítás, elhelyezés, feldolgozás szabályai megváltoztak. A szolgáltatás változás 2014. február 1 től várható. Öskü Község Önkormányzata a Közép Duna vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás keretén belül valósul meg. A kötelező közszolgáltatást végző szervezet a társulás által kiirt közbeszerzési pályázat nyertese……………………vállalkozás. Az érvényes szabályozás alapján a kötelező közszolgáltatást végző szervezettel lehet a kommunális hulladékot elszállítani. Az utóbbi időben ismét megnövekedett az elhagyott hulladék mennyisége a közigazgatási terület perifériáin. A „lomizás” során hasznosítására alkalmatlan hulladékokkal terhelt lett a terület a Sólyi kavicsbánya sportpálya környéke, péti szőlőhegyi út melletti területek, a Hajmáskér irányába vezető út melletti kerekerdő és környezete. Az elhagyott hulladék tulajdonosa a hulladék elhagyó szervezet személy nem állapítható meg, úgy abban az esetben az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az elszállításról. Jelenleg 4 területen található jelentős mennyiségű elhagyott hulladék 1 esetben büntető eljárás van folyamatban további három ingatlan vonatkozásában az ingatlan tulajdonosok használók az érintettek. A hulladékok között veszélyes hulladék is található szakértői vizsgálat egy esetben történt, mely szerint környezet károsító hatása nem jelentős. A vizek védelme kapcsán az önkormányzat által kialakításra kerülő patak melletti parti sávban építési törmelék is található melyet a környezetvédelmi hatóság jelzett. A hulladékok felszámolásra és az újabb elhelyezések megakadályozására nagyobb figyelmet kell fordítani. Az elektromos hulladékok gyűjtése továbbra is fontos feladat, mivel ezek a veszélyes hulladék kategóriába esnek. Rezgés és zajvédelem A környezeti zaj keletkezhet gazdasági tevékenységből, mely a településen nincs jelen. Közlekedésből, amely már jelentősen érezhető mind a kötött pályás vasúti közlekedés mind pedig a közúti közlekedés tekintetében. A 8 as út melletti 30 m-es sávban található lakóépületek esetében a zaj határérték túllépése jelentkezik, mind nappal mind pedig az éjszakai órákban, melyet az út korszerűsítése kapcsán mért adatok és a Veszprém Megyei Környezetvédelmi program helyzetértékelési részében is szerepel.
Az idei évben elkezdődő korszerűsítés kapcsán a település mellett 12.64 km hosszban elhelyezkedő útnak a lakott terültéhez igazodóan zajvédő fal kerül megépítésre. A vasút vonal melletti ingatlanok vonatkozásában a jelenlegi a védő távolságon belül lévő ingatlanokat kivéve a határértéket nem haladja meg. A tervezett korszerűsítés után jelentősen megnő azon ingatlanok száma, amelyek zajvédelemre szorulnak. A hadgyakorlatok esetén előre jelzett időpontban vannak nagy zajhatással járó lövészetek. A szolgáltatási zaj körébe tartoznak a vendéglátó és szórakozást nyújtó egységek által a zenei szolgáltatásból és vendéglátói tevékenységből egy esetben történt panasz bejelentés alapján zajmérésre kötelezés. Az üzlet nem hajtotta végre, az üzletet bezárta. Az önkormányzat kulturális intézményei vonatkozásában bálok discok alkalmával köztéri rendezvényekkel kapcsolatosa jelentkezhet zaj és rezgéshatárérték túllépés. Amennyiben a bérleti szerződés nem tartalmazza a zaj határérték mértékét, vagy a használó által történő mérés elvégeztetésére vonatkozó rendelkezést, úgy az épület tulajdonosa, bérbeadó felelőssége is megállapítható a zaj határérték túllépéséért fennáll. A szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységének korlátozására, felfüggesztésére is sor kerülhet. A települési önkormányzat képviselő-testülete, a feladatkörébe tartozó környezeti zajhatással összefüggő rendeletet nem alkotott. Azt mondhatjuk talán kicsi túlzással, hogy az itt élők minden tevékenysége káros anyag kibocsátása a településen túl mutat, a szűkebb vagy tágabb környezetére is jó vagy rosszhatással lehet. A tudatos környezet használat, hasznosítás érdekében fokozni kell a felvilágosító tevékenységet ösztönözni kell az élhetőbb környezet kialakítását, zöld felület növelését. Felül kell vizsgálni a település 2002.-ben készült környezetvédelmi programját,a települési környezet tisztasága, a csapadékvíz-elvezetés, a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, kommunális hulladékkezelés, elhagyott hulladék lerakások felszámolása, a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, az ivóvízellátás, az energiagazdálkodás főleg a fűtési energia, a zöldterület-gazdálkodás területén. Melléklet: környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabályok és szabályzatok jegyzéke Öskü, 2014. január 20. Szabó Zsuzsanna jegyző
Határozati javaslat Öskü Község Önkormányzati Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadta a település környezeti állapotáról szóló lakossági tájékoztatót. 1. A felkéri a képviselő testület a polgármestert, hogy tájékoztató közzé tételéről a honlapon keresztül gondoskodjon. 2.Az önkormányzat környezetvédelmi programjának felülvizsgálatát szükségesnek tartja, felkéri a polgármestert, hogy a környezetvédelmi program elkésztésére kérjen 3 árajánlatot. Határidő: azonnal Felelős: Gyapay Zoltán polgármester Melléklet A környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok Törvények 2000. évi XLIII. törvény A hulladékgazdálkodásról 2000. évi XXV. törvény A kémiai biztonságról 2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről és az erdő védelméről 1996. évi LIII. törvény A természet védelméről 1995. évi XCIII. törvény A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 1995. évi LVII. törvény A vízgazdálkodásról 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól 1993. évi XLII. törvény A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről 1991. évi XI. törvény Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységekről Kormányrendeletek 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 284/2007 (X.29.) Korm. Rendelet A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet A közműves szennyvízelvezető és t-tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet A jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet A vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről
Minisztériumi rendeletek 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet A földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet A növényvédő szerrel szennyezett csomagoló eszközhulladékok kezeléséről 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet A nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyagkibocsátásának korlátozásáról 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet A víziközművek üzemeltetéséről 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet A felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet A fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet A felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet A területi hulladékgazdálkodási tervekről
10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hő teljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet Az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet Az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet A 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet A hulladékok jegyzékéről 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet A poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet A hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 12/1999. (XII. 25.) KöM rendelet Egyes környezetvédelmi nemzeti szabványok kötelezővé nyilvánításáról 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet A védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről Országgyűlési határozatok 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat A 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat A 2009-2014 időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 30/1991. (V. 14.) OGY határozat A fokozottan védett erdők használatáról
Kormányhatározatok 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat A víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentumáról, valamint a kapcsolódó intézkedésekről 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat A Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról 86. 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat Az Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtásáról 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről Megyei Önkormányzat Környezetvédelmi program 2010-2016 Öskü Község Önkormányzata Öskü Község Önkormányzati Képviselő Testület 3/1996. / II 23 / ÖKt. Rendelete a település önkormányzatának "Környezetvédelmi Alap"járól. Környezetvédelmi program 2002
