ELŐTERJESZTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2009. február 26-ai ülésére Tárgy: Javaslat nevelési és pedagógiai programok kiegészítésére
Tisztelt Képviselő-testület! A sajátos nevelési igényű gyermekek / tanulók nevelését és oktatását folytató közoktatási intézmények alapító okiratait a Képviselő-testület 2008. július 28-ai ülésén módosította, pontosítva az egyes intézményekben fejleszthető sérülés-típusokat. A közoktatási törvény 30. § (1) bekezdése szerint: „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.” A 30. § (3) bekezdés írja elő, hogy „A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek.” Ugyancsak a közoktatási törvény 50. §-a szerint: „A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is; az iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A Kernstok Károly Általános Iskola, a Benedek Elek Óvoda és a Bóbita Óvoda (utóbbi intézmény esetében a bajóti tagóvodában van integráció) elkészítette integrációs pedagógiai programját. Ennek során figyelembe vették • az iskola pedagógiai programját, valamint az óvodák nevelési programjait; • a közoktatási törvény, a NAT és az irányelvek vonatkozó előírásait; • a nevelési és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit; • a szülők elvárásait; • az általuk nevelt gyermekek/tanulók sajátosságait. A közoktatási törvény szerint a nevelési és pedagógiai programok jóváhagyása előtt a fenntartó köteles az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő – megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett – szakértő véleményét beszerezni. A dokumentumok szakértői vizsgálatára Batyik István esztergomi közoktatási szakértőt kértük fel (szakértői igazolvány száma: 010099-02). A szakértő elfogadásra javasolta az iskola és a Benedek Elek Óvoda által készített dokumentumokat: ezek részletesen, a fogyatékosság típusa szerint lebontva tartalmazzák a fejlesztés elveit, pedagógiai szakaszait, az együttnevelés lehetőségeit, a kiemelt fejlesztési feladatokat, a NAT alkalmazását, a rehabilitáció célját az alapító okiratban szereplő sérülésspecifikus területeken (valamennyi megjelölt típust ellátja e két intézmény jelenleg). A Bóbita Óvoda bajóti tagóvodáját érintő integrációs tervet a szakértő átdolgozásra javasolta, a dokumentum kiegészítésének jóváhagyását a következő képviselő-testületi ülés napirendjére javasolom. (Bajóton jelenleg egy hallássérült gyermek tartozik az SNI-körbe.)
Tárgyi, személyi feltételek: Az iskola tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a másoddiplomás képzésben gyógypedagógia szakon tanuló pedagógusok megtartásával; az óvoda tárgyi feltételek területén megfelel, személyi feltételei részben adottak, a gyógypedagógiai fejlesztés külső segítséget is igényel (gyógypedagógust). A szakértői jelentések és a programok nevelőtestület általi elfogadását bizonyító jegyzőkönyvek – terjedelmi okból - a 206-os irodában, valamint a képviselő-testületi ülést megelőzően a tanácsteremben megtekinthetőek. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a Közoktatási meghallgatására és az előterjesztés megtárgyalására.
Bizottság
véleményének
Nyergesújfalu, 2009. február 26.
Mihelik Magdolna önkormányzati titkár
Határozati javaslat: Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete 1. Fogadja el a Kernstok Károly Általános Iskola pedagógiai programjának integrációs programmal történő kiegészítését. 2. Fogadja el a Benedek Elek Óvoda nevelési programjának integrációs programmal történő kiegészítését 3. Utasítsa a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.
Határidő: értelemszerűen Felelős:
Miskolczi József polgármester
Szakértői vélemény a Benedek Elek Óvoda (OM azonosító: 031732, Székhely: 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 3. )
integrációs pedagógiai programjáról Nyergesújfalu Város Önkormányzata részére
Készítette: Batyik István Közoktatási szakértő Szakértői ig.szám: OM
Megbízó: Nyergesújfalu Város önkormányzata 2536 Nyergesújfalu
Szakértői jelentés a Benedek Elek Óvoda (OM azonosító: 031732, Székhely: 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 3. )
integrációs pedagógiai programjáról
A szakértői jelentés összefoglaló megállapítása:
A megvizsgált program megfelel az 1993. évi LXXIX. Többször módosított törvénynek a közoktatásról, a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17) Kormányrendeletnek valamint a 2/2005 OM rendeletnek illetve az elemzés idején érvényes más jogszabályi előírásoknak ezért a fenntartó által jóváhagyását javaslom,
Esztergom, 2009-02-17
Batyik István Közoktatási szakértő Szakértői ig.száma: 010099-02
Szakvéleményem kialakításánál a törvényességi szempontok betartását kísértem elsősorban figyelemmel az alábbi vonatkozó törvények alapján: • • •
A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törv. és annak módosításai Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (137/1996. (VIII. 28.) 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve A Kötelező eszközjegyzékről szóló 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet
Ezen túlmenően a program szakmai, pedagógiai tartalmát és formai megjelenését vizsgáltam. Előzmények
Nyergesújfalu város Önkormányzata 2008. augusztus 18-án kelt határozatában módosította az intézmény alapító okiratát. Az alapító okiratokban a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátására vonatkozó pontosítást az indokolta, hogy a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésről 2007. évi CLXIX. számú törvény 3. számú melléklete kiegészítő szabályok 10. c.) pontja kimondja: "… kizárólag olyan önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott / oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel. Sajátos nevelési igényű tanulók után akkor, ha 2008. szeptember 1-jéig az alapító okirat meghatározza a fogyatékosság típusát is, továbbá amely OM azonosítóval rendelkezik." E módosítás indokolta az intézmény pedagógiai programjának átdolgozását az új dokumentumnak megfelelően. A törvényességnek való megfelelés: Közoktatási tv. 47.§. Igen (Óvodai nevelési program tartalmazza) a) „az óvodai nevelés alapelveit, célkitűzéseit” X b) „azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését” c) „gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet”
X
d) „a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit”
X
Közoktatási tv. 50.§. „A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelés esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is
Igen
Nem
A nevelőközösség által elfogadott alapelvek tudatos pedagógiai munkát mutatnak. A program gazdag tárháza a testi, szociális és az értelmi képességek fejlesztésének. Alkalmas a gyermekek személyiségének teljes körű fejlesztéséhez. A gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógusnak kiemelt feladata. A fenntartó részére a gyermekvédelmi felelősök száma és a kapcsolódó órakedvezmények vonatkozásában pontosítást javaslok. A szervezett tevékenységek több lehetőséget mutatnak az együttműködésre.
X
X
Részben Megjegyzés
Nem
Részben Megjegyzés
Az intézményi program tartalmazza a sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztésének irányelveit.
Az óvoda tárgyi feltételei, megfelelnek a törvényi követelményeknek és jó alapot biztosítanak a szakmai elképzelések megvalósításához. A személyi feltételek megfelelőek. Az óvoda nevelési elvei teljes összhangban állnak az kiválasztott -NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL- óvodai nevelési program alapértékeivel. Saját megfogalmazásuk szerint a gyermeket önmagához mérten képességei alapján igyekeznek fejleszteni. A nevelés-fejlesztés során fontos szerephez jut a testmozgás. A mindennapos testnevelés keretei szélesek, abban az egészséges életmódra nevelés, a korszerű táplálkozás, a testi nevelés, is helyet kap. A helyi programba beépülnek a szülői igények és a gyermek egyéni érdekei. Szakmai oldalról messzemenően támogatom és helyeslem a játék kiemelt szerephez jutását az óvoda napi életében. A gyakorlatban a közösségi élet és ezen belül is toleráns viselkedés megtanulására ad lehetőséget az családias légköre. A szülők is részesei és építői ennek a kis közösségnek, ami megint csak egy nagyon szép példa arra, hogyan használja ki az óvoda saját helyzetéből adódó lehetőségeit. A program kiemelten foglalkozik a gyermekek óvodába kerülésének (a beszoktatásnak) valóban kulcsfontosságú szerepével. Nagyon szép példákat tartalmaz a helyi program a gyermeki élményszerzés, a környezet megismerése és az ünnepek tekintetében. Színes, élő és színvonalas elképzeléseket olvashatunk a művészeti tevékenységek és a környezeti kultúra fejlesztését célzó részekben. Összességében elmondható, hogy korszerű, színvonalas munka alapját képezheti az óvoda helyi programja, mely elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt korszerű gyermek és nevelésközpontú elképzelés.
A Benedek Elek Óvoda pedagógiai programja megfelel a Közoktatási törvény és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram előírásainak valamint a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése irányelveinek. Szakmai oldalról a program tartalma kitűnő alapot nyújt a 3-7 éves korú gyermekek differenciált fejlesztéséhez. Fentiek alapján a programot elfogadásra ajánlom az intézmény fenntartójának. Esztergom, 2009-02-17
Batyik István Közoktatási szakértő Szakértői ig.száma: 010099-02
Szakértői vélemény a Kernstok Károly Általános Iskola (OM azonosító: 031863, Székhely: 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 1.)
integrációs pedagógiai programjáról Nyergesújfalu Város Önkormányzata részére
Készítette: Batyik István Közoktatási szakértő Szakértői ig.szám: OM
Megbízó: Nyergesújfalu Város önkormányzata 2536 Nyergesújfalu
Szakértői jelentés a Kernstok Károly Általános Iskola (OM azonosító: 031863, Székhely: 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 1.)
integrációs pedagógiai programjáról
A szakértői jelentés összefoglaló megállapítása: A megvizsgált program megfelel az 1993. évi LXXIX. Többször módosított törvénynek a közoktatásról, a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17) Kormányrendeletnek valamint a 2/2005 OM rendeletnek illetve az elemzés idején érvényes más jogszabályi előírásoknak ezért a fenntartó által jóváhagyását javaslom,
Esztergom, 2009-02-17
Batyik István Közoktatási szakértő Szakértői ig.száma: 010099-02
A szakértői vélemény kialakításához tanulmányoztam az iskola alapító okiratát valamint pedagógiai programját a következő jogszabályok figyelembe vételével: 1993.LXXIX. közoktatási törvény: • 121.§ 29. bekezdés • 6.§ • 10.§ • 30.§ • 49.§ • 50.§ • 52.§ (6) • 70.§ (7)-(10) • 78.§ (2)c) • 121.§ (28) 14/1994.(MKM) rendelet 11/1994. MKM rendelet 243/2003.(XII.17) Kormányrendelet 2/2005. OM rendelet Tartalmi koherencia A pedagógiai program alapelvei céljai és feladatai közötti összefüggés és koherencia Az intézmény tevékenységének, az alapfokú oktatás-nevelés általános célkitűzéseit figyelembe véve, de a sajátos gyógypedagógiai szempontokat is hangsúlyozva fogalmazza meg. Alapvetően tanulóik önálló életvitelre, eredményes szocializációra, szakmatanulásra való felkészítésre, képességeik maximumának megfelelő szintre juttatására törekednek. A megfogalmazott feladatok mindegyike e célnak alárendelt. A nevelési oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten jelennek meg a programban. Mérlegelik azokat a kritériumokat is amelyek megléte a sikeres munkavégzés feltétele. A feladatok megjelölése az iskolai élet minden területére vonatkozóan konkrét, gyakorlatias, számon kérhető. A szülők és a tanulók jogos igényei, a törvényi szabályozás pontos figyelembe vétele mellett jelennek meg. A célok, az eszközök és módszerek közötti koherencia A célok elérése érdekében alkalmazott módszerek fogyatékosság specifikusak. Minden esetben a tanuló sérültségéhez, életkorához, a speciális nevelési igényekhez alkalmazkodnak. Elsősorban az ösztönző, pozitív megerősítést szolgáló módszereket preferálják. A tanár modellnyújtása a követendő minta adása fontosságának megfelelő hangsúlyt kap a programban.
A kényszerítő módszerek alkalmazását a minimumra szorítják és biztosítják a tanuló számára belátható időn belül i javítás lehetőségét. Az eszközrendszert a normál és a gyógypedagógiai eszközkészlet optimális ötvözésével választják meg. A célok és az egyes területek (közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás) közötti koherencia A közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés sikere a gyógypedagógiai oktatófejlesztő munka sikerességének alapfeltétele. A személyiségfejlesztési feladatok sérülés specifikus módon, az egyéni jellemzők figyelembe vételével kívánják meghatározni. A személyiségfejlesztést a közösség keretein belül, a közösség fejlesztésével egy-időben tervezik megoldani. Legfőbb feladatnak a társadalom által elvárt viselkedés és érdekérvényesítési normák elfogadtatását tekintik. Feltételként az ön és mások elfogadását határozzák meg. A gyógypedagógiai nevelést folytatva a habilitációs és rehabilitációs órakeretek felhasználása elveinek összhangja a célokkal és alapelvekkel A gyógypedagógiai nevelés specifikumainak legnagyobb teret adó habilitációsrehabilitációs órakeretet a törvényi szabályozók figyelembe vételével határozzák meg. Felhasználásának elveiben az óraelosztási munka folyamatáról, a preferált fejlesztési területekről, a a fejlesztést végző szakemberekről dönt a program. A tehetséggondozás lehetőségeit a sport és művészeti nevelés területén bővítik a mobil órakeretek terhére. A nevelő –oktató munkát segítő felsorolt eszközök mennyiben segítik a program megvalósítását? A nevelő-oktató munkát segítő eszköz és felszerelés jegyzék alapját az 1998.(VII.24.) OM rendeletben megfogalmazottak adják. A beszerzés a fenntartó jóváhagyásának megfelelően történik. A fejlesztés alapelve a tartalmi modernizáció és a speciális nevelési igény figyelembe vétele. Helyeselhető az a szempont, hogy azoknak a z eszközöknek a beszerzését tartják fontosnak, amelyeket a tanulók közvetlenül használnak a képességfejlesztés során. A nevelési program céljai, a diákok, pedagógusok, szülők együttműködésének formái és fejlesztésének feladatai összhangban vannak-e egymással? A nevelési program hangsúlyozza, hogy az intézményi munka sikerességének fontos feltétele a szülők támogató együttműködése. Az intézmény működését szabályozó dokumentumok a törvényi szabályozásnak megfelelően tartalmazzák a gyermekek és a szülők jogait, valamint kötelességeit. A szülők közössége megerősíti, illetve változtatási indítványokat tesz a dokumentumok megalkotása során. A szülői jogokat biztosító fórumokat, egyéni lehetőségeket a pedagógiai program részletesen tárgyalja. Segítséget nyújtanak a családok számára az iskolán kívüli jogi, egészségügyi és egyéb problémák megoldásában is. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, összhang a partnerek gyüttműködésének formáival
A tankönyvek, taneszközök kiválasztása során a szülők véleményét is kikérik. A szakmai szempontokon túl az ár és a tartósság is szerepet játszik. A könyvek figyelemfelhívó jellege, tiszta áttekinthető ábravilága, a tantárgyak egymásra épülése a magtankönyv jelleg alkotják a legfontosabb szempontot a kiválasztás során. Törekednek a tartós tankönyvek vásárlására és az iskolai könyvtárban való gyűjtésre. A nevelőtestület minden évben felülvizsgálja a tankönyvkínálatot.
A nevelési program alapelvei, céljai összhangban vannak-e a helyi tanterv tantárgyi rendszerével és időtervével, különös tekintettel a szabadon választható tantárgyak tartalmaira és időkereteire? A nevelési program tartalmazza a KT által biztosított kötelező és nem kötelező habilitációs –rehabilitációs, valamint a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra fordítható órakeretet. Az óraszámok, a tantárgyak és foglalkoztatási formák korrektül meghatározottak. A tervezett felhasználás a pedagógiai program általános céljaival, alapelveivel összhangban van. A felzárkóztató program a tervezett óraszámban megvalósítható. Az iskolai beszámoltatások formái és rendje összhangban van-e a pedagógiai program célkitűzéseivel és az egyes területekkel (közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás)? Az iskolai beszámoltatás – tekintettel a sérültség tényére – a folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek önmagához mért fejlődése a kiinduló pont. Alapvető a megerősítés, a tanuláshoz való pozitív viszonyulás erősítése. A közösség előtti dicséret, személyiségfejlesztő lehetőségével számolnak. A felzárkóztatás és tehetséggondozás a program alapvető célkitűzése, ami a beszámoltatás során is domináns. Az iskolai beszámoltatások formái és rendje lehetővé teszik-e a helyi tanterv követelményeinek elsajátítását? Az iskola ellenőrző, mérő, értékelő tevékenysége során figyelembe veszi a fogyatékosság tényéből fakadó sajátos igényeket és lehetőségeket. Diagnosztikus mérést alkalmaznak a helyzetfeltárás céljából a nevelési-oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, ill. kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szereznek a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végigkísérő gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek, sérülések miatt. Az értékelés formái , rendje elsősorban a tanulók motiválását, a tanuláshoz való pozitív viszonyulást, az önismeret fejlesztését szolgálják. Egyben visszajelzést is jelentenek a pedagógus számára az egyes gyermekek tanulási folyamat közbeni nehézségeiről. Fontosnak tartják a rendszeres és folyamatos szóbeli megerősítést, korrekciót.
A törvényi szabályozásnak megfelelően az első 4 évfolyamon az értékelés szövegesen, értékelő lapon történik. A negyedik évfolyam második félévétől kezdődően az értékelés érdemjegyekkel történik. Tanév végén minden évfolyamon szummatív értékelést alkalmazunk, kivéve azon tanulókat, akik a követelmények teljesítéséhez egy évnél hosszabb időt igényelnek, vagy mentességet kaptak. Az értékelésnek fel kell tárnia: o a tanulást befolyásoló részképességek fejlettségét, a további fejlesztés irányát o a tanulási technikák fejlettségi szintjét o a munkavégzés pontosságát, az önellenőrzés szintjét o az alapkészségek elsajátításának szintjeit o az érzelmi élet jellemzőit o a társas kapcsolatok jellemzőit, alakulását o a művészi- és mozgásos tevékenységek értékelését
Az írásbeli beszámoltatást korlátozó tényezőket figyelembe veszik. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása segíti-e a helyi tanterv követelményeinek teljesítését? A házi feladatok adásának előkészítését gondosan elemzik. Figyelembe veszik a tanuló terhelhetőségét, a rendelkezésre álló időkeretet, a differenciált foglalkoztatás szempontjait. Cél az önálló tanulásra szoktatás, a tanultak más szituációban való felhasználásának megtanulása, az órai munka elmélyítése, begyakorlása.
Az integrációs folyamatban résztvevők és feladataik A Pedagógia Program helyesen fogalmazza meg az integráció elveit: „Az integráció elve mögött az a gondolat áll, hogy a gyermek tanulási kudarcának okát nem a gyerekben, hanem elsődlegesen a környezetben kell keresni. A befogadó közeget, a nevelést-oktatást tehát olyanná kell formálni, hogy a gyermek jól tudjon benne fejlődni. A beilleszkedés-beillesztés cél, de egyben eszköz is, hiszen a sikeres együttnevelés biztosíthatja a későbbi, zökkenőmentes társadalmi beilleszkedést. Az integrációs folyamat elindítását, kiszélesítését, illetve sikerességét különböző feltételek megvalósulása biztosítja, amelyek összefüggő rendszert alkotnak.” A programban meghatározásra kerülnek azok a szempontok, melyek elvárások az integrációt végző szakemberekkel szemben. Ezen kívül a SNI gyermekekkel foglakozó szakembereknek ismerniük kell az új tanítási-tanulási technikákat, módszereket, a többségi iskolák és gyógypedagógiai terület tananyag- és tantervi struktúráit, és magas szintű szakmai ismeretekkel kell rendelkezniük.
Meghatározza a program a személyi feltételeket a KT elvárásainak megfelelően. Az intézmény célja elérni a két tanítós rendszert. Példaértékűen rögzíti az együttműködés formáit, módjait különböző szakemberek között. A program megfogalmazza az integrációs folyamat eredményességének sikerkritériumait E szerint az intézményben folyó integrációs munka akkor tekinthető sikeresnek, ha • • • • • • • • • •
önértékelésükben jó osztályközösségek alakulnak ki, amelyekben egyenjogú tagként jelennek meg a SNI gyerekek a SNI gyermekek esélyegyenlősége növekszik az egyéni hátrányok csökkennek, kialakul a SNI gyermekek biztonságérzete sikeres kontrollvizsgálati eredményeket igazol vissza a Szakértői Bizottság a SNI gyermekek önmagukhoz képest előrelépést mutatnak a fejlődésben a SNI gyermekek identitástudata, önállósága, szocializáltsági szintje magasabb a szegregált intézményekben nevelkedő társaiknál a nevelőtestület egészében elindul egy szemléletbeli változás az integrációban részt vevők a problémákat, buktatókat a folyamat részeként reálisan tudják értékelni, és ez pozitív változásokat generál az integráció során a SNI gyermekekkel kapcsolatos pozitív, gondoskodó attitűd a többségi pedagógusokban is megerősödik a partneri együttműködés a folyamat résztvevői között zökkenőmentessé és magas szintűvé válik
Tartalmi összegzés
A Kernstok Károly Általános Iskola intézményfenntartói társulásban működik. A társulás tagjai Nyergesújfalu Város Önkormányzata és Bajót Község Önkormányzata. Alapító okiratban rögzített feladatait tekintve sokrétű oktató-nevelő munkát végez. Példaértékűen szervezte meg a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. A véleményezésre benyújtott integrációs pedagógiai program gondos helyzetelemzésre épül. Megállapításai lényegre törők, pontosak, a levont következtetések logikusak. Az alapdokumentum egészére jellemző a tiszta gondolatmenet, a pontos megfogalmazás. Az alkotók pontosan értik, hogy mi a program funkciója, döntő szerepét az iskola életében. Külön érdemként említhető, hogy az anyag nem tartalmaz felesleges, a műfajhoz nem tartozó tölteléket. A gyógypedagógiai oktató-nevelő munka alapelvei kimunkálása során a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit, jogait, általános emberi értékek érvényesülését tartották a legfontosabbnak a munka eszköz és eljárásrendszere a mindenkori pedagógiai helyzethez, feladathoz és a tanulók egyedi szükségleteihez igazodik. A gyógypedagógiai fejlesztésre legdirektebben felhasználható habilitációs, rehabilitációs valamint a felzárkóztató foglalkozások elvei gondosan kimunkáltak. A szülők tájékoztatása a gyermekük előmeneteléről rendszeres. A program számol a partnerek elvárásaival, ennek rendeli alá az oktató-nevelő tevékenységet. Javaslom a program elfogadását.
Esztergom, 2009.02.17.
Batyik István Közoktatási szakértő Szakértői ig.szám: 010099-02
