ELŐTERJESZTÉS. (közigazgatási egyeztetés)

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/1304/2009.

Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. § rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009. november 16-án

ELŐTERJESZTÉS (közigazgatási egyeztetés)

a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletről

Budapest, 2009. november

készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:

Dr. Szüts Korinna főov. Dr. Gosztonyi Ádám főov. Kóthay László Dr. Erdey György

Dr. Kling István

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért 2 az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

E G Y E Z T E T É S I

L A P

1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint

ténylegesen

szakmapolitikai értekezlet időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja


látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott észrevételt

észrevétele maradt fenn

MeH IRM PM 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

EÜM FVM NFGM HM KHEM KÜM OKM ÖM SZMM Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet



nem ért egyet



2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet

egyetért

Magyar Hidrológiai Társaság készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


Magyar Építész Kamara Magyar Mérnöki Kamara Magyar Rektori Konferencia Magyar Víziközmű Szövetség


látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


V E Z E T Ő I

Ö S S Z E F O G L A L Ó

1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Elsősorban a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó szabályozás beemelése a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértőkről szóló jogszabályba, biztosítva ezzel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, mint szaktárca egységességét az ágazatába tartozó szakértők tekintetében. Továbbá a vízgazdálkodási szakértői szakterülethez és részterületeihez kapcsolódóan a megfelelő szakmai végzettségi lista kidolgozása – figyelembe véve a Bolognai oktatási rendszert. Másodsorban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértőkre vonatkozó további részletszabályok kidolgozása és a szabályozás pontosítása. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ket. KR.) 2010. január 1-jétől hatályon kívülre helyezi a közlekedési, hírközlési és vízgazdálkodási szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendeletet (továbbiakban: KHVM rendelet). A KHVM rendelet az I. számú mellékletének III. pontjában tartalmazza azokat a vízgazdálkodási szakértői szakterület részterületeit, amelyeken a vízgazdálkodási szakértő eljárhat. A hatályon kívül helyezés következtében a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR.) keretében kell rendelkezni a vízgazdálkodási szakértőkről. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat meglévő közfeladat hatékonyabb ellátására irányul, amely a vízgazdálkodási szakértők szakterületére és annak részterületeire kidolgozott szakmai végzettségi listával a vízgazdálkodási szakértők színvonalas, megbízható és az elvárásoknak megfelelő szakmai színvonalon történő feladatvégzését kívánja biztosítani. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1.jogalkotás A KHVM rendeletnek a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó joganyaga a KR.-be került beépítésre. Maga a KR. is hatályon kívül helyezésre kerül 2010. január 1-jétől, és helyette új kormányrendelet kerül megalkotásra (továbbiakban: tervezet), mivel jogtechnikai szempontból így lehet a minisztérium feladatkörébe tartozó szakértőkre vonatkozó egységes jogszabályt megalkotni. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) a vízgazdálkodási szakértők tekintetében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértőkre tartalmaz kormányrendeleti szintű felhatalmazó rendelkezést. Mind a Vgtv. mind a Kvt. a belső piaci készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz a szakértőkre vonatkozóan.

A KR. I. számú melléklete rendelkezik az adott szakterületekről (környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi) és részterületeiről, amelyet ki kell egészíteni a KHVM rendeletben szabályozott vízgazdálkodási szakterületekkel. Ehhez szükséges kidolgozni a vízgazdálkodási szakértői szakterület részterületeire vonatkozó szakképesítési előírásokat. Ennek érdekében a szakmai tervezet előkészítésébe bevonásra kerültek az oktatási központok, (Budapesti Műszaki Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Eötvös József Főiskola Baja, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem), a szakmai kamarák (Magyar Mérnök Kamara, Magyar Építész Kamara), a társadalmi szervezetek részéről pedig a Magyar Hidrológiai Társaság. A vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó oklevéllista összeállításánál az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletet és a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletet vettük figyelembe. A tervezet a következő jogszabályokhoz kapcsolódik: - a közlekedési, hírközlési és vízgazdálkodási szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendeletethez, - a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez, - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényhez, - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényhez, - a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényhez, - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelethez. 2.2.egyéb intézkedés Nem igényel további intézkedést. 2.3.alternatívák Mivel a Ket. KR. hatályon kívül helyezi a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó jogszabályt 2010. január 1-jétől, ezért annak pótlása szükségszerű. Az új jogszabály megalkotásának alternatívájaként merült fel a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó önálló kormányrendelet megalkotása. Ez azonban indokolatlanul kettébontotta volna a minisztérium felelősségi körébe tartozó szakértőkre vonatkozó szabályozást, ezért ezt a lehetőséget kizártuk. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a kormányprogramhoz. 4. Előzmények, kapcsolódások készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet hatályon kívülre helyezi 2010. január 1-jétől– többek között – a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó KHVM rendeletet. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai a) a tervezettel átültetett, illetve végrehajtott uniós jogi aktusok felsorolása (cím, átültetési/végrehajtási határidő): A tervezet nem ültet át uniós jogi aktust. b) egyéb kapcsolódó, releváns uniós jogi aktusoknak, ill. az alapszerződések érintett rendelkezéseinek felsorolása: - A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdés, 9. cikk, 11. cikk, 13. cikk és 17. cikk 6. pontja, - a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikkei. c) ha kötelezettségszegési eljárással érintett a tervezet, az ügy száma, rövid leírása: Nem érintett a tervezet kötelezettségszegési eljárással. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nincsen ilyen kötelezettség. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk 7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidőn belül észrevételt tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek. készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja

Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék):

Igen / nem ? nem

Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog:

Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből?

Részletes kommunikációs terv:


látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


H A T Á S V I Z S G Á L A T I

L A P

I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek rendelkezésre állnak, annak elfogadása a KvVM részéről többlet költségvetési igényt nem keletkeztet. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások A tervezetnek közvetlenül nincsenek társadalmi kihatásai. A tárca felelősségi körébe tartozó szakértőkre vonatkozó egységes, átlátható és világos jogi szabályozás, illetve a névjegyzék közzétételére vonatkozó rendelkezés megteremti mind a szakértők, mind a megbízók részére a felhasználóbarát jogalkalmazás lehetőségét. 2. Másodlagos hatások A tervezetnek nincsen másodlagos hatása. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei b) A háztartások pénzügyi terhei c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Mivel a tervezet nem tartalmaz szabályozást az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozóan, ezért jelen előterjesztésnek nincsen költség kihatása. A jogszabály, amely rendezi a szakértők tekintetében az igazgatási szolgáltatási díj kérdését, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A tervezet nem érinti az adminisztratív terheket, tekintettel arra, hogy semmilyen új jogintézmény, nyilvántartás, bejegyzés nem kerül bevezetésre, mivel technikai jogalkotási feladatról van szó, tartalmi változás az eddigi szabályozáshoz képest nem jelentős.


látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg,10 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

IV. Költségvetési hatások Mivel a tervezet nem tartalmaz szabályozást az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozóan, ezért jelen előterjesztésnek nincsen költség kihatása. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek közvetlen egészségügyi hatásai nincsenek. VI. Környezeti hatások Az előterjesztésnek közvetlen környezeti hatásai nincsenek.


látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


H A T Á R O Z A T I

J A V A S L A T

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.


látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


Melléklet a KvVM/KJKF/

/2009. számú munkaanyaghoz

A Kormány …/2009. (… …) Korm. rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének p) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya a környezethasználattal, a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatával és a vízilétesítményekkel kapcsolatos - megbízás alapján végzett - környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában: a) eljáró hatóság: aa) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, valamint részterületei, illetve az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület és részterületei vonatkozásában a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: területi kamara), ab) az 1. melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízgazdálkodási Főfelügyelőség (a továbbiakban: főfelügyelőség); b) szakértői tevékenység: a környezeti elemek védelmével, a természeti erőforrások gazdálkodásával kapcsolatos műszaki, természettudományi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek értékelése, az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység végzése, a vizek hasznosításával, a vízkészletekkel történő gazdálkodással, kártételeik elhárításával, és a vízilétesítmények létesítésével, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos dokumentáció összeállítása, szakvélemény készítése – ideértve a műszaki infrastruktúra hálózatokat és rendszereket is, kivéve a vízgazdálkodási tervezői tevékenységet, továbbá környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi dokumentációk összeállítása; c) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. 2. § (1) Szakértői tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e rendeletben, a vízgazdálkodásról szóló törvényben, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott feltételeknek. (2) Valamely az EGT-államokon kívüli ország állampolgára számára viszonosság alapján állapítható meg szakértői jogosultság. készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


3. § A Kormány az e rendelet szerinti szakértői tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, illetve részterületei, illetve az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület illetve részterületei vonatkozásában a területi kamarát, b) az 1. melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában a főfelügyelőséget jelöli ki. 4. § (1) A szakértő csak olyan, az 1. mellékletben meghatározott szakértői szakterületen, illetve részterületen végezhet tevékenységet, amelyre szakértői jogosultsággal (a továbbiakban: engedéllyel) rendelkezik. (2) Az 1. melléklet 1., 2., 3., illetve 4. pontjában meghatározott szakértői szakterület egészére engedélyezhető annak a szakértői tevékenysége, aki az adott szakterülethez tartozó valamennyi részterületre vonatkozóan eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek. (3) Engedély több szakterületre is adható, amennyiben a kérelemben megjelölt szakterületekre vonatkozóan az adott szakterület tekintetében a kérelmező eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek. A feltételek fennállását a megjelölt szakterületekre külön-külön kell vizsgálni. (4) A jogi személyiséggel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) szakértői tevékenységet akkor folytathat, ha tagja vagy alkalmazottja az adott szakterületre engedéllyel rendelkezik. (5) A szakértő által végzett szakértői vizsgálatnak - a megbízás keretein belül - az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. (6) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedély számát és a szakértői szakterület megnevezését. (7) Amennyiben a megbízott szakértő valamely részletkérdés megítéléséhez nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, úgy a szakértői vizsgálatba a megbízó tájékoztatásával egyidejűleg a szakkérdés megítélése szempontjából jogosultsággal rendelkező szakértőt von be. A végleges szakértői véleményen fel kell tüntetni - a (6) bekezdésben meghatározott adatok megnevezésével - a szakértői vizsgálat egészéért felelős szakértőt és a munkarészt elkészítő szakértőt a munkarész megjelölésével. A SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI Szakirányú végzettség és szakmai gyakorlat 5. § (1) A szakértői tevékenység folytatásához a 2. mellékletben meghatározott felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon, vagy alap-, illetve mesterképzési szakon, továbbá szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél szükséges. (2) Ha az 1. mellékletben megjelölt vízgazdálkodási szakértői szakterületekre külön szakirányú képesítés is szerezhető, azon a területen szakértő csak az lehet, aki rendelkezik az adott szakirányú képesítéssel. 6. § (1) A szakértői tevékenység folytatásához az oklevél megszerzését követően a (3) bekezdésben felsorolt szakterületen legalább a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat szükséges. (2) Szakmai gyakorlati időn a szakképzettség megszerzése után, a kérelemben megjelölt szakterületen eltöltött gyakorlati időt kell érteni. (3) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető területek: a) felsőoktatási intézményben szaktárgy-oktatói, készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


b) környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tervezői, c) környezetvédelmi, természetvédelmi, megbízotti, d) környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi igazgatási, e) a környezetvédelemmel, természetvédelemmel, tájvédelemmel, vízgazdálkodással – vízépítéssel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, oktatási f) környezetvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tanácsadási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben végzett tanácsadói, vezető tisztségviselői, g) vízépítési műszaki ellenőri, h) vízépítési felelős műszaki vezetői, i) vízépítési beruházás-lebonyolítói, j) szakterületi üzemeltetői illetve vagyonkezelői k) egyéb a szakterületnek, illetve részterületnek megfelelő területen végzett tevékenység. (4) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető időtartam: a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év, b) főiskolai szintű képzésben vagy alapképzésben szerzett oklevél esetén 8 év. (5) A vízgazdálkodási szakértői szakterületen szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető időtartam: a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 6 év, b) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén 10 év, c) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább két éves posztgraduális végzettség esetén 5 év, d) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább két éves posztgraduális végzettség esetén 6 év. A szakértői tevékenység engedélyezése, szakértői nyilvántartás 7. § (1) A szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet az eljáró hatóságnál írásban az e célra rendszeresített nyomtatványon kell kérni. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél, illetve a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozat másolatát, b) a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy az átutalásról szóló bizonylatot, c) a kérelmezett szakterületre, illetve részterületre vonatkozó szakmai gyakorlat igazolását, d) a részletes szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzot, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk megjelenésének helyét és időpontját, e) munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy szolgálati jogviszonyban álló kérelmező munkáltatójának a kérelemmel, valamint a kérelmező szakmai működésével kapcsolatos véleményét. (3) Ha a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve a végzettség 4. §-ban meghatározott szintje nem állapítható meg, az eljáró hatóság megkeresheti a Magyar Rektori Konferenciát, hogy az a szakiránnyal, illetve a végzettséggel kapcsolatos álláspontjáról adjon tájékoztatást. 8. § (1) Az engedély tartalmazza a szakértői szakterületet és az ahhoz tartozó részterületet, amelyre a szakértői jogosultság kiterjed. 9. § (1) Az eljáró hatóság által a hatáskörébe tartozó szakterületen engedéllyel rendelkező szakértőkről vezetett, szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott nyilvántartás – a vízgazdálkodásról szóló törvényben és a környezet védelmének általános szabályairól szóló készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza a szakértő nyilvántartási számát és az engedély számát. (2) Gazdálkodó szervezet esetében a nyilvántartás tartalmazza: a) a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, b) az engedéllyel rendelkező tag, vagy alkalmazott nevét a szakértői szakterület, illetve részterület megnevezésével. 10. § (1) Az eljáró hatóság visszavonja annak a személynek az engedélyét a) aki azt maga kérte, b) aki elhalálozott, c) akivel kapcsolatban az engedély megadását követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői tevékenység folytatására való jogosultság engedélyezését nem tette volna lehetővé, d) akiről a szakmai tevékenység ellenőrzése során megállapításra került, hogy tevékenységét nem a hatályos jogszabályoknak, műszaki követelményeknek megfelelően végzi. (2) Az e rendelet szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló

törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható. 11. § A szakértői nyilvántartást az eljáró hatóság a honlapján megjelenteti, és az eljáró hatóság tájékoztatása alapján a környezetvédelemért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, e rendelet 13.§-14.§-a a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. (3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (4) A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet alapján kiadott névjegyzékbe vételhez kötött műszaki szakértői tevékenység vagy nem műszaki tevékenység végzésére vonatkozó szakértői engedély, és a környezetvédelmi,

természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői engedély az általa előírt határidőig érvényes. (5) Ez a rendelet összeegyeztethető rendelkezést tartalmaz a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésével, 9. cikkével, 11. cikkével, 13. cikkével és 17. cikk 6. pontjával, valamint b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikkeivel.


látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


1. számú melléklet a

/2009. (

.

.) Korm. rendelethez

Szakértői szakterületek és részterületeik 1. Környezetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZKV): 1.1. hulladékgazdálkodás 1.2. levegőtisztaság-védelem 1.3. víz- és földtani közeg védelem 1.4. zaj- és rezgésvédelem 2. Természetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZTV): 2.1. élővilágvédelem, 2.2. földtani természeti értékek és barlangok védelme 3. Vízgazdálkodási szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZVV): 3.1. hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás, nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek 3.2. ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, nem szennyvízelvezetési célú csatornázás 3.3. víztisztítás 3.4. szennyvíztisztítás 3.5. árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés 3.6. vízépítési nagyműtárgyak 3.7. hidraulikai 3.8. vízgépészet 3.9. vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem 3.10. vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárlehárítás 4. Tájvédelem szakterület (betűjele: SZTjV) 2. számú melléklet a

/2009. ( . .) Korm. rendelethez

A szakértői jogosultsághoz szükséges szakirányú végzettség I. Környezetvédelem szakterület és részterületei I/1. Az 1. melléklet 1.1. pont szerinti hulladékgazdálkodási részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnök 3. biomérnök 4. okleveles biomérnök 5. okleveles agrármérnök 6. okleveles biológus 7. okleveles fizikus 8. okleveles geológus 9. okleveles gépészmérnök 10. okleveles településmérnök 11. településmérnök 12. vegyészmérnök 13. okleveles vegyészmérnök 14. okleveles vegyész 15. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök 16. környezetvédelmi szakmérnök 17. környezetgazdálkodási szakmérnök 18. okleveles környezetkutató 19. környezetgazdálkodási agrármérnök 20. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 21. környezetvédelmi-ökológus 22. építőmérnök 23. okleveles építőmérnök 24. környezeti menedzser szakmérnök 25. környezettechnológiai szakmérnök 26. okleveles erdőmérnök 27. erdőmérnök 28. okleveles kertészmérnök 29. kohómérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. földmérő és földrendező mérnök 2. mezőgazdasági gépészmérnök 3. gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök 4. mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök 5. élelmiszermérnök 6. környezetgazdálkodási agrármérnök 7. anyagmérnök 8. biomérnök 9. környezetmérnök készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


10. vegyészmérnök 11. építőmérnök 12. műszaki földtudományi mérnök 13. gépészmérnök 14. biztonságtechnikai mérnök 15. élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök 16. élelmiszer biotechnológus 17. mezőgazdasági biotechnológus 18. agrármérnök 19. kohómérnök 20. fizikus mérnök 21. ipari és környezetvédelmi biomérnök 22. gyógyszervegyész mérnök 23. műanyag és száltechnológiai mérnök 24. folyamatmérnök 25. településmérnök 26. bánya és geotechnikai mérnök 27. olaj és gázmérnök 28. előkészítéstechnikai mérnök 29. katasztrófavédelmi mérnök 30. mérnökinformatikus 31. biológus 32. molekuláris biológus 33. ökotoxikológus 34. fizikus 35. biofizikus 36. fizikus-informatikus 37. vegyész 38. környezettudomány szak (természettudományi képzésben) 39. anyagtudomány szak (természettudományi képzésben) 40. regionális és környezeti gazdaságtan szak (közgazdasági képzésben) 41. környezeti eljárástechnikai mérnök 42. hulladék-előkészítési mérnök 43. okleveles erdőmérnök 44. erdőmérnök 45. okleveles kertészmérnök 46. kertészmérnök 47. városgazdálkodási szakmérnök 48. okleveles előkészítéstechnikai mérnök 49. okleveles kohómérnök I/2. Az 1. melléklet 1.2. pont szerinti levegőtisztaság-védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetvédelmi szakmérnök 2. környezetmérnök 3. okleveles környezetmérnök 4. biomérnök 5. okleveles biomérnök 6. okleveles biológus 7. okleveles meteorológus 8. vegyészmérnök 9. okleveles vegyészmérnök 10. okleveles vegyész 11. környezetgazdálkodási szakmérnök 12. környezettan szakos tanár 13. környezetvédelmi szakos tanár 14. okleveles erdőmérnök 15. településmérnök 16. okleveles gépészmérnök 17. kohómérnök 18. gépészmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnök 3. biomérnök 4. okleveles biomérnök 5. okleveles ipari és környezetvédelmi biomérnök 6. vegyészmérnök 7. okleveles vegyés zmérnök 8. okleveles meteorológus 9. okleveles vegyész 10. okleveles erdőmérnök 11. okleveles gépészmérnök 12. okleveles kohómérnök I/3. Az 1. melléklet 1.3. pont szerinti víz- és földtani közeg védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnök 3. biomérnök 4. okleveles biomérnök 5. okleveles agrármérnök 6. okleveles biológus 7. okleveles geológus 8. vegyészmérnök 9. okleveles vegyészmérnök 10. okleveles vegyész 11. okleveles kertészmérnök 12. okleveles hidrogeológus 13. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök 14. környezetvédelmi szakmérnök 15. környezetgazdálkodási szakmérnök 16. környezetgazdálkodási agrármérnök 17. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 18. vízépítő szakmérnök 19. építőmérnök 20. okleveles építőmérnök 21. környezettechnológiai szakmérnök 22. okleveles erdőmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnök 3. biomérnök 4. okleveles biomérnök 5. okleveles ipari és környezetvédelmi biomérnök 6. okleveles hidrogeológus mérnök 7. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök 8. vegyészmérnök 9. okleveles vegyészmérnök 10. okleveles biológus 11. okleveles geológus 12. okleveles vegyész 13. okleveles agrármérnök 14. okleveles kertészmérnök készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


15. környezetgazdálkodási agrármérnök 16. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 17. építőmérnök 18. mezőgazdasági mérnök 19. okleveles erdőmérnök I/4. Az 1. melléklet 1.4. pont szerinti zaj- és rezgésvédelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. okleveles környezetmérnök 2. okleveles fizikus 3. okleveles fizikus mérnök 4. környezetvédelmi szakmérnök zaj- és rezgéscsökkentési ágazat 5. okleveles környezetkutató 6. egyetemi szakmérnök környezetvédelmi szakon 7. környezetvédelmi szakember 8. főiskolai szakmérnök műszaki környezeti szakon 9. műszaki környezeti szakember 10. okleveles gépészmérnök 11. gépészmérnök 12. okleveles villamosmérnök 13. okleveles építészmérnököt 14. okleveles városépítési szakmérnök 15. villamosmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnök 3. okleveles fizikus környezetfizika szakirány 4. okleveles környezetkutató környezetfizika szakirány 5. okleveles gépészmérnök 6. okleveles villamosmérnök II. Természetvédelem szakterület és részterületei II/1. készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


Az 1. számú melléklet 2.1 pont szerinti élővilágvédelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. okleveles agrármérnök 2. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 3. állatorvos 4. okleveles biológus 5. okleveles biológia szakos tanár 6. biológia szakos tanár 7. okleveles erdőmérnök 8. növényvédelmi szakmérnök 9. természetvédelmi mérnök 10. vadgazda mérnök 11. vadgazdálkodó 12. vadgazdálkodási szakmérnök 13. okleveles alkalmazott zoológus vagy szakzoológus 14. okleveles kertészmérnök 15. kertészmérnök 16. okleveles tájépítész mérnök 17. okleveles táj- és kertépítész mérnök 18. tájrendező kertépítő mérnök 19. környezetvédelmi ökológus 20. környezetmérnök 21. okleveles környezetmérnök 22. környezetgazdálkodási agrármérnök 23. okleveles környezetkutató 24. okleveles környezettan-tanár 25. környezettantanár 26. környezetvédő 27. állattenyésztő mérnök 28. növénytermesztő mérnök 29. mezőgazdasági mérnök 30. biomérnök 31. okleveles biomérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. okleveles erdőmérnök 2. természetvédelmi mérnök készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


3. okleveles természetvédelmi mérnök 4. állatorvos 5. okleveles biológus 6. okleveles biológiatanár 7. biológiatanár 8. okleveles természetismeret-tanár 9. természetismeret-tanár 10. vadgazda mérnök 11. okleveles vadgazda mérnök 12. környezetgazdálkodási agrármérnök 13. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 14. okleveles agrármérnök 15. tájrendező kertépítő mérnök 16. kertészmérnök 17. okleveles kertészmérnök 18. okleveles tájépítész mérnök 19. okleveles környezettan tanár 20. környezettan tanár 21. biomérnök 22. okleveles biomérnök 23. környezetmérnök 24. okleveles környezetmérnök 25. okleveles hidrobiológus II/2. Az 1. számú melléklet 2.2 pont szerinti földtani természeti értékek és barlangok védelme részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök 2. okleveles biológus 3. okleveles geográfus 4. okleveles geológus 5. okleveles hidrogeológus 6. okleveles geofizikus 7. okleveles földrajztanár 8. földrajztanár B) készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök 2. okleveles hidrogeológus mérnök 3. okleveles geológus 4. okleveles geográfus 5. okleveles geofizikus 6. okleveles földrajztanár 7. okleveles biológus 8. földrajztanár III. Vízgazdálkodási szakterület és részterületei III/1. Az 1. számú melléklet 3.1. pont szerinti hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészletgazdálkodás, nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. földmérő mérnök 2. földrendező mérnök 3. meliorációs mérnök 4. környezetgazdálkodási agrármérnök 5. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 6. biomérnök 7. okleveles biomérnök 8. környezetmérnök 9. okleveles környezetmérnök 10. építőmérnök 11. településmérnök 12. okleveles építőmérnök 13. okleveles településmérnök 14. okleveles környezettudományi 15. vízépítő szakmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. földmérő és földrendező mérnök készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


2. környezetgazdálkodási agrármérnök 3. biomérnök 4. építőmérnök 5. környezettan 6. okleveles hidrogeológus mérnök 7. okleveles infrastruktúra-építőmérnök 8. okleveles szerkezet-építőmérnök 9. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 10. okleveles geológus 11. okleveles környezettudomány 12. okleveles hidrobiológus 13. okleveles környezetmérnök 14. okleveles településmérnök III/2. Az 1. számú melléklet 3.2. pont szerinti ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, nem szennyvízelvezetési célú csatornázás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnöki 3. építőmérnök 4. településmérnök 5. okleveles építőmérnök 6. okleveles településmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. okleveles környezetmérnök 2. építőmérnök 3. okleveles infrastruktúra-építőmérnök 4. okleveles szerkezet-építőmérnök 5. okleveles agrármérnök 6. okleveles hidrogeológus mérnök 7. okleveles településmérnök III/3. készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


Az 1. számú melléklet 3.3. pont szerinti víztisztítás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. biomérnök 2. okleveles biomérnök 3. környezetmérnök 4. okleveles környezetmérnök 5. vegyészmérnök 6. okleveles vegyészmérnök 7. gépészmérnök 8. okleveles gépészmérnök 9. biológus laboratóriumi operátor 10. okleveles biológus 11. vegyész-fizikus laboratóriumi operátor 12. okleveles vegyész 13. környezetvédelmi szakmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. vegyészmérnök 3. okleveles környezetmérnök 4. okleveles gyógyszervegyész-mérnök 5. okleveles biológus 6. okleveles vegyész 7. okleveles környezettudomány 8. okleveles hidrogeológus mérnök 9. gépészmérnök 10. okleveles gépészmérnök 11. okleveles biomérnök III/4. Az 1. számú melléklet 3.4. pont szerinti szennyvíztisztítás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. okleveles környezetmérnök 2. vegyészmérnök 3. okleveles vegyészmérnök 4. biológus laboratóriumi operátor 5. okleveles biológus 6. környezetvédelmi szakmérnök 7. biomérnök 8. okleveles biomérnök 9. vegyész-fizikus laboratóriumi operátor 10. okleveles vegyész B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. vegyészmérnök 3. okleveles környezetmérnök 4. okleveles gyógyszervegyész-mérnök 5. okleveles biológus 6. okleveles vegyész 7. okleveles: környezettudomány 8. okleveles: biomérnök III/5. Az 1. számú melléklet 3.5. pont szerinti árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. földmérő mérnök 2. földrendező mérnök 3. meliorációs mérnök 4. építőmérnök 5. településmérnök 6. okleveles építőmérnök 7. okleveles településmérnök 8. okleveles erdőmérnök készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. földmérő és földrendező mérnök 2. építőmérnök 3. okleveles katasztrófavédelmi mérnök 4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök 5. okleveles szerkezet-építőmérnök 6. okleveles agrármérnök 7. okleveles erdőmérnök 8. okleveles településmérnök III/6. Az 1. számú melléklet 3.6. pont szerinti vízépítési nagyműtárgyak részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. építőmérnök 2. településmérnök 3. okleveles építőmérnök 4. okleveles településmérnök 5. vízépítő szakmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. építőmérnök 2. okleveles infrastruktúra-építőmérnök 3. okleveles szerkezet-építőmérnök III/7.


látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


Az 1. számú melléklet 3.7. pont szerinti hidraulikai részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. mezőgazdasági gépészmérnök 2. okleveles mezőgazdasági gépészmérnök 3. építőmérnök 4. településmérnök 5. okleveles építőmérnök 6. okleveles településmérnök 7. gépészmérnök 8. okleveles gépészmérnök 9. vízépítő szakmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. építőmérnök 2. gépészmérnök 3. okleveles infrastruktúra-építőmérnök 4. okleveles szerkezet-építőmérnök 5. okleveles energetikai mérnök 6. okleveles gépészmérnök 7. okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök 8. okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök III/8. Az 1. számú melléklet 3.8. pont szerinti vízgépészet részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. mezőgazdasági gépészmérnök 2. okleveles mezőgazdasági gépészmérnök 3. gépészmérnök 4. okleveles gépészmérnök készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. gépészmérnök 2. energetikai mérnök 3. okleveles energetikai mérnök 4. okleveles gépészeti modellezés 5. okleveles gépészmérnök 6. okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök 7. okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök III/9. Az 1. számú melléklet 3.9. pont szerinti vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. környezetmérnök 3. bánya- és geotechnika 4. okleveles műszaki földtudomány 5. geofizikus 6. okleveles geológus 7. okleveles környezettudomány 8. vízépítő szakmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. műszaki földtudomány 2. földtudomány 3. környezettan 4. okleveles bánya és geotechnika mérnök 5. okleveles hidrogeológus mérnök 6. okleveles földtudományi mérnök 7. okleveles szerkezet-építőmérnök 8. okleveles geológus 9. okleveles környezettudomány készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


10. okleveles földtudomány 11. okleveles környezetmérnök 12. okleveles geográfus III/10. Az 1. számú melléklet 3.10. pont szerinti vízanalikita, vízminőség-védelem, vízminőségi kárlehárítás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. biomérnök 2. okleveles biomérnök 3. környezetmérnök 4. okleveles környezetmérnök 5. vegyészmérnök 6. okleveles vegyészmérnök 7. biológus laboratóriumi operátor 8. okleveles biológus 9. vegyész-fizikus laboratóriumi operátor 10. okleveles vegyész 11. okleveles környezettudományi 12. környezetvédelmi szakmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. környezetmérnök 2. vegyészmérnök 3. biológia 4. kémia 5. környezettan 6. okleveles környezetmérnök 7. okleveles vegyészmérnök 8. gyógyszervegyész-mérnök 9. okleveles biomérnök 10. okleveles biológus 11. okleveles vegyész 12. okleveles hidrobiológus 13. okleveles környezettudomány 14. okleveles hidrogeológus mérnök készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


IV. Tájvédelem szakterület Az 1. számú melléklet 4. pont szerinti tájvédelmi szakterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel: A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél: 1. okleveles agrármérnök 2. vidékfejlesztési agrármérnök 3. okleveles vidékfejlesztő agrármérnök 4. vidékfejlesztési szakmérnök 5. környezetgazdálkodási agrármérnök 6. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 7. kertészmérnök 8. okleveles erdőmérnök 9. okleveles táj építész mérnök 10. okleveles kertészmérnök 11. okleveles táj- és kertépítész mérnök 12. környezetvédelmi ökológus 13. okleveles biológus 14. természetvédelmi mérnök 15. okleveles építészmérnök 16. okleveles építőmérnök 17. okleveles geográfus 18. okleveles városépítési szakmérnök B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél: 1. okleveles vidékfejlesztési agrármérnök 2. környezetgazdálkodási agrármérnök 3. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 4. természetvédelmi mérnök 5. okleveles erdőmérnök 6. tájrendező-kertépítő mérnök 7. okleveles természetvédelmi mérnök 8. okleveles tájépítész mérnök 9. kertészmérnök 10. okleveles kertészmérnök 11. okleveles agrármérnök készítette: Dr. Kéri Szilvia [email protected] 457-3300/239 Domahidy László György [email protected] 457-3468 Dr. Ozorai Krisztina [email protected] 457-3531

látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István


12. okleveles településmérnök 13. okleveles geográfus 14. okleveles biológus 15. okleveles építészmérnök 16. okleveles építőmérnök 17. okleveles építész


látta:

jóváhagyta:


Dr. Kling István

ELŐTERJESZTÉS. (közigazgatási egyeztetés)

Recommend Documents