ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE
Ügyiratszám:
/2016.
Tárgy: Rendelet-tervezet a követelések elengedésének eseteiről szóló önkormányzati rendelet megalkotására. Mell.: rendelet-tervezet, hatásvizsgálati lap
Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) és (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. Az elmúlt évek tapasztalatai indokolttá teszik, hogy a követelések rendezését szabályozó előírások az átláthatóság és a könnyebb alkalmazhatóság érdekében önkormányzati rendeletben is meghatározásra kerüljenek. A követelések behajthatatlanná minősítésének szabályait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 1. §-a tartalmazza. A mérlegben követelést addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként nem írták le. Megfelelő módon dokumentálni kell a behajtásra tett lépéseket, mindenképen tudni kell igazolni, hogy a követelést az elvárható gondossággal próbálta behajtani a gazdálkodó a rendelkezésre álló jogi eszközökkel. A behajthatatlan követeléseket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja határozza meg. Behajthatatlan követelés az a követelés,: a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel,
mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. Ezen túlmenően az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 1. §-a további szabályokat határoz meg a behajthatatlan követelésekre: a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pont a)-d), f) és g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. A pénzügyi követelések elengedése eseteinek és a követendő eljárásnak a szabályozása önkormányzati szinten egységesíti a pénzügyi követelésekről történő teljes vagy részleges lemondás rendjét, egységesebb jogalkalmazást tesz lehetővé és növeli a jogbiztonságot. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés mellékletét képező rendelet –tervezetet vitassa meg és a melléklet szerinti tartalommal alkossa meg rendeletét. Csanádpalota, 2016. június 15.
Kovács Sándor polgármester
Előterjesztést készítette: Kalászné Slajchó Edit jogi-és igazgatási előadó Előterjesztést látta: Dr. Barna Angéla jegyző
HATÁSVIZSGÁLAT Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének a követelések elengedésének eseteiről /2016. ( .) ÖR. rendeletéhez (a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján 1. Társadalmi hatása: 2. Gazdasági és költségvetési hatása:
□ nincs X van □ nincs X van
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályozottabb keretek között folyhat, az új rendelkezések az önkormányzatnak, annak szerveinek jogalkalmazói munkáját segítik. 3. Környezeti és egészségügyi következményei:
X nincs □ van
4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása:
X nincs □ van Az adminisztratív terhek az új szabályozás elfogadásával nem nőnek. 5. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: □ nincs X van A rendelet megalkotásának elmaradása esetén nem tennénk eleget az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és a 4/2013. (I.11.) Kormányrendeletben előírt kötelezettségeinknek. 6. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállása: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállnak. Készítette: Kalászné Slajchó Edit jogi,- igazgatási előadó Csanádpalota, 2016. június 15.
TERVEZET
C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2016. (.) önkormányzati rendelete a követelések elengedésének eseteiről
Záradék: Kihirdetés ideje: 2016. Hatálybalépés ideje: 2016. Megalkotás ideje: 2016. dr. Barna Angéla jegyző
Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2016.( .) önkormányzati rendelete a követelések elengedésének eseteiről
Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 97.§(2) bekezdésében kapott felhatalmazása lapján a következőket rendeli el: 1.§ A rendelet hatálya kiterjed a Csanádpalota Város Önkormányzatára ( továbbiakban: önkormányzat) és az általa fenntartott költségvetési szervekre. 2.§ (1) Követelések azok a különféle szerződésekből eredő, pénzformában (forintban) kifejezhető fizetési igények, amelyek az Önkormányzat és költségvetési szervei által már teljesített és a másik szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához, vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen: a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával, b) az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével), c) részletfizetés mellett történő egyéb hasznosításával, d) közterület-használati díjakkal, e) földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal, f) első lakáshoz jutók helyi támogatásával, g) munkáltatói kölcsönnel, h) az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal, i) szociális támogatásokkal, j) térítési díjakkal, m) egyéb részletfizetéssel kapcsolatos követelések. (2) A Képviselő-testület – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről: a)csőd- vagy felszámolási egyezségi megállapodásban,
b)a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében - amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett, c) az adós meghalt, d) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel önhibáján kívül legalább 6 hónapja nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi. e) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján behajthatatlannak minősül, (3) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja és az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek. (4) A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. 3.§ (1) A 2.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben a Jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A követelések elengedésére vonatkozó eljárás során alaposan mérlegelni kell a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot, stb.) (3) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is. (4)
A
követelésekről
történő
lemondás
elbírálása
során
a
Képviselő-testület
megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében
az
önkormányzat
részére
felajánlott
szolgáltatás
teljesítésében.
Köthető
részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés
is
(beszámítási
megállapodás,
tartozásátvállalás,
kezesi
szerződés,
zálogszerződés, stb.). 4.§ Ezen rendelet nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan
követelésnek
minősülő
adótartozásokat
az
adóhatóság
az
adózásrendjéről szóló 2003.évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli. 5.§ Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Kovács Sándor
dr. Barna Angéla
polgármester
jegyző
A rendelet kihirdetve: Csanádpalota, 2016. június „
dr. Barna Angéla jegyző
„
