ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Egészségügyi szakdolgozók számára

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Egészségügyi szakdolgozók számára

II. RÉSZ

SÉRÜLÉSEK

2

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A tananyag szerzői: Erdélyi Gábor Hornyák István Horváth Károlyné Mátrai István dr. Mezőcsáti Melinda Mendrey Lászlóné Szabó Katalin dr. A tananyagot szerkesztette: Vízvári László A tananyagot véleményezte: Horváth Károlyné Márton Erzsébet dr. A felvételeket készítette: László Márton Szántai Károly

AZ „SÉRÜLÉSEK” CÍMŰ TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET AZ E-LSŐSEGÉLY CÍMŰ TÁVOKTATÁSI TANANYAGBÓL KÉSZÜLT. © EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET, 2005 FELELŐS KIADÓ: VÍZVÁRI LÁSZLÓ, FŐIGAZGATÓ

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változat kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más adathordozó) nem sokszorosítható.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS SÉRÜLÉSEK

3

1. Bevezetés 1.1. Követelmények 1.2. Tanulási útmutató

4 4 4

2. Sérülések 2.1. Sebzések 2.2. Vérzések 2.3. Hőhatás okozta sérülések 2.3.1. Égés 2.3.2. Fagyás 2.4. Elektromos áram okozta ártalmak 2.5. Izületi-és csontsérülések 2.5.1. Rándulás 2.5.2. Ficam 2.5.3. Csontsérülések 2.6. Testtájéki sérülések 2.6.1. Koponya sérülések 2.6.2. A gerincoszlop sérülései 2.6.3. Mellkasi sérülések 2.6.4. Hasi sérülések 2.7. Politraumatizáltak és súlyos sérültek 2.8. Tömeges balesetek

6 6 8 11 11 13 14 15 15 16 16 18 18 21 23 24 24 26

4


1. Bevezetés Engedje meg, hogy sok szeretettel üdvözöljük a sürgősségi ellátás világában. Ezt a jegyzetet elsősorban egészségügyi szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező szakemberek számára állítottuk össze, nagymértékben építve a korábbi tanulmányaik és eddigi szakmai működésük során megszerzett ismereteikre és tapasztalataikra. Megítélésünk szerint az oxyológia elsősorban szemléletmód, amely elengedhetetlen a progrediáló folyamatok megfordításához. Célunk az, hogy programunk során megismertessük Önnel a sürgősségi ellátás leggyakoribb eseteit, és az egyes helyzetekben alkalmazott elsősegélynyújtó feladatokat, tevékenységeket. A jegyzetet olvasva elsősorban azokkal a panaszokkal, tünetekkel ismerkedhet meg, amelyek az akut folyamatokat jellemzik; a pontos diagnózisok helyett olykor pedig meg kell elégednie egy jóval általánosabb csoport vagy iránydiagnózissal is. Győződésünk, hogy az itt szerzett ismeretek a napi – nem kifejezetten sürgősségi ellátásban végzett – tevékenységére is pozitív hatással, jó eredménnyel lesznek. 1.1. Követelmények Ön a program végére képes lesz: – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

szakszerűen tájékozódni a balesetek helyszínén, megállapítani a veszélyforrásokat és az elsődleges teendőket, a beteg állapotát felmérni és megítélni, újraélesztést (BLS) végezni, egyközös újraélesztésben (X-BLS) közreműködni, újraélesztésnél félautomata defibrillátort alkalmazni, segítséget hívni a mentők számára megfelelő információk megadásával, elsődlegesen ellátni a sebek és vérzések különböző fajtáit, az áram okozta sérüléseket ellátni, izületi- és csontsérüléseket rögzíteni, több sérült esetén a prioritásoknak megfelelően tevékenykedni, a vízből kimentett beteg ellátását megkezdeni, a hőártalmak következményeit felismerni, és ellátását megkezdeni, eszméletlen beteg számára elsősegélyt nyújtani, nehézlégzéssel küszködő beteg panaszait csökkenteni, a nagy fájdalommal járó sérülések ellátásában segédkezni, mérgezés esetén az elsődleges ellátást megkezdeni előkészíteni a sérültet intubációhoz, segédkezni gyomormosásánál. A tananyag szerkesztői


5

2. SÉRÜLÉSEK Bevezetés Kedves tanuló! Ebben a fejezetben azokkal a sérülésekkel, azok tüneteivel és elsődleges ellátásával fog megismerkedni, amelyekkel a hétköznapok során leggyakrabban találkozhat. Lehet, hogy a modulhoz tartozó képek, amelyeket a tananyag illusztrálásához választottunk, a sebészeti ellátással nem foglalkozó kollegák számára kicsit elborzasztók lesznek, de úgy gondoljuk, ezeket a szituációkat és az ebből következő elváltozásokat a felismerés érdekében legalább egyszer látni kell. Követelmények A modul végére Ön képes lesz: – felismerni a sebek és vérzések különböző fajtáit, – ellátni a hőhatások okozta elváltozásokat, – elsődleges sebellátást végezni, vérzést csillapítani, – az áram okozta sérüléseket ellátni, – izületi- és csontsérüléseket rögzíteni, – rögzítő eszközöket használni, – testtájéki sérüléseket ellátni, – tömeges baleset felszámolásában közreműködni. 2.1. A sebzések Esetismertetés: A gyermekek a nyári szünetben építkezési területen játszottak. Az egyik fiú a játék hevében egy kiálló bádoglemez élének szaladt. Alkarját mélyen felsértette, amely bőven vérzett. Két társa segítségére sietett. Az egyik hirtelen egy éles szúrást érzett a talpában. Ekkor vette észre, hogy a tornacipőjén keresztül egy rozsdás szög megszúrta a talpát. Cipőjét levéve a behatolás helyén egy kör alakú, enyhén vérző seb látszott. A másik futás közben megbotlott, és a betonon végigcsúszott. Térdén horzsolás nyoma. A bőrfelület hiánya mellett gyöngyöző vérzést tapasztalt, és fájdalomról panaszkodott.

Megbeszélés

Seb akkor keletkezik, amikor a bőr és az alatta lévő szövetek folytonossága megszakad. Általában a seb keletkezését mechanikai erő okozza, de sebzést okozhat hő- és vegyi hatás is (marásos seb). A seb mélységét és kiterjedését az okozó tárgy alakja és a behatolás ereje határozza meg. A sebzésnél veszélyforrást jelent a vérzés, a fájdalom és a fertőzés veszélye.

6


A vágott, metszett seb többnyire háztartási baleset következménye (pl. zöldségtisztítás), míg a szúrt és lőtt sérüléseket inkább erőszakos cselekmények okozzák (pl. késelés). A kisgyermekkorban legtöbbször horzsolt és zúzott sebekkel (pl. elesés miatt) találkozhatunk. A munkavédelmi előírások betartásának hiánya miatt előfordulhat szakított és csonkolt sérülés (pl: esztergagépnél karkötő, gyűrű használata miatt). Nézzük végig a lehetséges sebzési módokat és sebfajtákat! A legfontosabb tudnivalókat az alábbi táblázatban foglaltuk össze!

40. A sebek fajtáinak táblázata

A sebellátás A sebellátás célja minden esetben a vérzés, a fájdalom csillapítása és a fertőzés megakadályozása. A sebellátás menete: – a sérült nyugalomba helyezése, vérzés esetén a végtag felemelése, – a seb fertőtlenítése Betadin oldattal, – a seb steril fedése, fedő- vagy nyomó kötés alkalmazása, – szükség esetén sebészeti szakellátásról kell gondoskodni. A sebellátás – – – –

során TILOS: a sebbe belenyúlni, a sebszéleket húzogatni, a sebbe kenőcsöket, porokat juttatni, közvetlenül a sebre vattát tenni.


7

Jó tudni, hogy a sebellátás során: – a sebből kiálló bármely tárgyat eltávolítani nem szabad, mert a vérzés fokozódhat, – a mások által feltett jó kötést eltávolítani nem szabad, – saját egészségünk védelmében gumikesztyű használata ajánlott. 2.2 A VÉRZÉSEK Esetismertetés: K. Lné 27 éves asszony széken állva ablakot tisztít. A vizes vödör megcsúszott, a szék megbillent, és a fiatalasszony a jobb karját maga előtt tartva az üvegtáblába esett. A csuklóján mély vágott seb keletkezett, amelyből lüktetve, élénkpiros vér spriccelt. Megbeszélés Amennyiben a szövetsérülés következtében az erek folytonossága megszakad, vérzésről beszélünk. A vérzés történhet a szövetek közé vagy a testüregbe (belső vérzés), illetve a külvilág felé (külső vérzés). A vérzés mennyisége és jellege a megsérült ér nagyságától és fajtájától függ. A vérzés – attól függően, hogy milyen típusú ér sérült meg – lehet artériás, vénás vagy hajszáleres. Az artériás vérzés nagyon ijesztő lehet, de néha a nagyon bő vénás vérzés veszélyesebb. Leggyakoribb a kevert típusú vérzés, mert az erek többnyire együtt sérülnek meg. A vérzések fajtái: A vérzések fajtáit és csillapításuk lehetőségeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze

41. A vérzések fajtái

8


A fenti esetben artériás vérzés történt. Az oxigénben gazdag élénkpiros vér az artériában uralkodó nagy nyomás miatt spriccelve és a szív ütemét követve, lüktetve lövellt ki. Artériás nyomópontok Az artériák anatómiai elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a vérzés helye és a szív között az artériát kézzel az alatta lévő csonthoz lehessen nyomni, s ezzel a vérzés megállítható legyen. Ezek az alábbiak: − − − −

halántéki artéria: a homloktáji, szemkörnyéki és halántéktáji terület. közös nyaki ütőér: mindkét oldalon a fej területe. felkari artéria: a felkar-, alkar- és csuklótájék területe. combütőér: combon kialakult lüktető vérzés esetén.

42-56. Artériás nyomópontok


9

A vérzéscsillapítás menete 1. 2. 3. 4. 5.

Ültesse, vagy fektesse le a sérültet Jelentős vérzés esetén kiáltson segítségért. Emelje fel, és tartsa a sérült végtagot a szívtájéknál magasabbra. Artériás vérzésnél végezzen ujjnyomásos vérzéscsillapítást. Enyhe vérzés esetében maga, nagy artériás vérzésnél segítője helyezzen fel nyomókötést a sebre. 6. Idegentestet soha ne távolítson el a sebből, csak rögzítse azt. 7. Helyezze nyugalomba a sérült testrészt (kendővel, sállal kösse fel). 8. Rendszeresen vizsgálja meg a sérült végtag keringését, ellenőrizze a kötést, átvérzett-e 9. Ha a vér átütött, ne vegye le a kötést, helyezzen rá újabbat. 10. Értesítse a mentőket

Jó tudni a vérzéscsillapítás során, hogy: − Védenie kell magát az esetleges fertőzésektől gumi-vagy műanyag kesztyű használatával, − a fertőződés veszélye nagyobb, ha kezén nyílt sérülés van. Belső vérzés a. A belső vérzés azt jelenti, hogy a vér nagy mennyiségben a testüregekbe (mellkas, szabad hasüreg, gyomor, bélrendszer) jut. Ennek lehetőségére az eset elmondásából – szemtanú, beteg – is következtetni lehet. A belső vérzés tünetei: − sápadtság, − hűvös, nyirkos bőr, − szapora, könnyen elnyomható pulzus, − fájdalom, − szomjúságérzés, − nyugtalanság, zavartság, − testnyílásokból vérzés. Elsősegélynyújtás: sokkfektetés, folyadékpótlás, azonnali orvosi ellátás biztosítása! 2.3. HŐHATÁS OKOZTA SÉRÜLÉSEK A szervezet sejtjei csak korlátozott hőmérsékleti viszonyok között képesek megfelelően működni. A számukra elviselhetetlen meleg- vagy hideghatás egyaránt a sejtek működésképtelenségéhez, végső soron pusztulásához vezet. A káros hő által okozott ártalom mértéke függ a hőfoktól, a behatolás időtartamától, és az érintett testfelület nagyságától. A következőkben az égésről és a fagyásról lesz szó.

10


2.3.1. Égés Esetismertetés A konyhában az édesanya tésztát főz. A tészta leszűrése közben megbillen a keze és a forró víz a bal alkarjára ömlik. A mellette álló kisgyermekének kézfejére is fröccsen a forró vízből. Az asszony bal karján az égő fájdalom mellett hólyagok keletkeznek. A kisgyermek erős sírással jelzi fájdalmát, kézfején bőrpír látható. Megbeszélés Égés magas hő hatására következik be, ami láng, forró olaj, víz, gőz, gáz, megolvadt fém, sugárzó hő, illetve elektromosság következménye lehet. A bőrön – az égés mélységétől függően – különböző kiterjedésű égési sérülések jöhetnek létre. Az égés nem lokális ártalom, hanem az egész szervezetet érintő elváltozás. Súlyosságát meghatározza a beteg életkora, az égés fokozata és a testfelületi kiterjedés. De nézzük, melyek az égés jellemző tünetei! I. fokú égés Az I. fokú égést bőrpír és fájdalom jellemzi, mely tüneteket a példában említett kisgyermeknél észleltünk. Ilyen esetben a bőr legfelső rétege károsodik, de pár nap alatt spontán gyógyul, esetleg hámlás kíséretében. II. fokú égés

57.I. fokú égés

A II. fokú égés jellemző tünetei a bőrön szabálytalan mennyiségben és nagyságban megjelenő hólyagok. A hólyagok a bőr rétegei között helyezkednek el, a hólyagokban kezdetben víztiszta, folyadék halmozódik fel. A vérből plazma áramlik ki, és ez tölti ki a hólyagokat, amelyek később spontán megrepedhetnek, és a folyadék kiürül belőlük, jó táptalajt biztosítva a gennykeltő kórokozóknak. Az ellátás során ilyen elváltozást észlelhetünk a példánkban szereplő anya bal karján. 58. II. fokú égés

III. fokú égés III. fokú égési sérülés esetén a sérült bőrfelület – szövetelhalás következtében – piszkos szürkévé válik, felső rétege teljesen elpusztul.

59. III. fokú égés


11

Az égési felület A sérülés súlyosságát befolyásolja az érintett testfelületet nagysága. Az ellátás során ezt becsléssel tudjuk felmérni: az ún. „9-es szabály” alkalmazásával. Ennek a testfelület-számításnak az a lényege, hogy a testet gondolatban 11, egyenként 9%-os részre osztjuk fel. Nem mindig alkalmazható a fenti szabály az égési felület meghatározására, ilyenkor a tenyér méretét vesszük 1%-nak, s így tudjuk megbecsülni az égett felületet. A felnőtteknél 15%-nál nagyobb, gyermekeknél már 5% feletti testfelületet érintő, II. fokú égési sérülést is súlyosnak tekintünk. 60. A „9-es szabály sematikus ábrája

Esetismertetés megoldása De nézzük, mi a teendőnk a konyhában megégett családdal! A kisgyermek I. fokú–, és az anya II. fokú égési sérülését hűtenünk kell, vagyis az érintett felületet hideg folyóvíz alá tartjuk. Ennek célja a szövetpusztulás kiterjedésének és mélységének csökkentése. A hűtés 10 percig tartson. Abban az esetben, ha az égett testfelület 40% fölött van, nem célszerű a hűtés. III. fokú égést nem hűtünk, mivel a bőr folytonossága megszakadt, és a hűtéssel kórokozókat juttathatunk a szervezetbe. A nagy kiterjedésű (40%-feletti) és szövetelhalással járó III. fokú égési sérülés esetén a hűtést kerüljük, gondoskodjunk segélyhívásról, és lehetőleg sterilen fedjük a sérülést. II. és III. fokú égésnél az égett területet sterilen fedjük, lazán rögzítjük a kötést. Ha nagy felületet érintet, vasalt lepedőbe burkolhatjuk a sérültet. Mivel a bőr hőszabályzó funkciója kiesik, a sérültet óvnunk kell a lehűléstől. A nagyfokú fájdalmat csillapítjuk, (Figyelem, gyógyszerérzékenység!) és az elvesztett folyadékot pótoljuk a beteg itatásával krisztalloid infúzió bekötésével. 2.3.2. Fagyás Esetismertetés: A. B. 67 éves férfi mínusz 10 fokban sapka nélkül sokáig várt a buszra, majd elindult gyalog hazafelé. A nagy hó és a hideg miatt nem jártak a járművek. Több mint két órát gyalogolt a szeles, hideg időben. A fülén és orrhegyén egyre fokozódó tűszúrásszerű fájdalmat érzett. Hazaérve látta, hogy orrán és fülein lilás elszíneződés jelentkezett. Megbeszélés A fagyás tartós hideghatásra bekövetkező vérkeringési zavaron keresztüli szövetkárosodás. Általában fagyos, száraz és szeles környezetben alakul ki. Elsősorban fedetlen testrészeken, valamint a rosszabb vérellátású helyeken (lábujjak) fordul elő. Később szöveti hypoxia alakul

12


ki. Vénás pangás jön létre, a plazma kiáramlik az érfalon és a rossz keringés miatt elhalások alakulnak ki. A hideg hatására kezdetben érszűkület keletkezik. A bőr sápadt, hűvös, így próbálja a szervezet a meleg leadását csökkenteni. A fagyás súlyosságát, hasonlóan az égéséhez három fokozatba soroljuk. − I. fokú fagyás: a bőr kezdetben fehér „márványszerű”, majd lilás, kékes színű, vértelen hideg és fájdalmas („tűszurkálás” érzés). A példában említett férfinek is I. fokú fagyási sérülései vannak. − II. fokú fagyás: hólyagosodás a jellemző tünet. − III. fokú fagyás: a bőr felső rétegei, esetleg a bőr teljes mélységében elhal, feketévé válik. Elsősegélynyújtás: óvatos felmelegítés, sérülés esetén steril fedés, laza rögzítés, orvosi ellátás szükséges. A fagyás ellátásának menete:

óvatosan távolítsa el a kesztyűt, gyűrűt, csizmát, vigye meleg helyre a pácienst, melegítse a fagyott részt kezeivel, ölében, dörzsölés nélkül, ha a bőr egészséges színe nem tér vissza, akkor a sérült testrészt tegye melegvízbe, óvatosan szárítsa, laza pólyamenetekkel fedje, a hólyagot ne fakassza ki, végtag fagyása esetén emelje meg és támassza alá a végtagot, erős fájdalom esetén fájdalomcsillapító tablettát adhat (kérdezzen rá a gyógyszerérzékenységre!), vénabiztosítás (folyadékpótlás), gondoskodjék a sérült kórházba szállításáról .

2.4. Elektromos áram okozta ártalmak Esetismertetés: K. L. 19 éves segédmunkás egy építkezésen a leállt betonkeverőt próbálta újra indítani. Közben véletlenül a szabaddá vált kicsúszott vezetéket érintette a kezével. Ekkor sikoly kíséretében összerándult, elvágódott, nem mozdult, kezén égési nyomok keletkeztek. A sikolyt hallva egy kőműves rohant oda. Látva a szabad vezetéket és a fekvő személyt áramtalanította a berendezést, majd további segítségért kiabált, és a bajbajutottat rázogatta. Látva annak eredménytelenségét, lélegeztetést és mellkasi kompressziókat kezdett. A megérkező mentők defibrillálták és stabilizálva az állapotát, intenzív osztályra szállították. Megbeszélés Az elektromos balesetek során keletkező egészségkárosodás függ a szöveteken áthaladó áram erősségétől, jellegétől, a szervezetben megtett fő útvonalától, a hatás időtartamától. A száraz bőr valamelyest szigetel, különösen a megvastagodott részeken. A nedves bőr és a test belseje, főként az elektrolitokban dús képletek jó vezetők. A feszültségtől függően – a durva sérülésektől az alig észlelhető áramjegyig – 61. Elektrotrauma. Áramjegyek a tenyéren


13

változatos bőrelváltozások keletkezhetnek. Ez utóbbi gombostűfejnyi vagy lencsényi, tömött, szürkésfehér, fájdalommal nem járó bőrelváltozás. Olykor kráterszerű fekély keletkezik a nagy átmeneti ellenállással rendelkező helyeken (be-és kilépési pontoknál). Az ismertetett esetben a munkás kezén ezt lehetett látni. Az áram okozta égési sérülések hasonló jellegűek, mint az egyéb más okból szerzett égési sérülések. A hőhatás révén azonban nemcsak a bőr, hanem a mélyebben lévő képletek, esetleg szervek is ártalmat szenvedhetnek. Az elektromos impulzusok hatására keletkező izomkontrakció sérülésekhez (izomszakadás, izületi ficam, csonttörés) vezethet, és megakadályozhatja az áramforrás elengedését. 1000 V feletti áramhatásnál és villámcsapásnál a nagyfeszültségre jellemző hatások dominálnak: égés, csonkolás, vesekárosodás. Ilyen feszültségtartomány felett a feszültségforrás és a személy között már egy méter távolságból elektromos ív, áramütés keletkezhet. Az esetismertetés magoldása Történetünkben a hirtelen izom-összehúzódás okozta a sikolyt és az összerándulást. Az általánosan használt 220 V feszültségű, 50 Hz váltóáram esetén 15-150 mA áramerősségnél következik be legtöbbször átmeneti szívmegállás. Máskor a szívizom, illetve az ingerképzőingervezető rendszer enyhébb károsodást szenved. Történetünkben a kamrafibrilláció volt az életveszélyt okozó ritmuszavar, melyet az értesített mentők sikeresen defibrilláltak. A központi idegrendszert ért áramütés a légzőközpont károsodásán keresztül légzésmegállást idézhet elő (lásd előző fejezet). Elsősegély Az áramütött beteg ellátása kapcsán nagyon fontos az alábbi sorrend betartása: 1. eszméletlennek tűnő beteg esetében azonnal hívjon segítséget, 2. győződjön meg róla, hogy a beteg teste feszültség alatt van-e, minél előbb gondoskodjon a feszültség megszüntetéséről, 3. ha a feszültség-mentesítés nem kivitelezhető, és a feszültség 1000 V alatti, próbálja meg alkalmi eszközökkel kiszabadítani a sérültet (nem vezető tárggyal, pl. száraz faeszközzel tehetünk erre kísérletet), 4. helyezze nyugalomba a beteget, 5. vizsgálja meg a sérült életjeleit, klinikai halál esetén kezdjen újraélesztést, 6. az áramjegyre tegyen steril fedőkötést, 7. hívjon mentőt, 8. folyamatosan észlelje a beteg életjeleit! Jó tudni, hogy − adott esetben, pl. vizes, nedves talajon, a segélynyújtó székre, ládákra, könyvekre állva próbálkozhat a kiszabadítással, − 1000 V felett tilos alkalmi eszközzel a mentést megkísérelni!

14


2.5. IZÜLETI- ÉS CSONTSÉRÜLÉSEK 2.5.1. Rándulás Esetismertetés Kosárlabdaedzésen az egyik tanuló a kosárra dobás közben jobb vállára esik, és vállában erős fájdalmat érez. Felállás után jobb karját nem tudja mozgatni, társai észreveszik, hogy a fiúnak kifordult a válla. Az egyik csapattárs a segítségére siet, futás közben megbotlik, a bal lábfeje maga alá fordul. Lábára állva fájdalomról panaszkodik, mely idővel csökken. Később bokája megduzzad, és lilásan elszíneződik. Megbeszélés Az izületi sérülések két formáját különböztetjük meg: a rándulást (distorsio) és a ficamot (luxatio). A fent említett esetben mindkét sérüléssel találkozunk. Lábsérültünk esetében a külső erő élettani helyzetéből kimozdította bal bokájában az izületi fejet, de amikor megszűnt a külső erőbehatás, az izületi fej visszatért az izületi árokba. Ez a kóros eltérés az izületi tok, illetve az izületi szalagok sérülését, súlyos esetben szakadását is okozhatják. A rándulás pillanatában jelentkező heves fájdalom átmenetileg csökken, azonban néhány óra alatt az izület erősen megduzzad, gyakran lilásan elszíneződik, majd ismét fájdalmassá válik. A fájdalom és a duzzanat miatt az adott izület mozgása korlátozottá válik. 2.5.2. Ficam A ficam az izületi sérülés súlyos formája. Erőbehatás következtében kimozdul az izületi fej, amely az erőhatás megszűnése után sem tér vissza az izületi árokba. A fájdalom a sérülés pillanatától kezdve igen erős, és a legkisebb mozgatásra is fokozódik. Az izületi tok rendellenes helyzetben rögzíti a sérült végtagot. Az izület árok üres, az izületi fej kitüremkedés formájában látható illetve tapintható. Ellátás Az izületi sérülés formáját és súlyosságát a helyszínen nem minden esetben tudjuk teljes bizonyossággal felmérni. A kosarazó fiatal esetében a váll izületének ficamára gondolhatunk. Abban az esetben, ha a sérültnél ficamra gyanakszunk, ugyanúgy járunk el, mint rándulás esetén:

tájékozódjunk a beteg állapotáról, a sérültet ültessük vagy fektessük le, az izületi sérülést a talált helyzetben rögzítsük, gondoskodjunk a beteg kórházba szállításáról!

62. Trauma. A jobb térdkalács ficama

Az elsősegélynyújtó által a ficamodott végtag helyretételének megkísérlése szigorúan tilos!


15

2.5.3. Csontsérülések Esetismertetés Motorbiciklin két fiatal utazik. Az úton átszalad előttük egy kutya, ami hirtelen fékezésre kényszeríti őket. Ennek következtében félrebillennek és belecsúsznak az árokba. Az egyik fiatal a jobb alkarját fájlalja, amely duzzadt, és mozgatni sem tudja. A másik fiatal lábára rádőlt a motor, erős fájdalmat érez. Egy járókelő segít a járművet levenni a sérült végtagról, és akkor látják, hogy lábszára vérzik és a csontvég is látható. Megbeszélés A nagy erőbehatás a csontszövet folytonosságát megszakíthatja, és törést (fractura) okoz. A töréseket két alapvető nagy csoportra oszthatjuk: − zárt törések: a csontot körülvevő lágyrészek és a bőr épen 63. Rádiusztörés a bal karon marad – ezt tapasztaljuk a jobb alkarján sérült fiatalembernél, − nyílt törés: a törés felett seb keletkezik. A sebzést okozhatja az elmozduló törött csontvég, illetve az, hogyha a törést okozó erő nem csak a csontot töri el, hanem sebet is okoz. Ebben az esetben fokozza a veszélyt, hogy a törött csont a sebnyíláson keresztül fertőződhet! Nyílt törést láthatunk a lábszárán sérült fiatal esetében. Ha megvizsgáljuk a sérülteket jellemző panaszokat és tüneteket, a következőket tapasztaljuk: fájdalom, amely a törés helyét jelzi, és a legkisebb mozgatásra fokozódik, felette pedig duzzanatot tapinthatunk. Bizonyító jel, ha a végtag alakja a törtvégek elmozdulása miatt rendellenesen megváltozik. Előfordulhat, hogy a végtag rendellenes helyen mozgathatóvá válik. 64. Nyílt törés a bal bokán

A törött végtag véletlen mozgatásakor recsegő zaj (crepitatio) hallható, amit a törött csontvégek elmozdulása okoz. Az alkarját tört fiatalembernél is tapasztaljuk, hogy a törött végtag működésképtelenné vált. Tekintsük át a törés jellegzetes tüneteit: fájdalom, duzzanat, alakváltozás, működésképtelenség. Végtagtörések ellátása A törött vagy törésgyanús végtagot célszerű rögzíteni. Az alkartörést a legegyszerűbben háromszögletű kendővel a sérült nyakába rögzíthetjük. Abban az esetben, ha nincs nálunk rögzítésre alkalmas eszköz, elegendő a törött végtag mozdulatlanságát biztosítani megtámasztással vagy felpolcolással. A legegyszerűbb, ha a sérült a törött karját az ép karjára fekteti, és mellkasához fogja.Speciális eszköz a Cramer-sín, melyet az elsősegélynyújtás kapcsán kiterjedten alkalmaznak. A rögzítő eszköz drótváza jól alakítható a sérült végtaghoz, s így a fájdalom is jelentősen csökkenthető.

65. Törött kar rögzítése háromszögletű kendővel

16


Nagy csöves csontok rögzítésére a vákuummatrac a legalkalmasabb eszköz. A vákuummatrac egy kettős falú zsák, amelyben számtalan műanyag golyócskát helyeznek el. A beteget belefektetve, a matrac felveszi a test, ill. a végtag alakját (sőt ezt rá is igazíthatjuk), majd a levegőt leszívva az megkeményedik, és jól rögzíti a beteget ill. a sérült végtagot. Pneumatikus sínt is alkalmazhatunk a törött végtagok rögzítésére, amely leginkább a lábszár, boka, ill. az alkar rögzítését szolgálja. Ez szintén egy kettős falú zsák, melyet a végtagra felhúzunk, és a kettős fal közé szájjal levegőt fújunk. A pneumatikus sín így ráfeszül a sérült végtagra, és azt rögzíti. A törött végtagok rögzítésének alapszabálya az, hogy a sérülés helyétől distalisan és proximálisan az izületet is rögzíteni kell.

66. Pneumatikus sín

A csontok törése lehet egyszeres, többszörös, darabos, szilánkos. Ennek megítélése csak röntgenvizsgálattal lehet. Ezekben az esetekben is megegyezik a sérült ellátásának menete az előbb felsoroltakéval. A lábszárán sérült fiatalnál a nyílt törés sebét a sebellátás szabályai szerint kell ellátni, de fokozottan kell figyelnünk, hogy munkánk során a lehető legkevesebbet mozgassuk a végtagot. Jó, ha a sebellátás során egy segítő a végtagot két kézzel – a törés alatt és felett tálcafogással – megfogja és rögzíti is egyben. A törött alsó végtagot hengeresre formált takaróval (ha találunk a közelben ilyen 67. Szilánkos csonttörés alkalmatosságot) lehet megtámasztani. Az ellátás sorrendje 1. 2. 3. 4. 5.

helyezzük a sérültet ill. a sérült testrészt nyugalomba, kérdezzük ki a történtekről, tájékozódjunk egyéb sérüléseiről, tekintsük meg a sérülés helyét, rögzítsük a törött végtagot a talált helyzetben, szükség szerint gondoskodjunk fájdalomcsillapításról (kérdezzünk rá a gyógyszerérzékenységre!), 6. hívjunk mentőt! 2.6. Testtájéki sérülések Az alábbi fejezetben az alábbi kiemelt testtájékok ellátásával foglalkozunk: -

koponyasérülések, gerincoszlop sérülései, mellkas sérülések, hasi sérülések.


17

2.6.1. Koponyasérülések Esetismertetés: K. T. 16 éves fiú kerékpárral, védősisak nélkül, barátaihoz igyekezett. Egy úthiba miatt a kerékpárjával elesett, fejét az aszfalthoz ütötte. Az esés után fél percig eszméletlen volt, majd fejfájást, szédülést érzett, nem emlékezett a balesetére. Homlokáról, arcáról lehorzsolta a bőrt, a hajas fejbőrön diónyi duzzanat keletkezett, füléből lassan vér szivárgott. Az esetet látta egy idős hölgy, aki az eszméletére térő fiút nem engedte felkelni, és tovább kerékpározni. Lefektette az út szélére, megállított egy autóst, és mentőt hivatott. A fiú feje alá egy táskát helyezett, és folyamatosan beszélgetett vele a mentők megérkezéséig. A koponyát ért sérülés járhat a koponyacsont törésével, agysérüléssel, fejbőrsérüléssel. A sérülés súlyosságát mindig az agysérülés határozza meg, de nem mindig jár együtt külsőleg is jól látható sérüléssel. Koponyaagy-sérülésnél mindig gondoljunk a nyaki gerinc sérülésére is.

Lágyrész sérülések A lágyrész sérülések a fejbőrön duzzanat (vérömleny) és seb formájában jelentkezhetnek. A bő vérellátás miatt akár riasztó méretűek is lehetnek. A kiterjedt nyílt lágyrész-sérüléseket, skalpsérüléseknek nevezzük, amelyből – a dús vérellátás miatt – súlyos vérzés keletkezhet. Koponyatörések A koponyatető töréseire a baleseti mechanizmus, illetve a keletkezett vérömleny hívhatja fel a figyelmet. A tünetek kezdetben nem egyértelműek, ezért a fejsérülésekről koponya röntgent kell készíteni. A nyílt sérülést sapkakötéssel látjuk el.

68. Sapkakötés

A koponyaalapi törések (fractura baseos cranii) tünetei a keletkezés helyétől függenek. Az elülső koponyaárok törésekor szem körüli vérömleny, pápaszem haematoma keletkezik. Az orrból szivárgó vérzés pedig az agyrázkódás, agyzúzódás tüneteit jelentheti. A középső koponyaárok törésének jellemző tünete a fülből liquorral kevert szivárgó vér. Esetünkben a fiú füléből szivárgó vér hívta fel a figyelmet a koponyaalapi törésre. A hátsó koponyaárok törésének nincsenek ilyen jellemző látható tünetei. Felismerését a baleseti mechanizmus ténye, és egyéb klinikai jelek – pl. vérömleny a tarkótájon, illetve a garatfalon – segíthetik. Agyrázkódás Az agyrázkódás (commotio cerebri) az agykoponya sérüléseknek legenyhébb idegrendszeri elváltozással járó formája. Az agytörzset ért külső behatás következtében átmeneti működési zavar áll be. A következményes eszméletvesztés 15 percnél rövidebb. Jellemző tünetei: eszméletvesztés, hányinger, korábbi események emlékezetből való kiesése (amnézia), ármeneti látás-, hallászavar. További tünet a szédülés, fejfájás, gyermekeknél aluszékonyság. A példában szereplő kerékpárosnak agyrázkódásra gyanús tünetei voltak.

18


Agyzúzódás Agyzúzódás (contusio cerebri) esetén az eszméletvesztés mindig bekövetkezik, melynek ideje az egészen rövidtől a napokig, vagy a halálhoz vezető eszméletlenségig tarthat. Ennek okai: az agyállomány apró bevérzései, lágyulásai, és az egész agyállományt károsító agynyomásfokozódás. Az agycontusio legsúlyosabb fajtája az agytörzsi contusio, amikor a károsodás elsődlegesen az agytörzsben alakul ki. Az epiduralis haematoma (kemény agyhártya feletti vérömleny), a koponyacsont belső felszíne és a kemény agyhártya között kialakult vérömleny. A növekvő vérömleny hatására az agyi kompresszió, az agytörzsi beékelődés tünetei jelentkezhetnek. A subduralis haematomák (kemény agyhártya alatti vérömleny) gyakrabban fordulnak elő, és általában a hídvéna sérülése miatt keletkeznek. A koponyán belüli vérzéseknél gyakran fordul elő, hogy az elszenvedett sérülés után a klasszikus tünetek megjelenéséig rövidebb-hosszabb idő is eltelik. Ebben az időszakban a beteg panaszmentes, tudata tiszta (lucidum intervallum). Majd hirtelen rosszabbodik az állapota, eszméletét veszíti, amelyet görcsrohamok kísérhetnek. Elsősegélynyújtás

Az eszméletén lévő koponyasérültet fektesse le enyhén megemelt felső testféllel (20– 30°–os szögben megdöntve)! A sebzéseket lássa el (sapkakötés), koponyaalapi törés gyanújakor ne akadályozza az orrból, fülből szivárgó vérzés útját! A nyugtalan, esetleg emlékezetkiesésben szenvedő beteget türelmes, barátságos magatartásával nyugtassa meg! Az eszméletlen koponyaagy-sérült beteget fektesse stabil oldalfekvő helyzetbe, ha a légút biztosítás másként nem kivitelezhető. A mentők kiérkezéséig rendszeresen ellenőrizze a sérült légzését! Mielőbb gondoskodjon segélyhívásról!

Arckoponya sérülések Leggyakoribb az orrcsont törése, amely közlekedési baleset, verekedés, sportesemények közben következik be leggyakrabban. Jellegzetes tünetei: fájdalom, deformitás, duzzanat, crepitatio, vérzés az orrjáratokból. A maxilla (felső állcsont) töréseire a külsérelmi nyomok, haematoma, deformáció hívhatja fel a figyelmet. A pápaszem haematoma nagysága, a felső állkapocs mozgathatósága súlyos az orbitát is érintő törésre jellemző. A mandibula (állkapocs) törésének tünetei: a fájdalom, mozgáskiesés, lépcsőzet a fogsorban.


19

Elsősegély A sebzéseket fedőkötéssel kell (parittyakötés) ellátni. Az orr, fül, állkapocs, fedő-, szükség esetén rögzítőkötéseire kerülhet sor. Erősen vérző arckoponyasérültet fektessen hason fekvő pozícióba.

69-72. Parittyakötés a beteg állára, illetve orrára felhelyezve

2.6.2. A gerincoszlop sérülései Esetismertetés: B. Z. 48 éves férfi társaival tereplovagláson vett részt. A lova ismeretlen ok miatt megijedt, ledobta utasát. A férfi egy farönkre zuhant a derekát megütve. Az esés után deréktáji fájdalmat érzett, bevizelt, és nem érezte, nem tudta mozgatni a lábait. Társai nem merték megmozdítani, hívták a mentőket. Megbeszélés Gerinctörésre kell gondolni minden olyan balesetnél, amikor a sérült magasból esett, gázolás során elesett, sekély vízbe esett, ugrott. A gerincoszlop több ponton is sérülhet. Helyzeténél fogva a legsérülékenyebb a nyaki gerinc szakasz, melynek egyik jellegzetes sérülési formája az ún. ostorcsapás. Fejtámla nélküli autóban ülő személyt érheti leggyakrabban ilyen sérülés, amikor a járművébe hátulról belerohan egy másik jármű. Az eszméletén lévő sérült nyaktáji fájdalmat, a fej mozgatásának képtelenségét, esetleg a felső végtagokban zsibbadást érez. A háti szakaszon minden esetben gondolni kell a gerinctörésre, ha a szegycsont baleset miatt sérül, törik. Gyakran a támaszkodó bordák okoznak csigolyatörést. Tapintható a sérült csigolya, ill. a körülötte keletkezett haematoma. A lumbosacralis (ágyéki-keresztcsonti szakasz) sérülés a korábban említett mechanizmusok révén alakulhat ki. Magasból eséskor gyakori az alsó háti és ágyéki gerinc sérülése. A gerinctörések legveszedelmesebb szövődménye a gerincvelő sérülése. A törés feltételezett magasságához

20


tartozó gerincvelői szegmentumnak megfelelően a betegnek érzészavara, érzéskiesése, mozgás kiesése van. Egyes esetekben azonnali incontinencia egészíti ki a tünetetket. A teljes harántsérülés akut szakában petyhüdt bénulás észlelhető. Ez lehet a két alsó végtag petyhüdt bénulása, ill. mind a négy végtag petyhüdt bénulása a sérülés magasságától függően. Esetünkben a sérült a lumbosacralis terület sérülése következtében vizelt be, illetve nem tudta mozgatni a lábait. A harántlaesio alatti terület beidegzésének megszakadása értágulatot, vasodilatatios sokkot okoz. A magas, nyaki szegmentumban keletkezett harántleasio légzési képtelenséget, fulladásos halált okoz. Az eszméletlen sérültet mindig gerincsérültnek kell tekinteni! Elsősegély: Felismerve a gerincsérülés tényét, illetve felvetve a gerincsérülés lehetőségét, ne mozgassa a beteget! Kivétel, ha a sérült továbbra is a veszélyzónában van, és további súlyos károsodás fenyegeti, vagy az átjárható légutakat nem tudja más módon megteremteni. Ilyenkor a kimentéshez, ha lehetőség van rá, több segélynyújtó közreműködésével, tálcafogást alkalmazzon. Az eszméletlen de jól légző sérültet, stabil oldalfekvő helyzetbe fektetjük, ha más módon a légút-biztosítás, nem kivitelezhető. Az oldalra fordításhoz – szintén több segélynyújtóval együtt – az egész nyaki, háti, deréktáji szakaszt egyenesben tartva fogjon hozzá. Segítséget jelent, ha a sérült egyik karját megemeli, és közvetlenül a feje mellé fekteti, majd egy segélynyújtó a fejet tengelyben tartva, enyhe fej irányú húzással tartja, majd miközben a többiek egyszerre a megemelt kar oldalára fordítják, a fejet tengelyben tartva fordítja oldalra. A sérült feje a kinyújtott alkarra kerül. Ilyenkor a sérültet folyamatosan rögzíteni, adott esetben tartani kell. Más lehetőség hiányában a nyaki gerincszakaszt kézzel, enyhe fej irányú húzással rögzítse. A mentők speciális nyakrögzítőt un. Stifnecket helyeznek a beteg nyakára.

73-76. Stifneck. Szabályosan felhelyezett nyakrögzítő

A háti gerinc sérülésekor gerinchordággyal emelik át a beteget egy speciális rögzítő eszközbe, a Vákuummatracba.

77. Gerinchordágy

78. Vákuummatrac


21

Bukósisak eltávolítása Az eszméletlen motoros sérültről – légúti elzáródás gyanúja esetén – szükséges a bukósisak eltávolítása. A bukósisak alatt nehéz, vagy lehetetlen a sérült légútjainak szabadon tartása. Az eszméletén lévő, de nyaki fájdalmat, végtagzsibbadást panaszoló sérültnek, illetve a baleseti mechanizmusból következő nyaki gerincsérülés gyanúja esetén, hasonló módon kell a sérült bukósisakját eltávolítani. Ez két segélynyújtót igényel. A bukósisak eltávolításának lépései:

A hanyatt fekvő sérült fejét a mögötte térdelő egyik segélynyújtó a sisak segítségével rögzíti, enyhe húzást alkalmazva, arra ügyelve, hogy a fej oldalra el ne mozduljon. A nem hanyatt fekvő sérült esetében is rögzíteni kell a sisakot, és az eltávolítást a talált helyzetben kell megkísérelni. Ha az eltávolítás így nem lehetséges a fej törzshöz viszonyított helyzetét megtartva, a sérültet hátára kell fordítani. A másik segélynyújtó kioldja a sisak rögzítő hevederét, kinyitja a sisak rostélyát, ha szükséges eltávolítja a sérült szemüvegét. Ezután a sérülttel szembe állva, mindkét kezét a nyakon a sisak alá csúsztatja, és a fejet rögzíti, a nyakszirt-tájékon megragadva. A sisakot tartó segélynyújtó a sisak peremét enyhén széthúzva óvatosan, apró mozdulatokkal lehúzza a sérült fejéről. A sisakot letéve, a másik segélynyújtótól a sérült fejének rögzítését átveszi úgy, hogy mindkét oldalon megragadva a fejet, enyhe húzással stabilizálja azt.

A műveletek során mindvégig arra kell ügyelni, hogy a sérült feje és nyaka stabilan rögzítve legyen. A sérült maradjon fekve, ellenőrizze a légzését, pulzusát. 2.6.3. Mellkasi sérülések Esetismertetés: K. I. 36 éves nő személykocsijával karambolozott. Biztonsági öve nem volt bekötve, ezért mellkasát a kormányhoz ütötte. Mellkasán jobb oldalt mozgásra, légvételre hirtelen szúró fájdalmat érzett. Levegőt nehezen tudott venni a fájdalom miatt. A mentők megérkezéséig az autójában ült. A mentőben, fél-ülő helyzetben, oxigént és fájdalomcsillapítót kapott. Megbeszélés A fedett mellkasi sérülések tompa erőbehatásra keletkeznek. Egy borda törését egyszeri, három vagy több borda egy vonalban törését sorozat, 2-3 vagy több borda két vonalban törését ablakos bordatörésnek hívjuk. A szegycsont direkt erőbehatásra törik el. A sérült erős, légvételre fokozódó szúró mellkasi fájdalmat panaszol már egy borda törésekor is. A sorozat– és ablakos bordatöröttek az erős fájdalom mellett szaporán és felületesen lélegeznek, hypoxiásak. Az ablakos bordatörés legfőbb jellemzője a paradox légzés. Szövődményként pneumothorax (ptx), subcutan emphysema, haemothorax (htx) keletkezhet. A pneumothorax lehet zárt, nyílt, szelepes. A pleura sérülése következtében az azonos oldali

22


tüdőfél összeesik, a légzésben nem vesz részt. A szelepes légmell estén egyre növekvő mennyiségű és nyomású levegő kerül a pleura térbe. A növekvő mellűri nyomás eltolja a mellűri szerveket, megtöri a nagyereket. Subcutan empysemát okozhatnak a törött bordavégek, a meglévő ptx mellett. A bőr alatti kötőszövet között levegő gyűlik össze, amely a bőr rétegei között tovaterjed. Mellkasi sérülésekhez társulva a pleuratérbe áramló (haemothorax, htx) vérzés is keletkezhet. A vér hatására a tüdő összenyomódik. A vérvesztés mellett a nehézlégzés tünetei egészítik ki a beteg panaszait. Az ilyen sérültek a sokkos betegre jellemző tüneteket produkálják (szürkés sápadt, verítékes, polypnoes, dyspnoes). Elsősegély

Ültesse a beteget félig ülő pozícióba. Támassza meg a sérült hátát, vagy segítőtársat bevonva a hóna alatt két oldalról megfogva, tartsa meg a felsőtestet. Hívjon mentőt. A felületi sebzéseket lássa el, de a sebeket ne zárja légmentesen.

2.6.4. Hasi sérülések Esetismertetés: M. T. ötéves fiú kerékpározás közben elesett, és ráesett a kerékpár kormányára. Szüleinek nem merte elmondani, mert tiltott helyen játszott. A szülők gyermekük sápadtságára, elesettségére lettek figyelmesek. A háziorvos lassan felderítette a valós történetet. A gyereket lefektette felhúzott lábakkal, infúziót kötött be, és hívta a mentőket. Megbeszélés A fedett hasi sérülésre, a baleseti mechanizmus mellett, az esetleges külsérelmi nyomok hívhatják fel a figyelmet. A tünetek között az enyhe fájdalomtól, az akut hasi katasztrófa képéig minden előfordulhat. A sérült hasűri szerveinek vérzése (lép, gyomor máj, belek stb.) különböző intenzitású lehet. Különlegesnek mondható a lép sérülése, mert az állományból szivárgó vért, sértetlensége esetén, egy ideig megtartja a tok. A beteg órákig, sőt napokig is panaszmentes lehet (lucidum intervallum). A léptok megrepedésekor azonban hirtelen elvérzik a beteg. Kezdetben hasi fájdalom, feszülő, nyomó érzés, erős vérzés lép fel, és a sokk tünetei jelentkeznek. Esetünkben a tompa sérülést elszenvedett gyermek sápadtsága a hasűri vérzésre hívta fel a figyelmet. A vesét ért tompa sérülésre, a véres vizelet figyelmeztet. A nyílt hasi sérülés áthatoló sérülésnek számít. Elsősegély:

A fedett hasi sérültet helyezze a hasi sérült fektetési pozíciójába! A sokk jeleit észlelve a fejet laposan tartjuk, és a lábakat felemeljük! A nyílt hasi sérülést sterilen kell fedni!


23

2.7. Politraumatizáltak és súlyos sérültek Esetismertetés: N. J. 68 éves férfit személygépkocsi gázolta el. A gázolás után hason fekve, eszméletlenül maradt az úttesten, fején több zúzott sérüléssel, bal lába pedig több helyen eltört. Egy autós látta az esetet, és a sérült segítségére sietett. A fejsebekre steril kötszert terített, a sérült mozgatása nélkül, és ellenőrizte a légzést és a keringést. Megbeszélés: A politrauma fogalma: “Több testtáj egyidejű sérülése, melyek közül legalább egy, vagy ezek kombinációja életveszélyes.” (Tscherne) Az életveszélyes monotraumák közül a súlyos agykoponya-sérülés és a súlyos mellkassérülés igényli a politraumatizáltaknál szükséges terápiás beavatkozásokat. A súlyos sérültek ellátása, gyorsaságot, pontos felismerést és mielőbbi kezelést igényel. Bizonyított, tény, hogy a beteg sorsa a sérülést követő első órában, – amely a gyógyulás esélyeit leginkább meghatározza (“the golden hour of shock”) – a prehospitális ellátók kezében van. Azt a megállapítást is statisztikai adatok igazolják, amely szerint a halálos kimenetelű balesetek áldozatainak 50% -a a helyszínen vagy a kórházba szállítás közben hal meg. A sürgősségi ellátásban dolgozók a mentési esemény helyszínén töltött idő csökkentését, az ellátás hatékonyabbá tételét, valamint a szállítás során a beteg őrzésének megerősítését ún. pontozási rendszerek, csekklisták segítségével próbálják elérni. Az átdolgozott traumapontozási rendszer (RTS) három fontos paramétert foglal magába: a Glasgow-kómaskálát (GCS), a szisztolés vérnyomást és a légzésszámot. Az egyenként adott pontok összege az RTS-score.

79. RTS pontrendszer

A csekklisták alkalmazásának elve abból indul ki, hogy egyértelmű körülmények és/vagy tünetek alapján kezdődjön meg a gyors ellátás, lehetőleg minél kevesebb időt fordítva a részletes diagnosztikára, és a pontos kórisme felállítására. A csekklisták három területet ölelnek fel: a baleseti mechanizmust, a vitális paramétereket és a sérülés képét.

24


Elsősegély –

A segélynyújtó a vérzés csillapítását, a légutak felszabadítását, a sérült nyugalomba helyezését, megfelelő fektetését tudja elvégezni. – A szakellátásban elsődleges az életfunkciók stabilizálása. – A törések rögzítéséhez vákuummatracot, nyaki rögzítő gallért kell használni. – A vérző sebek befedése, a vérzés csillapítása szükségessé válhat. – Az intubáció (lásd később) után lélegeztetni kell a beteget. – Az infúziós terápia érdekében lehetőleg két nagylumenű vénába kell perkután kanült helyezni. – A fájdalom csillapítására megfelelő gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. A szállítás alatt a beteget EKG-monitorral, pulsoximéterrel, esetleg kapnográffal kell őrizni. 2.8. Tömeges balesetek Esetismertetés: Az országúton, előzés közben két személygépkocsi karambolozott. Az egyikben négyen, a másikban ketten utaztak. A baleset helyszínére elsőként érkező házaspár egyik tagja egészségügyi szakdolgozó. Az eseményt észlelve, a saját járművüket a karambol helyszínétől távolabb, a vészvillogót bekapcsolva állították le. A helyszínen az egyik vezetőt a kormány és az ülés között beszorulva, fején sérülésekkel, eszméletlenül találták. Az autóban további egy személy ült fején sebzésekkel, kétségbeesetten kiabálva. A másik autó mellett egy személy feküdt mozdulatlanul, látható légzéssel. Egy személy, az autó mellett állt, nehezen kapott levegőt, orra vérzett. Két személy a hátsó ülésen ült, mindkettőnek a homlokán és az arcán vérző sebek, és az egyik a bal alkarját szorongatta. Megbeszélés A közlekedési baleset csak egy a sok lehetőség közül – bár kétségtelenül a leggyakoribb –, amely során több személy sérülhet vagy betegedhet meg, de üzemi balesetek, vagy tömegétkeztetés során bekövetkező ételmérgezések is teremthetnek ilyen helyzetet. Tömeges balesetnek nevezzük, ha közel azonos helyen, időben és okból öt vagy több személy megbetegedése, illetve sérülése következik be. A tömeges balesetek legfontosabb jellemzője, hogy a segítségre szorulók és a segítséget nyújtók száma között átmeneti aránytalanság alakul ki. A kezdeti aránytalanságot, a minden egyes beteget elérő szakszerű kezelést csak jó szervezéssel lehet biztosítani. Egy-egy helyszínen több szervezet szakemberei (mentők, tűzoltók, polgári védelem, rendőrség) is együtt dolgozhatnak. A szervezettség érdekében a feladatok meghatározását, összehangolását megfelelő szakember végzi. A mentést, segítségnyújtást irányító személy a egészségügyi kárhely-parancsnok. Feladatai között szerepel a sebesültek összegyűjtésének, osztályozásának, ellátásának megszervezése, a többi szervezettel való kapcsolattartás, a szükséges adminisztráció felügyelése. Egészségügyi szakdolgozó az alábbi halaszthatatlan tennivalókat végezze el, tömeges baleset helyszínén: veszélyhelyzet felderítése (elhárításához műszaki mentés szükséges lehet), tájékozódás a sérültek számáról és állapotáról,


25

fekvő beteg (életveszélyes/súlyos), ülő beteg (súlyos/könnyű), álló beteg (valószínűleg könnyű vagy nem sérült), gyors visszajelzés a mentőknek az előbbiekről és a kárhely megközelíthetőségéről.

A mentők megérkezéséig a veszélyhelyzetben lévő, de könnyen hozzáférhető sérültek kiszabadítását meg kell kezdeni. Amennyiben ilyen szituáció részesévé válik, a kárhely-parancsnoknál kell jelentkeznie, aki meghatározza az Ön feladatait. Tömeges baleset helyszínén, az elsősegélynyújtás szabályait alkalmazva, segítséget nyújthat a szaksegély megérkezése előtt. Ilyenkor előnyben kell részesíteni az erősen vérző, az eszméletetlen betegeket. A mentőerők teljes létszámának megérkezéséig szintén igénybe vehetik a laikus személyek segítségét kötözésre, a fekvő, még el nem látott sérültek betakarására, megfigyelésére, a könnyű sérültek, hozzátartozók megnyugtatására. A mentők létszámának kiegyenlítődése után már szakember veszi át ezeket a feladatokat. Osztályozási sorrend A feladatok meghatározása során alapvető különbség van az egyedi és a tömeges balesetek felszámolása között. Tömeges baleset helyszínén a sérültek döntő hányadának megmentésére irányul minden törekvés, szükség esetén háttérbe szorítva egy-egy balesetes egyedi érdekeit is. Az ellátó a helyzet adta lehetőségek keretein belül bizonyos engedményeket kénytelen tenni az egyedi balesetes helyszíni ellátásának követelményeihez képeset. Ezt az elvet kompromisszum medicinának hívjuk. Ennek szellemében történik a sérültek osztályozása és ellátása. A mentőgyakorlatban a betegeket/sérülteket az alábbi módon csoportosítják: – életveszélyes állapotúak, – súlyos állapotúak, – klinikai, illetve imminens halál állapotában lévők, – könnyű sérültek, – halottak. Az osztályozás döntően meghatározza egy-egy beteg sorsát, ezért ezt a legtapasztaltabb személyek egyike végzi. A bemutatott esetben a csoportosítás szerint, az eszméletlen sérültek számítottak a legsúlyosabbnak, ellátásukat ezért részesítették előnyben a mentők. Ellátási sorrend Az ellátási sorrend követi az osztályozás sorrendjét. Ebből kitűnik, hogy az újraélesztés nem az elsődleges feladat egy tömeges kárhelyen. Azt csak akkor szabad kezdeni, ha az ellátásra szorulók és az ellátó erők aránya hozzávetőlegesen kiegyenlítődik, és az adott beteg e nélkül a meghalna. Egyéb esetekben az újraélesztés elvonná a mentőerőket a reális túlélési eséllyel rendelkező, de nagy időfaktorú életveszélyes sérültek ellátásától. A végleges kórházi ellátás a betegek/sérültek nagy száma miatt időben szintén elhúzódhat, ezért a helyszíni ellátás során a következő feladatokat el kell végezni: – légút-biztosítás, – vérzéscsillapítás, – lehűlés elleni védelem,

26

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK – – – –

volumenpótlás, fájdalomcsillapítás gyógyszerrel, sérülések rögzítése, sebek ellátása.

A feladatok mielőbbi teljesítése érdekében az arra alkalmas és kompetens személyeket is be kell vonni. Esetünkben a sebzések ellátása, a sérültek felügyelete volt a segélynyújtó feladata. Ilyenkor segítséget jelent a sérültek megnyugtatása, a további állapotváltozás felismerése. Kellő gyakorlat birtokában, eszközös beavatkozásokhoz (vénabiztosítás, légút-biztosítás, rögzítések) nyújthat segítséget a segélynyújtó. Az ellátott betegeket a kárhely-parancsnok utasításai szerint meghatározott sorrendben szállítják el a fogadó kórházakba.


27

ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a fejezetben megismerkedhetett azokkal a sérülésekkel, amelyek a mindennapi életben gyakran előfordulnak. Nem kell megijednie, ha a gyakorlati idejét is letöltötte, biztonsággal el tudja majd látni ezeket a sérülteket.

Foglaljuk össze a fejezetben tanultakat! Megismerkedett a sebek fajtáival, és elsajátította a sebellátás szakszerű menetét. Megtanulta a vérzések fajtáit, ismeri az artériás nyomópontokat, és tudja, hogy egyegy vérzéstípus esetén milyen kötést kell alkalmaznia. Már tudja, hogy a lágyrész-sérülés ellátása vérzéscsillapítással kezdődik. Megfelelő ellátást tud nyújtani a szaksegítség megérkezéséig törés és a ficam esetén. Ugye nem felejtette el, fontos szabály, hogy a rándulás- vagy ficamgyanús végtagot a feltalálási helyzetben rögzítjük, és a helyreigazítás megkísérlése tilos! Tudja alkalmazni az egyes rögzítő eszközöket. Fel tudja ismerni a töréseket, és el is tudja látni azokat; legfontosabb feladata ilyen esetben a végtag mozdulatlanságának biztosítása! Megtanulta azt is, hogy nyílt törés esetén a kórokozók szervezetbe jutásának megakadályozása igen fontos feladata a segítségnyújtónak. A hőhatás okozta sérülések ellátása sem jelent problémát, mert az égés és a fagyás különböző fokozatait felismeri, és a segítségnyújtó teendőit el tudja látni. A tömeges baleset kapcsán be tud kapcsolódni a kárhely felszámolásába.

28


Önellenőrző kérdések 1. Húzza alá, mely sebzés esetén legkisebb a fertőzésveszély! a, harapott seb b, vágott sebzés c, csonkolás d, lőtt seb 2. Állítsa sorrendbe a sebellátás menetét! a, a seb steril fedése, b, a sérült nyugalomba helyezése, a végtag felemelése c, a seb fertőtlenítése sorrend: 3. A három sebzést jellemezze a vérzés, a fájdalom és a fertőzésveszély szempontjából! Töltse ki az alábbi táblázatot! Sebzéstípus Vágott seb Szúrt seb Horzsolás

Vérzés

fájdalom

fertőzésveszély

4. Válassza ki és húzza alá a hajszáleres vérzés jellemzőjét! a) élénkpiros, lüktető, spiccelő vérzés b) gyöngyöző, szivárgó jellegű vérzés c) bőven folyó, sötétszínű vérzés 5. Állítsa sorrendbe a vérzéscsillapítás alábbi menetét! o ha a vér átütött, ne vegye le a kötést, helyezzen rá újabbat o emelje fel, és tartsa a sérült végtagot a szívnél magasabban o ültesse, vagy fektesse le a sérültet o időközönként vizsgálja meg a sérült végtag keringését, ellenőrizze a kötést, átvérzett-e o mosson kezet, vegyen gumikesztyűt o vénás és artériás vérzésnél steril gézt vagy tiszta ruhát tegyen a sebre, alkalmazzon nyomókötésként o értesítse a mentőket o helyezze nyugalomba a sérült testrészt sorrend: 6. Válassza ki az alábbi testtájak közül azokat, ahol nem alakulhat ki olyan belső vérzés, amely sokkhoz vezethet! – – –

lábszár has mellkas

– –

térdizület medence


29

7. A felsorolt tünetek mely elváltozásokra utalnak! Párosítsa a fogalmakat! 1. 2. 3. 4. 5. 6.

adott testtájon égő, szúró fájdalom az érintett testfelületet hideg folyóvíz alá tartjuk pár nap alatt spontán gyógyul, esetleg hámlás kíséri nehezen gyógyuló fekélyek maradhatnak vissza az érintett felület nagyságát az ún. „9-es szabállyal” tudjuk felmérni általában a fedetlen testrészeken alakul ki (fül, orr)

fagyás: 8. Húzza alá az alábbi felsorolásból a fagyás kezdeti tünetét!

égés:

− fekete elszíneződés − fehér, „márványszerű” bőrszín − hólyagok megjelenése 9. Húzza alá a felsorolásból az égés ellátásának feladatait! − hűtés, steril fedés, szakellátás biztosítása − talált helyzetben rögzítés, nyugalomba helyezés − artériás nyomópont nyomása, nyomókötés felhelyezése 10. Hány százaléka égett meg annak a betegeknek, aki a bal felkarját és a bal combját forrázta le? Válassza ki a helye megoldást! − 27 % − 18 % − 39 % 11. Mihez hasonlítható az áram bemeneti helyén a sebzés? Válassza ki a helyes megoldást! -

harapáshoz égéshez vágott sebzéshez horzsoláshoz

12. Mi az első teendő áramütés esetén? Válassza ki a helyes megoldást! - mentőt hívok - hideg víz alá helyezem a sérült felületet - áramtalanítok - bekötözöm a sebzést 13. Milyen feszültség felett nem szabad szükségeszközt alkalmazni a sérült kimentésére áramütés esetén? -

100 V 1000 V 10 000 V

30


14. Válassza ki az alábbi felsorolásból a helytelen megállapítást! A törésre jellemző a(z) - fájdalom, - duzzanat, - alakváltozás, - bőrpír 15. Írja be a táblázat megfelelő rovatába az alábbi jelöléseket! X jellemző XX fokozottan jellemző O nem jellemző RÁNDULÁS

TÖRÉS

Fájdalom Funkció kiesés Alakváltozás 16. Párosítsa a rögzítő eszközöket és a sérülési formákat! a.) bokatörés b.) combcsonttörés c.) térdsérülés d.) csuklósérülés e.) medencetörés f.) alkartörés

Vákuummatrac: Pneumatikus sín: Cramer sin:

Egy rögzítő eszközhöz több sérülés is tartozhat! 17. Párosítsa az alábbi fogalmakat! Koponyaalapi törés esetén az alábbi tünetek észlelhetők: a.) elülső koponyagödör törésekor b.) középső koponyagödör törésekor c.) hátulsó koponyagödör törésekor … fülből szivárgó vér … vérömleny a tarkótájon, illetve garatfalon … szem körüli vérömleny, az orrból szivárgó vérzés 18. Válassza ki az alábbi felsorolásból, hogy mely esetekben gondol nyaki csigolyatörésre!

-

mellkasi fájdalom esetén sekély vízbe való fejesugrás a fej ostorcsapás-szerű sérülésénél végtagzsibbadás esetén


31

19. Milyen pozcióba kell elhelyezni az alábbi sérülteket! a.) Koponyasérült … félig ülő helyzet b.) Mellkassérült … enyhén megemelt felső testféllel c.) Hasi sérült … laposan hanyattfekvő helyzetben d.) Gerincsérült … felhúzott behajlított végtagokkal 20. Válassza ki az alábbi felsorolásból, mit okozhat a bordatörést! -

defanse musculare pneumothorax, hasi vérzést subcutan emphysema, haemothorax

21. Hány sérülttől beszélünk tömeges balesetről? Válassza ki az alábbi felsorolásból a helyes értéket! 1. 2. 3. 4.

2-nél több 4- nél több 5-nél több 10-nél több

22. Rakja helyes sorrendbe az alábbi felsorolást! A tömeges baleset helyszínén az alábbi sorrendben kell ellátni a sérülteket: a) b) c) d) e)

klinikai, illetve imminens halál állapotában lévők, súlyos állapotúak életveszélyes állapotúak könnyű sérültek, halottak. Helyes sorrend:

Gyakorlatok 1. Készítsen egy fedőkötést partnerének alkarján, úgy, hogy az ne csússzon le, és ne akadályozza a mozgásban! 2. Készítsen vénás nyomókötést partnere bal lábszárán! Tegyen úgy, mintha ténylegesen vénás vérzést kellene ellátnia!

32


ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Egészségügyi szakdolgozók számára

Recommend Documents