Iktatószám: JNO/001/01283-0002/2015 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
Whirlpool Magyarország Kft.-t (székhely: 2740 Abony, Tamási Áron u. 10. Adószáma: 5359488-2-33)
kötelezem
arra, hogy a fogyasztók panaszát a jogszabályban foglaltak szerint intézze. E kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a hatóságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor, figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-ára (ez csak KKV esetében), az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki. A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Főigazgatójához címzett, de Felügyelőségünkhöz benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 5.000,-Ft. Az illetéket az iraton, illetékbélyegen kell leróni. A fellebbezést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság bírálja el, mely a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, amelynek során nincsen kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. A döntés ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. INDOKOLÁS Berencsi Zoltánné, kérelmező 2015. november 18-án a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályára érkezett, írásba foglalt kérelmében kérte panaszának kivizsgálást melyben előadta, hogy 2015. június 26-án vásárolt Whirlpool fagyasztószekrénye meghibásodott. Minőségi kifogásával
2 felkereste a jótállási jegyen feltüntetett szervizet, akik a motorhibás készüléket el- és visszaszállítva megjavították. A készülék meghibásodása miatt a kérelmezőnek nagy kára keletkezet, emiatt 2015. szeptember 29.-én panasz levelet küldött a Zrt.-nek e-mailben, melynek átvételét igazoló automatikus visszajelzés is megérkezett. Az érdemi írásos választ 2015. november 15-ig nem érkezett meg a gyártól. A kérelemben foglaltakat megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy Főosztályunk az ügy kivizsgálására csak részben rendelkezik hatáskörrel az alábbiak szerint: A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv 45/A. § (1) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi az e törvényben és – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
A Polgári Törvénykönyv (2013 évi V. törvény) a polgári jogviszonyok kapcsán 1:6 § szakasza kimondja, Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik.
A fent idézett jogszabályokból egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre nem terjed ki a bíróság hatáskörébe utalt polgári jogi, szavatossági, kártérítési igények érvényesítésére, jogi vitákban érdemi döntés meghozatalára, ezért a kérelem ezen részét érdemi vizsgálat nélkül elutasítottuk.
A Kft. panaszkezelés kapcsán hatóságom JNO/001/01228/2015. ügyszámon 2015. november 18. napján eljárást indított és az eljárás menetével kapcsolatosan tájékoztatta a vállalkozást, hogy ügyében nyilatkozat-tételi jog illeti meg.
A vállalkozás 2015. december 10-én érkezett nyilatkozatában előadta, hogy rendszerükben átállás történt és nem találják a kérelmező által írt e-mailt, melynek oka adminisztrációs informatikai hiba. Előadták, hogy ez idáig hasonló technikai hiba még nem merült fel. Továbbá kérték hatóságunkat, hogy a kérelmező Kft.-nek írt panasz levelét küldjük meg részükre. Továbbá ígéretet tett arra, hogy a kérelmezőnek haladéktalanul válaszolnak, és abból másolatot küldenek hatóságunknak.
Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a vállalkozás a kérelmező írásos panaszára 30 napon belül írásban-érdemben nem válaszolt. Ígéretük ellenére nem küldték meg a kérelmezőnek küldött válaszlevelet, ezért a rendelkezésre álló adatok és nyilatkozatok alapján döntöttünk.
3 A vállalkozás a fenti magatartásával az alábbi jogszabályi rendelkezéséket sértette meg:
Az Fgytv. 17/A § (6) bekezdés szerint az írásbeli panaszt a vállalkozás – ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.
A (7) bekezdés szerint a vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
A (8) bekezdés szerint a panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.
A jogsértő magatartás folytatásának megtiltása során az Fgytv. 47. § (1) és (5) bekezdéseire voltam tekintettel a következők szerint:
A jogsértéssel érintett fogyasztók pontos száma egy. A jogsértő magatartás kiterjedtségének körében értékeltem, hogy a kereskedelmi gyakorlat vélhetően egy esetben fordult elő. A jogsértéssel érintett áruk értékéről nincs adat. A jogsértéssel elért előny tekintetében értékeltem, hogy a vállalkozás vélhetően forintban mérhető előnyhöz nem jutott. A jogsértő állapot időtartamának körében értékeltem, hogy erre vonatkozó adat jelen eljárásban nem áll a hatóság rendelkezésére. Ezen túlmenően figyelembe vettem, hogy a vállalkozás tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt feltételekkel végzi, és a határozathozatal napjáig ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabályt nem sértette meg, jogerős döntés még nem született. A vállalkozás hátrányára értékeltem továbbá, hogy a jogsértéssel a fogyasztói jog sérelme fokozottabb mértékben áll fenn, mivel a tájékoztatáshoz és a vagyoni érdekekhez fűződő jog alapjog.
A vállalkozásnak jogszabályi előíráson alapuló kötelezettsége, hogy az írásba tett megkeresésekre 30 napon belül érdemben válaszoljon. A vállalkozás a válaszadás elmulasztásával vagy határidőn túl történő teljesítésével vagy nem érdemi válasz adásával
4 súlyosan sérti a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő érdekét és érdekérvényesítési jogát, mivel a fogyasztó a vállalkozás írásbeli válaszának hiányában nem szerez tudomást arról, hogy panaszát milyen módon fogják rendezni, illetve amennyiben panaszát elutasítják, mely hatóság eljárását kezdeményezheti.
Döntésem meghozatalánál a fentieken túl az alábbiakat vettem figyelembe:
A vállalkozásnak a www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalon közzétett 2014. évi beszámolójából megállapítottam, hogy a Kft. összes foglalkoztatotti létszáma 20 fő, éves nettó árbevétele 9.361.739.000 Ft. Ezen létszám- és gazdálkodási adatok értelmében a vállalkozás a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 3.§ (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével kis- és középvállalkozásnak minősül.
Fentiekre tekintettel a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltakra figyelemmel a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mellőztem, és a fent megjelölt mérlegelési körülmények figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
Felhívom a vállalkozás figyelmét, hogy az ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály ismételt megsértése esetén a vállalkozás terhére fogyasztóvédelmi bírság szabható ki.
Mindezekre tekintettel a vállalkozás számára a jogsértő magatartás folytatását megtiltottam annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson.
Határozatomat a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg. A döntés alakszerűségét a Ket. 71.§ (1) és 72. § (1) bekezdései alapozzák meg. A jogkövetkezmény(ek) meghatározása a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltak figyelembevételével az Fgytv. 47. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés alapján történt. Hatásköröm az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdésén, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1)-(2) bekezdésén és a 8. § (1) bekezdésén, illetékességem a Ket. 21. § (1) bekezdés a) és d) pontján alapul. A jogorvoslatról a Ket. 98-99.§-ai alapján és a Fgytv. 48/A § paragrafusa, az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29.§ (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv. 73.§-a alapján rendelkeztem.
5
Kelt: Szolnok, 2015.
Kapják: 1. Whirlpool Magyarország Kft. 1117 Budapest, Bercsényi u. 25. 2. Berencsi Zoltánné, 3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 4. Irattár
