Iktatószám: SO/001/00107-0004/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A BEST FINANS KFT.-t (székhely: 1119. Budapest, Fehérvári út 43..)
kötelezem
arra, hogy a továbbiakban:
az üzleten kívül kötött szerződés esetén, legkésőbb a szerződéskötéskor a jogszabály által előírt tartalommal tegyen eleget a fogyasztók irányába a Társaságot terhelő tájékoztatási kötelezettségnek, a jótállásra kötelezett termékekhez átadott jótállási jegyet a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján előírt tartalommal lássa el.
A kérelemben foglaltak kivizsgálása során az alábbiakat állapítottam meg:
A Hatóság a rendelkezésére álló adatok és dokumentumok alapján megállapította, hogy a Társaság 2015. 07. 02-án termékbemutató keretében üzlethelyiségen kívül kötött szerződést a kérelmező ügyféllel a 170001464 számú szerződés alapján, melynek során 50.000,- Ft összegben került értékesítésre egy SR típusú robotgép. A szerződéssel egyidejűleg átadásra került a 170001464 számú jótállási jegy, a 170001464 számú átvételi elismervény, valamint a 2015. 07. 02. keltezésű IH4SA1073061 számú számla.
Az átadott dokumentumokban a Társaság nem megfelelően tájékoztatta a kérelmező ügyfelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) előírtakról. A Társaság nem adott tájékoztatást:
2
a székhelyének postai címéről, a vállalkozás panaszkezelési módjáról, a termék adásvételére irányuló szerződés esetén a termék kézhezvételének napjától számított 14 napon belül gyakorolható indoklás nélküli elállási jogáról, ezen elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja, a fogyasztó az elállási jogát a Rendelet 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával, vagy az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja, az indoklás nélküli elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó erre vonatkozó nyilatkozatát a 14 napos határidő lejárta előtt elküldi, a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az indoklás nélküli elállási jogát gyakorolta, az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről, arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, a kötelező peren kívüli panaszkezelési módról és vitarendezési mechanizmusról, a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. Továbbá a Társaság kellékszavatosságra vonatkozó tájékoztatása hiányos volt, nem adott tájékoztatást arról, hogy a hibát a fogyasztó a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja, a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban a fogyasztó viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a vállalkozás adott okot, a fogyasztó köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni, a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogot már nem érvényesíthet a fogyasztó, a fogyasztó kellékszavatossági igényét a vállalkozással szemben érvényesítheti, a teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igény érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, hat hónap eltelte után azonban már a fogyasztó köteles bizonyítani, hogy az általa felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt. A 2015. 02. 07-én történt vásárlás során átadott 170001464 számú jótállási jegy szerint az SR típusú robotgép külföldről származik, forgalmazóként a Társaság neve került feltüntetésre a 2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1. Fióktelep címének megadásával. A fenti jótállási jegy hiányos tartalommal rendelkezett, nem került feltüntetésre a gyártó neve, címe, valamint az arról szóló tájékoztatás, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
A Társaság a kérelmező ügyfél 2015. 10. 05. keltezésű panaszlevelére az előírt határidőn belül és a jogszabályban rögzített előírások alapján válaszolt írásban, így panaszkezelés szempontjából fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértését nem állapítottam meg.
A Társaság a fenti magatartásával az alábbi – a jogsértés időpontjában hatályos – jogszabályi rendelkezéseket sértette meg:
3
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdése alapján tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a. amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b. amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. A (3) bekezdés szerint a (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). Az (5) bekezdés alapján a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozóan az 1. § (4) vagy (5) bekezdése szerint külön jogszabályban előírt, az e törvényben foglaltaknál szigorúbb követelményeket megsértő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen. Az Fttv. 4. § (1) bekezdése értelmében a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.
A Rendelet 1. § (1) bekezdése szerint e rendeletben foglaltakat a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésekre (a
továbbiakban: fogyasztói szerződés) kell alkalmazni.
A Rendelet 11. § (1) bekezdése alapján üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót
a. a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár;
a. a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; b. a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról; c. arról, hogy a 20. § szerinti jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség
4
c.
viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;
a. a
kellékszavatosságra
és
a
termékszavatosságra
vonatkozó
jogszabályi
kötelezettségről;
a. arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;
a. a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról;
b. a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. A (4) bekezdés értelmében az (1) bekezdés i), j) és k) pontjában meghatározott tájékoztatás az 1. mellékletben foglalt mintatájékoztató megfelelő kitöltésével is megadható. Az (5) bekezdés szerint a vállalkozás az (1) bekezdés m) pontja szerinti és az n) pontban a jótállásra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a 3. mellékletben foglalt mintatájékoztató útján is megadható. A Rendelet 12. § (1) bekezdése alapján az Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást a fogyasztóval papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A Rendelet 20. § (1) bekezdése értelmében az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. § szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg. A (2) bekezdés szerint a fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát
a. termék adásvételére irányuló szerződés esetén
a. a terméknek,
b. több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik,az utoljára szolgáltatott terméknek,
c. több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, d. ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak, a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;
5
a. szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. A (3) bekezdés alapján a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e §-ban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja. A rendelet 22. § (1) bekezdése értelmében a fogyasztó a 20. §-ban biztosított jogát
a. a 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával; vagy
b. az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja. A (3) bekezdés szerint a 20. §-ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. § (2) bekezdésében, illetve a 21. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elküldi. A (4) bekezdés alapján a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a 20. §-ban meghatározott jogot e §-sal összhangban gyakorolta. A Rendelet 23. § (1) bekezdése értelmében, ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. A (2) bekezdés szerint a 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A (3) bekezdés alapján, ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. A (4) bekezdés értelmében termék adásvételére irányuló szerződés esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja az (1) bekezdésben meghatározott összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) hibás teljesítésre vonatkozó 6:157. § (1) bekezdése értelmében a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. A Ptk. 6:158. §-a szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A Ptk. 6:159. § (1) bekezdése alapján olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A (2) bekezdés értelmében kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a. kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe
a. 6 véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b. az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A Ptk. 6:160. §- a szerint a jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. A Ptk. 6:162. § (1) bekezdés alapján a jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. A (2) bekezdés értelmében a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A Ptk. 6:163. § (2) bekezdése szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. A Ptk 6:168. § (1) bekezdése alapján a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidon belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A (2) bekezdés értelmében ezen alcím alkalmazásában gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója. A (3) bekezdés szerint a gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
a. a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
b. a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
c. a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. A (4) bekezdés alapján csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli. A Ptk 6:169. § (1) bekezdés értelmében a fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős. A (2) bekezdés szerint a gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár. A Ptk 6:170. §-a alapján a termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdése szerint a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. A Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján a jótállási jegyen fel kell tüntetni:
7
a. a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
a. az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
Kelt: Kaposvár, 2016. Brantmüller Zsoltné Főosztályvezető-helyettes Kapják: 1. Best Finans Kft., 1119. Budapest, Fehérvári út 43., 2. Kérelmező ügyfél, 3. Irattár.
