Iktatószám: SO/001/00478-0003/2017 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A BÁRÁNY FOGADÓ KFT-t (székhely: 7400 Kaposvár, Erdősor u. 2/B. adószám: 23555769-2-14)
kötelezem, hogy a továbbiakban
az italok joghatással járó méréséhez hiteles mérőeszközökkel rendelkezzenek, a vendéglátás keretében értékesített valamennyi termék eladási áráról vagy az egységáráról tájékoztassák a fogyasztókat, az üzletben a vásárlók könyve hitelesítéssel rendelkezzen.
Kötelezettségének a határozat jogerőre emelkedésének napjával tegyen eleget.
A rendelkezésemre álló adatok szerint a Vállalkozás a következő tényállást valósította meg:
Megállapítást nyert, hogy az egységben a próbavásárolt italok joghatással járó méréséhez nem rendelkeztek hitelesített italkiszolgáló térfogatmértékkel, a mérés mennyisége a visszamérés során megfelelő volt. 1-féle termék eladási vagy egységáráról a fogyasztókat nem tájékoztatták semmilyen módon. Az üzletben a N0079751-től N0079775-ig sorszámozott vásárlók könyve sem jegyzői hitelesítéssel, sem a vállalkozás általi hitelesítéssel nem rendelkezett.
Tájékoztatom a Vállalkozást, hogy a vásárlók könyvét a jegyző hitelesíti, amennyiben a vállalkozás működési engedéllyel rendelkezik. Ettől eltérően, a bejelentésköteles, vagy a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység esetében a vásárlók könyve tekintetében az
2 üzletet üzemeltető kereskedő írja be a használatba vétel időpontját, amit cégszerű aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazol, ezáltal történik meg a hitelesítés.
A Vállalkozás a fenti magatartásával az alábbi, megjelölt jogszabályi rendelkezéseket sértette meg:
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése szerint a vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos.
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel rendelkezik a joghatással járó mérésről és a hiteles mérőeszközökről.
A törvény 6. § (1) bekezdése szerint joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.
A (2) bekezdés alapján joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni.
A (3) bekezdése szerint hiteles az a mérőeszköz
a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.
3 A (4) bekezdés szerint a közösségi típusvizsgálaton, közösségi első hitelesítésen vagy közösségi egyedi hitelesítésen az Európai Unió bármely tagországában megfelelt mérőeszköz e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek alkalmazásában hitelesnek minősül, és belföldi forgalomba hozatala után rá a hiteles mérőeszközökre vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmazni, ideértve a belföldi időszakos és javítás utáni hitelesítési kötelezettséget is.
A törvény 7. § (1) bekezdése értelmében a hitelesíttetési kötelezettség az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben felsorolt kötelező hitelesítésű használati mérőeszközökre (a továbbiakban: kötelező hitelesítésű mérőeszköz) vonatkozik.
A (2) bekezdés alapján kötelező hitelesítésű mérőeszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban.
A 10. § (1) bekezdése szerint a mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.
A (2) bekezdés alapján a kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítése a hitelesítési előírásban és/vagy a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból és a hitelesítés tanúsításából áll.
A (3) bekezdés rögzíti, hogy a hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja.
A kötelező hitelesítési mérőeszközök érvényességének időtartamait a kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza, amely italkiszolgáló térfogatmértékek esetében korlátlan.
Az Fgytv. 14. § (1) bekezdése szerint a fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
A 14. § (3) bekezdés szerint az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
4
A 14. § (4) bekezdés alapján az eladási árat, az egységárat illetve – a határon átnyúló szolgáltatás kivételével - a szolgáltatás díját a Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni.
A 14. § (5) alapján a termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
A 2. § m) pontja alapján az eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár, míg az n) pontja alapján az egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár.
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet 1. § alapján a fogyasztónak megvételre kínált termék eladási árának, egységárának, valamint a szolgáltatás díjának feltüntetésére az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
A rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -
a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.
A (4) bekezdés szerint a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott vendéglátás keretében értékesített termék vonatkozásában az eladási árat vagy az egységárat kell feltüntetni.
A 3. § (1) bekezdése alapján a termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával
5 a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve,vagy
b) ha a termék jellegéből (így különösen méretéből), illetve a forgalmazás körülményeiből adódóan az a) pont szerinti árfeltüntetés nem alkalmazható - a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor hozzáférhető árjegyzéken vagy árlapon (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.
A 4. § alapján az egységárat
a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),
b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Ker. tv.) 5. § (4) bekezdése értelmében az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerint a vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható.
6 A (2) bekezdés alapján a vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és a vásárlók könyve használatba vételének időpontját.
A (3) bekezdés szerint a vásárlók könyvét a jegyző a kereskedő kérelmére aláírásával és bélyegzőlenyomatával haladéktalanul hitelesíti, ha az megfelel az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.
A (4) bekezdés szerint a (3) bekezdéstől eltérően a bejelentésköteles vagy külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység esetén a kereskedő ilyen irányú - a bejelentéssel egyidejűleg megtett - kérelmére a jegyző a kereskedő által használni kívánt első vásárlók könyvét az üzlet nyilvántartásba vételével a vásárlók könyve használatba vételének bejelentett időpontjától, mint használatba vételi időponttól hitelesíti. Ebben az esetben a használatba vétel időpontját az üzletet üzemeltető kereskedő cégszerű aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolja.
Kelt: Kaposvár, 2017. Brantmüller Zsoltné Főosztályvezető Kapják: A határozatról értesül: 1) Bárány Fogadó Kft., 7400 Kaposvár, Erdősor u. 2/B. 2) Irattár
