Iktatószám: GY/001/00670-0003/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
Határozatszám: 1607K-00135 HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) Weber Post Kft. (székhely: 9094 Tápszentmiklós, Fő u. 49., adószám: 11699336-1-08, tevékenységi hely: 9089 Lázi, Petőfi u. 2. „ARO Élelmiszerbolt") részére elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, mivel a vállalkozás az egységár feltüntetési kötelezettség alá eső termékek esetén mindenkor köteles feltüntetni a fogyasztóknak megvételre kínált termékek eladási és egységárát. A hatóság megtiltja továbbá a mérőeszköz kezelésével kapcsolatos jogsértő magatartás folytatását is, mivel a vállalkozó - a tömegre értékesített termékek vonatkozásában - mindenkor a mérésügyi hatóság által hitelesített mérőeszközt köteles használni, vagy használtra kész állapotban tartani. Fenti kötelezettségeinek a vállalkozó e határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. A hatóság a jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. II.
2
INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya 2016. május 3. napján hatósági ellenőrzést végzett a Weber Post Kft. 9089 Lázi, Petőfi u. 2. szám alatt üzemeltetett ARO Élelmiszerboltban ............ eladó jelenlétében. Az ellenőrzés során 8 tételből álló próbavásárlásra került sor 2996 Ft értékben. A vásárlásról szabályos gépi nyugta került kiállításra, amit stornóztak, a termékeket visszaadták, a pénzt visszakapták. A hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy az alábbi termék eladási ára és egységára nem volt feltüntetve sehol, semmilyen formában az üzletben: 500 g-os Aro orsó 4 tojásos tészta (eladási ár: 280 Ft/db, kínálatban: 4 db, kifogásolt: 4 db). Az alábbi próbavásárolt termékek esetén az egységár nem került feltüntetésre: 70 g-os Good Food tejcsokoládéval bevont puffasztott rizsszelet (eladási ár: 260 Ft/db, kínálatban: 8 db, kifogásolt: 8 db), 100 ml-es Amodent whitening fogkrém (eladási ár: 310 Ft, kínálatban: 2 db, kifogásolt: 2 db), 25 ml-es Nivea kókuszos tusfürdő (eladási ár: 620 Ft/db, Kínálatban: 3 db, kifogásolt: 3 db), 500 ml-es Nestea (eladási ár: 245 Ft/db, kínálatban: 22 db, kifogásolt: 22 db), 250 ml-es Hell energiaital (eladási ár: 175 Ft/db, kínálatban: 31 db, kifogásolt: 31 db). A próbavásárolt akciós 154 g-os mogyoróvajas Oreo keksz egységára nem került feltüntetésre a helyszínen készített fényképfelvétel alapján (eladási ár: 375 Ft/db, kínálatban: 7 db, kifogásolt: 7 db). A mérésekhez használt RK-10E típusú, 23115 gyári számú mérleg hitelesítését a rajta elhelyezett hologramos matrica szerint 2007 decemberében végezték el utoljára, azon aktuálisabb matrica nem szerepelt, hitelesítési bizonyítványt pedig a helyszínen nem tudtak bemutatni. A vásárlók könyve az üzletben jól látható, könnyen hozzáférhető helyen volt kihelyezve, benne bejegyzés nem volt található. Az üzlet a vásárlókat a nyitva tartási időről tájékoztatja. A hatósági ellenőrzés megállapításait a GYFO-000812. sorszámú jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet ..................aláírásával igazolt. A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben a feltárt jogsértéssel összefüggésben nem nyilatkozott. A hatóság 2016. május 5. napján kelt levélben értesítette a vállalkozót a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történő megindításáról, az ügyféli jogokról, az ügyintézési határidőről. Az ügy iratai alapján a hatóság megállapította, hogy a vállalkozás az eladási és egységár feltüntetésének elmulasztásával nem tartotta be az Fgytv. 14. § (1) bekezdését, amely kimondja: „A fogyasztót ... a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról..." Az Fgytv. 2. § m) és n) pontja szerint: „E törvény alkalmazásában: ... eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár ... egységár: a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy
3 négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár..." Az Fgytv. 16. § (1) bekezdése szerint: „... az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó ... köteles." A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30) NFGM-SZMM együttes rendeletet (továbbiakban: Árrendelet) 3. § (1) bekezdése előírja, hogy „A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni." Az Árrendelet 3. § (2) bekezdése szerint: „Nem kell feltüntetni az egységárat a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, b) az automatából értékesített, c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített, d) a különleges díszcsomagolású, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken." Az egységár feltüntetésének módjáról az Árrendelet 4. §-a rendelkezik, amely szerint: „ Az egységárat a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3), b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)
4 kell feltüntetni." Az ügy iratai alapján megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás azzal, hogy az üzletben hitelesítetlen mérleget használt, megsértette a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (továbbiakban: törvény) 6. § (2) bekezdését és (3) bekezdésének a) pontját, illetve a 7.§ (3) bekezdésének c) pontját, amely kimondja: „Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. Hiteles az a mérőeszköz, amelyet a mérésügyi szerv hitelesített ... A kötelező hitelesítésű mérőeszköz hitelesíttetéséről (...) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) a mérőeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia." A törvény 6. § (1) bekezdése alapján „Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel ..." A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelet 2. számú mellékletének 11. pontja alapján a kereskedelemben használatos, nem automatikus működésű mérlegek hitelesítésének érvényességi ideje 2 év. Nem tartotta be továbbá a vállalkozás, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 23. § (2) bekezdését, amely kimondja: „A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - ... - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni..." A Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésének a) pontja alapján „A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint ...a 23. § szerinti rendelkezések megsértése esetén, ..." Az Fgytv. 45/A. § rendelkezése alapján „(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, ... összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók
5 számára való értékesítésére, ... c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére ... vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén." A Fgytv. 47. § (1) bekezdése értelmében, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával egyéb szankciók mellett az a), b) és i) pont alapján elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, valamint fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Az Fgytv. 47. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse. Az Fgytv. 47. § (5) bekezdése értelmében: „Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg." Kelt: Győr, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
