Iktatószám: HB/04-FVO/00611-0004/2017 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT Kötelezem a Létai - Huszti Kft.-t (4281 Létavértes, Petőfi u. 80., a továbbiakban: Kft. illetve társaság) hogy működése során, jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától tegyen eleget az alábbi kötelezettségének: 1. Gondoskodjon az értékesítésre kínált termékek egységár feltüntetésre kötelezett termékek egységárának jogszabályi előírásoknak megfelelő módon történő feltüntetéséről. 2. Gondoskodjon az üzletben a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvének a fogyasztók által jól látható és könnyen hozzáférhető helyen történő elhelyezéséről. 3. Az üzletben a tömeg szerint forgalmazott termékek értékesítésénél alkalmazott, joghatással járó mérések során gondoskodjon a mérési feladat elvégzésére alkalmas, hiteles vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközök használatáról. 4. Az üzemeltetésében lévő üzletben jól látható kiírás formájában tájékoztassa a fogyasztót a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, továbbá a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás levelezési címéről, és- ha a panaszokat ilyen módon is fogadja- elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. 5. A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való
2 fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. Kötelezem továbbá a társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a Járási Hivatalt a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse. INDOKOLÁS A Fogyasztóvédelmi Osztály munkatársai 2017. március 28. napján országos témavizsgálat keretében hivatalból próbavásárlással egybekötött helyszíni hatósági ellenőrzést végeztek a társaság által Debrecen, Szentgyörgyfalvi út 9. szám alatt üzemeltetett „HÚS ÉS HENTESÁRU" elnevezésű üzletben. Az Fogyasztóvédelmi Osztály munkatársai 6 féle terméket vásároltak, mindösszesen 4.630.- Ft összegben. A próbavásárlásról a 0406/00116 sorszámú nyugtát valamint a pontos visszajáró összeget megkapták. Az ellenőrzés során az alábbi jogsértéseket állapították meg a Fogyasztóvédelmi Osztály munkatársai: 1. Az árfeltüntetés ellenőrzésekor megállapították, hogy a próbavásárolt termékek közül a következő termékek esetében az egységárról írásban nem adott a társaság tájékoztatást a fogyasztók részére: - „M"-es méretű étkezési tyúktojás - 160 g Univer márkájú csemege piros arany ételízesítő paprikakrém - 0.5 kg. Tömegű, Lukács Mihály (4286 Létavértes, katona J. u. 21.) által gyártott vegyes darabos kistermelői vödrös savanyúság
3
2. A vásárlók könyve nem volt a fogyasztók számára jól látható, könnyen hozzáférhető helyen elhelyezve, kérésre az eladó a pénztár és az előtte elhelyezett polc mögül vette elő. 3. Az üzletben a tömegre értékesített termékek méréséhez 3 mérleget használnak, azonban mivel azok nem hitelesek, így az nem alkalmasak joghatással járó mérések végzésére. A mérlegekre ragasztott matrica szerint, a mérlegek utoljára 2015. januárban lett utoljára hitelesítve. A mérlegeken az alábbi információk találhatóak meg: - Micra márkajelzésű, gyári száma: SIN: 51203063, CE 12 - Micra márkajelzésű, gyári száma: SIN: 00343658, CE 12 - Micra márkajelzésű, más adat nem található 4. A társaság a fogyasztókat írásban nem tájékoztatja megfelelően: - a panaszügyintézés helyéről, módjáról; - a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségéről; - az illetékes békéltető testület székhelyéről, telefonos elérhetőségéről, internetes elérhetőségéről és levelezési címéről. Az üzletben csak a hajdú-Bihar Megyei Békéltető Testület neve, székhelye, telefonszáma volt kihelyezve. Az ellenőrzésről a HBF-002277 sorszámú jegyzőkönyv készült. A helyszíni ellenőrzésen a társaság részéről jelen lévő alkalmazott a jegyzőkönyvben foglaltakat a valósággal egyezőnek találta, a jegyzőkönyvet átvette. A Fogyasztóvédelmi Osztályon 2017. március 28. napján, a fenti ügyiratszámon eljárás indult, amelyről a HB/04-FVO/00611-0002/2017. számú, 2017. március 31. napján kelt végzés útján a társaságot értesítette. A határozat alapjául az alábbi jogszabályi hivatkozások szolgáltak:
4
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) és (3) bekezdése értelmében, a fogyasztót - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése szerint, a vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni: a) a székhelyéről, b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról. Az Fgytv. 17/A. § (1a) bekezdése alapján, a tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén, a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. A békéltető testületekre vonatkozó tájékoztatás elmaradása sérti a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogát és igényérvényesítéshez fűződő érdekét, mivel a jogszabályban meghatározott adatok közlésének hiányában a fogyasztók nem szereznek vagy csak más, a fogyasztókra nézve terhesebb úton szerezhetnek tudomást a vállalkozásokkal szemben esetlegesen felmerülő jogviták esetén igénybe vehető, a bíróságok tehermentesítését és a jogvitáknak a felek közötti egyezséggel történő lezárását hivatott egyszerű, gyors, hatékony, költségkímélő alternatív vitarendezési fórumról. A vállalkozó az Fgytv. 17/A. §. (1a) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségnek úgy is eleget tehet,hogy jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatást nyújt a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, valamint valamennyi megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület elérhetőségéről egy, az eladótérben kihelyezett A/4-es oldalon lévő táblán. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 5. § (4)
5 bekezdése alapján az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A Kertv. 9. § (2) bekezdése értelmében, a fogyasztóvédelmi hatóság jár el - az Fgytv. szabályai szerint - az 5. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén. E rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) 1. §-a szerint a fogyasztónak megvételre kínált termék eladási árának, egységárának, valamint a szolgáltatás díjának feltüntetésére az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az együttes rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. Az együttes rendelet 3. § (1) bekezdése szerint, a termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. Az együttes rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében, nem kell feltüntetni az egységárat a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, b) az automatából értékesített, c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített,
6
d) a különleges díszcsomagolású, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken. Az együttes rendelet 3.§ (3) bekezdése alapján, ha külön jogszabály meghatározott előrecsomagolt termék forgalmazása során a nettó tömeg mellett a töltő (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is előírja, elegendő a töltő tömeg egységárának feltüntetése. Az együttes rendelet 4. §-a szerint, az egységárat a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3), b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. Rend. 23. § (2) bekezdése értelmében a vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Mérésügyi tv.) 6. § (1) bekezdése a következőképpen definiálja a joghatással járó mérést: „Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén". A Mérésügyi tv. 6. § (2)-(3) bekezdése alapján joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött
7 mérőeszközzel kell végezni. Hiteles az a mérőeszköz, amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú melléklete értelmében a hitelesítés érvényességének időtartama a mérlegek esetében két év. A Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el az Fgytv. szabályai szerint a 23. § szerinti rendelkezések megsértése esetén. A Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. Az Fttv. 6. § (1) bekezdés bb) pontja értelmében, megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru lényeges jellemzői, így különösen mennyisége tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Az Fttv. 2. § alapján e törvény alkalmazásában: c) áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog, d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenységek vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az Fttv. 9. § (1) bekezdése alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Az Fttv. 10. § (1) bekezdése szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának
8 megsértése miatt - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Az Fttv. 19. § a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi hatóságnak a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárása tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Fgytv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Fttv. 21. § (1) bekezdése értelmében az Fttv. rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. Az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. Kelt: Debrecen, 2017.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
