2010. Október 18.
Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható
nyugdíjjövedelem Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer
modell A népesség idősödése a korábban vártnál gyorsabb
ütemben következett be.
Európa munkaképes korú lakossága 2012-től csökkenni
fog. Európa jelentős demográfiai kihívással néz szembe, kritikus szakaszhoz közeledünk. (baby boom) Míg jelenleg minden egyes, 65 évesnél idősebb személyre négy munkaképes korú személy jut, 2060-ra már csak ketten jutnak minden 65 éven túli személyre.
Több munkavállaló ösztönzése arra, hogy többet és tovább
dolgozzon annak érdekében, hogy a korábbihoz hasonló jogosultságokat szerezhessen; a nyugdíjkorhatár emelése; a későbbi nyugdíjba vonulás jutalmazása, a korengedményes nyugdíjba vonulás büntetése, elmozdulás attól a tendenciától, hogy a jogosultság megszerzéséhez a legmagasabb jövedelmen alapuló ellátást vegyék figyelembe, az életkereseten alapuló rendszer felé; a munkaerőpiacról való korai kilépés lehetőségeinek megszüntetése vagy korlátozása; arra irányuló munkaerő-piaci intézkedések, hogy az idősebb munkavállalók a munkaerőpiacon maradjanak, valamint a nemek közötti egyenlőség megfelelőbb biztosítása a munkaerőpiacon.
Elmozdulás a nagyrészt egypilléres
nyugdíjrendszerektől a többpilléres rendszerek irányába. Az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer arányát a nyugellátás egészében csökkentik, miközben a kiegészítő, tőkefedezeti, gyakran befizetésekkel meghatározott magánnyugdíjrendszereket erősítik.
Mik azok a tényezők, melyek általában meghatározhatják az egyes tagállamok nemzeti nyugdíjpolitikájának, és a reform folyamatoknak az irányait?
Demográfiai kihívások pl: Az öregedő társadalom, - a születéskor várható élettartam
növekedése, Az eltartó képesség csökkenése, - a születésszám csökkenés Egészségügyi ellátások pl: Az aktívkorú népesség egészségi állapota A technológiai fejlettség szintje Az egészségkárosító munkakörök léte, azok fokozatos felszámolása, vagy korlátozása Gazdasági stabilitás pl: A gazdasági mutatók, azaz a gazdaság teljesítőképessége A szociális háló erősségei, avagy hiányosságai A járulékfizetési hajlandóság, a nyugdíjkasszák kapacitása stb.
A tagállamok szociális érzékenysége, a rugalmasságra való hajlandóság, és a döntés a jutalmazás/szankció elvei között.
Az Európai Unió tagországai maguk határozzák meg
nemzeti nyugdíjrendszerük szabályait – korhatár, biztosítási idő szükséglet, nyugdíjszámítás módja – amelynek következtében valamennyi tagállam eltérő feltételeket állit a nyugdíjkorhatárt, és az előírt szolgálati időt illetően.
Az Európai Unió tagországaiban általában 65 éves
életkorban határozták meg a nyugdíjkorhatárt. Jó pár nyugdíjrendszerben alacsonyabb a nők
nyugdíjkorhatára, mint a férfiaké.
Tagország
Öregségi nyugdíjkorhatár (egységesen)
Szükséges szolgálati idő
Ciprus Belgium
65 65
Lakóhely szerinti jogosultság: 20 év/ 35 év Hosszú szolgálati idő: 44/45 év
Dánia
65
Lakóhely szerinti jogosultság: min. 3 év,/ A teljes nyugdíjhoz 40 év szolgálati idő
Finnország Franciaország Hollandia
65 60 65
Lakóhely szerinti jogosultság: min. 3 év min. ¼ év járulékfizetés -
Írország
66
min. 260 hét járulékfizetés/ átlagosan évi 48 biztosítási hét a járulékfizetési időszakban
Izland Lettország Lichtenstein Luxemburg
67 62 64 65
Lakóhely szerinti jogosultság: min. 3 év 10 év biztosított időszak 1 év biztosított időszak 120 hó tényleges biztosítási időszak
Magyarország
62
min. 20 év szolgálati idő, résznyugdíjhoz min. 15 év
Németország Norvégia Portugália
65 67 65
60 hónap biztosítási időszak Lakóhely szerinti jogosultság: min. 3 év min. 15 év járulékfizetés, évi min. 120 biztosított nappal
Spanyolország
65
min. 15 év járulékfizetés
Svédország
65
61-67 közt rugalmasan / min. 40 év helyben lakás a garantált nyugdíjhoz
Szlovákia
62
min. 15 év szolgálati idő
Érdekesség:
Franciaországban 2010. szeptemberben a nemzetgyűlésben elfogadták a reformtörvénycsomagot, melynek legjelentősebb intézkedése a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 60-ról fokozatosan 62re emelése 2018-ig.
Tagállam
Ausztria
Csehország
Dánia
Nők 60 év (fokozatos emelés 2033-ig, 65 évre)
65 év 61 év 8 hónap 56-60 év a gyermekek számától (fokozatos emelés 63 évre) függően (fokozatos emelés 62/63 évre) 65 év /az 1959 előtt születetteknek (1960. 65 év /az 1959 előtt születetteknek 07.01. után születetteknek (1960. 07.01. után születetteknek 67 év) 67 év)
Egyesült Királyság
60 év (fokozatos emelés 2010-2020 között, 65 évre)
Észtország
60 év (fokozatos emelés 2016-ig, 63 évre)
Görögország
Magyarország
Románia
Férfiak
60 év (az1992. december 31. előtt biztosítottak esetében), ezt követően 65 év
62 év (1946 után születetteknél), (fokozatos emelés 65 évre)
58 év 6 hónap, melyet 2015-re (fokozatos havi korrigálással) 65 évre emelnek.
Minimumbiztosítási idő 180 hónap járulékfizetés vagy 180 hónap biztosított hónap az utolsó 360 hónapon belül Legalább 25 év biztosítási időszak A teljes összegű nyugdíjra a legalább 40 éve Dániában élők jogosultak.
65 év
Legalább 11-12 év járulékfizetés.
63 év
Legalább 15 év szolgálati idő teljesítése
65 év
62 év (fokozatos emelés 65 évre) 63 év 6 hónap, melyet 2015-re (fokozatos havi korrigálással) 65 évre emelnek.
Járulékfizetés legalább 4 500 munkanapra A teljes nyugdíjhoz 20 év, a résznyugdíjhoz pedig 15 év szolgálati (biztosítási) idő szükséges
A szolgálati idő (járulékfizetés) tekintetében legalább 12 év szükséges.
Hol a legmagasabb az öregségi nyugdíjkorhatár 2010-ben? Izland és Norvégia egységesen: 67 év.
Hol a legalacsonyabb az öregségi nyugdíjkorhatár 2010-ben? Franciaországban egységesen 60 év.
Engedmények a nők javára (Példák): Cseh köztársaság: nők esetében gyermekszámtól
függően már 55 év 8 hónaptól. Ausztria, Egyesült Királyság, Észtország, Görögország,
Lengyelország, Litvánia, Málta, Románia: 60 évtől.
Franciaország, Írország, Hollandia, Norvégia, Egyesült Királyság. Svédországban rugalmas öregségi nyugdíjkorhatár van, így nem nevesítenek előrehozott nyugdíjazási formákat.
Magyarország: 2010-ben: Előrehozott öregségi nyugdíj Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj Korengedményes nyugdíj Korkedvezményes nyugdíj Ezen túlmenően pl: Rokkantnyugdíjak Szolgálati nyugdíjak Közalkalmazotti szféra – Prémium évek Program (PÉP)
Magyarországhoz hasonlóan több, Európai Uniós
ország is alkalmaz olyan előrehozott öregségi nyugdíj szabályokat, melyek a korhatár betöltést megelőző 2-5 évben, magas szolgálati idő esetén, csökkentés nélkül,
vagy csökkentett módón igénybe vehetők.
Ilyen országok pl: Belgium: Korhatár: 65 év. Korai nyugdíjazást 35 év
biztosítási idővel, 60 éves kor után lehet kérvényezni. Feltétel még, hogy aki nyugdíjban részesül, nem végezhet többé szakmai tevékenységet. Csehország: Korhatár: 56-61 év. Korai nyugdíj az öregségi nyugdíjkorhatár előtt 3 évvel vehető igénybe, legalább 25 év biztosítási idővel. Észtország: Korhatár: 60 év. Korai nyugdíj igényelhető az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt maximum 3 évvel. Kedvezőbb feltételekkel nyújtható öregségi nyugdíj bizonyos esetekben, legalább 15 év szolgálati idő megléte esetén 5 évvel az irányadó nyugdíjkorhatár előtt.
Finnország: Korhatár: 65 év. Lehetőség van korai
nyugdíjra 60 éves korban, ebben az esetben azonban a nyugdíj összege is alacsonyabb, tehát ebben az esetben csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat állapítanak meg. Lettország: Korhatár: 62 év. Korai nyugdíjat 2011 dec. 31-ig 2 évvel az irányadó nyugdíjkorhatár előtt igényelhet az a személy, akinek legalább 30 év biztosítási időszaka van. Az előrehozott nyugellátás összege a teljes ellátás 80%, melyet a korhatár betöltését követően 100%-ra emelnek. Luxemburg: Korhatár: 65 év. Az az 57 éves biztosított, aki 480 hónap (40 év) tényleges biztosítási idővel rendelkezik, illetve az a 60 éves biztosított, aki 480 hónap tényleges biztosításnak tekintett idővel rendelkezik korai öregségi nyugdíjra jogosult. Olaszország: Korhatár: 60 év (nők) és 65 év (férfiak). A tényleges öregségi korhatár előtt lehetőség nyílik korai nyugdíjazásra. feltétele: 57. életév betöltése, és 35 év tényleges járulékfizetés.
Portugália: Korhatár: 65 év 55 éves korban nyílik lehetőség
korai nyugdíjra, ha az igénylő rendelkezik 30 naptári év biztosítási idővel, de ebben az esetben a nyugdíj összegét csökkentik, tehát ebben az esetben csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat állapítanak meg. Románia: Korhatár: 58 év és 6 hónap (nők)- 63 év és 6 hónap (férfiak). Korai nyugdíjra az előírt életkor betöltése előtt maximum 5 évvel korábban az jogosult, aki a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időhöz képest legalább 10 évvel több szolgálati időt szerzett. A teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 12 év, melyet fokozatosan 15-re emelnek. Spanyolország: Korhatár: 65 év. Spanyolországban 60 és 65 éves kor között lehetőség van a korkedvezményes nyugdíj igénybevételére. Ebben az esetben a nyugdíj összege minden előrehozott évvel 8%-kal kevesebb. (csökkentett összegű előrehozott)
1. Szolgálati idő szerinti korai nyugdíjazás pl.: Ausztria: Korhatár: a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. A nyugdíj a nyugdíjba lépés előtti 180 hónapban (15 év) befizetett hozzájárulásokon alapul. Az osztrák állampolgárok többsége korábban megy nyugdíjba, mint a korhatár: a nők általában 55, a férfiak 60 évesen.
2. Rugalmas korhatár pl.: Svédország: Az öregségi nyugdíj esetén a nyugdíjkorhatár rugalmas, 61 és 67 éves kor közé esik. Minél később megy valaki nyugdíjba, annál magasabb öregségi juttatásra lesz jogosult. A korhatár betöltése után a nyugdíj korlátlan elhalasztására van lehetőség. Svédországban a nyugdíjak három forrásból tevődnek össze. Egy nyugdíjas több forrásból is részesülhet. (Jövedelem után járó nyugdíj , Prémium nyugdíj , Garantált nyugdíj ) Garantált nyugdíjra minden 65. életévét betöltött személy jogosult, ugyanakkor a garantált nyugdíj teljes összegét csak az esetben folyósítják, ha a jogosult 40 éven keresztül folyamatosan Svédországban élt.
3. Rugalmas korhatár a szolgálati idő függvénye (nincs nevesítve az előrehozott nyugdíj fogalma) Pl.: Görögország: Teljes nyugdíjra, vagy csökkentett nyugdíjra lehet jogosultságot szerezni annak függvényében, hogy milyen hosszú szolgálati idővel rendelkezik az igénylő. Érdekesség: Tejes nyugdíjra jogosultak a 35. életévüket betöltött kiskorú gyermeket nevelő anyák, akik minimum 5500 napot dolgoztak (amennyiben az anya nem részesül más forrásból származó nyugdíjban).
Szlovénia: Az öregségi nyugdíjkorhatár általánosan férfiaknál 63 év, nőknél 61 év. Az öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknak: 58 év, ha 40 év járulékfizetés teljesült, 63 év 20 év járulékfizetés esetén, vagy 65 év 15 év járulékfizetés esetén. Az öregségi nyugdíjkorhatár nőknek: 56 év és 4 hónap év 37 év megszerzett szolgálati idővel, 61 év 20 év szolgálati idővel, 63 év 15 év szolgálati idővel. A férfiaknak és a nőknek egyaránt nyugdíjba kell vonulniuk a
nyugdíjkorhatár betöltésekor. A minimumbiztosítási idő 15 év.
Bulgária: Az öregségi nyugdíj megállapításának feltétele az 1. pillérben az előírt életkor elérése és a szükséges nyugdíjpont megszerzése. 2009-től férfiak esetében 63. életév betöltése és 100 pont megszerzése, nők esetében 60. életév betöltése és 94 pont megszerzése szükséges. Ha valaki nem rendelkezik a szükséges nyugdíjpontokkal, akkor 65 éves életkor betöltésétől mehet nyugdíjba, ha minimum 15 év szolgálati időt szerzett, amelyből legalább 12 évben tényleges járulékfizetés történt.
A 2. pillérben az ellátásra való jogosultság akkor áll
fenn, ha az adott személy az 1. pillérben jogosultságot szerzett. (egyéni számla) A biztosított kérésére lehetőség van az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel nyugdíjba menni, ha az egyéni számlán lévő megtakarítás alapján járó ellátás legalább a minimum nyugdíj összegét eléri. Románia: szintén pontrendszer alapú
nyugdíjszámítás!
Málta: Korhatár: nők esetén 60 év, férfiaknál 61. (az 1951 előtt születetteknél) Fokozatos korhatáremelés 65-re! Az a személy, aki betöltötte 61. életévét, de nem érte el a nyugdíjkorhatárt, 61 évesen nyugdíjba vonulhat, feltéve, hogy 18 éves kora óta összesen 2 080 fizetett vagy jóváírt járulékot szerzett, ha 1962. január 1-jén vagy az után született, vagy 1 820 fizetett vagy jóváírt járulékot szerzett, ha 1952 és 1961. december 31-e között született. A korkedvezményes nyugdíjban részesülő személyek nem folytathatnak keresőtevékenységet.
Érdekesség: Máltán az ún. „Kétharmados” nyugdíj van érvényben.
A jövedelemalapú nyugdíj a számítási alapként szolgáló években megszerzett éves átlagjövedelem 2/3ával egyezik meg.
Lettország: A 30 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkező, és legalább 5 gyermeket nevelő vagy fogyatékkal élő gyermeket eltartó biztosított a törvényes korhatár előtt 5 évvel öregségi nyugdíjat igényelhet. A gyermekeinek legalább 8 évesnek kell lenniük.
Érdekesség: Finnországban 2005 óta az oklevéllel tanúsított tanulmányok, valamint a 3 év alatti gyermekek nevelésének időszakai emelik a nyugdíjat, ezt az állam finanszírozza! Izlandon ún. gyermekek után járó pótlékot állapíthat meg
a szociális biztonsági tanács úgy, hogy a nyugdíjban részesülő személynek gyermekei után is nyugdíjat folyósít.
ORSZÁGONKÉNTI EGYEDI SZABÁLYOZÁSOK:
Átmeneti öregségi nyugdíjra jogosult minden olyan
65 és 66 év közötti idős ember, aki már nem aktív munkavállaló, a társadalombiztosítási járulékok fizetését 55 éves kora előtt kezdte meg, és legalább 260 heti (5 év) járulékot fizetett. Az átmeneti öregségi nyugdíjra való jogosultság 66 éves korban megszűnik, ekkor a kedvezményezettek átkerülnek a hagyományos öregségi nyugdíj rendszerébe.
Egyéni csatlakozáson alapul: Ahhoz, hogy korengedményben részesülhessen, a munkavállalónak személyesen kell csatlakoznia az FNE - megállapodáshoz (Nemzeti Foglalkoztatási Alap), amely munkáltatója és az állam között jön létre.
Egyéni biztosításon alapul: Korhatár: 65 év. A 60. életévük betöltését követően a dániai
munkavállalóknak lehetőségük van az önkéntes nyugdíjba vonulásra. Ebben az esetben a teljes nyugdíj összegének 91 százalékára jogosult a nyugdíjba vonuló. Jogosultak, akik legalább 25 éven keresztül tagjai voltak valamelyik munkanélküli biztosítási alapnak, és fizettek nyugdíjazási hozzájárulást.
Korhatár: A 65 éves kort elért férfiak és a 64 éves kort elért nők teljes összegű öregségi nyugdíjra jogosultak. Szakmai öregségi elő takarékosság (2. pillér) A szakmai elő takarékossági intézményben biztosítottak férfiak esetében 65 éves korban, nők esetében 64 éves korban megfelelő öregségi ellátást igényelhetnek. Előrehozott öregségi nyugdíjra akkor van lehetőség, ha az elő takarékossági intézmény szabályzata ezt engedi. Ezenkívül a nyugdíjasok bizonyos feltételekkel gyermekek után járó nyugdíjat is igényelhetnek.
A MUNKÁLTATÓ, ÉS A MUNKAVÁLLALÓ MEGÁLLAPODÁSÁN NYUGVÓ ELLÁTÁSOK: AZ EGYES ORSZÁGOK EGYEDI SZABÁLYOZÁSAI
A munkáltató és a munkavállaló megállapodásán alapul: Alkalmazásának oka lehet pl., Az új technológiákhoz és új munkamódszerekhez való alkalmazkodás; Vagy a nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalkozások támogatása vagy bizonyos ágazatokban a szerkezetátalakítási tervek megvalósítása. Az előrehozott nyugdíj összegének kifizetéséért a munkáltató felel. A tagság feltételei A munkavállaló betöltött 55 éves kora. A munkavállaló és a munkáltató előrehozott nyugdíjra vonatkozó
megállapodást kötött.
A munkáltató és a munkavállaló megállapodásán alapul: A korengedményes nyugdíj a szociális biztonsági
rendszer nyugdíjaitól eltérő, magánjellegű ellátás.
A korengedményes nyugdíj úgy határozható meg, mint a vállalkozás és a munkavállaló közötti megállapodás, amely alapján a munkavállaló felhagy a munkavégzéssel, és számára ugyanolyan pénzügyi feltételeket garantálnak, mint amit a nyugdíjkorhatár elérésekor kapna. A munkavállaló 60 éves korától az öregségi nyugdíjkorhatár (65 év) eléréséig részleges nyugdíjban részesülhet, ha:
a munkavállaló munkáltatójával részmunkaidős
munkaszerződést köt, a munkáltató párhuzamosan a munka átvételére vonatkozó szerződést köt egy munkakeresővel.
Érdekesség: Az öregségi nyugdíjra jogosultak (65 év felett) rugalmas nyugdíjban részesülhetnek: az öregségi nyugdíj mellett részmunkaidős – a munkanap 25-85%ára vonatkozó − munkaszerződés köthető. Ebben az esetben a nyugdíj összegét a teljesített munkaidővel fordított arányban csökkentik.
A munkáltató és a munkavállaló megállapodásán alapul: 1. A megállapodáson alapuló korengedményes nyugdíj
egy olyan rendszer, amely elbocsátás esetén lehetővé teszi bizonyos idős munkavállalók számára, hogy a munkanélküli-járadékon felül a munkáltatót, vagy a nevében eljáró Alapot terhelő kiegészítő juttatásban részesüljenek. A megállapodáson alapuló korengedményes nyugdíj nem jelent előrehozott nyugdíjat. A megállapodáson alapuló szokásos korengedményes nyugdíj feltétele az elbocsátás.
2. A félmunkaidős korengedményes nyugdíj az idősebb munkavállalók számára lehetővé teszi, hogy
munkáltatójukkal megállapodást kössenek munkaidejük fél munkaidőre történő csökkenéséről. A félmunkaidős korengedményes nyugdíj tehát nem egy előrehozott nyugdíj, hanem egy munkanélküli-járadékkal és kiegészítő juttatással járó félmunkaidős foglalkoztatás.
Azok a nyugdíjkorhatár betöltéséhez közel álló személyek jogosultak, akiket a munkáltatóval összefüggő okok miatt bocsátottak el, vagy legalább 6 hónapig munkanélküli-járadékban részesült, és ezen időszakot követően továbbra is munkanélküliként nyilvántartott.
Magyarország: 2010. december 31.-ig. Lengyelország: A különleges feltételek mellett vagy különös jellegű munkahelyeken végzett munka. Spanyolország: A nehéz, mérgező, az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkát végzők − a szénbányákban foglalkoztatott bányászok, a vasutasok, a légi közlekedésben foglalkoztatottak és a tengerészek −, valamint azok, akik 65%-os vagy annál nagyobb mértékű fogyatékkal élnek, a 65 éves kor elérése előtt nyugdíjba vonulhatnak, és teljes nyugdíjban részesülnek.
Görögország: 60. életévüket betöltött férfiak és 55. életévüket betöltött nők nehéz fizikai, vagy egészségtelen munkakör esetén. Németország: A bányászokra különleges szabályok vonatkoznak. Egy alapos vizsgálat előzi meg. Dánia: Idő előtti nyugdíjazásra jogosult, aki mentális, fizikai vagy szociális okokból munkaképtelenné válik. Észtország: Szintén korábban (5-10 év) mehetnek korkedvezményes nyugdíjba egyes nehéz vagy veszélyes munkakörben dolgozók (pl. bányászok, pilóták, tengerészek). Finnország: 58 és 64 év közöttiek, akiknek a munkaképessége tartósan korlátozódott, azaz a munkakörüket nem képesek a továbbiakban ellátni. (rokkantnyugdíj speciális esete jellemző még Franciaországban)
Foglalkoztatói nyugdíjrendszerek, valamint kollektív szerződésekben szabályozott megállapodások az unió országaiban
Dániában és Svédországban a munkahelyi kiegészítő
rendszerek a kollektív szerződések alapján kötelezők! Belgiumban és Hollandiában részben kötelezők!
Belgiumban akkor kötelező a részvétel, ha a vállalati nyugdíjrendszert kollektív szerződéssel hozták létre, vagy az olyan munkavállalónak, aki a rendszer létrehozása után lép be a munkáltatóhoz. A kiegészítő rendszerek teljes önkéntesség alapján
működnek: Ausztriában, Németországban, Görögországban, Írországban, Luxemburgban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban.
Lichtenstein: A vállalati ellátórendszer a második pillér.
Azoknak a munkavállalóknak, akik betöltötték 23. életévüket, be kell lépniük egy foglalkoztatói nyugdíjrendszerbe. Hollandiában számos szakmai ágazat rendelkezik
különleges, kötelező nyugdíjrendszerrel. Ilyen többek között a fémipar, az építőipar, a festés-mázolás, a mezőgazdaság, a grafikai iparágak, a szállodaipar, a közúti szállítás, a kereskedelmi hajózás, a tengeri halászat, a textilipar és az egészségügyi ellátás. Összesen körülbelül 60 kötelező szakmai nyugdíjrendszer létezik.
Szolidaritási korengedményes nyugdíj Fokozatos előrehozott nyugdíj
Előrehozott nyugdíj-ellátás A több műszakban és az éjszakai műszakban
dolgozó munkavállalók előrehozott nyugdíja Alkalmazkodási előrehozott nyugdíj
Készítette: Királykuti Míra
[email protected]
