előregyártott könnyűbeton építmények bontásából származó

M2/03.sz. melléklet

MŰSZAKI IRÁNYELV TERVEZET előregyártott könnyűbeton

beltéri járólapok készítésére építmények bontásából származó téglatörmelék adalékanyag felhasználásával Sorszám: 03.

Budapest, 2003. június 15.

Készítette:

az Épületfenntartási K+F Alapítvány megbízásából a BETONOPUS Betontechnológiai és Kőzetalkalmazástani Bt.

Műszaki irányelv tervezet téglatörmelék adalékanyagú, könnyűbeton beltéri járólapok gyártására

03. / - 2 -

2003.06.15.

Tartalomjegyzék Oldal 1. 2. 3. 4.

5.

6.

7. 8.

9.

Alkalmazás Fogalmak Betontervezés Alapanyagok tulajdonságai 4.1. Cement 4.2. Bontott adalékanyag 4.3. Természetes adalékanyag 4.4. Keverővíz 4.5. Adalékszer Betonok és betontermékek tulajdonságai 5.1. Betonösszetétel 5.2. Friss beton 5.3. Beton próbatest 5.4. Friss betontermék 5.5. Megszilárdult betontermék Gyártási feltételek 6.1. Munkafolyamat 6.1.1. Építési törmelék begyűjtése és tárolása 6.1.2. Építési törmelék aprítása 6.1.3. Építési törmelék osztályozása 6.1.4. Előregyártott zaluzóelemek gyártása, utókezelése 6.1.5. Gyártóberendezések 6.1.6. Munkaerő 6.1.7. A helyszíni laboratórium feladata 6.2. A beltéri járólapok minősége 6.2.1. A beltéri járólapok mérete 6.2.2. A beltéri járólapok hajlító-húzószilárdsági osztálya Követelmények és vizsgálatok Minőségügyi feltételek 8.1. Műszaki dokumentum 8.2. Minőségügyi napló 8.3. Termék jelölése 8.4. Terméktanúsítás 8.5. Illeszkedés a 89/106/EEC direktívához Hivatkozott szabványok és műszaki előírások

3 3 3 4 4 4 5 5 6 6 6 6 7 7 8 8 8 8 8 9 9 10 11 11 12 12 12 13 16 16 16 17 17 17 18


03. / - 3 -

2003.06.15.

1. Alkalmazás A műszaki irányelv a bontási téglatörmelék adalékanyagú szerinti betonoknak megfelelő minőségű

-

- MSZ EN 206-1:2002

előregyártott, könnyűbeton beltéri

járólapok készítésével és alkalmazásával foglalkozik. A bontási téglatörmelék adalékanyagú beltéri járólapok könnyűbetonjára érvényes az MSZ EN 206-1:2002 európai szabvány, mert az kimondja, hogy a beton adalékanyaga - beleértve a könnyűbetont is - a betonhoz alkalmazható, szemcsés ásványi anyag, amely természetes, mesterséges vagy korábbi szerkezetekből újra hasznosított anyag lehet. 2. Fogalmak Téglatörmelék az olyan bontási anyag, amelynek legalább 35 tömeg%-a téglatörmelék, a többi része habarcs és esetleg beton. Mértékadó víztartalom a bontási adalékanyag víztartalma a betonba való keverést közvetlenül megelőző pillanatban. Mértékadó vízfelvétel a kiszárított állapotú bontási adalékanyag vízfelvételének és mértékadó víztartalmának különbsége. Rövid idejű mértékadó vízfelvétel a mértékadó vízfelvételnek az a része, amely a víznek a mértékadó víztartalmú adalékanyaghoz való hozzáadásától a beton bedolgozásáig tartó időre esik. Keverővíz az alap keverővíz és a többlet keverővíz összege. Az alap keverővíz értékét a tervezett víz-cementtényező és a cementadagolás szorzata adja meg. A többlet keverővíz a bontási adalékanyag rövid idejű mértékadó vízfelvételének (nulla és 1 közé eső tömegarány) és a mértékadó víztartalmú adalékanyag tömegének szorzata. 3. Betontervezés A betontervezés módszere szabadon megválasztható, de eredményét laboratóriumi kísérlettel ellenőrizni kell. A beltéri járólapok gyártásához szükséges könnyűbeton összetételét úgy kell megtervezni, hogy a könnyűbeton minősége és a 150 mm méretű, a kizsaluzástól a


03. / - 4 -

2003.06.15.

szilárdság vizsgálatig végig vízben tárolt próbakockán, 28 napos korban mért átlagos nyomószilárdsága (fcm,cube) a következő táblázat szerinti értékeket elérje. Könnyűbeton elem típusa Beton megnevezése MSZ EN 206-1:2002 Téglatörmelék adalékanyagú könnyűbeton elem típusa szerint ρ LC16/18-16 LC 2,0 Beltéri járólap

Beton átl. nyomószil., N/mm2, min. fcm,cube= 22,0

Megjegyzés: Az MSZ EN 206-1:2002 honosított európai szabvány 2002. január 1. óta van érvényben. A vele azonos tárgyú és részben ellentmondó MSZ 4719:1982 nemzeti szabványt legkésőbb 2003. decemberig vissza kell vonni, addig mind a két szabvány érvényes. A kutatás-fejlesztési tevékenység során felhasznált MSZ EN 206-1:2002 európai szabvány a 89/106-os EGK irányelvben megfogalmazott lényeges követelményekhez illeszkedik, de nem harmonizált szabvány, tehát alkalmazóját nem jogosítja fel a CE jel használatára. A végig vízben tárolt (MSZ EN 206-1:2002) próbatestek 28 napos nyomószilárdsága 0,92-szorosa a vegyesen tárolt (MSZ 4719:1982) próbatestek nyomószilárdságának. A bontott építési téglatörmelék mértékadó vízfelvétele jelentősen meghaladja a kavicsok és zúzottkövek vízfelvételét, amit a tervezés során a vízadagolás meghatározásánál figyelembe kell venni. A vízadagolás a víz-cementtényező és a cementtartalom szorzatából adódó érték (alap keverővíz = mvíz,1) és a mértékadó vízfelvételből számított érték (többlet keverővíz = mvíz,2) összege. 4. Alapanyagok tulajdonságai 4.1. Cement A termékek gyártásához csak az MSZ EN 197-1:2000 szabványnak megfelelő CEM II jelű, 32,5 nyomószilárdsági osztályú összetett portlandcementet szabad használni. 4.2. Bontott adalékanyag A bontott téglatörmelék feleljen meg az MSZ EN 13055-1:2003 szabvány előírásainak. Az adalékanyagul olyan bontási anyagot kell használni, amelyből az idegen anyagokat (például betonacélt) eltávolították. Az építőanyag-nemenként lehető legjobban elkülönített bontási anyagot megfelelő szemnagyságúra kell törni, és frakciókra kell osztályozni.


03. / - 5 -

2003.06.15.

A bontott építési téglatörmelék fizikai, mechanikai és kémiai tulajdonságait meg kell vizsgálni, és adalékanyagként akkor alkalmazható, ha minősége megfelel az MSZ EN 13055-1:2003 szabvány követelményének. A vizsgálati módszerek és követelmények a 7. fejezet táblázatában találhatók. Ha a bontott anyag minősége könnyűbeton készítés céljára nem megfelelő, akkor természetes adalékanyaggal szabad javítani, és a javított adalékanyag keverék tulajdonságait kell megvizsgálni. A vizsgálati jegyzőkönyvben, ha lehetséges, fel kell tüntetni a bontott anyag származását és bontás előtti minőségét, valamint az esetleges javító adalékanyag jellemzőit és a keverési arányt. Felhasználás előtt meg kell határozni a téglatörmelék vízfelvételét. Az osztályozott, bontási téglatörmeléket frakciónként és mérlegelve kell a betonkeverőgépbe juttatni. 4.3. Természetes adalékanyag A bontott adalékanyag tulajdonságainak javítására lehet természetes adalékanyagot használni. A természetes adalékanyag homok esetén az MSZ EN 13139:2003, homokos kavics, kavics esetén az MSZ EN 12620:2003 szabványnak, zúzottkő esetén az MSZ EN 13043:2003 szabványnak illetve az ÚT 2-3.601:1998 útügyi műszaki előírásnak feleljen meg. 4.4. Keverővíz A termékek készítéséhez olyan víz használható fel, amelynek minősége a betongyártáshoz általában használt víz minőségétől nem tér el. A víz minőségére vonatkozó követelményeket a MÉASZ ME-04.19:1995 műszaki előírás 3.3. fejezete tárgyalja. A beton keverővizét két részből összetettként (alap és többlet keverővíz) kell kiszámítani. A beton-keverőgépbe adagolandó keverővíz az alap és a többlet keverővíz összege. A többlet keverővíz mennyiségét gyártási műszakonként és a műszakon belül a mértékadó víztartalom változása esetén kell meghatározni.


03. / - 6 -

2003.06.15.

4.5. Adalékszer Az adalékszer (például képlékenyítőszer) akkor használható, ha annak minőségét az adalékszer forgalmazója tanúsítja és a termékhez használati utasítást mellékel. A beton adalékszerekre vonatkozó minőségi követelmények a MSZ EN 934-2:2002 szabványban találhatók. Az adalékszert erős felmelegedéstől, fagytól óvva kell tárolni. 5. Könnyűbetonok és könnyűbeton termékek tulajdonságai 5.1. Könnyűbeton összetétel A könnyűbeton összetételét a termék jellemzőinek és az alapanyagok minőségének, különösen a bontott adalékanyag tulajdonságainak megfelelően kell megtervezni. A beltéri járólap gyártására alkalmas könnyűbeton összetételére példát a következő táblázat tartalmaz. Példa 1 m3 bedolgozott újrahasznosított könnyűbeton összetételére beltéri járólap készítéséhez, kg/m3 Könnyűbeton jele LC16/18-16 ρLC 2,0 CEM II/A-S 32,5 440 portlandcement 0/4 mm téglatörmelék 680 4/8 mm téglatörmelék 180 8/16 mm téglatörmelék 270 Alap keverő víz 246 A

megtervezett

könnyűbeton

összetételt

termelésbevétel

előtt

laboratóriumi

vizsgálattal ellenőrizni, és szükség esetén módosítani kell. A gyártásra jóváhagyott könnyűbeton

összetétel

keverővizét

az

adalékanyag

víztartalmi

állapotának

megfelelően műszakonként, a műszak kezdete előtt, és szükség esetén műszak közben is meg kell határozni. 5.2. Friss beton A friss könnyűbeton konzisztenciáját terülés méréssel az MSZ EN 12350-5:2000 szabvány szerint kell megvizsgálni. A konzisztencia mérést a beton megkeverésétől számított 5 perc múlva kell elvégezni.


03. / - 7 -

2003.06.15.

A betont akkor szabad bedolgozni, ha a konzisztenciája megfelel a tervezett konzisztenciának, a kellő tömörítést lehetővé teszi, és a friss termék állékonyságát nem veszélyezteti. A meg nem felelő konzisztenciájú könnyűbeton keverék összetételét cement, adalékanyag, vagy víz hozzákeverésével javítani, új keverék készítéséhez felhasználni nem szabad, hanem újra kell keverni. Az új keveréket a konzisztencia mérésnél tapasztaltak alapján, ha a meg nem felelő betonkeverék képlékeny volt, akkor a vízadagolás csökkentésével, vagy ha száraz volt, akkor lehetőleg többlet víz hozzáadása nélkül, képlékenyítőszerrel kell beállítani. Képlékenyítőszer használata egyébként is ajánlott. Az előregyártott könnyűbeton beltéri járólapok készítéséhez általában kissé képlékeny, az MSZ EN 206-1:2002 szabvány szerinti F2 jelű, 350 - 410 mm terülésű könnyűbetont kell készíteni. A friss beton légpórustartalmának meghatározása hasznos lehet. 5.3. Beton próbatest A megkevert friss könnyűbetonból heti gyakorisággal, beton-összetételenként legalább három darab, MSZ EN 206-1:2002 szabvány szerinti Φ150*300 mm méretű próbahengert vagy 150 mm méretű próbakockát kell készíteni a beton minőségének vizsgálatára. A beton próbatestet 1 napos koráig sablonban, nedves környezetben kell tartani, majd 1 napos korban ki kell zsaluzni, és a szilárdság vizsgálat időpontjáig végig víz alatt kell tárolni (MSZ EN 12390-2:2001). Vizsgálandó a beton próbatest testsűrűsége friss állapotban (MSZ EN 12350-6:2000) és 28 napos korban (MSZ EN 12390-7:2001), valamint a nyomószilárdság 28 napos korban, és ha szükséges 7 napos korban (MSZ EN 12390-3:2002). A beton testsűrűségét 28 napos korban külön erre a célra készített legalább három darab, legalább 100 mm méretű próbakockán, légszáraz állapotban is meg kell határozni az MSZ EN 12390-7:2001 szabvány szerint. 5.4. Friss betontermék A friss betonterméket készítésétől legalább három napos koráig vízpermetezéssel utókezelni kell.


03. / - 8 -

2003.06.15.

5.5. Megszilárdult betontermék A megszilárdult beltéri járólap minőségét az MSZ 4755-1:1990 illetve az MSZ 47552:1990 szabványok szerint kell 28 napos korban meg határozni. A vizsgálatoknak értelemszerűen ki kell terjednie a termék méretére, felületeinek, éleinek, sarkainak ép voltára, tömegére, szilárdságára. A követelményekre és vizsgálatokra a 7. fejezet táblázata ad eligazítást. 6. Gyártási feltételek 6.1. Munkafolyamat 6.1.1. Építési törmelék begyűjtése és tárolása A telephelyekre teherautóval beszállított építési törmelékanyagot az erre a célra kijelölt területen, fajtánkét elkülönítve deponálni kell. 6.1.2. Építési törmelék aprítása Az építési téglatörmeléket aprítani és tisztítani kell. Erre célszerűen alkalmazható minden olyan mobil törő-osztályozó berendezés, amely a következő gépegységeket tartalmazza: • anyagfogadó bunker, vibro-adagolóval; • pofástörő aprítógép; • vibrációs előválasztó; • kihordószalag

mágneses

vasleválasztóval

(a

téglatörmelékben

esetleg

előforduló vasbeton darabokra tekintettel); • kihordószalag a meddőanyag továbbítására. A beszállított építési téglatörmelék feladása a törőgépbe, valamint a téglatöret szállító eszközökre történő felrakása (törőfejjel is ellátott) rakodógéppel történhet. A túlságosan nagyméretű bontási darabokat a rakodógépre szerelt hidraulikus törőfejjel kell a törőgépbe való feladás előtt előzetesen összetörni.

03. / - 9 -


2003.06.15.

A törőgépből kikerülő osztályozatlan téglatöret egy teherautóra rakva közvetlenül a felhasználóhoz szállítható, vagy az osztályozógéphez továbbítható. Előnyös, ha a telephelyen az osztályozatlan téglatöret közbenső tárolására legalább 2500 tonna befogadóképességű tárolótér is rendelkezésre áll. 6.1.3. Építési törmelék osztályozása A törőgépből kijutó téglatöretet 0-4 mm, 4-8 mm, 8-16 mm szemnagyságú frakciókra kell

osztályozni.

Az

anyagfeladást

az

osztályozóra

rakodógéppel,

vagy

szállítószalaggal kell végezni. A betonelemek előregyártó telephelyén egy beton válaszfalakkal ellátott, téglatöret frakciótárolót kell kialakítani, ahol a téglatöret frakciók keveredés és elszennyeződés nélkül tárolhatók. Az osztályozott téglatöret frakciók elszállítása, illetve átszállítása az előregyártó telep frakciótároló depóniáiba teherautóval történik. 6.1.4. Előregyártott beltéri járólapok gyártása, utókezelése A könnyűbeton elemek gyártásához felhasználásra kerülő téglatöret frakciók szemnagysága 0-4 mm, 4-8 mm, 8-16 mm. A termékgyártáshoz CEM II jelű, 32,5 nyomószilárdsági osztályú portlandcementet kell használni, amelyet cementsilókban vagy zsákos kiszerelés esetén megfelelően kialakított tárolóhelyen kell tartani. A betonkeveréshez, a friss termékek utókezeléséhez, az eszközök tisztításához szükséges vizet ivóvízvezetékből kell venni. A könnyűbeton keveréket lehetőleg kényszerkeverőgéppel kell megkeverni. A betonkeverőgépbe a betonalkotókat tömeg szerint kell adagolni. Az előregyártott elemek gyártására illetve tömörítésére kétféle technológia szolgál: • vibroasztal (rázóasztal); • vibroprés („tojógép”), amely egyszerűbb esetben kézi működtetésű udvari berendezés.


03. / - 10 -

2003.06.15.

A sablonok illetve a vibroprés adagolótálcájának megtöltése friss betonkeverékkel kézzel történik. A megformázott elemeket a betonburkolattal ellátott szabadtéri gyártó- illetve tárolótéren, 3 napon keresztül kell pihentetni (szilárdítani). A tárolótéren lévő könnyűbeton elemeket napközben szükség szerint több alkalommal, vízsugárral kell nedvesen tartani. A késztermékek kiszállítására 10 napos korban kerül sor. A raklapra helyezett elemeket targoncával rakják fel a szállítóeszközökre. 6.1.5. Gyártóberendezések Az előregyártótelep kapacitása legalább: 20 m3/nap. A termékgyártáshoz szükséges gépek és berendezések például a következők: No.

Megnevezés

1. Mobil aprítógép 2. Mobil osztályozó berendezés 3. 4. 5. 6. 7.

Rakodógép Rakodógép Betonkeverőgép Vibroasztal Vibroprés (“tojógép”) (cserélhető sablonokkal)

8. Panda fémhenger a gyártótér felületének tisztításához 9. Beltéri járólap sablon 10. Beton próbakocka sablon

Műszaki adatok Típus: BROWN LENOX& CO. (mobil) Teljesítmény: 160 t/h EXTEC 5000S típusú osztályozógép (mobil) KOMATSU LC-240 POCLAIN DH 112 DOMIX (380 literes) RZ 4 INTERA típusú kézi üzemeltetésű (gyártófelület 1,05 x 2,0 m)

Mennyiség 1 db 1 db 1 db 2 db 3 db 3 db 1 db 1 db

500 x 300 x 240 mm 150 x 150 x 150 mm

6 db 5 db


03. / - 11 -

2003.06.15.

6.1.6. Munkaerő Törőgépnél:

4 fő (ebből 2 fő gépkezelő és 2 fő rakodógépkezelő)

Osztályozógépnél:

3 fő (ebből 1fő gépkezelő és 2 fő rakodógépkezelő)

Előregyártásnál:

6 fő (ebből 1 fő üzemvezető és 1 fő targoncakezelő)

Létszám összesen: 13 fő 6.1.7. A helyszíni laboratórium feladata A helyszíni laboratórium a következő feladatokat látja el: • mintavétel a téglatöret frakciókból a minőségi jellemzők külső laboratóriumban történő meghatározásához (MSZ EN 932-1:1998 szerint); • téglatöret szemmegoszlásának meghatározása szitavizsgálattal (MSZ EN 9331:1998 szerint); • téglatöret víztartalmának és vízfelvételének vizsgálata (MSZ EN 1097-6:2001 szerint); • friss betonkeverék konzisztenciájának mérése terülésmérő ejtőasztallal (MSZ EN 12350-5:2000 szerint); • próbakockák készítése külső laboratóriumban történő nyomószilárdság vizsgálat céljára. Az elkészített próbakockákat 1 napos korig nedvesen kell tartani, 1 napos korban ki kell zsaluzni, ezt követően a nyomószilárdság vizsgálatig végig víz alatt kell tárolni; • beltéri járólap termékek mintavétele a külső laboratóriumban történő hajlítóhúzószilárdság vizsgálat céljára. A laboratórium a friss beton konzisztencia vizsgálati és a próbakockák nyomószilárdság vizsgálati eredményeit az MSZ EN 206-1:2002 európai szabvány szerint értékeli ki. A konzisztencia vizsgálati eredmények megfeleltetése terülés mérés esetén az MSZ 4714-3:1986 visszavont magyar nemzeti és az MSZ EN 206-1:2002 európai szabványok között a következő:


03. / - 12 -

2003.06.15.

A könnyűbeton várhatóan eléri az LC16/18 nyomószilárdsági osztályt, ha az MSZ EN 206-1:2002 szabvány szerint tárolt 150 mm méretű próbakockák MSZ EN 123903:2002 szerint vizsgált nyomószilárdságának átlaga legalább 22,0 N/mm2, és szórása legfeljebb 2,4 N/mm2. 6.2. A beltéri járólapok minősége 6.2.1. A beltéri járólapok mérete • 400 (+3 -4) x 400 (+3 -4) x 40 (+3 -2) mm • 400 (+3 -4) x 400 (+3 -4) x 60 (+5 -2) mm 6.2.2. A beltéri járólapok hajlító-húzószilárdsági minőségi osztálya A beltéri járólapok hajlító-húzószilárdsági követelménye az MSZ 4755-2:1990 szabvány szerint: • legalább 2,0 N/mm2.


03. / - 13 -

2003.06.15.

7. Követelmények és vizsgálatok Az anyagokkal szemben támasztott követelményeket, a követelmények vizsgálati módszerének szabvány számát, a vizsgálatok megkövetelt gyakoriságát a következő táblázatban tüntettük fel. A vizsgálatokat az anyagok illetve tulajdonságaik változása esetén a táblázatban feltüntetett gyakoriságtól függetlenül a változás észlelését követően el kell végezni.


Jel

Anyag és tulajdonság

Követelmény

Vizsgálat

03. / - 14 -

2003.06.15.

Vizsgálat gyakorisága anyag fajtánként, legalább

Cement MSZ EN 197-1 szerinti MSZ EN 196-1 Gyártónként három MSZ EN 196-3 havonta CEM II/A-S 32,5 összetett pc Bontott könnyű-adalékanyag A vizsgálati anyag mintavételét az MSZ EN 932-1 szabvány szerint kell végezni. Szemrevételezés Műszakonként 2. Egyneműség* Idegen anyag1: ≤ 0,5 m% Idegen anyag2: ≤ 2,0 m% 3. Téglatörmelék tartalom Szemrevételezés Műszakonként ≥ 35 tömeg% 4. Testsűrűség MSZ EN 1097-6 Havonta, és ≥ 2000 kg/m3 betontervezés előtt 3 5. Halmazsűrűség MSZ EN 1097-3 Havonta, és ≥ 900 kg/m betontervezés előtt 6. Vízfelvétel MSZ EN 1097-6 Hetente, és ≤ 25 m% betontervezés előtt 7. Rövid idejű mértékadó 4 mm 4 mm MSZ EN 1097-6 Műszakonként vízfelvétel, 10 perc alatt alatt felett ≤ 20 m% ≤ 15 m% 8. 0,02 mm alatti szemek MSZ 18288-2 Műszakonként ≤ 15 v% mennyisége a 4 mm alatti szerinti ülepítéssel frakcióban 9. Szemmegoszlás Illeszkedés a MSZ EN 933-1 Műszakonként határgörbék illetve határértékek közé Adalékanyag keverék A finomsági modulus Szemmegoszlás Az adalékanyag finomsági modulusának az MSZ 18293 vizsgálat alapján, keverék összeszámítása a szerinti szélső MSZ 18288-5 tételének vagy a szemmegoszlás vizsgálat határgörbék finomsági szerint, 0,063 mm- frakciók szemmegeredményéből modulusa közé kell, es kezdő oszlásának változása hogy essék. szitanyílással esetén 10. Szemalak Lemezes szemek 4 mm felett az Hetente MSZ EN 933-4 mennyisége ≤ 30 szerinti v/s=0,5 tömeg% tengelyaránnyal Nincs követelmény 4 mm alatt MSZ 18288-3 szerint kifolyási tölcsérrel 11. Halmaz-szilárdság 20 mm összeMSZ EN 13055-1 Három havonta, és nyomódáshoz tartozó betontervezés előtt legalább 1,0 N/mm2 1.

Cement szabványos minőségét meghatározó tulajdonságok


Jel

12. 13. 14.


Oldható szulfát-tartalom SO4-ben kifejezve Oldható klorid-tartalom Cl-ban kifejezve Agyagrög-tartalom

15.

Szabványos jellemzők ellenőrzése

16.

Eredet és állapot, hidrogénion-koncentráció, szulfát-, klorid-, szervesanyag-, lebegőanyag-tartalom

17.

Állapot, szavatossági idő

18.

Terülési mérték

Követelmény

Vizsgálat

03. / - 15 -

2003.06.15.

≤ 0,1 m%

MSZ 18288-4

Vizsgálat gyakorisága anyag fajtánként, legalább Szállítmányonként

≤ 0,02 m%

MSZ 18288-4

Szállítmányonként

Szemrevételezés ≤ 1 m% Természetes adalékanyag A homok az MSZ EN 13139, a kavics az MSZ EN 12620 szabványnak felejen meg

Zúzottkő felejen meg az MSZ EN 13043 szabványnak ill. ÚT 2-3.601 műszaki előírásnak

Keverővíz Általában csapvizet kell használni. A víz nem lehet gyógyvíz, ásványvíz, talajvíz, kellemetlen szagú, színezett, zavaros, habzó, pezsgő víz. Adalékszer Állapota meg kell, hogy egyezzen a termék-ismertetőben megadott külső jellemzőkkel. Szavatossági ideje érvényben kell, hogy legyen. Friss beton 350 - 410 mm

Szállítmányonként

MSZ EN 13139, Szállítmányonként MSZ EN 12620, MSZ EN 13043 szabványok, ill. az ÚT 2-3.601 műszaki előírás szerinti termék minősítő vizsgálati módszerek

MÉASZ ME 04-19:1995 műszaki előírás 3.3. fejezete szerint

Szemrevételezés műszakonként, laboratóriumi vizsgálat a gyártótelep létesítésekor, és szükség esetén, ha a szemrevételezés indokolja

MSZ EN 934-2 szerint

Szemrevételezés használatba vétel során, a minőséget illető gyanú esetén szakintézeti laboratóriumi vizsgálat szükséges.

MSZ EN 12350-5 szerinz

Minden betonösszetételre nézve, egyszer műszakonként


Jel


Követelmény

Vizsgálat

03. / - 16 -

2003.06.15.

Vizsgálat gyakorisága anyag fajtánként, legalább

Beton próbatest Beton-összetételenként hetente három darab MSZ EN 206-1:2002 szerinti próbatestet kell készíteni. 19. Testsűrűség a friss beton Általában 900 - 2100 MSZ EN 12350-6 Próbatestek szerint készítése, illetve bedolgozott állapotában kg/m3 nyomószilárdság vizsgálata alkalmával 20. Testsűrűség a MSZ EN 12390-7 Próbatestek 800 - 2000 kg/m3 megszilárdult, kiszárított szerint készítése, illetve könnyűbeton esetén nyomószilárdság vizsgálata alkalmával 21. Nyomószilárdság E műszaki előírás MSZ EN 12390-3 Beton-összetéte3. fejezete szerint szerint lenként hetente, a beton 28 napos, és ha szükséges 7 napos korában Megszilárdult beltéri járólap termék 22. Méretfelvétel, a felületek, Vonatkozó termékVonatkozó Műszakonként és élek, sarkok vizsgálata, szabvány, illetve termékszabvány, termék fajtánként tömegmérés műszaki leírás szerint illetve műszaki leírás szerint 23. Termék hajlítóhúzószilárdsága, legalább Beltéri járólap MSZ 4755-1 2,0 N/mm2 10.000 db-onként MSZ 4755-2

*Megjegyzés: Az egyneműség szempontjából 1 típusú idegen anyagok: gipsz, fa, növény, szigetelőanyag, papír, textil, gumi, műanyag, üveg, fém; 2 típusú idegen anyagok: sejtbeton, egyéb könnyűbeton, aszfalt. 8. Minőségügyi feltételek 8.1. Műszaki dokumentum A termékgyártás műszaki és minőségügyi feltételeit a műszaki irányelv tartalmazza. 8.2. Minőségügyi napló A minőséggel kapcsolatos eseményekről, az anyag és termék vizsgálatok eredményeiről naplót kell vezetni és a naplót 10 évig meg kell őrizni. A naplóba a minőségért felelős vezető és az üzem vezetője tehet bejegyzést.


03. / - 17 -

2003.06.15.

8.3. Termék jelölése A bontott építési törmelék adalékanyaggal készített termék megkülönböztetése a természetes

adalékanyagú

termékektől

a

termelési

naplóból

visszakereshető

számjelzéssel történhet. A könnyűbeton beltéri járólap termék szállítólevelén nem szükséges az egyébként szokásostól eltérő, az adalékanyagra utaló megnevezést alkalmazni, vagy megjegyzést feltüntetni. Ha az építési törmelékkel e műszaki irányelv szerint készített könnyűbetonból

-

mint transzportbetonból

-

más

felhasználónál készül a könnyűbeton beltéri járólap, akkor a transzportbeton szállítólevelére rá kell vezetni, hogy az csak könnyűbeton beltéri járólapok készítésére alkalmas. 8.4. Terméktanúsítás Magyarországon a beton és a betontermékek megfelelőségének tanúsítása tekintetében az építési anyagok forgalmazásáról szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelete a mértékadó. A rendelet szerint tanúsítani kell, hogy az építőanyagok minősége a terméktanúsítás alapján az építési célnak megfelel. Építési termék egyedi (nem sorozat) gyártása esetén elegendő, ha a gyártó saját felelősségére írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy terméke megfelel valamelyik szabványnak, vagy műszaki irányelvnek, esetleg a gyártó által készített műszaki leírásnak. Az MSZ EN 45014:2000 szabvány szerint megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó saját belső vizsgálatai alapján is tehet, de laboratórium hiányában a vizsgálatok elvégzésével külső laboratóriumot is megbízhat. Azon építménybe állandó jelleggel beépítésre kerülő sorozat gyártmányokra, amelyek szabványtól, vagy műszaki irányelvtől eltérő új termékek, „Építőipari Műszaki Engedély”-t (ÉME)

kell beszerezni az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs

Közhasznú Társaságtól. 8.5. Illeszkedés a 89/106/EEC direktívához Ebben a műszaki irányelvben foglaltak illeszkednek a 89/106/EEC direktíva értelmező dokumentumaihoz,

különösen

az

I.

Mechanikai

ellenállás

követelményeihez, valamint a hazai hatályos jogszabályok előírásaihoz.

és

tartósság


03. / - 18 -

2003.06.15.

9. A műszaki irányelvben hivatkozott szabványok és műszaki előírások MSZ 4719:1982 MSZ 4755-1:1990 MSZ 4755-2:1990 MSZ 18288-2:1984 MSZ 18288-3:1978 MSZ 18288-4:1984 MSZ 18288-5:1981 MSZ 18293:1979 MSZ EN 196-1:1996 MSZ EN 196-3:1996 MSZ EN 197-1:2000 MSZ EN 206-1:2002 MSZ EN 932-1:1998 MSZ EN 933-1:1998 MSZ EN 933-4:2000 MSZ EN 934-2:2002 MSZ EN 1097-3:2001 MSZ EN 1097-6:2001 MSZ EN 12350-5:2000 MSZ EN 12350-6:2000 MSZ EN 12390-2:2001 MSZ EN 12390-3:2002 MSZ EN 12390-7:2001 MSZ EN 12620:2003 MSZ EN 13043:2003

Betonok Beton járdalapok. A minőség ellenőrzése Beton járdalapok. Normálkivitelű járdalapok Építési kőanyagok szemszerkezeti és szennyeződési vizsgálata. Szemmegoszlás vizsgálata ülepítéssel Építési kőanyagok szemszerkezeti és szennyeződési vizsgálata. Szemalak vizsgálata Építési kőanyagok szemszerkezeti és szennyeződési vizsgálata. A vegyi szennyeződés vizsgálata Építési kőanyagok szemszerkezeti és szennyeződési vizsgálata. Szemmegoszlásjellemzők számítása Homok, homokos kavics és kavics Cementvizsgálati módszerek. A szilárdság meghatározása Cementvizsgálati módszerek. A kötési idő és a térfogatállandóság meghatározása Cement. Az általános felhasználású cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei Beton. 1. rész: Feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség Kőanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 1. rész: Mintavételi módszerek Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata. 1. rész: A szemmegoszlás meghatározása. Szitavizsgálat Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata. 4. rész: A szemalak meghatározása. Szemalaktényező Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 2. rész: Betonadalékszerek. Fogalommeghatározások, követelmények, megfelelőség, megjelölés és címkézés Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 3. rész: A halmazsűrűség és a hézagtérfogat meghatározása Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 6. rész: A testsűrűség és a vízfelvétel meghatározása A friss beton vizsgálata. 5. rész: Terülésvizsgálat A friss beton vizsgálata. 6. rész: Testsűrűség A megszilárdult beton vizsgálata. 2. rész: Szilárdságvizsgálati próbatestek készítése és tárolása A megszilárdult beton vizsgálata. 3. rész: A próbatestek nyomószilárdsága A megszilárdult beton vizsgálata. 7. rész: A megszilárdult beton testsűrűsége Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületkezeléséhez


MSZ EN 13055-1:2003

03. / - 19 -

2003.06.15.

Könnyű kőanyaghalmazok. 1. rész: Könnyű kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz MSZ EN 13139:2003 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) habarcshoz MSZ EN 45014:2000 Gyártók megfelelőségi nyilatkozatának általános feltételei MÉASZ ME-04.19:1995 Beton és vasbeton készítése. Műszaki előírás ÚT 2-3.601:1998 Útépítési zúzott kőanyagok. Útügyi műszaki előírás

előregyártott könnyűbeton építmények bontásából származó

Recommend Documents