Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató
Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.3.2 Szélerőművek
E.ON Renewables
���������������� ����������������
Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Szélerőművek Fred Wien KEMA Nederland BV 2006. november Magyar Rézpiaci Központ Hungarian Copper Promotion Centre (HCPC) A Magyar Rézpiaci Központ a réztermelők és feldolgozók által támogatott non-profit szervezet, amelynek célja a réz és a rézötvözetek használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elősegítése. A szolgáltatások, beleértve a műszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az egyesülés összeköttetést teremt a kutatás és a felhasználó ipar között, és szoros kapcsolatot tart fenn a világ többi – a rézpiac fejlesztésén tevékenykedő- szervezetével.
Európai Réz Intézet European Copper Institute (ECI) Az Európai Réz Intézet az ICA (International Copper Association) és az IWCC (International Wrought Copper Council) támogató tagjai által létrehozott szervezet. Tagjain keresztül az ECI a világ legnagyobb réztermelői és Európa vezető réztermék gyártói nevében dolgozik a réztermékek európai piacfejlesztésén. Az 1996 januárjában megalakult ECI-t tíz Rézpiac Fejlesztési Egyesület (CDA-k) hálózata támogatja a Benelux államokban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Skandináviában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezen tevékenység folytatása azon erőfeszítéseknek, amelyeket az 1959-ben alakult Copper Products Development Association (CPDA) és az 1961-ben alakult International Copper Research Association (INCRA) kezdeményezett.
Figyelmeztetés A Magyar Rézpiaci Központ és az Európai Réz Intézet elhárítja a felelősséget bármilyen közvetlen, közvetett, okozati, vagy véletlenszerű meghibásodásért, amely az ebben a kiadványban közölt információk felhasználásából, vagy az információk illetve a közölt adatok fel nem használhatóságából eredhetnek. Szerzői jog©: Copper Development Association (CDA) Magyar fordítás: Magyar Rézpiaci Központ A kiadvány anyagának másolása, terjesztése engedélyezett, feltéve, hogy az teljes terjedelemben, a forrás megjelölésével történik.
���������������� ����������������
Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest, Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) 266 48 10 Fax: (+36 1) 266 48 04 E-mail:
[email protected] Web: www.rezinfo.hu
Elosztott energiatermelés (DG) és megújuló energiaforrások (RES)
Szélerőművek Általános elvek A szélturbinák a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés jelentős hányadát szolgáltathatják. Az 1970-es években, az olajválság idején Európában komoly támogatást élvezett a szélturbinák fejlesztése és gyártása. A szélenergia hasznosítása az elmúlt évtizedben erőteljesen fejlődött, és a szélerőműipar jelentős mértékben megerősödött. A turbinák teljesítménye, hatásfoka és a rendelkezésre állása megnőtt, és a szélerőmű farmok nagyobbak lettek. A villamosenergia-fogyasztás világszerte folyamatosan növekszik. A legtöbb európai kormány erőfeszítéseket tesz a széndioxid-kibocsátás korlátozására a globális felmelegedés csökkentése érdekében. A széleskörűen elfogadott nézet szerint ez csak egyrészt az energiatakarékosság ösztönzésével, másrészt a megújuló energiaforrások felhasználásának jelentős mértékű növelésével valósítható meg. A szélerőművek nagymértékben hozzájárulhatnak ezeknek a céloknak az eléréséhez. Több európai ország nagyratörő tervekkel rendelkezik, amelyek szerint az elkövetkező években jelentős teljesítményű szélerőműveket kívánnak üzembe helyezni. Egyes kormányok adókedvezményekkel vagy a beruházások támogatásával ösztönzik ezeket a terveket. Észak-nyugat Európa, ahol a tengerparti vizeken erősek a szelek és a villamosenergiarendszer kiépítettsége is megfelelő, kiváló feltételeket biztosít a szélerőmű-farmok telepítéséhez.
Általános alapelvek A szélturbinák a szél energiáját hasznosítják olymódon, hogy a levegő tengelyirányú mozgását a rotor forgómozgásává alakítják. A rotorlapátok szárny alakúak, mint ahogyan az az 1. ábrán látszik.
eredő légsebesség
Szélsebesség
a rotor forgási sebessége a rotor forgómozgásának iránya
Szélirány
1. ábra: A turbinaszárny keresztmetszete a sebességekkel és a mozgási irányokkal
A rotor forgási síkját mindig úgy állítják be, hogy az merőleges legyen a szélirányra. Az eredő légáramlás (azaz a szélsebesség és a rotor sebességének a vektoriális összege) a rotorlapát szél felőli és szél mögötti oldala között nyomáskülönbséget hoz létre. (A szél mögötti oldalon a levegőnek hosszabb utat kell megtennie, ehhez nagyobb sebességre van szüksége, ennek következtében lecsökken a sűrűsége és ezért a nyomása is.) Ez a nyomáskülönbség a légáramlás eredő irányára merőleges hajtóerőt eredményez, amely a tengelyen mechanikai forgatónyomatékot hoz létre, és a rotort a tengellyel együtt elforgatja. A tengelyen jelentkező teljesítményt többféleképpen lehet hasznosítani. Évszázadokon keresztül gabonát őröltek vagy vizet szivatytyúztak vele, ma azonban a beépített generátorok segítségével villamos energiává alakítják.
3
Szélerőművek Teljesítmény és hatásfok A mozgó tömegek meghatározott nagyságú energiával rendelkeznek. Ez a mozgási energia a tömegtől és a sebesség négyzetétől függ. Az egységnyi idő alatt végzett munka a teljesítmény. Az egységnyi időre vonatkoztatott energia tehát a teljesítmény: P = ½ (mv2)/t ahol: P a teljesítmény (Nm/s vagy Watt) m a tömeg (kg) v a sebesség (m/s) t az idő (s). Ez a fizikai törvényszerűség a levegő mozgására is alkalmazható. A rotoron egységnyi idő alatt áthaladt levegőmennyiséget egy hengernek képzelhetjük el. A henger térfogata a rotor homlokfelületétől és a szélsebességtől függ, azaz a henger magassága (hossza) az a távolság, amelyet a rotoron áthaladó henger egységnyi idő alatt megtesz. A rotoron egységnyi idő alatt áthaladt levegő tömege a következő: m/t = ρAv ahol: ρ a levegő sűrűsége (kg/m3) A a rotor homlokfelülete (m2) v a szélsebesség (m/s). Ez az összefüggés fontos következtetéshez vezet; a teljesítmény a szélsebesség harmadik hatványától függ. P = ½ ρAv3 /t Ha például a szélsebesség 6 m/s, akkor ez 132 W/m2 teljesítménynek felel meg. Ha a szélsebesség 12 m/s, akkor a teljesítménye 1053 W/m2. A sebesség megduplázódása a teljesítmény nyolcszoros növekedését eredményezi. Nem lehet azonban a szélben rejlő energiát teljes mértékben hasznos energiává alakítani a tengelyen. Számításokkal bebizonyítható, hogy az elméleti legnagyobb hatásfok kb. 59%. Ezt a határértéket mechanikai hatásfoknak vagy Cp értéknek is szokták nevezni. Ennek megfelelően a fenti egyenletet a következőképpen kell módosítani: P = ½ CpρAv3/t ahol: Cp a mechanikai hatásfok (a lassú tengelyen). (A ’lassú tengelyen’ értelmezett Cp azt a hatásfokot jelenti, amellyel a zavartalan szél energiáját lehet a turbina főtengelyén megjelenő mechanikai energiává átalakítani. Ez a tengely a rotor és a hajtómű között helyezkedik el, forgási sebessége pedig megegyezik a rotoréval – ezért nevezik ’lassú tengelynek’. A hatásfokot lehet a hajtóműből kijövő, a generátort meghajtó ’gyors tengelyen’ vagy a transzformátor kimenetén is értelmezni.) A turbina kimenetén megjelenő tiszta villamos teljesítményt a mechanikai és villamos hatásfokok figyelembe vételével lehet kiszámítani: Pelec = ½ Ce Cp ρAv3 /t ahol: Ce a villamos hatásfok (%).
4
Szélerőművek A mai nagy, modern turbinák már 42…46% eredő hatásfok elérésére is képesek (a rotor homlokfelületével megegyező keresztmetszetű, hengeres, zavartalan légáramlás energiatartalmára vonatkoztatva).
A hagyományos energiatermelés és a szélenergia előnyeinek összehasonlítása A szélenergia-hasznosítás elmúlt években tapasztalt sikerének több oka is van. A hagyományos energiatermeléssel szemben a szélturbinák széndioxid kibocsátás és a levegő, víz vagy a talaj szennyezése nélkül állítják elő a „tiszta” villamos energiát. További előny, hogy az „üzemanyag” – azaz a szél – nem kerül pénzbe, bőségesen áll rendelkezésre és nem függ a politikától. A turbinák könnyen és gyorsan telepíthetők és nagyon megbízhatók, rendelkezésre állásuk 98%. (Ez alatt a turbinák rendelkezésre állását kell érteni. A szél természetesen nem mindig fúj, ezért a működési rendelkezésre állás ennél lényegesen alacsonyabb.) Nem létezik ennél nagyobb rendelkezésre állású villamosenergia-termelő eljárás. A szélenergia hátránya a szél kiszámíthatatlansága. Időjárási frontok alatt különösen gyorsan fut fel a termelés, míg szélcsendes időszakokban szünetel. A szélturbinákkal megtermelt energia betáplálása a villamosenergia-rendszerbe nem egyszerű feladat. A stabilitás megőrzéséhez a teljes energiatermelés meghatározott részének hagyományos, központi irányítású erőművekből kell származnia. Ez az arány a hálózat felépítésétől és stabilitásától függ. Ha a rendszer instabilitása várható, intelligens szabályozással be kell avatkozni a különböző termelőegységek, fogyasztók és a hálózat működésébe. Európa sok országában hálózatüzemeltetők, (független) társaságok és tudományos intézetek folytatnak kutatásokat ezen a területen.
A szélenergia alkalmazása A szélenergia hasznosíthatósága Egy turbina által előállított villamos energia nagysága függ a turbina méretétől, a típusától, és a telepítési helyétől. A 2. ábra a jellemző kimenő teljesítményt mutatja a szélsebesség függvényében. Kis szélsebességeknél nincs villamosenergia-termelés. A Beaufort skála szerinti 2-es széltől (kb. 3 m/s) kezd el a turbina forogni, és 6-os szélnél (12…13 m/s) szolgáltatja a legnagyobb teljesítményt. az elméletileg hasznosítható legnagyobb teljesítmény
Fajlagos teljesítmény
a szél teljesítménye
tényleges teljesítménygörbék
áramlásleválásra szabályozott lapátok
állítható lapátok
Zavartalan szélsebesség (m/s)
2. ábra: Tipikus turbina jelleggörbe; a kimenő teljesítmény a szélsebesség függvényében
5
Szélerőművek Kezdetben a szélturbinákat úgy tervezték, hogy 25 m/s-nál nagyobb szél esetén önműködően leszabályoztak, a szerkezet károsodásának elkerülése érdekében. Az újabb berendezések szélsőséges körülmények között képesek a lapátszög változtatására. Ennek eredményeképpen még rossz időjárási körülmények esetén sem szűnik meg az energiatermelés. Különlegesen erős viharok esetén azonban továbbra is le kell kapcsolni a turbinákat. Egy ideális helyre telepített átlagos turbina esetén a rotor homlokfelületének egy m 2-ére jutó megtermelt villamos energia évente kb. 850 kWh. A szélturbina által egy év alatt megtermelt villamos energia megbecslésének másik egyszerű szabálya szerint az energia kb. 2000 óra teljes kapacitással való működésnek felel meg (erősen szeles területeken ez kb. 3000 óra). Például egy átlagos, 1,5 MW-os szélturbina évente 3 × 106 kWh energiát termel (1500 kW × 2000 óra).
A szélenergia költségei Az 1. táblázat a szélenergiával kapcsolatos költségeket foglalja össze, az adókedvezmények és a támogatások figyelmen kívül hagyásával.
A szélenergia költségeinek megoszlása
Évi 2000 óra működés teljes kapacitással [euró/MWh]
Évi 2500 óra működés teljes kapacitással [euró/MWh]
40…50
30…40
Működési és karbantartási költségek, a nagyjavításokat is beleértve
12
12
Egyéb üzemeltetési kiadások
8
8
60…70
50…60
Beruházás (12 évre, évi 4%-os kamattal)
Összesen
Table 1 - Summary of wind energy cost breakdown
Az „egyéb üzemeltetési kiadások” alatt a mindennapi ügyvitelt, a biztosítást, a földbérletet, a tájképi- és a zajszennyezésért fizetendő kompenzációt és az adókat kell érteni. Jelenleg a szélerőművekből származó energia költségei alig nagyobbak, mint a hagyományos fosszilis energiahordozókon alapuló erőművekből vagy az atomerőművekből származó energiáé. A legtöbb európai ország mégis támogatja a szél- és más megújuló energiaforrások felhasználását az energiatermelésben. Bár minden egyes ország a saját szabályait alkalmazza, ezeknek vannak közös vonásaik: •
Az új beruházásokra adott adókedvezmények
•
Az új beruházások pénzügyi támogatása
•
Alacsonyabb kamatok a zöld alapítványoktól származó finanszírozás esetén
•
A termelés ösztönzése (kWh alapon).
Ezeknek a támogatásoknak köszönhetően a szélenergiába való befektetés akár pénzügyileg is sikeres lehet. Korábban még a beruházási összeg 50%-áig terjedő adókedvezmények sem voltak ritkák. A támogatásokkal együtt a 80…100 euró/MWh közötti átvételi árak esetén a megtérülési idő 6 év (évi 2700 óránál hosszabb működés teljes kapacitással) és 10 év (évi 1900 óránál hosszabb működés teljes kapacitással) között van.
6
Szélerőművek A szélturbinák helyének kiválasztása A szélturbinák helyének kiválasztásakor sok tényezőt kell figyelembe venni: a rendelkezésre álló hely méretét, megközelíthetőségét, környezetvédelmi szempontokat és a középfeszültségű hálózat közelségét, de a legfontosabb a megfelelő szél. Első lépésként a beruházóknak és a fejlesztőknek az Európai Szél Atlaszt [2] célszerű tanulmányozniuk, hogy megbecsülhessék az átlagos szélsebességet. A következő lépésben be kell gyűjteniük a kiszemelt helytől legfeljebb 30…40 km-re lévő meteorológiai megfigyelő állomások széladatait. A helyszín ennél részletesebb széljárását és a tervezett szélerőműpark várható teljesítményét a WAsP elnevezésű számítógépes programmal lehet megbecsülni [3]. A programba legalább három környező meteorológiai állomásnak a széljárással kapcsolatos hosszabb időt felölelő adatait kell betáplálni. Az eredmények pontossága annál nagyobb, minél közelebb helyezkednek el a meteorológiai állomások a tervezett helyszínhez. A program figyelembe veszi még ezen kívül a talajfelszín hatását is. A számítások elvégzése után a program az adott helyen várható hosszú távú szélviszonyokat adja meg. Kétségek esetén, különösen tagolt felszínen, pl. hegyes-dombos területeken kiegészítő szélmérésekre is szükség van. A méréseket legalább egy éven, de ha lehetséges, két éven keresztül kell folytatni.
Kockázat A program legnagyobb kockázata az, hogy az adott helyszínen gyengébb szelek lesznek, mint amilyeneket a megvalósíthatósági tanulmány előre jelzett. Mivel a megtermelt energia a szélsebesség harmadik hatványától függ, ezért már a szélsebesség hosszú távon való kismértékű csökkenése is jelentős energiaveszteséggel jár. A vártnál jelentősen gyengébb szelek, pl. 10…15%-nál nagyobb csökkenés az általános 10 éves megtérülési időt több mint 12…15 évre tolja ki. A szélerőművek építésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: •
Álljon rendelkezésre elegendő terület és szél. A közeli dombok vagy terepakadályok befolyásolhatják a kimenő teljesítményt.
•
A szélerőműfarmot engedélyeztetni kell. Emiatt általában az ipari besorolású övezetek jöhetnek számításba. Ellenkező esetben kérni kell a terület átsorolását.
•
A területnek megközelíthetőnek kell lennie. A szélturbina felállításához szükséges nagy daruknak meg kell tudniuk közelíteniük az építési helyszínt.
•
A szélerőművet gazdaságosan kell tudni a villamosenergia-rendszerhez csatlakoztatni. A helyi elosztóhálózathoz való csatlakozás esetén a feszültségszint 10…30 kV. Szélerőműfarm esetén, ahol a megtermelt energia nagyobb, nagyobb feszültségű átviteli rendszerhez kell csatlakozni.
Áramlásleválásra szabályozott rotorok A modern szélerőművek kezdetén a teljesítményszabályozás általános használt módja az áramlásleváláson alapult. A rotor állandó sebességgel forgott, és a rendszerint aszinkron generátor az 50/60Hz-es közcélú hálózathoz konverter vagy más teljesítményelektronikai berendezés nélkül, közvetlenül csatlakozott. A teljesítményszabályozás azon az aerodinamikai elven alapult, hogy ha a légáramlás állásszöge elér egy adott értéket (áramlásleválási pont), akkor a felhajtóerő, és ennek következtében a rotor nyomatéka állandósul, vagy akár csökkenhet is. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye az egyszerűsége; a teljesítmény korlátozásához nem szükséges semmiféle mechanikai vagy teljesítményelektronikai rendszer, a szabályozás teljesen passzív módon megy végbe. Ma már az 1…1,5 MW-nál nagyobb szélturbináknál egyre ritkábban alkalmazzák az áramlásleválás elvét, mivel ez a turbinalapátok és a hajtáslánc rezonanciájához vezethet. Másik hátránya az, hogy az előállított villamos energia minősége viszonylag gyenge. 7
Szélerőművek Változtatható fordulatszámú rotorok Bár a módszer már korábban is ismert volt, és az 1980-as és 90-es években korlátozottan alkalmazták is, csak a további fejlesztések után terjedt el széleskörűen. A rotor fordulatszáma változtatható, és a szélsebességgel arányosan nő. Amikor a rotor fordulatszáma eléri a névleges teljesítményhez tartozó értéket, a teljesítményt olymódon tartják állandó értéken, hogy csökkentik a turbinalapátok állásszögét, amely a felhajtóerő és a rotor nyomatékának csökkenését eredményezi. A szinkron generátor konverteren vagy más teljesítményelektronikai berendezésen keresztül kapcsolódik a villamosenergia-rendszerhez. Ennek a szabályozási eljárásnak az az előnye, hogy a nagyteljesítményű szélturbinák esetén sem okoz káros rezonanciákat. A turbinalapátok állásszögének szabályozásával, más modern szabályozási eljárásokkal együtt, lehetőség nyílik a szélturbinák csökkentett teljesítményen való működtetésére is. Végül, de nem utolsó sorban a mai modern konverterek alkalmazásával az előállított villamos energia minősége is jobb.
Vegyes teljesítményszabályozási megoldások Az elmúlt két évtizedben több olyan szabályozási módszert fejlesztettek ki, amelyek valamilyen módon a fentiekben tárgyalt eljárásokon alapultak. Egyes gyártók az u.n. ’aktív áramlásleválásnak’ nevezett módszert alkalmazták, amely az áramlásleválásos szabályozást az áramlásleválás jellemzőit javító turbinalapát állásszögének szabályozásával kombinálja. További lehetőség az áramlásleválási módszer kiegészítése teljesítményelektronikai szabályozással az energiaminőség javítása céljából.
A szélenergiában rejlő lehetőségek A szélturbinák tulajdonosai vagy üzemeltetői a megtermelt energiát rendszerint az áramszolgáltatóknak adják el. Tulajdonosok vagy üzemeltetők a következők lehetnek: •
Magánszemélyek vagy cégek, akik a projekteket saját erőforrásaikból vagy kölcsönökből finanszírozzák. Az ilyen vállalkozásokra számos adókedvezmény vonatkozik.
•
Magánszemélyek által szélturbina vagy szélerőműfarm felállítására létrehozott törvényes szövetkezetek. A részvényesek a vállalkozás sikerétől függően részesednek a nyereségből.
•
Áramszolgáltatók, amelyek elsősorban a nagy szélerőműfarmokban és feltehetően új tengeri szélerőműfarmok kifejlesztésében érdekeltek.
A szélerőművek jelenlegi helyzete A szélturbinák kereskedelmi méretben történő gyártása az 1980-as években kezdődött, amelyben Dánia vezető szerepet játszott. A szélturbinák kezdeti 40-60 kW teljesítménye mára 5 MW fölé, a rotorok átmérője pedig 10 m-ről több mint 120 m-re nőtt. A folyamatos fejlesztéseknek az a célja, hogy a szélturbinák a szélenergiának a lehető legnagyobb hányadát hasznosítsák. Ennek egyik eredménye, hogy az európai szélenergia-iparban a foglalkoztatottak száma rohamosan növekszik. Dániában például, a szélturbinák gyártásában közvetlenül és közvetve alkalmazott dolgozók száma az 1991-es 2900 főről 2002-re 21 000 főre duzzadt. Az EWEA (European Wind Energy Association, Európai Szélenergia Társaság) ’Wind Force 12’ című tanulmánya szerint Európában a szélenergia-iparban a foglalkoztatottak száma 2020-ra a 200 000 főt is elérheti, világszerte pedig ennek a kétszeresét. A szélenergiával kapcsolatos egyéb tények világszerte és Európában: •
2005. végéig világszerte összesen 60 000 MW szélerőművi kapacitás készült el
•
Az elmúlt két évben az éves növekedés kb. 25% volt a világban. 2004-ben 7500 MW, 2005-ben 11 600 MW szélerőművi kapacitást helyeztek üzembe.
8
Szélerőművek •
A világ szélerőműveinek döntő többségét, 60…70%-át Európában létesítették: 2004-ben 5800 MWot, 2005-ben 6200 MW-ot
•
Becslések szerint 2006-ban a világon összesen 15 000 MW szélerőművi kapacitás létesült
•
Európán kívül a legtöbb szélerőművet az Egyesült Államokban építették, miközben Kína és India rohamosan növeli a szélerőművi kapacitását
•
A szélenergia felhasználása a legegyenletesebben Európában nőtt, az 1992. és 2002. közötti tíz év alatt a kapacitás 27-szeresére gyarapodott
•
Európában a szélenergia felhasználásában Németország, Spanyolország, Dánia és Hollandia jár az élen, ezek az országok rendelkeznek a teljes európai kapacitás 84%-ával. A piac Ausztriában, Olaszországban, Portugáliában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is növekszik. Az EUhoz 2004. májusában csatlakozott 10 új tagország szintén elfogadta a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzéseket, amelyeket várhatóan teljesíteni is fognak.
•
Németországban az elmúlt évben az ipar forgalma elérte a 4,2 billió eurót.
Európában 2005. végéig létesített szélerőművek EU összesen: 40 504 MW A csatlakozásról tár28 MW gyaló országok: EFTA tagországok: 279 MW
FIN 82
N 267 S 500
IS 0
EST 30
FO 4 IRL 495.5
LV 26
DK 3122 GB 1353
LT 7
NL 1219
PL 73
D 18 428
B 167
UA 82
L 35 F 757
A 819
CH 11.6
SLO 0
P 1022 E 10 027
I 1717
SK 5
CZ 26 H 17
RO 1.4
HR 6 BG 1 TR 20 GR 573
Source: EWEA(www.ewea.org)
M 0
3. táblázat: Az egyes EU tagországokban létesült szélerőművi kapacitások
9
CY 0
Szélerőművek Tendenciák A villamosenergia-rendszerhez csatlakoztatott szélturbinákkal kapcsolatban gazdasági és műszaki szempontokat figyelembe véve manapság három tendenciát lehet megfigyelni: A turbinák teljesítménye és magassága egyre nagyobb A Németországban és Dániában létesített turbinák átlagos teljesítménye az 1990-es 200 kW-ről 2002-re 1,5MW-ra nőtt. Az 1,5…2,5 MW teljesítményű turbinák részesedése a világpiacon több mint kétszeresére növekedett 2001 (16,9%) és 2003 (35,3%) között. A beruházási költségek csökkentek Az egységnyi teljesítményre jutó szélerőművi kapacitás beruházási költsége jelenleg 900 euró/kW és 1200 euró/kW között változik. Ennek a teljes költségnek kb. 80%-a a turbina ára. Az alapozásra, a villamos kiépítésre és a villamosenergia-rendszerhez való csatlakozásra kell fordítani a fennmaradó részt. Jelentkeznek még a területtel, útépítéssel, konzultációkkal és finanszírozással kapcsolatos egyéb költségek. Nőtt a turbinák hatásfoka A magasabb turbinák, a tökéletesebb alkatrészek és a kedvezőbb létesítési helyszínek következtében az elmúlt 15 évben a hatásfok évente 2…3%-kal nőtt. Az előzőekben említett tendenciák mellett az is megfigyelhető, hogy a tengeri szélerőműfarmok száma és mérete is nőtt. Kezdetben a tengerre a szárazföldi turbinák átalakított változatait telepítették, amely elsősorban a sós víz bejutásának megakadályozását jelentette. A mai turbinák már alapvetőbb változásokon mentek keresztül, így például a rotorok kerületi sebessége nagyobb, és a karbantartási munkák elvégzését is egyszerűsítették. A turbinákat pontos tervek alapján, biztonságosan kell a tengerfenékhez rögzíteni. Az egyes turbinák között és a partig több km hosszúságban kell kábeleket lefektetni, hogy a megtermelt energiát be lehessen táplálni a villamosenergia-rendszerbe. A szélturbinák nagy megbízhatósága érdekében kiemelt jelentősége van a hatékony karbantartásnak. Ehhez szervízhajókra van szükség, amelyek szélsőséges időjárási körülmények között is el tudják juttatni a karbantartó személyzetet a turbinákhoz. 2003. végéig közel 600 MW együttes teljesítményű tengeri szélerőműfarmot létesítettek Dánia, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság partmenti vizein.
A szélerőművek felépítése Kialakítás A modern szélerőművek kialakítása az elmúlt két évtized során sokat fejlődött. A szélturbinák alapelve azonban gyakorlatilag nem változott, és az energiát a következő két lépcsőben alakítják át villamos energiává: •
A szél által forgatott rotor a légmozgásban rejlő energiát a generátor számára forgatónyomatékká alakítja
•
A generátor ezt a forgatónyomatékot villamos energiává alakítja, amelyet a villamosenergia-rendszerbe táplálnak be.
Hajtómű Főcsapágy
Szélirány és –sebességmérő Generátor
Vezérlőszekrény Iránybeállító motor
4. ábra: Egy szélturbina szerkezeti rajza
10
Szélerőművek Bár ez egyszerűnek tűnik, a szélturbina bonyolult rendszer, amelynek tervezése aerodinamikai, mechanikai, villamos és szabályozástechnikai mérnöki ismereteket igényel. Rotorlapátok A modern szélturbinák két, de inkább három lapátot vagy szárnyat tartalmaznak. A lapátok üveg- vagy szénszál erősítésű poliészterből készülnek. A kereskedelmi forgalomban kapható lapátok hossza 1m és több mint 100 m között változik. A lapátokat acélszerkezetre rögzítik. Amint arról már szó esett, egyes lapátok állásszögét állítani lehet. Gondola A gondola a szélturbina gépháza. Ez az (acél)torony tetején olymódon tud elfordulni, hogy a rotor síkja mindig merőleges a szélirányra. Ezt a műveletet egy teljesen automatikus rendszer végzi, amelyet a turbinaházra szerelt széliránymérő vezérel. A gépterem a torony felől közelíthető meg, és az összes főelemet tartalmazza: a főtengelyt a csapágyazással, a hajtóművet, a generátort, a fékeket és a forgató rendszert. A főtengely továbbítja a rotor forgatónyomatékát a generátor felé. Hajtómű A hajtómű a rotor viszonylag kis fordulatszámát (52 m átmérő esetén kb. 20 fordulat/perc) alakítja át a generátor számára szükséges nagyobb értékre (1500 fordulat/perc). Generátor Jelenleg háromféle szélturbina van forgalomban. Ezek között a különbség a generátor típusában és a rotor aerodinamikai hatásfokának a szabályozásában van, amelyre a névleges értéknél nagyobb szélsebességek esetén a túlterhelés megakadályozása miatt van szükség. A generátorok tekintetében a manapság létesített szélturbinák szinte kivétel nélkül a következő rendszerek valamelyikét alkalmazzák (lásd az 5. ábrát): •
Kalickás forgórészű indukciós generátor
•
Csúszógyűrűs (tekercselt forgórészű) indukciós generátor
•
Közvetlen maghajtású szinkrongenerátor.
rotor
kalickás rotor forgórészű indukciós villamosgenerátor energiarendszer
csúszógyűrűs rotor (tekercselt forgó- villamosrészű) indukciós energiagenerátor rendszer
közvetlen maghajtású szinkrongenerátor
villamosenergiarendszer
konverter fázisjavító kondenzátorok
konverter
5. ábra: A szélturbinákban általánosan alkalmazott generátor-elrendezések A szélturbinák első generációjában kalickás forgórészű aszinkron generátorokat alkalmaztak. A rotor és a generátor fordulatszáma közötti nagy különbség miatt hajtóműre volt szükség. Az állórészt kapcsolták a villamosenergia-rendszerhez. Ezt a kialakítást állandó fordulatszámú szélturbinának nevezték, jóllehet a kalickás forgórészű indukciós generátor megengedi a rotor fordulatszámának csekély mértékű változását (kb. 1%).
11
Szélerőművek Mivel a kalickás forgórészű generátor meddőteljesítményt fogyaszt, amely különösen gyenge hálózat esetén hátrányos, ezért kompenzáló kondenzátorokra van szükség. A másik két generátor-elrendezés a rotor fordulatszámának kétszeres változását is megengedi. A hálózat és a generátor frekvenciáit a konverter hangolja össze. A csúszógyűrűs indukciós generátor forgórészének tekercselésébe a teljesítményelektronikai kapcsolás juttatja be a gerjesztőáramot. A forgórész áramának frekvenciáját úgy kell beállítani, hogy az állórészben keletkező áram frekvenciája megegyezzen a villamosenergia-rendszer frekvenciájával, így azok közvetlenül összekapcsolhatók. A rotor és a generátor fordulatszámának kiegyenlítésére hajtóműre van szükség. A közvetlen meghajtású szinkrongenerátoros megoldás nem igényel hajtóművet. A generátort és a hálózatot a konverter teljesen elválasztja egymástól. A generátor fordulatszáma sokkal kisebb, mint a közvetett hajtások esetén, ezért különleges, kis fordulatszámú generátorokat kell alkalmazni; ezeket a viszonylag nagy átmérőjükről és a turbinalapátokhoz való közelségükről lehet felismerni. Fékező rendszerek A szélturbinákat komoly biztonsági berendezésekkel látják el, amelyeknek része az aerodinamikai fékező rendszer. Szükséghelyzetben, vagy a karbantartások során a turbina rögzítésére általában tárcsaféket használnak. Szabályozórendszer A szélturbinákat számítógéppel vezérelt fejlett szabályozórendszerekkel látják el, amelyek egyben részletes adatokkal is szolgálnak a turbina állapotáról. Ezeket az adatokat rendszerint a távoli központból is le lehet kérni, és bizonyos mértékben távszabályozásra is van mód.
Jövőbeni fejlesztések 2006-ban már nem számítottak különlegességnek az 1,5…3 MW teljesítményű turbinák. Nyugat-Európában a figyelem a 2…3 MW-os turbinákra fordult. Minden jelentős gyártónak vannak már a MW-os tartományban szélturbinái. Bizonyos területeken, pl. Dél-Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában, ahol a távvezeték-hálózatok kevésbé fejlettek vagy hegyvidéki a terep, a kisebb teljesítményű szélturbinák megfelelőbbek. Emiatt világszinten a 0,8…1,3 MW teljesítményű szélturbinák a legkeresettebbek. Már léteznek 5…6 MW-os prototípusok, és várhatóan hamarosan megkezdődik a gyártásuk is. Ezeknek a turbináknak az oszlopmagassága legalább 120 m, a rotorjaik átmérője pedig több mint 110 m. A még mindig nagy fajlagos áruk mellett az 5 MW-nál nagyobb turbinák legnagyobb problémája az, hogy a részegységek nagy súlya és mérete miatt nehéz a szállításukat megoldani a nyugat-európai úthálózaton. Egyes gyártók ezt úgy hidalják át, hogy eleve csak tengeri telepítésre ajánlják ezeket a turbinákat, vagy oda, amelyet vízi úton meg lehet közelíteni. Mások a tornyokat a helyszínen részegységekből állítják össze, vagy acéltornyok helyett vasbeton tornyokat építenek. A szélturbinákkal kapcsolatban a következő fejlesztések vannak már folyamatban, vagy várhatók: •
A piacon a modern teljesítményelektronikával ellátott, változtatható fordulatszámú szélturbinák részaránya növekedni fog.
•
Az 1 MW-nál nagyobb tartományban a hajtómű az egyik leggyengébb egység, amely gyakori karbantartást vagy akár cserét igényel. Egyes gyártók hajtómű nélküli szélturbinákat kínálnak nagyméretű (legfeljebb 5 m átmérőjű), többpólusú szinkrongenerátorokkal. Léteznek hibrid megoldások is, pl. egylépcsős hajtómű és kevésbé nagyméretű többpólusú generátor kombinációja. A következő 5-10 évben várható ezeknek a koncepcióknak a továbbfejlesztése.
12
Szélerőművek •
Az 1 MW-nál nagyobb szélturbinák fejlesztésének egyik fő iránya a súlyok és a méretek csökkentése azért, mert ezeket a paramétereket a közúti szállítás és a helyszíni építéshez alkalmas daruk erőteljesen korlátozzák. Az e cél elérésére irányuló egyik törekvés alapgondolata a szabályozások optimalizálása, amelynek eredményeképpen a terhelések csökkenthetők, következésképpen az alkatrészek tömege is. Egy másik irányzat szerint az alkatrészek és a rendszerek integrációja adja a megoldást, amely kevesebb, de összetettebb részegységhez vezet.
•
Ma még a tengeri szélturbinák sok hasonlóságot mutatnak a szárazföldi változatokkal, de a közeli jövőben mindegyik típus fejlesztése arra irányul majd, hogy jobban alkalmazkodjanak a saját környezetükhöz. A tengeri szélturbinák fejlesztési iránya a megbízhatóság növelése, a távszabályozás tökéletesítése és a nagy (akár 10 MW-nál is több) egységteljesítmény elérése. A szárazföldi szélturbinák fejlesztése a környezet lehető legkisebb zavarását (pl. zaj), a nagy hatásfokot, az egyszerű és olcsó szállítást, a széleskörűen rendelkezésre álló építési darukkal megoldható létesítést és a korlátozott egységteljesítményt (legfeljebb 6…8 MW) tűzte ki célul.
Költségek és bevételek A szélerőművek költségei A szélenergiából előállított villamos energia ára jelentős mértékben a szélturbina telepítési helyétől függ. A szélsebesség és a villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás költsége a helyszín függvénye. Kereskedelmi alkalmazás esetén (10 évnél hosszabb amortizációval számolva) az ár 5 eurocent/kWh (kedvező száljárású területek) és 8 eurocent/kWh (szárazföldi területek) között változik. Összehasonlításul, a fosszilis energiahordozókból előállított villamos energia ára kb. 4 eurocent/kWh. Az átvett energiáért fizetett ár tartalmazza a megtakarított energiahordozók költségeit, részben a környezetvédelmi adót részben pedig a megújuló energiaforrások piaca által meghatározott hányadot. A fentiekben szereplő költségek a következő feltevéseken alapulnak: •
Új, közepes teljesítményű (850…2500 kW) szélturbina
•
Az üzemeltetési és karbantartási költségek átlagosan 1,2 eurócent/kWh, a teljes 20 éves élettartamra számítva. A teljes üzemeltetési költség (földbérlet, adók, biztosítás, napi üzemeltetés, karbantartás) kb. 2 eurócent/kWh.
Az elmúlt 20 év során a szélturbinák létesítési költségei kb. 80%-kal csökkentek, így manapság az egy kW beépített teljesítmény beruházási költsége 900…1200 euró. Várhatóan ez a tendencia folytatódik, amely évente néhány %-os csökkenést jelent. A költségek másik lényeges összetevője az üzemeltetési és karbantartási költségek. Természetesen energiaköltségek nincsenek. Az üzemeltetési és karbantartási költségek a rendszeres karbantartásból, a javításokból, a biztosításból, az alkatrészekből és az ügyintézésből adódnak. Mivel ma még csak néhány gép idősebb 20 évnél, megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. Új gép esetén az üzemeltetési és karbantartási költségek a turbina élettartama során átlagosan az egy kWh-ra jutó teljes amortizációs költség 20…25%-ára tehetők. A gyártók egyik fő fejlesztési célja ezeknek a költségeknek a jelentős csökkentése, például a rendszeres karbantartási ciklusok megnövelésével és az állásidők csökkentésével. A nagyobb szélturbinák használata szintén csökkenti az egységnyi előállított energiára eső üzemeltetési és karbantartási költségeket. A következőket szintén figyelembe kell venni a beruházási, az üzemeltetési és a karbantartási költségek mellett: •
Projekt menedzsment
•
Az építési terület előkészítése
•
A szélturbina alapozása
•
A villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás
•
Ingatlanadók. 13
Szélerőművek A szélerőművekből származó bevételek A szélturbina tulajdonosa a megtermelt villamos energiát valamelyik áramszolgáltatónak adja el. Az áramszolgáltató szempontjából a villamos energia értékét a szén- vagy gáztüzelésű erőművekben előállított villamos energia ára határozza meg. Ha a szélerőműfarm tulajdonosa csak ezt az árat kapná meg, akkor a vállalkozás nem lenne gazdaságos. Az áramszolgáltatók a garantált energiaellátásért is fizetnek. Tartalék energiára nincs szükség, ha az energiaellátás rendelkezésre állása nagy. A statisztikák szerint a szélerőművek kis szélsebesség esetén a garantált energiának kb. a 25%-át képesek előállítani. Jövőbeni költségek Képesek a szélerőművek a meglévő, hagyományos erőművekkel versenyezni? Ebben az összehasonlításban a szélerőművek esélytelenek a meglévő erőművek értékcsökkenése miatt. Az igazi kérdés az, hogy a szélerűművek által előállított villamos energia mennyire lesz versenyképes, mondjuk a tíz év múlva újonnan épített hagyományos, fosszilis energiahordozókon alapuló erőművek által előállított energiával? Addigra várhatóan az összes kibocsátott gázt tisztítani kell, és valószínűleg a CO2 kibocsátási kvóták is elfogynak. Mivel a felhasználható fosszilis energiahordozók mennyisége folyamatosan csökken, ezért az áruk egyre emelkedik. Másfelől viszont a szélerőművek költségei várhatóan tovább csökkennek. Ha a szélerőművek a következő tíz évben is folyamatosan fejlődnek, akkor valószínűleg komoly vetélytársai lesznek a hagyományos energiaforrásoknak. Adókedvezmények és támogatások A legtöbb európai országban jelenleg állami támogatás nélkül a szélerőművek nem lennének életképesek. A szélenergia támogatásának alapvető oka az, hogy a szélenergia (majdnem) teljesen tiszta energia, és szinte nem tartalmaz ’másodlagos’ költségeket. Az Európai Unió meghatározása szerint „másodlagos költségek akkor lépnek fel, ha egy csoport szociális vagy gazdasági tevékenysége hatással van egy másik csoportra, és ezt a hatást nem kompenzálják teljesen, vagy nem veszik figyelembe”. Például egy hagyományos erőmű SO2 kibocsátása az erre érzékeny embereknél légzési nehézségeket okoz, és károsítja az építőanyagokat. Az erőmű tulajdonosa azonban nem fizet az emiatt szükségessé váló többlet egészségügyi ellátásért, vagy az épületek renoválásért; a tulajdonos helyett ezeket a kiadásokat az adófizetők vagy az épületek tulajdonosai fizetik meg. Az EU az ilyen jellegű károk megtérítésére környezetvédelmi adót vezethet be, amely 2…7 eurocent/kWh-val növelheti meg az energia árát. Ezzel szemben a tiszta energiák támogatásával elkerülhetők a szociális és környezeti kiadások. Az ilyen jellegű szubvenciókat az EU tűri, ha nem is támogatja. Például néhány európai országban a szélenergiából származó villamos energia árát kb. 8 vagy 9 eurocent/kWh mértékben szubvencionálják, attól függően, hogy tengeri vagy szárazföldi erőművekről van-e szó.
Energiapolitika és szabályozás Az EU energiapolitikája a szélenergiával kapcsolatban Ahogy a fosszilis energiahordozó készletek kimerülnek, és az áruk ingadozik, az importált olajtól való függőség komoly hátránnyá válik. A környezetvédelem szerepe is fokozódik, például a CO2 kibocsátás és az atomhulladékok tárolása. A legtöbb ipari ország komoly erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaforrások fejlesztésére, különösen a napenergia, a biomassza, vízenergia és a szélenergia hasznosítása területén. A Shell szakértői szerint 2050-re a teljes energiafelhasználás egyharmadát megújuló energiaforrásokból fedezik majd. Néhány EU tagország saját célkitűzéseket vezetett be, például 2010-re az összes megtermelt villamos energia 9%-ának kell megújuló energiaforrásokból származnia, amelynek várhatóan a fele lesz szélenergia.
14
Szélerőművek Ezek az erőfeszítések a teljes EU által kitűzött célokkal összehasonlítva nagyon szerények. A legtöbb EU tagország azt állítja, hogy az energiatermelésükben már most is nagyobb a megújuló energiaforrások részaránya, elsősorban a vízenergia, a biomassza és a szélenergia felhasználása miatt. 2010-re az EU-15-ökben a teljes megtermelt villamos energia 22%-ának megújuló energiaforrásokból kell származnia. Az EU folyamatosan ösztönzi mind az új, mind a régebbi tagországokat, hogy érjék el ezt a célt. A szélerőművek helyi hatásai A szélerőművek szükségszerűen befolyásolják a környezetüket, de ezeket a hatásokat gondos tervezéssel elfogadható szinten lehet tartani. Madarak
A madarak nekiütközhetnek a turbinalapátoknak, vagy a mögöttük kialakuló turbulencia miatt sérülhetnek meg. Az emiatt elpusztult állatok száma viszonylag kicsi, évente kb. 21 000 áldozat jut minden 1000 MW erőművi teljesítményre (Hollandiában). Bár ez a szám nagynak tűnik, a közlekedés miatt (2 millió) vagy a távvezetékek miatt (1 millió) elhullott állatok számához viszonyítva csekély [9]. A legtöbb ilyen eset éjszaka, szürkületben vagy rossz időjárási körülmények között történik. A madarak nagyon jól ismerik a táplálékszerző és fészkelő helyeiket, és a szélturbinákat elkerülik. A szélturbinák létesítése során tekintettel kell lenni a madarak ismert táplálékszerző és fészkelő helyeire. Halak
A tengeri szélerőműfarmoknak pozitív hatásai is vannak. A túlhalászás sok halfajt fenyegető jól ismert probléma. Mivel a szélerőműfarmok közelében tilos a hajózás, és így a halászat is, a tengerbiológusok azt várják, hogy ezek a területek sok halfaj számára kedvelt ívóhellyé válnak. A szélerőműfarmok közelében végzett legfrissebb kutatások megerősítik ezeket a pozitív hatásokat. Zaj
A szélturbinák zajt keltenek. A rotor zúgó hangot ad, és a generátor valamint a hajtómű hangja is hallható. A turbinalapátok gondos tervezésével, a fordulatszám korlátozásával és a generátor valamint a hajtómű hatékony hangszigetelésével a zajkibocsátás mérsékelhető. A lakott területektől és egyéb, hangra érzékeny területektől távoli telepítéssel a zajszennyezés elkerülhető. Árnyék
A forgó turbinalapátok vibráló árnyékokat hoznak létre, amelyek rendkívül zavaróak lehetnek, például abban az esetben, ha az alacsonyan lévő nap miatt ezek az árnyékok ablakra vetődnek. A turbináknak a házakhoz viszonyított megfelelő elhelyezése megoldja ezt a problémát. Ha a probléma naponta csak néhány óráig jelentkezik, akkor a turbinákat erre az időre különösebb energia-kiesés nélkül le lehet állítani. Tájképbe való beillesztés
A szélturbinák szokatlanok a természetben. Ezért a lehető legharmonikusabb módon kell ezeket a tájba beilleszteni, például töltések vagy vízi utak mentén. Kutatások például kimutatták, hogy a csoportokba rendezett szélturbinákat jobban elfogadják, ha a környéken élőknek elmagyarázzák a belőlük származó hasznot. A turbinák sorban vagy csoportokban való elrendezése egyéni ízlés kérdése. Ennél fontosabb a torony magasságának és a rotor átmérőjének az aránya. Másik meghatározó tényező a rotor mérete – a nagyobb átmérőjű rotorok fordulatszáma kisebb, emiatt halkabbak is.
15
Szélerőművek Összefoglalás Több ezer éven keresztül különböző célokra használták a szélenergiát. Az olajválságtól kezdve jelentős kutatások folynak, és ma már számos szélerőműfarm működik. A szélerőművek fejlesztése ma is tart. A turbinák hatásfoka és teljesítménye sokat nőtt, és intelligens teljesítményelektronikai szabályozásokkal látták el őket. A szélerőműfarmok megjelentek a tengereken is. A szélturbinák beruházási és üzemeltetési költségeinek folyamatos csökkenése a beruházók figyelmét is felkeltette.
Irodalomjegyzék [1] Ackermann, T, (editor), ‘Wind Power in Power Systems’, John Wiley & Sons, Ltd, 2005, ISBN 0-470-85508-8. [2] Troen, I, and Petersem, E L, European Wind Atlas, Risø National Laboratory, Roskilde, Denmark, ISBN 87550-1482-8. [3] WAsP (Wind Atlas Analysis and Application Program), Version 8, Risø National Laboratory, Roskilde, Denmark. [4] Beurskens, J, and van Kuik, G, ‘Alles in de wind’, Questions and answers concerning wind power, October 2004. [5] ‘Wind Power Technology’, Operation, commercial developments, projects, grid distribution, EWEA, December 2004. [6] ‘Wind Power Economics’, Wind energy costs,investment factors, EWEA, December 2004. [7] ‘The Current Status of the Wind Industry’, Industry overview, market data, employment, policy, EWEA, December 2004. [8] ‘Windenergie Winstgevend’, Ministry of the Flemish Community, Department of Renewable Sources and Energy, 1998. [9] www.mileucentraal.nl.
16
Jegyzetek
17
Jegyzetek
18
Referencia és Alapító Tagok* European Copper Institute* (ECI)
EPRI Solutions Inc
Laborelec
www.eurocopper.org
www.epri.com/eprisolutions
www.laborelec.com
ABB Power Quality Products
ETSII - Universidad Politécnica de Madrid
MGE UPS Systems
www.abb.com
www.etsii.upm.es
www.mgeups.com
Akademia Gorniczo-Hutnicza (AGH)
Fluke Europe
Otto-von-Guericke-Universität Magdeburg
www.agh.edu.pl
www.fluke.com
www.uni-magdeburg.de
Centre d'Innovació Tecnològica en Convertidors Estàtics i Accionaments (CITCEA-UPC) www.citcea.upc.edu
Hochschule für Technik und Wirtschaft* (HTW)
Polish Copper Promotion Centre* (PCPC)
www.htw-saarland.de
www.miedz.org.pl
Comitato Elettrotecnico Italiano (CEI)
Hogeschool West-Vlaanderen Departement PIH www.pih.be
Socomec Sicon UPS
International Union for Electricity Applications (UIE) www.uie.org
Università di Bergamo* www.unibg.it
Copper Development Association* (CDA UK)
ISR - Universidade de Coimbra
University of Bath
www.cda.org.uk
www.isr.uc.pt
www.bath.ac.uk
Deutsches Kupferinstitut* (DKI)
Istituto Italiano del Rame* (IIR)
The University of Manchester
www.kupferinstitut.de
www.iir.it
www.manchester.ac.uk
Engineering Consulting & Design* (ECD)
Katholieke Universiteit Leuven* (KU Leuven) www.kuleuven.ac.be
Wroclaw University of Technology*
www.ceiuni.it Copper Benelux* www.copperbenelux.org
www.ecd.it
www.socomec.com
www.pwr.wroc.pl
Szerkesztőségi bizottság David Chapman (Chief Editor)
CDA UK
[email protected]
Prof Angelo Baggini
Università di Bergamo
[email protected]
Dr Araceli Hernández Bayo
ETSII - Universidad Politécnica de Madrid
[email protected]
Prof Ronnie Belmans
UIE
[email protected]
Dr Franco Bua
ECD
[email protected]
Jean-Francois Christin
MGE UPS Systems
[email protected]
Prof Anibal de Almeida
ISR - Universidade de Coimbra
[email protected]
Hans De Keulenaer
ECI
[email protected]
Prof Jan Desmet
Hogeschool West-Vlaanderen
[email protected]
Dr ir Marcel Didden
Laborelec
[email protected]
Dr Johan Driesen
KU Leuven
[email protected]
Stefan Fassbinder
DKI
[email protected]
Prof Zbigniew Hanzelka
Akademia Gorniczo-Hutnicza
[email protected]
Stephanie Horton
ERA Technology
[email protected]
Dr Antoni Klajn
Wroclaw University of Technology
[email protected]
Kees Kokee
Fluke Europe BV
[email protected]
Prof Dr rer nat Wolfgang Langguth
HTW
[email protected]
Prof Henryk Markiewicz
Wroclaw University of Technology
[email protected]
Carlo Masetti
CEI
[email protected]
Mark McGranaghan
EPRI Solutions
[email protected]
Dr Jovica Milanovic
The University of Manchester
[email protected]
Dr Miles Redfern
University of Bath
[email protected]
Dr ir Tom Sels
KU Leuven
[email protected]
Prof Dr-Ing Zbigniew Styczynski
Universität Magdeburg
[email protected]
Andreas Sumper
CITCEA-UPC
[email protected]
Roman Targosz
PCPC
[email protected]
Dr Ahmed Zobaa
Cairo University
[email protected]
KEMA Nederland B.V. Utrechtseweg 310 6812 AR Arnhem The Netherlands Tel: Email: Web:
00 31 26 3566061
[email protected] www.kema.com
Fred Wien
���������������� ����������������
Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest, Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) 266 48 10 Fax: (+36 1) 266 48 04 E-mail:
[email protected] Web: www.rezinfo.hu
European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: Fax: Email: Website:
00 32 2 777 70 70 00 32 2 777 70 79
[email protected] www.eurocopper.org
