ELOFIZETESI FELHIYAS

TŰ. évfolyam.

Budapest, ls97 évi űeezember hó 25.

103—101. (649—650.) szám.

KÖZTELEK ©

O

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj : Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

M e g j e M miien szeriái és szomMoi,

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Ki Ü l l ö i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

ELOFIZETESI FELHIYAS. Lapunk ezen karácsonyi ünnepi számát 20,000 példányban küldjük szét a magyar gazdáknak. Eddigi hat évi működésűnkre a legnagyobb megelégedéssel tekinthetünk vissza, mert törekvéseink iránt a gazdaközönség kezdettől fogva fokozódó mértékben nyilvánította megelégedését és bizodalmát, a mit a gazdaközönségnek az a páratlan felkarolása bizonyít legjobban, a melyben lapunkat részesítette. Törekvésünknek sikere: hogy a „Köztelek"

a magyar mezőgazdasági érdekek hű tüköré és pártatlan előharezosa legyen, csakis a gazdaközönség további fokozottabb pártfogásától függ. Hisszük, hogy valamint lapunk a múltban becsülettel igyekezett feladatát a magyar mezőgazdaság érdekeinek előmozdítása munkájában betölteni és ebben a működésében eredményeket is ért el, ugy a gazdaközönség a jövőben, sem fogja pártfogását tőlünk megvonni, sőt a mai folyton súlyosbodó gazdasági helyzetben még nagyobb számban fog tömörülni azon zászló köré, a melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a gazdai érdekek elősegítésére kibontott s melynek diadalra juttatása terén hivatalos lapjának nem kis része van. Ezért kérjük, ezért reméljük a gazdaközönség szellemi és anyagi támogatását a jövőre is. Lapunk beosztásában a múlthoz képest semmi változás nincs. Iparkodni fogunk azt „szellemi részében és külső kiállításában" a folyton fokozódó méltányos igényeknek megfelelöleg tökéletesbiteni. A „ Köztelek" lap szervezete a következő: A „Köztelek" az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület tanácsának felügyelete alatt áll. Szerkesztőség: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az O. M. G. E. szerkesztő titkárja. Társszerkesztő: Buday Barna. Szakvezetők: Növénytermelés: Kerpely Kálmán a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Trágyázás: Cserháti Sándor a m.-óvári m. kir. gazd. akad.tanára. Gazdasági üzlettan: Hensch Árpád a m.-óvári m. kir. gazd. akad. tanára. Kertészet és szölőmivelés: Angyal Dezső a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet igazgatója. Állattenyésztés és táplálás: Monostori Károly a m. kir. állatorvosi akadémia tanára. Gazdasági jog: dr. Szilárd Ferencz köz- és váltóügyvéd. Állategészségügy és gyógyászat: dr. Hutyra Ferencz a m. kir. állatorvosi akad. igazgatója. Talajjavítás, vizszabályozás és rétmivelés: Kvassay Jenő földmiv. min. tanácsos, a m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnöke. Mezőgazdasági építészet: Száhlender Gyula a m.-óvári m. kir. herczegi urad. építésze. Gazdasági vegytan: dr. Liebermann Leo az orsz. chemiai intézet igazgatója. Gazdasági ipar: Zalka Zsigmond a kassai m. kir. gazd. tanintézet tanára. Gazdasági növénytan (növénybetegségek, magismeret, élettan): Mezey Gyula a magyar-óvári kir. gazdasági akadémia tanára. Gazdasági rovartan és a kártékony rovarok elleni védekezés: Jablonowski József az áll. rovartani állomás vezetője, Halászat: Landgráf János országos halászati felügyelő. Gazdasági gépészet:. ifj. Sporzon Pál a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Mint külön havi melléklet jelenik meg a „Gazdatisztek Lapja" Jeszenszky Pál OMGE. titkár szerkesztésében. „Baromfiak" Hreblay Emil baromfitenyésztési felügyelő és a „Tejgazdaság" Nagy Vincze tejgazdasági felügyelő szerkesztésében. Közgazdasági czikkeinket, a melyek az összes aktuális kérdéseket felölelik, elsőrendű szakeröink és publiczistáink irják. Illusztráczióinkat elsőrendű művészeink: VastagJi Géza, Büttner Helén, Goró Lajos, Németh Lajos, Zombory János készitik. Gtabonatudósitásairikat a legnagyobb részletességgel a szerkesztőség állitja egybe ; szesztudósitást Goldfinger Gábor szeszgyári hivatalnok ád, a budapesti marhavásárról, valamint a lóvásárról szóló tudósításainkat a székesfővárosi vásárigazgatóság adja, a heti vásárok árjegyzését pedig a Központi Vásárcsarnokban működő: „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete" szolgáltatja. 156 munkatársunk nevét lapunk más helyén közöljük. Azt hisszük, hogy a fenti óriási szellemi erő legjobb ajánlat a „Köztelek" részére és a magyar gazidaközönség csak saját érdekében cselekszik, ha vállalatunkat felkarólja és terjeszti.

A „KÖZTELEK" Mai námonk 30 oldal.

szerkesztősége.

1802

_ _

KÖZTELEK,

1897. DECZEMBER HÓ 25

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

Felhívás a magyar gazdaközönséghez. Majdnem harmincz évi múltra tekinthet vissza az a törekvés, amely az ezredéves ünnepségek lelkesedésének erejével a mult évben végre megteremtette a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségében, a mezőgazdaság társadalmi érdekképviseleti szervezetét. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének tulajdonképeni megalakulása azonban csak a lefolyt évben történt meg, amidőn az alapszabályok megalkotásával és a szövetség első nagygyűlésének megtartásával az élő intézmények sorába lépett, hogy íeladatát: a mezőgazdasági érdekek fejlesztését és érvényre juttatását,'betöltse. Az az örvendetes jelenség, hogy egynehány gazdasági egyesület kivételével a szövetség kebelében az összes gazdasági egyesületek mint egyenjogú tagok helyet foglalnak, biztos zálogát képezi a szövetség eredményes működésének és annak, hogy a Gazdásági Egyesületek Országos Szövetsége azzal a tekintély lyel és sulylyal lesz képes a mezőgazdasági érdekeket szolgálni, amely. tekintélyt és súlyt az önkéntes társulás által létrejött ezen szervezetek eddigi szétszórtságukban és magukrahagyatottságukban, a mezőgazdaság legfontosabb életérdekeinek érvényesítésénél sem tudták latra vetni. A gazdasági egyesületek eddigi működése kevés kivétellel jóformán, csak arra szorítkozott, hogy a mezőgazdasági szakértelem emeléséhez járultak hozzá. Ezenkivül még az állattenyésztés emelése terén fejtettek ki jelentősebb működést. És habár azokon a téreken, amelyeken működésüket kifejtették, tiszteletreméltó eredményeket értek el, különösen, ha a kormányzat részéről kellő anyagi támogatást nyertek, a gazdasági egyesületek általánosságban még sem tudták maguk és működésük iránt azt az érdeklődést felkelteni, hogy abból folyőlag mezőgazdaságunk fejlődésére elhatározó befolyást gyakorolhattak volna. Hem történt pedig ez első sorban azért, mert a gyakorlati élet követelményeivel, amelyeket a gazdasági válság hatványozott mértékben szült meg, működésük szoros összeköttetésben nem volt és működésük egységes irányzatának hiánya miatt, az egyesületek erői szétforgácsolódva, hatás nélkül maradtak. Pedig a gazdasági egyesületeknek a magyar mezőgazdaság irányában már a múltban is megvolt, még inkább meg lesz azonban a jövőben az a kötelességük, hogy a mezőgazdasági körök anyagi jólétét közvetlen intézkedésekkel előmozdítsák. Különösen áll ez a kisebb gazdák érdekei szempontjából, akiknek vezetésre, irányitásra és támogatásra első sorban szükségük van. És a gazdasági egyesületeknek mi sem képezheti nemesebb, nagyobb feladatát, mint a legszélesebb néprétegek anyagi boldogulásának előmozdítása. Az e téren tett szórványos kisérletek máris biztató eredményeket mutatnak fel; méginkább eredményesek lesznek, ha a gazdasági egyletek országos szövetsége kellő anyagi eszközökkel, a megfelelő egyöntetűséggel és irányítással teljes erejével, lép akcziőba. a nép anyagi boldogulásának terén. Ebben a tekintetben a szövetkezeti alakulás legszélesebb körű-felkarolása és istápolása adja a legfőbb eszközt és veti meg a jövendő idők leghatalmasabb és legbiztatóbb munkásságának alapját. A gazdasági egyesületeknek az önsegély elvére alapitott szövetkezetek alakitására és működésére kell a legnagyobb gondot forditaniok, hogy a magában gyámoltalan és a .közvetitők legnagyobb mértékű kizsákmányolásának kitett néprétegeket az olcsó hitel egyszerű és biztos megszerezhetése, terményeiknek lehető kedvező értékesítése és szükségleti fogyasztási czikkeinek előnyös beszerezhetése által, a. vidéki pénz-, termény- és áruuzsorátől megmentsük, ezáltal gazdaságilag jobb helyzetbe hozván, erkölcsi tekintetben is emeljük a magyar népnek azt a részét, amely számával, foglalkozásának kiterjedtségével és a legfontosabb nemzeti javak termelésével nemzetünk legbiztosabb vázát alkotja. Szükség van erre azért is, mert a gazdasági válságot tetéző mezőgazdasági munkáskérdésnek előnyös megoldása minden egyéb törvényhozási intézkedésen kivül első sorban attól függ, hogy képesek vagyunk-e az állami feladatok körén kivül eső társadalmi ténykedéssel is a segítségre reászoruló néprétegek anyagi boldogulását előmozdítani. Ebben a munkálkodásunkban méltán kell számitanunk a kormányzat támogatására, amit első sorban a már biztosnak jelzett szövetkezeti törvény életbeléptetésétől várunk. De a fentvázolt feladatok a társadalom és első sorban a gazdasági egyesületek feladatai. Az egyesületek működési programmjába életet csak a gazdatársadalom önthet, annak sikerét csak az biztosithatja, ha a gazdatársadalom minden egyes tagja kiveszi a maga részét az egyesületek működéséből. A gazdáknak az egyesületek számára meg kell nyitniok az anyagi erő forrásait, az egyesületeknek tekintélyt kell szerezniök, az egyesület működésében egy szivvel, egy karral kell részt venniök. Mindez az egyesekre nézve aránylag csekély anyagi és szellemi megterheltetéssel jár, mig összeségében óriási eredményeket szülhet. Ha a gazdasági egyesületek működésének intenzivvé-tételére a gazdák a rendelkezésükre álló eszközöket felhasználják, méltán megvárhatják, hogy a kormányzat is, mely az egyletek ügyei iránt a legutóbbi időkben eltagadhatatlan rokonszenvet tanusit, szintén rendelkezésükre bocsássa azokat az anyagi és szellemi eszközöket, amelyeket ma még a társadalmi szervezetek mellőzésével használ föl az egyesületek által is követett czélok elérésére. És nincs kétségem aziránt, hogy ez biztosan be is fog következni, ha a gazdák komoly törekvése a gazdasági egyesületek közhasznú működésének emelése iránt láthatólag megnyilvánul. A czéltudatos munkában való kitartásnak eredményei nem maradhatnak el, mint azt a legutóbbi évek tapasztalatai, is igazolják. Azért a gazdasági egyesületek uj működésének hajnalán, gazdatársaimhoz intézett szavaimat azzal a felhívással zárom: tömörüljünk a gazdasági egyesületekben, melyek az ország anyagi létfeltételeinek • érdekét szolgálván, nemzeti közfeladatot teljesítenek, nemzeti munkát végeznek s hazafias kötelességünk, hogy ebből a munkából erőnkhöz képest mindnyájan kivegyük a magunk részét. Az eredmény nem maradhat el! Budapest, 1897, évi deczember hó 25-én, Gróf

Dessewffy

Aurél,

103—104. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Biztató jelek. Alig néhány év előtt még, midőn az Országos Magyar Gazdasági Egyesület eszméintk és törekvéseinek általánosítására és a nyilvánosság előtt való felszinentartására a „Köztelek" lapot alapította, azoknak, akik a mezőgazdaság érdekeinek hathatósabb isíápolását követelték, igen gyakran kellett hallaniok, hogy tulajdonképpen nyitott ajtót döngetnek, mert hiszen ebben az országban, amelynek elsőrendű mezőgazdasági jellegét mindenki elismerte, a mezőgazdaság különösebb támogatására szükség nincs, törvényhozás, kormány és társadalom egyaránt minden megnyilatkozásukkal önkéntelenül is ezt az egyedüli czélt követték. fcöt igen sokan egyenesen veszedelmesnek állították a mezőgazdasági érdekek nyomatékos hangoztatását, mert ez szerintük az osztályharcznak minden ismertető jelét magán viseli. A mezőgazdaságnak válsága azonban évről-évre növekedett, pusztításai folyton láthatóbbak lőnek, áldozatai szaporodtak. A pusztulás nyomait eltüntetni nem lehetett s helyébe virányok még mesterségesen sem voltak varázsolhatok. Maguk a gazdák, akik mindenkor a konzervativizmust képviselik s a válságot bizonyos rezignáczióval viselték, tudatára ébredtek helyzetük veszedelmének és a kényelmes megszokásból kibontakozva, bajáik okait keresve, kutatták orvosszerét is a segítségnek, amely növekedő sürgősséggel jelentkezett. A gazdatársadalomnak ez a tudatra ébredése jelentette kezdetét annak a munkának, amely az elmúlt legutolsó esztendőkben a mezőgazdasági válság enyhítésére és a mezőgazdaság

T Á R C ZA Karácsonyi hangulat. Irta Í Bársony István. Karácsony böjtje volt. Az a poétikus szép pap, melyen a kis Jézus végiglátogatja a világot s ajándékot visz mindenfeléi Egy pusztán maradtam kint. Olyan helyen, ahol csak egy kis szegényes Viskó volt. A belső gazdaság épületei. Néhány béres család lakott bennök. Már alkonyodott. A nap alig egy arasznyira volt az ég széle fölött. A nagy nyárfák, amelyek közt álltam és elnéztem á messzességbe, mozdulatlanul meredeztek a tiszta ég felé. Véghetetlen ünnepi nyugalom szállt a világra. Hó borította a nagy síkságot, amely előttem terült. A fehér föld belehajlott valahol, messzire, egy fehér ködtengerbe. Ameddig a szemem ellátott: nem mutatkozott rajta ember. Itt, ahol mikor utoljára járlam, javában hordta be a cselédség a termést s minden irányban élet és mozgás volt, most a halál lakott. Az egész pusztán csak az a kis környék élt, ami a béresek viskóit határolta. Ott egy pár kuvasz kullogott ide-oda, a kutgém nyikorgott ; éppen vizet húzott az egyik kisbéres a jószágnak. A kerlbe is elhallatszott hozzám, hogyan kurjogat az öreg béres az itatóra hajtott igavonóknak.

KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 25.

helyzetének javítására nálunk is megindult. Az 1895 évben tartott III. országos gazdakongresszus impozáns lefolyása és nagyjelentőségű határozata képezték az első lépését a gazdatársadalom működésének. Ez a kongresszus mezőgazdasági érdekeink minden részletkérdésére világot vetet és évtizedek teendőjének programmját állapította meg. És el kell ismerni, hogy elegendő szerencsével. Mert ezen időtől kezdve, törvényhozásunk és kormányunk, de maga a gazdatársadalom is fokozottabb figyelemmel és megfelelőbb irányban igyekeznek a mezőgazdaság bajait enyhíteni, érdekeit érvényesíteni'. Elég talán általánosságban reámutatnunk arra, hogy a földmivelésügyi költségvetések tárgyalása alkalmával oly magas színvonalú és beható képviselőházi viták voltak, amilyenektől azelőtt nem hallhattunk, a földmivelésügyi kormány költségvetése évrőlévre emelkedve, sok égető szükséglétről gondoskodott már azóta is, a gazdatársadalom pedig jobban tömörülve, többet törődik a maga érdekeivel, jobban résen áll és bátrabban sorompóba lép érdekei érvényesítéséért. És nem szabad megfeledkeznünk arról a hatásról sem, amely ezen mozgalmak nyomában jár és abban nyilatkozik, hogy el van immár ismerve, hogy igenis vannak Magyarországon is a mezőgazdaságnak különös érdekei, amelyeknek érvényesítése, nemhogy az osztályharczot idézné föl, sőt ellenkezőleg a nemzet legfontosabb érdekeivel azonos. A mezőgazdaság érdekében kezdeményezett nagy mü felépítéséhez immár a szilárd alapot is sikerült leraknunk. A nagy nyárfákon most egyetlen egy levél se látszott, pedig valamikor dus sátra volt itt minden ágnak. Szarkák szerettek méghálni közte. Nappal pedig sárga rigó . fuvolázott a bolthajtásos lombok útvesztőjében-. Nyáron is szép szokott lenni ez a kis hely, de őszszel, késő őszszel, a levélhullás vége felé tetszett legjobban énnekem. Amikor az avar barnasága közül a haldokló füvek zöldje mosolygott ki busán. Amikor az éneklőmadarak búcsúzója után nem maradt itt más hang, mint a harkály kopácsolása. A magas, terebélyes és mégis sovány fák közé ez a beteges üresség illett nagyon. Egyszer, késő novemberben, lehullott az avarra az egész csillagos ég; millió szentjánosbogár fénylett este a száraz levelek közt. Isten tudja, honnan és hogyan kerültek ide egyszerre annyian. Hanem annál szebb, tünI déribb látványt nem láttam soha életemben. Mintha kis félénk lidérkék villogtak volna zöldes misztikus glóriával, amely hol eltűnt, hol újra elkezdett csillogni, mint a gyémánt. És most semmi sincs. Semmi. Még a harkály is elment. A nap éppen ebben a perczben áldozott le. És utána nyomban megjött a téli esték egyhangú homálya. Hiába gyúlnak ki a csillagok odafönt. Itt nem kukucskálhatnak már be kíváncsian a fák és bokrok közé. Hisz minden fa és minden bokor meztelen és nem alkalmas arra, hogy titkokat rejtsenek.

telet.

Ügy

eltűnődöm, hogy nem is érzem

a

1803

A III. országos kongresszus vetette el a gazdatársadalom szervezkedésének a magját, amelyet az ezredéves kongresszus palántává növelt, az idén pedig termetes növénynyé fejlődött, hogy a jövendő időkben meghozza gyümölcsét. Soha nagyobb szükség, mint most arra nem volt, hogy a gazdatársadalom tömörülve egy emberként lépjen érdekei érvényesítéséért a sorompóba. Állami életünk bonyodalmas szervezete, szükségleteinek ezerfélesége és ezeknek évről-évre való megszaporodása egyenesen megkövetelik, hogy a társadalom maga is részt vegyen saját ügyeinek az intézésében és ezzel segítségére legyen az állami gépezet működésének. És végre is szakítani kell egyszer már azzal a nézettel, hogy az államkormány legyen az az egyedüli fórum, amelytől minden jót ölbe tett kezekkel várunk anélkül, hogy munkájában segítségére lennének. Másrészt az is áll, hogy a kormányzatnak is nagyobb liberalitással kell a társadalmi erőket és szervezeteket felhasználnia, működésűkben kellőleg irányítania és a rendelkezésére álló eszközökkel segítenie. Mindeddig azonban, amig hiányzott az az egységesen, öntudatosan működő, erős szervezet, mely a társadalom feladatait nemcsak magára vállalni, hanem azokat sikerrel megoldani is képes_ legyen, nem lehetett számítani arra, hogy ezen feladatok teljesen reá bízassanak. Ma azonban már, amidőn a gazdasági egyesületek szövetségében az ország legtekintélyesebb egyesületei csaknem kivétel nélkül egyesülve, az egyesek erejét tömörítve, hatalmas szervezetet alkotnak, elérkezett az ideje annak, hogy a társadalmi szervezetek működése körébe A béresházak ablakai lassankint kigyúlnak. A gazda lakása a legfényesebb, ott készül a karácsonyfa, a közös öröm : a tanyai cselédség krisztkindlije. Ebben a tetszhalott világban olyan melankolikus gondolatok tudják megszállani az embert. Mindenütt hó, meg újra csak hó. És milyen sokára lesz ébredés megint! , . . Mintha igazán meghalt volna egy kicsit a föld s nem is ébredésre kellene már várnunk, hanem feltámadásra. Elszalad a képzeletem a széles rónán s bekalandozza a kerek földet-, amit hazámnak vallok. Magyarország, szép országom : mindenütt ilyen fehér, ilyen tetszthalott vagy most! Csak nagyon el ne aludjál valahogy. Csak fel tudj ébredni idejében. Mert a feltámadás már sokkal nehezebb lenne édes anyám, Magyarország ! . . . Valami furcsa elgyöngülés száll a szivemre, amint a szegényes cselédviskók feié nézek, ahonnan mint az előbb emlegetett szent' jános bogarak villognak elő az apró f é n y pontok. Odabent egy pár tuczat szegény ember várja most az. isten kiküldöttjét. Mind magyar ember. Ösmerem egytöl-egyig őket. Örege, fiatalja ehhez a földhöz van hozzátapadva, ezt miveli, erre hulldogál a verítéke. Az a darab kenyér mindene, amiből egyik napról a másikra éldegél, munkásán, panasz nélkül. Amit ezenfelül juttathat neki a sors, mindössze esa"k egy kis szeretet lehet.

__ KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 2 5

1802 utaltassék mind az a teendő, amely tényleg odavaló. Nem félünk tőle, h o g y e feladatok bármily számosak és nehezek legyenek, kellőleg meg ne oldassanak, másrészt a kormányzatnak se kell attól tartania, h o g y hatásköre szűkebbé fog válni. Sőt ellenkezőleg egyik a másikat támogatva, mindegyik a maga m ű ködési körében, sokkal intenzivebben, sokkal n a g y o b b hatással és eredménynyel lesz képes a h o z z á j a fűzött méltán y o s várakozásoknak megfelelni. A mezőgazdaság érdekei érvényesülésének eszköze a gazdatársadalom kezében van. Az e r e d m é n y csak attól függ, miképpen tudunk ezzel az eszközzel élni. Az eddigi eredmények biztatók, mert már a szervezkedés legelején is reájuk tudunk mutatni. A j ö v ő r e n é z v e a jelek annál biztatóbbak, mert a gazdatársadalom h e lyes szervezkedése a kormányzat körében is méltánylásra talál, mely végre is n e m zárkózhatott el, a nemzet leghatalmasabb termelési ágának érdekei és e z e n érdekek leghivatottabb képviselőinek óhajtásai elöl. H o g y ezek az óhajtások és j o g o s kivánságok a j ö v ő b e n m é g n a g y o b b mértékben teljesedjenek, arra minden körülm é n y k e d v e z ő e n összejátszik, csak a gazdatársadalomnak n e m szabad a m e g kezdett helyes útról letérnie, sőt ellenkezőleg a j ö v ő b e n m e g n a g y o b b számban kell tömörülnie az együttes működésre, h o g y az elért eredményeket necsak teljes mértékben biztositsa, h a n e m a j ö v ő b e n azokat hatványozott mértékben öregbítse is. Se.

Z.

Annak a szeretete, akinek az érdekében verejtékezik. Akinek egész életét odaadja. Ezen a magyar pusztán, a nagy nyárfák aljában tudom, hogy jó helyen vannak. Itt igazi apjok a gazda. Ha betegek, ha tanácsadóra van szükségük, ha ügyesbajos dolgukat kell eligazítani: mindenütt ott a pusztaság sátrapája. De hány helyen van még így? Édes hazám, szép Magyarországon, hány pusztában búvik össze most a cselédség, hogy halkan meséitessen magának az öregekkel a régi jó világról, amikor a földesuraság apáról fiúra szállt s az úrfi, amíg kicsiny volt, együtt játszott a parasztgyerekekkel, a béresek és pásztorok fiaival; aztán, mire megnőtt, már minden bajukat tudta, minden kívánságukat ösmerte. És aszerint szólt hozzájuk; aszerint beszélt velők. Nem ugy, mint a mostani földesurak, akik ideig-óráig bizonytalankodnak, kísérleteznek, szerencsét próbálnak ; hol megszereznek egy birtokot, hol túladnak rajta. Aközben pedig bizony nem érnek rá, hogy észrevegyék, hogy van a világon egyszerű nép is, aki a földet dédelgeti egész esztendőn át, egész életén át, szeretettel, gyöngéd ragaszkodással.

Karácsonya hány pusztai cselédségnek van mai napság Magyarországon? Kik még azok, akiket nemcsak" a számító okoskodás, hanem az igazi emberbaráti érzés köt az egyszerű néphez ? ! . . . Hadd látom, mi van itt. Csöndesen mentem le a kerti dombról,

NÖVÉNY TERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kaimáii.

A bristol és a magyar kincs tengeri. A „száz napos" jelzővel ellátott bristol tengeri a „Köztelek" 1896. évi 102. számában volt ismertetve s kiváló tulajdonságaiképpen, a csövek kitűnő benőltsége és nagy hozama kiemelve. A magyar kincs tengeriről pedig azt olvastam, hogy unikum a maga nemében, vagyis, hogy bámulatosan bőtermő féleség. Ezek voltak inditó okai annak, hogy a két tengeriféleséget kipróbáljam és értékükről meggyőződést szerezzek. A bristol tengeri magját (csövesen) két fővárosi magkereskedőtől hozattam, egyrészt azért, hogy a kétféle helyen beszerzett mag, illetve féleség azonosságáról meggyőződhessek; másrészt azért, mert egy bristol tengerit termesztő gazdától hozatott vetőmag teljesen penészes és csiraképtelen volt. Ez utóbbi dolog gyanúsnak látszott, mert arra engedett következtetni, hogy nem „száz napos", hanem nagyon is későn érő tengerivel van dolgunk. A magyar kincs tengerit Nőthling V. magkereskedőtől szereztem be, csövenkint 1 írtjával, tehát igen borsos áron. Ezek mellett a kísérletezés körébe vontam a „szalontai" tengerit is, melylyel több gazdaságban igen jó eredményeket értek el. A bristol és szalontai tengerit 70/50 cm.-es kötésben (70 cm. sor-, 50 cm. növénytávolságban) április 22-én vetettük el és pedig előbbit baltaczimes fükeverék, utóbbit trágyázott kender után. A magyar kincs tengeri vörös lóhere után, április 28-án került elvetésre 50/40 cm.-es kötésben. Megjegyzem, hogy a magyar kincs tengeri körülbelül 30-féle változatban szerezhető be, az eltérő szin és a szemek eltérő sorszáma (8 — 16 soros) szerint. A mag drága voltára való tekintettel, a sorjelző utáni fészekültetést alkalmaztuk, minden fészekbe két (csiraképes) magot vetve. Mind a három féleség tehát jó erőben álló homoktalajba került. a nagy nyárfák közül és a friss havon elsompolyogtam a gazda ablakai alá. Egy nagy fehér kuvasz jött a nyomomba közönyösen. Olyan volt, mint egy jegesmedve. Az esti csillag már gyönyörű szépen ragyogott odafent; a mennyországi karácsonyfán egyre-másra gyúltak ki az apró, sárgafényü gyertyák. Ide le bizony csak a világosságuk látszott. Ott állt a várva-várt karácsonyfa. Ünnepiesen és magasztosan, mintha éppen most szállt volna le az égből. Még azt a két angyalt is odaképzeltem melléje, akik kétoldalt tartották, amint hozták. A karácsonyafa körül pedig állt az egész tanyai cselédség. Áhítat látszott minden arczon. Az öregek elkeveredtek a fiatalok közé; gyerekek lettek magok is még egyszer. És amikor javában örvendeztek a sok mindenféle ajándéknak, ami ott volt számukra a karácsonyfán, meg alatta : benyitottak a „csillagosok". A forgó-pörgő nagy szines csillag mögött megszólalt egy csengő gyermekhang s fennen énekelte: „isten az égből lejött hozzátok,pásztorok 1 . . . pásztorok 1 . . Régi-régi idők 1 Gyermekkori feledhetetlen réminiszczencziák! Valaha minden karácsonykor hallottam ezt a „csillag-dalt". Vájjon hány helyen éneklik még nagy Magyarországon? A gazdag földesurak kivánkoznak-e még mindenütt az egyszerű nép közé a nép e legszentebb ünnepén? Csinálnak-e neki karácsonyfát, amit magok akgatnák tele

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

A megmunkálás két kapálásból, ritkítás, fattyazás és egy töltögetésből állott. A fejlődés gyorsaságáról következő számok adnak felvilágositást: vetés ideje virágzás érés magyar kincs tengeri ápr. 28. jun. 28. szept. 20. szalontai , , „ 22. jul. 2. okt. 2. bristol „ „ 22. „ 14. „ 22. Legrövidebb tenyészidővel bir a magyar kincs, leghosszabbal a bristol tengeri. Megjegyzem, hogy törés idejekor a magyar kincs és szalontai tengeri teljesen érettek voltak, ellenben a bristol hajtásai még zöldesek, csövei nyirkosak voltak s bátran ráfért volna még 1—2 heti érés. Törés után a terméseredmény következő volt: Termett friss csöves tengeri 400 •-ölön 1 kat. holdon magyar kincs tengeri 536 kg. 2144 kg. szalontai ^ 776 , 3104 „ bristol „ 1290 „ 5160 „ A bristol tengeri tehát tényleg igen bőtermő féleségnek bizonyult. Miután azonban a termés tényleges nagysága csak a tengeri teljes beszáradása után tűnik ki, meghatároztam a frissen törött csöves tengeri víztartalmát, a szem és csutka arányát, összehasonlítva azt a meleg, száraz helyen két hónapi beszáradás után nyert eredményekkel. A beszráadási veszteség volt: a bristol tengerinél átlagban 4 3 % a szalontai „ „ 28% a magyar kincs „ „ 22% A legnedvesebb volt tehát a bristol tengeri, legszárazabb a magyar kincs tengeri, a beszáradási veszteség leszámításával tehát, a száraz, csöves tengeri terméseredménye következőképpen módosul: Termett száraz ; tengeri 1 •

magyar kincs tengeri szalontai , bristol „

Ikg419 559 736

a *

|.

l ! $ t

5 m

%

117 217 554

l ! 1 ® kg. tg. 1676 468 2236 868 2944 2216

apró ajándékkal, mit élete fogytáig becsben tart aztán az egyszerű parasztember? Azt a pusztai karácsonyestét nem felejtem el sohasem, pedig semmi különös dolog sem történt; csak éppen a hangulatoknak vala csudás gazdagságuk és sokaságuk. Soha annyira hiábavalóknak nem láttam, nem éreztem a világi dolgokat, mint akkór, A mulandóságba annyira bele nem törődtem, bele nem nyugodtam; az elmúlás után ugy még egyszer sem vágytam, a szeretet érzését oly nagy kincsnek még soha sem tudtam, mint akkor este. Az a téli fehérség, ami mindent betakart, azt jelképezze, hogy igy lesz valamikor egy sorson az egész mindenség. Csak idő kérdése. A muló idővel pedig múlik az élet is, ami ma van. És viszi magával az örömek és szenvedések milliárdját, ami visszatérhet ugyan millió kiadásban az utódok közé, de nem ugyanaz lesz, mint amit ma érzünk. Az á mi részünk. A mi járulékunk. Milyen változás van itt, a csupasz nyárfák közt, a nyári hónapok óta. De ha ezek a nyárfák nem volnának már, ha mindezt kivágták volna s én sík földön állanék a hóban: tudnám-e ugyanazt érezni, amit most? Ehhez hasonlót igen, de nem ezt, Mert az érzések rabszolgái az érzékeknek. A mozdulatlan, lombtalan fák beszélnek hozzám némán is. És eszembe ju'tatják a kérdést: hogy lesz az, ha egyszer ezeket is utoléri az elmúlás egy uj, kapzsi gazda keze által, akinek nem árnyék kell, hanem tüzelőfa?

1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. A mig tehát a beszáradással a bristoltengeri kat. holdanként 2216 kg.-ot vesztett, addig ez a magyar kincsnél csak 468 kg.rot, a szalontainál 868 kg.-ot tett ki. A száraz csöves tengeri szem.és csutka közötti arány a következő volt: szem csutka magyar kincs tengerinél 84% 16% szalontai „ 80% 20% bristol „ 72% 28% A szem és csutka közötti arány tehát a bristol tengerinél a legkedvezőtlenebb, aminek oka éppen a szemek nagy víztartalmában s ezzel kapcsolatos kiszáradásában (összezsugorodásában) keresendő. A száraz szemtermés fenti százalékok alapján következő : Száraz szem termés 400 • ölön 1 kat. holdon magyar kincs tengeri 352 kg. 1408 kg. szalontai „ 447 „ 1788 „ bristol „ 530 „ 2120 „

KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 25. 1803 A bristol tengerit tehát csöveinek kitűnő egy, • hanem több- változatnak ^gyűjtő, nevét" benőttsége s bőtermősége daczára' sem tartom jélzi inkább,' mert egyes változatai (féleségei' a mi viszonyaink közé valónak, mert még az a sorok számában (8—10—13.—14—16 soros^ Alföldnek meleg és rendszerint száraz klímája a szemek színében s a cső . hosszúságában sem nyújt elegendő biztosítékot kellő beéré- lényegesen eltérnek egymástól (156. ábra, sére. A bristol tengerit azonban csalamádé 3. számú kép), de a csutka vékonyságúban, a. (takarmányténgeri) vetésre kiválóan alkalmas- jó benőttségben, a szép csőalakban s az érés nak tartom, mely irányban a jövő évben idejében, mind megegyeznek egymással. teszünk majd összehasonlító kísérleteket. A magyar kincs tengeri, más korai és köA későnérő, bőtermő s puhaszemü lófogu zepes érésű féleségekkel összehasonlítva, mintengeriféleségeket már nem egy izben próbál- | denesetré figyelemreméltó féleség, de határoták gazdáink termeszteni, de megint csak fel- zata hátrányául tudom be, hogy oly sokféle hagytak velők, mert kellő beéredésük bizony- változatban szerezhető be, mert ez a nagytalan volt. bani termelés és értékesítés (eladás) szempontEzen oknál fogva például, a bristol ten- jából hátrányos. gerivel összehasonlításul vetett szalontai tenMiután a magyar kincs előnyéül felhozagerit (154. ábra baloldalán; 156. ábrán a tott, hogy a fattyazás mellőzése esetén töven2. számú kép) többre becsülöm, daczára, hogy ként 8—10 csövet is képes hozni, ez irányban kevesebbet termett, de idejekorán beérve," a is tettem kísérleteket. A fattyazatlan tövek áttörés idejekor száraz s igy könnyen eltartható lagban négy jól kifejlődött csövet hoztak (lásd a góréban. A szalontai tengerit különösen 155. ábra baloldalán), többet azonban néni. Szalonta vidékén termesztik kiterjedt mértékben.- A benőttség azonban már ez esetben sem volt

154.-ábra. Baloldalon szalontai, jobb oldalon bristoltengeri. Ezen eredmények figyelembe vételével, lássuk már most e tengeriféleségek gazdasági értékét. A bristol tengeri (154. számú ábra jobboldalán, a 156. számú ábrán 1. jelzésű kép), mint az amerikai lófogu tengerikhez tartozó féleség, tetemes, 21h—3 méter magasságra képes megnőni. Tövenként rendesen . egy jól kifejlődött, teljesen benőtt csövet hoz; az ittott fellépő második cső apró és fejletlen. A bristol tengeri magja lisztes, a közönséges magyar tengeri magjánál is porhanyóbb. Hogy az igen bőtermő féleségekhez tartozik az is tény, de viszont az is tény, hogy nem száz napos, tehát koránérő, hanem egy igenis későn érő tengerivel van dolgunk. Az ilyen későn érő tengerinek sok a hátránya. Az őszi búzának rossz előveteménye, mert igen későn kerül le a földről, másrészt csak kissé kedvezőtlen, esős és hűvösebb őszszel, nem képes beérni. Még rendes körülmények között is, október hó végén törve sem mondható teljesen érettnek, mert csöve igen sok vizet tartalmaz (43%). Az ilyen tengerinek eltartása sok bajt és nemint erről meggyőződtem — még ismételt átforgatással is alig kerülhető el. Eltartása tehát sok munkát és kiadást okoz.

155. ábra. Magyar kincs tengeri. Baloldalon fattyazatlan jobb oldalon fattyazott.

Szintén a lófogu tengerikhez tartozik, de mindig kifogástalan. A fattyazatlan tengeri 400 aklimatizálódva bizonyos mértékben átalakult, • - ö l ö n , 683 kg. száraz csöves tengerit adott, amennyiben narancssárga szinü s puhabelü' tehát jóval többet, mint a rendes kezelésben szemei vastagabbak, teltebbek s tetejükön alig részesült, a mi a magyar kincs hozamképeshorpadtak. Nem mondom azt, hogy a szalontai ségét természetesen tetemesen módosítja. tengerinél jobb féleség nincsen, de tényleg Daczára annak, ezen eljárást a nagybani figyelemre méltó féleség, mert kielégítő hozama termelésnél nem tartom helyénvalónak, mert mellett szeptember végére beérik, másrészt csak igen jó erőben levő földön, kedvező, esős — amint erről az 1894-diki szárazság alkal- időben (mint pl. a jelen évi) s igen gondos mával meggyőződtem — a szárazságnak ki-, megmunkálással adhatna kielégítő eredmétünően éllentáll. nyeket. * A magyar Tcincs tengeri, a bristol és A magyar kincs tengeri, mint hazai újdonszalontai tengerivel szemben a legkisebb ter- ság mindenesetre oly féleség, melylyel bővebmést adta. Miután azonban a magyar kincs ben foglalkozni, használhatóságát megállapítani tengeri egy korábban érő, kevésbé magasra érdemes lesz. Kerpely Kálmán. növő apróbb csövű, keményszemű féleség, a lófogtiakkal, mint egészen más kategóriába tartozó tengerikkel, nem is . hasonlítható össze. A magyar kincs tengeri növekedésében Rovatvezető : Cserháti Sándoi4. és fejlődésében, a „korai kanadai' tengerihez hasonlít. Tövenként rendesen 2—3 jól benőtt és igen vékony csutkáju (16%) csövet hoz. A Legfontosabb kultúrnövényeink cső és szemek alakja, hosszúsága, majd a korai kanadaihoz, florintini, korai székely vagy szerémségi tengerihez hasonlít, aszerint, A kultúrnövények alá adandó trágya amint 8—10—12—16 sorú vagy sárga, viaszsárga,' halvány rózsaszínű, barnapiros stb. minő- és mennyisége elsősorban a termelendő szinü. A „magyar kincs" elnevezés tehát nem növény és a megtrágyázandó' talajtól függ.

TRÁGYÁZÁS.

1802 A termelendő növénynél figyelembe veendő annak tápanyagszükséglete és tápfelvevöÁ különböző kultúrnövények nagyon elütő mennyiségű tápanyagot vonnak ki a talajból, vagyis nagyon különböző mennyiségű tápanyagra van szükség;ük. Ha azon arányban kellene megtrágyázni a kultúrnövényeket, a mily arányban azok a tápanyagot a talajból kivonják, a trágyázásnál igen könnyű volna a leghelyesebb eljárást megállapítani. Csakhogy a kultúrnövények a tápanyagokat nem egyforma könnyűséggel veszik fel, már pedig nagyon természetes, hogy az olyan növény, a mely csak a könnyebben oldódó tápanyagot „ képes felvenni, hamarább reászorul a trágyázásra, mint az, amely a nehezen oldódó tápanyagokat is hasznára tudja fordítani, ha mindjárt az előbbinek kevesebb tápanyagra van szüksége, mint az utóbbinak, mert nehezen oldódó tápanyagból rendszerint jelentékenyen nagyobb mennyiség van a talajokban, mint a könnyen oldódóból.

__ KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 25 eljárás, a miért is azt nem lehet elég melegen ajánlani a gazdaközönségnek. A trágyázási kísérletnél nagyon kívánatos, hogy az lehetőleg egyszerű legyen. Minél kevésbé van tájékozva a gazda az egyes növények trágyaigényeiről a különböző talajokon, annál körülményesebbnek kell a kísérletnek lenni. Ha például valaki azt akarja megtudni, hogy minő trágyaféléket alkalmazzon aezukorrépa alá és nincs arról tájékozva, hogyközépkötött és kötött talajon a növénynek kálitrágyára szüksége nincs, hogy a foszfortrágyafélék közül a szuperfoszfát a nitrogéntrágyák | közül a .chilisalétrom a legmegfelelőbb trágya, akkor sokkal nagyobb arányú kísérletet kell végeznie, mint ez utóbbi esetben a munka, tehát sokkal több lesz, ami nem ritkán oka annak, hogy egyáltalában nem is tesz kísérletet. A különböző növények trágyázásával egyebütt tett tapasztalatok ismerete tehát mindenesetre csak hasznára lehet a gazdának, arra ugyanis nem alkalmasak ezek, hogy a gazdát a gondolkodástól, a kísérletezéstől felmentsék, de egyszerűbbé és biztosabbá teszik eljárását.

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

hivatása a magyar mezőgazdaság jelentőségét, gazdagságát, eszközeit és részb e n eredményeit is egybegyűjtve feltüntetni n e m c s a k a szorosabb értelemben vett szakkörök, hanem a nem mezőgazdasággal foglalkozók legszélesebb körei részére is és a fővárosba látogató idegeneknek is mezőgazdaságunk állapotáról lehető hű képet nyújtani. Az OMGE.-nek a m . kir. m e z ő g a z d a sági m u z e u m felállításában elvitázhatatlan érdeme van, amennyiben az Orsz. Magy. Gazd. Egy. egész tekintélyével és minden befolyásával éveken kereszjjil sürgette ezen intézmény életbeléptetését és az ezredéves kiállításkor is ez a testület hivta fel a földmivelésügyi k o r m á n y figyelmét a kedvező alkalomra, mely ekkor a mezőgazdasági kiállítás tárgyainak megszerzésével a mezőgazdasági muzeum felállítására kinálkozott. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter érdeme, h o g y twtMBMjjwb— — w i az eszmét felkarolta és kellő költségekről gondoskodva, annak megvalósítását tényleg i keresztülvitte.

A növények tápanyagelsajátitó k é p e s é é t ugy nagyjában legalább ma már ismé jük' és ezért az e tekintetben mutatkozó különbség még —. ^ -- ^ nem okozna elháritatlan nehézséget az egyes kulHH* turnövények alá adandó trágya minő- és mennyiségének helyes megszabásánál minden előzetes kísérlet nélkül is. A tulajdonképeni nehézség Kedves szolgálaabban rejlik, hogy nem tot vélünk az OMGE. tudjuk meghatározni, hogy tagjai és a „Köza talajban előforduló táptelek" előfizetői iránt anyagok oldhatósága mily teljesíteni, amidőn a mértékű, azaz, hogy mily mezőgazdasági mukönnyűséggel képesek a növénygyökerek azokat zeumot, Bálás Árpád oldásba hozni. a m u z e u m igazgatóA talaj kéiniaí elemjának tollából ismerzése csakis azon kérdésre tetjük és Kurz és Tsa álad feleletet, hogy mennyi tal készitett sikerült kétápanyag van az illető talajban, de arra, hogy pékben bemutatjuk és mennyit tud abból a nöezzel hozzájárulunk vény- felvenni, és hogy ahhoz, h o g y a magyar kell-e az egyes tápanyagokat pótolni s mily mennyiségben, a talaj kéezen fontos és Í miai elemzése feleletet intézményét a legszécsak kivételesen ad, csakis lesebb körökben isha nagyon.sók vagy - namertté tegyük. • 156. ábra. '1. Bristol,!. szalontai, 3. „magyar kincs„ tengeri. gyon kevés van az illető tápanyagból a talajban. Semmi sem bizonyítja a talajnak az adandó Czélom ez okból a jövő év folyamán a A m. kir. mezőgazdasági muzeum keletkezétrágya minőés mennyiségének megtu- „Köztélek" hasábjain a legfontosabb kultúrnösének története. dása végett eszközölt kémiai elemzésének vények trágyázásánál figyelembe veendő körülA mostani m. kir. mezőgazdasági muczéltalanságát jobban, mint a német kí- ményeket az eddigi kutatások és gyakorlati tasérleti állomásokon egyre általánosabbá váló pasztalatok alapján ismertetni. A „Leveles zeum nem legelső ilynemű intézmény hazánkeljárás a talaj tápanyagszükségletének meg- szekrényben" nagyon gyakori kérdések a trá- ban. A hazai gazdaközönség egy gazdasági állapítására. Az eljárás ugyanis az, hogy a meg- gyázás köréből azt bizonyítják, hogy sok gazda muzeum szükséges voltát régen érezve, már évtizedek előtt történt felszólalások és tervehatározandó talajjal megtöltenek bizonyos kíván e tekintetben tájékoztatást s azért talán számú tenyészedényt, azokat különbözőképpen ezen ismertetések nem lesznek czéltalanok, zés után az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elhatározta, hogy könyvtárral kapmegtrágyázzák s valamely növénynyel bevetik csolatos gazdasági muzeumot alapit, mivégből s a növény termésében mutatkozó termésCserháti Sándor, a hazai gazdaközönséget tárgyak gyűjtésére különbségből határozzák meg, vájjon reászoés adományozására hivta fel. rul-e a talaj a trágyázásra vagy nem s ha igen, milyen trágyafélék alkalmazása lesz helyén való. Az elmondottakból következik, hogy a trágyázási reczeptek se nyújtanak tájékozást a gazdának arra nézve, hogy minő és mennyi trágyát használjunk, mert hogyan lehetne jó reczeptet összeállítani, midőn nem tudjuk, hogy a talajban mennyi a növény rendelkezéséré álló tápanyag. A növényele számára a fenforgó viszonyok között adandó trágya minő* és mennyiségéről csakis az illető talajon végzett pontos trágyázási kísérlet nyújt felvilágosítást, éz ugyan körülményesebb és fáradságosabb, mint a talaj megeleffiéztetése,' de az egyedül czélra vezető

M. kir, mezőgazdasági muzeum. Irta: Bálás Árpád.

A m , kir. mezőgazdasági m u z e u m o t a földmivelésügyi miniszter a mult évb e n az ezredéves kiállítás mezőgazdasági tárgyainak felhasználásával szervezte, Ezen m u z e u m szervezésével és m e g n y i tásával a magyar mezőgazdasági köröknek egy régi óhajtása teljesedett, Ez az első nagyobbszabásu, habár egyelőre még csak ideiglenesen elhelyezett m e z ő gazdasági intézet a fővárosban, amelynek

E felhívásnak elég szép sikere lett, különösen amidőn a Hirsch-féle 10,000 forintos adományból az 1878-iki párizsi kiállítás tárgyaiból tekintélyes gyűjtemény keletkezett, amely a kibővített Köztelek-palotában helyet kapván, a tárgyak összeállítására és kezelésére Qirókuii P. Ferencz nyert megbízást. A köztelki gazdasági muzeumot megalakulása után a vallás- és közoktatásügyi miniszter anyagilag is támogatta, amennyiben a muzeum egybeállítását és gondozását végző Girókuti P. Ferencz javadalmazását saját tárczája terhére elvállalta. A gyűjtemények azonban lassankint an.ynyira felszaporodtak, hogy mind több tért

1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . DECZEMBER HO 25.

1803

vettek igénybe, anélkül azonban, hogy szervesen kapcsolatos, megfelelő összefüggő képet szolgáitattak volna. Minden részében tanulságos és lehetőleg teljes gyűjtemény előállítására egyrészt a kellő számú és erre alkalmas helyiségek, másrészt az ehhez szükséges költségadomány s ezzel együtt az ily intézménynél nem nélkülözhető kvalifikált személyzet hiányzott. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyforgalma pedig mindnagyobb arányokat öltvén, a muzeum által épületében elfoglalt és lekötött helyiségekre napról-napra nagyobb szükség állt elő, az egyesület igazgató-választmánya azt javasolta tehát a közgyűlésnek, mely e javaslatot elfogadva határozattá is emelte, hogy a könyvtár fentartása mellett a muzeum feloszlattassék s annak gyüjteménytárgyai a hazai gazdasági szakoktatási intézmények között osztassanak eL

A gazdaközönség részéről mindenkor nagy előszeretettel felkarolt terv, mely hosszú évek során keresztül á teljesítetlen óhajok számát szaporította, végre oly stádiumba lépett, mely az ezredéves kiállítás révén jogos reményt keltett a megvalósulásra. Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszter a gazdaközönségnek az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által képviselt es kellő időben tolmácsolt óhaját tekintetbe véve, még az 1896. évi költségvetésbe gazdasági muzeum létesítése czéljából 8000 frtot vett fel tárczája keretében az első szükségletek fedezésére, 1896. évi junius hó 20 án 13352. szám alatt kelt, a jelen sorok Írójához, mint az ezredéves kiállítás mezőgazdasági szákoktatási csoport elnökéhez intézett leiratával kijelentette, hogy Budapesten gazdasági muzeum létesítését határozta el, melynek, kiindulási

A földmivelésügyi miniszter a felajánlott ajándékot elfogadván, annak megbízásából az 1891-ik évben e sorok írója végezte a köztelki muzeum tárgyainak szétosztását a gazdasági Szakoktatási intézmények között, melyekből a legtöbb a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémiának jutott, Üol azok ez időszerint is meg vannak. A köztelki muzeum megszüntetése után azonban az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben számos esetben történt felszólalás, hogy a fővárosban állami költségen és kezelés mellett állíttassák fel a hazai mezőgazdaság érdekeinek és fontosságának megfelelő, méltóan berendezett és javadalmazott gazdasági muzeum. Az 1896-iki ezredéves kiállítás rendezése kapcsán pedig az Országos Magyar Gazd. Egyesület ujabb alkalmat ragadott meg arra, hogy a'földmivelésügyi minisztert meleghangú terjedelmes emlékiratban fölkérje, miszerint a gazdasági muzeum eszméjét megvalósítani törekedjék.

pontjául az ezredéves kiállítás nyújt legkedve- ján képviseltessék, a miniszter az egyesület zőbb alkalmat, minthogy tanügyi és gazdasági által erre kijelölt Cserháti Sándor, gazdasági szempontból egyaránt számos becses tárgy akadémiai tanárt, azután Bezerédj Pál, selyema muzeum részére való biztosítása legczélsze- tenyésztési miniszteri meghatalmazottat, KovácsSebestyén Aladár, műszaki, tanácsost ős Kriszrübben lenne eszközölhető. Azért tehát az ezredéves kiállítás mező- tinTcovich Ede miniszteri osztálytanácsost,, a gazdasági részében kiállított tárgyaknak kivá- földmivelésügyi minisztérium kiállítási irodájálasztása czéljából e sorok írójának elnöklete nak igazgatóját nevezte ki a bizottság tagmellett a miniszter bizottságot küld ki, mely- jaivá, mely bizottság a mutatkozó szükséghez nek. tagjaivá RodiezTey Jenő dr. központi szol- képest a muzeum ügyében tanácskozásokat gálattételre beosztott gazdasági tanintézeti tartott s azokról fölvett jegyzőkönyvét a miigazgató, Magyar Kázmér, földmivesiskolai tan- niszterhez terjesztette be. . A bizottság tagjai az e-részben-szükséges felügyelő, Paikert Alajos, országos magyar gazdasági egyesületi titkár és Szilassy Zoltán, teendőket: maguk között elosztva, azon tárgyaországos magyar gazdasági egyesületi szer- kat kiszemelvén, melyek megszerzését a mukesztő-titkár. kiállítási csoportbiztosokat ne- zeumra nézve kívánatosnak tartotta, fölkérte egyrészt , a minisztert, hogy az előzetesen kedvezte ki. Az ekként megalakított muzeumi bizott- vező eredménynyel történt puhatolózás után ság felhívatott, hogy legkésőbb 1896. augusz- , több magas állású kiállítót saját hatáskörében I tus hó végéig oly jegyzéket állítson össze, keresse meg kiállított tárgyaiknak a muzeum melyben a kiszemelt tárgyak szakmaszerinti részére leendő díjtalan átengedésére, más kiálcsoportosítása mellett azok beszerzesi ára is | litókhoz pedig a "bizottság elnöke intézett

feltüntetve, legyen, hogy a miniszter a beszerzésre javaslatba hozott tárgyaknak elfogadása, valamint azoknak megszerzése tekintetében idejekorán határozhasson és intézkédhéssék. Egyúttal kijelentette á miniszter, hogy a beszerzendő tárgyakra s egyéb felmerülő költségekre mintegy 8000, frtot szánt. Ezentúl a létesítendő gazdasági muzeum ügyeinek intézése egy „muzeumelökészitö-bizóttság" gondjaira bízatván, erre vonatkozó rendelkezéseit a miniszter ezen sorok írójához^ mint e bizottság elnökéhez intézte, a bizottság tanácskozásairól felveendő jegyzőkönyvek szerkesztése és előadóul a bizottság Paikert Alajos bizottsági tagot kérte fel. Utóbb czélszerünek bizonyulván, hogy az előkészitő-bizóítság tagjainak száma szaporittassék, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület óhajtására, hogy még egy kiküldöttje ut-

157. ábra. Vajda-Hunyadvári épület a városligetben.

__ KÖZTELEK,

1802

1897. DECZEMBER HÓ 25

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

helyezés több tekintetben előnyösnek mutatkozott s azon körülmény is mellette nyilatkozott, hogy végrehajtása nem ütközött elvi nehézségbe. Minthogy azonban az uj országházban az e czélra elrendelkezésre bocsátható helyiségek egyrészt oly készületlen állapotban voltak, hogy az építkezés előhaladásával a gyűjteményeket csak mintegy két év múlva lehetett volna ott rendezni, már pedig az összeszerzett muzeumi tárgyaknak végleges elhelyezését az ezredéves kiállítás feloszlatása és épületeinek legkésőbb az 1897. év eleje folyamán elhatározott lebontása sürgőssé tevén — a muzeumelőkószitö-bizottság más alkalmas helyiségek kiszemelésére volt kényszerítve. Eleinte azon eszme merült fel, hogy e czélra az iparcsarnok egy részének átengedése eszközlendő ki, minthogy azonban az a Magyar Kereskedelemügyi Muzeum számára továbbra is lefoglalva maradt, nem elég tág, volta miatt két muzeumot nem fogadhatott volna be, a muzeumelőkészitő-bizottság a földmivelésügyi miniszternek azt hozta javaslatba, hogy a muzeum czéljaira az ezredéves történelmi kiállítási épületcsoportnak legalább egyik nagyobb épületét biztosítsa.

158. ábra. A Renaissanee épületben a vizépitészeti osztály k hasonló kérést. Egyúttal szemptember hóban aziránt történt lépés, hogy a beszerzendő muzeumi tárgyak ideiglenes elhelyezésére a történelmi csoport e czélra eléggé tágasnak talált Renaissance-épülete foglaltassák be. A kiállítási tárgyaknak a muzeum részére ajándékképpen leendő átengedése érdekében tett lépéseket teljes siker koronázta, ugy, hogy egyetlenegy esetben sem vezettek eredménytelenségre, mely kedvező eredmény egyfelől gazdaközönségünk régóta ismert s eléggé nem dicsérhető hazafias áldozatkészségét dokumentálta ismételten és fényesen, másfelől pedig nagyobb vásárlásokat szükségtelenné tett, mit egyébiránt az e czélra rendelkezésre álló öszszeg is lehetetlenné tett volna. Eszerint már a korai ősz folyamán kétségtelenné vált azon örvendetes tény, hogy a tervbe vett gazdasági muzeum megvalósulása jelen alkalommal teljesen biztosítva van. Sőt a muzeum szamára lefoglalt tárgyak tömege némi zavart is okozott, amennyiben azoknak a tél folyamában leendő elhelyezése, melyek átvétele, leltározása és ideiglenes raktározásával a miniszter Magyar Kázmér bizottsági tagot rendelte ki, az erre alkalmasnak kínálkozó hely hiányában nem csekély aggodalmat keltett. Az e részben megindított tárgyalások azonban a kérdés szerencsés megoldására vezettek ós a tárgyaknak a tél folyamára leendő elhelyezésére sikérült az iparcsarnok egy részét, az időleges kiállítások csarnokát, a földmivelésügyi minisztérium igazgatósági épületét, a ménesuradalmi, a vízrajzi, e selyemtenyésztési, a dohányjövedéki, a czukor- és malomipari pavillonokat egészben vagy részben megszerezni s a tárgyakat gondosan elcsomagolva oly módon elraktározni, hogy az idő viszontagságai kárt ne tehessenek bennök. Magyar Kázmér bizottsági tag más irányú elfoglaltatása miatt a feladat teljesítésétől felmentetvén, e nagy fáradságot és utánjárást okozó munka végrehajtását a miniszter Fényes László volt kiállítási csoportfelügyelő segítségül adása mellett PaiTcert Alajos bizottsági tagra bízta, ki a már befejezett tárgyakon kívül az e czélra még rendelkezésre maradt összeg keretén belül még számos tárgyat szerzett be és ebbeli

8 része, a kupolateremben.

megbízatását kiváló gonddal és szakértelemmel végezte. A leendő muzeum tárgyainak fölötte örvendetes módon történt összeszerzése ekként minden jogos várakozást meghaladó módon sikerülvén, most már oly helyiségek- biztositásáról kellett gondoskodni, hol azok a következő tavaszszal a muzeum rendeltetésének megfelelően felállíthatok lesznek. Az első terv az volt, hogy a mezőgazdasági muzeumnak az épülőfélben levő uj állandó országházban szereztetnek helyiségek, mely el-

E terv, mert több nagy nehézséggel állott szemben, kezdetben megvalósíthatatlannak látszott, de a bizottság elnökének a kiállítás igazgatóságával megindított tárgyalása reményt nyújtottak arra, hogy a fenforgó nehézségek elháríthatok lesznek. Ebben nagy segítségül szolgált, hogy általánosan hangoztatták, miszerint a fölötte sikerült történelmi kiállítási épületcsoport, annak daczára, hogy ezen épületek építkezésük módja szerint, csak rövid néhány év tartamára voltak számítva, továbbra is fentartassanak ós valamely közczél használatára szénteltessenek. A földmivelésügyi miniszter a javaslatot elfogadván, az ő hathatós közbevetésének köszönhető, hogy ezen az államkincstár tulajdonában levő épületeket a leendő gazdasági muzeum részére biztosítani és a székes-főváros közönségétőlkieszközölni sikerült, annak daczára, hogy elvben ki volt mondva, miszerint az ezredéves kiállítás - felosztása után a városliget területéről az 1885. évben épült és azóta ott fennállott iparcsarnok kivételével minden más

a kupolateremben, jobb felől Széchenyi

1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 25. 1803

kiállítási épület föltétlenül lebontandó. A székesfőváros közönségének azon osztatlan helyesléssel fogadott határozatát, hogy a volt történelmi kiállítás épület-csoportja egyelőre tiz év tartamára továbbra is fentarthalók és a gazdasági muzeum ezéljaira felhasználhatók legyenek, azonban azon föltételhez van kötve, hogy ezen épületek teljesen jó karban tartassanak fenn. Minthogy ezen épületek, sajnos, csak rövid ideig való fennállásra számítva vannak építve, a székesfőváros ezen kikötése, a kilátásban levő, egyelőre ki sem számítható nagy tatarozási költségre való tekintettel, nem csekély terhet ró a muzeum költségadományára, de azon nagy előny ellenében, hogy az épületek lefoglalása által a gazdasági muzeum létesülése már a legközelebbi jövőben biztosítva lett és hogy ezzel czéljainak nagyrészt megfelelő, külsőleg és belsőleg fölötte diszes helyiségek és igy gyűjteményei számára nagyon kedvező keret birtokába jutott, a fentemii tett teher nem tekinthető tulnyomasztóak. A muzeum létesülésének előfeltételei ilyenformán megalapítva levén, a jelen év elején, alig hogy a tél elmúlt, a rendezés munkálatai azonnal kezdetöket vették és a mint az ezredéves kiállítás történelmi tárgyai lassankint az épületekből elhordattak, Paikert Alajos miniszteri megbízott nyomban elfoglalta azokat és a leendő gazdasági muzeum összegyűjtött és folytonosan ujakkal gyarapított tárgyait elhelyezte, az u. n. király teremben pedig irodát rendezett be. Az összes történelmi épületek belső festésének stílszerű kijavítása folyamában a tárgyak leltározása is befejezést nyervén, azok a Paikert által kidolgozott terv szerint osztályoztattak és a számukra kijelölt helyiségekbe vitettek, mi tekintve az anyag terjedelmes voltát és különféleségét, valamint azon körülményt is, hogy itt egy, a maga nemében egészen uj intézmény alapvetése forgott szóban, nem csekély feladat volt a nagy buzgósággal és serénységgel végrehajtott munkatételnek köszönhető, hogy a muzeum berendezése és díszítése a nyár vége felé jóformán teljes befejezésre jutott. A miniszteri megbízottat ebbeli működésében mint ideiglenes gondnok Fényes László támogatta, az egyes specziális osztályok be-

160, ábra. A Vajda-Hunyadvári épületben rendezését pedig az illető szakférfiak, nevezetesen Bezerédj Pál,' selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott a selyemtenyésztési, Kovács Antal m. kir. méhészeti felügyelő a méhészeti, Pokorny Tivadar mérnők a vízrajzi osztály berendezését vállalták magukra és hajtották végre kiváló buzgósággal és Ízléssel. Megjegyzésre méltónak tartjuk annak megemlítését, hogy jóval a muzeum megnyílta előtt, még a tavasz folyamán a muzeum gyűjteményéiből 82 nagy szakaszba csomagolt tárgy választatott ki a brüsszeli világkiállitá-

a csütörtökhelyi kápolnát látva,

teremben növénytermelési gyűjtemények. son leendő kiállítás czéljából, melyek eltávolítása a muzeumban hézagot okoztak és mai napig sem kerültek vissza. E tárgyak kiállítása egyébiránt a muzeumra nézve azon kedvező eredménynyel járt, hogy elnyerte a brüsszeli kiállítás részéről adható legmagasabb kitüntetést, a díszoklevelet. Az év folyamán serényen folyt munkálatok azt eredményezték, hogy a mezőgazdasági muzeum szeptember elejére teljesen készen állott. Ekkor a földmivelésügyi miniszter a muzeum igazgatási teendőivel Bálás Árpádot a m.-óvári gazdasági akadémia nyugalmazott igazgatóját bízván meg, egyúttal Paikert Alajost a muzeum érdekében kifejtett eredményes működésének elismerése mellett megbízatása alól felmentvén, őt a muzeum kusztorává kiA teljesen kész muzeumot 1897. szeptember hó 12-én nyitotta meg ünnepélyesen Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi m. kir. "miniszter. A megnyitás ünnepélyére meghívott, nagyszámban megjelent előkelő közönség, melyben a földmivelésügyi és más minisztériumok, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, az Erdélyi Gazdasági Egyesület, a Pest vármegyei Gazdasági Egyesület, az Országos Gazdatanács, Budapest székesfőváros, a budapesti TudományEgyetem., a m. kir. József-Műegyetem, a m. kir. Állatorvosi Akadémia, a Közös Hadsereg, a m. kir. Honvédség, a m. kir. Mezőgazdasági Muzeum Előkészítő bizottsága és több más testület kiküldöttei sorakoztak a Renaissance-épület Ő felségeik mellszobrával, délégövi növényekkel, zászlók és czimerekkel feldíszített csarnokában. Bálás Árpád igazgató üdvözlő szavaira, ki a minisztert kérte, hogy a muzeumot megnyitva, azt rendeltetésének átadja, a miniszter következő beszéddel válaszolt: „A magyar gazdának régi óhaja volt az, hogy egy állandó mezőgazdasági muzeum létesüljön. Ezen óhajtás a mai nappal ténynyé vált. A muzeum létesítésének emléke a milleniumhoz, különösen pedig az ezredéves kiállításhoz lesz mindenkor kapcsolva. Az ezredéves kiállítás két irányban is alkalmat adott ezen

1810 muzeum létesítésére: kedvező alkalmat nyújtott az által, hogy kiállításunk fénypontjának, a történelmi kiállításnak épületeit e czélra biztosítani és megnyerni sikerült. Tartozó kötelesség ellen vétenék, ha e helyen nem emlékeznék meg azon előzékenységről, amelyet a székesfőváros tanúsított és amelylyel ujabb jelét adta azon régi rokonszenvnek, amelylyel a magyar mezőgazdaság iránt viseltetik. De más irányban is kedvező alkalmat ádott a kiállítás ezen muzeum létesítésére. Számosan, élükön a legmagasabb uralkodóház tagjaival, kik a nemes példával előljártak, a kiállított tárgyakat nagylelkűen a muzeum czéljaira felajánlották. Megkell itt emlékeznem az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a vidéki gazdasági egyesületekről, az ármentesitő társulatok és egyéb testületekről, valamint számos magánosról. Fogadják mindannyian őszinte köszönetemet! Nem hallgathatom el a muzeumot szervező férfiak fáradságos munkáját sem, melyet az illetők valóságos lelkesedéssel ós odaadással végeztek. " Nem tagadom, hogy e muzeum sok irányban kiegészítésre szorul és a törvényhozás jóakaratát még többször igénybe fogja venni. De én azt tarj tom, hogy korunkban ezen mezőgazdasági " múzeumnak nem is szabad befejezett müvet képeznie, annak a haladó idővel fejlődnie és haladnia kell, ság vívmányait is mindenkor képviselnie kell és azokat fel kell mutatnia. Mielőtt szavaimat befejezném azon óhajomnak adok kifejezést, vajha a muzeum hatásával és tanulságaival ujabb eszközül szolgálna arra, hogy a magyar mezőgazda, mint államfentartó elem nehéz küzdelmében megálljon és boldogul hasson és vajha alkalmat adna arra is, hogy ama polgártársainknál, akik közvetetlenül mezőgazdasággal nem foglalkoznak, a magyar mezőgazdaság ügye iránt ujabb meg ujabb érdeklődést keltsen. Az a diszes közönség, mely ma itt megjelent, reményt nyújt nekünk arra, hogy az az óhajtás minélelőbb teljesedésbe fog menni és hogy ez a muzeum arra is közreműködni fog, hogy hazánk különböző osztályait egymáshoz közelebb és közelebb hozza. E reménynyel és óhajjal az állandó mezőgazdasági muzeumot megnyitottnak nyilvánítom." A nagy hatást keltett beszéd elhangzása után a miniszter egy ünnepélyre megjelent közönség kíséretében bejárta a muzeum összes helyiségeit, a szemle befejezése után pedig Balázs Árpád igazgató megköszönte az intézmény iránti érdeklődését és magas pártfogását kérte. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter következő szavakkal búcsúzott el: „Igen örvendek, hogy ennyire sikerült a muzeum összeállítása; meg vagyok győződve, hogy ami még hiányzik, rövid idő alatt pótolható lesz és sikerülni fog a közönség teljes érdeklődését biztosítani a muzeum iránt." A megnyitás napján a muzeumot 1608 látogató kereste fel s a rákövetkező napokon is hasonló látogatottságnak örvendett. Azontúl

KÖZTELEK,

1897. DECZEMBER HÖ 25.

1 0 8 — 1 0 4 . SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM.

mutatása egyébiránt külömböző szempontból történhet. A muzeumokat látogató közönség egy részét a külső hatásra számított, dekoratív módon felállított u. n. mutatós tárgyak szemlélete elégiti ki, a közönség rendszerint kisebb, de figyelmen kivül nem hagyható része azonbaa a külsőségekkel nem éri be, hanem komoly ezélokat maga előtt tartó efféle intézménytől behatóbb okulást vár és abban bizonyos rendszer betartását, keresi. Ily összeállítások azonban többnyire nem tüntetnek fel a mindig szemnek hízelgő mutatnányokat. Helytelen volná ugyan azon elv vallása, hogy valamely komoly törekvésű muzeumban a külső hatás felébresztése száműzendő, de hiba volna itt ilyennek túlságos tér juttatása is és kétséget nem szenved, hogy üdvös és belterjesebb irányú eredményt csak oly gyűjteménytár érhet el, mely behatóbb tanulmányra nyújt alkalmat és mely egyszeri látás után is azt a vágyat kelti fel a látogatóban, hogy azt ismételve felkeresse, mert a látottak figyelmét lekötötték és bővebb tanulmány tételére serkentik és hivják fel. A laikus közönségnek tehát e részben más nyeri meg a tetszését, mint a komoly tanulmányokat kereső, igényesebb látogatókat. E két érdeket — mert mindkettőnek meg van a maga jogosultsága — minden irányban kielégíteni, valamely tudományos czélu muzeum legnehezebb feladatai közé sorozható, de ma már el van fogadva azon nézet, hogy ilyne műintézmény sem tarthatja méltóságán aluli dolognak, hogy a tudás terjedését népszerű eszközökkel elősegítse és mulattatva vagy gyönyörködtetve oktasson. Am.kir. mezőgazdasági muzeum jelenlegi összealkotásában túlnyomón oly tárgyak gyűjteményéből állván, melyek az ezredéves kiállításból kerültek össze, szerves összefüggésü egészet, annyival kevésbé tünce-épület i; kir. ménesbirtok gyűjteményével. tethet fel, minthogy ezidőszerint még csak néhány hónapos csecsemőlékezetes napon a földmivelésügji miniszter kalauzolása mellett azt királyunk 1. Ferencz korát éli. József Ö felsége és felséges vendége II. Vilmos És ha ebben a kezdő formában mégis német császár látogatta meg, neveiket az már sikerekre utalhat, mire nézve számos uralkodók és uralkodóházbeli tagok részére figyelembevehető, elfogulatlan nyilatkozatra lealapított diszkönyvbe bejegyezve. het hivatkozni, ez egyelőre csak azt:jelzi, hogy Mig a muzeum megnyitását megelőzőleg ezredéves kiállításunk mezőgazdasági része igén julius hó 1-én ugyancsak a földmivelésügyi szép anyagot foglalt magaban. Annak daczára miniszter kíséretében Gsulálonglcorn sziámi ki- azonban, hogy a muzeum, kivált némely oszrály tisztelte meg azt látogatásával. Eszerint tályainak megszemlélése, egyelőre főleg a nagytehát rövid fennállása közben szerencsés volt közönség várakozását. elégiti ki, számós oly a muzeum már három koronás főt látogatói igényesebb látogatókról van tudomásunk, kik közé számithatni. érdemesnek találták azt ismételve fölkeresni ós abban mindig ujabb és ujabb anyagot feA m. kir. mezőgazdasági muzeum rendelte- deztek fel, mely figyelm.öket lekötni, képes volt. tése és szervezete. Nagy nyereségnek tekinthető a muzeum A muzeum czélja ugyan első sorban az, mostani, egyelőre még elég hézagos összealkohogy gyüjteménytárgyai bemutatása és tanul- tásában is, abban a tekintetben, hogy egyrészt ságos összeállítása által okulásra alkalmat és a mezőgazdasággal vagy valamely ágával nem a mezőgazdaság és az azt támogató ismeret- foglalkozó, nevezetesen a kizárólagosan városi szakmák köréből feltüntethető tárgyak szem- és a mezőgazdasági . foglalkozástól távoleső léltetése által a mezőgazdaságról tájékoztatást életpályán mükö'dő közönséget • a mezőgazda: szolgáltasson — de csupán ezzel a sággal úgyszólván közvetetlenül érintkezésbe ' rendeltetése még nem ér véget. hozza, érdeklődését iránta vagy egyes ágai iránt felkölti és általa tudomást szerez arról, A gyűjtemény tárgy a elrendezése a muzeumot teljesen ingyenes belépés mellett, — az alaposabb tisztogatásra szánt szerdai napok kivételével, — naponkint d. e. 10 órától fogva 1 óráig, d. u. 3 órától pedig 6 óráig látogathatta a közönség, mi mellett a jelvényekkel ellátott felvigyázók és szolgák, kívánatra a muzeum berendezését tartalmazó, az épületek alaprajzaival ellátott tájékoztató füzetet díjtalanul átszolgáltatva, készséggel nyújtottak felvilágosítást a kiállított tárgyakról, melyeken egyébiránt a szükséges felírások nem hiányzanak. Mily hézagpótló volt e nemcsak a mezőgazdaságra, hanem mindazokra nézve fontos intézmény létesítése, kik a mezőgazdaság ügyéről tájékoztatást szerezni kívánnak, azon élénk érdeklődés mutatja, melyet a fővárosi, továbbá az ország minden részéből a fővárosba látogató vidéki, nemkülönben a muzeum megtekintésére szép számban megjelent külföldi közönség tanúsított az uj intézmény iránt. Hosszú időre terjedőleg legnevezetesebb napja lesz a mezőgazdasági muzéumra nézve 1897. évi szeptember hó 20-ika, mely em-

103—104.

SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1 8 9 7 . DECZEMBER HO 25.

amiről eddig talán sejtelme sem volt,, hogy a mezőgazdaság mily tág térre terjed, a nép életében mily nagyjelentőségű - szerepre van hivatva és tudományos iránybari mily érdekes és fontos tanulmányokra szolgáltat bő anyagot. Másrészt a külföldi látogatók a muzeum révén hazánk mezőgazdaságának jelen állapotáról ós múltjáról, ha nem is teljes, de mégis eléggé becses tájékoztatást szolgáltató képet nyerhetnek, minek haszna annyival inkább szembeszökő, minthogy a külföld több irányban helytelen, sőt rossz indulatu tendencziózus czélzattal van mezőgazdaságunk helyzetéről informálva. E hamis és ránk "nézve káros nézetek eloszlatása muzeumunknak kiválóan becses és hálás rendeltetése és jólélekkel állitható, hogy ez néhány figyelemreméltó esetben máris sikerre vezetett. A muzeum ezon fontos rendeltetését illetőleg kívánatosnak jelezhető, hogy abban azon törekvés kifejezést nyerjen, miszerint az általános ismeretek terjesztésének, félkarolása mellett elsősorban a nemzeti irány jusson érvényre, vagyis hogy a hazai mezőgazdaság állapota kiváló gonddal figyelemre méltatva, fejlődési korszakai minden irányban megfelelően feltüntetve legyenek. A múzeumban ezidőszerint fennálló hézagok betöltése azonban, mi az éppen előadottak szerint valóságos közérdeket képviséi, nemcsak időt, hanem megfelelő költséget-és munkatételt is kiván. Nagy szerepet játszik itt nevezetesen a költségkérdés. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a praktikus amerikaiaknak nagyon igazuk van, ha azt mondják „ Time is moncy". (az idő pénz), de viszont az is áll, hogy pénz-, zel esetleg sok időt lehet megtakarítani ós hasznosítani. E mondásokat muzeumunkra alkalmazva, i azon eredményre jutunk, hogy muzeumunk, mely idáig még nagyon kevés idővel rendelkezett, mindennemű igényt ki nem elégíthető kezdetleges volta tehát nem róható fel neki bünül, de annyi is bizonyos, hogy mostani költségadománya mellett, melyet egyébiránt korántsem kívánunk becsmérelni, nagyon is hosszú időre és e szerint az iránta érdeklődéssel viseltető közönségnek sok türelemre lesz szüksége, mire mindazon igényeknek eleget tenni képes lesz, melyek vele szemben több-kevesebb jogosultsággal támaszthatók. Ha már egy régi festményekből álló képtár, azon korlátólt határoknál fogva, melyekben annak tevékenysége természetszerűen mozoghat, bizonyos megállapodásra van utalva, de ilyenben is tér nyilik a működésre : mennyivel inkább áll ez valamely másféle, pl. természetrajzi és még inkább egy határaiban ki sem jelölhető mezőgazdasági muzeumra nézve, melyben a tulajdonképi mezőgazdasági tárgyakon kivül számos egyéb tudományszakma és ismeretág képviseltetésének van jogosultsága, sőt ez okvetlenül szükséges is. Mily mértékben lesz úálunk összekapcsolandó a mezőgazdasági muzeum az élettel, a gyakorlattal, az ma még alig állapitható meg biztosan. E kérdés megoldását a felmerülő szükséglet és mindenek előtt a lehetőség számba vételével kell a jövőnek átengedni. Tényképpen egyelőre elég lesz csak annyit jelezni,- hogy muzeumunk akkor fog gyakorlati irányú u. n. kézzelfogható eredményt felmutatni tudni és fog e részben sok jogos igényt kielégíteni, ha az élettel való kapcsolattól nem lesz elzárva, illetve ha mód nyujtátik neki arra, hogy ezt a kapcsolatot létrehozhassa. Föltéve, hogy ily kapcsolat tényleg létre jön, mindenesetre kerülendő lesz oly szereplése a muzeumnák, melynek kifolyásaképen egyesek érdekében mintegy ügynöki teendőket végezni kényszerülne. Tárgyilagossága és a napi szükségletek elintézésétől való távoltartása, mit az intézmény természete követel, annyival inkább kívánatos, sőt szükséges, minthogy ilyféle működés a muzeüm személy-

zetét tulajdonképi hivatásától elterelve, oly lejtős térre csábítaná, mely inkább tudományos irányban a kívánatos működését kedvezőtlenül befolyásolná. Ezen elv felállítása mellett azonban nem tartjuk kizárandónak azt, hogy a muzeum a kellő határok megállapításával a közvetítést is ne. vegye fel tevékenységi programmjába. Ilyesmi azonban a költség kérdésén kivül az alkalmazandó személyzet minősége és számával is szoros összefüggésben van és könnyen belátható, hogy e két alapföltétel megfelelőteljesítése nyújthat csak reményt arra, hogy a muzeum azt a rendeltetést,- melyet neki némelyek ezen irányban tulajdonítanak, valóban be is váltsa. ' Az e részben teendő dispozicziók terjedelmétől függ nevezetesen, vájjon mennyire lesz képes a muzeum saját hatáskörében a gazda-, sági ismereteket terjeszteni és népszerűsíteni, a mezőgazdaságra alkalmazott tudományt fejleszteni, a tudomány által kijelölt és a gyakorlatban hasznosnak bizonyult vagy Ígérkező vívmányait az életbe átvinni, a mezőgazdasági technika fejlesztéséhez és alkalmazásához hozzájárulni, modell-mühelyt berendezni és fentartani, vizsgáló vagy egyéb állomásokat hozzákapcsolni stb. Mind oly feladatok, melyek megoldása a muzeum hatáskörében helyet találhatnak. Minden körülmény között nagy suly helyezendő a muzeum kebelében levő könyvtárra, melynek minél teljesebbnek kell lennie. E részben azon programmpont volna szorosan betartandó,' hogy a muzeum könyvtára szerezze össze első sorban is a mezőgazdaság bármely ágazatában, bármikor és bárhol magyar nyelven megjelent müveket, füzeteket és folyóiratokat s az e részben való kiegészítést tartsa folytonosan szeme előtt. Idegen nyelvű hasonló kiadványokból oly gazdasági tárgyúak szerezendők be föltétlenül, melyek Magyarország területén jelentek meg vagy pedig a magyar mezőgazdaságra vonatkoznak. Az ez időszerint megjelenő vagy közelebb megjelent idegen nyelvű kiadványok fölvétele a könyvtárba már csak tanulmány czéljából sem nélkülözhető, de itt költségkímélés szempontjából sem lehet másra, mint csak a legkiválóbb és legszükségesebb müvek és folyóiratok beszerzésére szorítkozni. A könyvtárunk elég széles alapra való fektetése és annak kiegészítése nem csekély áldozatot követel, de ezen áldozattól vissza nem riadva, idejét ős jó alkalmát látjuk elérkezettnek arra, hogy hazánkban oly könyvtár letesüljön, mely a mezőgazdasági irodalmat teljesen kielégítő módon felöleli és nevezetesen a hazai e nemű irodalmi jelenségeknek -teljes gyűjteményét foglalja magában. A régi munkák nagyrésze, valamint egyes szerzők magánkiadásában megjelent ide tartozó irodalmi termékek pénzen egyáltalában beszerezhetők nem levén, a muzeum különö. en ebben az irányban apellál gazdaközönségünk egyébiránt máris örvendetesen tapasztalt nagylelkűségére, kérve, hogy ilyféle nyomtatványokat vagy akár kéziratokat is, mint melyek sok esetben . értéktelen lomképen alkalmatlankodnak, itt pedig esetleg nagy hézagot töltenek be, a muzeumnák akár több példányban is ajándékul juttatni szíveskedjenek. Azon kérésnek, hogy ilynemű ajándékozás több példányban kívánatos, alapja az, hogy az itt több példányban összegyűlő müvek esetleg más könyvtárakkal más munkákért becseréltetnek, vagy pedig ilyeneknek kiegészítés végett ajándékul adatnak. Főrendeltetése lesz mindenkor a muzeumnák továbbá, hogy a mezőgazdaság fejlődését, történelmi szempontból, általános irányban kövesse, de kivált a hazai mezőgazdaság történetét és kulturfokait tanulmányozza és azokat a tárgyakat és adatokat szem elé állítsa, melyek erre vonatkozólag megszerezhetők. E végből muzeumunkban egy külön osztály állit-.

1803 tátott fel, melyben régi okmányok, egyéb ira tok, nyomtatványok, képek, térképek s egyéb régiséges összegyűjtve vannak kiáltva. Végül a m. kir. mezőgazdasági muzeum jelenlegi személyzetéről is megemlékezve, megjegyzendő, hogy folyó évi augusztus hó 31-étől fogva az igazgatói teendők ellátásával ideiglenesen Bálás Árpád kir. tanácsos; nyugalmazott gazdasági akadémiai igazgató van megbízva, muzeumi őrré ideiglenesen Paikert Alajos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tiszteletbeli titkára van kinevezte,Fényes László volt ideiglenes gondnoknak f. é. szeptember hóban történt elhalálozása után pedig mint napidíjas, a gondnoki teendők ideiglenes ellátásával Madarász Jenő, volt országgyűlési képviselő van alkalmazva, az irnoki teendők végzéséve! pedig a szükséghez képest egy irnok fogadtatik fel. A muzeum szervezeti szabályzatát Paikert Alajos előadójának dolgozata alapján a muzeumi előkészitó bizottság beható tanácskozása tárgyává tette s azt a földmivelésügyi miniszterhez beterjesztette. A m. kir. mezőgazd. muzeum épületei. Általánosan el van ismerve, hogy az 1896-iki ezredéves kiállítás legfőbb díszét képezte azon épületcsoport, melyben a történelmi kiállítás volt, most pedig a m. kir. mezőgazdasági muzeum van elhelyezve. Ezen épüíetcsoport zseniális tervezője, Alpár- Ignácz müépitőnk e nagyszerű alkotásával nemcsak magának biztosított méltó hírnevet,-hanem a magyar építészetnek is elismerést és dicsőséget szerzett. Miként jutott a mezőgazdasági muzeum ezen épületek birtokába, az fentebb már említve volt, a következőkben pedig a szóban forgó épületcsoport rövid leírását adjuk. | A történelmi épületek a magyar építészetnek a legkésőbb kortól fogva Mária Terézia uralkodásáig való fokozatos fejlődését mutatják és e végből három különvált csoportra, 1. az Árpádházkori román, 2. a csúcsíves góth s 3. a renaissance korszakbeli épületcsoportra oszolva mutatják be az építkezés azon stíljét, melyben hazánkban főnevezetességü épületek emeltettek a századok folyamában. Az Andrássy-uton jövet, a városligetbe vezető uj hidon áthaladva s azután jobbra tartva a városligeti tó egy kiágazásán keresztülvezető híd végén a Széchenyi-sziget bejáróját a főbejáró, u. n. Diakovári kapu határolja, melytől balra a román, jobbra a csúcsíves épületcsoport esik, szemben pedig a renaissance épület tűnik fel 1. Az Árpádházból származó királyok korszakabeli épületcsoport. Ez a csoport az építkezést Szent-Istvántól fogva az 1300-ik évig mutatja. Az épület nyilt folyosójára lépve, egy klastrom udvarát látjuk, melynek oszlopos tornáczában minden egyes oszloptalapzat és fej más-más és régi magyar épületek természetnagyságú utánzata s egyéb tagozatainak szintén hazai épületek szolgáltak mintául. A zárdaudvar mellé épült kápolna a tizenharmadik század építkezésének szellemében szabadon . van komponálva, az abban levő oszlopfejek és a portálé a Szent-István király által alapított jaáki (Vas - vármegye) benczés apátsági templomnak térmészetnagyságu utánzata. Az épület ellenkező részén levő u. n. királyszobák, melyekben jelenleg a mezőgazdasági muzeum igazgatósági irodája van, kiválóan ízléses gazdag díszítése által tűnnek fel. 2. A csúcsíves góth izlésü, röviden és általánosan Vajda-Hunyadvári épületnek nevezett épületcsoport. Ez a későbbi középkori, az Anjou- és a Jagello-házbeli királyok korszakától a Mátyás király korszakáig terjedő időszakbeli építkezést tünteti fel. Az épületet a tervező szabadon komponálta. ' "

1802 Főhomlokzatát korai góthizlésü, jobbfelől egy tagozatlan korai góthizlésü torony határolja, melynek csúcsa és tetőzete Vajda-Hunyadvárának „Nyeboisza" nevü tornyát utánozza. Az épületcsoport tófelőli oldala a Nyeboisza-torony folytatásában (lásd a 157. ábrát) . természetnagyságu utánzata Vajda-Hunyad várának. Az épület ezen részét a csütörtökhelyi (Szepes vármegye) templom gyönyörű kórusának kicsinyített utánzata zárja be. A diakovári kapun belépve, jobbfelől az épület főhomlokzatával állunk szemben, mely klasszikus góth Ízlésben szabadon van komponálva. A portálé fölött látható két alak Mátyás király híres fekete seregének : pánczélos vitézeit ábrázolja. Igen szép formákat mutat a kapuzat fölött levő kitűnően sikerült színes üvegü kerek ablak u. n. rozetta. A főhomlokzathoz csatlakozó udvari rész késői góth Ízlésben van komponálva. A hátsó festett fal olasz góthstilben van tartva és messze kiszögellő fapárkányzattal van ellátva. Azon Mátyás király és neje Beatrix királyné, Corvin János, Bakács Tamás bíboros és Vitéz János püspök czimerei vannak elhelyezve. A balszárny az udvar felől átmeneti stílusban van komponálva s azt a szép formájú segesvári torony határolja. A Benaissance-épület felé forduló oldalon látható nyílt lépcső Bethlen Gábor gróf keresdi .kastélyának lépcsőjét utánozza. Az udvar középső részét elfoglaló kut azon kut utánzata, mely valaha a bécsi Hohenmarkt-on állott. Pozsony város az 1526. évben Luttringer András hamburgi (Alsó-Ausztria) kőfaragó által e kutat, azon módosítással, hogy a rajta álló pánczélos lovag oly paizsot tartson kezében, melyen Magyarország czimere légyen rávésve, kifaragtatta és a városháza előtti térre állíttatta, hol az jelenleg is áll, a bécsi eredeti kut ellenben, más által helyettesittetve, már régen elpusztult. A góth épület belsejének földszintje természetnagyságban Vajda-Hunyad várának lovagtermét hiven utánozza. A többi helyiség régi magyar műemlékek motívumainak feldolgozásával szabadon van tervezve. A renaissance - épületen feltüntetett építkezési korszakok kezdetét a hátsó baloldal szegletén levő torony állitja elénk. A torony erkélye és ablakai a bártfai (Sáros vármegye) városház tornyának formáit utánozza. A torony felső része az ötágú fedéllel a brassói Katalin-bástya utánzata. A kronológiai sorrendben a hátulsó homlokzatnak a felső-magyarországi renaissanceizlésben tervezett része következik, mely német befolyás mellett alakult. Ezen épitésmodorra jellemzők a főpárkányzat fölött alkalmazott szaraczén Ízlésre valló végződések, mely forma valószínűleg Lengyelországon keresztül került Felső-Magyarországra. A Vajda-Hunyad várával szemben álló hátsó szeglet a franczia építészet befolyásáról tesz tanúságot a renaissance-ra. Ehhez egy ivezetes rész csatlakozik s azután jön a lőcsei városház (Szepes . vármegye) nehézkes négyszögletes tornya, továbbra a torony mellett az eperjesi (Sáros vármegye)-u. n. Rákóczy-ház homlokzatának egy része. A tófelőli oldalra a XVII-ik századbeli barokkhomlokzat került és végül, mint ezen az épületen bemutatott legújabb kori épitési modor feltüntetése következik a főhomlokzat, mely Fischer von Erlach, a bécsi Károlytemplom és sz'ámos más bécsi műemlék hírneves építőjének szellemében az u. n. MáriaTerézia-stilusban van alakítva, mint mely stílus Magyarország építészetének fejlődésére dönlő befolyást gyakorolt. Az előcsarnok, a főlépcső, valamint a kupolaterem is az első- emeleten Szintén a Mária^Terézia-stílust követi. Mindannyi helyiség tervezése valamely létező műemlék formáira támaszkodik. Kiemelendő nevezetesen, hogy az épület balszárnyának első emeletén levő szobasor, melyben

__ KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 25 1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM, a mezőgazdasági muzeum könyvtára és olvasó- . ség a gazdaságtörténeti tárgyak gyűjteményéterme van berendezve, az Esterházy herczegi nek van szentelve. Egyelőre két szekrényben családnak a XVIII-ik században épült eszter- csak régi térképek, okmányok, számadások és házai (Sopron vármegye) kastélyában levő kimutatások, főleg a Károlyi grófi s a Podmaszobasor hü utánzata, a jobbszárny földszint- niczky bárói család ajándékai vannak kiállítva, jén levő Bakács-kápolna pedig természetnagy- remélhető azonban, hogy ujabb nagyon kíváságu utánzata az esztergomi Bazilika ugyanily natos adományok utján a muzeumba különönevü kápolnájának, Magyarországnak az egye- sebben illő ezen osztály örvendetesen gyaradüli olasz renaissance stílusban teljesen meg- podni fog. E részben a muzeum már számos jó reményt keltő ígéretet kapott. őrzött műemléke. A m. kir. mezőgazdasági muzeum belső rendezése és gyűjteményei.

be-

Jelen leirás nem terjedhet a muzeum belső berendezesének és gyűjteményeinek beható tárgyalására. Erre talán más alkalommal kerül a sor. Most a szíves olvasót csak nagyjában kívánjuk tájékoztatni, hőgy a muzeum miként van jelenleg rendezve s melyik épületben miféle tárgyak vannak felállítva," mely lehetőleg rövidre vont leirás mellett azt az utat követjük, hogy a számokkal ellátott termeket épületenkint sorjában keressük fel. E vázlatos leírásunkat a

fíenassance-épületen kezdjük meg. A szép, de egyszerű előcsarnokba lépve, azonnal szemünkbe tűnnek királyunk és királynénk ő Felségeik, Tilgner Viktor kiváló szobrász által művészileg készített mellszobrai. A előcsarnok mennyezetén qvális alakú, nagy nyílás hagyatván, a szem egészen a kupoláig férhet, mely látvány nagyon kellemes benyomást tel. Statisztika. A földszinten maradva, jobb oldalt a félköralaku, nagy ablakokkal kitűnően megvilágított folyosóra kerülve, ott térképeket és grafikonokat láthatunk, részint keresztbe állított deszkafalakra, részint az épület falaira illesztve. A jó világosság lehetővé teszi nekünk, hogy az itt található, Frigyes főherczeg ő fensége, a" Károlyi grófi család, Zselénski Bóbert gróf, Somogy és Hajdú vármegyék, továbbá Debreczen városának ajándékát képező, érdekesnél érdekesebb kimutatásait, ha a részletekbe akarnánk mélyedni, akár órákig is.tanulmányozhatjuk. A fal felső részét hazánk némely vidékeit Spanrafft festő által festett igen nagy képek foglalják el. Szemben e folyosóval a baloldalon teljesen hasonló berendezés mellett az egész országra terjedő s általános statisztikai térképek és grafikonok, a gazdasági egyesületek elterjedésére, vagyonára, működésére vonatkozó táblázatos statisztikai kimutatások és térképek, a gabonatermelésre, birtokviszonyok, bevitel, kivitel, állatfajok elterjedését, a gazdasági előadók beosztását feltüntető, könnyű áttekintést nyújtó adatok kimutatásai foglalnak helyet. Czukor-, szesz- és malomipar. A 3-ik számumai jelölt köröndben a sárvári czukorgyár nagy modellje van felállítva, mely a maga nemében valóságos mestermü, amennyiben a belső berendezés a valóságos czukorgyár hü utánzataképpen ugy van elkészítve, hogy elektromos erővel minden gépmodell működésbe hozható. A muzeum azt az ezredéves kiállítás czukoripari csoport kiállítási biztosságától vásárolta meg. A 4-ik számú teremben egy gazdasági szeszgyármodell van felállítva, mely működésbe hozható. A czukorrépa nagyszámú modellben rendkívül tanulságos módon van bemutatva. Található itt mintaszerű alakú és szinü, helytelen alakú, nagyságú és szinü répa és torzulatai modellekben és rajzokban, a répa kártevő ellenségei, nevezetesen a nematódák feltűnően nagyítva, a répa vegyelemzése stb. Ugyané teremben terjedelmes liszt- ős korpagyűjtemény, vízi- és szélmalom modellek vannak kiállítva. Gazdaságtörténet. A Bakács-kápolna, mint erre igen alkalmas és ennek megfelelő helyi-

Külföld és társországok. Külföldi és társországbeli tárgyak egyelőre igen csekély számban vannak. A külföldet most még csak Amerika képviseli azon nagyon szép mag és terménygyüjtemény által, melyet a filadelfiai muzeum a mi muzeumunknak ajándékozott. Igen szép gyűjtemény van együtt Bosznia és Herczegovinából, az ezredéves kiállításon ezen országok pavillonjában kiállítva volt tárgyakból, melyeketa közös pénzügyminiszter muzeumunknak ajándékozott. A legtöbb látogató csodálkozva nézi az itt látható otromba, óriási, egyetlen vasszeg vagy pánt nélküli szekeret, az abba befogott ökrök valóságos kínzóját és az egyéb kezdetleges és esetlen alakú gazdasági eszközöket, azt tanúsítva, mily távol vannak még ezen országok a czivilizácziótól. Látható ott még két teherhordó ló, oly felszeréléssel, mint ez e vidéken szokásban van, szerszámok, ottani gazdasági állatok koponyái, végül egy mag- és kalászgyüjtemény nagyon tanulságosan összeállítva és azt féltüntetve, mily termények fordulnak elő e két hegyes országban a különböző tengerszinfölötti magasságokban. Trágyák, műtrágyák és vegyi szerek. A 8-ik számú kis terem a trágyafélék, a külön-' féle műtrágyák és vegyi szerek kiállítását foglalja magában, leginkább a Hungária és a Mogyoróssy és Stein-féle műtrágyagyárak ajándékai. Ugyancsak itt vannak istállómodellek a trágyakezelést, pl. a tőzegalom alkalmazását, továbbá a kezelést a trágyatelepen feltüntetve, Előbbi modellek Frigyes főherczeg ur Ö fensége, utóbbi Bovara Frigyes ajándékai. Gazdasági épületek. A 9-ik számú terem különféle épületek gyűjteményét foglalja magában. Itt látjuk nevezetesen a magyar-óvári gazdasági akadémia főépületének és belső majorjának igen csinos és hü modelljét az akadémia ajándékát, melynek látása a szemlélőben önkénytelenül azt a vágyat ébreszti fel, hogy a többi hazai gazdasági tanintézetek modelljét is ott láthatná. Igen tanulságos modellgyűjtemény van itt Hunyad, Szolnok-Doboka, Temes, Hajdú, Pozsony és Komárom vármegye jellegzetes gazdasági épületeit, leginkább kisgazdák építkezését, udvarokat feltüntetve, melyek legna • gyobbrészt a gazdasági egyesületek ajándékát képezik. Azonkívül istállók, magtárak, cselédlakások, górék, ólak stb. modelljei, fényképek és tervrajzok egészítik ki az érdekes összeállítást. Gazdasági gépek és eszközök. A 10-ik számú nagy teremben régi és uj ekék, boronák, extirpátorok, kultivátorok s egyéb talajmivelő eszközök, részben eredeti nagyságban, részben modellekben vannak összegyűjtve, mely gyűjtemény egyelőre még nagyon hézagos és rendszeres kiegészítésre vár. Nevezetesen kívánatos volna oly jellemzetes gyűjtemény egybeállítása, melyben a most már kiveszőfélben levő régi gazdasági eszközök kellően képviselve volnának. Valamivel teljesebb képet mutatnak az ugyanott összegyűjtött kézi eszközök, milyenek: ásók, kapák, kaszák, gereblyék, az ország különböző vidékeiről, de ez a gyűjtemény is kiegészítést igényel. Szénaboglyák, jászlak, úsztatok stb. modelljei szintén itt kaptak •helyet. Selyemhernyó - tenyésztés. A 11—16-dik számú helyiségeket mind a selyemhernyótenyésztés kiállítása foglalja el. Láthatókezek-

103-104.

SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

ben a hazai selyemhernyótenyésztési telepek, a beváltok, a gyárak s egyéb épületek modelljei igen szép összeállításban. Fölötte érdekesek a japán selyemhernyótenyésztésre vonatkozó eszközök, épületmodellek, szines képek, szövetek eredeti példányokban és meglepő az a természetnagyságu japáni alakesoport Japánországból hozatva, mely a selyemhernyótenyésztés ottani kezelést „ad oeulos demonstrálja." A 15-dik számú nagyterem, gazdag gyűjteményét tartalmazza a szederfa ültetésére és tenyésztésére vonatkozó tárgyaknak. A selyemhernyótenyésztés ügye iránt érdeklődéssel viseltető látogató itt és a szomszéd teremben órákra terjedő tanulmányanyagot talál a selyemhernyó fejlődését és tenyésztését, a górcsövezést, az etetést a legubózást, a párosítást, a gubóhárfák rendszeres készítését, a selyemhernyó és pille anatómiáját, azok betegségeit tárgyazó modellekben és mikroskópiai praeparatumokban. Szembeszökő módon van itt a hazai selyemhernyótenyésztés fokozatos terjeszkedése kubuszokban, grafikonokban, térképeken, vármegyei monográfiákban feltüntetve, az egész világ selyemtenyésztésének bemutató térképéről sem feledkezve meg. Kiegészíti ezen fölötte érdekes csoportosításokat a magyar nyers selymek és magyar selyemből Magyarországon és Francziaországban szőtt gyönyörű selyemminták kiállítása. A ki a selyemhernyótenyésztése gyűjteményét egészen rendszeresen és ismételve tanulmányozni óhajtja, annak ajánlható, hogy a termek számozásával ellenkező irányban, t. i. a 16-dik teremtől ~ kezdve haladjon a 11-dik számú teremig. A selyemhernyótenyésztési osztály összeállításának szakszerűsége is teljességgel annak nagymestere Bezerédy Pál miniszteri meghatalmazott tudására és Ízlésére vall, ki ezen Ügynek párját kereső, fáradhatatlan, buzgó apostola. Intézkedése folytán a teremfelvigyázó szolgánál bármely bazai és egyéb idegen nyelven irt ismertetést lehet ingyenesen kapni.

Ezzel befejezve a renaissance-épület földszinti helyiségeinek megszemlélését, az előcsarnokból a hatalmas arányú lépcsőzeten az első emeletre megyünk fel, miközben gondoskodva van, hogy a figyelmes látogató a lépcsők mentén a .falakra erősített, nagy arányokban rajzolt vármegyei térképeken is találhasson olyast, a mi netalán érdeklődését felkelti. A terjedelmes lépcsőházba fölérve és utunkat egyenesen folytatva, szemben velünk. Kozma Ferencz, vo!t miniszteri tanácsos, a magyar lótenyésztés mesterének Zala Györgytől mintázott érczszobrával állunk szemben, mely arra van szánva, hogy a mezőhegyesi parkot diszitse. Az első emelet ezen 37, 38 és 39 szám alá sorozott, voltaképpen csak egy termet képező tágas helyisége a m.' kir. állami ménesbirtokok s a gödöllői koronauradalom gyűjteményeit foglalja magában. Ezen nagy mértékben érdekes és gazdag kiállítás részletezését más alkalomnak tartva fent, itt csak ázt említjük meg, hogy annak főbb tárgyai a leghíresebb törzsmének szobrai ifj. Vastagh Györgytől, ugyanilyenek fölötte nagyértékü olajfestésü képgyűjteménye a hires állatfestő Blaas-tól, törzsmének fényképei leszármazási táblázatokkal nagy patkóalaku képkeretben, a kisbéri ménesben szokásos, a legrégibb időtől fogva használatos lebélyegző jelek feltüntetése patkóalaku keretben, lóistálló épületek kifutókkal, majorok, szeszgyár, elevátor, kendergyár és áztatok, gazdasági épületek, cséplőgép-garnitúra, mezei vasút, gépek, eszközök modelljei, mely gyűjtemények kiegészítéséül talajminták, nagyszámú térkép, fénykép, grafikon stb. köti le a szemlélő érdeklődését,

KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 25. mindannyi arról tanúskodva, mily magas gazdasági kulturafokot foglalnak el a m. kir. állami birtokok. És e szerint nem csoda, hogy a külföldi mezőgazdák előszeretettel keresik fel azokat, hogy hazánk mezőgazdaságának legmagasabb fejlődésfokáról szemtől-szembe meg-, győződést szerezhessenek. Az állami birtokok és a koronauradalom e kiállítása, melyhez a rendkívül világos és a történelmi kiállítás hagyományaképpen ott látható gyönyörű freskóképek fölötte díszes keretet adnak, okulást kereső gazdáknak egymaga elég vonzóerőt kölcsönözhetne arra, hogy a muzeumot felkeresni érdemesnek tartsák. Talaj gyűjtemény. Utunkat a jobb oldalon folytatva a 36-dik számú teremben a gazdasági egyesületek ezredéves kiállításából ajándéképpen származó nagybecsű gyűjteményét láthatjuk különböző vármegyék gazdasági talajmintáinak." Ugyanitt találhatók József főherczeg és Coburg Fülöp herczeg ő fenségének, a Károlyi grófi család és egyéb uradalmak talajgyüjteményei, melyekhez még szőlőtalajok, talajelemzések, geológiai és talajtérképek járulnak, a falakon pedig Pongrácz Károly festőművésznek különféle vízrajzi objektumokat feltüntető olajfestményei vannak fölakasztva, milyenekből, nagy számuknál fogva, a következő termeknek is jutott. Képtár és időleges kiállítások helyisége. Az e teremmel kapcsolatos szobák, melyek diszes freskóik .által tűnnek ki, jelenleg a Pállik Béla kiváló festőművészünk által utolérhetetlen művészettel festett juhokat, továbbá lovakat és más tárgyakat feltüntető képek vannak kiállítva, melyeket elismerésre méltó szívességgel a nevezett festőművész a legönzetlenebbül, teljesen díjtalanul engedett át kölcsönképpen a muzeumnak. E helyiségek idővel létreiövő, a muzeum keretébe illő képtárnak, időleges specziális kiállításoknak, könyvkiadók mezőgazdasági tárgyú kiadványaik gyűjteményének, uj találmányok közszemlére bocsátásának vannak szánva. Népviselet- és háziipar. Az e helyiségekbe nyiló 4 szobába a népviseletek s a háziipar tárgyai jutottak. A népviseletek közül emuzeumban természetesen csak oly viseletek foglalhatnak helyet, melyek kizárólag mezőgazdasággal foglalkozókra venatkoznak. Somogy vármegye ajándékaképpen egyelőre e nemű viseletek közül csak egy Somogy vármegyei juhász és kanász tipikus öltözetű alakjai jelzik ezen gyűjtemény kezdetét. A háziiparágak közül itt csak mezőgazdasági nyerstermények módjainak feldolgozása és oly használati tárgyak előállítása ölelhető fel, melyek a mezőgazdasággal . foglalkozó népre nézve jellemzők, vagy annak nélkülözhetetlen szükségleti tárgyait képezik. A háziipari tárgyak közül itt láthatók: népöltönyök, szövetek, varrottasok, hímzések, szalmafonás, kosárfonás, seprükészités, fafaragás, szövőszékek, kötélverés stb. végül egy kisgazda konyhaberendezése mutattatik be. Számos fénykép a tárgyak hiányát pótolja. Ezen osztálynak összeállítása egyelőre még nagyon tökéletlen és rendszeres kiegészítésre vár, annyi érdemet azonban már most is lehet neki tulajdonítani, hogy a kezdet meg van indítva. Itt meg. kell említenünk, hogy a magyar kereskedelmi muzeum szíves volt nála forgalomba levő háziipari tárgyak, kölcsönadása által a gyűjteményünkben mutatkozó űröket esetről-esetre kitölteni. Vizépitészd és kultúrmérnökség. Az előbbi, tökéletlenségekkel bővelkedő osztályból kilépve, a látogató abban találhat kárpótlást, hogy muzeumunk egyik legtökéletesebb osztályába, a vizépitészetibe jut. Ez az osztály, mely teljességre nézve külföldi szaktekintélyek állítása szerint egyedül áll a maga nemében, a renaissance-épület első emeletének egész homlokzatát tölti, be s a neki jutott helyiség minősége nagy és szá-

1813

mos ablakaival oly alkalmas, mintha csak a kiállítás számára volna épitve. Büszkeség érzete szállja meg a hazafi kebelt, midőn itt derék mérnöki karunk szebbnél-szebb mestermüveit veszi szemle alá a nagyterjedelmü mérnöki tevékenység minden ágából ős a szakértő napokig tartó tanulmányt végezhet ezen osztályban, melynek figyelmes megtekintése egyébiránt az ilyen ügyek iránt érdeklődő laikust sem hagyhatja hidegen. A muzeum jelen leírásának keretébe nem illeszthető a vizépitészeti osztály tüzetes ismertetése, kénytelenek vagyunk tehát az osztálynak csak általános beosztásának vázolására és a tárgyak rövid felsorolására szorítkozni. Az osztály középső részét, mely az előcsarnok fölött a szép kupolateremben van, Széchenyi István gróf életnagyságú alakja egy szikla csúcsán állva foglalja el, mely sziklán a jobb oldalt Vásárhelyi Pál'hirneves vízszabályozási mérnök, a Vaskapu első tervezőjének, baloldalát lent pedig egy szegedi kubikos munkás szintén életnagyságú alakja foglalja el. A csoportozat, mely csak egy kis töredéke az ezredéves kiállítás vízrajzi pavillonjában kiállítva volt sokkal nagyobb csoportozatnak, azokat kívánja monumentális módon megörökíteni, kik a Duna-Tiszászabályozás fő tényezői voltak. Szemben e csoportozattal ismét életnagyságú alakokban a szegedi kubikost gyékénysátrával s annak belső berendezésével, egy másikban ugyanilyent talicskáját holmijával megrakott, egy másik munkahelyre vándorolva tünteti fel élethűséggel. E terem falain általánosságokra terjedő nagyérdekü térképek vannak felfüggesztve, melyek között a külföldi szakférfiak, sőt a német császár előtt is méltó feltűnést, keltett, hazánk vizjelző szolgálatának berendezését mutató nagyérdekü térkép érdemel kiemelést. Ugyanott láthatók a Pokomy Tivadar mérnök által készített, Magyarország erdőségeit, vizet át-és át nem eresztő talajait, csapadékterületeit stb. feltüntető domborművű térképek, továbbá pa.rt védőmü-modellek, folyamszabályozási minták stb. A Széchenyi-szoborcsoport felé arczczal fordulva, a balfelőli terem és köröndben a Duna és mellékfolyóit, a jobbfelőli teremben és köröndben pedig a Tisza ós mellékfolyóit szabályozó társulatok áltat végzett vizmüvi. munkák vannak feltüntetve nagyszámú térképben, hossz- és keresztszelvényekben, fényképekben, különös súlyt fektetve oly térképek bemutatására, melyek a szabályozás előtti állapotot a szabályozás után beállott változásokkal hasonlítják össze. Nagyon érdekesek ós a be nem avatottak felvilágosítására is kiválóan alkalmasak a nagyszámú zsilip, duzzasztó és partvádelmet mutató modellek s azok, melyek Medveczky Zsigmond kir. főmérnök mederszabályozási eljárását mutatják be. A szabályozásra vonatkozó több monografia is helyet foglal itt. . Megemlitendck végül azon tanulságos objektumok, mélyek a még . csak rövid idő óta, első sorban a mezőgazdaság érdekében oly áldásosán működő kulturmérnökség dolgozatait, lecsapolásokat, öntözéseket, alagcsövezéseket általános és részletes térképekben és modellekben stb. ábrázolnak. Az egész osztály tárgyait a földmivelésügyi minisztérium és annak közvetítésével a vizszabályozó társulatok bocsátották a muzeum rendelkezésére, a rendezés fölötte szakszerűen ós ügyesen végrehajtott nehéz munkája pedig Pokomy Tivadar mérnök érdeme. Ésterházy-tr aktus. Könyvtár és olvasóterem. _Ha a vizépitészeti osztályból jobbra tartva folytatjuk szemlénket, a renaissance-épület legdíszesebb helyiségébe, az u.'n. Esterházy-traktusba jutunk, mely, mint fentebb említve volt, az eszterházai herczegi kastély - egy részének belsejét utánozva, gyönyörködtető képet mutat. E nagy művészettel és pazar fénynyel kiállított

1802__KÖZTELEK, helyiségekben van. a jnuzeunj .könyvtárának egyelőre szerény kezdete elhelyezve, szaklapok vannak a látogatók számára kitéve, a 45-dik számú Mária Terézia-szgbában pedig az a dísz-ivókészlet van felállítva, melyből királyunk Ö Felsége az ezredéves kiállítás borászati csarnokában régi tokaji bort Ízlelt. Szőlészet és borászat. A most következő két szoba és folyosó a szőlőszeti és borászati tárgyak gyűjteményének jutott. E mostani alakjában fölötte hézagos kiállítás távolról sem tarthat számot arra, hogy muzeumunk e két nagyfontosságú ős terjedelmes ágát méltóan képviselje. Ez a jövőnek van fentartva.°Egyelőre csak oly tárgyak láthatók itt, melyek az ezredéves kiállításból muzeumunknak jutva, erre való anyag hiányában, szerves kapcsolat nélkül felállítva, némely látogató figyelmét mégis felébreszthetik. Ilyenek: szőlészeti eszközök, kapák, ollók, kések, fűrészek, sajtók modelljei, permetezők, a permetezés különböző nemei szép modellben, ojtványok, ojtványgép, a szőlő ellenségei, térképek, grafikonok, tervrajzok, statisztikai kimutatások stb. Kiválóan érdekesnek mondható azon nagyterjedelmü szőlőlevélgyüjtemény, mely Kövessy tanár eljárása szerint fényképlenyomatban meglepően hűen adja vissza a szőlőlevél formáját, mely gyűjtemény azonban nem nyerhetett kedvező elhelyezést, mert más alkalmasabb hely hiányában a melléklépcső falain kellett elrendezni. Dohány. Legutoljára maradhat a renaissance-épületben a nagy lépcsőházban felállított dohány- és gyapjugyüjtemény megtekintése. Mindkettő mostani terjedelmében még nagyon hézagos és kiegészítést igényel. Igen tanulságos és régiségénél fogva becses az Országos Magyar Gazdasági Egyesület állal annak muzeumából ajándékképpen idekerült dohánylevélgyüjtemény az 1860-as évekből, oly fajtákat bemutatva, melyek e része most már nem létezik. Vannak itt továbbá dohánygyár, száritópajták, a dohány-szivar és a szivarkagyártásnál használt gépberendezések modelljei, mindannyi a m. kir. dohányjövedéki igazgatóság ajándékai. Gyapjú. A lépcsőház átellenes oldalán végre különböző zsírban nyirt, háton és gyárilag mosott gyapjuminták találhatók, leginkább a Károlyi grófi család, a Somogy vármegyei gazdasági egyesület, a Heller és társa gyapjukereskedő czég, a gyapjú mosó részvénytársaság stb. ajándékai. Vajda-Hunyadvári épület. Az épület főbejáró ajtaján belépve, a csinosan díszített és vadászizlésben bútorozott fülkében Ö felségének Stettka Gyula által készített kép alakja vadászruhában tűnik szemünkbe. Jobbra és' balra a folyosón erre való anyag hiányában, mintegy csak az ür kitöltése czéljából erdészeti modellek, pl. a facsusztatást és a tutajozást a hegyekben, gerebent, fürészmalmot, a delibláti homoksivatag befásitását feltüntetve vannak felállítva. Üvegszekrényekben elég szép gyűjteménye van kiállítva kitömött vadaknak, vadászeszközök, továbbá térképek Magyarország erdőségeit és havasi legelőit feltüntetve, fényképek az állami erdészet köréből, farügygyüjtemény, a fa feldolgozására vonatkozó gyűjtemény, fakorongok, kitömött vaddisznó stb. Állattenyésztés. A baloldali folyósón végig haladva és baloldalra tartva, feltűnik előttünk a szép arányai által kiváló, a vajda-hunyadvári lovagtermet hűen utánzó nagyterem, mely az állattenyésztés körébe tartozó tárgyakat foglalja magában. Különös kiemelést érdemélnek az ugy szakszempontból, valamint művészet tekintetében kifogástalan ifj. Vastagh Györgyféle hazai szarvasmarhák szobrai, melyek a gazdasági egyesületek ezredévi kiállításából származó ajándék és mindenki figyelmét lekötik. Vannak e teremben továbbá még tej-

1897. DECZEMBER HÓ 251 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

gazdasági épületek, gépek és eszközök, szarvés bőrgyüjtemény, a tej elemzésére szükséges műszerek, fényképek, színezett képek, grafikonok, térképek stb. Halászat. A következő terem és fülkében a halászat lett besorozva. Láthatók itt a halászok által használt különböző hálók, varsák, szigonyok, színezett fényképek, hazai halászati térképek. Üvegszekrényekben igen tanulságos összeállítása látható továbbá a hazai legközönségesebb halaknak, a halellenségeknek és be van mutatva a halak anatómiája, fejlődése és tápláléka borszesz-praeparátumokban. Növénytermelés. Gabonafélék. A lépcsőn, szemben a Forgó és társa által készített színes üvegü gyönyörű rozettával felhaladva, a lépcsőház folyósóin kezdetét veszi növénytermelés körébe tartozó tárgyak kiállítása. Találunk itt egy teljes gyűjteményt mindazon magvakból bemutatva, melyek mezőgazdaságilag termesztetnek, kalászgyüjteményj gyökérpraeparatumok, a hazai búzáig rozsok és árpafélék maggyűjteménye kereskedelmi szokvány szerint osztályozva. Igen érdekes _ a hazai gyomnövények terjedelmes herbariuma József főherczeg ő fenségének ajándéka. Következik azután zabok, tengerik és babfélék maggyüjteménye szintén szokvány szerint elrendezve s oly maggyüjtemény, melyben többféle repcze, köles, lóhere, luczerna van képviselve, . továbbá terjedelmes tengericsőgyüjtemény. Kereskedelmi növények. A kereskedelmi növények a 18. és 19. számü szobákban külön helyiséget kaptak. Láthatók itt a komlótermelésre vonatkozó modellek, Biedermann Ottó lovag ajándéka, kender és len félig és egészen kikészítve, seprüczirek, olajos növények, paprika,, nád, sikárfü, gyógynövények és ilyenek szárítására használt száritóház modellje, Aghélll József plébános ajándéka. Az erre következő emeleti lovagteremben fel van állítva az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ajándékából ide jutott nagy kalász-, gyüjtemény, gyökérgyüjteinény, József főherczsg ő fensége ajandéka, a rét flórája, Keglevich István gróf ajándéka, Rovara Frigyesféle mütrágyázási kísérletek eredményei, éppen nevezettnek ajándéka, fiimagVak s egyéb kultúrnövények magvai kártékony és hasznös rovarok gyűjteménye, sáskairtás modellje stb. Kertészete Ugyan e teremben a Mauthner Ödön ajándéka utján kitűnően képviselt, egyébként pedig a jövőben jobban kifejtendő, a kertészet körébe eső gyűjtemények foglalnak helyet. Azt a teljessége által párját ritkító kerti mag- ós terménygyüjteményt. mely az ezredéves kiállításban Mauthner Ödön saját pavillonjában volt kiállítva, éppen nevezett elismerést érdemlő nagylelkűséggel egészen muzeumunknak ajándékozta. MéhészetA méhészeknek egyelőre csak két kis helyiség volt rendelkezésre bocsátható, de Kovács Antal m. kir. méhészeti felügyelő azokban oly ügyesen állított fel eléggé kimerítő a méhre és a méhészeti eszközök és terményekre terjedő gyűjteményt, hogy az érdeklődő jóformán mindent feltalál itt, amiről tájékozást nyerni óhajt. Baromfitenyésztés. A Vajda-Hunyadvárában felállított gyüjteményék sorozatát a 25. és 26-ik számú helyiségben felállított baromfitenyésztési tárgyak fejezik be. Egy baromfiudvar egy galambudvarral szemben festői módon csoportosítva foglalja el a folyosó végeit, közben baromfifajok kitömve a falakon pedig igen szép és tanulmányos képek és tollgyüjtemény foglalnak helyet. Láthatók továbbá még a baromfi értékesítésére, tenyésztésére, szállítására vonatkozó gyűjtemények és be van mutatva a tojás és leölt baromfi csomagolásának okszerű módja, a hizlalás, végül igen szép összeállításban szemlélhető egy rendszeres tojásgyüjtemény, baromficsontvázak, fészkek, ellenségek és irodalmi müvek,

A m. kir. mezőgazdasági muzeum látogatása. A mezőgazdasági muzeum helyiségei fűthetők nem lévén, azokat sajnos, téli időbeli a nagy közönség elől el kéli zárni, mi riielíett ázonban megengedtetik, högy egyes személyek vagy csoportokban megjelenő látogatók, ha ez iránt az igazgatóságnál jelentkeznek és kívánságok figyelembe vehető, a muzeumot vezetés mellett szemügyre vehetik. A muzeumnak deczember hó 8-án történt bezárásáig a megnyitás napjától fogva összesen 26651 látogatója volt. Csupán azon napokat számítva, melyeken á muzeüni á közönség Szániárá nyitva állott, átlagosan 377 látogató esik egy napra. Az eddig előfordult legnagyobb száma a látogatóknak a muzeum fennállása óta 1807, a legkisebb 14 volt. Előbbi nap kellemes időben vasárnapra, utóbbi kedvezőtlen időjárás mellett hétfői napra esett. A látogatóközönségben tapasztalható hangulat után ítélve várható, högy a jövőben, amikor az intézmény szélesebb körökben ismeretes lesz, a látogatók és érdeklődők száma még inkább emelkedni fog. Végszó. Ha a szives olvasó még nem vesztette el próbára tett türelmét és eddig követett a mezőgazdasági muzeum leírásában, akkor légyen szives előadásomnak még egy kis időt szentelni. A szives olvasónak bizonyára nem kerülte ki -figyelmét, hogy nagyon kevés tárgy jött itt szóba, melynél azon megjegyzés nem tétetett, hogy a muzeum azt nagylelkű ajándékozásnak köszöni, ' Ha a múzeum ezentúl brfetidéleSeii fe|s lődni akar; tnite áz ölap megvetése után s&ükSég van, akkor a gazdaközönség jóindulatát továbbra is igénybevenni kénytelen. A hírlapokról az a mondás ismeretes, hogy azok a legjobbak, melyeket a közönség maga szerkeszt. Hasonlót lehet a muzemukról is mondani: az a muzeum a legteljesebb, melyet a közönség szeretetébe fogad és szorgalmasan gyarapit. Mert ha pénzzel sok esetben még muzeumnál is sokat lehet elérni, de muzeumi gyűjteményeket, melyek értéke gyakran nem azok pénzértékében található fel, csakis a közönség felkarolása mellett lehet teljes sikerrel kiegészíteni. Azéft tehát legyen szftaad ezúttal is a gazda közönséghez fordulva, azt a kérést tolmácsolni, hogy a mezőgazdasági muzeum ügyét szeretetébe fogadva, azt erre való tárgyak felajánlása és ajándékozása által minél inkább gyarapítani szíveskedjék. Ily tárgyak lehetnek : könyvek, régi ök mányok s egyéb nyomtatványok, füzetek, röpiratok, képek, térképek, emléktárgyak:, érmek, modellek vagy térmészetnagyságu eszközök és gépek, faragványok, termények, termékek stb. Ily tárgyaknak önként leendő átengedése ügyében azok előleges bejelentése kívánatos és e részben való felszólalások m. kir. mezőgazdasági muzeum igazgatóságához (Budapesten, Városliget, történelmi épületcsoport) intézendők.

ÜZEMTAN. Rovatvezető : Hensch Árpád.

Á haszon állattartás helyes aránya. A modern gazdálkodásnak egy sajátos jellemvonása, hogy a gazda minden intézkedésénél az üzleti szempontok kiváló méltatására van ráutalva, különben nem boldogulhat. Akár befektetésekről van szó, akár üzemrendszerének módósitásáról, vagy a termelés irányának változtatásáról, mindig az első kérdés az kell hogy legyen, hogy intézkedése üzleti szempontból helyes-e, kifizeti-e magát ?

1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. Gazdáink, nagyrésze a termelés: technikájára sokkal nagyobb súlyt helyez, mint az oekonomiai, vagyis üzleti oldalára, melyet sokszor egészen mellőznek s aminek nem ritkán az a végzetes következménye, hogy a termelés technikájának nagy tökéletessége daczára mégis hiányzik a jövedelem. Ezen fontos tétel igazolására választottam ez uj rovat bevezetéséül is a czimben foglalt tárgyat. Tettein ezt azonkívül azért is, mert meggyőződésem szerint a haszonállattartás helyes aránya azon sarkpont, mélytől valamely gazdaság jövedelmének mértéke, állandósága és biztossága elsősorban van feltételezve. Ha ez a sarkpont gazdaságunk mechanizmusába kellően beillesztve nincs, ennek működése nem lehet normális, a működés eredménye, a jövedelem nem lehet a követelményeknek megfelelő. Hogy a haszonállattartás helyes, aránya alatt mit kell érteni, szaktársaim előtt annyira ismeretes, hogy a bővebb fejtegetéseket bátran mellőzhetem. Általában helyesnek akkor tartják ezt az arányt, ha állatállományunk egyrészt a rendelkezésre álló takarmány- és alomfélek, illetve legelők értékesítésére elegendő, ha másrészt az utána származó trágya a szántóföld termőerejének fentartására elegendő. Az utóbbi szempont a lényegesebb lévén, a tartandó állatok létszámának megállapításánál ebből kell kiindulnunk. Ösmernünk kell tehát elsősorban tartandó haszonállataink trágyatermelő képességét, azonkívül a szántóföld trágyaszükségletét. Ha főképpen teheneket tartunk és ezeket istállózzuk, egy db számos marha után, rendes kezelést föltéve, 120 q. középérettségü trágya nyerhető; ha továbbá középszerű talajjal van dolgunk, melyet termőerejének fentartása czéljából 4 évenkint 160 q.-val kellene megtrágyáznunk, akkor a %oldankénti és évenkénti trágyaszükséglet 40 g.-í tesz. Ennek biztosítására kellene tehát minden 3 kat. hold szántóföldre egy db számos marhát, vagyis 100 holdra 33 dbot tartani, mely létszámban, az igásállatok is benfoglalvák. Nagyobb trágyaszükségletnél esetleg 40 dbra emelkedik a 100 holdanként tartandó állatlétszám, még kevesebb trágyát igénylő földeknél esetleg 30-ra leszállhat. Helyesnek azért tartják ezt az arányt, mert feltételezik, hogy ekkora- állatállomány tartásnál a szántóföld kellő trágyázásban részesíthető, hogy a szántóföld ennek folytán megfelelő átlagos terméseket szolgáltat és megfelelő termések megfelelő tiszta jövedelmet is eredményeznek. Tényleg létezik is számos gazdaság, ugy nálunk, mint Nyugateurópában, mely a válságos viszonyok daczára teljesen kielégítő tiszta jövedelmet képes elérni és ezt a jövedelmet a haszonállaltartás emiitett arányának köszöni első sorban, mint ezt más alkalommal részletes adatok alapján kimutatni szándékozom. Azonban vannak oly gazdaságok is, amelyek a helyes állattartási arány daczára sem tudnak kielégítő jövedelmet elérni, míg viszont más gazdaságok a nagyon is hiányos haszonállattartás daczára kellően jövedelmeznek. A helyes arányú haszonállattartás tehát korántsem tekinthető általános érvényű s egyedül üdvözítő panacéának s azért kutatnunk kell azon körülményeket, melyektől a jövedelmező haszonállattartás feltételezve van. A haszonállattartás kedvező vagy kedvezőtlen hatása a gazdaság jövedelmére különösen két lényeges körülménytől függ. 1. Attól, hogy a haszonállatok után származó trágya a gazdaságnak mennyibe kerül? 2. Attól, hogg a szántóföldünkön ez a trágya hogy értékesül ? S ezek képezik e fontos kérdés üzleti -oldalát, mely tudtommal eddigelé még csak" nagyon kevés gazdaságban nyert megoldást, a

KÖZTELEK,

1897. DECZEMBER HO 25. 1803

legtöbb gazdaságban pedig nem is törődnek vele, mert feltételezik, hogy a fokozott trágyatermelés, minthogy a terméseket fokozza, a jövedelmet is kell, hogy fokozza. Pedig az istállótrágyázás épp ugy járhat deficzittel, mint a műtrágyázás. Vegyük csak a következő esetet: Juhtartó gazdaságokban vagy ott, hol a tej csak 4—5 krajezáron értékesíthető, könnyen megesik, hogy a takarmány rossz értékesítése miatt egy métermázsa trágya előállítási költsége 25 sőt 30 krrá emelkedik, amihez még a szántóföldre való szállítás és a teregetés költsége hozzájön, ugy, hogy minden métermázsa elterített trágya magának a gazdának 35, sőt távoli földeknél esetleg 40 krjábá kerül. Feltéve már most, hogy egy métermázsa trágya 5 kg. szemterméstöbbletet eredményez, amely átlagárakban számítva 30 krnyi értéket képvisel, az a végeredménye az ilyen trágyázásnak, hogy a gazda a felhasznált trágya minden métermázsájára esetleg 5 kr többletet fizet. Ilyen viszonyok közt — pedig hogy ilyenek is léteznek, lesz alkalmam kimutatni — a haszonállattartás nemcsak nem fokozza, hanem ellenkezőleg leszállítja a gazdaság jövedelmét. Régebben ilyen viszonyok közt. keletkezett az a felfogás, hogy az állattartás csak szükséges rossz. A jövedelem állandósítása, biztosítása és fokozására tehát korántsem elegendő a haszonállattartásnak kellő arányban való fölkarolására, hanem ahhoz feltétlenül szükséges, hogy a haszonállattartás egyúttal helyes arányban is folytattassék. Helyesnek pedig csak akkor tekinthetjük a követett irányt, ha a haszonállatok a nekik nyújtott takarmányt kellően értékesilik, t. i.v oly árban, mely legalább a takarmány előállítási költségének felel meg; ilyen értékesülés mellett a nyert trágya sem lesz túlságos drága s arányban fog állani annak értékesítési árával ugy, hogy az alkalmazott trágya minden egyes métermázsája nemcsak terméseinket, hanem jövedelmünket is fokozni fogja. Ahol pedig még a legokszerübb irány követése .mellett sem sikerül a takarmánynak megfelelő értékesítése haszonállattartás utján, ott mondjunk le a haszonállattartás helyes arányáról, ott szállítsuk le ezt a termelési ágat, a minimumra s iparkodjunk a hiányzó trágyát más módon pótolni; Ezek azonban csak inkább kivételes helyzetek, a gazdaságok zömére- feltétlenül érvényes tehát az a tétel, hogy a jelenlegi viszonyok közt a jövedelemfokozásnak legbiztosabb módja a haszonállattartás fejlesztése ama bizonyos helyes arány mérvéig, de azon feltétel mellett, ha ez a fejlesztés helyes üzleti irányban történik. Hensch Árpád.

GAZDASÁGI GÉPÉSZET. A villamos szántás kérdése. Hogy a villamos erővel való talajművelés ős első sorban a villamos szántás kérdése mennyire aktuális és mily közel áll már a végleges megoldáshoz, annak legjobb bizonyítékát szolgáltatja azon körülmény, hogy a berlini nőmet gazdasági egyesület már ez évben akart ekeversenyt rendezni villamos és gőzekék számára. Az utolsó években ugyanis egyszerre több németországi gépgyár kezdte a villamos erővel való szántás eszméjét tanulmányozni s csakhamar oly eredményekre jutottak, melyekből a villamos ekének biztos jövőt lehetett jósolni. Az eddjg végzett munkálatok és kísérletek arra mutattak, hogy a szántás munkája villamos erővel csak oly jól végezhető, mint gőzerővel, mert az eddigi villamos ekerendszerek munkaminőség tekintetében nem maradtak el á gőz-

eke munkája mögött. A tulajdonképpeni . villamos eke alakra és szerkezetre nézve ugyanis teljesen azonos a mai gőzeke alakjával s csak annyiban különbözik attól, hogy a hajtómű elrendezése más itt, mint a gőzekénél. A tulajdonképpeni munkáló gép az eke, alakra és szerkezetre nézve ugyanaz lévén, a munkaminőségben sem lehet nagy különbség. A német gazdasági egyesület tehát tervbe vette a villamos ekék és gőzekék munkájának, munkabírásának és munkaköltségeinek összehasonlítását, melyet az ezen év szeptember havában rendezendő verseny lett volna hivatva felderíteni. E verseny azonban nem jöhetett létre, mert a villamos eke gyártásával foglalkozó gépgyárosok a versenyről lemondtak. Lemondásukat azzal indokolták, hogy a villamos ekék a gőzekékkel szemben nem versenyezhetnek minden esetben. Nem pedig azért, mert. az üzemköltségek az adott viszonyok szerint annyira eltérők, hogy ennek megállapítására egy verseny eredményeiből általános következtetést és , ítéletet vonni nem lehet. A verseny tehát ez idő szerint elmaradt ugyan, de ennek semmi befolyása nem lett a villamos eke fejlődésére. Sőt inkáhb még csak most kezdődtek meg az ősz folyamán a nagyobb szabású kísérletek e téren, melyeknek eredményei arra engednek következtetni, hogy a kérdés már megoldás küszöbén áll. A vilamos eke azonban, daczára, hogy ugyanazon munkát képes végezni, mint a gőzeke, egyelőre nem nyerhet olyan általános alkalmazást, mint amaz. Ennek oka a beszerzési és fentartási költségekben keresendő. A villamos erővel való szántáshoz ugyanis beszerzendő a gőzgépen kivül villamos áramfejlesztő, villamos erőgép és villamos vezeték. Ezek beszerzési és fentartási költsége nem áll arányban a végezhető munkával. ' Tisztán c-ak szántásra villamos erőt fejleszteni s felhasználni gppen e miatt nem jövedelmező. A villamos szántásnak egyelőre legnagyobb jövője ott lehet, hol a gazdaságban nagy és aránylag olcsó erő áll rendelkezésre. Ez ugy értelmezendő, hogy ha valamely gazdaság egyúttal gazdasági iparteleppel pl. ezukorgyárral, szeszgyárral, gőzmalommal stb. van összekötve, hol már meg van az erőtelep vagy az aránylag kevesebb befektetéssel kibővithető, vagy ha elegendő vizierő áll rendelkezésre, mely az erőtelep létesítését megkönnyíti. Ily esetekben a központi villamos erőtelepből feltétlenül olcsóbban kapható meg a szántáshoz szükségelt erő, mint a külön e czőlra felállított villamtelepről. Mivel a szántás időszakhoz kötött munka, csak időszakonkint vehetné igénybe villamos erőtelepet, mely, ha kizárólag a csak a szántás miatt lenne felállítva, aránylag kevés munkát végezne. De a fentartási és beszerzési költségek ugyanazok, ha több munkát is végez a telep s így a szántásra eső munkaköltségannái kevesebb lesz, minél több munkát végezhet az erőtelep. Azért tehát a villamos szántás rentabilitása elsősorban attól függ, hogy milyen és mennyi egyéb munka végezhető a felállított villamerő-telepből. A villamos erö gazdaságban való alkalmazásának legnagyobb előnye ugyanis abban van, hogy az erő egy közös telepből több helyre szétvezethető s igy egyidejűleg több helyen is végezhető ugyanazon erőforrásból származó erővel különféle munka. Ha a telep megvan, az szolgálhat világításra, cséplőgéphajtásra, földmunkákhoz, takarmányelőkészitő gépek, tejfeldolgozó gépek,' vízvezeték stb. haj. tására. így azután a bereffdezé-si és karbantartási költségek nem terhelnék kizárólag csak a földmivelő munkát, hanem az megoszlana a többi munkák között is, csak az üzemköltség maradna meg teljesen az illető munka rovására : bár többféle muhka -egyidejű végzésénél még ez is megoszlanék.

KÖZTELEK,

1816 Ebben az esetben még a beszerzési költségek is csökkenek és pedig főképp a vezeték költségei. Ugyanazon vezeték, mely az ekéhez vezeti az erőt, vezetheti azt a cséplőgéphez is. Mikor pedig az eke nem dolgozik, a hordozható vezeték, mely a villamos eke készülék egyik tartozéka, más czélokra használható, illetve más helyekre vezethető. A villamos erővel való szántás tehát, mint fentiekből kitűnik, csak az esetben lesz indokolt, ha a fejlesztett villamos erőt a szántáson kivül más munkákra is fel lehet használni. Ez az oka annak, hogy noha maga a villamos erővel való szántási munka már meglehetős tökélyre emelkedett, annak gyakorlati alkalmazásáról eddig még nem lehetett hallani. Végeredményben tehát a villamos szántás egyelőre még nálunk nem lesz erős versenytársa a gőzekének. Sőt a jövőben sem lehet az, mert a gőzeke használata némely esetekben mindenkor előnyösebb lesz a villamos-eke ,használatánál, főleg ott, hol nincsenek meg a villamos szántás berendezéséhez szükségelt és az előbbiekben vázolt előfeltételek. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az elektrotechnika mai rohamos fejlődése mellett ne számithatnánk arra, hogy a mezőgazdaság is nemsokára nagyobb mérvben szolgálatába veheti a villamos erőt. S ha ez meglesz, akkor a villamos-eke gyakorlati alkalmazásának mi sem állja útját. ifj. Sporzon Pál.

IRODALOM. Amerikai

mezőgazdaság.

Irta : Szilassy Zoltán.

1897. DECZEMBER HQ 25.

lődőknek hasznosan s könnyű módon tájékoztassa. Hiszem, hogy ezélt ért s ugy a gyakorlati mezőgazdáknak, mint a közgazdászoknak jó szolgálatot tett, mikor egy alkalmi jelentőségű jelentős helyett állandó értékű, s az amerikai mezőgazdasági viszonyokat karakterisztikusan egybefoglaló müvet adott kezükbe. Feladata nem volt könnyű, mert szakíróink eddig még meg sem kisérlették az amerikai mezőgazdaságot a maga egészében ismertetni, emellett nagy anyaghalmazba kellett belátnia, de kisegítette őt részben az angol nyelv ismerése, részben az a körülmény, hogy kint szerzett személyes összeköttetései révén igen sok forrás nyilt meg előtte, amelyek egyébként nehezen hozzáférhetők. Ezeknél fogva a munka értékén csak emelt _az, hogy megjelenésével máig váratott magára. . A mü kiállítása is fölötte díszes; 104 a szöveget illusztráló kép talál benne helyet, melyeknek jórésze a Vladár Ernő fiatal festő rajzónját dicséri. Bolti ára 4 fit. Az OMGE. tagjainak és a „Köztelek" előfizetőinek 3 frt 50 kr. Megrendelhető a „Köztelek" szerkesztőségénél. B. B.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 541. sz. kérdés. Fekete homokos vegyületü 1000 • - ö l területű, délnek fekvő domb, oldalán 2 láb mgly forgatás mellett, négyféle korai faj csemegeszőlőt óhajtanék ültetni, kérek szives felvilágosítást: 1. mely fajok lennének legalkalmasaabak, 2. európai vagy amerikai alanyba ojtott közül melyik lenne jobb, 3. hol lehetne azokat mint gyökeres ojtványokat legolcsóbban s biztos kézből besze-

Az 1893-ik évi chicagói világkiállítás s zzel kapcsolatban az észak-amerikai mezőgazdaság tanulmányozására tudvalevőleg Magyarországon is szervezkedett egy társaság s 4. mennvi szükségeltetnék a fenti terüennek a tanulmányútnak a vezetése Szilassy " L. S. Zoltánnak, az OMGE. szerkesztő-titkárjának letre? 542. sz. kérdés. A f. é. Őszén magkeresjutott feladatául. Szilassy az öt havi tanulmányutat megtoldotta két hónappal, beutazta kedésből hozattam Vicia villosa magot, a mag Észak-Amerikának gazdai szempontból kiválóbb különböző nagyságú és színű volt s a most jelentőségű pontjait, megfigyelte a termelési és kikelt növény is különböző. Egyes növények értékesítési mozzanatokat s amit igy látott és nagyobbak, vastagabbak s világosabb levelüek, hallott, azokat kiegészítve a helyszínén szer- mások sötétebbek s vékonyleve.üek. Mellékelve zett adatokkal és eredeti forrásokból nyert ér- küldök e növénykékből, kérem meghatározni, tesülésekkel, mindezeket egy kerekded egészszé vájjon valamennyi csakugyan Vicia villosa-e? foglalta egybe. Ez az eredete az előttünk Fényes-Litke. E. Gy. fekvő vaskos kötetnek, mely Amerikának, e 543. sz. kérdés. Deczember hó 1-én 30 veszedelmes versenytársnak egész mezőgazdadarab meglehetős kondiczióban levő tarka ökröt sági életét, anyagi haladása s versenyképessége állítottam be hizlalásra. Az ökröket decz. 1-től titkait rövid tömörséggel, mintegy madártávjanuár 31-ig szárazon, január 31-től május latban tárja elénk. 20-ig moslékon széndékozom hizlalni. Az első A mü az általános bevezetésen kivül a időközben takarmányrépa, középminőségü rétikövetkező fejezetekre oszlik : Birtokviszonyok, széna, zabosbükköny, tengeridara, vörösliszt s gabonatermesztés, ipari növények termesztése, korpa, a másodikban burgonyamoslék, széna, vetőmagtermelés és nemesítés, öntözések, gyü- lóhere, tengeridara s korpa áll rendelkezémölcs- és zöldségtermelés, lótenyésztés, sertés- semre. és juhtenyésztés, baromfitenyésztés, mezőKérem velem közölni, hogyan osszam be gazdasági hivatal, szakoktatás és kísérletezés, qz etetést, hogy május 20-ra első minőségűvé gazdasági egyesületek és kiállitásügy, gazda- hizlalhassam ki ökreimet, sági gépek. Miként a beosztás mutatja, szerző Buza vagy rozskorpát ma négy forintért, a gazdasági termelés összes főbb ágazataival vörös takarmánylisztet öt forintért kaphatok foglalkozik; sőt az azok emelésére szolgáló mó- métermázsánként. dokat, eszközöket s intézményeket is ismerteti. Hizlalásra melyik előnyösebb vétel. E tekintetben a gyakorlati irányt követi, ami J. W. jót, hasznosat látott, azt pozitív tényekben 544. sz. kérdés. Kegyeskedjék vélem kutmutatja be, amiről pedig feljegyzésre méltót forrást közölni „duppau"-i zab beszerzéseire nem talált, azzal nem fárasztja az olvasó vetőmagnak. • A. L. figyelmét. Szerző szinte ambiczionálja, hogy 545. sz. kérdés. Azt észlelem, hogy az minél rövidebben adja elő a mondanivalóit s tényleg ez a munka annyi adat s megfigyelés istállókból a lán pákból éjjelenkint a petroleumot kiöntik a cselédek és ellopják. Nem-e lehetne alapján van megépítve, hogy erre az alapra bátran lehetett volna még két emeletet emelni; a petroleumot valami festékkel zöldre vagy ritka tulajdonság manapság egy irodalmi ter- veresre megfesteni, igy minden ellenőrizet nélkül meg lehetne gátolni a lopást, mert a cseméknél, de olyan tulajdonság, amely -ellen annak van legkevesebb oka kifogást tenni, léd lámpájában a festett olaj meglátszanék. aki tanulni akar. Szilassy pedig avégből irta W. A. könyvét, hogy minél szélesebb körét az érdek-

1 0 3 — í 04. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Feleletek. Duppai zab beszerzési forrása. (Felelet az 544. számú kérdésre) Korai duppaui zab beszerezhető : í. Gróf Teleki Arvéd földbirtokosnál (Drassó, u. p. Szerdahely, Szebenmegye). 2. Báró Baratta-Dragano Alajos földbirtokosnál (Poltár, u. p. Losoncz, Nógrádmegye). 3. Gróf Batthyányi József, mosonmegyei köpcsényi s lajtafalusi uradalmából. ö Petróleum megfestése. (Felélet az 545. számú kérdésre.) A petróleum megfestésére csak egyetlen egy festőanyag alkalmas, a Sudan IV. Más festőanyagot nem ismerek, mely a petróleumban könnyen oldódnék. A Sudan IV.-nek festőképessége igen nagy s ezért az ár nem igen játszik szerepet. Ezt a barna színű port, mely a petróleumot pirosra festi, Calderoni és társa czégnél (Budapest, Kishid-utcza) lehet kapni. Egy kis mintát mely tetemes mennyiségű petróleum megfestésére elegendő, egyidejűleg postai uton küldtünk. L.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma:

Oldal Előfizetési felhívás - —1801 Felhívás a magyar gazdaközönséghez ... 1802 Biztató jelek. - — 1803 A m. kir. mezőgazdasági muzeum. Bálás Árpád. 1806 Tárcza. Karácsonyi hangulat. Bársony látván. — 1803 Növénytermelés. A bristol és a magyar kincs tengeri. Kerpely K. 1804 Trágyázás. Legfontosabb kultúrnövénye nk trágyázása. Cserháti Sándor - - - 1805 Üzemtan. A haszonállattartás helyes aránya. Eenscli Árpád. 1814 Gazdasági gépészet. A villamos szántás kérdése. Ifj: Sporzon Pál. ... 1815 Irodalom. — 1816 Levélszekrény. 1816 Vegyesek 1816 Kereskedelem, tőzsde. 1817

A „Köztelek" mai számához mellékeljük a „Gazűa>ági falinaptárt" az 1898. évre, melyet összes előfizetőink s az OMGE. tagjai ingyen és bérmentve kapnak meg. Figyelmeztetjük egyúttal előfizetőinket, hogy a „Köztelek"-nek ez évi utolsó két számát, jelen lappal együttesen veszik kézhez s eszerint a legközelebbi szám jövő évi január hó elsején fog megjelenni. A „Köztelek" 1897. évi munkatársai. Alább közöljük azon munkatársaink névsorát, akik a folyó évben szives közreműködésükkel lapunk szellemi nívójának emeléséhez hozzájárultak. Albisi Béla, Angyal Dezső, Baly Kálmán, Barna Bálás, Bartók Géza, Bársony István, Berger Károly Lajos, Bernát István, Bédy Káioly, Bodor Elek, Buday Barna, Chriastélyi Béla, Cserháti Sándor, Csérer Lajos, Csikós Mihály, dr. Csillag Gyüla, Cson os Miklós, Czóbel István, H. Dedinszky Adel, Dőhrmann Henrik, Egan Ede, Fáber Sándor, Fáber Tódor, Fehér Zoltán, Fejér Viktor, Felbert Gyula, ifj. Ferencz József, Fischl Vilmos, Fleischer Gyula, Forster Géza, Földes János, Franki Mihály, Fuchs Andor, Gaertner Gusztáv, Grubiczy Géza, dr. Győry István, Hajdú István, Hajnal József, Hegedűs András, Hensch Árpád, dr. Herzfetder Dezső, Hohenblumi Simits Alfréd, Hortobágyi Lajos, Hockes Sándor, Hreblay Emil, Hreblay Emilné, dr. Hutyra Ferencz, Igaliné K. Olga, Jablonovski József, Jankó Szilárd, Jaskó Géza, Jeszenszky Pál, Károly Bezsö, Keleti Ferencz, Kempner Ernő, Kerpely Ferencz, Kis Mihály, Knaftitsch Mihály, Kolosváry Ödön, Kornstein, dr. Kossutány Tamás, Kosinszky Viktor, dr. Könyöki Alajos, Krolopp Hugó, Kulhanek Ferencz, Lehotzky Antal, Liebbald Béni, Liebermann Leó, Leopold Gusztáv, Lintner Sándor, Löcherer Andor, Márton Zsigmond, Marék József, Mauthner Ödön, Maurer János, Merza Márton, Meskó Pál, Meszter Ferencz, Mezey Gyula, Mészáros Péter, Molnár Lajos, Monostori Károly, Muraközy Endre, Móra István, Moravek János, Moskovitz Mór, Nagy Vincze, Náray Géza, Oberschall Zoltán,

Í Ó 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KŐZTELEK, 1 8 9 7 . DÉCZEMBER HÓ 25.

Obitz Gyula, Osztrováez György, Paulinyi János, Páll nélkülöz egy olyan orgánumot, amely a szeszMiklós, Páter Béla. <1r. Vreisz Hugó, Paikert Henrik, termelés ügyeivel ugy adótechnikai, mint műPfanhauser Alfréd, dr. Plósz Béla, Poszyék Sándor, Papp Elemér, Paczona István, Pókay Dezső, Rákosy szaki, főleg azonban üzleti szempontból fogJenő, Rácz István, Rázsó Imre, Répássy Miklós, Réti lalkoznék. A lap a szesztermelés legkiválóbb János, Rodiczky Jenő, Rovara Frigyes, Rubinek Gyula, szakegyéneinek munkásságát biztosította már Rúffy PáfetSándori Rezső, dr. Sármay József, Schleiffer magának, ugy, hogy tartalom tékintetében a Kálmán, Siérbáh János, Sommer Miksa, Spiegel Soma, Sporzon Pál, Sporzon Vilmos, dr. Szabó László, Szalay külföld bármely hasonló szaklapjával megállja István, Szalay János, Száhlender Gyula, dr. Szaniszló a versenyt. Az egyes rovatok szakértő kezek Albert," Szarvas Imre, Szemere Huba, Székely Gábor, vezetésére bízattak, így az adótechnikait dr. Szilassy Zoltán,, dr. Szilárd Ferencz, Szilárd Iván, Lehrer Péter pénzügyőrségi központi főfelügyelő, Sztankovies János, Szontagh Andor, Szent-Ivány József, dr. Szapáry Gyula, Thaisz Lajos, Thallmayer Viktor, a műszakit dr. Szilágyi Gyula, műegyetemi Tobak Ferencz, Tomka Emil, Török Mór, Ugrón Zoltán, magántanár, az üzleti részt Goldfinger Gábor Váncsó Gyula, dr. Vedrődi Viktor, Vellay Imre, Vidats fogják vezetni. A láp a szesztermelők egyesüElemér, Vimmer Károly, Vimmer Lajos, Virágh Elek,' lete tagjainak ingyen küldetiK meg, előfizetési Weiser, Wilfing Nándor, Wilheim Ignácz, Windisch Richárd, Werner László, Zalka Zsigmond, Zimmermann ára, egész évre 10 korona, félévre 5 korona. Előfizetések a Magyar Mezőgazdasági SzeszterÁgoston, Zlinszky István. G a z d a t i s z t e k L a p j a . A „Köztelek u melők Országos Egyesülete czimére (Budapest Köztelek) küldendők. mai számának mellékletében jelenik meg „Puiitin". Az ezen név alatt forgalomba „Gazdatisztek Lapjá"-nak első száma, hozott kazánkő elleni szer a mint értesülünk Jeszenszky Ftl OMGE. titkárszerkesztésében, nem csak Magyarországban számtalan helyen, amely uj lap, mint a Magyar Gazdatisz- hanem Csehországban különösen Reichenbergték Országos Egyesületének hivatalos k ö z - ben is a legszebb eredménynyel lett alkalmazva, lönye, a gazdatiszti kar érdekeit hivatott ugy hogy már most ezen szer, mint biztos kazánkő ellenes szer szerepel a forgalomban. szolgálni. Midőn az OMGE.a „GazdatiszA Puritinnal egyesületi tagjaink is tettek kísértek Lapja"-t a „ K ö z t e l e k " havi mellék- leteket már ez év folyamán s livánatraa szer leteként saját kiadásában megjelenteti, gyártói jövőben is kísérletekre hajlandók inoly orgánumot létesített, mely a gazda- gyen is rendelkezésére bocsátani tágjainak. Szénkéneg beszerzése. A földmiveléstisztek egyesülete ügyeinek felszínen tartása révén, az egylet s ezzel együtt a ügyi miniszter a tavaszi szénkénegszükséglet megrendelésének határidejét kivételesen 1898. évi gazdatiszti kar érdekeinek s czéljainak január hó l-ben állapította meg, az őszi szüknagy szolgálatokat tehet. Melegen ajánl- séglet megrendelésének határideje pedig ugyanj u k tehát az uj lapot olvasóink figyel- azon évi május hó 1. A megrendelést annál a m é b e , mert mint minden k e z d e m é n y e - raktárnál kell megtenni, amelyből a szénkénezésnek, ugy ennek is sikere attól függ, get átvenni kívánja a szőlőbirtokos; de csak akkor számithat a megrendelt szénkénegh o g y az érdekeltek támogatása - se ma- mennyiségre, ha a fönnebbi határidőt ponradjon el. tosan betartja. U j r o v a t o k és r o v a t v e z e t ő k . Régi A törlesztései kölcsönök ma már igen fontos szükséget pótolunk, amidőn a „Köztelek" tényezői közgazdasági életünknek, a melynek kivált a j ö v ő évi folyamától k e z d v e uj rovatokat mezőgazdaságban nagyon fontos szerep jutott osztálynVzfií. fontos szerepét azonban csak ugy töltheti be nyitunk meg a „Trágyázás" és az „ Üzem- áldásosán, ha ilyennek felvételét a viszonyok és kötan" részére. Az előbbinek vezetőjéül rülménye kellőképpen igazolják, továbbá, ha megszerzésüknél a szükséges gondossággal és elővigyázattal Cserháti Sándort, a m . - ó v á r i m . kir. gazd. járnak el. A budapesti kereskedelmi és .váltótörvényszékileg akadémia tanárát s lapunknak már volt rovatvezetőjét, az utóbbi rovat vezetésére pedig Hensch Árpádot, a m.-óvári gazd. akadémia tanárát sikerült m e g n y e r n ü n k . Ezenkívül a „Gazdasági gépészet" rovatának vezetőjéül ifj. Sporzon Pált, a debreezeni m. kir. tanintézet tanárát kértük fel. Azt hisszük, h o g y a három országszerte ismert kiváló szakférfiú állandó működésének biztosítása lapunk szinvonalat nagymértékben fogja emelni. Az OMGE. könyvkiadó vállalat ismételten közhírré teszi, hogy a következő szakmunkák vannak nyomás alatt: A Gazdasági építészet 1T. része "Száhlender Gyulától. A gazdasági gyümölcstermeléi Molnár Istvántól. A fajbaromfitenyésztés Beiwinkler Vilmostól. Legközelebb kerül a nyomdába: A hereféle takarmányfélék Kerpely Kálmán és Szilassy Zoltántól. A gazd. számvitel dr. Szabó Ferencztől. Már megjelent az eddig megküldött TaJcarmányozástan, Gazd. talajisme. Gazd. építészet I.rész. Szikes talajok. Gazd. talajmivelés, Gazd. becsléstanon kivül: A gazd. ut-, vasút- és hídépítés Aesádi Jenő kir. főmérnöktől. Ezen munkát azonban a postaköltségek kímélése végett egymagában nem küldötték szét, hanem csak azon előfizetők kapták meg, kit azt külön is megküldeni kívánták. Magyar Szesztermelö. E czimen fog megjelenni a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének hivatalos közlönye Rubinek Gyula felelős szerkesztő szerkesztésében a jövő év január l-ével. Az e téren egyedül álló szakközlöny egy rég pótlásra szoruló hézagot tölt be a magyar szaksajtóban, amennyiben a magyár mezőgazdaságnak ezen legfontosabb iparága ,• a szesztermelés már rég

kon dolgozva és kiterjedi összeköttetésekkel kezve, ingatlanokra ily törlesztéses kölcsönök kieszközlését a legmegbízhatóbb és legelőnyösebb módon képes foganatosítani már annyival is inkább, mivel üzletköre kizárólag az ily tranzakeziókra van berendezve. Schick és Franck marhabizományi üzletének lapunk mai számában közzétett hirdetésére felhívjuk t. olvasóink figyelmét, A

m fMult

1

évi forgalom: 25,223 m

Felhívjuk a t. c z . g a z d a k ö z ö n s é g figyelmét

iray Mindennemű felvilágosítással "szolgál:

HELLER M.sTÁRSA, , BUDAPEST,

Erzsébet-tér 13, ,

Tisztelettel köztudomásra hozzuk, hogy a Budapestszékesfőváros közönségével kötött szerződés a'apján B u d a p e s t i marhavásártéri vásári pénztári részvénytársaság cég alatt létesített intézményünk működését a buda pesti marbavásártéren folyó évi december hó 20 án megkezdi és a december hó 23-iki marhavásárt már lebonyolítani fogja. A székesfőváros tanácsa által jóváhagyott üzletszabályzatunk értelmében vállalatunk működési köre egyebek közt ki fog terjedni a marhavásáitérre kerülő állatok átvétele, gondozása és bizományi eladására: a felhajtandó állatokra ígínyelt előlegek nyújtására és hitelképes mészárosok által előnyös , feltételek mellett igénybe vehető hitelek engedélyeA fe'számitott, hatóságilag megállapított díjtételek és költségek az eddigi -vásári költségekkel szemben jelentékenyen mérsékeltebbek lesznek. Intézményünk vezetésére sikerült vezérigazgatói minőségben Saborsky Ede urat, Saborsky József és fiai ezége eddigi főnökét megnyerni, egyidejűleg ezen ez ég marhabizományi üzlete a budape:ti marhavásártéren megszűnik. Bővebb értesítésekkel vagy felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. Budapest, 1897. december hó. A ^Budapesti marhavásártéri vásári pénztár részvénytársaság» igazgatósága.

£egjo€6

daráié

a „Little-Giant darálógép" melyen mindennemű magvat söt tengerit csutkával is a legegyszerűbb módon lehet darálni. Á r a t e l j e s f e l s z e r e l é s s e l 53 f o r i n t , A daráló szerkezete olyan, hogy az a járgányt is magában foglalja. S z ű c s

Z s i g m o n d ,

K I N E K

Sorsjegyei és értékpapírjai vannak, Értékpapírjainál cl akarja kerülni a veszteségeket, Sorsolásokról pontosan tájékozva akar lenni, Pénzügyi, tőzsdei és biztosítási ügyekben megbízható informácziókat óliajt,

AZ fizessen elő egész évre l . s o ' k r é r t

PÉNZÜGYI

a

Sisőrendü gyártmány. Szecskavágó-gépek.

UTMUTATÓ

melléklettel, utóbbi az egyedüli sorsolási lap Magyarországon, melyet mint M E G B Í Z H A T Ó szakközlönyt a belügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi minisztériumok is ajánlanak. Előfizethetni legczélszerübben postautalványnyal. Egész évre csak | frtés • •50 kr. házhoz hordva

és ezek hajtásához alkalmas járgányokat olcsó árban, teljes szavatosság mellett szállít:

a Pénzügyi Hirlap kiadóhivatalában.

VII., Dohány-utcza 68.

" Mutatványszámok ingyen és bérmentve.

Szűcs

Zsigmond,

Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. sz.

JCÖfflg^JWT. S z a k é r t ő

DECZEMBER HO 2 5 ,

Í03-ÍÓ4.

SZÁM

7-IK ÉVFOLYAM.

s z ő l ő m ü v e l é s r e

agy a vidékről sem érkeznek olcsóbb ajánlatok és 0 ' - , tök főző 30-40, zöldbab 0 - - ezért az ara szilárdan tartja magát. Elkelt finomított zold paprika 00 - - , zöldborsó hüvelyes -olasz 1 kg. —•—, fejtett 1 lit szesz nagy budapesti gyárak által kínálva 55'75 frton —' tengeri 100 cső —• •—, karfiol 100 db 9—14 vidéki gyárak által 55-50 frton azonnali és januárfebruári szállításra. Elesztőszesz változatlan 55-50—56 irdbTo-24kg' ^ - — . torma ; i Károly „ , írton nagyban adőzva és 20-20-25 frton szabad rak29 év óta fenálló szaklap, megjelen minden Vasárnap. Legalább félév tárra (adózatlanul) kelt el: Gyümölcs. Fajalma 1 qfrt20—35, köz. alma 9—2CV uj előfizetők [KT tagyen -ffi® Japják, Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers-fajkórte 26—50, közönséges , körte 10—20, szilva magvaszesz É> héten 17-25-17-50 frton lett ldnálva és ez váló 0 - - - 0 - - , vörös - , aszalt 18-40, cseresnye faj o l v a s m á n y u l az ü n n e p e k r e ~ ~ k ö z 8 n s é S? s > meggy faj , közönaron. tobb tetei vásárolva is lett. a „Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene" czü, ringló baraczk iajszin 18-— frt kontí'"^ensnyersszesz, ára Budapesten 17 75— séges oszi - , dinnye görög nagy 100 db < kicsi' művelést. 264 nagy album alakú oldalon 3ÖO ábra és fénvki™ • 3 diszmeiléklettel, SO kiváló TYSS? : Bécsi jegyzés 18-40—18-50 frt kontingens nyersfaJ 1 kg- közönséges 6 szeszért. ' szolo 1 kg. 0-40-0-50, csemege 45-60, dió (faj, papirPrágai jegyzés 54-——54-20 frt adózott burgohéju 26-40, közönséges 20-26, mogyoró 20-32, 6 1 „BORÁSZATI LAPOK" nyaszeszért. Sadóiüvatai .gesztenye magyar 10-14, olasz 14-20, narancs messi. . , Trieszti jegyzés —• 10-50 frt azonnali és nai 100 db 1-0-2-0, pugliai - • - • - , mandarin 2január -áprilisi szállításra. . ' czltro111 0-70—1-—, füge hordós 1 q 18—20, ko, • A kivitel e héten néhány tétel finomított szeszt szorús 17' 20, datolya 34—45, mazsolaszőlő 50—70 vásárolt, mely Fiúmén át tovább lett szállítva. egres 1 lit. ——, eper 1 kg. kr. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Lo- CA /"szerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt , Nagyvárad 25 krral drágábban. rendö ífT®2> 18—30, csöves 3 0 - 3 0 - , (száBudapesti gabonatőzsde. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz ntott) - - . köménymag , borsókamag 55-75—56.25 frt, élesztőszesz 5575—56-25 frt, nyersák (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományí r- ,™ 1 q- frt 18—26, méz csurgatott 0-30— ,esz adózva 54.75—55-25 frt, nyersszesz adózatlan czég jelentése.) 0-43, sejtekben 1 kg. 0'40—0-70, szappan szin -l'-oO—15.— frt, denaturált szesz 19-25-19.50 frt. közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit! Kontingens nyersszesz —. —;—. Napi jelentés 1897. deczember 23. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85 házi Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül pálinka palaczkban 0O'OO, ásványviz palaczkban Készbuza ma alig volt kínálva, a malmok, kevés vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés melvételkedvet mutattak, az irány ennélfogva lanyhább budapesti lett, elkelt néhány ezer mm. és az árak gyengébbek- lett értendők. nek mutatkoznak. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken Emlitésreméltó eladás nem történt. felül.) A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban Készrozsban alig volt forgalom. (Kivonat a hivatalos lapból.) (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Árpa is keresetlén volt ma. Tengeri gyengébb, vevők visszavonulnak. Decz. 28 Szombathelyi atkviha- Stieder 45088 (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelenZab tartott. kir. tvszék' tóság György Határidők gyenge; New-York folytán gyengén tése. Budapest, 1897. decz. 22-én. Decz. 28 Duna-adonyi atkviha- Rózsa 87419 indultak, az árak alig tarthatták magúkat. Hus Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 46-56, kir. jbiróság tóság Mihály és neje Következő kötések történtek. II. oszt. 40-46, III. oszt. 30-40, eleje I. oszt. 40-5^ Decz. 29 Zombori kir. a tkvi ha-.Konyovits 2Í780 II. oszt. 34—40, III. oszt. 30—34, borjúhús hátulia i' Köttetett. Délifizárlat. törvényszék tóság Gábor Tavaszi buza . . 11-92—11-87—11-88 11-88—89 oszt. 60-66, II. oszt. 50-56, eleje I. oszt. 50—62, II' 40696 Öszi buza . . . Ö-28—9-22— 0-9.9—oa oszt. 44—50, birkahús hátulja I. oszt. 30—38 II oszt" Decz. 30 Nagyváradi atkviha-Ercsey 2®:73u. eleje L o s z f - 24—36, II. oszt. 20—24, báránv kir. tvszék tóság Géza Tavaszi rozs . . 8-66—8'62 8'62—63 eleje 1 db - - - - - hátulja •_, sertéshús magyar 33485 , 3 Homonnai a tkvi ha-Broszmann Tavaszi zab . . . ' 6-34 ••— — - 6-32—34 szalonnával elsőrendű . 1 q 48—50'0, vidéki 46—49 szakir. jbiróság tóság Ernő Őszi zab . . . — — lonna nélkül elsőrendű 50—52, vidéki 46—50, sértécBeregszászi a tkvi ha- Lónyay 47982 Nov. 'tengeri. . . —'•. hus pörkölt 45—50, sertéshús szerb szalonnával 46— kir. tvszék tóság Géza Uj tengeri . . 542—5-39 539-40 50-, szalonna nélkül 46-52, sertéshús füstölt magyar Kassai kir. a tkvi ha- Baszel 26250 , idegen (vidéki) 52—58,. sonka nyers 1 kg törvényszék tóság Károly és neje, 60—80, füstölt belf. csonttal 07—0'9, csont nélkül 0-90 K.-helmeczi a tkvi ha- Pilissy 32907 —1-—, sonka füstölt kiilf. csont nélkül 11-20 Vetőmagvak. (Mautfmer Ödön tudósítása.) kir. jbiróság tóság Ferdinánd Közvetlenül a karácsonyi ünnep előtt; épp ugy szalonna sózott 1 q 47"0-r-47'5, füstölt 56—57-0, sertés-' Nyitrai kir atkviha- Scherz 40168 mint más években, ez időfájt az üzlet signaturája meg- zsír hordóval 52-5—53-0, hordónélkül 51'0—51-0, kolbász Febr. : nyers 1 kg. , füstölt 60—72, szalámi belföldi 150 lehetős csöndet mutat. törvényszék tóság Aladár , malaez szopós élő 1 kg —• Febr. Vörös lóhere. Az Amerikából jelentett áremelke- —180, külföldi Budapesti kir. atkviha- özv. Mein271T4 dések. folytán némileg megszilárdult az üzlet irányzata, tisztított 60^-90.. törvényszék tóság hardt Tamásné . ámde, mint már emiitettük, a forgalom nem. volt jelen- " Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-20—1.40, "." tékeny és csak a jobb minőségű árura vetettek ügyet. csirke 0'70—1-3, kappan hízott. 22 50, sovány Az Orsx. magy. grazd. egyesület tulajdonai 1 Luczí'i > mg az üzlet. Provence —•—, récze hizótt 2- ,3-—, sovány 1-50—2-60, lud K f vidéke tartózkodó. Olasz áru szórványosan kerül ugyan hízott 4- 16-50, sovány 1-60—3-50, pulyka hizott 3-— Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és p kínálatra, azonban apró magu lévén ezeii áru, nem - 4 50, sovány 2'50-3-20. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz 0-7o—1-—, 1 kg. , csirke 1 db 0'50—0'80, 1 kg. költhetett vételkedvet. gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az Battaczimet kisebb tételekben ajánlottak és szí; kappan hizott 1 db 0-60—0-90, í kg —•—_•_ vesen meg is vettek. récze hizótt 1 db 0-70—1-30, 1 kg. 40-60, félkövér 1 db 0. M. G. E. szerkesztő-titkára, — Társszerkesztő: Buday Jegyzések nyers áruért 100 kilonkint Budapesten. 0-50—1-20, lud hizott 1 db 2-50—3, 1 kg. 0-48—0-55 Barnabás. U .Vörös lóhere uj 36—44 frt, vörös lóhere multévi 33 —36 félkövér 1 db 1-24-2-50, 1 kg. 40-48, pulyka hizott frt, luczerna multévi 40—50 frt, muhar 5-75—6 forint, 1 db 1-80-3--, 1 kg. 45-70, félkövér 1 db 1-20-2--, bükköny- 6—6-25 frt. 1 kg. 40-60, ludmáj 1 db 20—1-—, 1 kg. 1-50-1-90 hidzsir 1 kg>. 70—0-90, idei liba 1 db —•—>—. ' | Elsőrangú hazai gyártmány. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-5Ö—1-20, csuka 0-40 Heremagvak ólomzárolása.*) —1-20, ponty (dunai) 0-40—1-20, süllő —• •— keA budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állo- csege —• , márna 0-40—070, czompó 0'40—0-60 más az 1897/98. "idényben f. évi deczember hó 224g az angolna 00'—, apró kevert 0'12—0-50, lazacz alant megnevezett magkereskedőkriél és , termelőknél pisztráng —• . r;.;: a következő mennyiségű vetőmagvakat, ólomzárolta : Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt' 0-08—0-10 lefölözött 0'05—0-08, tejszín 00-—, tejföl 0'28—0"35 Luczerna Lóhere^ Összesen tehénvaj (tea) 1 kg. 1-10—1-40,1. rendű 0 90—1-— II r' 0-60—70-—, olvasztott 0 —, Margarin I. rendű Maüthner Ódön,1) Budapest ' 1373 1 1374 o-—, II. rendű 00'—, tehéntúró 0'12—0-20 íuhg Haldek Ignácz,. B u d a p e s t 2 ) 3 5 3 116 469 turó — , . liptói ,0-60—070, juhsajt 0" emmenDeutsch Gyula, Budapest ... 335 84 419 thali sajt 1-05—1-15, groji sajt 0-65—0-75., ' Beimel és fia Budapest ... 156 85 241 . Frommer A. H. utóda Bpest 30 156 186 Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt Magy. mezőg. szöv.- Bpést... . — 175 175 0-16—0-22, barna kenyér 0-14—0'18, rozskenyér O'IO RÉSZVÉNY-TÁRSULAT M. lesz. és pénzv. b. Bpest 120 — 120 —0-11. Búzaliszt 00 .sz. 1 q , o —•—, 1 I Fuchs .Fülöp és fia, Budapest — 101 101 BUDAPESTEN. " Kramer Lipót Budapest ... 38 ,60 98 . . Toas. Friss I. ó. (1440 db.) 1 láda frt 41'—M,2'0 Nöthling Vilmos Budapest... 9 29 38 (144 t ° 8 8 7 4 0 , m e s z e s 86-0-88,-orosz- tojás Magyarország legnagyobb és egyedüli Összesen... ... 2414' sr>7 novi 100 cíb. —, tea tojás 34-—, törött tojás 2-10-2-50. lí' i) 2 q biborhere. gazdasági gépgyára, Hüvelyesek. Lencse magyar l q frt 14—18, stoket • '») 1 q svédhere, — v, t.q csábair. 1 q csomós febir, mely a gazdálkodáshoz szükséges 1 q angol perje, 1' q árva rozshok, 3 q franczia perje, raui 28—36, borsó héjas magyar 6-5—12-—, koptatott magyar 14-18, külföldi 16—23, bab fehér apró 7—12 5 q baltaczim. TH" ö s s z e s "ss^J nagy 6—14, színes 8—14. *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai gazdasági gépeket gyártja. eredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás O« Jr'^r}^- Sárgarépa 100 kötés frt 2. 6'-, 1 q 2-b—3<0, Petrezselem 100 kötés 35-— 1 „ g- —6-0 nem plombozza.

B O R Á S Z A T I LAPOIC

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

0

tudósítása?

(Goldfin3er

Gábor

szeszgyári főtisztviselő

^ szeszüzletben a héten az üzletmenet nem volt nagyon elénk es a forgalom igen korlátolt volt. Finomított szeszben a készletek még mindig csekélyek és

100erk«r »karaIábé vörőshagvma 10 18 t 1 1 3-50-8--.foghagyma100 köt. 10-18, 1 q 14-0-18-0, vorosrépa 100 drb 0-60-1-80, - fejfWposzta 3-0-5-5, kelkáposzta 100 drb ot-?iJ° r 0 r- í k a p 0 S z t a 3 ' ° - 8 — fejessaláta 0salata o Z.' f burgonya, rózsa 1 q 2 - H,hV f t « g a o 2 ' 3 °T 3 '^ M f Ö l d Í - — . f e k e f e retek 100 drb 0 60—2-—, uborka nagy salátának 100 db —•—_.•_. savanyítani való 100 db —• savanyított —•—•—* /

(

Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni,

Részletes árjegyzékkel

I és szakszerű felvilágosítással díjmentesen szel1 gélünk.

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. T-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK

1 8 9 7 . DECZEMBER t l ó 2 5 .

Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. B U D í l P E S T E ü , VIII., J ó z s e f - k ö p u t 8 . Alakult 1894. évbaiu Kiülik: TE1,BKI e é i a gróf. Alelnök: CSÁVOSMV Bél ANDKÁSSY GÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOit, I KUBINKK í SZKNTKIKÁIJVI L TELEKI SÁNDOR nr6f. Vezírigaigat.ó: SZÖWY1 zsigmoi

'mest

Az O r s í á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejiesáti a refbrrhokát, mélyeket a gazdaközönsig évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányös kiegyenlítésével a felek teljéi megelégedését vívta ki magának, az

épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. Gazdasági egyesületi tagok — tekintei nélkül a biztosított érték nagyságára — ,á tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. ~

importált*

megérkezett

Poland cüa

tenyészsertések

pedigréevel,

PICK OSWALD VIII., Külső Kerepesi-út 1. sz.

Kukoriczii-morzsolók

b

Z i
«krfVaj] "öíöb"1'

skaVuaÓk' Tli>s"i f'

A

zalatbnaJ

ÜHAYFARTH^Iph. é s T á r s a ' ~f cs. és kir. kiz. szaft, gazdasági gépgyárában Ö E, 6 8» rr/i., T a b o r s t r a s s e 76, s z ' \egyzékek iwj) n. - KtíriseW fel,-Mm ..

HIRDETÉI11

felvétetnek a kiadóhivatalban

BUDAPEST,

Üllííi-nt SS-dlK

éviim.

Takarmánykamra-berendezések szeesiaTÍgok, szabadalmazott védőkészülékkel, répavágok szelet- és koczkavágásra, répazúzók, kukoriczamorzsolők, dar á l ó m a l m o k ki •gány- és gőzhajtásra, a m e r i k a i D uplex-daráló lajtásra, csöves- és szemes-kukorieza és mindennemű gabonafajok egész finom darálására, egy- és k é t j á r a t u m a l m o k vasállványon, olajpogácsatörők, j á r g á n y o k , transmissiők,

kémm-

k é n k o v a o d ipar r. t.

és műtrágya-gyára ajáiíljá legjobb minőségű mindennemű

iitJTgiásiráiT * t. ez. grazdaközönségr b.

figyelmébe.

Árajánlatokkal készséggel szolgál a

Központi iroda, Budapest, ÍY,, Bécsi-utcza 5,

J. ©B

gazdasági gépgyára és vasöntödéje

1T R . G "5T-IC J L X T I Z S A XT, aagyérdemü gazdáközönségriek, h.o|

továbbá trágyalé-szivattynk és fecskendők, trágyaléosztők, széna- és szalmasajtók, nemkülönben az összes talajművelőeszközök, Tető-, kaszáló- és aratógépek- galbonatisztitő- és osztályoz© gépek,

r é p a m a g t i s z t s t ó k

Magyarország legjobb sorvetőgépe a

' M L M - D állami

ÖMRATH ÉS TÁRSA e s t e n ,

Árjegyzék és költségvetés kívánatra ingyen és bérmentve.

aranyéren

Ajánlja: szabad, kiváltbató kapacsuklyókkal Zala-Drill és irerfekta sorvetSgépel

mezőgazdasági gépgyárosoknál

¥., Yáczi-körut 60. szám.

L

1897. szeptember iKSgépveraenyen

nagy választókban jutányos árakon kaphatók

Í B u d a p

R I L

Sack-rendszerü aczélekéit, szecska- és répavágóit és mindenféle gazdasági

Talrarmánykamra Mezes,

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

__ KÖZTELEK,

1802

,

I

1 8 9 7 . DECZEMBER HÓ 2 5

Mindennemű tornaszerehet g és legjobb miiióségü P

gazdasági l^dtélxiemüeket, i

BLEIER é s W E I S Z ,

k ö t é l g y á r i e z é g Budapest. Rpktár és iroda: K Á B O L Y - K Ö B U T V. S Z Á M . Gyártelep :Hajtsár-ut 7307. s z . Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszkö/iiK, Cocos rutószőnyegek, lábtörlők, rnhaszáritó Kötelek.

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

Torontáli helyi érdekű vasutak gépgyári osztálya Hagy-Becskerek. KÜLÖNLEGES GYÁRTMÁNYOK: Gáz-, petróleum-,

halhálók, p

öntöde

Kézitáskák stb. továbbá aráz- Ú dasági czikkek u. m.: istráns, Á kötőfék, ruitató gabona- h zsákok, vízhatlan ponyvák, C itató és tűzi vedrek, kender- H tömlők, hevederek, Kender, h Kócz stb. a lfcgjutányosabb eredeti C gyári árakon. w(

A gépészeti szakmába vágó mindennemű javítások és jutányos K,

Viaéfci megrendelések pontosé eszközöltetnek p

Csak nagyban vásárlóknak! A világ legjobb peronospora-fecskendője a

patent

Austriafecskendől a bécsi gazdasági egyesület rendszere.

Direkt rendelhetők

IXTeolxvile

Fer@*io»I

peronospora-fecskendö gyárából II B é c s , V I I . G r i e s g a s s e 4 . s z á m . || 60,000 darabon felül van már használatban.

2657

benzin-moto-

rok és benzin-locomobilek. Modern berendezésű vas- és fém-

KOLOZSVÁR,

szakszerű

kivitele.

Kálmán-utcza

16• I

Szentlé/ek-utcza 4. sz. I '.mben is megtekinthetők. I

Van szerencsénk ajánlani BCT

szavatolt

tisztasága

A legmagasabb dijakkal kitüntetett szavatalt 15—20°/o cltrá'-ban oldható foszforsavtartalemmal és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabnanemüek, kapás és olajnö vények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváitképeii legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszrorsavtrágya : tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes sznperfoszrátokat. A citrátban oldható foszforsav-tart alomért szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészsó gesebben szolgál

A cselorszigi T I o m s i M prágai foszfátliszt eladási M á j á n a k rezértóBráelSstee a magyar mayyar korona Kuruna orsz. ura*. területén iciuh

KALMÁH VILMOS,

BUDAPEST, VII, Erzsébet-körut 34. sz.

Magyar királyi államvasutak.

utczai

Hirdetmény.

lokomotivoli,

gőzcséplőgépek hajtására a rőherczegi vasmiivcKbó'l. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások

ErzherzegSicli©

CamepaB-Direction

in T e s c h e n in SchSesien, czimen.

4091

sagk Amerikai szabadalmazott forrasztás nélküli

ÖKÖRLÁNCZOK A forrasztott lánczokhoz képest kétszer oly nagy ellenállás a töréssel szemben.

•J Erös, könnyű és olcsóbb 55 minden

egyéb

láncznál.

BflST Bizonyítványok és árjegyzéke* ingyen. '$gg

O O E P F I N O E R

&C £

Aczélmii, Weissenfels Felső Krajnában. Kapható minden nagyobb

vaskereskedésben.

Budapesti képviselet: H0FFMANN S. VI., Lendvay-utcza 25.

rudolf

e e e i l i fcéflTiselöje Magyarorszá^oa

PROPPEIt

SAMU

Budapest, Váczi-körut 52. szám.

Előre bocsátva, hogy Sack R u d o l f világhírű gyártmányai eredeti minőségbeli csak nálam kaphatók: Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kívül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet

szecskavágfó-, répavágfó gépeimet. Kési, járgány- és g-osliaj'fcásra

járgányaimat, — a jelenkor iegjabb takarmánypároló készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő i í r j e g y leölt és készséges f e l - v i l ö . g ' o s i t é . s o l i .

1 0 3 — 1 0 4 .

SZÁM.

7-ik É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1897. D E C Z E M B E R

H O

25.

|nsr

tejgazdasági edények gyára

B

Ü

- . |jj

jp-

D

A

P

E

8

T

HS3I

4?eo

,

VI., Szondy-utcza 3 5 . sz. '

Edény gyártmányaim ugy minőségben, mint, ár tekintetében altálános elismerésben részesülnek. lk'inles vevőim közül felsorolom:

x

siiletét" úgyszintén az arad pécsi, stb. tejcsarnokokE és számos nagy hazai gai daságot. Telefon-szám 17—35.

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

ílERMESZEri NYEM , SEUNf

Árak faanco . bécsi indóháztó M l o f i s z t a s u ! y b é r m e n t e s e n fit2J szállítva tartány ea 26 kiló, kilónként 40 kr.. tartány, ca 50 kiló, kilónként 35 kr. postán | bérmentesen

daráBó-gépoi a legjobbak. Kapható

Roessemann és Kühnemann Gs*a©pei

Budapest, Külső yáci-ut 79. (ni) sí. H. oszt. K O P P É I , ARTHPR-féle Tasutafc.

Hugónál,

Budapest, V., külső váczi-ut 46. Árjegyzék

ingyen

és

4 pléhszelenczében 13 frt. Kaucsukkal ti gyitve kilónként 10 krral több. Yizmentes bőrkenőcs . vadászcsizImáknak.

bérmentve.

folyton éles, a legjobb styriai acélból koronalépés lehetetlen; biztos járás által a lovat kíméli,, használatban olcsóbb, mint a közönséges patkósarok. Árlapok ingyen és bérmentve Kapható KASZAB és BREUER Budapest, VI., Eötvös-utcába. patkolá-anyagok és csavarárugyár és minden jobb vaskerésketlésben. _

Magyar kir. államvasutak. Hirdetmény. igazgatóságától

Gép-sodrony-szövetelc, czlnkezett szúrós kerités-sodrony. M i n d e n r e n d e l é s FRANCO

küldetik.

tmr S z í v e s figyelembe í Az általánosan kedvelt és elterjedt kitűnő minőségű, mély fekete, fénytelen, kellemes érdességü, gyorsan száradó és maradandó 0tg-

ishülatáhlamkxat

"gBtjj

a gazdaságnál szokásos bárminemű és nevű, uj és régi irásfelületek befeketitésére szállít használatra készen frt 1.80 és 3.50 kros bádogszelenczékben (tartalma és e/4 klgr.) az előállító

BARANYA? t u r f a t e r m é n y e k és önműködő

I

szabadalmazott

turfahintő-closetek,

valamint

VJ^VíEW

arsyteéMércMezési

fjflij

GRESCHIK GYULA, LŐCSÉN (Szepesvm.) Továbbá: 1 drb táblamázecset 60 kr. 1 palaczk legfinomabb higitott piros vonalhúzó-festék vonalhuzóecsettel 35 kr. Láda, szállítólevél és csomagolás BUDAPEST, 20 kr. Szállítás utánvét vagy készpénz beküldése mellett. II., IiáBLCihid-utcza SS. Legczélszerübb a könnyen kiszámítható összeget, melyhez a csomagolási költség csatolandó, pénzutalÁrjegyzékek fSU ványon előre beküldeni. kívánatra Nagy vagy évi szállításoknál a bérmentesítésen felül bérmenti <en tetemes árengedmény. küldetnek. Prospektusokat számt. elimcréssel és ajánlással ingyen. Törvényesen védett.

felszerelési tárgyai Yállalata

'SZ Iában6 Vássodrony és gépsodronyszövet gyár és épület lakatos-műhely Franz Schröckenfuchs Waidhofen a. d. Ybbs. B^iS'kerülMk^öbtje, mint jobb anyagból készült fakerítések, e mellett jelleget adnak. Költségvetések ingyen

1802__KÖZTELEK,

KOSZEN

1897. DECZEMBER HÓ 2 5

Tokodi, Dorogi és Ebszöny- & % annavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka / \ és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek szárítására,

ipari és házi czélokra leg-lxi-bünőblo m i n ő s é g - " b e n l e g - j n t á n y o s a ' b ' b a n

R A D M Y A

K Á R O L Y

cs. é s kir. szab.

Hitelintézet

Előnyös feltételek

örökáron

adandó eladó

j egy a fővárostól 1 3 > órányi távolságban fekvő körülbelül ; 9 0 0 m a g y . hold n a g y s á g ú b í r t o k , d í s z e s u r i l a k é s t e r j e - " ] delmes parkkal, 4 5 holdra dohánytermelési engedély j s t e l j e s f u n d u s i n s t r u c t u s s a l ; a bérlet azonnal hatályba j léphet. ' B ő v e b b értesitést ad a tulajdonos megbízásából, — J közvetítők kizárásával

IDr.

Földiák

Emil

Budapest,

Tadász-u.

Budapest, Váczi-körut 8 0 . sz.

m. kir. államvasutak vonalait, Illetőleg az ezi a díjszámítás tekintetében megállapított ált «—-"-rtávolságainak alapulvé jlságok akként állapittatnak meg, hogy a csabai irányban történő Mállitásnál^ a : li irányban való szállításnál pedig az Arad állojglalt dijszámiiz emiitett helyi dijsze Az ekként nyert közvetlen távolságok tási táblázatok megfelelő dijlt telei alkalmaztató. Egyrészt Sofronya, másreszt az összes budapesti balparti és kőbányai pályi mint Rákos rendező p. u. között a távolság egységesen 244 kilométerben állapittatot Az ezen állomásnak Buda-Császárfürdő kitérő, Budapest d. v. (helyben) Ó-I Jlságra eső díjtételek 100 (helyben) Egyrészt Sofronya, másreszt ddik'f áll tt Személyek és podgyász szállítására menetdijak és podgyászviteldíjak változatla Budapest, 1897. november hó 27-én. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület által

ügyvéd,

ÍOOO f r t p á l y a d í j j a l

33.

— •

életbeléptetése. A gács—magyar közös forgalomban 1898. évi január hó 1-től visszavonásig való érv sSggel a II. rísz 4. díjszabási füzet lép életbe, mely egyes áruczikkekre és bizonyos VÍSÍ tokra érvényes közvetlen rovatolási díjtételeket tartalmaz. Ezen díjszabás a gács-magyar forgalomban részes vasutak igazgatóságainál példány Budapest, 1897. i

alapján, összeállított

M

1

gardasági

E

S

gépgyára

Főraktár: BUDAPEST,

-

úgy mint:

lí: I S á X * : 26. Állati termények 27. Póttakarmány , 29! Próbacséplési jegyzék 80. Vetési és aratási jegyzék 81. Ellési jegyzék (csikó és borjt 32. Termés-kimutatás 33. Ellési jegyzék (bárány éa ma

.

»pl«

takarmány kamara berendezéseit

a legjutányosabb árban. Tervezetek kívánatra készíttetnek.

Takarmány fűllesztök, melyek kitűnősége, gyors működése és könnyű kezelhetősége felől számos magyar gazda bizonyítványa rendelkezésre áll; továbbá

"j! „Rapid" darálók m

minden nagyságban, zúzó szerkezettel is.

•iSSSSS^liig^B^^^^^-i. ' " -j szecskavágók, répavágók, zsoltík, darálók, czirokcséplők, . ' ' : ' •/•.• ! egyes, kettős és hármas ekék. Kosták (szelelő magtárrosta 33 frt). Konkolyválasztók stb. Hadviger-féle legjobb aczéi kazalvágó kések.

„HUNGÁRIA DRILL" és „MOSOM DRILL" IMT

—

~gazdasági

Uarokrakő aratógépekre mezőhegyesen 1897. Első dij: nagy állami aranyérem.

Ü

1

könyvviteltől!

a magy. kir. államvasutak igazgatósága.

(Utánnyomás nem

Gyár: MOSÓKBAN.

jutalmazott

és még ez év folyamán kiadandó

gazdasági

MAGY. KIR. ÁLLAMVASUTAK.

E

vezérképviselete.

Hirdetmény. llomásnak az^összes^ gyors- és te116^™^ ^J41^4

mellett

3 haszonbérbe

Jsapliat©

kőszén-nagykereskedőnél,

kőszén-osztályának

Birtokbérlet. !

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

Árjegyzék

bérmen

ve, " 9 Q

zarvasmarha kimutatás

42. TaktmányoSiegyz

- melyekből állandó r a k t á r t tartunk. Össxe&IlituttH

S-usclika.

Hilsáird

a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes ny mtatványokból mintaívek az O. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett Árjegyzékkel

és felvilágosítással

készséggel

szolgálunk.

Megrendelések

a „KŐZTELEK" kiadóhivatalához IX., Üllői-út 25. sz. küldendők.

f f f f f f

|

f f

|

f f t f f f f f 1

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM.

7-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1897. DECZEMBER

1823

HÓ 25.

Knuth K á r o l y

Ék?sski1la?iaM§

mérnök •Ajánlja saját gyártmányú, lekkel, érmekkel és elismerő kitüntetett

és g y á r o s .

QYÁB ÉS IRODA:

Nyíregyházán.

BUDAPEST,

kiállítási-oklevenyilatkozattal

VII. feer., Garay-utcza 6—8. szám. Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerőművi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róieum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára.

viznyomásu-olajsa jf óit

•és az olaj gyártáshoz szükséges összes gépeket, ugy gazdasági mint ipari olajgyárak berendezéséhez. Ugyanott csereüzletekből birtokába jutott 4—6—8^10—12 lóerejü lokomobilok kitűnően kijavitoit karban készletben vannak.

.egjoib minőségű kőagyag-osöveb raktáron. Szabadalmazott tiz évig is eltartó

kévekőtelek

J1L

S I I I F S L HOtfO

szabadalm,

lóhere- tokászoió / /

készöléka

4tya mim vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily

í

portiókötelek

Biharmegyében fekvő, M e z ő - P e t e r d község határában egy gazdasági épületekkel kellően felszerelt, előnyös fekvésű 1 1 3 9 k a t . hold t e r ü l e t ű tagl>irtok, melyből 717 kat. hold igen jó minőségű szántóföld, a többi , legelő, kaszáló és kert,

1898. szept. 29-töl bérbeadó, -

6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnesaüsket ajánl legjutányosabb árakon

minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban

BELLÁN MÁTYÁS

GRAEPEL HUGÓ gépgyárosnál Budapesten,

Bács-Cséb. 474

V . , K Q l a ö v&caa-ut 4 U .

Értekezhetni

Dr- MARKOS LÁSZLÓ ügyvédnél

NA G YVÁRAD

ON.

,t 8 óra 60 peiczkor indul és ősből délután 2 óra 10 perczAz igazgatóság.

A szabadalmazott Fairlbaiiks-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérökarral bírnak s a hidra telt terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Tartósság-, pontosság és könnyfi Kezelésüknél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legki Ifsnőlbb mérlegek. Gazdasági-, szekér1-, reapha-, zsák- és raktári mérlegeinket ízélszerü és a czélnák megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, gazdauradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizedes mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen közjponti irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.

W

•

FAIRBANKS

MÉRLEG é s GÉPGYÁR

részvény-társaság, ®

BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.

ü

C e r n o v s k y J$öhmi5ch

Jfrod

ét bei

C o m p . ?rag.

Gazdasági talajmiyelési eszközök' speciális gyára ajánl a tgazdaközönségnek a következő saisonra: E g y e s lókapát (Őeyno-vsky szabadalma) répa és repezéhez eddig bel- és külföldön 2 0 , 0 0 0 drb használatban.

Legújabb szab. h á r o m s o r o s r é p a k u l t i v á t o r o k . = Egy év alatt 4 első d í j j a l kitüntetve. = S z a b . i g e n e r ő s g y o m l á l ó knkoricza- és fenrgonyafföldek, szőlő- és k o m l ó k e r t e k n é l . Munkaszélessége 70—150 cm.

Szab. hat- és ra^oiczágu Cultiwátordk ve'éshez,

3 k ü l ö n b ö z ő f a j b a n a talajnak megfelelőleg.

Mindenfajta ekék, boronák, hengerek stb.

4891

S z a b . C h i S i s a l é t r o m s z ó r ó , kétsoros kézierőre, ,4 és 6 soros' vonóerőre. A z összes eszközök és gépek nagy választékban m i n d i g raktáron vannak, ennélfogva m i n d e n megrendelés w a g g o n számra is a leggyorsabban eszközöltetik.

/ /

1802

__KÖZTELEK,1897. DECZEMBER HÓ 25

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

-malmok Daráló- és őrlő-ma

, fc. S H U T y v

Takarmány-kcszitő kararák teljesen berendezve: szecskavágák, répavágók és zúzék, kukoricza-morzsolók.

1

V %

V

^

" 1

Főraktára:

Budapest,

VI. k e r ü l e t , v á c z i - k ö r u t 6 3 .

\

kitüní eredeti angol daráló-gépek, I gazdasáfli é* trágyalé-szivattyúk a kiállításban.

"

Kimerítő képes árjegyzékek és tervrajzok kívászám,

natra ingyen és bérmentve.

!imr

a

G A N Z és T Á R S A

V. ker., Lipót-körut 18. szám.

vasöntöde és gépgyár részv.-társ. Budapesten

s tudomására hozza, hogy nagyobb kényei-

készít.: A ) gépeket és építési munkákat, teljes malombereudezéseket, vasúti kocsikat és vasúti felszereléseket, tramsmissiókat.

V. ker., Lipót-körut 18. sz.

Specziálitásai;

|J:f

(Vígszínház mellett, a nyugati pályaudvar s Margithid közelébe)

fcf

Fenntartotta azonban a Vili. kerület, Szentkirályi-utcza 49. sz. a. műhelyt és az V. ker., Lipót-körut 8-10. sz. alaíti raktárhelyiségeit. A közönségnek további pártfogását kérve, ajánlja Garrett legújabb szerkezetű compound gözmozgonyait, félstabil és stabil alakban, a melyek 40% tüzelőanyag megtakarítással dolgoznak. Gíizniozjonyokat és gSzcséplöket, négyszer fordítható aczéltíobsinekkel,toldást nem igénylő szalmarázókkal és nagy felülettel, minden nagyságban. Minden fajta lovas cséplőkészülékeket, arató- és vetőgépeket, szecskavágókat, répavágókat és minden más gazdasági gépeket. 4737

B ) Kéregöntvény vasúti kerekek, váltók, zúzómüvek, hengerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz, mind pedig a parasztra őrléshez s egész malomberendezések. Facsiszoláshoz, papir- és celIuloza-gyártáshoz való gépek. Vizkereket nagy sikerrel pótló turbinák. Villamos világítás nagy távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós dynamométerek. Aczélöntés. 887 sz.

| | Yárosi iroda: Budapest, Kossuth Lajos-utcza 16. sz. * ^TTTTTT

MV n u

m t 7 T ; IU

ULAMJUA*****

IMJK

S. £eináaas, Freiöerg i. S. ajánlja, mint hosszú évek sora óta specialista teljes

mezőgazdasági szeszfőzde-lt

nzeszfinomitóit és élesztő gyár berendezéseit, ugyszinte minden egyes és szakmába vágó gépeit és eszközeit,

GŐZGÉP-KAZÁNOKA

T.

A i - j e g y z é k é s k ö l t s é g v e t é s ing-ycu. - M&GY&HOHSZAGBÍIN SSAMOS REFEREWCZIil.

G r E P O I . A J

A T ,

u. m. valódi tiszta olívaolaját, elsőrendű savtalanitott repezeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.

Kocsikenöcsöt, Petroleumot zsákokat, takaró- és szekerponj vákat, kátrányfestékeket, fcdéllakot.

K M A M E H

A.budapes'í marhavásáréi vásári pénztár által közzétett hirdetés fogalmazása olyan, hogy oly félreértésre, adhat okot, mintha a jövőben a budapesti msrhavásártéren csjk a vásárféaztir résev. társaságnak volna j iga kizárólagosan uralkodni. Ezzel szemte.i b. tirkod.nk öss;ei icen tisztelt megbízó n!-, vak mint. a t. közönségnek tisztelettel jelentem, hogy több mint 30 éve fennálló marhabizományi űzktrnk, mint ilyen tovább is fog működni a budapesti marhavásárteren. Az üzleti hagyományunkhoz híven, mi továbbá is oda törekszünk, hogy tis '.telt megbízóink érdekét szem e'őtt tartsuk. Midőn azt tiszte'eltel tudomására hozzuk, kérjük küldeményeit, ugy mint eddig csak mi czégünknek

Schik és

Frank

(.Budapest—marhavásártér) . czimezve kiildeni szíveskedjék. Tiszteiéttel 4913 Sehik és Frank, (ezelőtt áchik Mór és fia.

4625 " B i

Szalonnát Fertőtlenítő szereket,

Luczernát,

u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálíez karbololeumot, keserűsót csudasót stb.

minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket és

MŰTRÁGYÁT.

léherét

fümagvakat,

Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok : gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot' kérek.

L I P Ó T , V.

BUDAPESTEN,

ker., A k a d é m i a - n t c z a ÍO. sz.

S ü r g ö n y c z i m : „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.

9

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . DECZEMBER HO 2 5 .

1825

Vágó-állat-eladók figyelmébe ajánljuk a VI. évfolyamba lépő.

Mészárosok és Hentesek Lapját |

(Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Scha!z Árm n, lapvezetö Komáromi Sándor) j Valamennyi szaldpartestületnek hivatalos közlönye.

utczai

E g y e d ü l i a z o r s z á g b a n . 4543 j Közli Európa, Amerika összes nagyobb állatvásárjainak árjegyzéseit; úgymint a ! hivatalos állategéfzségügyi rendeleteket, s az állatkereskedelem, állategészségügy £ körébe vágó s ezekkel kapcsolitos, dolgokat; különös súlyt fektet az országos í állatvásárok határidejének hetenként pontos közlésére. ' M u t a t v á n y s z á m o t lei -, á u a t r a k ü l d a k i a d ó h i v a t a l :

l o k G m o t i v o k , gözcséplőgépek a

f e l i e r c z e g i

A g é p e k választásánál

¥111., Csokoaay-utcza 10. sz.

hajtására,

v a s m ű v e k b ő i . mezőgazdasági

Előfizetési á r :

egy évre 6 í r t ; hirdetések díjszabás szerint számittatnak. j

Megjelenik

minden pénteken 20—28

old. terjedelemben.

|

szakértői

tanács adatik.

izzzz; S s i t r e s

t u d a k o z ó d á s o k

m z z i

Szesz- és serfőzdéü figyelmébe!!

ELADÓ

Erzherzogliche

Cameral-Direetion, in T e s e h e n ,

(Schlesien), czimen kéretnek.

Magyar^ királyi államvasutak. HIRDETMÉNY. „. „ Személyszállító vonatok megállásinak megszüntetése Eszterg Isztergom és Esztergom csavargőzös megillólielj

egy teljes moslékszáritó készülék (Hencke rendszer) munkaképessége 2 0 0 htlr 6 0 százalékos moslék 2 4 óra alatt. Egy teljes törköly szárító készülék (Hencke rendszer) munkaképessége 3 6 0 0 kgr. n e d v e s törköly 2 4 óra alatt. Egy 25 lóerejü gőzgép. Két darab egyenként 3 lóerejü gőzszivattyu, egy permetezöhütö, légszivattyúk, tartányok, kádak és egyéb műszaki berendezési czikkek, szeszgyárak és serf ö z ö k részére. — Czim a kiadóhivatalban. 4850

Ase i f f a s í f f í i t ó s á f f .

MALOMIPÁR

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (SchweitsEeí*

B u d a p e s t .

V B .

rerasiszei*.)

O y á f - u t c z a

4 1 .

s n á m

a l a t t . Szabadalmazott Schweitzeí-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos ujitást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavitott malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaörlésre: a gazdaságban e malmokkal szükség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, mig az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a kővetkezők: 1. Cseliély hajtóerő szükséglet. 3. Rendkívüli nagy munkaképesség:. 3. Kitűnő minőségű őrlemény. 4. Kiválóan tartós, ja vitásra nem szoruló szerkezet. 5. Igen egyszerű kezelés.

" Részletes ieayzébkel isokkal gálul

leírással, ávés íelvilágoszívesen szol-

1802

__ KÖZTELEK,

1897. DECZEMBER HÓ 2 5

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

Hofherr és Sehrantz Budapest, ¥1.,

5 7 .

V á c z é - k ő r u t

s z á m .

s

N * >6)

S 'S tX

& J2 £ §1 ^ 8*0) C L -B

£ N a

!'S1

s^

1 5 2

ü

N

SS 1

60 8)

J O «

Árjegyzékek bérmentve és ingyen.

l ó h e p e d o r z s ö B S - g é p ü k e t

m 1894.,

1895.,

1896.

és 1897-dik

tenyészállatkiállitásokon

n

PICIILER

évi orszái kitüntetve.

átment I

tenyészkanok | I és koczák, hazai

kondor,

I ellentálló

szőke,

kiváló

I-FŐ

ÁLL

A TOR VOS

Yorarlbergi orrhurut-por S f ^ S w I & S & ^ t : geket minden gége és mirigybántalmat, 1 doboz 60 krajezár. K ó l i k a é s f e l f ú v ó d á s e l l e n i b a l z s a m kólika ? ^ aéss m a r h á k n el ái felfúvódás gyorsan és biztosan hat, 1 kis palaczkkal 1 flli/ue-rtn CTannan mindennemű küteg és killsö baj ellen, nélkülözUlvaofcLU SidjJjJtUI, h e t e t l e n állatorvosok és lótulajdonosoknak, 1 drb 1 frt 20 kr. A m e r i k a i f a r m e r - f l u i d 1 ű ™ g k c r s é v e l S e b - b a l z s a m 1 *Tefrcfsévei Nagybani eladás I n d r i g E r t l vegyész és drogistánál D o m b i r a Vorariberg Oesterreich. Raktár: BUDAPESTEN, Törők József gyógyszertárában., VI., Király-utcza 12. szám.

rendkívül |S9

esontozatu,

képességű, keresztezésre

•a

KA TOJVA

ÁLLATGYÓGYSZEKEI.

nagy. jgd

választékban kapható "

-

Kornstein Testvéreknél | P

NTagy-Szalonta

I

M

l

l

i

Puszta-Pata.

—

W

—

m

A

vasmegyei

mesi

VASMŰ

KÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.

É p ü l e t vasgerendák, vasúti kocsi- és hajóépítési t a r t á n y o k vasszerkezeti és gép-idomvasak, valamint mindennemű k e r e s k e d e l m i v a s a k , Bessemeraczél, továbbá vasúti czélokra való anyagok nevezetesen s i n e k és sinkaposoló szerek, kocsi- és h i n t ó t e n g e l y e k , sodrony és sodronyszegek, k e r e s k e d e l m i és m é r e t e s l e m e z e k , horganyozott és l i u l l á m l e m e z e k , tetőlemez zsindelyek,, feliéi-lemezek, faszén-nyei-svas öntödei és kavar czélokra, v a s ö n t v é n y e k stb. gyártása. 4752 Árjegyzék

és mintalapok

| 1 • 1 | I |

ingyen.

Megrendelések csakis az igazgatósághoz intézendők,! Budapest, VI., Adrássy-ut 2.

saját kezelésben

birtoknak

hatá-

hold

levő 1 6 0

nehold

nagy belsőséggel, rajta levő szép és kényelmes j ó karban

urilak, disz-

Rimamürany-Salco-TarjániS

Sorokmelléken községek

rában közvétlen közel fekvő összesen 2 8 0 része,

i

és termékeny

szép

Dömötöriben és részben a s z o m s z é d o s

levő

gazdasági

é s gyümölcsöskert,

kertészet, parkkal

és r i t k a

halastó

s fundus

instructussal

épületek,

nagy

konyha-

szépségű ő s együtt j ö v ő

1898.

é v i t a v a s z t ó l esetleg ősztől kezdve 4

v

a

g

y

6

é

v

r

e

haszonbérbe adandó. Dömötöri

vasút-

és postaállomás

Szombathelytől

1 óra, vasúton csak egynegyed órányira fekszik. B ő v e b b értesitést közvetítők kizárásával ad a tulajdonos.

pölöskefői Istóczy Sándor ügyvéd Szombathelyen.

4878

108—104. SZÁM.

7-ik ÉVFOLYAM.

1827

KÖZTELEK, 1897. DECZEM6ER HÓ 25.

Most jelent meg

Amerikai ~: s mezőgazdaság.

Magy. kir. szab, osztálysorsjáték! III. osztály.

JSBU~ Húzás

I

80.000,

30.000,

január 4-én és 5-én. Főnyeremények:

20.000,

10.000,

5.000,

"UH®

2.000

és

1.000

Vételsorsjegyek ára : egy egész 32, egy fél 16, egy negyed 8, egy nyoloTad 4 fi-yáral kaphatók a

Bankegyesületi váltizM részvénytársaságnál Budapest, V., F ü r d ő - u t e z a X. se. Megrendeléseknél az összeg előzetes beküldése

Irta:

kérettkA

SZ)LKSSy

XOLTÁN

az O M G E . szerkesztő titkárja, a „ K ö z t e l e k " felelős szerkesztője. Eredeti fényképek és Vladár Ernő festőművész rajzai után készült számos képpel.

1500 holdas bérlet

fBolti ára 4 frt. 0M0E5 tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek

teflYezményes ára 3 frt 50 h

igen jól instruálva dohánytermeléssel, szolnok-félegyházi vasút-

tól 15 perezre, Félegyházától Va órányira, társas üzlet felosztása miatt, április 1-én t e l j e s

f e l s z e r e l é s s e l átadó.

Megrendelhető a

Közelebbi értesítés nyerhető

F u c h s

é s

S t e r

n-nél,

P U S Z T A - U J T F A L U 11. p. K ű n - F é l e g y h á z a .

„Köztelek"

kiadóhivatalában

(Budapest, IX. Üllöi-ut 25. sz.)

4873

.

Tenyészá lat-eladás. Özv.
simmentháli és allgaui tenyészállatok kerülnek eladásra: Borjazása várható

Telivér simmentháli Ella —269— Amanda —270—

Emília —22— Iphigenia - 1 5 0 Csicsáné —92—

Telivér allgaui Aquina —£16—

április anyaméhében importált

Dalia —205— Lira —209— '

Werona —22— Dianna —5— Eukrétia —108— Eulália —227—

Herberiíná —296—

Hancsa —151

—

Mi'limári —267— Nunczius —279— . Bőv.ebb fölvilágosítást készségesen nyújt

juniüs 1 Mephistó uradalmi jószágfelügyelőség P

Hancsa —151 — Hiacinte —228 — Numia —134— 1 •Szinyén u. p. Bddd, vasüti állomás Kassav vagy Regete-Ruszka,,

BIDLÓ, uradalmi felügyelő,

__ KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 2 5

1802

Osztálysorsjegyek.

Földhaszonbérleti hirdetés.

Az első' magy. kir. szabad, osztálysorsjegyeknek január hóban két hu- I zása lesz, és pedig: 1

január hó 4. és 5-én a harmadik, január hó 26. és 27-én a negyedik, j j A harmadikban liuzva lesz:

5000

nyeremény

898000

k o r o n a összegben, I

a negyedikben:

j

4 0 0 0 nyeremény 9 3 4 0 0 0 korona értékben, f az ötödik és hatodikban:

I

3 4 0 0 0 n y e r e m é n y 10.611,000 k o r o n a é r tékben.

j f

tetnelc a sorsjegyek, mindig korábbi osztályok árát után kell fizetni, a nélkül, , hogy ezen húzás esélyeit élvezte volna. A harmadik osztályban a, vételsorsjegyek ára a következő: jj

egy egész 32 frt, egy fél f6 frt, egy negyed 8 f frt, egy nyoiczatl 4 frt. Póstautalváriynyal megrendelhetők, mig a készlet tart:

A m. k. szab. osztálysorsjegyek föelárusitásánál

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

f

Taussig Z^igmond-nál, j V T L l u áXT Y O X T ,

A Kalocsai érseki uradalom 1898. évi október 1-től 3—6 vagy 12 évre haszonbérbe adja a kalocsai határban fekvő drágaszéli pusztát és a miskei határban fekvő D o l i n a nevü birtokot az ott levő u r a d a l m i é p ü l e t e k k e l együtt következő részletekben: 1. Kisdrágszél puszta első részletét u. n. Szenthátot, mely az eddig uradalmilag kezelt s a bérlő által újra felszántható 385 kat. h. 1514 D - ö l , 2. Ugyanannak második részletét, mely 1301 kat. h. 603 [D-öl, 3. A puszta Hattyas nevü harmadik részletét, mely ... 391 kat. h. 174 D - ö l , 4. A miskei Dolina nevü birtokrészt, mely . . . 35 kat. h. 513 D - ö l , Felhívatnak a bérelni kivánók, hogy 50 kros bélyeggel ellátott zárt ajánlataikat, az ajánlott összeg 10%-ával, mint bánatpénzzel, mely készpénzben vagy névértékben számított óvadékképes papírokban csatolandó, az érseki uradalmi igazgatóságnál

Kalocsán. 1898. évi január hó 20-ának déli 12 órájáig beadni szíveskedjenek. A z ajánlott összeg számokkal és betűkkel kiírandó, s kijelentendő hogy az ajánlattevő a haszonbéri feltételeket ismeri. Aki több fentebbi bérletre tesz ajánlatot, ezt egy beadványban teheti, de a haszonbéri összeget minden részletre külön tüntesse fel. Elkésve érkezett vagy utóajánlatok s a feltételek módosításai nem fognak figyelembe vétetni. A z ajánlattevők közötti választás joga az urad. főigazgatónak tartatik fenn. A részletes haszonbéri feltételek alulirt uradalmi igazgatóságnál, szentistváni urad. erdésznél vagy számtartónál, az ó-sükösdi és doromlási urad. erdészeknél és a bácsi főerdésznél a szokásos hivatalos órák alatt megtekinthetők. K a l o c s á n , 1897. deezember 12.

Részletes játéktervek és minden kivánt felvilágosítás ingyen.

|j

Érseki uradalmi

igazgatóság.

Újságírók lapjai

BUDAPESTI NAPLÓ A magyar sajtóban páratlan az a siker, amelyet a

A BUDAPESTI N A P L Ó

aratott és az egész világ sajtójában példa nélkül való, hogy egy szerkesztősig inasra alapított volna és adna ki politikai napilapot

A BUDAPESTI N A P L Ó

a. szerkesztőség tulajdona, nem adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá. Független tehát és szókimondó felfelé is, lefelé is minden irányban. Az igazi szabadelvűséinek sok diadala fűződik már a BUDAPESTI NAPLÓ pályájához és a reakczionarius törekvések kudarczai megannyian a, BUDAPESTI NAPLÓ egy-egy sikerét jelentik. A Budapesti Napló főszerkesztője: A Budapesti Napló felelős szerkesztője: ¥ é s z i

J ó z s e f .

.A

B r a u n

Budapesti

Ábrányi Emil I f j . Ábrányi Kornél Clair V i l m o s Cerri Gyula Erős Gyula Fái Béla Gergely István

Napló

belső

S á n d o r .

dolgozótársai:

Holló M á r t o n Horváth Eleméar Janovics P á l Dr. Kovács Jenő l.vka K á r o l y Márkus József Merkl Adolf

lir. Márton Miksa M o l n á r Ferencz Papp D á n i e l P é k á r Gynla I)r. Soltész A d o l f Sváb Tivadar Tliury Z o l t á n

Előfizetés: egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3frt 50,1 hóra 1 frt 20. Mutatványszámokat nyolca napig ingyen küld a kiadóhivatal. é s k i a d ó h i i r a t a l : X2C., XJllői-*ULt I S . ss.

S s e r l ^ e s s t ó s ó g

Olvassa

mindenki

nz újságírók

im- A B U D A P E S T I

lapját:

NAPLÓT!

"Sa

1 0 3 — 1 0 4 .SZAM.7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 25.

U í

1803

L a n d s b e r g A/W.

Berlin

BUDAPEST. Gyártelep: KŐBÁNYA. J J i

9

Városi iroda:

Muzeum-körut

35.

Gazdasági ipartelepebet berendező gyári részvénytársaság FŐOSZTÁLYOK s

A) Szeszgyárak, B) Sörfőzdék, C) Malátagyárak, D) Keményítőgyárak.

s-

AliFA-IiATAIi

8

J E P

A

R

A

T

O

R

O

K

,

Pfanhauser-féle tejhtítök, Pfanha r-féle tejelárusitó állPfanhauser-ftle szállító kannák, ványok, Pfanhauser-féle elöm elegitők, Pfanhaus r-féle gőzfejlesztők, Pfanhauser-féle Pc s teur-készülékek, Pfanhaus r-téle tejpróbálók, Tfanhauser-féle próba-fejési Pfanhaus r-féle yajkészitö gépek, Pfanhaus r-féle gyúró gépek, mérlegek, Pfanhaus r-féle sajtüstök, Pfanhauser-féle tejtarisznyák, Min Pfanhauser-féle tejszivattyuk, nészeti berendezések. Ismertető füzetek katalógussal tejértékesitésröl, tejvizsgálatról, marhatartásról, sajt- és vaj készitésrül. Költségvetéssel, tervekkel stb. szolgálunk.

„SEPARATOR" Budapest,

VII. ker., Erzsébet-körut

45.

A

I

N

I

T

nagyban é s kicsinyben.

s

nagyban wa'ggon-rakományonként ab Leopoldshall Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG

ezelőtt: PFANHAFSER I M A i ; gépgyár és tehenészeti műszaki czikkeli irodája

K

Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztélek).

3889

szám.

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V. Alkotmány-u. 31 Tagok száma 600. Tartalékalap 100,000 kor. Kivonat as alapszabályokból: A földbirtokosoknak földadójuk minden, megkezdett 500 frt összege után egy, a bérlők pedig jövedelmi adójuk minden megkezdett 2000 forintja után szintén egy üzletrészt kötelesek j e gyezni, 20 üzletrésznél többnek jegyzésére azonban senki sem kötelezhető.

III.

Bizomány-osztály. Hadseregellátás. Gabonaeladás. Erőtakarmányok vétele.

IV. Hízott marha és sertésbizományi osztály. Hizott marha, sertés, ürü stb. bizományi értékesítése.

A szövetkezet c z é l j a : T. Olcsó közvetítés gazdas., felszerelési és fogyasztási czikkek beszerzésénél. II. Mezei gazd. termények legelőnyösebb értékesítése. III. Áruhitelnyujtás a tagok részére.

I. Vetőmag-osztály.

V. Biztositási osztály. Tűz- és jégkár elleni biztositások. — Élet, járadék és baleset elleni biztositások. Szállítmányozási biztosítás.

VI. Gazdasági gép-osztály.

Mindennemű vetőmagvak megvétele és eladása. Eredeti külföldi magvak. Heremagvak bérrostálása.

Elsőrendű bel- és külföldi

II. Áru-osztály. Összes gazdasági czikkek a legkiválóbb minőségben. Műtrágyák. Építkezési anyagok. Gazdasági vasnemüek. stb. A szövetkezet

-

alapszabályait

-

•

és havonkint kétszer

még jelenő

gépgyárak

kizárólagos

Mindennemű kipróbált szolid kivitelű gazdasági gép jutányos beszerzése. Gazdasági géptelepek, malmok, mezei vasutak, takarmányos és tejes kamarák berendezése. „Üzleti

Értesitő"-jét

bárkinek

ingyen és bérmentve

megküldi.

KÖZTELEK

A

Gallia-féle

könyvkereskedésben

1897. DECZEMBER HÓ 25.

1 0 3 — 1 0 4 - i k SZÁM 7. ÉVFOLYAM.

(Metzger Béla) K e c s k e m é t e n legközelebb megjelent

A magyar buza minősége. A buza béltartalmára vonatkozó tanulmány a molnár és gazda szempontjából. Irta:

MillhofFer

Sándor.

A m, tud. akadémia által dicséretben részesített pályamunka. Nagy 8-ad 212 lap. Ára fűzve 2 forint. Azt hisszük — és a Magyar Tudományos Akadémia bírálata is a feljogosít ezen állításunkra — hogy a magyar malom-iparra és gazdászatra nézve eddig hasonló érdekességü és fontos dolgozat még nem látott napvilágot és meggyőződésünk, miszerint nincs 'intelligens malmászati szakember és gazda, ki ezen müvet nem csak rendkívüli érdeklődéssel, hanem kétségtelenül hálás elismeréssel is szerző iránt fogja lapozgatni. ' A könyv első czélja ugyan csak az, hogy az ujabb időben külföldi érdekelt oldalról sűrűbben észlelhető igyekvést: a magyar búza régi jó hírét csökkenteni, ellensúlyozza s annak alaptalanságát bizonyítsa; de teszi ezt szerző a tárgynak oly széles alapra fektetett felöielésével, mely a könyvet a búza ismeretének valóságos encyclopaediájává és minden szakemberre nézve nélkülözhetetlen segéd- és forrásmunkává teszi, melyben való lapozgatás után még a legjártasabb is bámulattal fogja constatálni, milyen rendkívül sok és érdekes, rá nézve néha nagyfontosságú dolgot dolga van, 6 még nem tudott a búzáról, arról a czikkről,- melylyel minden . 'nap melytől úgyszólván existenciája függ. Rendkívül gazdag tartalmát itt csak jegyzékben is felsorolni,- hiányzik a tér ; l l l I vi győződve róla, hogy anak átnézése a legjobb tájékoztató a könyv értékét illetőleg. Csak annyit emiitünk még meg, hogy a könyvnek tanulmányozása után- mint például a molnár sok egyéb közt rá fog jönni arra, hogy egy és ugyanazon búzából miért sikerül' néha egyik őrleménye jobban, mint a másik; ép úgy fogja a szakszerűen dolgozó pék is belőle megtudni, hogy miért kel egy és ugyanazon lisztből készült tésztája egyszer jobban, máskor rosszabbul; sikerül egyik süteménye hasonló kezelés daczára máskép, mint a másik, és fogja a termelő gazda magyarázatát látni annak, hogy ugyanoly kezelés mellett vetett búzája miért ad egyszer jobb, máskor rosszabb termést úgy minőségre, mint mennyiségre nézve. Végre az érdeklődő gabonakereskedő is rendkívül sok oly körülményrefigyelmeztetikberne, melyekre bevásárlásainál vagy eladásainál eddig nem gondolt, de melyekfigyelembevétele őt nem egyszer kártól óvni, vagy nagyobb haszonra vezetni képes. Az itt következő két birálat egyébbként talán többet nyom a könyv érdekében mint a mit a szakember előtt úgyis fölöslegés dicsérnünk. Az akadémia bir,ló bizottsága ezeket mondja: „E pályamű szerzője szorgalmasan összegyűjtötte mindazokat az adatokat, a, melyek akár a chemiai elemzés, akár az áralakulás szempontjából e kérdésre vonatkoztak. Tanulmánya kiterjedt nemcsak a búzára, hanem a lisztre is és bizonyos tekintetben a sütésre is. Rengeteg adatkészlettel, a legapróbb részletekre kiterjedő figyelemmel, mondhatni szükségtelen lelkiismeretességgel törekedett á feladatot liiegE pályamű szerzője sok megszívlelendő részletre irányítjafigyelmünket,a kérdést széles látókörrel tárgyalja s szép példáját adta annak, hogy e kérdést mikéntlehetett statisztikai alapon helyesen feldolgozni.* A „Gazdasági Lapok" igy ir: „Szerzőre elmondhatjuk, hogy legtermékenyebb írónk, mert minden 1h esztendőben jön tőle egy terjedelmes munka. E munkát is a M. Tud. Akadémia dicséretre érdemesítette. A 210 oldalra terjedő munka a bel- és külföldi búzáira vonatkozó rendkívül érdekes adathalmazt mutathat föl. Ezzel is körülményesebben kívánunk foglalkozni, a mint szerit tehetjük. Annyi tény, hogy ily munkát csak az Írhatott, a ki a maimászat terén is gyakorlati ösmeretekkel bir." Úgyan ezen szerzőtől további megjelent:

A kettős termelésről

; vagyis hogyan lehet ugy azon területről évente két-termést nyerni. Nagy 8-ad 144 lap, ára fiizye 1 f r t 50 kr. Széles alapokra fektetett és rendszeresen tárgyalt mű fejtegetve, ezen minden müveit gazdára nézve nagy fontosságú kérdésnt. Két termés egy esztendőben ! melyik gazda nem vágyakoznék ezen eddig elérhetetlennek vett czél elérésére ? Szerző könyvében ugyan nem nint már is elért kétségtelen dologként igéri ezt az olvasónak, de utmutatásai és fejtegetései a művelt gazda előtt ezt legalább is elérhetőnek bizonyítják. A szaksajtó annak idején általános elismerésben részesítette szerző ez irányú nézeteit és tanításait, melyek iránya egyébként a könyv előszava is legjobban tájékoztatja az. olvasót.

(JE 1 ő s z ő.

Jelen könyv czélja megmutató, hogyan lehet valamely területről egy év alatt, a növény-élettani törvények kellő tekintetbe vétele mellett, két termést produkálni. A kettős" termelés az ország egyes vidékein szórványosan lesz ugyan gyakorolva, de nagy azon gazdák száma, kik ennek lehetőségéről nem tudnak. E művelési mód elterjedésének nagy hátránya, hogy úgyszólván mm létezik könyv, mely az ide vágó dolgokat felölelve, együttesen tárgyalná. Hazánk gazdasági irodalmában éppenséggel nincs e tárgyú munka ; a németben egyedül Schultz-Lupitz munkája jöhetne szóba, mely azonban szintén nem öleli fel az egész tárgyat, s inkább csak saját kísérleteinek reprodukálására szorítkozik. Távol áll tőlem, hogy magam azzal áltassam, hogy e tekintetben valami tökéleteset produkáltam. Jelen munka csak az irányt kívánja megszabni, melyen a gazda haladhat, s az ide vágó % elszórtan feltalálható adatokat törekedtem lehetőleg egyesíteni, hogy az egészről egy egységes képet nyújthassak. A gyakorlatban elszórtan kísérletező gazdák, kik ezen művelési mód fontosságának tudatában vannak, ezen kérdés tisztázását további kisérleteík által nagyban elő fogják segíteni; a lehető tökéletes végeredmény összeállításának jelentősége Swift elöl közölt mondásában könkludál, s e kérdés fontosságának 'leghívebb kifejezője. Az bátorítsa őket a nagyobb igyekezetre. A czélt tökéletesen, azaz minden körülmény között feltétlen' biztossággal, valószínűleg sohasem fogjuk elérni; hajótörést fog ezen igyekezetünk szenvedni az. tgyik termelési tényező megbizhatlanságán, a természeten. Az legyen azonban a fczakéiteltm feladata, hogy a másik két termelési tényezővel: a munka s tőkével

oda hasson, hogy a természet; által eléje gördített akadályokét legyőzve, illetve elhárítva, a termések biztosságában előttünk lebegő, de soha el nem érhető. czélt lehetőleg megközelítse. Különösen nagy fontossággal bir a gazdaság körébe vágó minden haladás lehető széles körben való felkarolasának vagyis gyakorlásának, a gazdaság megfelelő ágánál való keresztül vitele jelenlegi nyomott gazdasági viszonyaink mellett. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy e válság a gazdát érintetlenül hagyja, s biztasson a remény, hogy a mostani megfeszített szorgalom s igyekezet munkájának eredménye, áz esetlegesen később javulandó állapot mellett, nem mint most, a szükségletek hiányára kívántató fedezet, hanem mint fáradságának jutalma fog érvényesitödni. A gazdasági produktumok fokozása, bármily irányban is történjék az, végeredményében mindig a jövedelem nagyobbitását fogja eredményezni: de mint minden ezt czélzó igyekezet, úgy ez is a gazdálkodás intensitását feltételezi. Hogy ez mennyiben igényel azután ez esetben nagyobb befektetést, azt az elmondandók folyamán látni fogjuk; bizonyos az, hogy keresztül vitele úgyszólván semmi űzemtőke szaporításával nem jár, legfőbb értékesítése igényel egyes esetekben rövid időre tőkebefektetést. A produkált takarmánynyal ugyanis a gazdaságban elérni igyekezett bármely haszonczél, melj állatok tartását feltételezi, a jobb tartás által vagy gyorsabban (hizlalás), vagy jobban (tejgazdaság) lesz elérve,, s ha annyi takarmányt produkálunk, hogy azt a meglevő állatállománynyal értékesíteni nem tudnánk, kellene csak több állatot tartanunk, mely által a takarmány hússá, vagy más termékké változtatva, lenne élőnyösebben értékesítve. Mindebből láthatjuk, hogy nagyobb belterjesség nem okvetlen kiván állandó s nagy tőkebefektetést, s ho'gy az elmúlt évben a képviselőház földmivelésügyi vitájában egy képviselő által megkoczkáztatott ama hasonlat, miszerint a gazdáknak adótt ama tanács, hogy gazdaságukat a nagyobb belterjesség felé irányítsák, azonos volna azzal, mintha a szükségben szenvedő embernek azt mondanánk, hogy »tessék barátom fáczánt enni«, nemcsak merész, hanem mint a legtöbb hasonlat, sántít is. A meglevő eszközökkel az egyes sajátos viszonyokhoz alkalmazkodva, mindig eredménynyel téríthető az extensitás — kivált ha az az adott viszonyok között helytelen — a belterjesség felé, csak ismerni kell a módokat, s helyesen kell felhasználni az eszközöket, melylyel az elérhető. Az alábbiakban következő ismertetés czélja az, hogy az itt vázolt irányban tegyen a gazdának szolgálatot, s ha azt eléri, ha azon keretet, melynek betöltését szerző czélozza, sikerül betölteni, úgy, hogy az olvasó megtalálja benne azt, aminek segélyével czélja elérésére megkönnyíttetik: akkor e könyv nem végez improduktív feladatot.) 1 frt 60 krnak postautalvány utján való megküldése ellen a könyvet, mely egyébként minden hazai könyvkereskedésben kapható, bérmentve küldjük.

Beszélgetések állattenyésztési és kertészeti kérdésekről. A magyar nép számára irta Milhoffer Sándor. 8-ad 68 lap ára fűzve SÖ kr. , Tartalom: I. Szarvasmarhatenyésztés. II. Lótenyésztés. III. Sertéstenyésztés. IV. Juhtenyésztés. V. Általános tudnivalók az állattenyésztésnél. VI. A kertészkedésről ál-, talában. VII. Takarmányszabványok. Jelen kitűnő könyvecske főleg arra van hivatva, hogy értelmesebb földmivélő népünk, kis gazdáink és kezdő gazdák körében terjedjen, kiknek megbecsülhetlen szolgálatokat tehet, ha népies nyelven előadott alapos tanításait követnék. Müveit gazdaközönségünk, mely ezzel az osztálylyal sürün érintkezik, továbbá a nép Vezetői, papjai', tanítói; jegyzői hálás munkát végeznének, ha ezen fölötte hasznos művecskét," melyet legközelebb vett értesülésünk szerint a földmivelési mínister úr hivatalosau ajánlani fog, minél nagyobb mérvben megismertetni szívesek lennének. Tömeges terjesztés esetén a könyvecske 50 krnyi árát jóval leszállítanánk. 55 krnak utalványon való beküldése után a könyvet bérmentve küldjük meg.

Hogy rendezzük be gazdaságunkat. Hensch Árpád »Józságberendezés és Kezeléstan« czimü műve alapján irta Berger K, Lajos, 8o 88 lap ára f ü i . 6 0 kr, a gazdaság felszerelése, a Tf ftalma: 100 holdas gazdasághoz szükséges-.tői .házikezelés nemei, alkalmazható vetés forgások, takarmánymennyiség, trágya, kézi és igás munkaerő kiszámítás, a bárleti rendszer, a termények értékesítése, a takarmány száraz tartalmának kiszámítása stb. stb. 65 krnak a beküldése után a könyvet bérmentve küldjük meg.

A nagy Magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Irta: Hanusz István.

8 - a d 198 lap á r a f ű z v e 1 f r t 8 0 kr. d i s z k ó t . 2 f r t 4 0

kr,

Az egész- hazai sajtó által nagy elismeréssel fogadott, különösen a gazda á termés; et kedvelőre nézve nagyérdekü könyv, me'y különösen az Alföldnek tiíMészetrajzi talaj-, növény élet- és 'égtt'nattani viszonyaival é; azoknak bafolyásáról hazánk többi vidékeire behatóan foglalkozik és e téren egyedül á ló utbaigazitókint . szolgálhat. Egy forint 90 kr. illetve 2 frt 50 krnak postautalványon való beküldése után a könyvet bérmentve küldjük meg. Kecskémét, 1897. deczember hó.

. Tisztelettel

Gallia-féle könyvkereskedés (Metzger Béla.)

( 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK. 1897. DECZEMBER HO 25.

KIS H I R D E T E S E K . Tavaszi b ú z á t Ozim a kM06h™aWftaifStl49?2

és

tavaszi

ÁLLATOK,

W&i-

BETÖLTEHDÖ ÁLLÍS.

rozsot

de csak közvetlenül terme-

MauthnerÖdön BUDAPESTEN.

PES CSALÁDI

LÁPOK.

mm

A z e z r e á s r e s o r s z . kiámtáson

KépesCs^ádiLapok

Mintázott ajánlatok

Í

§

l

l

t

5 Nyulakat bármily menyinyiségben a vad idény ^ bármely szakában

K o v á c s Lajos,

Varjú és társa Ü

SSirtoüí eladás!

K E C S K E M É T .

=

növendék ö k ö 7 és üsző borjakat KLEIN ÉS SPITZER mm

w e i L

cs. és kir. szab.

Ü

VIII., József-körut 20. sz.

CL. LAGEMAN

É É ^

wBB tataafcí&^ÍT* iMíSrt

katonatiszti iópokrócalm

I l l l l I SSHÍS2 ÁLLÁST KERESŐK.

ü i ü : l É É i Esry

•

^TökSIofóktaefe't^ok

SoktéttarTab SSgÖll'' va?y

Cich EÍÜ, N ^ ' v S . V49To

VEGYESEK,

é l i s S i f i

ffluzötazáasác

m m m t tsicsii

T S 5 szállító kannák, hűtőkészülékek, separatorok, vaj készítő gépek

Kleiner és

es. és kir. szab. vasu gyárából l»ei W i e n . Raktár: Wien, I. Gragasse

1. Képes

ár-

mr 9-w jótóié,. -mÖ S S ^ á .

__ KÖZTELEK,

1802

1897. DECZEMBER HÓ 25

- = =

G ö z e k é k e t , G A z - u t i h e*• n g e r e k e t Gőz-ntlmozdonyokat & legtökéletesebb szerkezettel ós legolcsóbb árak mellett szállít

John Fowler & Co. hol is épített nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javitó műhelyt tartanak fenn.

EGERESI

„ H A Z A I

SfCern

J .

Siódért

V. k e r V á c z i út 26

I Dúsan felszerelt j a k t á r t tart a következő kiváló minőségű czikkekből:

szTzaíéku Csoiitlisz t-Sup6rpliospliáto t, S S S & í S W Z* Felvilágosításokkal, árszabással és ismertető füzetekkel készséggel szolgál a Ktizponti Iroda : V . kerület, Dorottya-utcza szám.

Hengerelt rúd és idomvas,

9-aik

1 keret- és ü-vas, gerenda stb.

Vaslemez,

Bérszántás gőzekével. k legújabb eredeti Fowker-Téle Componnd lésre vállalkozik

§=-

„SZONYEGHAZ",

B u d a p e s t ,

BUDAPEST,

POKRQCZOK"

ságu mintákkal szóigálunk; a székesfőváros legnagyobb pokrócz telepe; gyári 1 drb. közöns. strapa pokrócz, barna alap, 2 oldalesikkal 110/160 cm. 1-35; 125/180 cm. 190; 145/190 cm. 2-60. 1 drb. # pokr. (erős minőségű) 120/160 cm. 2-25; 140/170 cm. 3-20; 160/190 cm. 4'30. 1 drb. sima szürke vagy # gyapjú pokrócz, 120/160 cm. 2-60; 140/175 cm. 3-80; 160/190 cm. 4'95. 1 drb. uradalmi pokrócz, sima szürke alap, 2 kék oldalesikkal 140/200 cm. 4 2,0; 160/210 em. 5-20; 180/225 cm. 6 90. * 1 drb. méntelepi pokrócz, szürke vagy barna alap, körüskörül bordűrrel, 140/190 cm. 4-60; 160/205 cm. 5'90. 1 drb. d'iplavastagságu „oroszpokrócz" szürke alap, 2 kék, fekete vagy szines oldalesikkal, 140/195 cm. 6 50;.160/200 cm. 8"40. 1 drb. erdélyi hosszúszőrű pokrócz, szürke, fekete, kék, zöld vagy bordó színben, 1-30/160 cm. 6'80; 150/18 em. 58-80; 160/190 cm. 10'60; 170/210 cm. 13-40; 180/230 cm. 15'50. Szoba pokrőezok mti-je, apró vagy nagyobb # 120 cm. szél 1'45; 140 cm. 1-95; 160 cm. 2'45; 180 cm. 3 20 ; 200 cm. 3'85. frton felüli rendelések bérmentve. Szállítás ulánvét mellett. B U D A P E S T , IV., K á r o l y . k ö r u t SO.

MÜTRAGYA-GYÁR K R Í M E K

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,

mindenféle méretben^ . _ií—1_ és összekötő darabok; légszesz- és vizvei zetéki cső, sajtócső, kútcső, f o r r cső,

: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk

g-őzckékkel talaj ".•

csavarmetszők, fúrók, csigafúró, csavarmetsző, csővágó, esős stb. ÁrjegryzékcV bérmentve és ingyen.

WOLFF ERnÖ gözszántási vállalkozó, E-adaxoest, Helerj.íöld, Fowler-telep.

S A H T G E R H A U S E H T E

G É P G Y Á R

Magyarországi gyártelepe

Budapest, Külső váczi-ut 1443J Első és egyedüli magyar special gépgyár. j G Y Á R T M Á N Y O K : j az összes mezőgazdasági !

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a j számára szük-

iparágak

. séges gépek. N e v e z e t e s e n :

\ Űzukorgyárak, Sörgyárak, Malátagyá[ rak és Szeszgyárak teljes berendezése I

és átalakitása.

| Szaktekintély

mezőgazdasági ezukorgyárak

^ Q70C7fr\/á ra j \ Minden

szakbavágó

szeszgyárak

és

terén.

b e r e n d e z é s e h o s s z a b b lejáratú törlesztéses kölcsön mellett. felvilágositással,

j^offmdstcr-gőzmotor j a

l e g o l c s ó b b é s legbiztosabb Helyettesit minden gőzgépet locomobilt. — Gséplésre és minden

legjobb,

és

kalmasabb. — Fűthető szénnel,, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, ^ lóerőtől kezdve egész 3 0 lóerőig gyártjuk.

tervekkel,

költségvetéssel

szolgálunk.

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

készségesen