Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozása a Jó gyakorlat átadására és a folyamat minőségbiztosítására

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207

Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozása a „Jó gyakorlat” átadására és a folyamat minőségbiztosítására

1


Tartalomjegyzék 1. Intézmény bemutatása (prezentáció) 2. „Jó gyakorlatok” bemutatása a. Inkluzív nevelés differenciált egyéni képességfejlesztés b. Tevékenységközpontú idegenynyelv – oktatás differenciált tanulásszervezéssel az egyéni különbségekhez igazodva c. Kéttanítós óramodell (team-teach) szerepe, alkalmazása az inkluzív nevelésben d. Tehetséggondozás gyakorlata a tanulás tanítás folyamatában 3. Önreflexió 4. Adaptációs folyamat –eljárásrend 5. Minőségbiztosítás – elégedettségmérés 6. Visszacsatolás – folyamatszabályozás

2


1. Intézmény bemutatása (prezentáció) Intézményi helyzetértékelés Az intézményünk helyzetértékelésekor nem személyi és infrastrukturális, hanem a referenciaintézményi pályázat szempontjából releváns, szakmai értékelése, valamint az elmúlt nyolc év szakmai helyzetértékelése történik meg. 1. Hogyan igazodjunk a helyi és egyéni különbségekhez? című pedagógiai szisztéma bemutatása 1.1. Pedagógiai fejlesztő tevékenységünk indítékai – helyzetelemzés Iskolánkban 1989-ben Pirisi Jánosné és Pesti Gézáné indított el egy alternatív pedagógiai programot, melynek összefoglalásként a „Hogyan igazodjunk a helyi és egyéni különbségek”hez elnevezést adta. Ez az innováció azóta is folyamatos, elemei átalakulnak, formálódnak, alkalmazkodnak a körülményekhez. A folyamatos innovatív tantestületi munkának köszönhetően olyan készség-és képességfejlesztési program, ami megfelel a korszerű pedagógiai elvárásoknak, inkluzív iskolamodellnek. Olyan megoldásokat keresünk, ami a bevezető és kezdő szakasz alapozó funkcióját erősíti. Megtartja az alsó tagozat arculatát, karakterét, funkcióját és megfelelő értékrendet biztosít. 1.2.Fejlesztő tevékenységünk célja, alapelvei - Megszüntetni a kezdő szakaszban mutatkozó funkció-zavarokat, biztosítani, hogy az általános iskola kezdő szakasza biztosan, magas színvonalon végezze el azt az alapozó munkát, amelyet a későbbi eredményes továbbtanulás feltételez. - Mindezt úgy megvalósítani, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a különböző adottságú, képességű, eltérő ütemben haladó, illetve a tehetséges, kreatív tanulók egyéni fejlődéséhez. - Minden gyerek annyi időt kap az alapok elsajátítására, amennyire szüksége van (nem "siettetünk" és nem korlátozunk, nem "fogunk vissza"senkit).

3

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 - Egyénileg, mennyiségében és szintjében (minőségében) közelítően optimális (az adott feltételek között a lehető legjobb) készség-, képesség-, tehetség-, illetve kreativitásfejlődést tesz lehetővé. Ennek nélkülözhetetlen feltétele: - korszerű tartalom, tantárgyszerkezet és értékelési rendszer; - Ösztönző hatású - tehát örömteli - intenzív, fejlett önellenőrzési, önértékelési képességen alapuló

(azt

továbbfejleszthető),

indirekt

differenciálással

megvalósuló, önálló tanulást biztosító feladatrendszer és munkaszervezés. 1.3. Pedagógiai szisztémánk lényeges elemei 

Iskolánk olyan többségi intézmény, mely tantervi rugalmasságot biztosít, megteremtve a feltételeket ahhoz, hogy az eltérő képességű és érdeklődésű gyermekeknek is megfeleljen: minden gyerek annyi időt kap az alapok elsajátítására amennyire szüksége van. A tanterv követelményrendszerét lebontottuk aktuális minimum, aktuális követelmény és aktuális optimum szintekre. Ehhez hozzárendeltük azokat a fejlesztési feladatokat, didaktikai eljárásokat, amelyek biztosítják a fejlődést minden tanuló számára. A minimum szinten haladó tanulóknak tevékenységre épülő manipulatív feladatok (elsősorban rajzos feladatok) segítik a tanulási folyamatok interiorizációját. A rugalmas működés rugalmas napi foglalkozási rendet (5.sz. mell.) jelent. Lényeges új eleme

a

tanítás

napi

szervezési

modelljének,

hogy 8-12

óráig

blokkokban

tevékenykedünk. 8 – 10-ig egy „blokkban” dolgozunk több közbeiktatott felfrissülést biztosító tevékenységgel. Ezután hosszú kb. 50 perces szünet biztosítja a tennivalók (kézmosás, tízórai, stb.) kapkodás nélküli elvégzését és marad idő a felfrissülésre, játékra. Ez a hosszú pihentető lehetővé teszi, hogy a 11-12 közötti időszakban is intenzíven dolgozhassunk. 

Olyan választható művészeti tevékenységeket építettünk a programba (szobrászat, grafika, társastánc, stb.), mely fontos alapja a tehetségek kibontakoztatásának. Tevékenykedés közben láthatják a tanulók, hogy pl. aki számtanból kissé lassabban halad, akinek nehézséget okoz a szövegértés, micsoda értékeket alkothat a szobrászatban! A gyermekek saját osztálykeretükből kilépve, saját érdeklődési és képesség-fejlettségi

4

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 adottságainak (esetleg speciális tehetségüknek) megfelelő megközelítésben foglalkoznak az aktuálisan adott témával. Ennek érdekében külső szakemberek, művészek, minél szélesebb köre „jön be” az iskolába. E választható tevékenységi területek komplex fejlesztést biztosítanak – mindenki megmutathatja erősségeit. 

Olyan kritériumorientált értékelési rendszert alkalmazunk, ahol nem a minősítés százalékos standardekhez viszonyított értékek alapján lép, léphet tovább a tanuló, hanem a szöveges kritériumok adják meg a továbbhaladáshoz szükséges elégséges feltételeket. Pedagógiai szisztémánk lényeges eleme még a diagnosztizáló eredményvizsgálat, mely szorosan kapcsolódik a fejlesztéshez. A diagnosztizálást negyedévente végezzük. Minden eredményvizsgáló lap három szintet tartalmaz (minimum, követelmény, optimum). Az elemzés értékelés után a pedagógus pontosan tudja, hogy a tanuló milyen szinten áll és miben kell még fejlődnie, mit kell a következő időszakban gyakorolnia. Mindehhez a gyermekek számára érthető, motiváló szöveges értékelés is segíti a tanulás örömének napi megélését.



A gyerekek a tanulási folyamat első percétől megszokják, hogy ellenőrizzék, értékeljék saját tevékenységüket. Fontos megértetni velük, ahhoz, hogy eredményes munkát végezhessen a továbbiakban (sikerélményhez jusson), pontos önismeretre van szüksége. A tanulók maguk követik nyomon, ellenőrzik munkájukat, hogy kinek volt hibátlan, kevés, több hibája. Mindig meg kell nézni, hogy mi volt a hiba, mi lehetett ennek az oka – mindezt a további hatékony tanulói fejlesztés érdekében. Ez lehetővé teszi, hogy a gyerekekben tudatosodjon, mit kell legközelebb gyakorolnia. Ehhez választhatnak maguknak motiváló, a tanuló fejlődését kifejező és jutalmazó rajzos-szöveges kártyákat. Ezek célja a pozitív motiváció és a szülő tájékoztatása (formatív, fejlesztő értékelés). Így megerősödik a gyermekben a tanulás öröme, és ez által egy belső motiváltság, igényesség, hogy mindenki a tőle telhető legjobb teljesítményt nyújtsa. Félévkor és év végén az első három osztályban illetve 4. félévkor szöveges értékelést kapnak levél formájában a tanulók. Ebben részletesen feltárjuk az elért eredményeket pozitív elemekkel tűzdelt, motiváló értékeléssel, ugyanakkor a következő időszak fejlesztési területeiket is megjelöljük, valamint külön kiemelve azt a területet, amelyben a legjobb és sikeres a kisgyermek.



Olyan tanulásszervezési módokat alkalmazunk – differenciált eljárásokat, kooperatív technikákat -, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékes tanulói tanulási percek

5

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 hatékonyabbak legyenek. A differenciálás pedagógiai szisztémánkban azt jelenti, hogy nem a tanulókat „differenciáljuk”, hanem a munkavégzés, a tanulás feltételeinek megszervezését a differenciálási lehetőségek felkínálásával. Ezután a tanulók maguk döntik el, hogy a felkínált ( formában és szintekben eltérő) lehetőségek közül nekik melyik felel meg aktuálisan (vagyis az adott pillanatban) legjobban, melyiket választják. Ezzel tulajdonképpen lehetővé válik az öndifferenciálás. Ez a működési elv a siker – kudarc igényszintet meghatározó pszichikai mechanizmusra épül. Ennek a fajta differenciálásnak a feltételei: 

aktuális fejlettségi szint diagnózisa

A tanulóknak és tanítónak is tudnia kell, hogy hol tart, mit kell gyakorolnia, milyen szinten vállalkozhat a gyakorlásra, szükséges-e speciális fejlesztés a továbbhaladáshoz. 

megfelelő eszközrendszer biztosítása, megléte



szisztematikusan differenciált óravezetés, tevékenységszervezés

Ez azonban nem jelenthet merev szervezeti formákat, hiszen minden csoport, minden helyzet, minden anyagrész és talán elsősorban minden tanító más, sajátos egyéniség. 

Differenciált

képességfejlesztő

tevékenységünket

szintezett

feladatbankjaink

alkalmazásával végezzük. A tanterv aktuális követelményeit lebontottuk minimum („a” jelű), követelmény („b” jelű) és optimum („c” jelű) feladatra. (6.sz. mell.) 1-3. évfolyamon létrehoztunk egy három szintre lebontott feladatbankot matematika és magyar nyelv tantárgyakból. Amikor differenciált óramodellt szerveznek tanítóink, innen választanak az óra anyagából gyermekcsoportokra szabott feladatlapokat, és kínálják fel a tanulóknak, és az igen lassan, igen gyorsan haladó gyerekeknek egyénre szabottan készítik a tanítók. 

Olyan komplex szemlélettel átszőtt tantárgyi integrációt alkalmazunk, ahol megkeressük a különböző tantárgyak csatlakozásait, ezeket megnyitva egymás felé. Ez a fajta szemlélet megkönnyíti a rendszerezést, rendszerépítést a lassabban haladó tanulók számára is. Könnyebbé teszi az összefüggések feltárását. A gyakorlatban mindez úgy valósul meg, hogy olyan folyamatszervezési tervet készítünk, amelyekben az olvasmányok témái köré rendszerezzük a „környezetismeretet” (ember és társadalom, ember és természet, ehhez kapcsolódóan a technika, ének-zene, rajz stb. anyagának feldolgozását). A művészetnek, technikának nagyobb szerepe van a programban, mint eddig.

6

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 

Programunk

szerves

része

a

nagyobb

blokkba

beépített

tevékenységváltással,

„relaxálással” megvalósított pihentetés. Ennek a helyét nehéz előre meghatározni. Mindig akkor építi be a tanító, ha a gyerekeken a fáradtság jelei mutatkoznak. Lehet ez mozgásos tevékenység (zenés torna), didaktikai játék, mese, stb. A „relaxálás” pedagógiai célokat szolgáló pszichikailag megalapozott pedagógiai eljárásokkal végzett „lazítás”. Leggyakoribb formája: halk megnyugtató zenével aláfestett mesét

(melynek

témája

a

tananyaghoz

kapcsolódik)

szabad

választással

és

elhelyezkedéssel (szőnyegen ülve, fekve, helyükön) hallgatnak a gyerekek. Közben behunyt szemmel „elképzelik” amit hallanak (belső képalkotás). Így a testi-pszichikai ellazulás a legtöbb tanulónál létrejön, és 3-4 perc alatt kipihenhetik magukat. Az elhangzó szöveg szókészlete, nyelvi fordulatai a gyermek passzív szókincséből beépül az aktív szókészletébe. 2. Az elmúlt évek legfontosabb eseményei iskolánk szakmai életében 2003-ban az Országos Közoktatási Intézet kiadásában megjelent „Befogadó iskolák, elfogadó közösségek” című kötete (szerk. Kőpatakiné Mészáros Mária), melyben az Istvánffy Miklós Általános Iskola pedagógiai szisztémája került bemutatásra „Az innovációs törekvések gyümölcse az integráció” címmel. Tapasztalási, tanulási lehetőséget teremt az integrált nevelést, oktatást végző és az azt tervező intézmények számára a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására, optimális együttnevelésére. 2003-2006 a Nyíregyháza Központ Megyei Pedagógiai Közművelődési és Képzési Intézet irányításával működött „Régió és Kistérség a Pedagógiai Szolgáltatásban” munkájában, mint bázisiskola vettünk részt Szigetvár és térségében. A projekt feladata volt elsősorban a kistérség pedagógiai, szakmai munkájának koordinálása. 2004-es tanévtől a Kaposvári Egyetem Tanítóképző Karán is egy akkreditált képzésben szerepel programcsomagunk. Az ELTE fejlesztőpedagógia kiegészítő szak tantervi anyagába került programunk, így azóta a hallgatók évente gyakorlati tapasztalatcserére jönnek. Budapest ELTE Tanító és Óvónőképző Főiskolai Kar Phare Romaprogramban bemutatásra került az intézményünkben folyó munka.

7

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 2004-ben Magyarországon az Unió által támogatott dán projekt modellintézménye voltunk az integrált nevelés, oktatás témában. Az összes magyarországi pedagógiai főiskoláról az e témában felelős szakemberek, tanárok egy hétig a dán projektvezetővel együtt bemutató órákon, konzultációkon vettek részt iskolánkban. Műhelymunkájuk alapja innovációs tevékenységünk volt, felhasználták munkájukhoz publikációinkat is. 2004 novemberétől a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet akkreditáltatta „Az integrált nevelés lehetősége egy gyermekekhez igazodó pedagógiai szisztémában” című 30 órás pedagógiai továbbképzést, melynek koncepcionális alapja Pirisi Jánosné és Pesti Gézáné pedagógiai szisztémája volt. A 30 órás tanfolyamot több mint 60 pedagógus végezte el sikeresen és építették be pedagógia programunkba. 2005 „Mindannyian mások vagyunk” című HEFOP 2.1.2. pályázatában konzorciumi tagként tevékenykedtünk a 30 órás akkreditált továbbképzésünkkel (a Baranya Megyei Pedagógiai Intézettel együtt), mely a többségi iskolákat készíti fel a sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelésére. 2005 szeptemberében Kókainé Lányi Marietta „Értékeléspolitika Magyarországon, jó gyakorlatok bemutatása” tanulmányában részletesen bemutatta az általunk kidolgozott értékelési rendszerünket az általunk kidolgozott pedagógiai szisztémánkból. 2006 júniusában a határon túli magyar tanítók képzését a Pirisi Jánosné-Pesti Gézáné „Az integrált nevelés lehetősége egy gyermekekhez igazodó pedagógiai szisztéma” című 30 órás akkreditált tanfolyamunk nyerte a BPSZSZSZK gondozásában, ahol tréneri feladatokat láttam el. 2008-ban „Differenciált pedagógiai eljárások a gyakorlatban” című szisztémánkkal a szlovákiai Szímői (Zemne) Általános Iskola tantestülete Uniós pályázatot nyert. 2009 októberében Szigetváron 20 órás tantestületi felkészítést szerveztem, vezettem, melynek eredményeit, sikerét 2011 márciusában záró konferencián értékelték. 2009-től a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében kidolgoztuk a sajátos nevelési igényű enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanterve alapján a diagnosztikus eredményvizsgálatot 1.-4évfolyamon matematika és magyar tantárgyból, és a normál követelményrendszerrel való harmonizációját megtettük. Pedagógiai szisztémánk megújult elemeit (egyéni portfólió, kéttanáros modell) erősítettük.

8

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 2009/2010

tanévben

két

„Jó

gyakorlatunk”

jelent

meg

az

SNI

diagnosztikus

eredményvizsgálat és a tantárgyorientált idegen nyelv interaktív mese bázisú oktatás témájában. Mindkét „Jó gyakorlatot” számos intézmény tekintette meg, és adaptálta az ország egész területéről. 2010/2011 tanévben a TÁMOP 3.2.2 pályázat kapcsán felkérték intézményünket a déldunántúli „Tudásháló” kiépítése keretében a kistérség koordinátori szerepére. A TÁMOP 3.1.7. pályázat nyerteseként referenciaintézményi címet kaptunk, az ehhez szükséges képzési lehetőségek, illetve infrastrukturális fejlődési lehetőség mind az intézményben tevékenykedő pedagógusok szakmai előmenetelét, valamint az innovációk továbbgenerálását szolgálják.

HOGYAN IGAZODJUNK A HELYI ÉS EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEKHEZ?” című pedagógiai szisztéma (prezentáció) Mottó „Mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legtöbbet formáld belőlük és általuk” (Weöres Sándor) Vázlat 1. Helyzetelemzés 2. A fejlesztő tevékenység célja, alapelvei 3. A pedagógiai szisztéma lényeges elemei 4. Összegzés Helyzetelemzés-pedagógiai fejlesztő tevékenységünk indítékai  1989-ben Pirisi Jánosné-Pesti Gézáné által elindított alternatív pedagógiai szisztéma  Folyamatos pedagógiai innováció  Olyan megoldásokat kerestek, amely a bevezető és kezdő szakasz alapozó funkcióját erősíti. A fejlesztő tevékenység célja, alapelvei

9

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207  Megszüntetni a kezdő szakaszban mutatkozó funkció-zavarokat  Mindezt úgy, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a különböző képességű, eltérő ütemben haladó tanulók egyéni fejlődéséhez  Nem „siettetünk” és nem „fogunk vissza” senkit  Mennyiségben és szintjében optimális fejlődés A pedagógiai szisztéma lényeges elemei  Tantervi rugalmasság: 1. a tanterv követelményrendszerét lebontottuk (aktuális minimum, követelmény, optimum szint) 2. fejlesztési feladatok, didaktikai eljárások (fejlődés)  Rugalmas napi foglalkozási rend: 8-10 óráig tanulási blokk (pihentető tevékenységekkel) 10-11 óráig szünet 11-12 óráig tanulási blokk

 Kritériumorientált értékelési rendszer:

10

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 százalékos standardok helyett szöveges kritériumok adják meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket  Diagnosztizáló eredményvizsgálat: 1. Negyedévente 2. 3 szint (minimum, követelmény, optimum) 3. Elemzés-értékelés  Értékelés: 1. Önellenőrzés/önértékelés (pontos önismeret) 2. Mi volt a hiba? (további hatékony tanulói fejlesztés) 3. Rajzos-szöveges értékelő kártyák (napi, formatív,fejlesztő értékelés, pozitív motiváció) 4. Szöveges értékelés levél formájában (félévkor, évvégén)  Differenciált eljárások: 1. Nem a tanulókat „differenciáljuk”, hanem a tanulás feltételeinek megszervezését a differenciálási lehetőségek felkínálásával 2. Öndifferenciálás – feltételei: aktuális fejlettségi szint diagnózisa, megfelelő eszközrendszer, diff. óravezetés  Szintezett feladatbank: 1. A, B, C – (aktuális minimum, követelmény, optimum) 2. SNI feladat A=C 3. D – egyénre szabott  Tantárgyi integráció: Folyamatszervezési terv – tantárgyak kapcsolódása  Pihentetés: 1. Helye változó 2. Didaktikai játék, mozgásos tevékenység 3. Relaxálás  Választható művészeti tevékenységek: Pl.: szobrászat, grafika, társastánc (külső szakemberek) Tehetségprognosztizáló program - komplex fejlesztés. Összegzés

11

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207  Nyitott, befogadó szemlélet  Nem mechanikus óravázlatírás, hanem szintekre méretezett feladatlap szerkesztés  „gyerekben” és nem tananyagban gondolkodunk  Változatos óravezetés (cél: érdeklődés folyamatos fenntartása)  Egyéni ütemnek megfelelő optimális fejlődést biztosít

12


2. „Jó gyakorlatok” bemutatása a. Inkluzív nevelés differenciált egyéni képességfejlesztés „Jó gyakorlatunkkal” olyan pedagógiai szisztémát kínálunk, amely a pedagógust felkészíti arra, hogy hatékony tanulói megismerés után képes legyen az egyéni képességek kezelésére – a differenciált óraszervezésre, inkluzív nevelésre. Pedagógiai tevékenységünk minden eleme a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja. Ennek fontos összetevői: az alapvető készségek biztos kialakítása, a képességek fejlesztése, a tehetséggondozás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő foglalkozások, felkészítés az önálló, folyamatos ismeretszerzésre. Intézményünkben a bevezető és kezdő szakaszban az alapozó munkát rugalmas működési rendszerben végezzük, melynek célja, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a különböző adottságú és képességű, eltérő ütemben fejlődő tanulóknak. A gyereket egészében (testi, lelki) fejlesztjük és tanulásnak fogunk fel minden változást, amely a gyermek személyiségében történik. A helyi programunk és a folyamatos innovatív tantestületi munka olyan készség- és képességfejlesztési program, ami megfelel a legújabb pedagógiai elvárásoknak, az inkluzív iskola modellnek. Folyamattervezésen alapuló akciókutatásra épül. Pedagógiai munkánk középpontjában a közösségre figyelő, közösségben építkező, személyre szóló, egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztés áll. Kiemelt területei:  differenciált tanulásszervezés  diagnosztikus eredményvizsgáló rendszer  fejlesztő feladatbank-rendszer  formatív, kritériumorientált értékelés Programunk differenciált tanulásszervezésre épített egyéni képességfejlesztő program, mely igazodik az egyéni különbségekhez megvalósítva a teljes inklúziót. Célunk megszüntetni a kezdő szakaszban mutatkozó funkció-zavarokat, biztosítani, hogy a tanuló biztosan, magas színvonalon végezze el azt az alapozó munkát, amely a későbbi eredményes továbbtanulást megalapozza.

13


b.

Tevékenységközpontú

idegenynyelv

–

oktatás

differenciált

tanulásszervezéssel az egyéni különbségekhez igazodva A programcsomag műfaja A programcsomag műfaja nyitott curriculum, mely a célcsoport életkori sajátosságai és eltérő képességfejlődésbeli ütemük figyelembe vételével tetszés szerint bővíthető, formálható. A curriculum moduláris felépítése lehetővé teszi az adaptáló intézmények számára a különböző heti óraszámhoz történő rugalmas illeszthetőséget. Célcsoport A programcsomag 6-8 éves gyermekek számára, a szóbeli előkészítő szakaszra készült. A tananyagtartalmak, módszerek, eszközök ezen célcsoport életkori sajátosságait, nyelvtanulási szokásait veszik alapul. A programcsomag céljai A programcsomag tartalmazza az általános fejlesztési célok mellett a nyelvi fejlesztési célok részletes kibontását is. A nyelvi fejlesztési célok megvalósítása a Közös Európai Referenciakeret fejlesztési szakaszolását követi. Eszerint a 6-8 éves gyerek számára A1- szinten (a tanuló az idegen nyelvi olvasás, írás bevezetésére felkészült) határozza meg a fejlesztendő kompetenciákat, megfelelő

prioritásokkal

és

az

egyes

kompetenciafejlesztési

területhez

rendelt

tevékenységformákkal kiegészítve. A tevékenységek pontos leírásához meg kellett határozni kiindulópontként a tanulási célokat, illetve ezekből adódóan az értékelés alapelveit. A tanulási céloknál meghatározásra került egy aktuális minimum, követelmény és optimum szintet. Mivel a tananyagtartalmak felmenőrendszerben spirális kapcsolatban állnak egymással, ugyanezt a logikát követi a tanulási célok rendszere is. Az

aktuális

minimumszint

tartalmazza

a

továbbhaladáshoz

szükséges

minimális

kompetenciát, az aktuális követelményszint lesz a tananyagtartalom következő kibontásakor az aktuális minimumszint, míg az optimum szint a következő fázisban az aktuális követelményszintet jelenti.

14

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 A tanulási célok különböző szintjeinek meghatározásához Benjamin Bloom taxonómiája szolgált kiindulópontként. Módszertani alapelvek  Változatos tanulásszervezési megoldások, gyakori tevékenységváltás  Egyéni képességekhez igazodó differenciált tanulásszervezési eljárás  Szisztematizált feladatlaprendszer (Bloom – A, B)  Diagnosztikus eredményvizsgálatok  Önellenőrzés-önértékelés a hatékony indirekt differenciálás érdekében  Interaktív mesealapú megközelítés Értékelési alapelvek  Tanórai értékelés – önértékelés (sikeres indirekt diff. bázisa), pozitív, formatív tanári értékelés  Értékelő kártyák (része az önértékelésnek, motiváló)  Diagnosztizáló felmérők – funkciója a további tanítási-tanulási folyamat tervezése  Szöveges értékelés félévkor, évvégén (formatív értékeléssel egybeszőtt szummatív értékelés)

A tananyag tartalma A programcsomag e területen is rugalmasságát bizonyítja, hiszen a kidolgozott tananyagtartalmak nem egymásra épülő témakörök, hanem egymástól független, akár modulokként felfogható tanulási egységek. Jól illeszthetők bármilyen tankönyvhöz kiegészítésként, helyi tantervek oktatási tartalmának kiegészítéseként, de felfoghatók akár módszertani eszköztárként, feladatbankként is. Sajátossága azonban a felmenő rendszer témakörönkénti spirális felépítése, amely az optimális egyéni képességfejlesztést elősegítő tudatos differenciálást, a tanuló aktuális szintjének pontos diagnosztizálását, ez által a hatékony fejlesztést teszi lehetővé. A témakörök a felsőbb évfolyamokon egyre bővülő tananyagtartalommal rendelkeznek. Ezek felépítése szintén a Bloom-taxonómia alapelvei szerint meghatározottak.

15

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 Az egyes témaköröknél meghatározásra került a témakörökhöz javasolt tevékenységek, a fejlesztési cél, illetve a tanulási célok aktuális minimum, követelmény, optimum szintje, ezek a témakörönkénti táblázatokban kerülnek részletes bemutatásra. Taneszköztár  Feladatbank  Interaktív mese gyűjtemény  Értékelő kártyák  Diagnosztizáló felmérő minták  Óramodell-ágrajz  Óratervminták

c. Kéttanítós óramodell (team-teach) szerepe, alkalmazása az inkluzív nevelésben A kéttanítós óramodell alkalmazását a tanítás-tanulás folyamatában az inkluzív szemléletű nevelés hatékony módszerének tartjuk. Az ily módon szervezett tevékenységek során mód nyílik az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok, lemaradások kompenzálására, a tehetséggondozásra, a szociális kompetenciák fejlesztésére. Kiemelt feladatként kezeljük az együttműködés és az elfogadás kialakítását. Ez a szervezési mód nagymértékben elősegíti az empátia fejlődését is. A kéttanítós óramodell közösségépítő szerepe is jelentős. A tevékenység a szaktanár/tanító és a gyógypedagógus folyamatos együttműködésére épül és ezt az együttműködést az órák során a tanulóktól is elvárja. A modell alkalmazásával az SNI tanulók teljes inklúziója valósulhat meg. A kéttanítós modell alkalmazásának célja, hogy a tanítás-tanulás folyamatában megvalósuljon az inkluzív nevelés, a teljes integráció. Mindazon kompetenciák fejlesztése megtörténjen, ami lehetővé teszi a többség számára is és az integrált tanulók számára is a teljes szocializációt, az optimális képességfejlesztést. A módszer a gyógypedagógus leghatékonyabb részvételét teszi lehetővé a tanítás-tanulás folyamatában.

16


d. Tehetséggondozás gyakorlata a tanulás tanítás folyamatában Mindennapi gyakorlatban a tananyag helyett a „gyermekben” gondolkodunk. A gyerekek iskolába kerülésekkor - teljesen természetes módon - eltérő adottságokkal, képességekkel rendelkeznek és eltérő ütemben fejlődnek. Olyan feladatbankrendszert dolgoztunk ki, amely a tananyagot lebontja aktuális követelmény, minimum és optimum szintre.

A tanulási

folyamatot 1-4 évfolyamon fejlesztő, és diagnosztikus eredményvizsgálatra épülő mérési szakaszra bontjuk ( évi 4 alkalommal mérünk). Lehetővé válik a tehetség korai felismerése és a pontos diagnózis felállítása után a fejlesztendő területek meghatározása. Mivel eszközrendszerünk minden területet lefed egyéni fejlődési utak meghatározásával lehetővé válik a tananyag dúsítása által a tehetségek optimális fejlődése. A tanári differenciálást kidolgozott óramodellek segítik, amelyek lehetővé teszik az adott gyermekekkel való individuális munkát, így a fejlesztés akkor és ott történik, amikor a szenzitív korszakban ér a speciális népességterület fejlesztésre szorul.

17


3. Önreflexió Területek

Miben kell változtatni?

Miben kel és hogyan változtatni?

1. Jogszabályok, dokumentumok

2. Nevelés, oktatás

3. Eredményesség, hatékonyság

4. Partnerek, kapcsolatok

18


4.Adaptációs folyamat –eljárásrend Téma

Ki végzi?

Kivel ?

Hogyan ?

Indikátor/Eredmény

Partnerek felkutatása

Intézményvezetők-

Intézményvezető

Előzetes felkutatás,

A megállapodás

szakmai vezető (adaptáló

A jó gyakorlat

tájékozódás honlapokon

előkészítése

intézmény)

kidolgozója

Jó gyakorlat gazda/vezető

Adaptáló intézmény

Előzetes megállapodások,

Megállapodási szerződés

vezetője

egyeztetések alapján.

Szerződéskötés A „jó gyakorlat” szakmai,

Felelős team, melynek


Intézménylátogatás,

Helyzetelemzés

intézményi környezetének

tagjai: intézményvezető,

felelős munkacsoportja

betekintés az intézmény

önazonosítás,

bemutatása

szakmai vezető,

szakmai

a jó gyakorlat sikeres

1. Pedagógiai alapelvek, a

munkacsoportok vezetői

dokumentumaikba

adaptációjához szükséges

(előadás, műhelymunka,

szervezeti keretek,

érzékenyítő tréning)

pedagógiai alapelvek,

pedagógiai szisztéma alapelveinek bemutatása 2. Rugalmas működési

humán erőforrások

rend sajátosságai

megismerése, az azokhoz

3. Az intézményi

kapcsolódó deklaratív

szervezeti keretek

tudás elsajátítása.

bemutatása (pedagógusok egyéni munkája,

19

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 munkacsoportok, monitoring rendje) 4. A „jó gyakorlat” hatékony működtetéséhez szükséges humán erőforrások bemutatása A jó gyakorlat bemutatása 1. Ismertetés működés közben 2. Gyakorlati prezentáció

A jó gyakorlatot bemutató

A jó gyakorlatot adaptáló

„Irányított” hospitálás,

A jó gyakorlat működés

intézménytető, szakmai

intézményvezető,

bemutató óra .

közbeni megismerése

vezető pedagógus

szakmai vezető,

Az órarészletek reflektív

A jó gyakorlat

pedagógus

elemzése, kipróbálása

módszertani elemeinek procedurális elsajátítása. Az óraszervezési modellek elsajátítása. Egyéni képességfejlesztés, feladatbank rendszer készítés módszerének elsajátítása

A jó gyakorlat folyamatba

A jó gyakorlat gazda/ a

Az adaptáló intézmény

ágyazott értékelésének

gyakorlatot bemutató

által delegált team bevont

20

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 bemutatása,

pedagógus műhelymunka

hatékonyságvizsgálat

csoportvezetői

pedagógusok

ismertetése 1. Diagnosztizáló

Diagnosztizáló

Önállóan elkészített

eredményvizsgálatok

diagnosztizáló

belső diagnosztikus mérés

feladatainak szintezése

eredményvizsgáló lap

szerepe az egyéni

(Bloom – taxonómia),

fejlesztésszakaszában

önálló mérőlap készítés

eredményvizsgálatok –

műhelymunka keretében 2. Tanári önreflexió

Önreflektív technikák

Saját pedagógusi önreflexió

szempontjai 3. Tanulói reflexió 4. Szülői reflexió

Kilépőkártya készítése,

Önállóan készített

értékelése

kilépőkártya

Kvalitatív kérdőív

Önállóan készített, a jó

készítése

gyakorlathoz kapcsolódó

5. Külső szakemberek,

kvalitatív kérdőív

pedagógusok reflexiója

Óra megfigyelési

Önállóan óra megfigyelési

szempontsor összeállítása

szempontsor készítése

A kapcsolódó



Módszertani eszköztár

Az átvett jó gyakorlat

dokumentumrendszer

tagjai lehetnek:

által delegált team

praxis közeli

rendszerének megértése és

21

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 bemutatása, értelmezése,

intézményvezető,

bemutatása(feladatlapok,

adaptációjának

az alkalmazás keretei

szakmai vezető, jó

interaktív mesék, know

megkezdése

gyakorlat gazdák.

how) – műhelymunka,

Az eszköztár hatékony

tréning

alkalmazása

Adaptációt végző hely




A jó gyakorlatot befogadó

helyzetelemzése.

tagjai lehetnek:

által delegált team -

szakmai működésének,

intézmény

A mentorálás elkezdése.

intézményvezető,

bevont pedagógusok

humán és tárgyi

háttértényezőiből adódó, a


erőforrásainak, valamint

jó gyakorlatot érintő

gyakorlat gazdák.

az azokhoz kapcsolódó

esetleges korrekciók

dokumentációknak

elvégzése, valamint az

reflektív elemzése,

esetleges utógondozási

helyzetelemző feltárás,

mentoráláshoz szükséges

szervezeti áttekintés

feladatok, szempontsorok

Team létrehozása az



A jó gyakorlat hatékony

Adaptációs team

adaptáló intézményben,

tagjai lehetnek:

által delegált team,

adaptálásához szükséges

létrehozása, helyi

folyamat tanácsadás

intézményvezető,

szakmai vezető

szervezeti struktúrák

dokumentumok


átalakítása,

korszerűsítése, új

gyakorlat gazdák.

dokumentumok

dokumentáció készítése

22

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 módosítása, szervezeti kultúrák kialakítása, módosítása, team-ek létrehozása, feladatkörök meghatározása Kipróbálás 1. Adaptáló + mentor (team-teach) 2. Adaptáló önállóan



Óraszervezések (team-

Sikeres tanóraszervezés,


pedagógus

teach, önálló, reflektív,

önálló feladatbank

pedagógus


önreflektív óraelemzések)

készítés, a jó gyakorlat



beépülése a adaptáló

3. Óraelemzések

tagjai lehetnek:

intézmény mindennapi

(reflektív,

intézményvezető,

pedagógiai gyakorlatába.

önreflektív)


4. Korrekció

gyakorlat gazdák.

A folyamatszabályozás ciklikus.

Működtetés, utókövetés



Óralátogatások,


pedagógus

folyamatos konzultáció

pedagógus


Hatékony működtetés

23

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0207 Felelős team, melynek


tagjai lehetnek: intézményvezető, szakmai vezető, jó gyakorlat gazdák. A tapasztalatok

Intézményvezetők,


Szakmai fórum,

Az adaptáció igazítása a

összegzése,

szakmai vezetők,

intézményvezetővel,

megbeszélés

helyi viszonyokhoz, új

továbbfejlesztés

munkacsoport vezetők

szakmai vezetővel,

innováció lehetőségeinek

munkacsoport vezetőivel

feltárása és elindítása

lehetőségeinek feltárása, önálló jó gyakorlat lehetősége

24


5. Minőségbiztosítás Elégedettségmérés

elemzés

értékelés

visszacsatolás

folyamatszabályozás

Cél: Meghatározza azokat a feladatokat, eljárásokat, amit mint referencia intézmény szolgáltatói minőségben teszünk és folyamatosan javítsa a nyújtott szolgáltatás eredményességét. Ezáltal a folyamatszabályozás rugalmas rendszerét,működését biztosítjuk, a folyamat újboli azonosítását, minőségirányításai rendszerünket felülvizsgáljuk.

6. Visszacsatolás – folyamatszabályozás Feladat

Módszer

Felelős

Eredmény

Adaptálható

Elégedettségmérés

Intézményvezető,

Reflexiók begyűjtése

intézmények nyújtott

kérdőívvel.

szakmai vezető

Beérkezett reflexiók

Kiértékelés,

Intézményvezető,

Reális helyzetkép a

elemzése, értékelése.

megbeszélés

szakmai vezető,

szolgáltatásról

szolgáltatás elégedettségének vizsgálata

munkacsoport vezető A javaslatok alapján

Dokumentumok,

a szükséges

szakmai nap,

minőségi javítása –

módosítások

óralátogatások,

eredményességi

korrekciójának

programok szükség

mutatók folyamatos

megtétele.

szerinti módosítása.

javulása .

Szakmai team.

Szolgáltatás

25


REFLEXIÓ

Ma láttam – végiggondoltam – továbbviszem: …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

Számomra a leghasznosabb tevékenységi forma a mai napon: …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

A legfontosabb gondolat vagy érzés, amit az óráról magammal viszek: …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………….

26

Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozása a Jó gyakorlat átadására és a folyamat minőségbiztosítására

Recommend Documents