Elindult a sertés-stratégia megvalósítása

KIÁLLÍTÁS AKTUÁLIS

Elindult a sertés-stratégia megvalósítása A kormány tavaly elfogadta a sertéságazat fejlesztését célzó programot. Szakmai körökben a stratégia legfontosabb céljaival kapcsolatban egyetértés van: belső fogyasztás növelése, új külpiacok szerzése, feldolgozók helyzetének megszilárdítása, a kibocsátás és a sertésállomány növelése, összefogás megteremetése, az ágazati szereplőkre nehezedő, versenyhátrányt okozó adminisztrációs-, jogszabályi-, illetve adóterhek mérséklése. Miközben a kormány igyekszik az embereket meggyőzni, hogy komolyan gondolja a sertéságazat fellendítését, addig a piaci helyzet egyre nehezebb, a tenyésztők és sertéstartók türelme, valamint jövőbe vetett hite pedig vészesen fogy. Cikkünkben e témával kapcsolatban HORVÁTH ISTVÁNNAL, a stratégia megvalósítását koordináló miniszteri biztossal beszélgettünk. Az élősertés felvásárlási ár némi emelkedés után újra csökkenni kezdett az utóbbi hetekben, miközben a takarmány árak nem csökkentek. Ön hogyan látja a magyar sertéságazat helyzetét és kilátásait? Mik a gyenge pontok és melyek az erősségek, lehetőségek? Sajnos tényként lehet kijelenteni, hogy – tisztelet a kevés kivételnek – a magyar sertéságazat romokban hever, nagy a szervezetlenség, komoly a tőkehiány a feldolgozóknál és termelőknél egyaránt, miközben e két kör között hatalmas bizalmatlanság alakult ki. Több feldolgozó nehéz helyzetbe hozta a termelőket azzal, hogy egyáltalán nem vagy csak hosszú idő után fizetnek. Ezt tetézi a csökkenő jövedelmezőség, az élesedő piaci verseny, amit a kereskedelemi határok megszűnése még jobban felerősített. A hazai sertéspiac a német és holland árakhoz igazodik, ilyen körülmények között kell a magyar sertéstartóknak versenyképesnek lenniük. Az ágazat tele van ellentmondásokkal is. A feldolgozók arra panaszkodnak, hogy nem tudnak elég hízót felvásárolni, a sertéstartók azt mondják, nem vásárolják meg az állataikat. Egyszerre vannak jelen a szektorban a nagyon hatékonyan és a jelen körülmények között is jövedelmezően termelők, nemzetközi szinten is versenyképes gazdaságok valamint a folyamatosan veszteséget termelő állattartótelepek és feldolgozók. A baj az, hogy ez utóbbiak vannak sajnos jelentős többségben. 4 • MÁL 2013/3

AKTUÁLIS

Kormányzati elképzelések

A gazdák nagyon várják a sertés-stratégia megvalósítását. Milyen konkrét lépésekre számíthatnak ebben az évben a sertéstartók és mire fordítja a kormány a 2,6 milliárd forintot? A sertés-stratégia része a fordított áfa áprilisi bevezetése, ez tehát egy konkrét lépés. A fordított adózás az élő-, és félsertésekre, valamint a tartáshoz kapcsolódó takarmányokra és takarmány összetevőkre vonatkozik. Ezzel az intézkedéssel a kormány célja egyrészt, hogy a feketekereskedelmet kiszorítsa az ágazatból, másrészt a feldolgozókat magyar sertés vásárlására ösztönözze. Ez már erősítheti a hazai sertéstartás versenyképességét, ugyanis a vágóhidak sokszor az áfára hivatkozva döntenek az import élősertés és a sertéshús megvásárlása mellett. Ez az egyik fő oka annak, hogy sertéshúsból nettó importőrök vagyunk, élősertés exportunk pedig tavaly 40 százalékkal növekedett. Célunk az import hazai sertéssel való kiváltása valamint az exportunk további növelése. A sertés-stratégia része volt, hogy ötödével megemelte a kormány a 2012-es állatjóléti támogatások keretét, amelyből az első 3 negyedévre jutó támogatás kifizetését előrehozta az MVH. Egyeztetések folynak az állatjóléti támogatás átalakításáról a 2014-2020-as időszakra, melynek keretében a hízók helyett a kocák után lehetne a szubvenciót igényelni. Ezzel a hazai kocalétszám növelése a célunk. A stratégia konkrét lépései közé tartoznak a nehéz helyzetben lévő, nagy hagyományokkal rendelkező feldolgozók stabilizálása. Erre a kormány eddig több milliárd forintot irányzott elő, mely támogatásokat a helyi önkormányzatok bevonásával tervezzük eredményesen felhasználni. Erre jó példa Gyula, valamint jelenleg is folynak a tárgyalások Kaposváron és Pápán. A feldolgozók megerősödésétől a belső kereslet élénkülését reméljük, és a termelők részére szeretnénk stabil felvásárlást biztosítani. A kormány eltökélt a hazai fogyasztás növelésében, amit hatékony és célzott bel,- és külpiaci marketing tevékenységgel, valamint a Magyar Sertéshús védjegy megújításával kívánja elérni. Ehhez, valamint a kutatás-fejlesztési programok finanszírozásához, sertéságazati információs rendszerek fejlesztéséhez, a sertés eredetigazolási rendszer hatósági nyilvántartási hátterének fejlesztéséhez, a sertéstenyésztéshez kapcsolódó egyesületek valamint sertésfeldolgozó üzemek támogatására kívánjuk a 2,6 milliárd forint a 2013-as évben felhasználni.

Sokan az áfa csökkentést tartják a legnagyobb versenyhátránynak. A kormány többször nekifutott ennek, de eddig még nem sikerült meggyőzni a döntéshozók többségét az adócsökkentésről. Ön mit gondol erről? Az, hogy az áfa hány százalék az elsősorban nemzetgazdasági kérdés, így a döntés során nem lehet kizárólag egy ágazat szempontját figyelembe venni. Az ország a korábbi években eladósodott, kellenek a bevételek az államháztartás részére, így bármilyen adó csökkentése csak úgy képzelhető el, ha az nem rontja az ország fizetési mérlegét. A versenyképességet egyébként nem csak az áfa szabályozza. Dániában 25 százalék az élelmiszerek áfája, ennek ellenére a dán sertéságazat kiválóan teljesít. Jelenleg nincs elég érvanyag ahhoz, hogy bizonyosak lehessünk abban, hogy az áfa csökkentés a fogyasztóknál csapódik le és növekedni fog a fogyasztás, melynek következtében a hazai sertéstartók is növelni tudják termelésüket. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a kereskedők az áfa csökkentést nem adták tovább a vásárlók felé. A kormány folyamatosan napirenden tartja az áfa csökkentés kérdését és azonnal lépni fog, amint az előbb felsorolt kockázatokat sikerül megszüntetni.

ni a tovább lépéshez. Nem szabad ugyanakkor a fejünket a homokba dugni és elzárkózni a világpiacon meghatározó helyzetben lévő tenyésztő vállalkozások által kínált lehetőségek elől sem. Ezeket okosan a magunk javása fordíthatjuk és a magyar sertéságazat megerősítésére használhatjuk a nélkül, hogy túlzottan kiszolgáltatottá válnánk a külföldi cégeknek. Csak úgy tudunk kijönni ebből a válságból, ha versenyképesen termelünk.

A magyar sertéstenyésztésre alapozott árutermelésről hogyan vélekedik? Ez érzékeny téma, amely nem véletlenül osztja meg a szakmát. Fontosnak tartom a magyar genetika, a hazai tenyésztés felkarolását, fejlesztését, hiszen a magyar sertéstenyésztés hagyományaiból és eredményeiből lehet és kell is meríte-

A sertéstartók összefogását hosszú évtizedek óta hiányolja a szakma, miközben nagyon kevés eredményről lehet beszámolni. Ön szerint lesz e, lehet e áttörés a termelési integrációban? Olyan vertikális integrációs modelleken dolgozunk, amelyek sikeresen megvalósíthatók és működtethetők. Ezek-

MÁL 2013/3 • 5

KIÁLLÍTÁS AKTUÁLIS ben a termelőknek, feldolgozóknak, takarmány-előállítóknak egyaránt komoly szerepet szánunk. Azt azonban le kell szögezni: a szereplők akarata nélkül ez az elképzelés nem valósítható meg. Erre azonban az ágazat helyzetének stabilizálása után kerülhet sor. Tény ugyanakkor, hogy integrációk nélkül már középtávon sem lesz fejlődés. A háztáji sertéstartás újjáélesztéséről élénk vita folyik a szakmában. Ön ezt hogyan látja? Az integrációs modellek egyik fajtája éppen a kisüzemi sertéstartás fellendítését célozza meg. Nem gondolom, hogy minden portán sertést fognak tartani, de hiszem, hogy a még meglévő sertéstartó épületek kihasználására lehet működő programokat kidolgozni, a háztáji sertéstartás újraélesztése érdekében. Az elmúlt napokban több ilyen programról egyeztettem szakmai műhelyekben. Többek között ezekről is fogunk tanácskozni az ágazati szereplők minél szélesebb körének részvételével a következő hónapokban megrendezésre kerülő négy szakmai fórumon, amelyeken a sertés-stratégia koncepcióit fogjuk megvitatni. A rendezvény-sorozat tapasztalatait az OMÉK-on összegezzük, majd pedig intézkedésekké formáljuk. Mikor lesz hazánkban 6 millió sertés? A kormány célja, hogy 2017 végére megduplázódjon a jelenlegi sertésállomány. Én persze akkor sem leszek nagyon elkeseredve, ha „csak” ötmillió sertést tudunk összeszámolni 4 év múlva. Az állománynövelést nem lineárisan képzeljük el. A közel jövőben egy 10-15 százalékos létszámbővülést kellene elérni, amivel a mostani importot ki lehetne váltani. Ezt követően a kereslet emelésével (belső fogyasztás élénkítésével és új külpiacok szerzésével) párhuzamosan kellene az állományt növelni, máskülönben piaci zavarok keletkeznek, ez pedig nem célunk. A mangalica reneszánszát éli az utóbbi években. Ön szerint milyen szerepe lehet a mangalicának a hazai sertéságazatban? A mangalicát kiemelten kezeljük. A három fajta fontos génmegőrzési, és piaci szempontból egyaránt. Komoly tartalékok vannak a támogatható létszámokat illetően, hiszen a fajtánkénti 15 ezres kocalétszámot, amely a veszélyeztetett kategória határértékét jelenti, egyik fajta sem közelíti meg. Legnagyobb létszámmal a szőkemangalicával rendelkezünk, melynél a kocalétszám 6000 darab. Ez azt is mutatja, hogy génmegőrzésre jelentős támogatásokat lehet még igényelni. Komoly érdeklődés van a mangalicára idehaza és külföldön egyaránt. Szakértők szerint a jelenlegi állomány megduplázása reális és kívánatos. Ehhez a kormány minden segítséget meg fog adni. Véleményem szerint az árutermelés és génmegőrzés egymás mellett békében és sikeresen folytatható. A letisztult és egyértelmű termék jelöléssel (például lehetőség lehet a 100% mangalica és mangalica megnevezések használata) pedig a piacon is rend teremthető. Wagenhoffer Zsombor 6 • MÁL 2013/3

AKTUÁLIS

Komparatív hátrányban vagyunk

ÁFA: a versenyképesség egyik kulcsa Néhány hét múlva bevezeti az állam a fordított áfa intézményét az élő és a hasított félsertésnél és a tervek szerint az alaptakarmányok és sertéstápok is a fordított adózás hatálya alá tartoznak majd. Az ágazati szakértők egyetértenek abban, hogy az intézkedés segíteni fog a szektorban tevékenykedő „feketézők" felszámolásában, a fordított áfa azonban átmeneti finanszírozási nehézségek elé állíthatja főként azokat a vállalkozásokat, amelyek kizárólag állattenyésztéssel foglalkoznak. Az agrárkormányzat részéről további terv az alapvető élelmiszerek forgalmi adókulcsának mérséklése, az erről szóló javaslatot március közepén terjesztik a kormány elé. Cikkünkben az áfa kérdést járjuk körbe. Kiemelten kezeli a feketegazdaság elleni küzdelmet a Vidékfejlesztési Minisztérium, ennek keretében vezettük be az elmúlt év második felében a fordított áfa rendszerét a gabona-ágazatban és idén április elsejétől az élősertésre, a hasított félsertésre, valamint a takarmányokra és takarmánykeverékekre is kiterjesztjük az intézkedést. Ezen kívül pedig az áfa-csökkentés kérdése is napirenden van – nyilatkozta lapunknak Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. A fordított áfa bevezetésével kapcsolatban elmondta: bár az állattenyésztők körében átmeneti likviditási nehézséget jelenthet az intézkedés, a Magyar Fejlesztési Bank Agrár-forgóeszköz hitele hivatott a finanszírozási problémákat megoldani, a likviditási feszültségeket pedig az is csökkenteni fogja, hogy nemcsak a sertésre, hanem az input oldalon a takarmánykeverékekre is érvényes lesz a fordított áfa intézménye. NAPIRENDEN AZ ÁFA CSÖKKENTÉSE Az alapvető élelmiszerek forgalmi adókulcsának mérséklésével kapcsolatban megjegyezte: még nem született döntés a kérdést illetően, az agrártárca, közösen a Nemzetgazdasági Minisztériummal márciusban terjeszti a kormány elé javaslatát. Elmondása szerint a kormány mérlegeli majd, hogy milyen mozgástere van ebben a kérdéskörben, hiszen pillanatnyilag a költségvetési hiány három százalék alatt tartása a kabinet elsődleges feladata. „Nyilván bármilyen áfa-csökkentés rövid távon komoly bevételkiesést okoz és növeli a költségvetési hiányt, hosszú távon viszont a feketegazdaság visszaszorításával kecsegtet" – fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta: nekünk az a dolgunk, hogy alternatív javaslatokat készítsünk,

a kormánynak pedig, hogy mérlegelje a mozgásteret. Korábban a Magyar Hírlap az államtitkárra hivatkozva azt írta: a teher kulcsának mérséklését több termékre is kiterjesztené a tárca, de a javaslat nem tartalmazza az élelmiszerek, agrártermékek egységes áfa csökkentését. Nagyon fontos kormányzati lépés lenne az általános forgalmi adó csökkentése. Elősegítené például a feketegazdaság visszaszorítását nyilatkozta a lapnak Czerván György, majd hozzátette: nagyon remélem, hogy siker koronázza az erőfeszítéseinket, és a kormány elfogadja a tárca tervezetét. Orbán Viktor, miniszterelnök az Országgyűlés előtt felszólalásában jelezte: egyelőre nincs elég meggyőző érv a kormány előtt az áfa-csökkentésére. Nem találtak biztosítékot arra, hogy az adókulcs mérséklésével csökkenni fognak a fogyasztói árak. Ugyanakkor jelezte: alapos előkészítés előzi meg a kormánydöntést, mérlegelni fogják a korábbi kormányok áfa-csökkentési kísérleteinek eredményeit is. TISZTULNI FOG A SERTÉSPIAC A lapunk által megkérdezett ágazati szereplők egyöntetűen úgy vélekedtek: a fordított áfa áprilisi bevezetése a sertéságazat tisztulását hozhatja magával, az intézkedésnek ugyanakkor negatív hatásai is lesznek - elsősorban a termelőkre nézve. Balogh Attila, a Sertés Lobbi Társaság koordinátora szerint a feketegazdaság aránya a sertéságazatban eléri a harminc százalékot, a fordított áfa bevezetése pedig jó eszköz lehet arra, hogy ez az arány csökkenjen. A jelenlegi versenyhátrány miatt ez egyrészt az állattartók, másrészt a kieső adóbevétel miatt, az állam egyértelmű érdeke is. Számításai szerint a sertéságazatban folyó feketézés, évi tizenötmilliárd forinttal rövidíti meg az államkasszát az áfa vonatkozásában, de ehhez még hozzájönnek a dolgozók után fizetendő járulékok és közterhek is, ami alkalmazottanként egy-másfél millió forintnyi kiesést jelent az államnak. Az intézkedés hatására ugyanakkor egy átmeneti többletfinanszírozási igény lép fel az állattartóknál. „Ha hihetünk a terveknek melyek szerint a sertéstápok, és az alap-

takarmányok is a fordított áfa alá tartoznak majd, akkor a sertéstakarmány viszonylatban nem fog romlani a termelők likviditási helyzete" – fogalmazott a szakértő. A költségek 3540 százalékánál a termelőnek még így is áfás árat kell fizetni, ami az áfa nélküli bevételek mellett ront a likviditáson. Három hónap finanszírozást számítva – reménykedve abban, hogy az adóhivatal határidőre elutalja a visszaigényelt áfát – egy sertésre körülbelül 310 forint plusz finanszírozási igényt tesz majd ki ez az összeg. „Ez a teher nem túlzó, azonban néhányaknak valós gondot okozhat az első három hónapban. A hitelképtelen vállalkozók MFB hitelből nem tudják fedezni a kiesett áfa miatti finanszírozási problémáikat, azonban ha – a javaslatunk alapján – a sertés állatjóléti támogatásokat az év elején, egy összegben kifizetné az állam, anélkül küszöbölné ki az állattartók nehézségeit, hogy saját terheit növelné" – tájékoztatott Balogh Attila. Meglátása szerint, ha kifehéredik a gazdaság és az áfa időben visszakerül a gazdákhoz, akkor a fordított áfa intézményének egyértelmű pozitív hatása lesz az ágazatra. ELŐRE MENEKÜLNEK A SERTÉSTARTÓK Kiss György, a Pannon Sertéstermelői Csoport ügyvezetője lapunknak úgy nyilatkozott: a fordított áfa az élősertés esetében tíz százalék körüli, de akár ennél nagyobb mértékű fehéredést is hozhat a piacon. Véleménye szerint főként azok a termelők járhatnak rosszul, vagy adódhatnak rövid távon nehézségeik, akik csak élőállat előállítással foglalkoznak. Esetükben forgóeszközhiány léphet fel, amit banki kölcsönökkel kell fedezniük. A finanszírozási gondok Kiss György szerint csak rövid távon jelentkeznek majd, meglátása szerint a legtöbb termelő három-négy hónap alatt átáll az új rendszerre. Azon állattenyésztők nézhetnek szembe komolyabb gondokkal, akik már nem hitelképesek. Az nem várható, hogy a fordított áfa bevezetése miatt hagyjanak fel a gazdák a tevékenységükkel – mondta Kiss György, majd hozzátette: azoknak a sertéstartóknak, akik komoly fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt időszakban, nincs más választásuk, mint előre menni. KÖNNYEBBSÉG A VÁGÓHIDAKNAK A piacról tömegesen kivonulhatnak azok a szereplők, akik eddig tisztességtelenül tevékenykedtek a húsiparban. Orosz László, a Lac-Hús Kft. ügyvezető-tulajdonosa egyet értett azzal, hogy a fordított áfa áprilisi bevezetésével egyértelműen az alapanyagtermelők járhatnak roszszul, nekik ugyanis a felvásárlók, a vágóhidak nem fizetnek áfát, míg a ráfordítások jelentős részéért bruttó árat kell fizetniük. Ugyanakkor megjegyezte: a vágóhidaknak könyMÁL 2013/3 • 7

AKTUÁLIS

KIÁLLÍTÁS AKTUÁLIS helyzetét önmagában ez az intézkedés nem tudja megoldani – nyilatkozta lapunknak Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. Meglátása szerint az állattenyésztés helyzetbe hozása komplex stratégiát igényel, ami a mai napig nem született meg. „Egy olyan tervezetre van szükség, amely a tenyésztéstől, a feldolgozáson és a kereskedelmen keresztül a fogyasztóig megvizsgálja a helyzetet és megoldást keres a problémákra" – fogalmazott az ágazati szakértő. Megjegyezte: a sertésstratégiában vannak jó elgondolások, ez azonban önmagában kevés. „Két és fél milliárd forintnyi támogatástól nem lehet azt az eredményt várni, hogy az ágazat éves kibocsátása háromról hatmillió sertésre emelkedjen" – jelezte.

nyebbséget jelent az intézkedés. Meglátása szerint nincs értelme differenciáltan bevezetni a fordított áfa intézményét, az ugyanis abszurd, hogy a félsertést áfa nélkül, míg a darabolt árut áfával együtt adhatják el a feldolgozóknak. Lapunknak adott nyilatkozatában rámutatott: ezzel csak a csalók előtt nyitja meg az utat az agrárkormányzat. „Mindenhonnan azt hallani, hogy a gabonaágazatban bevezetett fordított áfa segített megfékezni a csalásokat, kifehérítette a gabonakereskedelmet. A szakmai szereplőktől ugyanakkor olyan információk szivárognak ki, amelyek arra engednek következtetni, hogy a csalók így-vagy úgy, de megtalálják a kiskapukat a rendszerben" – vélekedett a társaság tulajdonosa. Mindezek ellenére hangsúlyozta: a piacon már ma is látni némi tisztulást, a fordított áfa bevezetése pedig tovább javíthat a helyzeten. „Az elmúlt években számos fejlesztést hajtottunk végre, sokmillió forintért. Így nem tudjuk felvenni a versenyt azokkal a „vállalkozókkal", akik egy mobiltelefonnal dolgoznak. A feketézők ellehetetlenítésével azonban tisztességes vállalkozások végre levegőhöz juthatnak" – hívta fel a figyelmet a vágóhíd tulajdonosa.

12 SZÁZALÉKOS ÁFA LENNE INDOKOLT Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) tanulmányában rámutatott: indokolt a jelenlegi áfa-rendszer átalakítása. Azonban mivel a költségvetés egyik legstabilabb bevételi forrása épp az áfából származik, az adókulcs csökkentése azonnali kiesést jelentene az államkasszának. A Kutatóintézet szerint az áfakulcs mérséklése nemcsak az áfa-befizetési hajlandóságot, hanem az értékesítéshez kapcsolható egyéb adóbevételeket is növelni tudná a kereskedelem kifehéredésén keresztül. Mivel a boltok áraiban nem a csök-

A JÓ ELGONDOLÁS MÉG NEM ELÉG A fordított áfa bevezetése segíthet az ágazat kifehérítésben, de a sertéspiac és ezen keresztül a magyar élelmiszergazdaság

1. táblázat: Az élelmiszerek áfa kulcsai az EU tagállamokban (2012)

I. Minden élelmiszernek kedvezményes adókulcsa van Ország Málta Luxemburg Spanyolország Olaszország Hollandia Szlovénia Ausztria Finnország Görögország Csehország

Forrás: AKI

8 • MÁL 2013/3

áfa-kulcs 0 3 4; 10 4; 10 6 8,5 10 13 13 14

II. Minden élelmiszer normál kulcs alá tartozik Ország Bulgária Észtország Litvánia Románia Dánia

III. Élelmiszerek egy része tartozik kedvezményes kulcs alá

áfa kulcs

Ország

Kedvezményes áfa kulcs

Általános áfa kulcs

20 20 21 24 25

Belgium Németország Franciaország Írország Ciprus Lettország Magyarország Lengyelország Portugália Szlovákia Svédország Egyesült Királyság

6; 12 7 5,5; 7 0; 4,8; 13,5 5 12 18 5; 8 6; 13 10 12 0

10 19 19,6 23 17 21 27 23 23 20 25 20

Uniós ÁFA körkép Magyarországon mind a kedvezményes, mind a normál kulcs tekintetében nálunk vannak legmagasabb áfakulcsok az agráriumban. Az unióban a mezĞgazdasági alapanyagok (termények, élĞállatok) és az alapvetĞ élelmiszerek átlagos áfa kulcsa 9-11 százalék, de számos tagállam igen kedvezményes, 0-5 százalékos kulcs alá sorolja e termékeket. A válság hatására is csak ritkán és kis mértékben emelték az áfa kulcsokat a tagállamok. A költségvetések bevételében igen jelentĞs tételt tesz ki az áfa minden országban, amelynek emelése könnyen végrehajtható és azonnal érzékelhetĞ mértékĬ állami adóbevétel növekedést eredményez. A csökkentés ugyanakkor gyors bevétel kiesést okoz, amit a fogyasztás-bĞvülés oldalán jelentkezĞ többlet nem minden esetben tud ellensúlyozni. Az áfa csökkentés ugyanakkor nemcsak az adó beÀzetési hajlandóságot, hanem a jövedelem típusú adóbevételek növekedését is eredményezi.

kentéssel azonos mértékben jelenik meg a változás, így érdemi társadalmi-gazdasági hatást csak jelentősebb mértékű áfa-csökkentéssel lehetne elérni. Az AKI szerint az alapvető élelmiszerekre vonatkozó kedvezményes áfa-kulcs mértékénél a tizenkét százalékos szint lenne az elfogadható. Számításaik szerint a költségvetési hatások a következőképp alakulnának: a jelenlegi kulcsok mellett a költségvetés 633,5 milliárd forint bevételt realizál az élelmiszerek után, a kedvezményes áfa kulcs bevezetésével, illetve a jelenlegi 18 százalékos szint csökkentésével 146,7 milliárd forinttól esne el évente az állam. Azonban, ha az áfa mértékének csökkentése együtt járna a mezőgazdasági adórendszer korszerűsítésével, az államnak csak évi 50,6 milliárd forintot kellene „nélkülöznie". SOK A BIZONYTALANSÁG Az áfa-csökkentéssel kapcsolatban Antal Gábor úgy vélekedett: ha az adócsökkentés különbözetét nem nyelik le a kereskedők, az áfa-csökkentésből a termelőknek és a feldolgozóknak is haszna származhat. „Örvendetes lenne, ha a termékek fogyasztói ára csökkenne, hiszen azzal a magyar vásárlónak és egyúttal a fogyasztásnak is kedveznénk. Azonban, ha erre nem kerül sor, valahogy el kell érni, hogy ne a multik nyeljék le a különbözetet, hanem az átvételi ár növelésével a termelőknek és feldolgozóknak juttassák, hiszen nekik ma már szinte alig, vagy egyáltalán nincs bevételük" – hangsúlyozta. Németországban hét, Ausztriában tíz, Lengyelországban pedig öt és nyolc százalékos az élelmiszerek forgalmi adója, ezzel szemben hazánkban 27 százalék, ami hosszú távon halálra ítéli a szabályozott keretek közt működő húsipart – hangsúlyozta Kiss György. „Lengyelország alapvető vetélytársunk, a hazai boltok polcain nagy mennyiségben található darabolt és feldolgozott lengyel sertés, ami áfa nélkül jön be az országba. Erre a problémára a fordított áfa nem tér ki, így csakis a forgalmi adó mértékének csökkentésével lenne orvo-

solható a probléma" – hívta fel a figyelmet a szakértő. Balogh Attila megítélése nem túl optimista az áfa-csökkentéssel kapcsolatban. Szerint rövid távon bizonytalan, hogy az adókulcs csökkentésének milyen hatása lenne. Nem biztos ugyanis, hogy az áfa-csökkentés, a mérséklés arányában fogja növelni a fogyasztást. „Az élelmiszertermelés eredménytelenségét sokkal jobban meghatározza az, hogy bizonytalan az input anyagok árának alakulása, mint az, hogy mekkora a fogyasztás. Nyilvánvalóan nem lenne hátrány a fogyasztás növelése, de a költségeit már mindenki az optimális alá csökkentette, így az eredményhez elengedhetetlen a bevételeket növelni. Az áfa-csökkentés akkor lenne sikeres, ha a termékpálya első két szereplőjének – a termelőnek és a feldolgozónak – a bevételeit tudná egyértelműen növelni – erre egyelőre nincs garancia" – közölte. MINŐSÉG ROMBOLÓ ÁRVERSENY Az áfa tíz százalékra csökkentése elvenné a csalók kedvét a feketézéstől, ugyanakkor a fordított áfa és az adókulcs csökkentése egyszerre nem indokolt vélekedik Orosz László. „Vagy bevezetjük a fordított áfát, de akkor nem csak a félsertésre, hanem a darabolt árura is; vagy mérsékeljük az alapvető élelmiszerek áfa-tartalmát" – szögezte le. Meglátása szerint az adótartalom csökkentésével növelni lehetne a belső fogyasztást, az elszegényedett magyar lakosság ugyanis ma már egyre kevésbé engedheti meg magának, hogy húst vásároljon. „Szinte minden multihoz beszállítunk, a hónap eleji és a hó végi mennyiség között pedig óriási a különbség. A hónap végén fele-kapacitással dolgozunk, mint a fizetések időszakában" – tette hozzá a feldolgozó tulajdonos-vezetője. Kiss Ferenc, tejtermelő is némi keresletélénkülést vár az áfa-csökkentéstől. Ugyanakkor meglátása szerint önmagában az alapvető élelmiszerek adótartalmának mérséklése nem oldja meg sem a húsipar, sem az élelmiszeripar problémáját. „Amíg a hazai hatóságok nem lépnek fel sokkal szigorúbban az emberi fogyasztásra alkalmatlan „élelmiszerekkel" szemben - amelyek gond nélkül jutnak be az országba –, addig hiába csökkentjük az áfát, a magyar termelők helyzete nem lesz jobb" – vélekedett Kiss Ferenc. A tejtermelő telepet és sajtüzemet működtető vállalkozó lapunknak elmondta: az országot olyan UHT tejek és pizzafeltétnek csúfolt „sajtok" lepik el, amelyek már-már alkalmatlanok az emberi fogyasztásra. A külföldről behozott, silány minőségű UHT tejek többségének élettani hatásai semmisek, a sajtokban pedig alig található olyan alapanyag, amiből készülnie kellene. „A hazai élelmiszer előállítás egyik legnagyobb rákfenéje épp abban áll, hogy a külföldről behozott, fillérekért kínált áruval szemben a mi termékeink versenyképtelenek a magyar piacon. A vevőnek egyre inkább csak az ár a döntő a minőséggel szemben" – emelte ki az igazgató. Meglátása szerint az áfacsökkentésnek csak akkor van értelme, ha valamilyen megkülönböztetés éri a jó minőségű, biztonságos és egészséges magyar termékeket a silány, rengeteg adalékanyagot és tartósítószert tartalmazó élelmiszerekkel szemben. Köpöncei Csilla MÁL 2013/3 • 9

TAKARMÁNYOZÁS KIÁLLÍTÁS

TAKARMÁNYOZÁS

Javítsuk az emészthetőséget

A nyersrost jelentĈsége sertéseknél A kérődzők nyersrost emésztésének tárgyalásánál említést tettünk arról, hogy az egygyomrú állatok – köztük a sertés – nyersrost emésztése sokkal rosszabb. Ez elsősorban anatómiai sajátosságokra vezethető vissza. Amíg a kifejlett kérődzőkben a terjedelmes előgyomrokban történik a nyersrost fermentációja, addig a sertésben csak a vakbélben és a remesében folyik ilyen emésztés. A sertés így a nyersrostnak csak 15-25 százalékát képes megemészteni. Cikkünkben sertések rostemésztési sajátosságait ismertetjük. A sertések rostemésztését elsősorban a rost minősége határozza meg. Emészthető frakciónak többnyire a cellulózt tekintjük, amíg a lignin természetesen a sertésekben is teljes mértékben emészthetetlen. A nyersroston belüli cellulóz mennyisége arányos az emészthető nyersrost mennyiségével. Joggal felvethető, hogy ha ilyen „jelentéktelen” a sertések rost emésztése akkor miért foglalkozunk vele. Sajnos a gyakorlatban is sokszor találkozunk azzal, hogy a sertéstakarmányok rost tartalmára nem fordítanak kellő figyelmet, pedig a szükségesnél kevesebb rost, vagy annak túlzott mennyissége egyaránt rontja az emészthetőséget, sőt egyes esetekben (pl.: napraforgó héj) egészségrontó hatással bír.

ját (kopását). Durvább esetekben gyomor- és bélgyulladást okozhatnak. Több kísérlet történt a héj tartalom csökkentésére, illetve a héj érdes felületének csökkentésére. A legtökéletesebb megoldás a hajalás (héjtalanítás). Az olajgyárak nem szívesen alkalmazzák ezt a módszert, mert csökkenti a kinyerhető olaj mennyiségét. Ezért valamennyi héjat, mindig hagynak a darában. Ma már az extrahálás utáni osztályozás terjedt el, melynek segítségével különböző rost tartalmú darákat kapunk. Sertés takarmányokba az I. osztályú kis rost és nagy fehérje tartalmú darákat célszerű alkalmazni. A lúgos és enzimes héjbontással lehet eredményt elérni, de ezek elterjedni nem tudtak, mert egyes tápanyagok (Pl.: fehérje) bomlását is elősegítik. Megoldást jelent a finom lisztszerű dara készítése, mert ilyen állapotban a héj elveszíti irritáló hatását. Az ilyen darálás ellenben rendkívül költséges. NYERSROST IGÉNY A sertések rost igénye korcsoportonként és hasznosítás irány szerint változó. Optimális szükséglet a szárazanyag százalékában: Tenyészkoca

7-8 %,

Malac

3-3,5 %

Hizó sertés

4-5 %

Meg kell jegyezni, hogy 7 százaléknál nagyobb rost tartalom csak az üresen álló kocák keverékében megengedett. Szoptató kocák takarmányában, ha a többi táplálóanyag igényt kielégítjük, akkor a 7 százalék rostot csak ritkán tudjuk biztosítani. Tenyészsüldő nevelésben is fontos a megfelelő, 5 százalék körüli rost szükséglet biztosítása.

A kukorica nyersrost tartalma szerkezet nélküli. Ezért azokban a tápokban (pl. malactáp) kedvező hatású, ahol az alacsony nyersrost szint kívánatos. Üres (szárazon álló) koca tápokban a nagyobb rost igény és egyéb okok miatt is célszerű korlátozni a mennyiségét. Az árpa ideális alapanyaga az abrak takarmányoknak és a tápoknak. Rost tartalma optimális és az emésztésre kedvezően hat. A búza kisebb nyersrost tartalma miatt inkább a baromfi abrak keverékekben kívánatos. Sertés keverékekben célszerű nagyobb rost tartalmú komponensekkel úgy alkalmazni, hogy a szükségletet kielégítsék. A zab – korlátozott mennyiségben – ideális lehet a sertés takarmányokban, de kevés van belőle és a sertés tápokba nem igazán jut belőle. JÓ A BÚZAKORPA, DE.. Búzakorpa ideális keverék alapanyag, de napjainkban egyre inkább kiszorul a sertés keverékekből. Összetétele miatt a szoptató kocák keverékében különösen kedvező hatású. A csökkenő felhasználás oka a mikotoxin tartalommal magyarázható. A malacok rendkívül érzékenyek azokra és a korpában igen gyakori a határértéket meghaladó mennyiség. Oka pedig az, hogy a gomba és a toxinok a maghéj alatt helyezkednek el. A korpában pedig, mint koptatási melléktermék, koncentrálódnak a toxinok. Ezért toxin mentes korpa gyakorlatilag csak toxin mentes gabonából nyerhető. Ilyen pedig

Forradalmasítottuk a takarmányozást!

A takarmányadag optimalizáló programok csak a nyersrost mennyiségét tudják figyelembe venni, de a rost minőségét és az emésztésre gyakorolt hatását nem. Ezét bemutatjuk a leggyakoribb sertés alapanyagok rost tartalmát és a rost minőségének hatását a sertés emésztésére.

A ROST FIZIOLÓGIAI HATÁSAI A nyersrost szükséges a bélcső teltségének kialakításához. A bél falát érintve kiváltja a bélmozgásokat, amelyek keverő és perisztaltikus továbbító hatásúak. A nyersrostban szegény takarmány petyhüdté teszi a bélcsövet. Renyhe lesz a bélmozgás és ennek következtében romlik az emésztés. Nagy rost taralom esetén sok lesz az emészthetetlen frakció, ezáltal csökken a takarmány koncentráltsága, ami kisebb táplálóértéket eredményez. Az emészthetetlen frakción belül is figyelembe kell venni annak fizikai formáját, mint például a napraforgó dara nyersrost tartalma. A darában maradó maghéj az aprítás során „üvegesen” törik. A héj részecskék szélei olyan élesek, mint az összetört síküveg részecskéi. Ezek irritálják a bélcső nyálkahártyáját, növelik a bélhám erózió24 • MÁL 2013/3

Leggyakoribb sertés takarmányok nyersrost tartalma (hazai vizsgálatok alapján) Nyersrost a szárazanyag %-ban Kukorica

2.4

Árpa

3.9

Búza

2.6

Triticale

2.7

Zab

11.7

Búzakorpa

9.7

Extrahált szója

5.5

Fullfat szója

6.9

Extrahált napraforgó I. oszály

5.4

Extrahált napraforgó II. osztály

7.3

rendkívül ritka. Ellentmondásnak tűnhet, hogy a fullfat szója nyersrost tartama nagyobb, mint az extrahált szójáé, pedig abban az olaj kinyerése után koncentrálódik a rost. Ennek oka, hogy a fullfat szója hazai termésből készül, amelyek nagyobb rost tartalmúak, az extrahált dara pedig teljes egészében import. Az extrahált napraforgó darával már foglalkoztunk. Meg kell erősítenünk, hogy csak az I. osztályú darát javasoljuk sertés keverékekbe. Már a II. osztályú dara alkalmazása is kockázatos, de a nagyobb rost tartalmú III. osztályút semmilyen körülmények között ne alkalmazzuk sertés tápokban. Prof. Dr. Vincze László nyugalmazott egyetemi tanár

Én már kipróbáltam. Nálam bevált!

A 100%-BAN GMO-MENTES, GAZDASÁGOS MAGYAR TAKARMÁNY.

www.fhpagrohaz.hu • Tóth Tihamér, tel.: 06-30/348-2804, e-mail: [email protected]

03FHP_1007-2_210x148_tehenes.indd 1

MÁL 2013/3 • 25 3/6/13 12:47 PM

KIÁLLÍTÁS HÍDLÁS

A holtellés, az ellés közbeni és ellés utáni malacelhullás okai Számos telepen ez elmúlt 2-3 évben megnövekedett a fialásonként jellemző holt magzatok száma. Ez normál esetben 3—4 százalék, néhol azonban eléri a 20 százalékot. Sok esetben számolnak be a telepi dolgozók arról, hogy lassú a fialások lefolyása, gyakran kell beavatkozni, segíteni kell a malacok világra jövetelét, mert ellenkező esetben még több a holt magzat. Ezt különösen akkor kell komolyan venni, amikor ott is magas a holt ellések aránya, ahol lelkiismeretes és gyakorlott felcser dolgozik. Cikkünkben a malacelhullás okainak és megelőzési lehetőségeinek néztünk utána. Tény, hogy sokat romlott a napos malacok vitalitása, sok a gyenge közöttük. Ezek között a kis súllyal született malacok mellett sajnos vannak normál súlyú egyedek is. Léteznek olyan telepek, ahol a holt magzat és a fiaztatói elhullás együttesen eléri a 40-50 százalékot. Sok esetben az elhullási veszteségen túl gond az is, hogy a kocák nem készülnek fel a tejtermelésre: nem indul meg a tejtermelés vagy keveset termel az anyaállat. Ha a kocák mégis felnevelik a malacokat, akkor az nagy súlyveszteséggel jár. „VALAMI BŰZLIK DÁNIÁBAN” William Shakespeare Hamlet drámájából ismert a híres mondás „Valami bűzlik Dániában.” Henrik Mortensen a dán

26 • MÁL 2013/3

HÍDLÁS

Több malac, több jövedelem

sertéstartók kétharmadát tömörítő tenyésztőszervezet alelnöke nyilatkozta 2011-ben: a naponta született kb 100 000 malacból több mint 40 000 pusztul el választásig. A napi halva született malacok száma kb. 15 000 és a választásig elpusztult malacok száma napi 25 000. A 2011-ben 37 millió malac születésre 5,47 millió halvaszületés és 9,16 millió malacelhullás jutott választásig. Az összes megszületett malac 40 százaléka nem éri meg a választást. Ez az állapot Dániában már komoly etikai és állatjóléti problémákat vet fel. Ezzel kapcsolatban az akkori dán mezőgazdasági miniszter azt mondta: „Nem hiszem, hogy az ilyen magas elhullási arány elfogadható.” OXIGÉNHIÁNYOS ÁLLAPOT Egy 137 oldalas, 14 kutatóból álló szerzői gárda tanulmánya foglalkozik a háziasított sertés nagy létszámú almokból adódó etikai és állatjóléti problémának megoldásairól. Az anyag számos tartástechnológiai, állatjóléti, állategészségügyi, genetikai, takarmányozási körülményt is vizsgált. Lényegi technológiai, takarmányozási és genetikai összefüggést nem tár fel, amely megmagyarázná az ilyen szintű ellés alatti és ellés utáni malackiesés okait. A tanulmány egy reális élettani folyamatot ír le, amely összefüggésbe hozható a fialás előtti, alatti és a fialás utáni magas malac veszteséggel. A vontatott szüléssel együtt jár a szülőútban lévő malacok szokásosnál nagyobb mértékű oxigénhiányos állapota, amely másodlagos acidózist eredményez. Súlyos esetben ez visszafordíthatatlanná válhat. A tüdő és egyéb zsigeri szervek károsodása a magzat elpusztulásához vezet. Ezt az állapotot túlélő malacoknál sajnos sok a maradandó elváltozás is. BÉLSZUROKKAL SZENNYEZETT MAGZATVÍZ A magzati korban bekövetkező oxigénhiány miatt beindulhat a bél perisztaltika és a malac bélszurkot üríthet a magzatvízbe. Az oxigénhiányos állapot következmé-

nyeként a magzat levegővételre kényszerülve a szennyezet magzatvizet fogja meginni, ami csökkenti a megszületett magzat vitalitását és életesélyét. Az élő, egészséges és kellő vitalitású malacok megszületésének élettani és hormonális hátterét az 1. számú ábrán mutatjuk be. 1. ábra Az egészséges, kellĞ vitalitású magzatok megszületésének élettani folyamata Amikor a magzat megérett és azok meg akarnak születni, akkor az ún. magzati stressz állapot alakul ki. A magzati hipotalamuszból CRF (korikotróp felszabadító faktor) nevĬ neurotranszmittel szabadul fel.

• Sok esetben már 2-3 napos korban jelentkezik a malacoknál a hasmenés, mivel az ok nem bakteriális eredetű, semmilyen antibiotikumos kezelés nem segít • Szopós malacok tirozin mérgezését (duzzanat a szem környékén, szemlencse homály) elősegíti a nikotinsavamid hiány. Az is reális okfejtés, hogy mind a mérgezés, mind a hiány oka a magzati májkárosodás. Folytatjuk

Mester Károly Mester és Major Kft., Szarvas

A CFR aktiválja magzati hipofízist, ahonnan az ACTH (adrenokortikotrop hormon) elválasztás indul meg. Ennek hatására a magzati mellékvesekéregben termelĞdik a kortizon (glükokortikoidok).

A magzati kortizon hatására bekövetkezĞ hormonális változás a kocában Méhlepény Csökken a progeszteron koncentrációja Emelkedik a prosztaglandin koncentrációja Emelkedik az ösztogán koncentrációja A magzati máj ösztrogén konc. aktivizálódik, segíti a prosztaglandin szintézist.

Sárgatest visszafejlĞdés, csökken a progeszteron koncentrációja Hipofízis Oxitocin Méh izomzata, összehúzódás

Az emelkedĞ ösztrogén szint fokozza a nyálkatermelést a nyakcsatornában és a hüvelyben, a még simaizomban kiépülnek az oxitocin kötĞreceptorok.

A magzati mellékvesekéregben szintetizálódó kortizon hatására bekövetkezĞ változás a magzatban: • Meconium Aspirációs Szindróma (MAS) bélszurok tartalmú magzatvíz nyelése tüdĞ és egyéb zsigeri szervek irreverzibilis károsodása • Szerepe van a tüdĞ alveolusokat bélelĞ foszfolipoid rétegének a surfactant kialakulásában, ez segíti a megszületés utáni elsĞ légvételt, hiánya respirációs diszstressz szindróma • A glükokortidoidok harására indul meg a mgzati glükogén raktár kiépülése, a folyamat sérülése eseténn gyors hypoglikémia lép fel. • A korai idĞszak túlélése után a malacok mellékvese mĬködésének zavara miatt az immunbiológiai folyamatok is sérülnek. Csökken az antitest képzĞdés, korai malackori hasmenés jelentkezik. A csökkent gyulladásos reakció miatt a sebgyógyulás elhúzódik.

NIKOTINSAVAMIDOK A nikotinsavamidok nélkülözhetetlenek a nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron), továbbá a kortizon (fialási hormon), a tiroxin és az inzulin szintéziséhez a szervezetben. A szteroid hormonok alapvető prekuzora a koleszterin. A szteroid hormon termelés egyes lépéseiben oxidációs enzimek (NAD és NADP) vesznek részt. Ezek hiánya szaporodásbiológiai zavarokat okozhatnak, továbbá az anyagcsere élettani folyamatait is befolyásolja. Nikotisavamid hiányakor a zsírsavak, a szénhidrátok és az aminosavak lebontó és szintetizáló folyamatai is zavartak. A kocák és a malacok nikotinsavamid hiányára utaló tünetek: • Kocák bőrének pikkelyes gyulladása, pellagra jelenség • Kocák bőrének kékes-zöld pigmentációja • Túrókarima sérülése, fekélyesedése (nyelv fekélyesedése is előfordulhat) • Jellemző az elhalásos vastagbél és vakbél gyulladás, vékonybél gyulladás, hasmenéses állapot MÁL 2013/3 • 27