ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / [email protected] / www.borzsonyleader.hu

BÖRZSÖNY‐DUNA‐IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET

00

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK – FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

0


Jóváhagyta a Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Közgyűlése az 4./2013. (IV.10.) számú határozatával 11

és Tésa település

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

1


TARTALOMJEGYZÉK I. Vezetői összefoglaló................................................................................................ 4. I.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe................................................................. 4. I.2. Főbb célkitűzése.......................................................................................................... 6. I.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja………………………………………… 8.

22

I.4. A HVS felülvizsgálata során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők……. 8. I.5 A HVS felülvizsgálata során elfogadott módosítások………………………………………………… 10. II. Helyzetelemzés……………………………………………………………………………………………………… 12. II.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése……………………………… 12. II.1.1. A térség általános jellemzői……………………………………………………………………… 12. II.1.2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok……. 14. II.1.3. Demográfiai helyzet…………………………………………………………………………………. 17. II.1.4. Gazdasági környezet………………………………………………………………………………… 19. II.1.5. Társadalmi környezet………………………………………………………………………………. 23. II.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség……………………………………………….. 25. II.3. A LEADER megvalósítás során elért eredmények……………………………………………………. 27. II.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indoklása……………………………….. 36. II.5. SWOT elemzés……………………………………………………………………………………………………….. 37. III. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe…………………………………………………………… 39. III.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez………………. 39. III.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései……………………………………………………. 41. III.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései………………………………………………………. 43. III.4. A HVS‐ben megjelenő környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok………………… 58. III.4.1. A HVS‐ben megjelenő környezeti szempontok…………………………………………. 58. III.4.2 A HVS‐ben megjelenő gazdasági szempontok………………………………………….. 60. III.4.3. A HVS‐ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok…………………….. 61. III.5. A HVS‐ben felírt HPME‐k a következő két csoportra oszthatók……………………………… 61. IV. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések…………………………….. 62. IV.1. Nyilvánossági intézkedések, projektötlet‐gyűjtés………………………………………………….. 62. IV.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása……………………………………………………… 64.


2


V. HVS mellékletek……………………………………………………………………………………………………. 67. 1. HVS LEADER terv mellékletei…………………………………………………………………………………. 67. 1.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek………………………………………. 67. 1.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció…………………………………………………………… 69. 1.3. A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok……………. 70.

33

1.4. Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)……… 70. 1.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai)……………………………… 70. 1.6. A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája……………………………………………. 71. 1.7. Fenntarthatósági alapelvek……………………………………………………………………….. 71. 2. HVS LEADER Terv megvalósítására vonatkozó fejezete, a LEADER Intézkedési Terv.. 75. 2.1 LEADER Intézkedési Terve………………………………………………………………………….. 76. 2.2 Projekt adatlap…………………………………………………………………………………………… 98. 2.3 Projekt költségvetése………………………………………………………………………………….. 101. 2.4 Kitöltési útmutató (a projekt adatlaphoz és projekt költségvetéshez)…......... 102. 2.5 Összesítő adatlap………………………………………………………..…………………………….... 105.


3


I. Vezetői összefoglaló A Darányi Ignác Terv (ÚMVP) megvalósításának végső szakaszában legfontosabb feladatunk elért eredményeink megerősítése, a még rendelkezésre álló források hatékony lekötése és felhasználása, valamint felkészülés megkezdése a 2014 – 2020‐as programozási időszakra. Ebben a munkában továbbra is számítunk a helyi köz‐ magán‐ és civil szféra együttműködésére. 2008‐ban elkezdett térségi közös munkánk elérkezett arra a pontra, hogy eredményeinket áttekintve megkeressük a még fejlesztésre váró területeket, belevonva a térségek közötti és nemzetközi együttműködéseket is, figyelve a fenntarthatósági szempontokra, az esélyegyenlőség biztosítására.

I.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzéseivel összhangban a települések együttes jövőképe a következő pontokban foglalhatóak össze: A térség dinamikus fejlődése leginkább a turizmus fellendítésével érhető el, ezért a jövőben egy olyan természet közeli, mesterségesen kialakított turisztikai vonzerőre lenne szükség ‐ alapozva a már megvalósult turisztikát, vállalkozásokat segítő beruházásokra, a településkép fejlesztését szolgáló fejlesztésekre, amelyeket akár az EMVA fejlesztési forrásokból, akár más forrásokból alakítottak ki újítottak meg az itt élők ‐, amely szezonális vagy egész éves kikapcsolódási lehetőséget biztosít az ide érkező látogatóknak. A földrajzi korlátok okozta elszigetelődés feloldása érdekében, az Ipoly folyó felett kialakított átkelő hidak építése esedékes lenne a közeljövőben. Erre már van kormányzati elhatározás is. E közlekedési akadályok elhárítása teljesen más jövőképet jelentene a térség számára. Mit várhat a térség a hidak kiépítésétől, térségek közötti és nemzetközi együttműködések fejlesztési lehetőségétől? Élénkebb áruforgalmat, nívósabb munkalehetőségeket, több térségbe látogató turistát, ezáltal magasabb jövedelmeket, amely megerősítené, és fenntarthatóvá tenné a helyi vállalkozások működését is. A térség nem rendelkezik országos jelentőségű vonzerővel, ezért jelenleg kevés az ide látogató turista, az áruforgalomnak tehát nem csak a már említett földrajzi elhelyezkedésből fakadó akadályok szabnak gátat. A természeti, történelmi és művészeti adottságainak megismeréséhez alapvető fontosságú a különböző célcsoportok megszólítása, a belföldi turizmus alacsony szintjének emelésében egyik fontos terület lehetne a területünkön meglévő turisztikai attrakciók lehetőségének, számának bővítése. Ezt szolgálná a járási információs pont kiépítése, segítve a rendezvények, találkozók összehangolását, a látnivalókról, szállásokról, étkezési lehetőségekről való tájékoztatás nyújtását. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

4

44


A vásárló jelenléte a térségben kulcskérdés, mivel hiába a helyi termelők színvonalas, minőségi termékei, ha az értékesítés korlátozott és a helyi piacok szűk fogyasztói réteggel bírnak. A jövőben kétféle módon maradhatnak életképesek azok a termelők, akik nem olcsó tömegtermékkel, hanem magasabb hozzáadott értékű egyedi termékkel jelennek meg a piacon. Az egyik út a fizetőképes kereslet helyben tartása, vagyis a fiatalok elvándorlásának megakadályozása. Ahhoz, hogy a fiatalok ne költözzenek el a közeli nagyvárosokba, például Budapestre, elodázhatatlan a már említett hidak kiépítése, amelyre azonban nem tudunk forrást biztosítani, ehhez külső segítségre volna szükség. Itt meg kell említeni a nemzetközi kapcsolatok erősítését, főként Szlovákia szerepét is. A másik út a helyi vállalkozások, helyi szolgáltatások elindításának, vagy fejlesztési lehetőségei megteremtése, a helyi‐ vagy térségünkből alkalmazott munkavállalókkal, különös tekintettel a fiatal‐, az 50 éven felüli‐, vagy a GYES‐ről visszatérő anyák teljes‐ vagy részmunkaidős foglalkoztatására. A határ mentiség, Szlovákia közelsége számos lehetőséget rejt magában. Ennek érdekében további lépéseket kell tenni a szomszédos ország irányába. Jövőképünkben a térség egy nemzetközi együttműködés olyan színtere, ahol kölcsönös például a gyerekek nyaraltatása, a tanulók, diákok cserélődése iskolai programok keretében és a szakképzett fiatalok munkahelyen történő gyakorlatszerzése az együttműködő országokban. De a közös helyi piacok kialakítása, a helyi termékek forgalmazhatóságának biztosítása, a fiataloknak az „újra képzése” a helyi termékek gyártására, a mezőgazdasági termelések újraindításával. Bevonhatóak ebbe még a többi nemzetközi partereink is: Finnország, Észtország és Románia. Ezáltal a turista‐forgalom is növekedne, amely a helyi termékek iránti nagyobb kereslet elérésének másik lehetősége. Ha egyik sem valósul meg a jövőben, akkor sajnos a térség mutatói egyre rosszabbak lesznek, amely a további leszakadás irányába mutat. Az ÚMVP III. – IV. tengelyén keresztül eljuttatott forrásokból finanszírozott fejlesztések vélhetőleg lassítják a leszakadás folyamatát, ez a legtöbb, amelyet nagyobb vállalkozói tőke bevonása nélkül tud tenni a térség. A támogatott projektek részben kijelölik a fentebb taglalt irányt. Ilyen például a különböző helyi termékeket bemutató rendezvények szervezése, a termelők, vállalkozók szolgáltatásainak fennmaradásához vagy magasabb termelési színvonal eléréséhez nyújtott támogatások. Turizmus területén továbbá a tájházak felújítása, szálláshelyek bővítése, lovardák építése, kisvasút korszerűsítése, Börzsöny kincseit bemutató múzeum nyitása és számos olyan projekt került támogatásra, amely növeli a helyi vállalkozások által felkínált szolgáltatások igénybevételének, illetve a helyi termékek vásárlásának gyakoriságát. A munkanélküliség problémáit azonban nem tudták enyhíteni nagymértékben a projektek, ezért a jelenlegi fejlődési pályán haladva a jövőben még mindig a munkalehetőségek szűkösségével kell szembenéznie a térségnek. Figyelembe véve a XXI. században egyik fő‐ ugyanakkor szinte mindent magában foglaló természet – és környezetvédelmet, a megújuló energia hasznosítását, és az egyre inkább jellemző elidegenedés ellensúlyozására a hálózatépítést, az egymásra figyelést.


5

55


I.2. Főbb célkitűzések 

A helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése, megismertetése továbbra is fontos, továbbra is hiányoznak a helyi adottságokra épülő magas hozzáadott értékű helyi termékek, illetve, amennyiben ezek már létrejöttek, akkor az ehhez szükséges piaci csatornák, és marketing eszközök további fejlesztése szükséges. Nő a vendégek elégedettség érzése a turisztikai szolgáltatások következtében, így visszatérő vendéggé válnak, vagy ajánlják a térséget. A térségben új, illetve működő mikro‐ vállalkozások létrehozásának, beruházásainak, műszaki‐technológiai fejlesztésének támogatásának elősegítése. Munkahelyteremtő és hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztató beruházások támogatásának előnyben részesítése. A célkitűzés egy (összefoglaló) intézkedést foglal magába, ez a következő: HELYI TERMÉKEK ÉS HELYI SZOLGÁLTATÁSOK MEGISMERTETÉSE, FEJLESZTÉSE, TERMÉKHÁZAK KIALAKÍTÁSA.



Helyi közösségek fejlesztése az összetartó erő, az aktivitás további növelése szükséges, melyeknek leghatékonyabb eleme a helyi szabadidős és kulturális tevékenységek ösztönzése lehet. A térségen belüli összetartó erő szélesebb körben való kiaknázása, „nem szégyen az egymástól tanulás” gondolatának erősítése. Cél továbbá a hagyományőrzést szolgáló Falunapok támogatása, ezáltal a fiatalok megismertetése a település hagyományaival, nemzetiségi – etnikai kisebbség nyelvével, dalaival, táncával, az idősebbek másodlagosan át tudják örökíteni a gyökereiket. A célkitűzéshez két intézkedés tartozik: SZABADIDŐ HASZNOS ELTÖLTÉSE, HELYI KÖZÖSSÉGEK ERŐSÍTÉSE, valamint a HAGYOMÁNYŐRZÉST SZOLGÁLÓ FALUNAPOK SZERVEZÉSE.



A társadalmi kihívásokra (elöregedés, elvándorlás) nem született még hathatós válasz, ezért az életminőség javítása érdekében fontos a segítségnyújtó tevékenységek fejlesztése, a helyi biztonságérzet növelése. Kialakuljon egy a térségre jellemző esztétikus településkép, amely növelheti az itt élő lakosok települési komfortérzetét. A település természet‐, környezetvédelmi célokat szolgálhatja természet‐, környezetvédelmi akciók, előadások, eszközeinek biztosításával, hiszen az élhető egészséges települési környezet fontossága nem szabad, hogy csak hangzatos frázis legyen, hanem a településen lakók összefogásával, a természet‐ és környezetvédelemre átgondolt, a település lakóinak összefogását biztosító akciók, figyelemfelhívások ma már nélkülözhetetlenek a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében. A célkitűzésből két intézkedés került megfogalmazásra: KÖZ‐ ÉS VAGYONBIZTONSÁG VÉDELME, KRÍZISHELYZETEK MEGOLDÁSÁT SEGÍTŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, ESZKÖZÖK BESZERZÉSE, valamint a KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI AKCIÓK TÁMOGATÁSA.


6

66




A megújuló energiaforrások hasznosítása, az energiahatékonyság növelése célkitűzésünk az eddigi pályázatoknál, kérelmeknél még „csak” magasabb pontszámot ért. Azonban a területünket nagyrészt lefedő Duna‐Ipoly Nemzeti Park, ‐ a sok NATURA 2000‐es terület‐, és egyéb önként vállalt természet‐ és környezetvédelmi akcióink mind – mind azt mutatják, hogy szükséges erre főcélkitűzést tervezni, illetve az ezt segítő célzott intézkedéseket. Hiszen a természetmegőrző vidékfejlesztés; az ökológiai vidékfejlesztés; a szennyezés megelőzése, minimalizálása, az újrahasznosítása; a takarékosság a kimerülő készletekkel; és az értékvédő gazdálkodás a megújuló energiaforrásokkal nem szabad, hogy csak hangzatos frázis legyen. A célkitűzés megvalósítását két intézkedés segíti: MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KIÉPÍTÉSE, ENERGIAHATÉKONYSÁG ERŐSÍTÉSE, és a MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ BEMUTATÓ UTAK, HELYEK, BEMUTATÓ KIADVÁNYOK TÁMOGATÁSA.



Térségi együttműködések, térségi integrációk építése, célkitűzésünk a térségi közös gondolkodást, a hálózatosodást, a közös célok megvalósítását szolgálja. A magas minőségű, újszerű szolgáltatáson keresztül növeljük versenyképességünket, területünk vonzerejét, a területünkön belüli együttműködések kialakítását, működtetését. De fontos a térségek közötti és a nemzetközi együttműködések segítése, bevonása fejlődésünkbe. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlesztési és közösségi aktivitás növelése érdekében, valamint a 2014 – 2020‐as tervezési időszak új súlypontokat helyez a vidékfejlesztésben, ami jelentős kihívások elé állítja a településeket. A források csak akkor lesznek hatékonyan lehívhatóak, és felhasználhatóak, ha a 2007 – 2013 programidőszak tapasztalataira, az ott felhalmozott tudásra és az ott kialakított hálózati együttműködésre alapozva tervezzük meg az elkövetkezendő időszak fejlesztéseit. Felkészülünk az új kihívásokra, és településeink számára használható és felhasználható tervekkel, alaptanulmánnyal szolgálunk, melyek elkészítésébe a helyi szereplőket is be kell vonni. Ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy a fejlesztések, és együttműködések szervezetten és ne ad ‐ hoc módon folyjanak a jövőben. A célkitűzés három intézkedést foglal magába: TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, a JÁRÁSI INFORMÁCIÓS PONT, és a TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSA intézkedéseket.


7

77


I.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálatának célja, hogy reális képet adjon a 2008‐ban elkészített HVS és az óta bekövetkezett környezeti, társadalmi változásokról, meghatározzuk azokat a pontokat, melyek a külső környezet változása miatt korrekcióra szorulnak, illetve új intézkedések bevezetését indokolják, valamint az eddig elért eredmények, megvalósult fejlesztések hatására keletkezett újabb igények beépülhessenek a stratégiába. Meghatározzuk,milyen feladatok vannak még előttünk, milyen eszközöket használhatunk a megvalósítására, miként erősíthetjük az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági elveket. Meg kell fogalmaznunk a térségek közötti és a nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos elvárásainkat, és mivel tudjuk segíteni a program megvalósulását. A HVS időszakos felülvizsgálattal célunk a HACS területéhez tartozó 17 település új, helyi fejlesztési igényeinek a felmérése. Mindezek alapján egy olyan alapdokumentum összeállítása, mely valóban tükrözi a térség folyamatosan változó igényeit.

I.4. A HVS felülvizsgálata során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében készülő Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) második időszakos felülvizsgálatára az ÚMVP Irányító Hatóságának 16/2013 (III.6.) számú Közleménye alapján kerül sor. A közlemény előírásai szerint a HVS felülvizsgálata során biztosítani kell nyilvánosságra vonatkozó követelményeket. A Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület ezt a nyilvánosságot az alábbi módon biztosította: Az Egyesület hivatalos honlapján (www.borzsonyleader.hu) az Aktuális hírek, LEADER menüpont alatt és IV. tengely (LEADER) 3. kör mappában folyamatosan tette közzé a HVS felülvizsgálattal és a 2013. évi LEADER pályázati lehetőséggel kapcsolatos információkat. Ennek keretében közzétette a HVS felülvizsgálatról szóló 16/2013 (III.6.) számú IH közleményt, az Elnökségi ülések, Fórumok időpontjait, témáját, valamint az ezekhez kapcsolódó dokumentumokat (jegyzőkönyveket és előadásanyagokat). Tájékoztatást nyújtott a HVS felülvizsgálathoz kapcsolódó Projektötlet‐gyűjtésről, ehhez felhívást és Projektötlet adatlapot tettünk közzé (projektötlet gyűjtést már 2012 augusztusában is végeztünk előkészítve a 2013. évi LEADER pályázati lehetőséget). Elektronikus levél útján is értesítettük az érdeklődőket a HVS felülvizsgálatról, illetve az ehhez kapcsolódóan a honlapon közzétett információkról Hírlevél formájában. Az Egyesület a Facebook közösségi oldal népszerűségét is kihasználva folyamatosan osztotta meg oldalán a közérdekű anyagokat. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

8

88


A HVS felülvizsgálat nyilvánosságát (a fent említett) elektronikus felületeken kívül, a HVS felülvizsgálat időtartama alatt tartott elnökségi ülések, közgyűlés és fórumok biztosították. Elnökségi ülések: A HVS felülvizsgálatához kapcsolódóan két nyilvános és egy zárt elnökségi ülésre került sor Szobon a munkaszervezet irodájában, illetve Ipolytölgyesen az IKSZT házban. Az üléseken összesen 23 fő vett részt. Közgyűlések: Közgyűlést egy alkalommal tartottunk, amelynek fő témái voltak: a HVS felülvizsgálat során átdolgozott, és a térség adottságai és felmerült igényei alapján aktualizált Helyi Vidékfejlesztési Stratégia közgyűlés általi elfogadása, valamint a Helyi Bíráló Bizottság (HBB) tagjainak megválasztása. A közgyűlésen 30 fő vett részt, ebből 27 fő egyesületi tag. A résztvevők közül legnagyobb arányban a civil szféra (43,3%) képviseltette magát, őket követte a közszféra, akik 30%‐os arányban voltak jelen, a vállalkozások 26%‐ban vettek részt, a magánszféra nem képviseltette magát. A Közgyűlés az előterjesztett Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát, valamint a Helyi Bíráló Bizottságot és annak póttagját egyhangúan fogadta el. Munkamegbeszélések: A munkaszervezet két alkalommal tartott munkamegbeszélést, amelyen a munkaszervezet 3 dolgozója vett részt. Egyeztetés történt a HVS felülvizsgálat menetéről, az 5 fő célkitűzés tartalmi megfogalmazásáról, illetve az ezekhez a célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedések kidolgozásáról, LEADER alapelvek, és a beérkezett projektötletek beépítéséről, valamint az ügyfél tájékoztatási feladatokról. Fórumok: A HVS felülvizsgálat időszakában (2013. március 21. – április 12.) két Fórumot tartott az Egyesület, Szobon a munkaszervezet irodájában. A fórumokon összesen 14 fő vett részt (a Fórum meghirdetése az Egyesületnél használt kommunikációs csatornákon megtörtént). A Fórumon három fő témakörről történt tájékoztatás: a HVS felülvizsgálatról, annak céljairól, menetéről; a Projektötletek benyújtásáról kiemelve az ezek kidolgozásához szükséges (már megfogalmazott) 5 fő célkitűzésekről; valamint röviden áttekintő jelleggel a HVS felülvizsgálatot követő LEADER pályázat benyújtás fő lépéseiről. Projektötlet‐gyűjtés eredményei: A HVS felülvizsgálat részét képező Projektötlet‐gyűjtést az Egyesület két alkalommal végzett, a területéhez tartozó 17 településen (Verőcétől – Bernecebarátiig). A 2013. évi LEADER pályázati köréhez kapcsolódóan első alkalommal (előkészítő anyagként) 2012. július 18. és augusztus 17. között, valamint a 16/2013 (III.6.) számú IH Közlemény által meghirdetett HVS felülvizsgálathoz kapcsolódóan pedig 2013. március 20‐27. között gyűjtöttünk projektötleteket (az adatlapokat mindkét esetben a munkaszervezeti irodához kellett benyújtani: postai, elektronikus úton vagy személyesen). A projektötlet gyűjtés nyilvánosságát a fentiekben felsorolt elektronikus, írott felületeken és személyes megbeszélések keretében biztosította a munkaszervezet. A folyamatos tájékoztatásnak és a térségben élők aktív részvételének, érdeklődésének köszönhetően a következő eredménnyel zárult a HVS projektötlet gyűjtés: határidőn belül az első 2012‐es meghirdetés alkalmával 62 db, a második 2013‐as alkalommal 41 db, így összesen 103 db projektötlet adatlap érkezett be a munkaszervezet irodájába. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

9

99


Projektötletet 43 fő javaslattevő állított össze, a térség benyújtásra jogosult 17 települése közül 9 településről (a legtöbb Vámosmikola településről) érkezett. A benyújtott projektötletek Igényelt forrás összege: kb. 750 millió Ft. A települések aktivitás összességében közepesen jónak mondható, mivel a térségi települések kb. fele (52%) jelezte fejlesztési igényeit. A legaktívabb települések voltak Vámosmikola, Nagymaros és Szob. A legnagyobb aktivitást a projektötlet‐gyűjtésben a térség civilszervezeti mutatták. Ők nyújtották be a legtöbb ötletet, fejlesztési igényt, valamint aktívak voltak a közszféra szereplői is. Ettől lemaradva, de jelen vannak a vállalkozók és a magánszemélyek is. Ennek a tagozódásnak az oka lehet a támogatási forrás adta kedvező támogatási intenzitások (civil, önkormányzat esetén 100%). A vállalkozói‐ és magánszféra esetében pedig (az alacsonyabb támogatási intenzitások ellenére) rendelkezésükre álló tőke hatékony felhasználásának lehetősége lehet.

I.5 A HVS felülvizsgálata során elfogadott módosítások A legfontosabb módosítás a stratégiánk felülvizsgálata során a települések adatainak aktualizálása, hiszen sok változás történt minden település életében. Egyre nagyobb számú a munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása jelentős mértékben nő, így a települések fennmaradásában ez több esetben csődközeli állapotot jelent. Vállalkozások száma olyan mértékben nő, hogy többen u.n. kényszervállalkozást indítanak be a család megélhetésének biztosítása érdekében. De egyre többen kezdenek újra a család még meglévő földterületén gazdálkodni, ugyanakkor a termékeik feldolgozása, piacra jutása, marketingje még nem biztosított. Ezért is fontos a helyi termékek és helyi szolgáltatások fejlődésének biztosítása. Pontosítottuk a LEADER 1. és 2. körének tapasztalatára építve a célkitűzéseinket, a várható intézkedéseket. Kiemeltük a nemzetiségek‐, a hagyományok‐, az etnikai kisebbségek hagyományainak ápolását‐, a természet és környezetvédelmet, valamint a valamilyen hátrányos helyzetben lévő csoportok által szervezett programok segítő eszközeinek támogatását. Hangsúlyt fektettünk a hatékonyabb programmegvalósításokra, a térségen belüli‐, a térségek közötti és a nemzetközi együttműködések segítésére. Mert hisszük és valljuk, hogy akkor tudunk igazán a közösségépítés, az elidegenedés ellen küzdeni, ha erősítjük a közösség összetató erejét. Megalkottuk a LEADER TERV‐et, a hozzá tartozó projekt adatlapot. Meghatároztuk a gazdaságfejlesztésre fordítandó minimum forrást. Fontosnak tartjuk a III. tengely értékeinek továbbvitelét, ennek a lehetőségnek biztosítását településeink között főként a már megnyert támogatások segítésében, illetve amennyiben kiegészítő forrást kapunk, úgy gondoskodni fogunk a településeinken a megfelelő megvalósítandó projektek kiválasztásában. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

10

1010


Az 1 LHH‐s településünk (Ipolytölgyes) nem különálló intézkedésenként kerül kiírásba, hanem egy közösség részeként a többi 16 településsel, természetesen a rendelet által biztosított magasabb támogatási intenzitással. Felkutattuk ‐ illetve többször kutatnunk sem kellett, mert a térségből önként hozták, amikor megtudták, hogy stratégia felülvizsgálat van – a legújabb stratégiákat, SWOT analíziseket. Mondhatjuk azt, hogy egy térségi összefogással, minden szféra bevonásával elkészült HVS felülvizsgálatot készítünk az érdeklődők és felhasználók számára.


11

1111


II. Helyzetelemzés II.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése II.1.1. A térség általános jellemzői A Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület a Pest megye északi részén található, Szobi járás 17 települését fogja össze (lásd 1. térkép). A térség területe kb. 440 km2, az itt élő népesség 24.808 fő (KSH 2012. január 1. adatai szerint), a népsűrűsége 55 fő/km2. A 17 település közigazgatási besorolás szerinti összetételét 2 város (Szob, Nagymaros) és 15 község adja. Népességszámot tekintve legnagyobb település Nagymaros (4770 fő) legkisebb pedig Tésa (78 fő). Természetföldrajzi elhelyezkedést tekintve az egyesület illetékességi területe a Börzsöny‐hegység nyugati és déli részén, valamint az Alsó Ipoly‐ völgyében, valamint a Dunakanyar bal parti területein helyezkedik el. A kistelepülésekből álló térségben a hetvenes évek összevonásai maradandó és pozitívnak nem mondható nyomot hagytak a térség településein, melyek a természeti adottságok és az országhatár melletti fekvés által meghatározott sokszínű, de kompakt térséget alkotnak. A térségben halmozódó rossz helyzetek következtében erős társadalmi erózió következett be. A közös sors és a térség adottságai egyaránt szükségesség tették, hogy a történelmi sérelmeket félre téve, kialakuljon a térségi együttműködés hagyománya a közszolgáltatások biztosítása terén éppúgy, mint a területi folyamatok koordinációjában vagy a fejlesztési projektek megvalósításában. 1. térkép – Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület területe Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

12

1212


A közösség Ipoly menti része nagyon szegény, az önkormányzatok súlyos forráshiánnyal küzdenek, s a lakosság is meglehetősen alacsony bevétellel bír, mindez szinte megdermesztette az akcióterület ezen részének fejlődését. Mindezidáig a közös stratégiák, programok, elhatározások mellé csak alkalmankénti pályázati források álltak rendelkezésre. A térség gazdaság‐ vagy vidékfejlesztési programjának megvalósításához hiányoztak a szükséges források, ezért azok a jó szándék ellenére is csupán orientációs pontul szolgáló, ám semmire nem kötelező stratégiák szerepét töltötték be. A LEADER program lehetővé teszi, hogy a közösen megalkotott program meg is valósuljon, s kialakuljanak és megerősödjenek azok az együttműködések, amelyek lehetővé teszik a belső és külső erőforrások hasznosítását. A térség határ menti helyzete a legutóbbi időkig kifejezetten hátrányt jelentett. 2007 decemberétől a schengeni határnyitás generáló hatással lehet a határmenti kapcsolatokra. A Dunakanyarban a fejlődés, civilizálódás kulcsmotívumai erősebben jelen vannak. Az eltérő természeti adottságok más‐más kultúráknak adnak otthont, így a tájegység a kultúrák határán fekszik, amely ösztönzője a térség fejlődésének. A térség alapvető erőforrása a természeti környezet, melynek szennyezése közvetetten az itt élők megélhetését is veszélyezteti, ezért igen fontos annak megóvása. Az egyik legnagyobb probléma a hulladékkezelés. A térségben csak a lakosságállomány 80 %‐a van bevonva a hulladékgyűjtésbe , mely elmarad a megyei és az országos átlagtól. Ráadásul a hulladéklerakó telepek elavult technológiával működnek, illetve azok kapaciátsa sem elegendő, így megjelentek az illegális szemétlerakó helyek. Problémaként merült még fel, hogy a meglévő szennyvíztisztítók elavult technológiával működnek, nem megfelelő minőségűek az emésztőgödrök. Emellett a mezőgazdasági területek műveléséhez gyakran a védőtávolság betartása nélkül használt vegyszerek szintén szennyezik a talajt, illetve a felszín alatti vizeket. Az utóbbi időben kezdtek felértékelődni a természeti látványosságok, tájképi szépségek, megőrzött természeti értékek. A természeti értékek gazdaságával és változatosságával azonban kedvezőtlen tényezők is párosulnak. Az épített környezetre legnagyobb veszélyt a lakóhelyi szuburbanizáció jelenti, melynek eredményeként a települések beépítettsége nő, csökkentve a zöldfelületek nagyságát. Rendkívül fontos, hogy a megfelelő tájhasználat kialakításával és fenntartásával a térség továbbra is megtartsa vonzerejét. Különösen értékes a Duna‐part, melynek nemcsak a további beépítését kell elkerülni, hanem a terület tájrehabilitációja is szükséges. A szabad területek másik csoportját a rehabilitációs területek alkotják.


13

1313


II.1.2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok Az egyesület illetékesséig területe természetföldrajzi elhelyezkedést tekintve a Börzsöny‐ hegység délnyugati és déli részén, valamint az Alsó Ipoly‐völgyében, valamint a Dunakanyar bal parti területein helyezkedik el. A Börzsöny‐hegység az Észak‐Magyarországi‐ középhegység része, területe kb. 600 km2, vulkanikus hegység, amely ebből adódóan magas hegycsúcsokkal és gerincekkel tagolt felszíni forma (legmagasabb csúcsai: a Magosfa 915 m, a Csóványos 938 m, a Nagy‐Hideg‐ hegy 864 m a Nagy‐Inóc 813 m). Négy kistájra lehet osztani (Északi‐Börzsöny, Központi‐ Börzsöny, Délnyugati‐Börzsöny, Dél‐Börzsöny), amelyek mindegyike érinti az egyesület területét. Említést érdemelnek a hegység déli részén kialakult kismedencék, amelyek a vulkanikus mozgások nyomán alakultak ki (Márianosztra‐, Kóspallagi‐, Szokolyai‐, Királyréti‐ medence). A Börzsönyt középhegységi klíma jellemzi, az éves középhőmérséklete 9‐9,5 °C, az átlagos éves napsugárzás 1850 órára tehető, ez a nyíltabb térrészeken még több. A hegység természetes erdőborítása rendkívül változatos. Két flórajárás növényvilága található meg a kb. 450 km² alapterületű hegységünkben. Az alacsonyabb, hegylábi területeken a cseres, magasabban a cseres‐tölgyes melegkedvelő faállományai, feljebb haladva már gyertyános‐ tölgyeseket, majd a hűvösebb, nedvesebb, 600 méter feletti vonulatokat már a zárt bükkös jellemzik. A Dél‐Börzsönyre a melegkedvelő tölgyes, a Duna menti területeken molyhos tölgyes, virágos kőrises karsztbokor erdő, valamint sziklagyep jellemző. A területet a Duna‐ Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó 18 ezer hektár erdőterület uralja. A hegység nyugati és délnyugati oldalán helyezkedik el az Alsó Ipoly‐völgy, amely az Ipoly‐ völgy középtájhoz tartozik. Az Ipoly folyó a Börzsönyt északról megkerülve, annak nyugati oldalán dél felé haladva folyik a szlovák‐magyar határ mentén, majd Szobnál éri el utolsó szakaszát és torkollik a Dunába. Jelentősebb mellékvizei az illetékességi területen a jelentősebb mellékvizei a Kemence‐patak és a Börzsöny‐patak. Növényzetét tekintve erősen degradált, a hajdani ártéri ligeterdők, égeres láperdők jóformán teljesen megsemmisültek. Helyükön itt is megjelentek a mocsárrétek, a láprétek és gyakoriak a megművelt területek. A folyó menti homokterületek nagyrészt elakácosodtak.

A térséget legnagyobb vízfolyása a területet dél felől határoló Duna, amely magas vízhozamú, a nemzetközi hajózás fő útvonala, kapcsolatot jelent Budapest és Bécs között, azonban elválasztja a közúti közlekedéstől a pilisi oldaltól a térséget. Ebből a szempontból a Duna kulcsszerepe vitathatatlan, hasznosítása sokoldalú. Mint vízi út ma még csak részben kihasznált, az európai integráció előrehaladásával azonban a dunai hajózás bővülése prognosztizálható. A vízminőség javulása szükséges ahhoz, hogy a Duna és az Ipoly rekreációs jelentősége a jövőben növekedjen. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

14

1414


A védett területek területek a Duna‐Ipoly Nemzeti Park területéhez tartoznak, melynek kiterjedése kb. 18 ezer ha, szinte mind a 17 település területét érinti a védett kategóriába tartozó terület, a legnagyobb védett területekkel rendelkező települések: Nagybörzsöny, Kemence, Perőcsény és Bernecebaráti. A Natura 2000 területek nagysága közel megegyezik a védett terület összes kiterjedésével. Legjellemzőbb ide tartozó állományok bükkösök a gyertyános‐tölgyesek, a cseres‐tölgyesek, valamint a folyó menti mocsárrétek. A térség környezeti állapota a levegő minőségét tekintve jónak mondható (az országos mérőhálózat Esztergomi és Váci állomásának adatai alapján), mivel a terület egésze mentes a jelentősebb szennyező forrásoktól. Légszennyezettséget elsősorban a lakossági fűtés és a közlekedés okoz. A fűtési módok tekintetében jelenleg még a gázfűtés a jellemző, de évről‐ évre (gazdasági válság hatására) növekszik a fatüzelés aránya. A fatüzelés a levegő szállópor koncentrációját növeli meg a településeken, és azok közvetlen környezetésben. A másik légszennyező forrás a közlekedés (12. sz. út), amely a nitrogéndioxid, ózon és szálló por koncentrációját növeli. A térségben található vízfolyások vízminősége változó, a kisvízfolyások minősége jó állapotú pl.: Bernecei‐patak, Börzsöny‐patak vagy Kemence‐patak. Az Ipoly, mint a térség második legnagyobb vízfolyása gyenge állapotú. A vízminőséget befolyásoló szennyező források közül jelentősek a kommunális szennyvizek és a települési csapadékvizek. A települések, kettő kivételével (Nagybörzsöny, Vámosmikola) rendelkezik csatornahálózattal. A szennyvíztisztító telepek, mint pontszerű vízszennyező források változó mértékben jelentenek terhelést környezetükre. Szennyező forrás a területen keletkezett hulladék elhelyezése. Jelenleg két rekultiválásra váró hulladéklerakó található a területen (Márianosztra, Vámosmikola). Mindemellett minden településen jellemző az illegális hulladéklerakás, melyek a legnagyobb terhelést az élővizekbe jutva okozzák. A lakásállomány kb. 80 %‐a került bevonásra a hulladékgyűjtés szolgáltatásba. A településeken tájsebek is megjelennek ilyenek az illegális hulladéklerakók a bányaterületek, (andezit bánya, Szob; mészkőbánya, Zebegény). Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 15 A vidéki területekbe beruházó Európa

1515


1616

1. ábra ‐ A Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség földhasználati módja (Forrás: KSH, 2009) A térség legjelentősebb földhasználati módja (lásd 1. ábra) az erdő, amely az összes terület több mint 55%‐át teszi ki. Az terület kezelését és gazdálkodási feladatait döntő többségben (77%) az Ipoly Erdő Zrt., kisebb mértékben (23%) magán gazdálkodók végzik (a gazdálkodással, fakitermeléssel érintett erdőterületek aránya kb 9%). Jelentősebb erdő területek a térség magasabb (300 m feletti) térszínein taláhatóak összefüggő erdőségek formájában. Az erdő területek kb. 77 %‐a védelem alatt áll és a Duna Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el. A Börzsöny erdeiben jelentős a vadgazdálkodás (vadászat) is a legfontosabb vadfajok a gímszarvasa vaddisznó és az őz, amelyek minősége országos viszonylatban is kiemelkedő. További jelentős területhasználati mód a szántó, ez a térség területhasználatának kb. 23 %‐ át teszi ki, tehát igen jelentős ennek a földhasználati módnak az aránya. A jellemző földhasználatok még a gyümölcsösök (10%‐os területaránnyal), melyek nagykiterjedésű területei Bernebarátiban, Perőcsényben, Ipolydamásdon, Szobon találhatóak. A legelő területek szórtan helyezkednek el, kb. 5%‐os arányban. Az Alsó‐Ipoly mentén jelentős a mezőgazdaság szerepe. A településeken a gyümölcstermesztésnek azon belül is a bogyós (málna, ribizli) gyümölcsösök termesztésének és feldolgozásának nagy hagyománya van. A települések a térség fő közlekedi útvonala (12. számú főútvonal) mentén helyezkednek el, amely a Duna és az Ipoly vonalát követve halad észak‐déli iráynban. Leágazó mellékútvonalon hat település közelíthető meg, zsákjellegű település kettő található a térségben (Nagybörzsöny, Perőcsény). A településképet a hagyományos falusias kép jellemzi.


16


II.1.3. Demográfiai helyzet Szobi járás 17 település népesség 24.808 fő (településenkénti megoszltása lásd 2. ábra) A térség állandó lakosságának alakulása 1990 és 2009 között összességében növekedett, bár ez nem mondható el minden településre. A két szélsőséget kiemelve legnépesebb település Nagymaros (4770 fő), melyet természetes szaporulat, illetve a térségben harmadik legmagasabb bevándorlási arány eredményezett. Népesség növekedés jellemző Verőce, Szob, Kóspallag Zebegény és Kismaros településeken is, ezeken a településeken (Szob kivételével) a bevándorlás miatt nőtt a népesség. Ezzel szemben Vámosmikola, Szokolya, Kemence, Bernecebaráti és Tésa lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. A legnagyobb népességvesztést Tésa szenvedett, valamint a népességerózió Perőcsényt érintette jelentősen. Lakónépesség Összesen: 24808 Zebegény 1173 Verőce 3745 1583 Vámosmikola Tésa 78 Szokolya 1809 Perőcsény 304 Nagybörzsöny 781 913 Márianosztra Letkés 1138 Kóspallag 796 2151 Kismaros Kemence 985 Ipolytölgyes 463 Ipolydamásd 356 Bernecebaráti 848 2915 Szob Nagymaros 4770 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 2. ábra – A Börzsöny‐Duna‐Ipoly településeinek népessége (forrás: KSH, 2012.) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

17

1717


A népesedés folyamatainak nyomán alakult ki a társadalom korszerkezete (lásd 3. ábra), s erről tudjuk, hogy hazánkban az elöregedés egyértelmű jelei tapasztalhatók, amely az alacsony születésszám és a várható élettartam növekedés következménye. 1990‐ben 100 fiatalra még csak 96 idős jutott, ez a 90‐es évek végére 145‐re emelkedett, amellyel tovább növekedett az időkorúak túlsúlya. Ez erősítik meg az alábbi diagramm által szemléltett adatok. 2009‐ben a Börzsöny‐Duna‐Ipoly térségben a 62 év felettiek a lakosság aránya (26,1 %) meghaladja a Pest megyei és az országos átlagot. A 15‐61 év közöttiek aránya (60,1%) illetve a 15 év alattiak aránya (14,7%) kisebb a megyei és az országos átlagnál. 3. ábra ‐ A Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség népességének korszerkezete (forrás: TEIR) Az öregedési index alapján (amely a 65 év feletti népesség 15 év alatti népességhez viszonyított arányát mutatja) megállapítható, hogy a térség öregedési rátája 0,4 és 2,9 között alakul. Előregedő települések (Tésa, Perőcsény, Kemence); öregedéssel érintett települések (Bernecebaráti, Vámosmikola, Ipolytölgyes, Ipolydamásd), elöregedéssel nem fenyegetett „legfiatalabb” települések (Letkés, Márianosztra). Összességében elmondható, hogy a Börzsöny‐Duna‐Ipoly térségben a fiatal és az idős korcsoportok egymáshoz viszonyított aránya kedvezőtlenebb a Pest megyében mért nagyságnál, de lényegesen jobb, mint az országos átlag. A térség aktivitási rátáját (amely az aktív korú, 15 és 60 év közötti lakosság arányát vizsgálja) az alábbi 2. számú térkép szemlélteti. A térképen látható, hogy pirossal jelölt településeken (Bernecebaráti, Perőcsény, Ipolydamásd) átlag alatti az aktív korú népesség aránya. A barna területek (Kóspallag, Szokolya, Verőce) átlagosak, míg a zölddel jelölt településeken (Kismaros, Szob, Zebegény, Ipolytölgyes) a megyei és az országos értéket is meghaladja a gazdaságilag aktív lakosok száma. Elmondható, hogy térségi északi részén kevés a gazdaságilag aktivizálható lakosság, a térség többi települése átlagosnak mondható. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

18

1818


1919

2. térkép ‐ A Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség aktív lakosságának aránya (forrás: TEIR) Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség 17 települése közül kettő város (Nagymaros és Szob), ahol az összes népesség kb. egyharmada él. Szob mindemellett (2013. január 1‐től) a járás központja is itt a lakosság kb. 12%‐a él. A 240/2006. (XI.30.) Kormány rendelet alapján egy hátrányos helyzetű település található Ipolytölgyes. Lakosságszámot tekintve legnagyobb település Nagymaros 4770 fővel, legkisebb pedig Tésa 78 fős lakosságával. Közigazgatási terület vonatkozásában legnagyobb település Szokolya 59 km2 területével, legkisebb ebben az esetben is Tésa 4 km2‐es közögazgatási területével. A térség kisebbségei között jelentősebbek a roma közösségek Nagybörzsöny, Vámosmikola, Nagymaros és Verőce településeken találhatók.

II.1.4. Gazdasági környezet A Szobi járás a hátrányos helyzetű területek közé tartozik. Gazdasága a perifériális helyzetből adódóan nem esett a kiemelten fejlesztett területek közé, így nem került a nemzetközi tőke érdeklődésének középpontjába. Vállalkozások tekintetében a térségben főképp kis‐ és mikro vállalkozások jellemzőek, ezek többsége a mezőgazdaságban kisebb része a szolgáltatásban működik. A mezőgazdaságban működő vállalkozások legnagyobb arányban Bernecebaráti, Kemence és Perőcsény településeken találhatók. Az itteni településeken alakult vállalkozások zöme egyéni vállalkozó vagy jogi személyiség nélküli társaság. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

19


Az egyéni vállalkozások térségi aránya 69%, (amely magasabb kissé az országos átlagnál), minden településen magasabb mint 55%, kivéve Ipolydamásd, ahol mindösszesen 33% ez az arány. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók aránya 14‐48% között mozog a településeken. A foglalkoztatott nélküli, vagyis önfoglalkoztató vállalkozások mellett már megjelentek a legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások is. Mivel kevés a nagy, tőkeerős cég a térségben, az önkormányzatok után ezek biztosítják a legtöbb munkahelyet a falvakban. Ágazati szempontból az Ipoly‐mentén a legjelentősebb a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás nemzetgazdálkodási ágban tevékenykedő vállalkozások aránya (32%), (az országos (26%), Pest megyei (14%) átlagnál is magasabb). A Duna‐menti településeknél kisebb arányban találhatóak ilyen jellegű vállalkozások, itt inkább a kereskedelemi, gépjárműjavítás ágazatbeli vállalkozások aránya magasabb. A szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás ágazat szintén az Ipoly‐menti településeken (Nagybörzsöny, Zebegény, Ipolydamásd) képvisel jelentősebb arányt. A mezőgazdasági területeken belül valamennyi településen a szántó a legjelentősebb földhasználat, amelyek az Ipoly menti alacsony térszíneken terülnek el barna, illetve öntés talajokon. A szántó területeken a nagyüzemi gazdálkodás a jellemző, tehát a nagyparcellás művelési mód, ahol főként búzát, árpát és zabot termesztenek. A második legnagyobb területi aránnyal megjelenő földhasználati mód a gyümölcsös. Ezeken a területeken a ribizli, málna (Bernecebaráti Kemence), alma, őszibarack (Vámosmikola, Ipolydamásd), szilva, körte, bodza, és a sárgabarack a legjellemzőbb termesztett gyümölcsök. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek között jelentősek a gyep területek (legnagyobb arányban Márianosztrán). A gyümölcstermesztés mellett évtizedes hagyományai vannak a gyümölcsfeldolgozásnak. A kistermelők mellett létrejött néhány olyan ültetvény, melyek az ipari felhasználó mennyiségi és minőségi igényeinek megfelel. A térség sikerágazataként nyilvántartott bogyós gyümölcstermesztés nehézségekkel küzd. A meglévő gyümölcstermesztés hasznosításához elengedhetetlen lenne a helyben történő feldolgozó üzemek továbbfejlesztése, ezek eredményeképpen régiós, helyi termékek létrehozása, azok megfelelő szellemi tulajdonjoggal való védelme és az értékesítés támogatása hatékony marketing segítségével. Állattartás ma már nem jelentős, azonban néhány gazdaság kiemelten foglakozik őshonos háziállatok tartásával (Kemence, Ipolydamásd). A vadgazdálkodási tekintetében legnagyobb vadászterületekkel az Ipoly Erdő Zrt. rendelkezik (legfontosabb vadfajok: a gímszarvas a vaddisznó és az őz). A vadászat jelentős turisztikai vonzótényezőt jelent a térségben. A Börzsöny‐hegységben jellemzőek a helyi kőbányák (Ipolydamásd). Gazdasági jelentőséggel napjainkban két bánya rendelkezik, ebben a Szob, részben Márianosztra közigazgatási területére kiterjedően andezit bánya (Csák‐hegy). A nagybörzsönyi nemes és színes fémércek bánya, és a zebegényi mészkőbánya. A térség iparának sajátossága a gyümölcstermeszére épülő feldolgozóipar (szörpgyártás, lekvárkészítés). A nagyüzemi egységek, mint a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt. 2007‐ig működött, a szintén gyümölcs feldolgozással foglalkozó bernecebaráti Bogica Bt. 2010‐ig. A térség nagyvállalata volt az ipolytölgyesi Mono‐Ipolyfabric Kft. (az egyik legjelentősebb foglalkoztatója a volt a térségnek) 2012‐ig működött. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 20 A vidéki területekbe beruházó Európa

2020


Elmondható, hogy az elmúlt években több nagyvállalkozás szűnt meg, melynek hatására jelentősen nőtt a munkanélküliek száma a térségben. A másik sajátos helyzetben lévő ágazat a turizmus. A térség a Budapestről induló kiránduló turizmus célterülete évtizedek óta fő vonzástényezői, kínálati elemei a táji‐ természeti, a kulturális értékek és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. A terület adottságai lehetőséget biztosítanak a bakancsos, kerékpáros, vízi, vadász, horgászturizmusnak. A Börzsöny – nem kis részt a közlekedés fejletlensége miatt – megőrizte érintetlenségét, hiszen látnivalói zömében csak gyalogosan érhetők el. Ez az elzártság és érintettlenség a terület előnye, mivel megóvja a Duna‐Ipoly Nemzeti Park területét és egyben hátrány is, mivel lehetetlenné teszi gazdasági hasznosítását. A bakancsos turizmus vagy túrázás számára kedvező feltételeket biztosít a térség táji‐, természeti adottságai, melyeket a megfelelő számú és jónak mondható minőségű túraútvonal hálózat, valamint a jelenleg négy vonalon (Kismaros ‐ Királyrét; Szob ‐ Márianosztra; Kemence Nagyvölgy, Nagybörzsöny) haladó kisvasúti közlekedés tár fel. A kerékpáros turizmus a 2010‐ben kiépült Budapest‐Szob szakasz és az Alsó‐Ipoly mentén a 12. sz. úton kijelölt a kerékpárút biztosítja, amely az Euro Velo európai kerékpáros úthálózat része. A víziturizmus lehetőségei mind a Dunán, mind az Ipolyon adottak (az Ipoly kihasználtsága annak ingadozó és változó szakaszjellege miatt részben korlátozott). A folyóink kihasználatlanok a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások hiánya miatt. A térségben jelentős vadgazdálkodás és az ennek keretében kezelt vadállomány remek lehetőséget kínál a vadászatra és a vadászturizmusra. A vadászat és a vadásztatás vadásztársaságokon keresztül történik. A térség gazdag horgászvizekben, a két folyó (Duna, Ipoly) és számos halastó biztosítja a horgászatot a horgászok számára. Legkedveltebb horgászhelyek az Ipolyon található tésai és ipolytölgyesi duzzasztó. A szálláshely szolgáltatók túlnyomó többségét magánszállások (76%) adják a kereskedelmi szálláshelyekkel (24%). A kereskedelmi szálláshelyek között vannak panziók, ifjúsági szállók. A szálláshelyek települési megoszlása igen nagy területi aránytalanságokat mutat, a legtöbb szálláshelyet Kemencén, Nagybörzsönyben, Zebegényben és Márianosztrán találhatunk, a többi településen igen kevés számban vagy egyáltalán nincsenek szálláshelyek. A települések vállalkozásai (szálláshely szolgáltatói, szolgáltatói) kevéssé teszik lehetővé a minőségi turisztikai szolgáltatások igénybevételét az ideérkezők számára, így nem látszik, hogy egy kíváló turisztikai adottságokkal rendelkező területre érkezett az idelátogató.


21

2121


Az iskolázottsággal kapcsolatban elmondható, hogy a legmagasabb felsőfokú végzettségűek aránya 16%, a legtöbb diplomás Zebegényben és Nagymaroson él. Az általános iskolát el nem végzettek aránya 1%. Az iskolai végzettségek megoszlását az alábbi táblázat mutatja.

2222

4. ábra ‐ Iskolai végzettségek aránya (forrás: KSH, 2011)

A foglalkoztatottság, a térségben a foglalkoztatottak több mint fele nap, mint nap ingázik munkahelyére (a legtöbben Budapestre, Vácra illetve Esztergomba, Rétságra utaznak). Mindez az aprófalvas régiókban egyáltalán nem meglepő, hiszen a települések többségében, nagyobb foglakoztatók (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi‐szolgáltató vállalkozások) híján kevés a munkalehetőség. A térség Ipoly‐mente része nagyszámú munkaerő kibocsátó, hiszen a települési túl kicsik ahhoz, hogy saját munkavállalóit eltartsák. A térséget négyszer annyian hagyják el munkahelyükre menet, mint ahányan a térségbe érkeznek dolgozni. De az ingázás az egész Börzsöny‐Duna‐Ipoly térségben is lényegesen meghaladja az országos átlagot. A naponta útra kelők felének az útja a térségen belül véget ér (Szobon, Nagymaroson). A térségen kívülre eljárók nagyobb számban a vasúton ingáznak Vácra és Budapestre. Az Ipoly‐ menti településeken élők busszal és átszállással jutnak el munkahelyeikre. Számukra a távolabbi munkahelyekre (Budapestre) való beutazás komoly gondot jelent a többszöri átszállás és az időben hosszú menetidő miatt. Bernecebarátitól Szobig a Volánbusz járatai lineráris hálózatra fűzik fel a kis‐ és aprófalvakat, ezért a menetidő lényegesen hosszabb annál, mint amit a távolságok indokolnának. A kialakított járatok elsődleges funkciója, hogy a napi ingázókat eljuttassa célállomásaikra, így elsősorban a „vonatra ráhordó” járatokként funkcionálnak, azonban a térségen belüli ésszerű közlekedési kapcsolatok megszervezésére alkalmatlanok. A térségben a nagyobb foglakoztatók elsősorban az agrávállalkozók, akik főként idény jelleggel tudnak 20 ‐ 30 munkavállalót foglakoztani. Az agráriumban az 1 ‐ 5 fővel működő családi vállalkozások a jellemzőek. Az ipar területén nincsenek jelentős munkaerőigényű vállalkozások, ezek a vállalkozások csak kis vonzáskörzetben biztosítanak munkalehetőséget. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

22


A térségben foglakoztatók még az önkormányzatok, illetve az általuk kezelt Start munka program, amely a legnagyobb munkaerő felvevő program a térségben. Elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak a települési intézmények (iskolák, óvodák, szociális intézmények). A munkanélküliség aránya (lásd 3. térkép) az országos átlag körül mozog (10%), legkedvezőbb helyzet Szobon és Zebegényben tapasztalható, ahol ez az arány 4‐5%, amely az országos átlagnál jóval kedvezőbb. A munkanélküliségi rátát mutató térkép alapján elmondható, hogy a legkedvezőbb helyzetben Kismaros, Nagymaros, Zebegény és Ipolytölgyes van. A legnagyobb munkanélküliséggel Kemence, Márianosztra és Kóspallag küzd. A munkanálküliség szoros összefüggésben van az iskolázottság mértékével, mivel az álláskeresők 80%‐a fizikai foglalkozású.

3. térkép ‐ A Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség munkanélküliségi rátája (Forrás: TEIR)

II.1.5. Társadalmi környezet A térség területén kb. 70 civil szervezet működik, amelyek elsősorban helyi szinten fejti ki tevékenységüket. A tevékenységi körök tekintetében legtöbb civil szervezet a szabadidős területen működik, ezt követik a kultúra, oktatás és környezetvédelemmel foglakozók, jelentős számban vannak jelen a közbiztonsággal, vagyonvédelemmel foglakozók illetve a turizmus területén tevékenykedő civil szervezetek.


23

2323


A társadalmi aktivitás mérésére nem áll rendelkezésünkre mutató, így a helyi tapasztalatokra támaszkodva megállapítható, hogy alacsony a helyi társadalom aktivitása. Ennek egyik bizonyítéka, a lakosságot érintő kérdésekben meghirdetett fórumokon való alacsony részvétel. Ezen kívül a civil szervezet közötti együttműködés nem kellő mértékű, a helyi szinten működő civil szervezetek közötti együttműködés szorsabb lehetne. Ezen kívül a települések közötti együttműködés is szorosabb lehetne, ha a helyiek aktívabbak lennének. Valamint a pályázati lehetőségek nyújtotta felhasználási lehetőségek is hatékonyabban valósulhatnának meg, amennyiben fejlesztési ötletek nem szűkebb körben születnének, hanem a lakók nagyobb gyűléseken vitatnák meg az őket is érintő kezdeményezéseket. A foglakoztatás tekintetében munkaerőpiaci összkép pozitív, hiszen a jelenlegi helyzetben, az aktivitás csökkenése mellett is viszonylag magas a térségben a foglalkoztatás, ami alapvető feltétele annak, hogy a térség gazdasági és szociális kondíciója legalább megmaradjon. Hátrányos helyzetű csoportok tagjai a fogyatékkal élők, a nemzeti‐ és etnikai kisebbségek, az időskorúak, a gyermekes családok, a nők a jelentős számban élnek településeinken. Az etnikai kisebbségek közül jelentős számban van jelen a roma kisebbség (Nagymaroson, Nagybörzsönyben). Az idősek magas számát a természetes szaporodás folyamatos csökkenése, illetve az elvándorlás eredményezi. A gyermeküket egyedül nevelő szülők száma pedig a válások magas száma mitt növekszik. A Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség 17 településén szlovák (tót) és sváb kisebbségek élnek, hat településen kisebbségi önkormányzat, illetve több civilszervezet is működik. A hagyományok őrzése és ápolása mind a magyar lakosság, mind a nemzetiségi lakosság tekintetében jelentős a térségben. A hagyományok felelevenítését, fenntartását leginkább a hagyományőrző néptánccsoportok (Wildenrosen Tábccsoport, Danubius Néptácegyüttes, stb.) kórusok (Szokolyai dalárda, Páva kör, stb.), a kiállítóhelyek, gyűjteményeik (Börzsöny Muzeális Kiállítóhely, kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény, stb.) valamint egyre jelentősebb számban jelennek meg azok a helyi termék előállítók, akik a helyi termékeiket hagyományos módszerekkel, eszközökkel állítja elő. A LEADER pályázatok megfogalmazása során külön figyelmet fordítunk arra, hogy támogatási lehetőséget biztosítsunk ezeknek a hagyományőrző csoportoknak. Fontosnak tartjuk olyan rendezvények támogatását, ahol bemutatkozási lehetőség nyílik a hagyományőrző csoportok és a helyi termékesek számára egyaránt, a falunapok alkalmával például rendszeresen fellépnek néptánc együttesek. Elengedhetetlen ezen csoportok működéséhez kapcsolódó eszközök (felépőruhák, termékelőállító eszközök) fejlesztése is. A helyi hagyományok őrzése, életben tartása segít a térségbe vonzani a kultúra iránt érdeklődőket, valamint pozitívan hat lakosság identitástudatának erősítésére. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

24

2424


II.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2007‐ben alakult. Először Szobi Kistérségi Helyi Közösség néven, majd 4 dunakanyari település (Nagymaros, Kismaros, Szokolya, Verőce) csatlakozása után változott meg a nevünk. Megalakulásunk óta egy fő célunk, hogy küzdjünk a településeken egyre jobban elterjedő elidegenedés ellen, találjuk meg újra egymást települési‐ majd térségi szinten. Az Egyesület megalakulása óta, mind a télepülési, mind térségi szinten több módon ösztönzi a partnerséget. Rendezvényeken való részvétellel (ahol nem csak az egyesület megjelenését, hanem több helyi szereplő részvételét is biztosítottuk, azok megismertetése és az együttműködések kiépítése érdekében), nemzetközi kapcsolatok kiépítésével, saját pályázatok kiírásával, rendezvények (képzések, fórumok,) megszervezésével, valmint kiadványok kiadásával, adatbázis létrehozásával. Rendszeresen részt vettünk és részt veszünk a települési rendezvényeken, pl.: falunapokon, (melyekre folyamatosan, jelentős igény mutatkozik a térségben). Az ÚMVP Falunapokon két nyertesünk is volt (2008., 2009.), ahol helyi termékekből kiállítást biztosítottunk a résztvevőknek. Külön örülünk azoknak a falunapoknak, rendezvényeknek, ahol a helyi termékek megjelennek, ilyen például: Kismaros – Málnafesztivál, Tésa – Szilvanap, Nagybörzsöny – Lekvárfőző verseny, Zebegény –Tökfesztivál, Nagymaros – Kittenberger Kálmán Napok, stb., ez egyre általánosabb tendenciát mutat a térségi rendezvényeken, ezzel is elősegítve a helyi termékek picra jutását. A helyi termékeink, településeink megismertetését nem csak helyi szinten ösztönözzük, hanem országos rendezvényeken is. Ez volt a vezérelv, amikor minden országos rendezvényt (Magyar Vidék Napja: I – II ‐ III., Leader Expo‐2009. 2010., Sziget Fesztivál‐2009. 2010., Hungaroring Fest‐2009., Turisztikai Kiállítás a WESTEND teraszán‐2009. Pécsen a Teret a Vidéknek‐2010., OMÉK‐2011., Vidék Mustra‐2013.) megragadtunk. A részvétellel azt szerettük volna elérni, hogy tudják hol keressenek bennünket Magyarország térképén. Örültünk annak, amikor 2009‐ben a Magyar Vidék Napja keretében Szokolya község csapata képviselte a Közép‐Magyarországi Régiót a parasztolimpián, és a csapattagok egymást magasba dobálva ünnepelték az országos III. helyezést. Országos egyeztető megbeszélést szerveztünk „A Vidékfejlesztési Egyesületek‐Közösségek Múltja, Jelene. Jövője?” címmel, 2012. áprilisában, melynek célja volt az akciócsoportok érintő nehéz anyagi helyzetét és forráshiányos állapotát érintő egyeztetés, az IH és MVH és HACS‐ok között. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

25

2525


Próbálunk minden olyan felkeresésnek eleget teni, amikor a házánkba érkező, és a térségünkre kívácsi külföldi delegációk fogadására. Fontosnak tartjuk ezeket a látogatásokat, hiszen a projekt látogatásokkal egybekötött program alkalmával lehtőség nyílik a közvetlenebb párbeszédre, kacsolatépítésre is. (Látogatást tett nálunk 40 fős idegenvezető csoport, akik a térség településeivel ismertkedte 2009. tavaszán, vendégül láttunk egy lengyel csoportot 2011‐ben, EU delegációt‐2012‐ben, és egy macedón csoportot 2013‐áprilisában. A nemzetközi kapcsolatok kiépítését 2008. nyarán kezdtük el. Ennek a külföldi kapcsolatépítésnek az eredményeképp 4 ország akciócsoportjával írtunk alá nemzetközi együttműködési megállapodást (2010.10.17‐Királyrét). A több éves megállapodás célja: a fiatalok helyben maradásának segítése, mivel településeink zömén egyre nagyobb számban indult meg a fiatalok városba költözése munka miatt, iskola miatt. Mindez az elvándorlási folyamat tovább rontja a kistelepülések életben maradási lehetőségeit, hiszen fiatalok hiányában megszűnik az óvoda, iskola, csökkennek a munkahelyek és az idősek válnak többségi lakossá. A nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében közös projektet valósítottunk meg 2012‐ben szlovák partnerünkkel „Vidék a fiatalok szemével” címmel, melynek forrásigényét az egyesület által elnyert Visegrádi Alap forrásból is biztosítottuk. A program célja volt a fiatalok helyi, de egyben határon átnyúló ismereteinek, kapcsolatainak a fejlesztése, térséghez való kötődésük erősítése. A program két országot érintő 2x 4 napos tábor keretében valósult meg. Önként vállalt feladatként rendszeresen írunk ki egyesületi, helyi pályázatokat (a működési költségünk terhére, illetve az egyesület által elnyert más pályázatok forrásaiból, segítve ezzel is a térségi összetartozás erősödését). Gyermekeknek 2009‐ben „Vidékfejlesztés gyermekszemmel” címmel rajz ‐ és történetíró pályázatot, 2010‐ben „Szeretem a falumat – városomat” címmel szintén rajz‐, montázs‐, és település bemutató fogalmazásíró pályázatot. Felnőtteknek 2009‐ben „Börzsöny Szépségéért Küzdők Csapatába Tartozom” című pályázat keretében vártuk azoknak a vállalkozóknak a bemutatását, akik a településük szépítését, rendezvényeinek segítését is már több éve felvállalják; vártuk azokat, akik a turisztikai fejlesztésük mellett szintén a közösségépítés területén sokat tesznek, végül, de nem utolsó sorban kerestük a legszebb helyi védelem alatt álló épületet. A „Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület legtakarosabb portája” című pályázatunkat 2011‐ben írtuk ki, ahol nem a legköltségesebb, modern berendezésekkel ellátott kertet kerestük, hanem a legrendezettebb, a település hagyományos megjelenését tükröző portákat. 2013‐ban ismét felnőttekre gondolva hirdettük meg az „Én is tudok egészséges ételt‐italt készíteni” című pályázatot, ahová a hagyományos és egyben egészséges táplálkozást biztosító ételek és italok recpjeit vártuk. Minden helyi pályázatunkat kis összegű ajándékkal, elismerő oklevéllel díjaztunk. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

26

2626


Több rendezvénnyel is segítettük a vidék fejlődését. Már a megalakulást követően szerveztünk egy „Szabadidő nadrágos LEADER délutánt”, hogy jobban megismerhessük egymást, beszélhessünk vágyainkról, terveinkről. Ne ismeretlenként üljünk egymás mellett a Közgyűléseken, fórumokon, egyéb rendezvényeken. Térségi összefogás erősítéseként részt veszttünk az egykori Szobi Kistérséggel (ma Szobi járás) és az ÁNTSZ‐el egy Egészségkoalíció létrehozásában (melynek eredményeit korábbi stratégiánk készítésénél is figyelembe vettünk). Egyesületünk szervezésében és a Rex kutyaotthon Alapítvány bevonásával (2011‐ ben) egy oktató‐ismeretterjesztő programsorozatot bonyolítottunk le „Állati okosságok” címmel, melynek fő témája az állatvédelem ezen belül is a felelős állattartás volt. Zöld Forrás támogatásának köszönhetően minden iskolában természet‐ és környzetvédelmi előadásokat szerveztünk 2013‐ban. A térségi szereplők összehozása, kötetlen kapcsolaterősítése céljából 2011. szeptemberében LEADER Bált rendeztünk, a bált egy helyi termékeseknek szerveztett helyi termékvásár előzte meg a bál helyszínén. LEADER bálon kerültek átadásra, az erre az alkalomra készített emlékplakettek a „Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület legtakarosabb portája” pályázat nyerteseinek. A térség partnerségi viszonyait segíti az az egyesületi kiadvány, mely a 17 település szálláshelyeire illetve látnivalóira hívja fel a figyelmet (Verőcétől‐Bernecebarátiig). Az információs füzet nemcsak a térségben élő, hanem az egész ország területén, a Börzsöny‐ Duna‐Ipoly térség iránt érdeklődők számára készült. Az egyesület hivatalos honlapján adatbázist hozott létre az „Állást Keres‐Kínál” programhoz kapcsolódóan. A program keretében az egyesület 3 hónapon keresztül ingyenes megjelenéssel nyújt segítséget állást keresőknek és állást kínálóknak az egymásra találásban. Nem hagyjuk magukra a nyertes pályázóinkat. Belső monitoringot dolgoztunk ki, ahol látogatások alakalmával nyomon kísérhetjük a megvalósítandó beruházásokat, segítünk, ha megakadnak, gondjaik, problémáik merülnek fel. A térség vidékfejlesztési programjainak megvalósítása lehetővé válik, hogy közösen megalkotott programok megvalósuljanak meg, s kialakuljanak azok az együttműködések, amelyek lehetővé teszik a belső és külső erőforrások hasznosítását. Folyamatosan tájékoztatjuk szinte minden lehetséges eszközzel az itt élőket.

II.3. A LEADER megvalósítás során elért eredmények A ÚMVP (illetve a Darányi Ignác Terv ÚMVP) 2007‐2013 között időszakában kétszer nyílt pályázati lehetőség a IV. tengely (LEADER program) keretében (2009., 2011.) és négyszer támogatási kérelem benyújtási lehetőség a III. tengelyben (Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, Turisztikai tevékenységek ösztönzése, Falumegújítás és ‐fejlesztés, Vidéki örökség megőrzése jogcímekben).


27

2727


A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozására 2009‐ben került sor, annak felülvizsgálatára pedig 2011‐ben. Az egyesület (LEADER HACS) területén a HVS‐ekben megfogalmazott célkitűzések megvalósulása, azaz az eddig elért eredmények, a támogatásban részesült projekteken keresztül követhető nyomon. Az eredmények pályázati/támogatási köröként tehát az alábbiakáttekintve az alábbiak: Az első HVS‐ben (2009. május) kitűzött célok eléréséhez, 7 fő prioritás (célkitűzés) került megfogalmazásra (lásd 1. táblázat). A prioritások megvalósításához a III. tengely 1. körös, IV. tengely 1. körös és a III. tengely 2. körös források kapcsolódtak az alábbiak szerint: Fő prioritások

Jogcím csoport

1. A természeti és kulturális örökség megőrzése

III. tengely Falumegújítás; Vidéki örökség

2. A turizmus fejlesztése 3. Környezettudatos gazdaságfejlesztés 4. Helyi termékfejlesztés 5. Közösségi fejlesztés 6. A települési és térségi identitás fejlesztése 7. A népesség egészségi állapotának és életminőségének javítása

III. tengely Turisztika; IV. tengely Vállalkozási alapú III. tengely Mikrovállalkozás; IV. tengely Közhasznú célú; IV. tengely Vállalkozási alapú IV. tengely Vállalkozási alapú; IV. tengely Térségen belüli IV. tengely Közhasznú célú; IV. tengely Képzés; IV. tengely Terv, tanulmány IV. tengely Térségek közötti és nemzetközi IV. tengely Közhasznú célú

1. táblázat – HVS fő prioritásai 2009 Az ÚMVP – III. tengely 1. körben a Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület (LEADER HACS) területéről (17 településről), összesen 48 kérelem került benyújtásra, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) 2008. decemberében. Kérelmek minden jogcímben (Mikrovállalkozás, Turisztika, Falumegújítás és ‐fejlesztés, valamint Vidéki örökség megőrzése) jelentős számban érkeztek (lásd 5. ábra). Az Egyesület összesen 20 db kérelmet ítélt támogatandónak, 1db kérelem pedig fellebbezés után vált támogathatóvá (lásd 6. ábra). Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

28

2828


3

10

15

3

Falumegújítás

Turisztika

6

9

Turisztika Falumegújítás

Mikrovállalkozás

Mikrovállalkozás

Vidéki örökség

Vidéki örökség

2929

6

10

5. ábra – Beérkezett kérelmek száma 6. ábra – Támogatásban részesült kérelmek száma A 4 jogcímre igényelt támogatási összeg összesen 856.189.365 Ft, ebből a nyertes kérelmek számára jóváhagyott támogatási összeg összesen 434.296.611 Ft volt (lásd 7. ábra).

170941712

Turisztika

Falumegújítás

Mikrovállalkozás

122522344

56697073

Vidéki örökség

84135482

7. ábra – Jóváhagyott támogatási összegek (jogcímenként) A fenti ábrák alapján elmondható, hogy minden jogcím esetében egyenes arányban van a nyertes kérelmek száma, az összesen jóváhagyott támogatási összeggel. A legmagasabb támogatást a Turisztikai tevékenységekhez kapcsolódó projektek kapták, a nyertes 9 projektből 6 valósult meg (háromról az ügyfelek lemondtak). A nyertes projektek (borospince építés és felújítás; lovas istálló és lovarda kialakítása; magánszálláshely létrehozása; présház felújítása és présgép bemutatása) a HVS‐ben megfogalmazott „A turizmus fejlesztése” fő prioritás megvalósítását segítette elő. A következő legmagasabb támogatásban a Falumegújítás jogcímben támogatást igénylők részesültek. A 6 nyertes projektből mindegyik megvalósult, így négy játszótér fejlesztés és szabványosítás, egy tájház rekonstrukció és egy település környezetfejlesztését megvalósító projekt. Mindezek „A természeti és kulturális örökség megőrzése” fő proiritást segítették. Szintén ehhez a fő prioritáshoz kapcsolódnak a Vidéki örökség megőrzése jogcím nyertes beruházásai. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

29


Ezek között 3 nyertes került kihirdetésre, azonban csak 1 valósult meg a márianosztrai Pálosok tere fejlesztése. Végül ebben a körben a legalacsonyabb jóváhagyott támogatásban részesült jogcím a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése volt. A megvalósítási arány azonban itt volt a legkedvezőbb, mivel mind a 3 nyertes beruházás –sütőüzem korszerűsítés és eszközbeszezése; csarnoképítés és eszközbeszerzése; zöldség‐gyümölcs üzlet felújítása és eszközbeszerzése megvalósult, ezzel is elősegítve a HVS‐ben megfogalmazott „Környezettudatos gazdaság fejleszt” fő prioritást. Összességében elmondható, hogy a 21 támogatásban részerült projekt 76%‐a ténylegesen megvalósult, ezzel jelentősen elősegítette a HVS III. tengely 4 jogcíméhez kapcsolódó fő prioritások, célkitűzések elérését, azaz a szálláshelyek fejlesztését, amely növeli az idelátogató vendégek által eltöltött időt; a térségre jellemző esztétikus településkép megőrzését, közzösségformáló terek kialakítását, amely növeli az itt élő lakosok települési komfortérzetét, az épített örökség megőrzését, amely elősegíti a helyi identitástudat erősítését; valamint a helyi vállalkozások megerősítését, amely az itt élők munkához jutását és ezzel helyben maradását segíti. Az ÚMVP – IV. tengely (LEADER) 1. körében az Egyesületünkhöz összesen 31 pályázat érkezet, melyek közül 25 pályázatot ítélt az elnökség támogathatónak. A támogatott pályázatok a meghirdetett 9 célterületből 8‐ra érkeztek. A 9 célterület igényelt támogatási összeg összesen 67.516.167Ft, ebből a nyertes kérelmek számára jóváhagyott támogatási összeg összesen 67.490.347 Ft volt. A LEADER 1. körös pályázati forrás még szintén a 2009‐ben jóváhagyott HVS megvalósítását szolgálták. A legtöbb nyertes pályázat a „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztése” célterületben volt összesen 8 db, ezek közül a 7 valósult meg, amelyek között szerepel sportöltöző vizesblokkjának felújítása; sportpálya új kerítésének, labdafogó hálójának, kispad kialakítása; futball klub játékosok új mezeinek beszerzése; sportpálya térvilágításának fejlesztése; kajak‐kenu egyesület telephelyének, csónakházának tetőfelújítása; régi magtár szabadtéri tekepályává való átépítése. Ezek a beruházások a HVS‐ben szereplő három fő prioritás megvalósulását segítették elő: „Környezettudatos gazdaságfejlesztés”, „Közösségfejlesztés” és ”A népesség egészségi állapotát és életminőségénak javítása”. A támogatható pályázatok közül 6 projekt kapcsolódott a helyi termékek fejlesztéséhez. A 4 megvalósult fejlesztés segítette a naturlégyártás megvalósítását; kézműves műhely kialakítását; mézcsomagoló üzem építését és házi lekvárfőző üzem kialakítását. Ezek a termék és szolgáltatás fejlesztések hozzájárultak a „Helyi termékfejlesztés”, „Környezettudatos gazdaság fejlesztés” és „A turizmus fejlesztése” fő prioritások érvényre juttatásához. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

30

3030


Harmadik legeredményesebb célterület a „Közbiztonsági szolgálat fejlesztése” célterület volt a 4 nyertes pályázó minegyike megvalósította projektjét, így a polgárőrség eszközfejlesztésén; balesetmegelőző forgalomtechnikai eszköz kihelyezésén; és bűnmegelőző kommunikációs eszközök beszerzésén keresztül még nagyobb arányban juthatottak érvényre a „Közösség fejlesztés”, „A népesség egészségi állapotának és életminőségénak javítása” fő prioritások. A LEADER 1. körben egy‐egy nyertes pályázattal jelentek meg a „Helyi termékek marketingjének fejlesztése”, melynek keretében termelői hálózat létrehozására került sor, a „Turisztikai, hagyomáynőrző és egészség megőrző képzések szervezése” célterületben idegenvető képzést szerveztek, a „Szociális ellátás fejlesztése a közösség építés területén” célterület konferencia megszerveztek, ahol szakemberek elemztek gyermekrajzokat, illetve a „Tematikus rendezvények szervezése” célterület adott lehetőséget a Kittenberger Kálmán Napok és a Vámos települések talékozója című rendezvény megszervezésére. Mindezek a révén a „Helyi termékfejlesztés”, „Közösség fejlesztés”, „A népesség egészségi állapotának és életminőségénak javítása” és „A települési és térségi identitás fejlesztése” fő prioritások valósultak meg. A pályázati kör összességében elősegítette a térség sportolási és szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó létesítményeinek a fejlesztését, amely hozzájárult a népesség egészségi állapotának és életminőségének a javításához; a helyi termékek fejlesztését kínálatbővítését, minőség javítását, amely segíti a térség vállalkozások megerősítését, munkahelytermentését; polgárőségek eszközfejlesztését, amely jelentősen javította az itt élők biztonságérzet; végül a rendezvények és képzések megszervezését, amelyek elősegítik az új ismeretek helyben megszezését, térségi és térségen kívüli kapcsolatok kiépítését és a helyi identitástudat erősítését. A legtöbb támogatható kérelem és így a legtöbb jóváhagyott támogatás a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímben volt. Az 5 nyertes projektből 5 meg is valósult, ebben a körben ABC bolt gépi és számítástechnikai fejlesztése; zöldség‐gyümülcs kereskedelem gépi fejlesztése; éttermek bővítése és gumiműhely technológiai fejlesztése segítette elő a HVS‐ ben megfogalmazott célkitűzések közül a „Környezettudatos gazdaság fejlesztés” fő prioritás megvalósulását. Az ÚMVP – III. tengely 2. körben mind a 4 jogcím (Mikrovállalkozás, Turisztika, Falumegújítás és ‐fejlesztés, valamint Vidéki örökség megőrzése) kiírásra került. Összesen 20 támogatási kérelem érkezett (lásd 8. ábra), kb. 302 millió forint igénnyel. A beérkezett támogatási kérelmek közül két jogcím (Mikrvállalkozások és Vidéki örökség) 6 kérelme részesülhetett támogatásban (lásd. 9. ábra), a jóváhagyott támogatási összeg: 17.099.194. Ft volt. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

31

3131


1

1

6

7

Turisztika

Turisztika

Falumegújítás

Falumegújítás

Mikrovállalkozás

Mikrovállalkozás

Vidéki örökség

Vidéki örökség

3232

0 0

5

6

8. ábra – Beérkezett kérelmek száma 9. ábra – Támogatásban részesült kérelmek száma

Turisztika

0

Falumegújítás 0

15690808

Mikrovállalkozás

Vidéki örökség

1378396

10. ábra – Jóváhagyott támogatási összegek (jogcímenként) A legtöbb támogatható kérelem és így a legtöbb jóváhagyott támogatás a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímben volt. Az 5 nyertes projektből 5 meg is valósult, ebben a körben ABC bolt gépi és számítástechnikai fejlesztése; zöldség‐ gyümülcs kereskedelem gépi fejlesztése; éttermek bővítése és gumiműhely technológiai fejlesztése segítette elő a HVS‐ben megfogalmazott célkitűzések közül a „Környezettudatos gazdaság fejlesztés” fő prioritás megvalósulását. A Vidéki örökség megőrzése jogcímben az 1 beérkezett kérelem támogatásban részesült és meg is valósította a fejlesztés tárgyát képező tájház tetőszerkezetének felújítását. A III. tengely 2. kör sikeresnek mondható, a megvalósulás szempontjából, amely mind a két támogatott jogcímben 100%os. A két jogcím elősegítette a HVS célkitűzéseinek megvalósulását azzal, hogy elősegítette a helyi vállalkozások fejlesztését és ezzel versenyképességüket, bevételeik növelését, szintentartását, valamint kismértékben is, de hozzájárult a térségi építétett örökség megőrzéséhez. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

32


Az ÚMVP ‐ LEADER 2. körös pályázati forrás már a 2011‐ben felülvizsgálaton átesett HVS megvalósítását szolgálta. A HVS 4 fő célkitűzést fogalmazott meg, amelyek az alábbi táblázatban olvashatók: Fő célkitűzések

Jogcím csoport

3333 I. Helyi termékek, szolgáltatások, vállalkozások létrehozása, fejlesztése és megismertetése

IV. tengely Vállalkozási alapú; III. tengely Mikrovállalkozás, Turizmus fejlesztés

II. Helyi közösségek fejlesztése tekintettel a IV. tengely Közösségi célú, IV. tengely Térségen helyi szabadidős és kulturális belüli tevékenységekre III. Életminőség javítása a helyi biztonságérzet növelésével, segítségnyújtó tevékenységek fejlesztésével illetve az élhetőbb és szebb környezet kialakításával

IV. tengely Közösségi célú; III. tengely Falumegújítás, Vidéki örökség megőrzése

IV. Fejlesztési és közösségi aktivitás növelése tervek, tanulmányok készítésével, IV. tengely Közösségi célú képzések szervezésével

2. táblázat – HVS fő célkitűzései 2011 Az ÚMVP – LEADER 2. körében az Egyesületünkhöz összesen 90 pályázat érkezet, melyek közül 41 pályázatot támogatot az elnökség. A támogatott pályázatok a meghirdetett 10 célterületből 8‐ra érkeztek. A jóváhagyott támogatási összeg összesen: 122.575.245 Ft volt. A legtöbb nyertes pályázat a „Helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése” célterületben volt összesen 14 db, ezek többsége jelenleg megvalósítás alatt áll (mivel a megvalósítási idő erre még lehetőséget biztosít). A beruházások között szerepel: gyümölcslé fejlesztés; melegkonyhás büfé kialakítás; helyi vendéglő felújítása; méhészet eszközfejlesztése; élelmiszerbolt felújítása; vendégház bővítése, melyek a HVS‐ben szereplő fő célkitűzések közül a „Helyi termékek, szolgáltatások, vállalkozások létrehozása, fejlesztése és megismertetése” célkitűzés megvalósulását segítették elő. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

33


A támogatható pályázatok közül 6 projekt kapcsolódott a „Sportolási és szabadidős tevékenységek infrastruktúrájának fejlesztése” célterület volt a második legnépszerűbb fejlesztési terület, ebben összesen 12 pályázatot támogatott az elnökség (megvalósításuk szintén folyamatban van). A fejlesztések ebben a körben is főként a sportpályák, sporttelepek felújítását tűzték ki célul, de megjelennek más tevékenységekhez kapcsolódó beruházások, mint lovarda fejlesztés; vadászház tetőszerkezetének felújítása. A sportcélú projektek a „Helyi közösségek fejlesztése tekintettel a helyi szabadidős és kulturális tevékenységekre” célkitűzéshez kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják. Az előző LEADER pályázati körhöz hasonlóan itt is a harmadik kedveltebb célterület a „Közbiztonsági szolgálat fejlesztése” célterület volt 6 nyertes pályázóval. A fejlesztések két csoportba oszthatók, az egyik a továbbra is népszerű polgárőrségek eszközfejlesztése, a másik a térfigyelő kamerarendszerek kiépítése. A célterület a „Életminőség javítása a helyi biztonságérzet növelésével, segítségnyújtó tevékenységek fejlesztésével, illetve az élhetőbb és szebb környezet kialakításával” célkitűzéshez kapcsolódik. A LEADER 1. körben két‐két nyertes pályázattal következnek az „Őrizd meg, Mozdulj, Alkoss – eszközbeszezés támogatása az összetartozás erősítése céljából”, melynek keretében hangtechnikai eszközök kerültek beszerzésre. A „Együttműködés erősítése a Börzöny‐Duna‐ Ipoly Vidékfejelsztési Egyesület települései között” ebben a célterülteben civil rendezvénysorozatok megszervezését tervezték. „Szociális ellátáshoz kapcsolódó tevékenységek elindítása és fejlesztés” célterület a defibrillátor készülék, és orvosi riasztó távfelügyelek kiépítését tette lehetővé. „Hagyományőrző tevékenységekhez, helyi termékek előállításához, életmentő‐, turisztikai célú‐, és szociális ellátáshoz kapcsolódó képzések szervezése” célterület keretében pedig cserkészek végezhettek el elsősegélynyújtó tanfolyamot. A pályázati körről megállapítható, hogy a célkitűzések mindegyikének megvalósításához hozzájárult, mivel minden célkitűzéshez kapcsolódó intézkedésben voltak nyertes pályázatok. A nyertes és előreláthatóan megvalósuló pályázatok elsősorban a helyi termékek és szolgáltatások fejlesztését segítették elő, lehetőséget adva a magas minőségű termékek élőállításához, piacra jutásához, a vállalkozások megerősődéséhez és a munkahelyteremtéshez. A szabadidős tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés révén a helyi közösségek életminőségének javítása valósulhat meg. A közbiztonság fejlesztésén keresztül pedig a helyi biztonság érzet, növekedik. Továbbá kiemelhetőek még, azok az együttműködések keretében megvalósuló projektek is, amelyek a helyi közösségek elsősorban civil szervezetek összatartozását erősítik, valamint azok a szociális célt szolgáló projektek, amelyek főként az idős és betegségben szenvedő emberek számára jelentenek életminőség javulást. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

34

3434


Az ÚMVP – III. tengely 4. körben két jogcím (Mikrovállalkozás, Turisztika) kerülhetett meghirdetésre, melynek keretében összesen 15 kérelem került benyújtásra (lásd 11. ábra). Az Egyesület a kérelemek értékelését követően 7 kérelmet ítélt támogathatónak, melyek mind a Mikrovállalkozás jogcímhez kapcolódóak voltak (a Turisztika jogcímben beérkezett kérelmek mindegyike elutasításra került). A 2 jogcímre igényelt támogatási összeg összesen 52.443.565 Ft, ebből a nyertes kérelmek számára jóváhagyott támogatási összeg összesen 26.275.289 Ft volt (lásd 12. ábra).

4

Turisztika

Mikrovállalkozás

Turisztika

Falumegújítás

Mikrovállalkozás

11

26275289

Vidéki örökség

11. ábra – Beérkezett kérelmek száma 12. ábra – Jóváhagyott támogatási összeg

A fenti ábrák alapján elmondható, hogy a 4. körben egyértelműen a Mikrovállalkozások jogcímben benyújtott és támogatásban részesült beruházások szolgálták a HVS‐ben megfogalmazott célkitűzések elérését. A nyertes beruházások között szerepelt pékség technológiai fejlesztése; vendéglátóegység korszerűsítése; mutifunkcionális munkagép beszerzése vagy büfékocsi beszerzése, melyek a „Helyi termékek és szolgáltatások, vállakozások létrehozása, fejlesztése és megismertetése” célkitűzés elérését szolgálják (a beruházások megvakósítása jelenleg folyamatban van). Az ÚMVP – III. tengely 3. körben szintén két jogcím (Falumegújítás, Vidéki örökség megőrzése) kerülhetett meghirdetésre, a beérkezett támogatási kérelemek ügyintézése a HVS átdolgozásának időszakában még folyamatban van. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

35

3535


II.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indoklása A HVS felülvizsgálatának célja, hogy reális képet adjon az elkészítése óta bekövetkezett  környezeti, társadalmi változások figyelembevételére, meghatározza azokat a pontokat, melyek a külső környezet változása miatt korrekcióra szorulnak, illetve új intézkedések bevezetését indokolják;



hatékonyabban feltárjuk a térség saját erőforrásait, és ezeket az erőforrásokat próbáljuk minél hatékonyabban hasznosítani, képessé téve a helyi szereplőket;



az időközben megjelenő új kihívások figyelembevételére;



meghatározza azokat a pontokat, melyeket kiemelten kell figyelemmel kísérni annak érdekében, hogy a 2014 – 2020‐as tervezési időszakra való felkészülés eredményes legyen;



az eddig elért eredmények, megvalósult fejlesztések hatására keletkezett újabb igények beépülhessenek a stratégiába;



A HVS időszakos felülvizsgálattal célunk a HACS területéhez tartozó 17 település új, helyi fejlesztési igényeinek a felmérése;



A helyi fejlesztések elsősorban helyi erőforrásokból és helyi eszközökből valósuljanak meg bevonva a külső finanszírozást. Ezek a külső források segítsék térségünkben a gazdaságfejlesztés és közösségfejlesztés beindítását, és annak egyre hatékonyabb érvényesülését, hogy a közösség saját erőforrásai játsszák a egyre jobban a döntő szerepet.



Hatékonyabban figyelünk a térségen belüli – a térségek közötti – és a nemzetközi együttműködések segítésére, járási információs pontot létrehozva a Börzsöny‐Duna‐ Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület = Szobi járás esélyeinek kiaknázása, térségen belüli egymásra figyelés tervezett megvalósításával. A térség megváltozott társadalmi és gazdasági helyzetének figyelembevétel kerültek megfogalmazásra a HVS célkitűzései, illetve intézkedései. Az ezekhez allokált források mértékét a megvalósítandó intézkedés térség fejlődésére gyakorolt határa befolyásolta. Az előző (2011‐ben készített) HVS intézkedéseihez képest több új intézkedés kerület megfogalmazásra, vagy az akkor megfogalmazottak aktualizálására. Új elemként megjelenik a LEADER Terv, amely a LEADER 3. köre fejlesztési forrásainak ügyfeleink számára történő kihelyezését segíti áttekinthetőbb – egyszerűsített formában. Mindezek alapján egy olyan könnyen kezelhető, közérthető, jobban olvasható alapdokumentum összeállítása, mely valóban tükrözi a térség folyamatosan változó igényeit.


36

3636


II.5. SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek

Főváros közelsége, közlekedési adottságok (közút, vasút, kerékpárút)

Egyirányú közlekedési kapcsolatok (Ipoly hidak hiánya)

Táji‐, természeti és kulturális értékek gazdagsága, védett területek magas aránya

Megújuló energiahasznosítás és tájékoztatás alacsony aránya

A térség kedvező környezeti állapota adott

Turizmus desztináció menedzsment hiánya

Turisztikai lapinfrastruktúra kiépítettsége

Országos jelentőségű turisztikai vonzástényezők hiánya

Turisztikai vonzástényezők nagy számban vannak jelen

Idegenforgalom terén a szakképzetlenség és nyelvtudás hiánya jellemző

Gazdag gyümölcstermesztési hagyományok

A tradicionális gyümölcstermesztéshez kapcsolódó feldolgozóipar/üzemek hiánya

Tájhasználati módok kedvező arányából adódóan az ökológiai gazdálkodás feltételei adottak

A hagyományos (háztáji) mezőgazdasági művelés és állattartás csökkenő mértéke

Élő néprajzi és kulturális hagyományok

Nincs jelentősebb munkaerő felvételre alkalmas munkáltató vállalat/vállalkozás

Szakképzési intézmények, rendszeres szakképzési lehetőségek hiánya

Munkalehetőség hiánya miatt bekövetkező elvándorlás, kedvezőtlen demográfiai adottságok

Gyenge helyi közösségi (önkormányzati‐, gazdasági‐, civil) aktivitás, elégtelen térségi együttműködés

Hiányoznak a térségen belüli és a határon átnyúló fejlesztési programok

Hiányzik a térség egységes népszerűsítését célzó marketingtevékenység

3737


37


Lehetőségek

Fenyegetések

Ipoly hidak újraépítése közlekedési kapcsolatok fejlesztése és a határon átnyúló kapcsolatok bővítése

Többirányú közlekedési kapcsolatfejlesztésből adódó (Ipoly hidak) forgalom növekedés okozta fokozott környezetterhelés

Környezet‐ és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés, megújuló energiahasznosítás népszerűsítése

Táji‐ természeti‐, épített értékek veszélyeztetése a megnövekedett turizmus következtében

3838

Túltermelés következtében a piaci lehetőségek Ökoturizmus népszerűsítése és kínálatbővítése beszűkülése, felhasználható források beszűkülése Turisztikai infrastruktúra , vonzástényező további fejlesztés együttműködés a helyi szervezetek között

Helyi termékek iránti kereslet csökkenés

Turisztikai kínálatbővítés helyi termékekkel

Elvándorlás következtében kedvezőtlen demográfiai viszonyok kialakulása (elöregedés)

A hagyományos gyümölcstermesztés fejlesztése, mint gazdaság élénkítő ágazat Extenzív állattenyésztés bővítése

Magas hozzáadott értéket képviselő, prémium minőségű termékek előállítása és piacra való bevezetése A helyi termékek népszerűségéhez hozzájáruló rendezvények szervezése A térség gazdasági adottságaira építő képzések szervezése (szakképzés biztosítása)

Partner alapú együttműködések fejlesztése (pl.: termelői együttműködések)

Élő néprajzi és kulturális hagyományok beépítése a kínálatfejlesztésbe

3. táblázat – SWOT elemzés


38


III. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe III.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez „ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK – FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET” A 2007 – 2013 tervezési időszak végére el kívánjuk érni, hogy térségünk hátrányaiból erény kovácsolódjon. 

Gazdaságfejlesztési programok induljanak el.



Természeti adottságaink kiaknázásra kerüljenek, ami vonzóvá teszi területünket az idelátogatók számára.



Falukép fejlesztésével – két városi ranggal rendelkez településünkkel együtt – élhetőbb lakókörnyezetet alakítunk ki. Célunk a fiatalok nagyfokú elvándorlása Budapest – Vác irányába, így hosszabb távon az oktatási –nevelési intézmények nagy számánál bezárás fenyeget.



Védett épített örökségeink és természeti, kulturális kincseink megőrzése elsőrangú feladat, hisz ezzel nemcsak a helyi identitástudat erősödik, hanem a gyökerek sem vesznek el.



A LEADER szellemiség meghonosítása a hálózatban való együttműködés előnyeinek megismerésével új utak nyílhatnak meg a térségen belüli – a térségek közötti – és a nemzetközi együttműködések kiaknázásával.

Támaszkodik a HVS SWOT analízisében megjelölt erőségekre, és figyelembe veszi a térségre vonatkozó gyengeségeket úgy, mint elöregedő társadalom, fiatalok elvándorlása, turisztikai desztináció problematikája, határon átnyúló és térségen belüli együttműködések hiánya. Feldolgozza a térségünkre készült egyéb stratégiákat 2006‐tól a mai napig. A HVS a következő lehetőségeket célozza meg célkitűzéseivel, azon belül pedig intézkedéseivel: Magas hozzáadott értékű helyi termékek termelése, turisztikai vonzerők növelése, minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, helyi vállalkozások fejlesztésével fiatalok számára munkalehetőség teremtése, ezzel is csökkentve az egyre nagyobb arányú munkanélküliséget, amely erre a területre jellemző. A vállalkozók összefogásának, egymás közti kommunikációjának erősítése a térség helyiek foglalkoztatottságának, a helyi szolgáltatások hiányának felszámolása érdekében.


39

3939


A közösségi aktivitás terén együttműködések ösztönzése, az aktivitás alapját adó alapinfrastruktúra fejlesztése és eszközök beszerzése. A térségben nagy számban jelen lévő hagyományőrző‐, nemzetiségek‐, és etnikai kisebbségek megjelenésének, szélesebb körben való bevonásának biztosítása. Az életminőség javítása egyre több igény merül fel a szociális szolgáltatások fejlesztése terén valamint a településen belüli közlekedés és közbiztonság terén az együttműködések újabb‐ újabb szolgáltatások elindításával és fejlesztésével kívánnak önkéntes alapon a térség életminőségéhez hozzájárulni. Az életminőség javítását szolgálja a településkép egyre szebbé, élhetőbbé, használhatóbbá tétele a helyben lakók és az ide látogatók számára. A jövőképünk és a fejlesztési prioritások megfogalmazása ezekre az igényekre épül. A megvalósulását segíti az EMVA forrásain túl az egyéb fejlesztési források felhasználása, kiaknázása, illetve kiaknázásának segítése az információk biztosításával. Felkészülés a 2014 – 2020‐as programozási időszakra A jelzett időszak több jelentős változást is hoz a vidékfejlesztési programok tekintetében, ami a helyi fejlesztések megvalósítására is hatással lesz. A LEADER módszer alkalmazásával CLLD típusú fejlesztés valósul meg, ami nem csak az EMVA alap használatát teszi lehetővé, hanem a multifund elvre építve több alap koncentrált, a helyi vidékfejlesztési stratégia céljait közvetlenül szolgáló fejlesztésre ad lehetőséget. Az Európai Unió is konkrét stratégiai célokat fogalmazott meg erre a programozási időszakra, amely a HVS‐be való beépítése elengedhetetlen a sikeres program megvalósításához. Stratégiai célok: 

Átfogó témák: Innováció Környezet és Klímaváltozás



Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken



Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése



Az élelmiszer‐láncok szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése



A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése



Erőforrás – hatékonyság előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és a környezeti kihívásokra rugalmasan reagáló mezőgazdaság, élelmiszeripar, erdő támogatása



Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken

Ennek megfelelő elemző, helyzetfeltáró térségi anyag és megalapozó koncepció készítése elengedhetetlen. Ez az anyag az erre az időszakra szóló HVS elkészítésén túl segítséget nyújthat abban, hogy saját fenntartható településstratégiát meg tudják alkotni. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

40

4040


III.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület új, átdolgozott vidékfejlesztési stratégiájának fő célkitűzései között az előző időszakban megfogalmazottakhoz képest egy új került megfogalmazásra a „Megújuló energiaforrások hasznosítása, az energiahatékonyság növelése” címmel, melyhez két intézkedés tartozik. I. célkitűzés: HELYI TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE, MEGISMERTETÉSE A helyi termékek és helyi szolgáltatások fejlesztése és megismertetése. A magas hozzáadott értékű helyi termékek, piaci csatornák, és marketing eszközök fejlesztése. A vállalkozások műszaki‐technológiai fejlesztésének támogatása. Mindez segíteni kívánja a helyi vállalkozások versenyképességének erősítését, munkahelyteremtő képességük javítását, valamint a térség helyi potenciáljain alapuló gazdasági fejlődését. II. célkitűzés: HELYI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE Helyi közösségek fejlesztése, aktivitásuk további növelése, amelynek leghatékonyabb eleme a szabadidős és kulturális tevékenységek ösztönzése. Mindez szolgálja a térségen belüli összetartó erő szélesebb körben való kiaknázását. III. célterület: ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA A térség kedvezőtlen demográfiai helyzetének javítása érdekében fontos terület az életminőség javítása. Ennek elérése érdekében az egyik alapvető fontosságú terület a településeken élők biztonságérzetének javítása mind a közbiztonság, mind a szociális biztonság területén, a másik alapeleme a természeti és környezeti értékek védelme. IV. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA, AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE Napjaink legaktuálisabb témája az energia fenntartható felhasználása, azaz az energiahatékonyság. Hogyan érhető el a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés? Ez a kérdés eléri mindennapjainkat, így térségünk életében is egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a megújuló energiahasznosítás témaköre. V. TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, TÉRSÉGI INTEGRÁCIÓK ÉPÍTÉSE Fontosnak tartottuk a térségi együttműködések erősítését a helyi szereplők közötti tapasztalatcserre lehetőségének megteremtését. Az térségi kapcsolatok építésének fontos elemeként információs központ kialakítását, valamint olyan tanulmányok kidolgozását, amelyek akár térségi, akár települési fejlesztések megalapozását szolgálják.


41

4141


3. ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA 2. HELYI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE

2. JÁRÁSI INFORMÁCIÓS PONT HACS/LEADE R forrás

HACS/LEADE R forrás

3. TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANULMÁNYOK HACS/LEADE R forrás KIDOLGOZÁSA

1. TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

Vidéki örökség megőrzése (III. tengely)

1. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KIÉPÍTÉSE, ENERGIAHATÉKONYSÁG ERŐSÍTÉSE

HACS/III. tengely forrás



2. MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HACS/LEADE BEMUTATÓ UTAK, HELYEK, BEMUTATÓ R forrás KIADVÁNYOK TÁMOGATÁSA

Falumegújítás és ‐fejlesztés (III. tengely)


Központi forrás

2. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HACS/LEADE TERMÉSZETVÉDELMI AKCIÓK R forrás TÁMOGATÁSA 1. KÖZ‐ ÉS VAGYONBIZTONSÁG VÉDELME, KRÍZISHELYZETEK HACS/LEADE R forrás MEGOLDÁSÁT SEGÍTŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, ESZKÖZÖK BESZERZÉSE Térségek közötti és nemzetközi kapcsolatok kialakítása 2. HAGYOMÁNYŐRZÉST SZOLGÁLÓ FALUNAPOK SZERVEZÉSE

Turizmus fejlesztése (III. tengely)



1. SZABADIDŐ HASZNOS ELTÖLTÉSE, HACS/LEADE R forrás HELYI KÖZÖSSÉGEK ERŐSÍTÉSE

Mikrovállalkozások fejlesztése (III. tengely)

Források

1. HELYI TERMÉKEK ÉS HELYI SZOLGÁLTATÁSOK MEGISMERTETÉSE, HACS/LEADE R forrás FEJLESZTÉSE, TERMÉKHÁZAK KIALAKÍTÁSA Intézkedések

42 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

5. TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, TÉRSÉGI INTEGRÁCIÓK ÉPÍTÉSE 4. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA, AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG 4242 NÖVELÉSE

1. HELYI TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE, MEGISMERTETÉSE

Jövőké Célkitűzés p

Élhető települések ‐ fenntartható gazdaság, társadalom és környezet

4. táblázat ‐ A HVS fő célkitűzései és intézkedései


III.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései ÚMVP – IV. tengely (LEADER) intézkedései 1. célkitűzés: HELYI TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE, MEGISMERTETÉSE 1.1) intézkedés: Helyi termékek és helyi szolgáltatások megismertetése, fejlesztése, termékházak kialakítása Az intézkedés gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik, a projekt besorolása Vállalkozási célú és Közösségi célú fejlesztés. Helyzet: Az előző HVS megvalósítása során növekedett a helyi termékek előállításával foglalkozó vállalkozások, egyéni vállalkozók száma, de nem elegendő mértékben. A szolgáltatások jelentős része még mindig elsősorban a nagyvárosokban érhető csak el. Magas a munkanélküliek száma, a meglévő kistermelők, kisvállalkozások elsősorban önfoglalkoztatás jelleggel működnek. Nincs minőségi marketing a helyi termékekre. A térségben nincs termékház és mindössze 2 helyi piac működik. Probléma: A termékeket kevesen ismerik, kevés a lehetőség a piaci értékesítésre. Magasabb feldolgozottsági szinttel jövedelmezőbb és tartósabb bevételi forrást jelenthet a helyben megélhetést kereső vállalkozások számára. A magas munkanélküliség következtében a fiatalok elvándorolnak, a településeken megindult az elöregedés folyamata. Változatlanul igény van a helyi termékek előállítására, feldolgozására. A jövőben sem várható jelentős volumenű ipari vállalkozás betelepülése a térségben, ezért nem várható a munkanélküliség csökkentése. A szolgáltatások hiánya miatt az itt élők jelentős időt töltenek el utazással. Megoldás: A helyi, járási adottságokon alapuló szolgáltatások fejlesztéséhez, helyi, járási termékek előállításához, feldolgozásához, értékesítéséhez, bemutathatóvá tételéhez és kapcsolódó környezettudatos fejlesztéséhez telekhatáron belüli építési, felújítási, bővítési beruházásokra, kapcsolódó eszközbeszerzésre, minőségirányítási rendszer bevezetéséhez, valamint marketing tevékenység megvalósításához. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 43 A vidéki területekbe beruházó Európa

4343


Eredmény: A megélhetést illetve kiegészítő jövedelmet biztosító tevékenységekkel csökken a településeken az elvándorlás, nő a hely megtartó ereje. Csökken a munkanélküliek száma, mert helyben is biztosított a napi megélhetés. A helyben biztosított szolgáltatások elérésével csökken a lakosság utazással eltöltött ideje, melyet más hasznos közösségi, rekreációs tevékenységre tud felhasználni. A lakosság egyre jobban a helyi termékeket, és szolgáltatásokat fogja igénybe venni. A lakosságon kívül a térségbe érkező turisták, látogatók is magasabb színvonalú kiszolgálást kapnak. Ennek elérése érdekében együttműködés, partnerség jön létre a helyi termék előállítók, szolgáltatók és falusi szálláshelyeket üzemeltetők között. 2. célkitűzés: HELYI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE 2.1) intézkedés: Szabadidő hasznos eltöltése, helyi közösségek erősítése Az intézkedés szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódik, a projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés. Helyzet: A térségben jelenlévő nonprofit szervezetek száma nem növekedett, de nem is csökkent. Kivétel nélkül jellemző rájuk az eszköznélküliség. Az előző HVS megvalósulása során a sportlétesítmények felújítása, sportolásra alkalmassá tétele sokat javított a térség helyzetén, de az egyéb szabadidős tevékenységek fejlesztése nem történt meg. A létrejött közösségi terek fizikai helyszínt biztosítanak a helyi közösségek részére. Jelentős azoknak a településeknek a száma, ahol a közösségi összejövetelek alapfeltételei sincsenek meg. Az önkormányzatok jelentős szerepet vállalnak a szabadidős egységek fenntartásában. Az alapfeladatok és az egyéb kulturális, szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekhez szükséges felszerelések, eszközök beszerzésére nincs forrásuk. Probléma: A nonprofit szervezetek az eszközök hiánya miatt nem tudják „élettel” megtölteni azokat a szabadidős, és kulturális létesítményeket, melyek e céllal lettek kialakítva. Tárgyi eszközök, felszerelések hiányában nehézkes a közösségi összejövetelek lebonyolítása. „Van hol, de nincs mivel” tipikus esete. A nonprofit szervezetek forrásainak hiányában sok, társadalmi szempontból előnyös kezdeményezés el sem tud indulni. Sok rendezvény a megfelelő eszközpark és infrastruktúra hiányában nem is kerül megrendezésre. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 44 A vidéki területekbe beruházó Európa

4444


Megoldás: 1. Nonprofit szervezetek által ellátott feladatok minőségi javítása tárgyi eszköz beszerzésének támogatása révén. A szervezetek feltételeinek javítása oly módon, hogy azzal ne a mindennapi működésüket, hanem elsősorban az általuk végzett tevékenység megvalósulását segítse elő. 2. A helyi akciócsoport tervezési területén kül‐ és beltéri szabadidős tevékenység feltételeinek megteremtése, infrastruktúra fejlesztése, felújítása és bővítése, valamint a kapcsolódó szabadidős eszközök beszerzésének támogatására. Eredmény: A kistelepülésen élők is hozzájutnak azokhoz a színvonalas szabadidős, és kulturális szolgáltatásokhoz, ami egy városban ma már természetes. A fiatalok számára tág lehetőség nyílik a szabadidő hasznos eltöltésére, ezáltal csökkenthető a fiatalok elvándorlása, helyben tartása. Jelentősen erősödnek a helyi közösségek, és a közösségek közötti partnerség és együttműködés. 2.2) intézkedés: Hagyományőrzést szolgáló falunapok szervezése Az intézkedés szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódik, a projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés. Helyzet: Térségünk legjellemzőbb közösségi célt szolgáló programja az évek óta megrendezésre kerülő falunapok. Ezeken a rendezvényeken a település apraja‐nagyja részt vesz, szinte az egész települést megmozgatja. Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek sem rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel, azok bérlet formájában kerülnek biztosításra. Az eszközök, kellékek biztosításán felül 1‐2 neves fellépő megjelenésével óriási összegek kerülnek kifizetésre oly módon, hogy a településeken valójában kézzelfogható „produktum” nem marad. Probléma: Az eszközszegénység miatt a legnagyobb összegeket a bérleti díjakra kell fordítani. A sátrak, sörpadok, színpad és további szükséges kellékek kölcsönzése 100 km‐es körzetből megvalósíthatatlan, így óriási az ezek helyszínre szállítási költsége is. A kiemelt helyi rendezvényeken nem jelennek meg kellő hangsúllyal a helyi termékek, a hagyományőrző csoportok, sok esetben előnyt élveznek a neves művészek, fellépők. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 45 A vidéki területekbe beruházó Európa

4545


Megoldás: Hagyományőrző falunap keretén belül támogatható a közösségi összetartozás erősítése, hagyományőrző csoportok bemutatkozásának lehetősége, helyi termékek bemutatásának, árusításának biztosítása egy településen évente egy falunap keretében. Támogatható a rendezvényhez kapcsolódó rendezvénysátor, mobil színpad, sörpadok, asztalok, mobil kemence, fellépők utaztatása, ellátása, fellépői díjak, promóciós anyagok támogatásával. Eredmény: Közösségi összetartozás erősödik. A hagyományőrző csoportok bemutatkozásával lehetőség nyílik további településeken történő fellépésekre, bemutatkozásra. A helyi termékeket megismeri a térség és a rendezvényekre ellátogató turisták, vendégek. A beszerzésre kerülő eszközökkel megtakarítható a bérleti díj és a rengeteg szállítási költség. Az eszközök egymás rendezvényeire történő átadással a partnerséget, az együttműködést segíti elő. A hagyományőrzés előtérbe kerülésével összehangoltabban, tervezettebben kerülnek megvalósításra. Erősíti a települések közötti összetartozást, a hasonló jellegű csoportok további együttműködését, hálózatosodást. Jelentős identitásformáló erővel rendelkezik. 3. célkitűzés: ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA 3.1) intézkedés: Köz‐ és vagyonbiztonság védelme, krízishelyzetek megoldását segítő rendszerek kiépítése, eszközök beszerzése Az intézkedés gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik, a projekt besorolása Vállalkozási célú és Közösségi célú fejlesztés. Helyzet: A településeinken egyre több az egyedül élő, idős, beteg ember. A családban élők közül is sokan szinte egész nap egyedül vannak otthonaikban. A nehezedő életkörülmények következtében egyre kevesebben költenek vagyonuk biztonságára. Az elemi károk elhárításához kevés a helyben rendelkezésre álló eszköz. Szinte egyetlen településen sincs életmentő készülék. Probléma: Az emberek, főleg az idősek nem érzik magukat biztonságban, kevés azon intézmények száma, ahol az idős lakosságot akár csak napközben is el lehet helyezni. Ezeknek az idős, beteg embereknek sokszor csak átmeneti ideig lenne szüksége ezekre a biztonságot nyújtó riasztó készülékekre. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 46 A vidéki területekbe beruházó Európa

4646


Megoldás: 1. Támogatás vehető igénybe olyan szolgáltatások, eszközök beszerzésére, telepítésére, rendszerek kiépítésére, amelyek elősegítik a településen élők, dolgozók biztonságérzetét. A köz‐ és vagyonbiztonság érdekében megvalósított biztonságtechnikai eszközök, térfigyelő kamerarendszer, tűzoltó és polgárőr, faluőr ‐ mezőőr felszerelés beszerzésének, valamint tűzoltó szertár és polgárőri ‐ faluőri ‐ mezőőri feladatellátó hely kialakításának támogatása. 2. Támogatható továbbá a településen belüli házi‐ és jelzőrendszeres segítségnyújtást: segíti az átmenetileg vagy tartósan mozgásában korlátozott emberek eseti vészhelyzetet jelző rendszerének kiépítését, helyi működtetését, segítségnyújtást. 3. Támogatható még a nyilvános helyen, állandóan elérhetően elhelyezett életmentő készülék beszerzése. Eredmény: A köz‐és vagyonbiztonsági törekvések támogatásával az élhető, biztonságos falvak kialakítása. Az idős, beteg emberek is biztonságban élhetik mindennapjukat a megszokott környezetükben. Az életmentő készülékek beszerzésével a mai kor technikájának segítségével valósulhat meg szükség esetén az emberi élet megmentése. 3.2) intézkedés: Környezetvédelmi és természetvédelmi akciók támogatása Az intézkedés gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik, a projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés. Helyzet: Térségünk szinte minden települését érinti a Duna‐Ipoly Nemzeti Park, valamint a Natura 2000 természetvédelmi terület. Földrajzi adottság, hogy itt terül el a Börzsöny hegység, jelentős élővizekkel. A Duna és az Ipoly folyók mentén található 11 település. A Dunakanyar települései és Nagybörzsöny kiemelt turisztikai célpontok. Jelentős az átmenő turistaforgalom. Probléma: A természetvédelmi területekkel való együttélés, és a modern mezőgazdasági termelés összhangja nincs megteremtve. A mai modern életforma végtermékeinek környezetkárosító hatásait nem érzékeli az itt élő lakosság. Az élővizek mentén kialakított horgász‐, és strandhelyeken különösen fontos a környezet védelme. A térségben elvétve van a fiatal korosztály részére ilyen irányú előadás, képzés, oktatás. A környezettudatos gondolkodást az idősek körében már szinte lehetetlen megvalósítani. A településekre jellemző speciális helyi ételek, falusi hagyományos konyhák nem mintapéldái az egészséges étkezésnek. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 47 A vidéki területekbe beruházó Európa

4747


Megoldás: Tervszinten a település lakosainak legalább 5 %‐ának bevonásával az önkormányzat által megszervezett akció, előadássorozat a természet – környezetvédelem fontosságának kiemelése céljából. Az akció, előadássorozat önállóan és együtt is támogatható. A környezettudatos gondolkodásmód kialakításának segítése. Az egészséges étkezés ‐ mint természet ‐ környezetformáló erő ‐ kiaknázása. Eredmény: Természeti értékeink, hegyeink, vizeink növény‐, és állatvilága hosszú távon fenntartható, és turisztikai célpontként hasznosítható marad. A tiszta, rendezett települések jobb komfortérzetet biztosítanak az itt élőknek. Az egészséges táplálkozás nagyban hozzájárul, hogy az itt élők egészségesebbek és hosszabb életűek legyenek. Elősegíti az itt élők gondolkodásmódjának kedvező irányú változását. 4. célkitűzés: MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA, AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE 4.1) intézkedés: Megújuló energiaforrások kiépítése, energiahatékonyság erősítése Az intézkedés gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik, a projekt besorolása Vállalkozási célú és Közösségi célú fejlesztés. Helyzet: A megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően egyre több helyen jelent meg a megújuló energiahasznosítás. A térségben meglévő ingatlanok számához képest ez azonban elenyésző mennyiségű. A tevékenységek folytatására szolgáló épületek, ingatlanok jelentős része hagyományos szilárd tüzelésű, illetve gáz fűtési módot használ. Probléma: Kivétel nélkül mindenkit érint az energiaárak robbanásszerű növekedése, különösen a fűtési költségek. Kevésbé ismert és elterjedt még szélenergia, vízenergia, napenergia, biomassza, geotermikus energia révén előállított villanyáram vagy hőenergia. Az átállás drága, nem a jövőbeni előnyét, hanem a pillanatnyi kiadásokat tekintik elsődleges szempontnak. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 48 A vidéki területekbe beruházó Európa

4848


Megoldás: 1. Támogatás vehető igénybe olyan megújuló energiahasznosítást tartalmazó kisberuházásokhoz, melyek a pályázók amortizáció nélkül számított költségeit hosszú távon csökkentik. 2. Támogatható továbbá a pályázók olyan épületenergetikai fejlesztései is, melyek a jelenlegi fűtési költségeket kalkuláció alapján legalább 30%‐ ban csökkentik. 3. Támogatható továbbá a hagyományos vagy kompakt izzós világítás LED‐es világítással történő felcserélése is. Eredmény: Kevesebb károsanyag kibocsátás a környezetünkre, ezáltal a környezet fokozott védelme is megvalósul. Az energiaköltségek csökkenésével felszabaduló források fejlesztésekre, szabadidős rekreációs tevékenységekre fordítható. A klímavédelem érdekében a szén‐dioxid kibocsátás csökken. (új technológiák alkalmazása) és a káros anyagok megkötésére ‐ megfelelő erdőgazdálkodással – valamint az alternatív energiaellátó technológiák fejlesztése és elterjesztése. 4.2) intézkedés: Megújuló energia hasznosításhoz kapcsolódó bemutató utak, helyek, bemutató kiadványok támogatása Az intézkedés gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik, a projekt besorolása Vállalkozási célú és Közösségi célú fejlesztés. Helyzet: A térségben élők nagy része nem rendelkezik ismeretekkel a megújuló energiaforrások használatáról. A napelemes rendszerek lassan terjednek, de más módot nem alkalmaznak. A települések rendelkeznek szelektív hulladékgyűjtő pontokkal. Nincs megfelelő tájékoztatás, ismertetés a széleskörű lehetőségekről. Probléma: A tájékozottság és ismeretek hiányában alacsony a szelektív hulladékgyűjtők kihasználtsága. Nincs rendszeresen megszervezve a lakosság körében az elektronikai hulladékok begyűjtése. A modern életvitel nagyon sok elektronikai hulladékot eredményez, melyek zömmel a hagyományos hulladékgyűjtőkbe kerülnek. Nincs lehetőség annak bemutatására, hogy a megújuló energiaforrások hogyan is működnek a gyakorlatban. Az óvodások, iskolások körében csak a pedagógus hozzáállásán múlik a környezetvédelem kiemelt szerepének „tanítása”. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 49 A vidéki területekbe beruházó Európa

4949


Megoldás: 1. Támogatás vehető igénybe olyan bemutató utak, helyek bemutatásra, amelyek esetében legalább három megújuló energia fajtát vagy legalább két energiahatékonyságot javító beruházási elem is bemutatásra kerül. A bemutató utak, helyek esetében támogatható ismertető táblák elkészítése, elhelyezésre, internetes megjelenés, óvodai vagy iskolai oktató anyag készítése. Továbbá ezekről a helyekről készített kiadványok létrehozására, sokszorosítására és terjesztésére. Eredmény: Több település összefogásával rendszeressé válik az elektronikai hulladékok begyűjtése, melynek során partnerség, együttműködés is létrejön. A megújuló energiaforrások felhasználásának megismerésével egyre többen fogják ezt alkalmazni, használni. A tudás, tapasztalatok átadásával az alkalmazást követők egyszerűbben, gyorsabban alkalmazhatják a különféle megújuló energiákat. A gyermekkorban kialakított gondolkodásmód kihat a felnőttkorra is, így később, felnőttkorban is környezettudatosabb életmódot fognak folytatni. A magas oxigént kibocsátó növények telepítésével a térség klímájának javulását eredményezi. 5. célkitűzés: TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, TÉRSÉGI INTEGRÁCIÓK ÉPÍTÉSE 5.1) intézkedés: Települések közötti együttműködések Az intézkedés gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik, a projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés. Helyzet: A térséghez tartozó 17 település közötti kapcsolat az önkormányzatok szintjén létezik. A többi szektor –vállalkozók, nonprofit szervezetek – között valós tartalmú kapcsolat nincs. Probléma: A települések programjaikat egymástól elszigetelten, egymástól függetlenül szervezik. Sok esetben azonos jellegű programok egyszerre, egyidőben kerülnek lebonyolításra, nincs arra vonatkozó törekvés, hogy a résztvevők számát maximalizálják. A gazdasági élet szereplői „üzleti” ellenfélnek és nem partnernek tekintik a hasonló tevékenységet folytató, de a térség más településén működő vállalkozást. A térségre jellemző egységes arculatot, megjelenést a partnerség nélkül nem lehet megvalósítani. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 50 A vidéki területekbe beruházó Európa

5050


Megoldás: A járás szereplői közötti informális és formális kapcsolatok kialakulásának, fejlesztésének elősegítése, a térségi, helyi problémák egymás közötti tapasztalatcseréje, a társadalmi és gazdasági stabilitás megteremtése, vidéki hagyományok felelevenítése, megőrzése céljából. Támogatható tevékenységek: rendezvények, fórumok megrendezése, szervezése, kiadványkészítés, marketing tevékenység. Eredmény: A települések között erősödik a közösségi összetartozás. A gazdasági élet szereplői között létrejön a hálózatosodás. A partnerkapcsolatokkal az alulról jövő kezdeményezések térségi szinten jelennek meg. A helyi problémák megoldására közös, mindenki számára elfogadható megoldási javaslatok készülnek. Az azonos vagy hasonló tevékenységeket folytató civil szervezetek összefogva, több települést érintő, térségi szintű programokat tudnak megvalósítani. 5.2) intézkedés: Járási információs pont Az intézkedés gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik, a projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés. Helyzet: A HACS területe azonossá vált az újonnan kialakított járás területével. A térségben nem működik olyan információs pont vagy szolgáltató ház, ahol a helyi lakosságon kívül az idelátogató turisták is információkhoz jutnak a térségről. Probléma: A területen nincs olyan információs pont, mely tájékoztatást tud adni a térség látnivalóiról, nevezetességeiről, szálláshelyeiről. Az itt élők nem kapnak részletesebb tájékoztatást a rendelkezésükre álló, más pályázati lehetőségekről, mezőgazdasági támogatásokról, lakosságot érintő egyéb igénybe vehető támogatásokról. Hiányoznak a kis‐irodai szolgáltatások, mint pl. fénymásolás, színes nyomtatás, fax‐ szolgáltatás. Nincs a térséget komplexen bemutató egységes web felület. A települések weboldalainak óriási különbsége mutatja, hogy mely területeken rendelkeznek hozzáértő weboldal szerkesztővel, illetve mely települések képesek erre jelentős anyagiakat áldozni. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 51 A vidéki területekbe beruházó Európa

5151


Megoldás: A Szobi járás lakóinak, idelátogatóknak, érdeklődőknek információ nyújtása látnivalóiról, szállás‐, étkezési lehetőségekről, programokról. Információ nyújtása pályázati lehetőségekről, minden egyéb‐, az érdeklődők számára fontos információkról. Támogatható továbbá közös információs felületek létrehozása, marketing tevékenység, járási információs iroda kialakítása. Eredmény: Az információs pont által nyújtott szolgáltatásokkal javul a településen élők komfortérzete, az ide látogató turisták színvonalasabb kiszolgálást kapnak. Az egységes web‐felületen, kiadványokban történő információ közlések egyenlő esélyt adnak a települések színvonalas bemutatására. Járási, közösségi összefogást erősíti. Ezáltal javul a partnerség és együttműködés. Elérhető távolságra hozzuk az információkat, nem kell külön időráfordítással utánajárni. A kis‐irodai szolgáltatásokat bárki igénybe tudja venni. 5.3) intézkedés: TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSA Helyzet: Eddigi tapasztalatok alapján a települések nem minden esetben rendelkeznek megfelelő stratégiával és háttértudással ahhoz, hogy egyes fejlesztések elképzeléseiket megvalósítsák. Sokkal inkább jellemző, hogy a rendelkezésre álló források és a pályázati lehetőségek határozzák meg azokat, a ténylegesen felmerülő szükségletek helyett. Ezen okok miatt tartjuk szükségesnek egy olyan projekt létrehozását, amely több lépcsőben kívánja alkalmassá tenni a térség kulcsszereplőit a valódi célok megvalósítására. A tervezett tanulmány kívánja ezt az alkalmasságot létrehozni a helyi szereplők körében. Probléma: Melyek a fejlesztésre váró területek, milyen térségek közötti és nemzetközi együttműködések jöhetnek létre, a fenntarthatósági szempontok megőrzése érdekében milyen teendők a legfontosabbak, az esélyegyenlőség biztosítására milyen társadalmi csoportokat kell kiemelten bevonni. A megalapozott tervezéshez pontos jelenlegi helyzetfelmérésre, és az igényekre épülő fejlesztési tervekre van szükség. Ennek megalapozásához tanulmány készítése szükséges. Települések ilyen jellegű fejlesztési koncepcióval, dokumentációkkal még nem rendelkeznek. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 52 A vidéki területekbe beruházó Európa

5252


Megoldás: A támogatás célja, hogy a tevékenység eredményeképpen területfejlesztési, program‐ és projekt‐fejlesztési tervek jöjjenek létre, melyek lehetővé és elérhetővé teszik a helyi aktív szereplők számára, hogy a fejlesztéseikhez, programterveikhez megfelelő koncepcióval rendelkezzenek figyelembe véve a multifunding jelentőségét. Településenként különálló tanulmány készül. Legfeljebb 12 településen, legfeljebb 12 db önálló tanulmány segíti a támogatási cél megvalósulását. Eredmény: A tanulmány az alulról jövő építkezés eredménye. Olyan fejlesztések valósulnak meg, amire helyben igény van, és ami a térség fennmaradását, fenntarthatóságát és jövőjét segíti elő. Együttműködés önkormányzatok között és új együttműködési kapcsolatok megjelenése várható. Együttműködés a civil és az önkormányzati szervezetekkel. A projekt várható eredményeit önkormányzatok és maguk a településen élők és dolgozók fogják hasznosítani. Új információk és új tudáshalmazok jönnek létre, melyet mindenki felhasználhat. A településekre elkészült tanulmányokkal hatásosabban lehet települést fejleszteni, a tervek alapjául szolgálnak majd a kisebb nagyobb helyi pályázati projektnek. A projektben települések vesznek részt, közös információáramlás lesz biztosítva.

ÚMVP – III. tengely intézkedései

1.) Falumegújítás és –fejlesztés Helyzet: A térség településeinek többségén található olyan településrész, utcarész vagy porta, amely leromlott állaga miatt az egységes helyi sajátosságokat tükröző utcaképet rontja. Mindez számos leromlott állapotú, védelem alatt nem álló épületet, települési zöldfelületet található, amelyek a település életében fontos funkcióval bírnak (templomok, tájház, családi napközi, sportpályák, egyén szabadidős terek). Mindemellett a szabadidős terek tekintetében a legtöbb település nem rendelkezik megfelelő minőségű, szabványos játszótérrel csak az évekkel‐évtizedekkel ezelőtt kialakított, balesetveszélyes játszótéri eszközökkel felszerelt játszóterekkel.

Probléma: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

53

5353


A térségben működő civil szervezetek önkormányzatok önerőből nem tudják biztosítani ezen beltéri és kültéri közösségi terek fejlesztését. A rendezetlen közterületek, és funkciójukat vesztő épületek rontják az érintett településeken élők életminőségét, komfortérzetét, valamint a település turistavonzó képességét. Jelenlegi állapotukban nem vonhatók be a helyi közösségi élet szintereibe és a turisztikai attrakciókba sem. Megoldás: Az épített környezet fejlesztése, korszerűsítése a településkép javítása érdekében. Az épületek felújítását, fejlesztését, illetve azok meglévő funkciójának erősítését, újakkal való bővítését célzó beruházások támogatása (pl.: helyi piacok létrehozása és fejlesztése). Meglévő közterek, közösségi terek, zöldfelületek gondozásának, fejlesztésének támogatása. Játszóterek, temetőkertek kialakítása és fejlesztése. Eredmények: Kialakul egy térségre jellemző esztétikus településkép, amely növeli az itt élő lakosok települési komfortérzetét. Biztosítja az épített örökség fenntartható használatát és bemutatását. A közösségi terek kialakítása, a helyi emberek számára közösségformáló terekké alakulnak, növeli a települési közösségi aktivitást (meglévő és új programok, rendezvények megszervezését). Elősegíti az idelátogató vendégek által eltöltött időt növelését. Igényt gerjeszt szálláshelyek és egyéb szolgáltatások igénybevételére. A közterületek megújulnak, turisztikai attrakciókba bevonhatóvá válnak. Javul a térségben élő gyermekek szabadidős tevékenységeinek lehetősége. A Falumegújítás és fejlesztés jogcímben támogatásban részesült beruházások jelentősen elősegítették, tájházak felújítását, több településen játszóterek kialakítását és szabványosítását, templomok, közösségi épületek felújítását, valamint a település számára új közösségformáló tér kialakítását is. A települések megújítása és fejlesztése érdekében továbbra is nélkülözhetetlen a további fejlesztési források biztosítása. 2.) Vidéki örökség megőrzése Helyzet: Az egész térség gazdag helyi vagy országos védelem alatt álló műemlékekben. Ezek az épületek egyrészt vallási épületek (templomok, kálváriák, keresztek, stb.), másrészt a soknemzetiségű kultúra eredményeként kialakult épülete (parasztházak, tájházak, stb.). Ezek megőrzése a helyi épített és kulturális örökség megőrzése, a helyi identitástudat, hagyományok erősítése, illetve a turisztikai hasznosítása miatt válik fontossá. Probléma: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 54 A vidéki területekbe beruházó Európa

5454


A védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos legjelentősebb probléma azok igen leromlott állapota, állaguk folyamatos romlása. Karbantartásuk évek, vagy akár évtizedek óta elhalasztott feladat a legtöbb településen a rendelkezésre álló források hiánya miatt. A másik probléma az épületek bemutatásának, megismertetésének alacsony intenzitása. A templomok, tájházak általában kulcsos emberekkel nyithatóak, akiket nehéz megtalálni. Az információk nem vagy nehezen hozzáférhetőek (főként a térségen kívül), és nem jól kommunikáltak. Megoldás: A helyi vagy országos védelem alatt álló épületek állagmegóvására és környezetük rendezésére irányuló fejlesztések támogatása. A helyi, hagyományos kultúra bemutathatására alkalmassá tételük vagy alternatív funkcióval, közösségi térré való alakításuk. Biztosítani kell az épített örökség népszerűsítését térségen belül, és főként azon kívül, melyhez hatékony kommunikációra van szükség. Mindemellett megismertetésük kiemelt eszköze lehet a tanösvények kialakítása, információs táblák, irányító táblák és feliratok kihelyezése. Eredmény: A térségben található helyi vagy országos védelem alatt álló épületek, építmények megújulnak. Ezáltal biztosíthatóvá válik nemcsak az épületek, hanem az általuk bemutatott soknemzetiségű kulturális hagyományok megőrzése, ápolása, Mindez kedvezően hat a települési közösségek identitástudatának erősítésére, valamint a turisztikai vonzerő fejlesztésre is. A Vidéki örökség megőrzése jogcím keretében nyújtott támogatások ez idáig templomtér rekonstrukcióra, tájházak felújítására, templomok állagmegóvást szolgáló felújítására adtak lehetőséget. A térség védelem alatt álló épület és építmény állománya azonban indokolja a további fejlesztési források biztosítását.

3.) Turisztikai tevékenységek ösztönzése Helyzet: Jelenleg a térség táji‐természeti és kulturális adottságaiból adódóan számos vonzástényezővel rendelkezi, amely az ideérkezők számára érdeklődésre tart számot. A turizmushoz közvetlenül kapcsolódó kölcsönzői, szállítási, programszervezői tevékenységek elhanyagolhatóak. Elhanyagolhatóak a vállalkozások turisztikai szolgáltatásai is. A térségben hiányzik a camping, a speciális tábor szálláshely szolgáltatás és a csoportok részére üzemelő ifjúsági szálláshelyek felszereltsége egy – két kivételtől eltekintve hiányosak, vagy nem üzemelnek. Jelenleg a térség gazdasági, turisztikai, kulturális, nemzetközi stb. folyamatai és kapcsolatépítői akciói ad hoc jelleggel zajlanak. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

55

5555


A promóció, reklám, információ hiányos, látnivalók, programok kiajánlása rossz, gyenge a világhálón való jelenlét, nincs térségi tudat, arculat és imázs. A térséget jelenleg a marketing alacsony szintű szervezettsége jellemzi, a tevékenység esetlegesen kiadványok megjelenítésére és vásárokon való megjelenésre, valamint rendezvények szervezésére korlátozódik. Probléma: A meglévő szálláshelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek a mai kornak megfelelő szolgáltatói színvonallal. A természeti adottságokhoz kötődő sportokra lenne kereslet más területekről, de ehhez nincs kialakított infrastruktúra. A szolgáltatások hiányában az ide érkező látogatók itt tartózkodási ideje rövidebb. Nem tudnak kerékpárt, csónakot, sátrat, idegenvezetőt stb. bérelni. Nem megoldott a szállítás sem, ugyanis a legtöbb személyszállítási vállalkozó csak esetenként áll rendelkezésre, nem nyújt folyamatos elérhetőséget. A meglévő táborhelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek a mai kornak megfelelő szolgáltatási színvonallal. A campingek egy része nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, ill. kapacitással, vagy nem is üzemel rendesen. Az ifjúsági szálláshelyek száma kevés. Nincs összefogott és egységes térségi megjelenés, nincs megfelelő koordináció. A koordináció hiányában a jó kezdeményezések is idő után ellaposodnak. Számos esetben párhuzamosan futnak egymás mellett kezdeményezések. Probléma, hogy kevés helyen jellemző a célcsoportok szerinti termékfejlesztés, a pozícionálás, és a márkázás. A térségi turizmusában kulcsszerepet betöltő települések pl.: Zebegény, Nagymaros marketing tevékenysége is gyenge, nincs idegenforgalmi referens és turisztikai koncepció. Megoldás: Falusi szálláshelyek létesítésének és fejlesztésének a támogatása. A szolgáltatási színvonal javítása és komfortfokozatának növelése. Új és meglévő szálláshelyek fejlesztése és a falusi vendégfogadás programkínálatának létrehozása. Különféle természetben űzhető sportokat lehetővé tevő infrastruktúra kialakítása. Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával a rekreációs szolgáltatások kifejlesztésének támogatása. Eszközkölcsönzési (kerékpár, hajó, sátor, campingfelszerelés, stb.) lehetőségek támogatása. Lovas, vadászati, horgász, borász szolgáltatás fejlesztése. Ifjúsági szálláshelyek és campingek, táborok létesítésének és fejlesztésének támogatása. Térségi PR marketing, térségi infópontok, kiadványok, szórólapok, útvonal térképek, kézikönyvek. Térségi tudat, arculat és imázs felépítése, az egységes térségi marketing tevékenység kialakítása. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 56 A vidéki területekbe beruházó Európa

5656


Eredmény: A szálláshely és szolgáltatási színvonal javulása miatt nő a tartózkodási idő (2‐3 napról 4‐5 napra) és ezáltal a vendégéjszakák száma. Új sport és rekreációs infrastruktúra és szolgáltatás létrejötte, melynek következtében javul a vendégek elégedettsége, így visszatérő vendéggé válnak, vagy ajánlják a térséget. Gyermek‐ és ifjúsági táboroztatás infrastrukturális feltételei javulnak, ezáltal a térség népszerű célponttá válik az iskolák, gyerekcsoportok körében. Egy koordináló turisztikai, kulturális iroda kerül kialakításra a térségbe érkezők információval való ellátása érdekében. Ehhez új, frissített kiadványok, térképek, szórólapok, információs táblák kerülnek kiadásra, ezzel bővítve a térség turisztikai marketing anyagait. A turisztikai fejlesztések révén közvetlenül vagy követve bekapcsolódó vállalkozások bevételei növekednek, az önkormányzatok, civil szervezetek új fejlesztési lehetőségekkel bővülnek. A Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímben támogatott beruházások elsősorban a térség falusi szálláshely fejlesztéséhez járultak hozzá. A szolgáltatások további fejlesztéséhez további fejlesztési források válnak szükségessé a térség kiegyensúlyozott turisztikai fejlesztése érdekében. 4.) Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Helyzet: A térségben nagyipari jellegű vállalatok, vállalkozások nincsenek jelen. A térségben ágazati szempontból a legjelentősebb a mező‐ erdőgazdaság. A mezőgazdaság terén több évtizedes hagyományai vannak a bogyós gyümölcs termesztésnek és feldolgozásnak. Így elsősorban a mezőgazdasági profillal rendelkező mikro‐kis és középvállalkozások jellemzőek, akik beszűkült piaci lehetőségek miatt komoly lemaradást mutatnak eszközfelszereltség, munkaerő felvevő képesség és a versenyképesség terén. Mindemellett a térségben jelentős a munkanélküliség. a vállalkozások másik része a szolgáltatás oldalon jelenik meg, akik a turizmus és a helyi kereslet egyre beszűkülő lehetőségei miatt vannak nehéz helyzetben. Probléma: A vállalkozói szektor fejlődőképessége korlátozott, a szűkösen rendelkezésre álló tőke, a folyamatosan amortizálódó eszközpark és a jelenleg is kevés piaci lehetőség következtében. A vállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások kevésbé ismertek, megismertetésük kevés csatornán és alacsony színvonalon folyik. A térségi vállalkozók és szolgáltatók között nem elégséges mértékűek a partneri kapcsolatok. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 57 A vidéki területekbe beruházó Európa

5757


Megoldás: A térségben új, illetve működő mikro‐vállalkozások létrehozásának, beruházásainak, műszaki‐technológiai fejlesztésének támogatása, ezáltal biztosítva a magas hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások előállítását. Munkahelyteremtő és hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztató beruházások támogatása. Helyi piacok létrehozása meglévőek kibővítése. A helyi termékek, szolgáltatások és helyi piacok térségi marketingjének fejlesztése. Partnerségi kapcsolatok ösztönzése, kialakítása. Eredmény: A fejlesztések eredményképpen a térség vállalkozásainál megvalósulnak olyan jellegű fejlesztések, amelynek eredményeképpen az általuk előállított termékek és szolgáltatások piacon való megjelenésének aránya jelentősen növekszik mind a térségen belül, mind azon kívül, így erősödik versenyképességük és bevételeik is növekednek. A munkahelyteremtő képességük pedig a bevételek növekedését követően válik lehetővé. A Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímben főként a meglévő, működő vállalkozások üzlethelységeinek felújítására és eszközállományuk korszerűsítésére került sor.

III.4. A HVS‐ben megjelenő környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok III.4.1. A HVS‐ben megjelenő környezeti szempontok Hivatkozva a helyzetelemzésben foglaltakra a Börzsöny‐Duna‐Ipoly térsége gazdag természeti értékekben, mivel területének döntő többségét természetvédelmi oltalom alatt álló erdő területek borítják, amelyek ‐ számos természeti értéket jelentő ‐ növény és állatfaj számára biztosítanak élőhelyet. A térség természetföldrajzi elhelyezkedéséből és a gazdaságföldrajzi adottságaiból adódóan térszerkezete nagykiterjedésű, összefüggő természet közeli állományokból áll, amely kedvező életkörülményeket teremt a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Az ipari tevékenysége igen alacsony térségi jelenléte miatt, valamint a csekély mértékű közúti forgalom következtében a környezetszennyezés minden környezeti elem tekintetében csekély. Az egyetlen jelentős szennyező forrás a mezőgazdasági tevékenységek (műtrágyázás, növényvédő szerek használata, nem megfelelő agrotechnikai módszerek eredményezte talaj degradáció) okozta talajszennyezés, illetve a települési illegális hulladéklerakásból származó talaj‐ és vízszennyezés, így a környezeti elemek állapota jónak, tekinthető. A térségben használt fűtéstechnológiák tekintetében a leggyakoribb a gázfűtés, azonban egyre jelentősebb mértékben visszatérő a fa, illetve széntüzelésű fűtés, amely jelentősen növeli a levegőszennyezettségét, valamint nem fenntartható energia felhasználásnak tekinthető. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

58

5858


A tájhasználati módok tekintetében erdő – szántó ‐ gyümölcsös hármas a leggyakoribb felhasználási mód, melyek fenntarthatósága alapvető fontosságú a térség gazdasági és környezeti fenntarthatósága érdekében. A HVS egyre nagyobb figyelmet fordít ‐ célkitűzésein, intézkedésein, tehát a forrásaiból támogatható tevékenységeken keresztül‐ a környezeti szempontoknak, környezettudatos fejlesztéseknek, azaz az olyan jellegű fejlesztés, mely előtérbe helyezi a környezet védelmét, lehető legkisebb mértékű szennyezését, a megújuló és bioenergia hasznosítását, a helyi termék előállítása során keletkező melléktermékek újrahasznosítását, mennyiségének csökkentését és a helyi termékek környezetbarát előállítását és csomagolását. A korábbi stratégiákhoz képest több intézkedést fogalmaz meg, amelyek környezet‐ és természetvédelmet szolgálják, ezek az alábbiak:  a helyi termékek és helyi szolgáltatások fejlesztése során (1. intézkedés) kritériumként szerepel minimum 1 környezettudatosságot szolgáló elem beépítése;



a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló fejlesztésekben (2. intézkedés) meg kell, hogy jelenjen szelektív hulladékgyűjtés vagy megújuló energiahasznosítás;



falunap keretében (3. intézkedés) „Egészségszigetet” kell biztosítani;



a 5. intézkedés környezetvédelmi és természetvédelmi akciók (ismeretterjesztő előadások) támogatását teszi lehetővé, ahová a település lakosságának legalább 5%‐ át be kell vonni;



a megújuló energia hasznosítás területén (6. intézkedés) olyan kisberuházások támogathatók, amelyek a költségeket hosszú távon csökkentik, amelyek a jelenlegi fűtési költségeket legalább 30%‐ban csökkentik, vagy amelyek kompakt izzós világítás LED‐es világítással történő felcserélésére irányulnak;



Szintén a megújuló energia hasznosítás területén (7. intézkedés) támogatás vehető igénybe olyan bemutató utak, helyek bemutatásra, amelyek esetében legalább három megújuló energia fajtát vagy legalább két energiahatékonyságot javító beruházási elem is bemutatásra kerül. Továbbá támogathatók energiahatékonyságot bemutató helyekről készült kiadványok;



A térségi tervek, tanulmányok támogatása estében a támogatás célja, hogy olyan területfejlesztési területfejlesztési, program‐ és projekt‐fejlesztési tervek jöjjenek létre, melyek lehetővé és elérhetővé teszik a helyi aktív szereplők számára, hogy sikeresen pályázzanak, a pályázatokhoz megfelelő koncepcióval rendelkezzenek figyelembe véve a multifunding jelentőségét. Ezeknek a terveknek, tanulmányoknak részei lehetnek a környezet‐ és természetvédelem térséget érintő kérdései is.


59

5959


Összességében elmondható, hogy az átdolgozott HVS tíz megfogalmazott intézkedéséből, 6 tartalmazza a környezettudatos fejlesztések megvalósításának lehetőségeit.

III.4.2 A HVS‐ben megjelenő gazdasági szempontok Prosperáló vidéki gazdaság: Elősegítjük a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a mezőgazdasági és egyéb helyi termékek és a helyi szolgáltatások stabilitását és kiszámíthatóságát; Integrált termékpolitika: a termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya inkább a tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába mutat; Decentralizált vidékfejlesztés: elősegítjük az intézkedésekkel a vállalkozások sokszínűségét, verseny‐egyenlőségét a térségünkben lévő meglévő vagy kialakuló vállalkozások számára, figyelve a ténylegesen helyben vagy térségünkben lévő vállalkozások meglétére, amely alapvető szempont pályázóinknál; „Termelj helyben, fogyassz helyben”: Elősegítjük a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogatjuk a helyi élelmiszer‐termelést és forgalmazást; lehetővé tesszük a termékházak biztosításával, a turisztikai – vendéglátó ipari szolgáltatóknál is megjelenő helyi termékek előnybe részesítését célként fogalmazzuk meg, a hagyományőrző Falunapokon a helyi termékesek egyre nagyobb számban való kitelepülésének lehetőségét biztosítjuk az ehhez kapcsolódó intézkedéseknél; „Dolgozz helyben vagy a térségünkben”: Elősegítjük a helyben foglalkoztatást, figyelve a fiatalokra, az 50 éven felüliekre, a GYES‐ről visszatérőekre, akár 4 órás foglalkoztatással is; a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogatjuk a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését; Diverzifikált vidéki kínálat: Célkitűzéseinkkel, intézkedéseinkkel elősegítjük az egyedi minőségű termékek előállítását a helyi termékek fejlesztésével;

Minőségi termékek, innováció: Elősegítjük a helyi termék – helyi szolgáltatásfejlesztésben az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi termelést; a megújuló energia megjelenését – előnyben részesítését egyre több helyen; Térségen belüli termelési együttműködések: Erősítjük a térségen, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók, az eladók egymás közti kereskedelmi kapcsolatok kialakítását, és egy ‐ egy településen a már meglévő javítását.


60

6060


III.4.3. A HVS‐ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok Helyi ökoszociális érdekeltség és társadalmi felelősségvállalás: Célkitűzéseink a helyi közösségek érdekeit szolgálják, települési – térségi – térségek közötti – nemzetközi együttműködéseket támogatják. Elősegítik a településen belül az önkormányzat, a nonprofit szervezet, a vállalkozó, a magánszemély és nem utolsó sorban az egyház egymásra találását. Társadalmi méltányosság: Több intézkedésünk hozzájárul a vidéken élők megélhetésének javításához a vállalkozóvá válással,a helyi vagy térségen belüli foglalkoztatás előírásával, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkótatásával; Tudásalapú vidékfejlesztés: Munkánkkal, célkitűzéseinkkel, intézkedéseinkkel segítjük az ügyfeleinket, hogy hozzáférjenek az információkhoz és a tudáshoz, amellyel előrébb tudnak lépni. Segítjük a térségen belüli együttműködésekkel a helyi szellemi kapacitások és szolgáltatások kiépítését; Társadalmi kohézió: Azzal, hogy közösen alkottuk és alkotjuk meg stratégiánkat, hogy közösen tervezzük meg a fejlesztési irányokat, segítjük azt, hogy a vidéki közösségeink saját maguk meg tudják alkotni jövőképüket, identitásukat a Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület stratégiájából kiindulva. Segítjük, hogy a városból kiköltözők ne „gyüttment”‐ként éljék településeinken az életüket, hanem ők is egyenrangú társai legyenek a vidék életének. Szolidaritás, területi kohézió: A stratégiánkban megfogalmazott célokkal, intézkedésekkel elősegítjük a termelő, előállító – fogyasztó egymásra utaltságát, a helyi közösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását; Nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség: Stratégiánkat áthatja a nők, a gyermekek, a fiatalok, az idősek és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása. Hiszen ezt a célt már több önként végzett munkában, eddigi kiírásoknál magasabb pontszámmal történt értékeléssel mindig szem előtt tartottuk. Társadalmi részvétel: Munkánkkal, eddigi tevékenységünkkel, a most végzett stratégia felülvizsgálattal, és további minden megnyilatkozásunkkal segítjük a helyi – térségen belüli közösségeink civil és szakmai szervezeteink részvételét a vidékfejlesztési döntéseknél, támogattuk és támogatjuk az önszerveződéseket.

III.5. A HVS‐ben felírt HPME‐k a következő két csoportra oszthatók 1. A LEADER forrással párosított HPME‐k a LEADER Intézkedési Terv szerint. 2. A forrással nem párosított HPME‐k, HVS‐hez illeszkedő nem LEADER forrásból támogatott intézkedések.


61

6161


IV. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések IV.1. Nyilvánossági intézkedések, projektötlet‐gyűjtés A HVS felülvizsgálat nyilvánosságát elnökségi ülések, térségi fórumok, munkamegbeszélések és egy közgyűlés biztosították (lásd 5. táblázat), annak érdekében, hogy minél hatékonyabban végezhessük el a HVS összeállításának munkálatait, valamint, hogy folyamatosan biztosítsuk az időszaki felülvizsgálat nyilvánosságát és véleményezhetőségét. Minden esetben elkészültek a rendezvényről készült meghívók, az elhangzottakat összefoglaló jegyzőkönyvek és az érdeklődőket felsoroló jelenléti ívek. A tájékoztató rendezvényeken lehetőséget biztosítottunk a megfogalmazott intézkedések véleményezésére, azok kiegészítésére vagy éppen szűkítésére. A rendezvényeken résztvevők számos konstruktív javaslattal segítették a HVS és azon belül az intézkedések kialakítását. A személyes konzultációt, egyeztetést biztosító rendezvények mellett, rendszeresen biztosítottuk a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos tájékoztatást, ennek csatornái voltak az egyesület hivatalos honlapja (www.borzsonyleader.hu), hírlevelek, és a Facebook közösségi oldalon való közzétételek, megosztások. A HVS felülvizsgálat talán legfontosabb nyilvánosságot érintő intézkedése a Projektötlet gyűjtés volt, amely lehetőséget biztosított a térségi szereplők számára, hogy megfogalmazhassák vidékfejlesztéssel kapcsolatos fejlesztési igényeiket. Az Egyesület a 2013‐as LEADER program megalapozásához kétszer (2012. augusztus, 2013. március) szervezett projektötlet gyűjtést, mely az alábbi (ábrákon szemléltetett) eredményekkel zárultak (kiemelve a települési, a különböző szférák aktivitását). A települések aktivitásáról a 2012‐es projektötlet gyűjtés alkalmával elmondható, hogy a 17 térségi településből 6 település nyújtott be fejlesztési ötletet, a legnagyobb számban és ezzel legaktívabb településként Nagymaros és Szob. A következő 2013‐as benyújtási lehetőség alkalmával már jelentősebb volt az aktivitás a résztvevő települések számát tekintve, mivel ekkor már 9 település kapcsolódott be a térség fejlődését érintő tervezésbe. A legaktívabb település itt Vámosmikola volt. Összességében a települési aktivitás közepesen jónak mondható mivel a térségi települések kb. fele jelezte fejlesztési igényeit. A legaktívabb települések voltak Vámosmikola, Nagymaros és Szob. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 62 A vidéki területekbe beruházó Európa

6262


16

10

15

14

14

11

12

8

8

6

6

6 4

2

2

Ki sm ar os

y ön Na gy bö rz s

Ze b

eg én y

m ik ol a Vá m os

Na gy m ar o

Sz ob

s

0

6363

13. ábra – A 2012‐ben benyújtott projektötletek darabszáma, településenkénti megoszlása

45 40 35 30 25 20 15 10

9 6

5

5

5

4

4

3

2

2

1

Ke m en ce Ös sz es en :

Sz ob

Na gy m ar Be os rn ec eb ar át i Kó sp al la g

m ik ol a Ki sm ar Na os gy bö rz sö ny Ze be gé ny

0

Vá m os

41

14. ábra – A 2013‐ben benyújtott projektötletek darabszáma, településenkénti megoszlása

Térségi szereplők (szférák) aktivitása terén 2012‐ben a civil szféra jelezte legnagyobb számban fejlesztési igényeit, őket követték a közszféra szereplői. A magánszféra kismértékben ugyan, de aktívabb volt a vállalkozóinál. A következő időszak alkalmával a civil‐ és közszféra vezető szerepe az aktivitás terén továbbra is megmaradt, a magán és vállalkozói szféra esetben, azonban megfordult az érdeklődés mértéke a vállalkozói szféra javára. Összességében a legtöbb ötletet, fejlesztési igényt a civil szféra jelezte, valamint aktívak voltak a közszféra szereplői is. Ettől lemaradva, de jelen vannak a vállalkozók és a magánszemélyek is. Ennek a tagozódásnak az oka lehet a támogatási forrás adta kedvező támogatási intenzitások (civil, önkormányzat esetén 100%). A vállalkozói‐ és magánszféra esetében pedig (az alacsonyabb támogatási intenzitások ellenére) rendelkezésükre álló tőke hatékony felhasználásának lehetősége lehet. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 63 A vidéki területekbe beruházó Európa


70

62 60 50 40 30

28 17

20

6464

11 6

10 0

Civil szféra

Köz szféra

Magán szféra

Vállakozói szféra

Összesen:

15. ábra – A 2012‐ben benyújtott projektötletek darabszáma, szféránkénti megoszlása

45

41

40 35 30 25 20 15

14

12

11

10

4

5 0

Civil szféra

Köz szféra

Vállakozói szféra

Magán szféra

Összesen:

16. ábra – A 2013‐ban benyújtott projektötletek darabszáma, szféránkénti megoszlása

IV.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2007‐ben alakult meg, 17 település (összesen 24 ezer lakos) bevonásával. Már a megalakulás óta fő célunk volt, hogy küzdjünk a településeken egyre jobban elterjedő elidegenedés ellen és találjuk meg újra egymást települési‐ majd térségi szinten, azaz építsük a települések, térségi szereplők közötti helyi és nemzetközi partnerséget. Az együttműködés kialakítását az eddigi tevékenységek közül a térségben rendezett falunapok, helyi termékes rendezvények, az országos és regionális rendezvények (Magyar Vidék Napja, Leader Expo, Hungaroring Feszt, stb.), valamint, nemzetközi (Finn‐Észt‐Román‐Szlovák‐ Magyar) kapcsolat kiépítése jelentette, melynek célja a fiatalok vidéken tartása, fiatal családok segítése. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

64


A helyi kapcsolatokat erősítették segítették továbbá az Egyesület saját pályázatai is (mind a gyerekek, mind a felnőtt korosztály körében). Segítettünk önként vállalt feladatokkal többek között a térségünk látnivalóit, szálláshelyeit, vendéglátó helyeit bemutató kiadvány elkészítésével, amelyet az országban több Tourinform irodában ingyenesen rendelkezésére bocsájtottunk az érdeklődők, az ide utazók számára. Segítettünk az álláskeresőknek és az állást kínálóknak az egymásra találásban, kiemelten a fiatalok, az 50 éven felüliek és a megváltozott munkaképességűekre fókuszálva. Zöld Forrás segítségét igénybe véve az egyesület területén minden iskolában játékos Természet – környezetvédelmi beszélgetéseket tartottunk, bevonva a Duna‐Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi oktatóit. Ezen tevékenységek eredményeként olyan kapcsolat alakult ki a települési önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel, magánszemélyekkel, melyek a térség társadalmi‐gazdasági és kulturális fejlesztését hatékonyan elősegítik.

Az Egyesület további delegált feladatainak keretében, az ÚMVP III. és IV. (LEADER) tengely helyi koordinálásán keresztül‐ már nemcsak az együttműködés további megtartását és erősítését segítette elő, hanem a térség tényleges fejlődéséhez és fejlesztéséhez is hozzájárult. Ennek első eleme volt a 2008‐ban elkészült első Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, mely ténylegesen megfogalmazta azt a jövőképet, célkitűzéseket és konkrét megoldási javaslatokat, melyek együttesen szolgálták annak elérését, hogy mozgósítsa a térség gazdasági és társadalmi erőforrásait a gazdaság fejlesztése, a társadalomépítés és az élhetőbb táj érdekében. A HVS ezáltal egy komplex megvalósítható programot adott a vidékfejlesztési célkitűzések III. és IV.‐ tengelyben megjelölt célok elérése érdekében.

A HVS‐ben megfogalmazott célok tényleges megvalósítását és a pályázatok benyújtását (III. tengelyben és IV. tengelyben) szakmailag a térség több településén tartott fórumokkal, a benyújtási időszakban konzultációs lehetőségekkel, valamint a szükséges dokumentumok folyamatos közzétételével biztosította az Egyesület. Mindezek eredményeképpen eddig a III. tengely és a IV. tengely vonatkozásában összesen 100 nyertest hirdethettünk közel 750 000 000 Ft fejlesztési forrás biztosításával.

Hamarosan újabb nyerteseket köszöntetünk a falumegújítás és a vidéki örökség 3. körös támogatási kérelmet benyújtók között. A LEADER 3. köréhez kapott kiegészítő fejlesztési forrás lehetővé teszi, hogy több mint 1 milliárd Ft‐al járultunk hozzá munkánkkal megalakulásunk óta a térségünk fejlődéséhez. A már megvalósult, illetve jelenleg megvalósuló fejlesztések, melyek együttesen szolgálják: a helyi termékfejlesztést, azaz a gazdaság fellendülését, a kézműves hagyományok elsajátítását, a települések sportlétesítményeinek fejlesztését, azaz a térségben élő fiatalok sport és szabadidős tevékenységeinek kielégítését, a térségi polgárőr egyesületek eszközfejlesztését vagyis a lakosság biztonságérzetének megteremtését. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 65 A vidéki területekbe beruházó Európa

6565


Az Egyesület jelenlegi új Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájával is a biztosítani kívánja a térség közösségeinek összetartozását, új partneri kapcsolatok kialakításával, illetve a meglévők erősítését. Nagy hangsúlyt fektet a települések megváltozott helyzetének figyelembevételével az új fejlesztési igények beépítésére annak érdekében, hogy a tényleges térségi jellegzetességeken alapuló alapdokumentum születhessen. Az 5 megfogalmazott célkitűzéseken és a hozzájuk kapcsolódó 10 intézkedésen keresztül a fejlesztési igények széles köre valósulhat meg, a helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése, helyi közösségek szabadidős tevékenységeinek fejlesztése, életminőség javítása, illetve közösségi aktivitás növelése, és a megújuló energia ill. a természet és környezetvédelem témakörökben. A HVS lehetőséget biztosít a különböző szférák közötti együttműködésre, az innováció növelésére, és a hálózatépítésre. A HVS felülvizsgálat idején folyamatosan biztosítottuk a készülő dokumentummal kapcsolatos tájékoztatást és véleményezhetőséget, a honlapunk folyamatos frissítésével, az egyesület facebook oldalán elhelyezett információkkal. Mindemellett összesen 3 alkalommal tartottunk elnökségi ülést, és 2 alkalommal fórumot, ahol szintén biztosítottuk a térségünkben élők számára a tervezésbe való bekapcsolódást, az új információk közzétételével és a javaslat‐ és észrevétel tételi lehetőségre. Az új HVS olyan alapdokumentum lesz, amely a helyi erőforrásokra a helyi eszközökre támaszkodva, kívánja egyre hatékonyabbá tenni a gazdaságfejlesztést és ennek megerősödésén keresztül a közösségfejlesztést. Kiemelten kezeli a térségen belüli a térségek közötti és a nemzetközi együttműködések fontosságát, központi szerepet kíván betölteni az információk eljuttatásának lehetőségét kidolgozva minden hozzánk fordulónak. Egyesületünk a 2013‐as HVS‐ében már információ és cél szinten is megjeleníti a 2014 – 2020‐ as tervezési időszakra való felkészülést, megosztja az érdeklődőkkel a legfontosabb tudnivalókat. Egyesületünk a továbbra is segítséget kíván nyújtani a projekt adatlapok megfelelő kitöltéséhez, az ehhez kapcsolódó mellékletek csatolásához, a pályázati anyagok, hiánypótlások, kifizetési kérelmek és monitoring adatszolgáltatás anyagainak átnézésében. Nyomon kívánja követni a jövőben benyújtandó pályázatok megvalósítását, belső monitoring elkészítésével, fontosnak tartjuk továbbá a térségi szereplőkkel való folyamatos kapcsolattartást. Segítséget nyújt, és jó ötletek halmazát összerakva élére áll az alulról jövő kezdeményezéseknek, hisz csak összefogva tudjuk a meglévő stratégiát megvalósítani, illetve elkészíteni a következő tervezési időszakra a megfelelő HVS‐t.


66

6666


V. HVS mellékletek 1. HVS LEADER terv mellékletei 1.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek

6767

A nyilvánosságot biztosító, személyes egyeztetést és konzultációt lehetővé tevő rendezvények: Időpont

Megnevezés

Helyszín

Jelenlévők (fő)

Igazoló dokumentumok

2013.03.21

Térségi Fórum

Szob, Munkaszervezet iroda

6

Meghívók, Jegyzőkönyv, Jelenléti ív

2013.03.27

Munkamegbeszélés


3


2013.04.02

Elnökségi ülés (nyilvános)


8


2013.04.04

Munkamegbeszélés


4


2013.04.05

Elnökségi ülés (nyilvános)


5


2013.04.05

Térségi Fórum


8


2013.04.10

Elnökségi ülés (zárt)

Ipolytölgyes, IKSZT ház

10


2013.04.10

Közgyűlés

Ipolytölgyes, IKSZT ház

30


5. táblázat – Nyilvánosságot biztosító rendezvények Az Egyesület elektronikus úton is folyamatos tájékoztatást nyújt a HVS felülvizsgálat és a LEADER pályázati lehetőség aktuális információiról, ennek elérhetőségei az alábbiak: http://www.borzsonyleader.hu/aktualis http://www.borzsonyleader.hu/tartalom/leader http://www.borzsonyleader.hu/dokumentumtar/32 http://www.borzsonyleader.hu/docs/vegleges_HVS_2011.pdf Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa

67


Az alábbi négy táblázat a 2012‐ben és 2013‐ban benyújtott Projektötlet gyűjtés eredményeit mutatja a benyújtott projektötlet adatlapok szféránkénti és településenkénti megoszlásával.

darabszám

arány

Civil szféra

28

45%

Köz szféra

17

27%

Magán szféra

11

18%

Vállalkozói szféra

6

10%

Összesen:

62

100%

Település

darabszám

arány

Nagymaros

15

24%

Szob

14

22%

Vámosmikola

11

18%

Zebegény

8

13%

Nagybörzsöny

6

10%

Kismaros Több települést érintő Összesen:

6

10%

2

3%

62

100%

6868

6. táblázat – Projektötlet gyűjtés eredményei 2012‐ben (szféránként) 7. táblázat – Projektötlet gyűjtés eredményei 2012‐ben (településenként)

darabszám arány (%)

Civil szféra

14

34

Köz szféra

12

29

Vállalkozói szféra

11

27

Magán szféra

4

10

Összesen:

41

100

Település

9 6 5 5

arány (%) 22 15 12 12

4

10

4 3 2 2 1 41

10 7 5 5 2 100

darabszám

Vámosmikola Kismaros Nagybörzsöny Zebegény Több települést érintő Nagymaros Bernecebaráti Kóspallag Szob Kemence Összesen:

8. táblázat – Projektötlet gyűjtés eredményei 2013‐ban 9. táblázat – Projektötlet gyűjtés eredményei 2013‐ban


68


1.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció A Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület területén a LEADER 3. körében rendelkezésre összesen 239.742.705 Ft áll rendelkezésre. LEADER forrás (138/2012. (XII.17.) IH kölemény alapján

6969 Lekötött forrás Összesen Gazdaságfejlesztés

Szolgáltatásfejlesztés

euró

euró

euró

1 449 664

295 468

334 002

euró

Rendelkezésre álló szabad forrás összesen

euró

629 470 820 194

Ft 239 742 705

10. táblázat – Rendelkezésre álló források


69


1.3. A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok Lásd 2.5 melléklet

1.4. Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)

7070

1. térkép – Börzsöny‐Duna‐Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület területe 2. térkép ‐ A Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség aktív lakosságának aránya (forrás: TEIR) 3. térkép ‐ A Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség munkanélküliségi rátája (Forrás: TEIR)

1.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai) 1. ábra ‐ A Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség földhasználati módja (Forrás: KSH, 2009) 2. ábra – A Börzsöny‐Duna‐Ipoly településeinek népessége (forrás: KSH, 2012.) 3. ábra ‐ A Börzsöny‐Duna‐Ipoly térség népességének korszerkezete (forrás: TEIR) 4. ábra ‐ Iskolai végzettségek aránya (forrás: KSH, 2011) 5. ábra – Beérkezett kérelmek száma 6. ábra – Támogatásban részesült kérelmek száma 7. ábra – Jóváhagyott támogatási összegek (jogcímenként) 8. ábra – Beérkezett kérelmek száma 9. ábra – Támogatásban részesült kérelmek száma 10. ábra – Jóváhagyott támogatási összegek (jogcímenként) 11. ábra – Beérkezett kérelmek száma 12. ábra – Jóváhagyott támogatási összeg 13. ábra – A 2012‐ben benyújtott projektötletek darabszáma, településenkénti megoszlása 14. ábra – A 2013‐ben benyújtott projektötletek darabszáma, településenkénti megoszlása 15. ábra – A 2012‐ben benyújtott projektötletek darabszáma, szféránkénti megoszlása 16. ábra – A 2013‐ben benyújtott projektötletek darabszáma, szféránkénti megoszlása 1. táblázat – HVS fő prioritásai 2009 2. táblázat – HVS fő célkitűzései 2011 3. táblázat – SWOT elemzés 4. táblázat ‐ A HVS fő célkitűzései és intézkedései 5. táblázat – Nyilvánosságot biztosító rendezvények 6. táblázat – Projektötlet gyűjtés eredményei 2012‐ben (szféránként) 7. táblázat – Projektötlet gyűjtés eredményei 2012‐ben (településenként) 8. táblázat – Projektötlet gyűjtés eredményei 2013‐ban 9. táblázat – Projektötlet gyűjtés eredményei 2013‐ban 10. táblázat – Rendelkezésre álló források


70


1.6. A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája  Magosfa Alapítvány (2010.): Az Alsó‐Ipoly menti települések Környezetileg Megalapozott Turisztikai Terve  Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (2006.): Területfejlesztési operatív program 2007–2013  Klein Marianna (2006.): A népesség egészségi állapotának és életminőségének javítása  A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére – DATOURWAY projekt  A fenntartható turizmus fejlesztése az Alsó‐Ipoly mentén c. tanulmányterv Vizsgálat és stratégia (2011.)  Közép‐Magyarországi Regionális Népegészségügyi jelentés (2009.)  Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (2008.) Helyi Vidékfejlesztési Iroda – ÚMVP  HVS felülvizsgálathoz kapcsolódó kommunikációs stratégia (Forrás: A Börzsöny‐Duna‐ Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület belső anyaga, a Kommunikációs tréning szakmai tájékoztatója alapján, 2011.)  www.ksh.hu

1.7. Fenntarthatósági alapelvek A Börzsöny‐Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület helyi vidékfejlesztési stratégiája hozzájárul a helyi fenntarthatósághoz, azáltal, hogy előtérbe helyezi a térség hagyományait, a térségben előállított helyi termékek előállítását, a térségi hagyományok, néprajzi ismeretek fennmaradását, célirányosan tervezi a természet‐ és környzetvdelem fontosságát, szolgálja a térségen belüli együttműködést, tervez a térségek közötti és nemeztközi együttműködések térségünkre gyakorolt pozitív hatásával, és előre mutató képet ad a térség fejlesztési céljaira vonatkozóan. A stratégiánk megvalósítása a fenntarthatósághoz az alábbiak szerint járul hozzá:



globális fenntarthatósághoz kapcsolódóan olyan fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani, melyek helyi termékek előállításához kapcsolódnak, ezzel elkerülve, csökkentve a globális környezetszennyezés egyik legjelentősebb elemét képező szállítmányozási költségeket, nem kívánunk olyan szolgáltatásokat támogatni, melyek a környezet negatívan érintik, így pl. erdei motoros pályák kialakítását. A képzések, tanulmányok, természet – környzetvédelmi akciók terén elvárjuk kérelmezőinktől, hogy a környezetvédelmi kérdésekre is térjenek ki;


71

7171




az ökoszociális vidékfejlesztés terén a helyi termékek előállításának kiemelkedő támogatásával célunk, hogy a termelők a mezőgazdasági alapanyagaikat maguk vagy összefogásban helyben dolgozzák fel, ezzel helyben növelve a hozzáadott értéket, helyben teremtve munkahelyeket. Ennek az intézkedésnek a kiemel támogatást hozzájárulhat a szerkezetváltáshoz, a fiatalok számára perspektívát teremthetünk ezzel hozzájárulva a mezőgazdasági korstruktúra javulásához is egyben;



a vidéki világ, életmód tekintetében a HVS‐ünk hangsúlyt helyez a sportolási – kulturális lehetőségek bővítésére, az ehhez kapcsolódó infrsturktúra fejlesztésére, a tárgyi eszközök bővítésére;



a HVS‐ünk, a kedvezőtlen adottságú területek magasabb támogatásával hozzájárul a a területi különbségek csökkenéséhez;



a helyi termékek marketingjének fejlesztésével a stratégiánk hozzájárul a hazai, helyben termett, és előállított termékek megismertetéséhez és ezen keresztül hatással van a fogyasztói magatartás, a hazai termékek preferálására, hozzájárul a fenntartható fogyasztási szokások elterjedéséhez.



A környezeti szempontok tekintetében stratégiánk nem érinti negatívan a környezetet, területünkre a nagy üzemi állattartás, a monokultúrás mezőgazdasági tevékenység eddig sem volt jellemző. Stratégiánk nagyban épít az erdős területeinkre, az abban folytatható bakancsos turizmusra, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére. Stratégiánknak nincsen olyan eleme mely a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet erodálásához vezetne.



A helyi termékek kiemelt fejlesztése, marketingjének erősítése figyelembe veszi a helyi erőforrásokat, azok meglétére épít, ezzel figyelembe veszi a környezet korlátozott eltartó képességét. A helyi termékek előállítása egyben hozzájárul a szállítási igények csökkenéséhez is.



A HVS‐ben megjelenő szempontok főként a gazdasági megújulásra, a helyi termékek innovációjára, a helyi gazdasági fejlesztésére épít. A helyi termékek elsődleges támogatásával a „Dolgozz helyben” elv érvényesül, mellyel a térségben az elvándorlás, és a elöregedés folyamata lassítható, illetve megállítható. Az új termékek egyben új munkalehetőségeket is teremtenek, az ehhez kapcsolódó betanítást, és szakmatanulást képzésekkel is segíteni kívánjuk. HVS‐ünk segíti a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogassa a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését;


72

7272




A helyi termékek előállítása terén kiemelt célunk a nagyobb helyi hozzáadot érték elérésre, nem kívánjuk tömegtermékek termelését támogatni, helyette, a magas és megbízható minőségi helyi alapanyagokból előállított prémium termékek (lekvár, pálinka, befőtt, szörp) előállítását szeretnénk ösztönözni. A prémium termékek, és az ezekhez kapcsolódó kísérő intézkedések – helyi termékek marketingje, a helyi termékhálózat létrehozása, a javítja a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát, ezen termékek értékesítési kevésbé hektikus.



A termékvédjegyek, márkák és marketing támogatása elősegíti a diverzifikált vidéki termék kínálat bővítését, a sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek (pl. hungarikum) előállítását. Stratégiánk a kisléptékű és kisüzemi rendszerekre koncentrál, nem vezet a mezőgazdasági vállalkozások indokolatlan koncentrációjához, és elősegíti a vállalkozások sokszínűségét, verseny‐egyenlőségét, de ugyanakkor a vállalkozások összefogását, és közös marketingjét kiemelten kívánjuk támogatni. Ez és helyi termékház kialakítása erősíti a térségen belüli termelési együttműködést, a feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását.



A HVS‐ünkben megjelenő társadalmi szempontok is érvényesülnek, mint sok más hasonló vidéki kistérségnek nekünk is a fiatalok elvándorlásával, a települések elöregedésével kell számolnunk különösen az Ipoly mentén. Ezért stratégiánknak hozzá kell járulnia a társadalmi felelősség vállaláshoz, a hátrányos helyzetű csoportokokat kiemelten kell támogatnunk, az ő számukra szolgáltatások nyújtó szervezetek támogatni kell eszközfejlesztéssel.



Segítse elő, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen, és a helyi, térségen belüli, térségek közötti és nemzetközi közösségek érdekeit szolgálja z együttműködésekkel. Bár a gazdasági fejlesztésünk hozzájárul a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához, de ez nem elegendő, a társadalmi összetartozást is erősíteni kell a térségen belüli együttműködések támogatásával, a sport és kultúra fejlesztésével.



A sport, a kultúra és az együttműködések támogatása mind‐mind erősíti a társadalmi kohéziót. A területfejlesztési tervekbe való bevonása elősegíti az önállóság erősödését, a saját jövőkép kialakítását, a saját települések társadalmi problémáinak felismerését, azonosítását, és az arra választ adó aktív szerepvállalást



A természet és környezetvédelem erősítése célkitűzés és több intézkedés terén is segíti térségünkben az innovativ megközelítést. Stratégiánk minden településnek, minden nemzetiségnek (sváb, szlovák), etnikai kisebbségeknek és minden korcsoportnak nyújt lehetőséget az igazságosság és a társadalmi esélyegyenlőség elvét alapul véve. Stratégiánk kiemelten biztosítja, preferálja a nők, a gyermekek, az idősek és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét.




73

7373


Stragtégiánk nyílt, az tárdsadalmi vitára bocsátottuk, a helyi szereplőket, vállalkozásokat, civil szervezeteket a tervezésbe bevontuk, amit a nagy számú projektjavaslat is jelez. Célunk, hogy ez a társadalmi részvétel ne lankadjon, és lehetőségeink mérten minél több embert vonjuk be a megvalósításba, minél több elképzelést támogassunk!


74

7474

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ

Recommend Documents