ELÖFIZETESI FELHÍVÁS

VI.

B u d a p e s t , 1 8 9 6 . é v i d e e z e m f o e r h ó 24 é a.

évfolyam.

103—104

(544—545)

szám.

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Ai országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedén-e 2 frt 50 kr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) . 1 I l d i út SS. s z á m . Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

Megjelenít m i i e n szériái és s z o i M o i .

ELÖFIZETESI FELHÍVÁS. L a p u n k ezen karácsonyi ü n n e p i s z á m á t 2 0 , 0 0 0 p é l d á n y b a n k ü l d j ü k szét a magyar gazdáknak. Eddigi öt évi m ű k ö d é s ü n k r e a legnagyobb megelégedéssel tekinthetünk vissza, mert törekvéseink iránt a gazdaközönség kezdettől fogva fokozódó m é r t é k b e n nyilvánitotta megelégedését és bizodalmát, a mit a gazdaközönségnek az a páratlan felkarolása bizonyit legjobban, a melyben lapunkat részesitette. Törekvésünknek, sikere: hogy a „Köztelek"

a magyar mezőgazdasági érdekek hű tüköré és pártatlan előharezosa legyen, csakis a gazdaközönség további fokozottabb pártfogásától függ. Hisszük, hogy valamint lapunk a m ú l t b a n becsülettel igyekezett feladatát a m a g y a r mezőgazdaság érdekeinek elömozditása m u n k á j á b a n betölteni és e b b e n a m ű k ö d é s é b e n eredményeket is ért el, ugy a gazdaközönség a jövőben sem fogja pártfogását tőlünk megvonni, sőt a mai folyton súlyosbodó gazdasági helyzetben még nagyobb s z á m b a n fog tömörülni azon zászló köré, a melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a gazdai érdekek elősegítésére kibontott s melynek diadalra juttatása terén hivatalos l a p j á n a k n e m kis része van. Ezért kérjük, ezért reméljük a gazdaközönség szellemi és anyagi t á m o g a t á s á t a jövőre is. L a p u n k b e o s z t á s á b a n a, m ú l t h o z képest semmi változás nincs. Iparkodni fogunk azt „szellemi részében ég külső kiállításában" a folyton fokozódó méltányos igényeknek megfelelöleg tökéletesbiteni. A „Köztelek" lap szervezete a k ö v e t k e z ő :

Lap felügy élő-bizottság: és dr. Hagara Viktor.

gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly

Szerkesztőség: Főszerkesztő és kiadásért felelős: F o r s t e r Géza az O. M. G. E. igazgatója. Felelős s z e r k e s z t ő : S z i l a s s y Zoltán az O. Rf. G. E. szerkesztötitkárja. Társszerkesztő: J e s z e n s z k y Pál. Szakvezetők: Növénytermelés és trágyázás: Kerpely K á l m á n a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet t a n á r a . Kertészet 9«*ifintivélés: Angyal Dezső a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet t a n á r a . Állattenyésztés és táplálás: Monostori Károly a l i a tanára. Gazdasági jog: dr. Szilárd F e r e n c z köz- és váltóügyvéd. Állategészségügy és gyógyászat: dr. H u t y r a osi akadémia tanára. Talajjavítás, vizszaljályozás és rétnvivelés: K v a s s a y J e n ő földmiv. m i n . tanácsos, a m . 1 főnöke. Mezőgazdasági építéssel: Száhlender Gyula a m.-óvári kir. berezegi uradalom építésze. Gazdasági n L e o az orsz. chemiai intézet igazgatója. Gazdasági ipar: Zalka Z s i g m o n d a kassai m. kir. gazd. Igi növénytan (növénybetegségek, magismeret, élettan): Mezey Gyula a magyar-óvári kir. gazdasági akadémia l an és a kártékony rovarok elleni védekezés: J a b l o n o w s k i József az áll. rovartani állomás vezetője, . országos halászati felügyelő. melléklet jelenik m e g a „Baromfiak" Bubinek Gyula az 0 . M. G. E. ügyvezető-titkárja és a országos állattenyésztési főfelügyelő szerkesztésében, zikkeinket, a melyek az összes aktuális kérdéseket felölelik, elsőrendű szakeröink és publilllusztráózióinkat

elsőrendű m ű v é s z e i n k : Vastagh

Géza, Büttner

Hétén,

Gorő Lajos,

Németh Lajos, Zombory

János

készítik. Gabonatudósitásainkat a legnagyobb részletességgel a szerkesztőség állítja e g y b e ; szesztudósitást Goldfinger Gábor szeszgyári hivatalnok ád, a budapesti marhavásárról, valamint a lóvásárról szóló tudósításainkat a székesfővárosi vásárigazgatóság a d j a , a heti vásárok árjegyzését pedig a Központi V á s á r c s a r n o k b a n m ű k ö d ő : „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete" szolgáltatja.

254 munkatársunk nevét lapunk más helyén közöljük. Azt hisszük, hogy a fenti óriási szellemi erő legjobb a j á n l a t a „Köztelek" saját érdekében cselekszik, h a vállalatunkat felkarolja és terjeszti. A

„ K Ö Z T E L E K "

Mai számunk 10 oldal.

részére és a magyar gazdaközönség csak

s z e r k e s z t ő s é g e .

1.832.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HÖ 24.

103—104. SZÁM- 6-IK ÉVFOLYAM.

Felhívás a magyar gazdaközönséghez. . A gazdasági válság nyomása alatt, annak enyhítése érdekében megtartott mult évi III. országos gazdakongresszus és ennek mintegy folytatását, képező idei IY. orsz. gazdakongresszus legfőbb eredménye: a gazdatársadalom szervezkedése,, a gazdasági egyesületek országos szövetségének legutóbb történt megalakításával immár kezdetét , vette. Ez képezi válságos helyzetünkben azt az archimedesi pontot, a melynek létesítésén _ több mind negyedszázad évig hiába buzgólkodott a gazdatársadalom, de a melyre támaszkodva a gazdasági válság enyhítésére irányuló működését a gazdatársadalom önállóan, is a, siker reményével kezdheti meg. Mert a gazdasági egyesületek: országos szövetségének sikeres megteremtése ay gazdatársadalom szunnyadó erőit életre ébresztette és felkeltette az önbizalom mellett egyszersmind a tevékenységi vágyat is, a melynek a gazdasági válság enyhitése érdekében érvényesülnie kell. És szerencséseknek mondhatjuk magunkát, hogy a gazdasági egyesületek országos szövetségében egy. oly, szervezetet sikerült a jövő működés orgánumául megteremtenünk, a mely •idővel "az egész társadalmat magában felölelni hivatva van. De nem elég, hogy a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége szervezetileg csak a papiroson legyen meg, hanem szükséges, hogy annak minden tagja: minden egyes gazdasági,egyesület, érezze fontos hivatását és ne pusztán az udvariasság vagy más mellékes tekintetek vezéreljék a szövetséghez való csatlakozásra, hanem a mezőgazdasági érdekek ügyével való komoly közreműködés törekvése, mert a szövetség maga valóban képes megvalósítani mindama feladatokat, a melyek reá mezőgazdaságunk válságos helyzetének enyhítése tekintetében várnak. Ezek a feladatok pedig éppenséggel nem kicsinyelhetök. A gazdasági egyesületek országos szövetségének legelső és' legsürgősebb feladata a mezőgazdasági életben az önsegély elvét minden vonalon érvényesíteni, az önsegély eszközeit minden téren szervezni. A gazdasági egyesületek ezzel a jelenlegi kulturális feladataik mellett az anyagi boldogulás terén is jelentékeny faktorokká fejlődnek ki. Befolyásukat • nemcsak p u s z t a kérvényezés és javaslattétellel érvényesítik, hanem közvetlenül közre fognak működni a mezőgazdasági helyzet javulására, - : A gazdasági egyesületek eddig is ; fennálló, de a viszonyok következtében nem teljesíthető kötelezettségeiket,' a mezőgazdaság anyagi boldogulásának előmozdítása terén éppen országos szövetségük utján fogják legkönriyebhen és legbiztosabban beválthatni. A termelési, fogyasztási, biztosig ős hitelszövetkezetek alapítása, azok irányítása és fejleáztése nemcsak szép, de fogja képezni, a minek viszont az a hatása sem fog elmaradni,, hogy az egyesüle erősödnek és szellemileg is gyarapodni fognak, magukhoz vonzván működésű] tőlük távol álló gazdaelemekét, befolyásukat kiterjesztvén eddig általuk nem éi elhanyagolt fontos közgazdasági tényezőkre. " E mellett kétségtelen az, hogy az anyagilag és szellemileg megerősödött e télye és befolyása is jelentékeny mértékben fog megnövekedni. A szövete' minden gazdának megáévá kell tenni, és ahhoz hozzá is kell saját tehetsége Hogy az újonnan létesített .szervezet miként fog beválni, azt csak azf' megmutatni és .igazolni. Szabadjon azonban ama reményemnek kifejezést adm, az • mozgalom nem fog szalmatüznek bizonyulni. A legutóbbi idők örvendetes tapasztalatai mutatják, hogy a törvényhozás és a kormány a gazdatársadalom törekvéseit és a tömörülést rokonszenvvel kiséri; ebből reményt meríthetünk, hogy a mezőgazdaság érdekei nagyobb méltánylásra fognak a jövőben találni, de ez csak ugy lesz lehetséges, ha gazdasági egyleteinket, nagyobb mértékben fogjuk felkarolni, mint eddigelé tettük és az elkezdett munkát kitartással folytatni fogjuk. Budapest, 1896. -évi deczember hó 25-én, Gróf

Dessewffy

Autél,

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke. ••'

103—104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Az igazgató-választmány iilése. H89íí. deczember 16.)

f Dessewffy Aurél elii/i Ignácz földmiveHtintffy Pál, id. Cséry a, dr. Darányi Gyula, .. '' Oaál Jenő, Oalgóczy xvíí ^dörgy Jiú'ure, Kocíolányi Antal, Koppély Géza, Kostyán Ferencz, Kvassay Jenő, Libits Adolf, Lipthay Béla báró, Nagy Dezső, Pallavicini Ede őrgróf, Perlaki/ Elek, Reusz Henrik, dr. Rodiczky Jenő, Scitovszky , János, Steiger Gyula, Szevera Károly, gróf Széchenyi Aladár és gróf Zselénski Róbert igazgató-választmányi tagok, a tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Rubinek Gyula ügyvezető-titkár, Paikert Alajos titkár és Buday Barnabás segédtitkár. Gróf Dessbáffy Aurél elnök: megnyitja az ülést, üdvözli a megjelenteket s köszönetet mond dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek, a miért parlamenti, valamint egyéb elfoglaltsága daczára is az OMGE. választmányi tagjai körében megjelent, élénk tanújelét adva ezáltal is annak az érdeklődésnek, melylyel az egyesület működése iránt viseltetik. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter -: Nagyméltóságú elnök ur! Tisztelt igazgató-választmány! ' 7 : n az ember az év vége felé uiámot vet magával, hogy kik u^jk, a kikkel tartozásban van, — én éreztem .ezt és nem kívántató az évet lezárni a nélkül, hogy köszönetemet az egyesület és nagyérdemű vezére Elnök ur 0 exczellencziája irányában ki ne fejezzem azon nagybecsű jóakarat, támogatás és rokonszenvért, a melyet az egyesület részéről tapasztaltam. Remélem és kivánom, hogy az az alkalom, mely szerint a gazdasági egyesületek szövetségét az egyesület égisze alatt létesíteni sikerült, — mintegy mérttől dmutatót fog képezni arra, hogy a gazdatársadalom saját |

TÁRCZA. Helyén a szive.*) Irta: Bársony István.

A homokos birka-legelő szélén ácsorgott a nagy gémes kut, melynek a tövébe a juhászok meg a kerülők alacsony árnyékfogót raktak nádból meg vesszőből. A kut egyik oldalán terült a széles birka-legelő; egy kicsit bizony lepörkölte a nap, de azért elég eleven volt még a zöldje. Itt-ott kutyatej fü lógatta rajla a szárát, ernyedten dőlt meg minden kis fuvallatra. A másik oldalon sik messzeségbe futó vetéstáblák voltak; egy szöglete a sárga rozs-kalászszal borított földnek beért a kúthoz. Épp ezt a földnyelvet aratgatta most Bújó Dani, a Vadai Sára unokaöcscse, a kit — mikor árván maradt — ugy vett magához irgalomból a módos özvegyasszony. Előre kigondolta bölcsen, hogy majd ha a fiu megemberesedik: többet fog érni a gazdaságnak, mint a mi hasznát a szomszédos gróf veszi fizetett ispánjának. Meg is áldotta az isten a jó cselekedetét, mert pompásan beletanult a gyerek mindenbe s előre lehetett látni, hogy valamikor gazda lesz itt a gazda helyett. De hát mégse volt minden a legszebb rendben, mert Sára néni örömébe sokszor vegyült egy kis keserűség a leánya miatt, a ki *) Szerzőnek legközelebb megjelenendő „Ecee homo" (jzimü kötetéből.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 24.

1837

ügyeit nagyobb lelkesedéssel és buzgósággal bert alapitó és választmányi tag elhunyta veszi kezébe, mint talán eddig,tette. Köszö- fölött, ki az egyesület ügyei iránt meleg érnöm tanúsított jóakaratukat. (Éljenzés.) deklődéssel viseltetett annak működésében Igazgató bejelenti, hogy gróf Teleki tevékeny résztvett, a választmány részvétéArvéd, Tormay Béla és Máday Izidor vá- nek jegyzőkönyvében is kifejezést adni halasztmányi tagok az ülésről elfoglaltságuk, tároz. Dőry Vilmos válasza. részben betegségük miatt való távolmaradásukat kimentik. Döry Vilmos vál. tag értesiti az egyeIgazgató bemutatja a november 12. és | sületet, hogy a választmány óhajának eleget 22-én tartott igazgató-választmányi ülések, tenni akarván, a választmányi tagságról való valamint a közgyűlés hitelesített jegyző- lemondását visszaveszi, kéri azonban a vákönyvét, melyek a „Köztélek"-ben is közzé lasztmány elnézését az esetre, ha akadályozva voltak téve. volna az üléseken megjelenésben. Tudomásul szolgái. Jegyzőkönyv-hitelesítők. Ügyészi jelentés a peres ügyekről. Elnök a mai ülésről felveendő jegyzőAz ügyészi jelentés kapcsán a pénzügyi könyv hitelesítésére Libits Adolf és Reusz bizottság javaslatára törleni határozza a köHenrik tagokat kéri fel. vetkező alapítványi és évdijhátralékokat behajthatlanság czimén: Puskás Zsófia sz. Tagsági ügyek. Vetter grófnő 20 frt, gróf Dezasse Emil 50. Igazgató jelenti, hogy a mult igazgató- frt, Pálya Gyula 20 frt évdijtartozását és választmányi ülés óta elhunytak a tagok özv. Szentkirályi Albertné 110 frt alapítványi sorából: báró Ambrózy Gyula és Karsay tőketartozását. Albert alapító tagok, Mészáros János, Róth A könyvkiadó-vállalat ügye. József, br. Jeszenszky Béla és Kálmán János évdijas tagok. Igazgató előterjeszti, hogy a pénzügyi bizottság legutóbb tartott ülésén a könyvUj tagokul jelentkeztek : kiadó-vállalat pénzügyeit tárgyalás alá vévén, 1. Alapító Horn Dávid földbirokos 200 ezekre nézve az alábbi javaslattal járul az forinttal. _ igazgató-választmányhoz, hogy a könyv2. Évdijas Bathó Ferencz nyug. ur. tiszt- kiadó-vállalat részére az egyesület földhiteltartó, Bérczy Mór biztosítási igazgató, Darányi intézeti folyó számlájának terhére előlegIstván, Dreher Antal iparvál. üzletvezető, képpen 3396 frt 94 kr, — illetve mivel 500 Dungyerszky István fbirt., ifj. Driesz Lajos frt időközben befolyt — 2896 frt 94 kr felfbirt., Erényi Sándor ur-bérlő.. Fejér József vétessék és ezen összeg után a Földhitelfbirt., Oreguss Gyula ur-bérlő, Ötömösi Geréby intézetnek a kamatokat a könyvkiadó-vállaPál bérlő, dr. Gidófalvy István kir. közjegyző, lat fizesse; de felhivandónak tartja a könyvHunkár Dénes fbirt., Kilián Gyula fbirt., kiadó-vállalatot arra is, hogy könyvkészlelőv; Lajos gtiszt, Negró Sándor gtiszt, Poór teinek értékesítéséről minél előbb gondosTitusz ur. kasznár, Pozsony-megyei gazdasági kodjék. Kasinó, Rázsó Imre gazd. intéző segéd, Sugár Kodolányi Antal, Scitovszky János, Steiger. Sándor, Zongor János fdbirt., Eötvös Gyula Gyula és igazgató ismételt felszólalása után nr. irnok. a könyvkiadó vállalat előlegvételére nézve a A mai taglétszám tehát 415 alapitó, 2461 pénzügyi-bizottság javaslatát elfogadja azzal, évdijas, összesen. 2876 tag. hogy ugy a pénzügyi bizottságot, mint a A választmány az újonnan jelentkezet- könyvkiadó-vállalatot utasítja arra, miszerint teket a tagok sorába felveszi. A tagok el- tegyenek előterjesztést a felveendő összeg hunyta fölött részvétét fejezi ki, Karsai Al- mikénti visszafizetésére nézve. sehogyse állhatta a bennferdi fejű zömök kukoriczát sütött s beeresztette az ökröt a fiút s örökösön patvarkodott vele. luczernásba! . . . Fele se volt igaz; a mi igaz volt, az Olyan tiz-tizenkétéves lehetett a leány, mikor Dani hozzájok került. A fiu biz a se volt tizedrész baj se, mint a milyennek a tizenötödiket is nyomta tán ; nem volt éppen leány jajongásából gondolhatta volna az kölyök, de legény se. Tudta, hogy kegye- ember. De Sári néninek gyöngült már a lemkenyéren van, hát eltűrte, hogy a pajkos szeme és nem IáUa, hogyan fordul félre a fruska hátba vagdossa krumplival, rothadt gyermeke elfojtott kaczagással s hogy nevet almával, de morgott miatta, s egyszer, ragyogó, ravaszul sandító pillantása, mikor mintha véletlenül esett volna, olyat rántott a hüledező fiút az anyja előveszi, lehangolja. lecsüngő hajfonalán, hogy nagy óbégatással A ki ilyen pajkosan örül a csinjének, gurult le a czukorrépa-rakás tetejéről, a hol nem lehet az rossz, csak rakonczátlan. Az szép egyforma rendben öntögették szét a életét is megunhatná az ilyen fiatal vér, ha feladogatott répa tartalmát. ki nem találna valamit, a mivel megcsaAttól fogva egy kicsit csínján bánt a polja egy kicsit a hamis, játszó kedvét. Dani észrevette, hogy a régi boszanleány a hunczutságaival, de azért, ha mást nem tesz, legalább a nyelvét öltögette az tások kezdenek átváltozni kötekedéssé s nem bánta már, akármi módon gyötörte a unokabátyjára. Lassankint ugy megszokta Dani az leány. Inkább tavaly óta folyvást ugy tetteefélét, hogy rá sem hederített. Lehet hogy vette a dolgát, hogy ott settenkedhessen, a évődésnek, kedveskedésnek vette, mert nem hol leginkább kezeügyében volt a kis borpanaszkodott miatta többet. Egy pár esz- zas boszorkánynak. Ha senki se törődött tendő múlva elmaradt a nyelvöltögetés, de vele, megakadt a munkában s szájtátva a boszantás más módon folyt tovább. Főzni nézte: milyen formás a fruska, hogy hajlik tanult a leány s elsózott, agyonpaprikázott a dereka, hogy gömbölyödik már az eleje. S mindig olyan ijedtséget érzett, ha eszébe mindent, a mi a Dani tányérjába került. Már az, hogy a legmérgesebb gulyás- jutott, hogy az idén már tánczba való lesz, hus ellen se tett kifogást a legény, jelent- egészen nagy leány lesz, hisz Szent-Istvánkor éppen betölti a tizenhatodik évét. hetett volna valamit, de Sára néni sose Dani most éppen javában aratott; kóstolta meg a más ételét, ha a magáéval meg volt elégedve. Elég baja volt azzal, kaszája neki feszült a sárga zizegő kalászhogy egyre csittitotta szive gyermekét, hullámnak s nagyot szisszenve fektette a ki nem szűnt meg korholni a szorgalmas sorba a szabályos rendeket. fiút s szakadatlanul árulkodott rá. A rozsföld szélén guzsolt Anicza, az — Dani ezt tette, Dani azt tette! . . . unokahuga s zöld paszulyt szedegetett a Dani alszik a szénapadláson. Dani zsenge kosarába. Hogy került ide az a paszuly a

KÖZTELEK, 1896. fiECZEMBER HO 24. Lapfelügyelö-bizottság jelentése. Az igazgató-választmány tárgyalás alá vévén a „Köztelek" lapfelügyelő-bizottságának jelentését a lap szellemi és anyagi ügyeiről, felterjesztés intézését határozza el a kereskedelemügyi miniszterhez a lap küldésére szükséges hirlapbélyegeknek átalányösszegért való kiszolgáltatása ügyében. A Pátria r.-társaság átirata ügyében pedig a felterjesztésre adandó válasz beérkezése után fog a választmány érdemlegesen határozni. Á lapfelügyelő-bizottság azon javaslatát, hogy a lap iránya, változatos szerkesztése és szakbeli nivója felett megelégedését nyilvánítja, örvendetes tudomásul veszi. Hozzájárul a választmány a lapfelügyelő bizottság azon javaslatához, hogy a „Gazdaságtörténelmi Szemle" jövő év január 1-től kezdve havonkint egyszer jelenjék meg s egész évi terjedelmo 36—40 ivet meg ne haladhassa. A folyóirat segélyezése érdekében felterjesztést intéz a választmány a földmivelési és kereskedelemügyi minisztériumokhoz, a M. Tudományos Akadémiához, és a Magyar Természettudományi társulathoz, azon esetre azonban, ha a kért segélyek megtagadtatnának, a folyóirat továbbra is a jelenlegi alakjában és formájában kéthavonkint egyszer Usz kiadandó. Paikert Alajos titkár lemondása. Az igazgató-választmány sajnálattal veszi tudomásul Paikert Alajos titkárnak állásáról öt évi szolgálat után történt lemondását, — egyúttal nevezettet tiszteletbeli titkárul való megválasztásra ajánlja a közgyűlésnek s a „Gazdaságtörténelmi Szemle" szerkesztésével továbbra is megbizza akként, hogy Tagányi Károly neve mint főmunkatársé a lap élén kitétessék. Az OMGE. kitüntetése a kiállítás alkalmából. Igazgató jelenti, hogy az OMGE. a kiállítási kitüntetések során díszoklevelet nyert a VI. a) csoportban „mezőgazdasági érdekek fejlesztése körül szerzett érdemekért". Ugyszinte tiszta keveretlen gabona közé ?! . . . Az már fifika volt. Tudta a legény, hogy nehézkes arra Sára néni, hogy egy kis paszulyért kigyalogoljon a mezőre s bizonyosra vette, hogy a leányát küldi annak idején, ide kosárral. Rá volt már bizva a gazdaság, ő keme hát paszulynak szánta azt a csücsköt. A hányszor zöld paszulyért ment ki a leány, rendesen ott akadt valami dolga neki is. Azt hitte a jámbor, hogy seholse lesznek olyan szépen együtt s egyedül, mint a gémes kut táján, a hol félmértföldnyire meg kellett látniok mindenkit, a ki valamerről feléjök közeledett. De nagy csalódás érte. Az a kötözni való Géresi Palkó a grófi juhász, megsejtette, hogy micsoda gerlieze szálldos a birkalegelő kútjához s a mint a paszuly földön megvillant a leány keszkenőjének a pirossága, már terelte arra az egész nyájat; meg se állt, a míg el nem jutott az itatóhoz, a honnan el nem parancsolhatta senki, mert még több jussa volt a grófi kut vizéhez, mint a falubelieknek. Hosszú barna haja majd a nyakáig csüngött; nem igen vágták azt. Szép kis kunkorodó bajusza volt s a foga messziről fehérlett, mikor nevetett. Anicza bizony nagyon szívesen szóba állt vele s olyankor Daninak látnia kellett, hogy van olyan valaki is a világon, a kinek nem hogy krumplit vágna a hátához az unokahuga, mint ő neki, de még a kis kosarában tartogatott uzsonnát is szívesen megosztja vele s erőltetve kínálja, ha nem fog mindjárt a fo-

a törzskönyvelő-bizottság részére is kiállítási érem Ítéltetett oda „sikeres működéséért." Örvendetes tudomásul szolgál. Tagkiküldés a Forster-féle alapityányt odaítélő bizottságba. Ügyvezető-titkár felolvassa a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének átiratát, melyben az OMGE.-t egy tag kiküldésére kéri a Forster Gyula-féle alapítványt odaítélő bizottságba. A választmány a bizottságba Kodolányi Antalt küldi ki. Jelentés a Gazd. egyletek szövetségének megalakulásáról. Ügyvezető-titkár jelenti, hogy a Gazdasági egyesületek szövetsége a deczember 13-diki ülésen 31 gazdasági egyesülettel megalakult s azóta ismét két egylet jelentette a szövetségbe belépését s e hó folyamán még 5 egylet fog közgyűlést tartani, — ugy hogy a folyó évben 36—37. gazd. egylet tömörülésére van kilátás. A szövetség alapszabályai az alakuló ülésen némi módosítást szenvedtek, melyek kinyomatás után a választmány összes tagjainak meg fognak küldetni. A szövetség alapszabályai egy rendkívüli közgyűlés tárgyát fogják képezni. Igazgató indítványára a választmány a rendkívüli közgyűlést 1897. január 17-ére tűzi ki. A közgyűlést megelőzőleg pedig egy választmányi ülés fog e tárgyban összehivatni. Az egyesületi nyugdíj szabályzat végrehajtása. '^titkár bemutatja az egyesületi tisztikar nyugdíjszabályzatát, melyet a nov. 22-iki közgyűlés hagyott jóvá. Perlaky Elek, Seitovszky János, Csillag Gyula és ügyvezető-titkár ismételt felszólalálása után a választmány elhatározza, hogy az alkalmazottak konkretualis statusa a nyugdijszabályzatban a javadalmazás és az állások minősége szerint is kitüntettessék. A nyugdijszabályzat alapján létesítendő alap kezelését a választmány a pénzügyi bizottságra, illetve a létesítendő egyesületi taMit lehetett ez ellen tenni, ha csak a vármegye kezére nem akart kerülni ? Bizony vér ment a fejébe, akárhányszor megérezte a közeledő juhászt. De hát jobb lesz-e akkor, ha egyszer neki bolondul s leüti valahol"? Még csak akkor gyűlölné igazán a leány. Megátkozta azt a perczet is, a mikor eszébe jutott, hogy paszulyt vessen a rozsföld szélébe. Szólt volna a leánynak, hogy menjen már hazafelé, mert várja otthon az anyja; de a milyen makacs volt, kitelt volna tőle, hogy daczból is tovább marad. Csöndesen dult-fult magában, mikor látta, hogy azok ketten letelepszenek a kut mögé s mintha ő a világon se lenne, ugy adogatják egymásnak a jó túrós bélest a kis kosárból. Palkó még arra is rávetemedett, hogy oda kiáltott neki telt szájjal: „Oszt jól fektesd azt a rendet ecsém! ha megszomjazol, te is ihatol egyet a birkák italából." Nem bánta volna Dani, csak a leány ne kaczagott volna olyan szinéből, olyan csúfolódó, kötekedő hangon. így mégse akarta a csúfságot szó nélkül eltűrni, ledobta a kaszáját s haragosan indult a kúthoz. Szerencse, hogy jó hosszú utat kellett megtennie addig, s mire odaért, lecsillapodott. Az árvák sorsa megtanította tűrni; eszébe jutott, hogy iszen ő igazában véve csak aféle cseléd, vagy még annál is roszszabb, mert nincs bére kikötve s ma is, holnap is' elkergetheti a nagynénje, ha ráun.

103- 101, SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM. nácsra bizza, főfelügyeleti joga fentartá'sa mellett. Az egyesület és a tisztviselőkar egész évi hozzájárulása minden év január hava első felében a Földhitelintézet által kezelen dő nyugdijalapba befizetendő Néhai id. Darány az alap javára jövő é fizetendő. A német gazdasági Megbeszélés tárgyát képezte az üiesun, hogy a németországi gazdasági egyesület által tervezett kirándulás alkalmával a német gazdákat mily módon részesítse előzékeny fogadtatásban az egyesület. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy gondoskodni fog arról, miszerint a német kirándulók német nyelvű müvek révén megismerjék a magyarországi viszonyokat, s az állami birtokokat is megtekinthessék. Úgyszintén értesit a kereskedelemügyi miniszter azon elhatározásáról is, hogy a tanulmányútra induló német gazdák részére vasúti kedvezményeket fog biztosítani. Tagok kiküldése a tariffa-bizottságba. A kereskedelemügyi miniszter egy leiratával két tag kiküldetését kéri a tariffaA választmány Forster Géza igazgatót és Szilassy Zoltán szerkesztő-titkárt küldi ki a bizottságba. Szőlőtermelési és borászati szakosztály javaslatai. A választmány hozzájárul a szow*, melési és borászati szakosztálynak a mesterséges borok gyártásáról szóló törvény revíziójára és a peronoszpóra ellen való kötelező védekezésre vonatkozólag előterjesztett javaslataihoz (lásd a „Köztelek", 98. számát) s azok értelmében a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztés intézését határozza el. A közgazdasági szakosztály javaslatai. A közgazdasági szakosztály a Nyitramegyei gazdasági egyesület inicziativájára Lassan dörmögte, mikor a kúthoz ért: — Gyere csak te Palkó, mondanék én teneked valamit. Azt gondolta ki hirtelenében, hogy félre hijja a juhászt és ugy mondja meg neki először szép szóval, hogy tágítson a mellől a leány mellől, mert nagy baj lesz különben belőle. így legalább nem nyomja a lelkiősmeretét, hogy nem figyelmeztette a birkapandurt a veszedelemre. Értésére akarta adni nyíltan, hogy ne álljon útjába, mert az ilyen elszánt árvától, a kinek senkije sincs ezen a világon, sok minden bolondság kitelik ám. Volt valami a nézésében, a mire nem igen lehetett vállat vonni. Péresi Palkó gyanakodva kelt föl a fűről s kampós juhászbotját szorongatva, ment a legénynyel egy kicsit félre, a nyáj felé. Anicza is megunta volt már a pihenést, felállt s nekitámaszkodott a kut rozoga kávájának, ugy nézte a sugdosódó két legényt kíváncsian. Estefelé járt már az idő. A nap egészen oldalt szórta a fényét, a sik mező zöldjét egy kicsit sárgára festette az alkonyati sugár. Egy gólya éppen a feje fölött úszta meg az eget s egyenes irányban futó árnyékot vetett a legelő homokjára, a mint sietve szállt haza a faluba. A vezérürü kolompja egyforma rekedt hangon kongott, de ez a megszokott zaj legkevésbbé sem riasztotta el a fecskéket, a melyek százával röpködtek a nyáj körül, a

j <33—104. SZÁM. 6-1K áVfÖLtAÜ.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HÖ 24.

felterjesztés intézését hozza javaslatba a föld- kisebb szövetkezeti alapon konstruált, czumivelésügyi és hadügyminiszterekhez egy a korgyárak állíttattak volna fel, nem volnáfelvidéken felállítandó htiskonzervgyár fel- nak szerinte ily kalamitások. állítása ügyében. György Endre: Oly elvek hozattak itt Ugyancsak a Nyitramegyei gazd. egye- fel a diskusszió folyamán, melyeket szó nélsület indítványa kapcsán tüzetesen foglalko- kül hagyni nem lehet, érti itt szóló a fozott a közg. szakosztály a czukorrópaterme- gyasztók megadóztatását. A fogyasztók meglők orsz. értekezlete egybehivásának eszméjé- adóztatásának elve érvényben van ma is, de vel is; az orsz. értekezlet egybehivásától mint nem a termelő javára. Egészségesebb állaczélra nem vezetőtől a szakosztály eltekint, potot teremtett az állam azzal, hogy intere helyett azonban felhívni javasolja a czu- naczionalis nagytőkével csinált egy iparnak korrépatermelő vidékek gazdasági egyleteit, konkurrencziát. Ismétli, hogy a fogyasztó hogy a maguk körében indítsanak mozgal- megadóztatásából a termelőnek semmi haszna mat és igyekezzenek a termelők és az illető nincs, sőt rosszabb a helyzete azért, mert gyár közt közös megállapodásokat létre- nagy tőkékkel alakult kevés vállalat, vette hozni, s ha nehézségek merülnének fel, ezeket a dolgokat kezébe, mely kezdettől hozzák azt az OMGE. tudomására s csak fogva rá volt utalva az állam támogatására akkor fog beállani egy országos értekezlet s rá volt arra is, hogy hatalmánál fogva tartásának szüksége. kartellirozza egymást, nyomva ezáltal a terEmödy József utal arra, hogy a Nyitra- melőt és fogyasztót egyaránt. A társadalom megyei gazd. egyesületet az értekezlet össze- egészségtelen fejlődésének egész példája hívásának indítványozására főként az a szem- a ezukoripar fejlődése s e tekintetben egy pont vezette, hogy a rajonirozás folytán a czirkulus vicziozus állóit elő, amely a gazdarépatermelők teljesen ki vannak szolgál- sági életben a leghathatósabb propagálása tatva az átvevő gyáros önkényének, — fel- lesz a szoczializmusnak. említi továbbá, hogy a czukorprémiumok Emödy József felszólalása után a választkérdése is involválja az értekezlet összehí- mány a szakosztály javaslatát elfogadta. vását. A törvényhozás ismét foglalkozni fog a kérdéssel. Szerinte az államnak nem lehet Lótenyésztési szakosztály javaslatai. czélja a polgárok egy kis töredéke javára a A választmány hozzájárul a lótenyésztermelőknek és munkásoknak nagy tömegét tönkretenni. Kárhoztatja, hogy a gyárosok tési szakosztály azon indítványaihoz, hogy — daczára hogy rájonirozva vannak — felterjesztést intézzen az egyesület a földprémiumokban részesittetnek. Keresni kell mivelésügyi miniszterhez a lóértékesitési a módot arra nézve, hogy a termelők jogos ankét mielőbbi összehívása az állatszavatoskívánalmainak elég tétessék és a gyárak is sági törvény mielőbbi meghozatala iránt. prosperálhassanak, ha másnak nem, a fogyaszA szakosztály javaslatára a választmány tóknak kell az áldozatot meghozniok, mert á bizományi istállók felállításának sürgősnem helyes áramlat az, mely mindig csak a sége mellett foglal állást s egyúttal elhatáfogyasztókat veszi védelembe és a termelőt rozza, hogy a jövő évben márcziusban és pusztulni engedi. Szükségesnek tartja szóló, május hó elején tavaszi és szeptemberben hogy az egyesület e tekintetben álláspontját őszi luxuslóvásárok rendeztessenek a lótekörvonalozza. nyésztés emelésére alakult r.-társasággal Gróf ZselénsM Róbert hangsúlyozza azt, együttesen. Elnök az ülést az idő előhaladottsága hogy a magyar gazdák tudassák az állammal azt, hogy helytelenítenek olyan eljárást, folytán berekeszti s a le nem tárgyalt ügyemely csak a nagy czukorgyárak keletkezését ket a legközelebbi ülés napirendjére tűzi ki. engedi meg s az internaczionalis nagy tőke kezére játsza á néhány czukorgyárat. Ha vig csivikéléssel kapkodták el az apró legyeket. Anicza elnézte a két, legényt: milyen erős, zömök az egyik, mint egy medve, — milyen sugár, hajlós a másik, mintha juhászruhában vándorló királyfi lenne. Mégis csak sokkal különb Pali az unokabátyjánál! Oszt' milyen ékesszavu 1 — hogy tudja fújni a tilinkót! . . . A másik csak dörmög egész nap, olyan érdes a hangja, mintha csorba reszelőket dörzsölgetnének össze. Asszonyesze élesk sejtőképességével kitalálta, hogy azok ketten most ő róla beszélnek. Egy kicsit megdobogott á; szíve, kivált hogy tartani kezdett tőle, hátha még összekapnak itt Ő miatta. Isten bocsássa meg, bizony nem Danit féltette. De azért volt valami gyönyörűség ebben az aggodalmaskodó gyanújában. Nem is lett volna igazi asszonyfajta, ha nem hizéleg neki a két legény szemmellátható versengése. Látta, hogy Daninak nagyon tüzesek kezdenek lenni a mozdulatai s megijedt,, hogy csakugyan baj lesz itt előbb-utóbb. Gyorsan járt az esze, törte a fejét, hogy mivel akaszthatná meg a csúfos összekapást. Eleresztette a kutostort, tán azért, hogy majd odasiet a két villogó szemű legény közé. De kiszaladt a rud a kezéből s abban a perczben szörnyű sikoltásra fordultak meg a vitás legények. — Anicza beleesett a kútba! —1 ordított a juhász s elkezdte tuczátszámra vetni a keresztet. Meg se mozdult a helyéből, csak zavartan vakargatta a füle tövét nagy rémületében. .,•:."

Tőzsde reform-ankét.

A III. országos gazdakongresszus határozataival inicziált tözsderefbrm tárgyában a kereskedelmi miniszter elnöklete alatt most folyik a szaktanácskozmány. Még csak az első nap tanácskozásait ismerjük és máris örömmel konstatálhatjuk, hogy attól kielégitö eredményeket várni jogosultak vagyunk. Mert mi történik az ankéten? Azt lehet mondani, hogy minden várakozás ellenére, egy-két intranzigens tőzsdei érdekelten kivül az ankét valamennyi tagja majdnem egyhangúan konstatálta, hogy a tőzsde ellen a mezőgazdasági érdekkörökből hangoztatott panaszok teljesen jogosultak és hogy "közgazdasági életünknek ezen kétségkívül igen fontos tényezőjét olyképpen kell reformálni, hogy a tapasztalt visszásságok, sokszor visszaélések a tőzsdén megszűnjenek és a tőzsde valódi hivatásának: visszaadassék, hogy a tőzsde valódi értékmérője legyen az áruknak, ne pedig a spekulácziónak vak eszköze. Ennél azonban még jelentékenyebb azon elvi megegyezése az ankétnak, a melyet az elnöklő miniszter a kérdések első csoportjára adott vélemények konklúziójaképpen enuncziált, hogy a tőzsde reformjának végrehajtására külön törvény hozása szükséges. Igenis, véleményünk szerint ebben van a kérdés kulcsa. Mert addig, mig a tőzsde, mint magánszervezet, teljesen autonom jogokkal, mégis közintézményképpen szerepéi, a tőzsde visszaélései meg nem gátolhatók, mivel az autonom testület üdvös határozmányait is akkor változtatja meg, amikor azt a testület tagjai magukra nézve czélszerűnek látják. Ebben aZ esetben tehát De annál jobban futott Bújó Dani semmi garanczia nincs arra, hogy esetZihált a melle és sápadt volt az arcza. Fut- leg a közvélemény sürgetésének nyomása tában elkapta a himbálózó vedret egyet szö- alatt inicziált reformok állandósittassanak, kött s fent volt a kut káváján; még egy csakis akkor, ha azokat a külön tőzsdepillanat s nyomban leugrik a leány után. — Jézus Mária ! Danr! — hangzott törvény fogja biztosítani. újra egy metsző kiáltás, s a holtra rémült Nem kicsinyelhető eredménye továbbá leány kiugrott a kut árnyékfogója alól. a most folyó ankétnak az sem, hogy Reszketve ragadta meg hátulról a legényt. még a tőzsdei körök véleménye szerint Az látta, hogy nincs baj, hogy csak kötekedik velők a hamiszuzáju fruska, ha- is szükséges, hogy a mezőgazdasági érmarosan leszállt a káváról s ölbe kapta a dekeknek képviselete a tőzsdén biztosittashúgát. Elkezdte' nyalni-falni; még a könnyei sék. Ámde erre a puszta tőzsde tagsági jog is hullottak hozzá. megszerzése és ezáltal az aktiv és passziv — Jaj be megijesztettél, gyöngyvirá- választói jogosultság elnyerése nem elegom! — mondta el-elfülva a visszafojtott gendő. A mezőgazdasági érdekek képviérzés kínjától. Mintha nem lett volna már olyan érdes seletét feltétetelek nélkül kell biztosítani és pedig ez érdekelt körök testületeinek a hangja. Anicza a karjában feküdt. Talán elő- kijelölése alapján. ször történt életében, hogy nem taszította Egészben véve tebát a tözsdereformel magától ezt a legényt. Valami nagyon jó érzésnek kellett annak lenni, hogy olyan ankét kedvező előjelekkel indult meg. két erős kar öleli-szoritja. A nagy szerelem- Reánk mezőgazdákra nézve ez kétiránytől gyöngédebbé: vált a fiu arczkifejezése; ban megnyugtató. Egyrészt azért, mert jóság és akarat sugárzott a tekintetéből. végre-valahára éveken át hangoztatott -séAnicza engedte, hogy ölelje, hogy hí- relmeink orvoslását várhatjuk. Másrészt zelegjen neki és nem fordult el tőle, nem is pedig azért, mert éveken át folytatott, töbánta, hogy igy látja őket az a másik. Daninak is eszébe jutott a „másik." rekvéseink diadalát várhatjuk, a mi erFéloldalt fordult, s a nélkül, hogy a leányt kölcsi tekintetben nyújt biztatást, hogy eleresztette volna, megfenyegette némán: igaz ügyünk érdekében felvett küzdelmeink „Elmenj innen" — mondta az ökle. gyümölcsei megérnek és kitartással és A juhászbojtár a szemére* húzta a ka- buzgalommal más térén is hasonló kedvező lapját s indult lassan a nyája után. eredményeket fogunk elérhetni-. Se. Z.

1836

FŐZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 24.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Rátót-héraházi szimmenthali tenyészet A folyó évben megtartott ezredéves kiállítás mezőgazdasági részének két-

1 Ó 3 - 1 Ó 4 . SZAM, 6-1K É V F O L M .

sége, mint az elért eredmények tekinte- | szimmenthali tenyészet Széli Kálmán val. b. t. tében kétségkívül legkiválóbb tenyészete | tanácsos tulajdonát képezi, a rátót-héraházi tenyészet volt és a miAz országos törzskönyvbe bejegyzett dőn azt a jelen alkalommal a „Köztelek u é s tisztán telivér szimmenthali állatokat hasábjain Írásban és képekben ismertet- s z f , m l á l 0 e ^ s z t e , n ^ é s 1 z e t f tulajdonos szeJ , ,. , , , , .. melyes vezetese és felügyelete alatt áll, míg juk, olvasóinknak szebb ünnepi ajándék- a tenyésztés gyakorlati kezelését Pintér M. kai nem vélünk szolgálhatni. uradalmi számtartó látja el.

i. Flóra I. fia, 135, bikaborju. Született 1895. január 27.

ségkivül az időleges állatkiállítások képezték súlypontját. Nemcsak azért, mert ezeken a kiállításokon valóban nagyszámú és hazánk állattenyésztésének elitjét képező anyag jelent meg, hanem főként azért, mert a kiállításnak ez a. része adott legtöbb alkalmat a gyakorlati gazdáknak a tanulásra, és tapasztalásra, egyúttal pedig a legnagyobb serkentést képezte a további haladásra. A „Köztelek" szerkesztősége tehát nem végzett meddő munkát, a midőn a kiállításon képviselve volt tenyészetekre vonatkozó adatokat egybegyüjtötte, hogy azokat e lapok hasábjain fokozatosan közölje.

59. ábra. Május II. 94. tehén. É r i tejhozam 3522 1. Szül. 1 (Orsz. törzskönyvi szám. 405.)

). ábra. Ara II. fia, 141. bikaborju. Szül. 1895. május 13.

A tenyészet 1882-ben vette kezdetét. 1882-ben és ismét 1885-ben Tormay Béla min. tanácsos által a Szimmenthalból 2 bika és 24 tehén importáltatott. Ezen első import legnagyobbrésze azonban járványszerüleg fellépett lépfene következtében elhullott, ugy, hogy alig maradt néhány tehén és néhány fiatal ivadék. Azóta a tenyészetben a Pasteurféle lépfene elleni védöojtás rendszeresen alkalmaztatván, soha egyetlen darabon sem tapasztaltatott a lépfene fellépte. A következő években a tulajdonos maga ment ki Szimmenthalba és ott a legelső tenyésztők legjobb tenyészanyagából szedte össze nagyárakon a díjazással kitüntetett állatok közül a legjobb egyedeket. Az eladásra, felállított egyedekből sohasem vásárolt, hanem az

261. ábra. Urnő II. ]

Az ezredéves országos kiállítás állat- ! , A vasmegyei Rátóton és Héraháza pusz- , „ _ , . , i x i ,i . tan levő országszerte, sőt a külföldön is hir- i az általa legjobbaknak osztályozottakat vette kiállításainak ugy a tenyésztes tökéletes- | n e v e s 160-180 drb állatból álló telivér 1 meg a tenyésztők saját tenyészanyagából.

103—104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 24.

Csak íiDszolut korrekt testalkattal biró nagy testű, nagy súlya ós olyan állatokat szerzett be a tenyészet részére, melyek a helyes szabályos és kiválóan korrekt testalkattal nemességet egyesítenek magukban, szép kis fejjel, könnyű szarvakkal, erős, de nemes csontozattal, finom vonalakkal és jó tejelőképességre valló ismertető jelekkel birnak. Ekként

A Htüzött czél: a testnek lehető legnagyobb méreteivel, súlyával és a szabályos tökéletes és arányos szép testidomokkal egyesíteni nemességet ós vele járó tejelőképességet. Ezért fősuly helyeztetik a testalkat abszolút korrektségére, szabályosságára, , az egyes testrészek arányára, nagy és erős I és mégis nemes csontozatra, főleg a hátvo-

262. ábra. Xénia I. fia 132. bikaborju. Szül. 1895, január 6,

6 bikát és 30 tehenet szerzett be. Ezek képezték azután az első importnak megmaradt ivadékaival együtt a mai tenyészetnek alapját. A tenyészet jelenleg már üszőt vagy tehenet régen nem szerez be, hanem minden 3—4 évben pusztán bikákat a vérfelfrissitésre. A vélfelrissités éppen azért történik, hogy a rokontenyésztés kizárassék. E czélra a tulajdonos minden harmadik évben Szimmenthalban maga keresi ki és vészi meg a Szimmenthalban található egész tenyészanyag átvizsgálása után a legjobb fiatal bikaborjukat és pedig rendesen 3 dbot minden 3-dik évben. Tekintve azt, hogy a tenyészet czélja a legmagasabb minőségű pepineria létesítése, a tenyésztés minden keresztezés

263, ábra. Kisasszony V. 109. telién. Szül 1892, márcz. 6. Első borja 1895. jua. 27, (Országos törzskönyvi szám 415.)

2 4. ábra. Szőke H/b. 169. üszőborju. Született 1895. janulr 13.

265. ábra. Ábránd II. 155. üsző. Szül. 1894. ápril. 12.

1837

akonczoknak — ós az ülőgümőknek egymástól való távolságára, a medencze mélységére stb., de e mellett a szép, könnyű fejre és szarvra, jó bőrre, szép vonalra, szőrre, nemességre és tejelési képességet feltüntető ismertető jelekre is. Eleinte szigorúan kisoroltak mindent, a mi nem volt tökéletes. Az egyenletes természetes fejlődés, az

ellentálló képesség és az erős szervezet biztosítására, az állatok egyéves kortól fogva késő őszig legelőre járnak; a kis borjuk szabadban tartatnak, a bikaborjuk kellő mozgásban részesülnek. A takarmányozás is ezen czélnak megfelelőleg történik. A természetes, egyenletes fejlődésre, főleg csont- és izomfejlődésre törekszik a tenyészet, ezért az állatok állandóan jó tartásban részesülnek, de soha hizlaló abraktakarmányt nem kapnak; csakis a legtermészetesebb abraktakarmányt élvezhetik. A főtáplálék a szálastakarmány. Nyáron zöldtakarmány, télen lóhere és széna mellette répa, teheneknél abraktakarmány a jó friss goromba buzakorpa, növendékeknél zúzott zab korpával és semmiféle pogácsa vagy malátacsira, szóval

266. ábra. Flóra 124. telién. Szül. 1893. febr. 11. Első borjú 1896. febr. 28. (Orsz. törzskönyvi szám 427.)

kizárásával csupán tiszta vérben történik, I nal abszolút egyenességére, szép váll- és I semmi olyan táplálék, a mi a természetes fejlőhogy tenyészállatokat, főleg tenyészbika- marra, a mellkas nagyságára és mélységére, a dés hátrányára az állat gyorsfejlését termákat, mint kiváló regenaratorokat neveljen. I bordázat domboruságára, a csipőcsontoknak— ' szetellenesen hajtja és hizlalja. A következetes

1838

KÖZTELEK, 1896. DECZEDÍBER HO 24

és a legjobb tonyészanyaggal való okszerű tenyésztés, a legjobb családoknak egymás.közötti párosítása, a folytonos vérfelfrissités, a tenyészbikák lehető leggondosabb kiválasztása oda vitték a tenyészetet, hogy minden mértékben meghaladja az eredeti svájezi szimmenthaliaknak méreteit, melyeket a kiállításokról ismerünk. Az ivadékok meghaladják az eredeti szülőket és a tenyészet teljesen konszolidáltnak és kiegyenlítettnek mondható. Az üszők és tehenek hágatása pusztán kézből történik és pedig az üszők rendesen 2Vt éves korban, néha erösebb fejlődés mellett már 25—26 hónapos korban jönnek bika alá; a bika pedig 16—18 hónapos korban vétetik először használatba. Egy bika alá 40 tehenet szánnak, ezeknek vemhességi százaléka 95—96%, börjuzási százaléka pedig 92—93%. Hogy a tenyészet fentebb jelzett czélját mennyire eléri, azt legjobban igazolják az ide mellékelt táblázatok, a melyek a bikáknak, teheneknek és üszőknek korszerinti fejlődését tüntetik fel a marmagasság, az övméret és a súlygyarapodás feltüntetésével.

103—104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

Kora

, '

Rátót IV. V i r i g IV. fia, apja Rátót I., anyja Virág IV., születéskor 64

j

Rátót V. Május II. fia, apja Rátót L, anyja Május II., születéskor 72 kiló.

'

10

137

176

430

II. Sajátnevelésü tehenek. j,

czentiméter Kiló

III. Sajátnevelésü üszök. Ara II. 6V2 évestebén szül. 1891. febr. Kiállítva 1896. május1 ban, mint 5 éves

38

175

410

56

202

660

Sf

(A rajzban mint 3 éves üsző van bevéve.)

Fejlődés kor szerint. .

I. saját nevelésű bikák. I

'

|

iSt.

1

' „ i

Nyalka II. 6 éves tebén, szül. 1890.-ben, k állitva 1896. májusban mint 6 éves.

15 18 21 2

6 1.

Nyalta I/d, apja Kapitány I., anyja Nyalka I. születéskor 60 kiló.

Dundi II. fia, apja Eapitány I., anyja Dundi II. 2. • születéskor 64 kiló. Ki. állítva 1896. májusban; mint 16- hónapos.

3

Május III. szül. 1892. november.

Ékes II. szül. 1891. . novemb., kiállítva 1896. májusban mint

18

h

°

6 hó

5

Urnő II. szül. 1892. mároz. kiállítva 1896. májusban mint 4 éves.

165 172 178

350 450 530

56

204

670

30

150 158 162 186

320 410 520

43 49 55 58 60 62 22 30 34

*

2VST 3 „ 31/2 ;

Rátót II., apja Rátót I., anyja Xénia, születés3. kor 68 kiló. Kiállítva 1896. májusban mint 16 hónapos.

35 38 40

hó

18 " 2 év 21/* • 3 „ 31/2,

9 9 12 15 . 18 24

23/4 „

51 55 61 62 63

D

Czlcza fia, szül. 1894. deo . 13., születéskor 51 kiló.

188

9 12 15

182 204

210 218

645 705 760 '860.

220 138

220

49 194 55 - 206 58 210

675 690 760

Tündér II. szül. 1894. január 25., kiállítva 1896. mint 21/4 éves.

i

Ara Il/a. szül. 1894. márczius, kiállítva mint 2 éves.

14

Ábránd II. szül. 1894. ápril., kiállítva 1896. mint 2 éves.

K 5

Május Ill/a. szül. 1894. nov. 9., kiállítva 1896-ban mint • 18 hónapos.

b

„

Bátor II. szül. 1894. decz. 7., kiállítva 1896-ban mint 17 hónipos.

9 12 15 18

, '

Flóra Il/b. szül. 1894. nov. 10., kiállítva 1896-ban mint 18 hónapos.

9 12 15 18

„

Örvös III. szül. 1895. jan. 20., kiállítva 1896-ban mint 16 hónapos.

9 12 15 18

3

630

_ '

Kátét, III., apja Rátót I., 7. ; anyja Ara II., születéskor 70 kiló.

197

210 380 500

210 " 310 430 520 580 640 670.. 720 780 810

21 Kisasszony V. szül. 1893. márczius, kiállitva 1896. május-

142 148 155 172

írisz Il/a. szül. 1894. nov. 15., kiállítva 1896-ban mint 18 hónapos.

Virág IV. szül. 1893. október, kiállítva 1896. májusban mint

530 650 Flóra III. szül. 1393. , márcziusban, kiál3 litva 1896. májusban mint 3 éves tehén.

Nyalka Il/b. szül.1894. február 6-án, kiállitva 1896. mint 2 éves 2 hónapos.

2

204 680 2Í2- ^ 7.50 215 78Ö 216 •840

20. ' 140 25 152 37 168 48 182 161 53 58 60 210 62 216

372» téskor 60 kiló. K állitva 1896. májusban mint 15

5.'

Uriiő III. szül. II ápril., kiállítva 11 májusban, mini

Suly O a csentiméter kiló 6 hó 142 330 133 154 360 . 137 170 460 15 „ 142 174 179 500 18 „ 191 565 21 , 150 2 év 156 200 680 2Vs„ 159 210 710 161 215 7«0 4 „ 161 218 840 6 hó 127 141 265. 9 „ 132 150 163 400 12 „ Í38 178 470 1.8 „ 150 190 565 204 610 ' 21*2 , 160 165 216 760 3 7 a . 167 220 840 '

56

210

730

32

152

350

42 48

176 189

450 500

58 ' 210

760

„„

21

z IV. szül. jan. 4., löQR.Kan

1895.

Urnő Il/a. szül. 1895. julius, kiállíttatott mint 10 hónapos.

40 50

178 - 450 186 520

58

208

700

22

142

240

45 52 57

196 204. 212

510 620 670.

30 35

153 166

340 380

56

205

670

103—104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 24.

Az ezredéves kiállításon kiállítva volt különböző korosztályú teheneknek és;üszőknek élősúlyát a következő táblázat mutatja:

napokig naponkint kétszer fejetik, mert nem szoktak elapadni. Egyes tehenek tejelési átlaga 12—15, sőt némelyeké 17—18 liter, a melynek zsírtartalma 5—5'4%. A tenyészet egyes teheneinek tejelését a következő táblázat mutatja: l-l

éves 1. Úrnő 6 2. Linda 6 3. Nyalka 8 6 5. Tündér I. 5 6. Csillám I. 5 7. Ara II. 5 8. Flóra III. 3 9. Olga II. 6 10. Eszmény II. 5 11. Kisasszony V. 4 12. Május II. 5 13. Nóra II. 6 14. Úrnő II. 4 15. Ékes II. 4 16. Virág IV. 17. TJrnő III. 3

820 780 820 800 760 830 890 770 890 740 870 830 860 810 800 800 840

b) 2 éves üszők : éves korban $ Tündér II. 2 680 2V< 670 2. Nyalka II/a. 21/4 680 21/2 700 2% 720

t.. Ábránd ü l . 600 2'/a 670 e) ll/i —Ji/2 éves üszők : 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Bátor II. Örvös II/a. Május Ill/a. Flóra II/a. Írisz IV. Szőke II/a.

A kiállított tehenek ítlagsulya „ 2 éves üszők „ li/2 é., 17—18 hónapos üszSk „ 14-15 „ „ „ 12 hónapos bikaborjuk „ 15 „ „ 18 „ „ 2 éves bika „ '

korban 11/2 560 „ 540 „ 520 „ 530 li/4 480 „ 470

volt: 802 kg. .. „ „ „ „

520 460 512 640 700 930

„ „ „ „ „ „

A törzsbikáknál nemcsak az élősúly, hanem az összes méretek is érdekkel bírván, azt a következőkben közöljük: 1. Rátót. I. Törzsbika. 5 éves, mérétei szalaggal: marmagasság övméret . testhosszasság fejtől törzshosszuság. . Rátót méretei, a- Lydtin-féle mérve: magassága a marnál a hátközépnél . . . . a sarktőnél . . . . váll mögött övméret szalaggal . . törzs vagyis mellkas mélysége . . lábak magassága törzshosszasága csipő szélesség a konczok (csipő) és ülgümő közti távolság • . Súlya: 1250 kgr.

176 cm. 248 . „ 238 „ 208 „ rúddal 158 157 160 248 90 68 190 70

cm. „ „ „ „ ,, „ „

72

2. Héra, törzsink;!. 5 éves, méretei szalaggal: marmagasság . . . : . . . . 174 cm. övméret 238 „ magassága fejtől 240 „ törzshosszaság 212 , Súlya: 1280 kgr. Az állatok felnevelése a következő módon történik: a bikaborjuk 9—10 hónapos korig, az üszőborjuk 7—8 hónapos korig tejet kapnak és pedig 3 hónapig szopnak, azontúl itatva kapják és pedig naponkint átlag 15—16 litert 6 hónapos korig, ezentúl 8 litert, végre 4 litert. De már 3 hónapos koruktól fogva kapnak az összes borjuk zúzott zabot korpával és valamelyes igen jó szénával. Az összes állatok szarvjegygyei vannak ellátva és az országos törzskönyvbe bejegyezve, a melynek alapját a gondosan szerkesztett és a legrészletesebb adatokra kiterjedő magántörzskönyv képezi. A teheneknek majdnem valamennyi a 8-ik hasassági hónapig, néha borjazás előtti

L. Kisasszony IT. !. Hattyú I. I. Dnndi I. 1. Héra II. i. Ékes I.*) i. írisz I. Norma I. i. Nóra I.**) ). Úrnő I. ). Linda II. [. Ara II. í. Xénia 1. Úrnő II. t. Olga II. 5. Tündér II. 5. Május II. I. Nyalka II. 3. Eszmény

15 26 58 60 79 80 83 187 5 5

78 135

5

131

*

881 . 414 342 347 341 372 410 389 385 45

'*J

2964 3126 2987 3663 4774 4248 4254 5980 380 3680 4800 — — — 4052 — — ' •— 3760 4248 3562 4812 3022 3862 4082

13

8-12 8-56 8-18 10-— 13 — U-63 11-65 16-37 10-4 12— 11-10 10-30 11-63 9-76 1318 8-28 10-58 11-18

Minden tehén nyáron mesterséges jó legelő mellett elégséges zöld takarmányt és buzakorpát kap; télen répát, lóhert és buzakorpát. A buzakorpa mennyisége a tejelési állapottól függ. A friss fejősek és legerősebb tejelők többet, sőt kétszeresét is kapják, ugy, hogy a tehenek tejelés szerint úgyszólván individualiter kapják a korpát. Az átlagos suly születéskor a következő: Bikaborjuk: 55—70 kilóig Üszőborjuk: 45—60 sőt 72 kilós bikaborju is jött már néhány darab a világra; üsző pedig 64 kilós is. A külömböző ivaru és korú állatok súlya a következő: Bikák: 1 évesek 2 3 „ "4 „ Üszők: 1 2 3 4

450— 525 k - i g sőt 540 k.-ig 7 0 0 - 800 „ 900—1200 „ 1200-1400 „ évesek 350-430 kilóig „ 600-700 „ ., 650—750 „ „ 700-900

Az állatok fejlődését egyébként a máiközölt táblázatok adatai teljes mértékben illusztrálják. A jó egészségi állapot és kellő fejlődés biztosítására a tenyészet összes állatai a kellő mozgás mellett a nyári időszakban május 1-től késő őszig állandóan legelőn vannak. A növendékállatok azonban csak egyéves korukon tul kerülnek a legelőre, addig csak a korlátokban végezhetnek mozgást, ugyanígy az összes bikák is folytonos mozgásban részesülnek. A legeltetés mellett azonban az állatok már a tejelés állandó fentartása kedveért is némi póttakarmányban részesülnek. Télen az állatok istállón tartatnak, melynek berendezése a higiénia minden követelményének megfelel, az enyhébb napokon azonban az állatok néhány órát mindig a szabad levegőn, a korlátokban mozgásban tölteni kénytelenek. Az állatok állandóan a legjobb minőségű takarmányt kapják. Nyáron zöld takarmányul luczernát, vörös herét, bükkönyt és csalamádét, télen répát, lóhere és réti szénával. A tehenek ezenkívül korpát is kapnak. A választott borjuk eledele zúzott zab és sarjú szénából áll. *) Borju'zás előtti napon is 10 liter tejet adott. **) Mesterségesen elapasztatott borjuzás előtt. Ezen évben nem borjazolt, tehát fejős volt,

1837 Az alomzás mindenkor csakis bő szalma alomból készül; emellett azonban áz állatok naponkint kétszer tisztogatásban részesülnek. A rátót-héraházi tenyészet hasznosítása a tenyészállatok eladásán kivül tisztán a friss tejnek eladásából áll. A tejet Szombathely városában adják el literenkint 6 krért; A tenyészet eddigi eredményei bebizonyították, hogy annak vezetése teljesen megfelel a kitűzött czélnak, ezért a tenyésztés jövőbeli iránya és módja változást nem fog szenvedni. Erre nézve igazolásul szol gálhat az is, hogy a tenyészet eddig mindazon kiállításokon, a hol megjelent, a legelső dijat nyerte el. Nevezetesen az 1890-ik évi budapesti tenyészállatkiállitáson díszoklevelet, 1891. évben a bécsi nemzetközi gazdasági és erdészeti kiállításon díszoklevelet, az 1896. évi budapesti orsz. ezredéves kiállításon versenyen kivül levén kiállítva, a biráló-bizottság javaslatára a földmivelésügyi miniszter külön nyilvánította köszönetét és elismerését ugy a tenyészet részvételeért, valamint a tenyészet által elért eredményekért, A rátót-héraházi telivér szimmenthali tenyészet az orsz. ezredéves kiállításon egy nagy kollekczióval volt képviselve, a mely kollekczióban a tenyészetnek minden ivaru és korú tenyész- ós növendékállatjai benfoglaltattak, a tenyészszarvasmarha-kiállitásnak kétségkívül legvonzóbb tárgyát képezvén. A kiállításban Erdélyi budapesti fényképész által felvett fényképekről 14 képben mutatjuk be a tenyészet kiválóbb egyedeit. E képek legnagyobb része kifogástalan, és hűen tünteti fel az illető állatokat, négy kép azonban sikerültnek nem mondható azért, mert az állatok állása olyan rajtuk, hogy az állat hátvonala hibásan tűnik fel és pedig az állatok hátrányára. Ezek a képek a 262., 263., 265, és 266. ábrák. Ezen hiány daczára is közöljük e képeket, mert egészben véve mégis alkalmasok az állatok kiválóságát bemutatni. Nem zárhatjuk be e közleményt a nélkül, hogy Széli Kálmán v. b. t. t. urnák e helyütt is köszönetet ne mondjunk azon szívességéért és fáradságáért, a melylyel ezen közlemény alapját képező részletes adatokat egybeállítani és rendelkezésünkre bocsájtani

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

Légenygyüjtő növények és a I r t a : Kerpely Kálmán.

Az úgynevezett pillangós virágú növények termesztésére, a hova többek között a lóhere, luczerna, baltaczim, bükköny, borsó, csillagfürt stb. tartozik, a gazdák még mindig nem fordítanak oly gondot, a milyent eme növények, sokoldalú hasznukat tekintve, méltán megérdemelnének. Mert nemcsak kitűnő abrak-, száraz- és zöldtakarmányt szolgáltatnak, hanem zöldtrágyázási és talajjavító hasznuk is kiváló. A pillangós virágú növények talajjavító hatása abban áll, hogy letakaritásuk után a talajt könnyen munkálható, kitűnően beéredt állapotban "hagyják vissza, hogy a gyomokat pusztítják, mélyen lehatoló gyökereikkel a talajt mélyebb rétegeiben is meglazítják s végül, hogy légenygyüjtő képességük folytán a talajt nitrogénben gazdagítani képesek. A pillangós virágú növényeknek ezen utóbb emiitett tulajdonsága rendkívül fontos, különösen a mi viszonyaink között. A mi viszonyaink között különösen azért, mert vajmi kevés azon gazdaságok száma, a hol a földeket a kívánt mértékben istállótrágyával ellátni képesek lennének. Az istállótrá-

1840

KÖZTELEK, 18%. DÉCZEMBER HÓ 24.

gyávái első sorban is humuszt s ezzel nitroKérdés már most, mit értünk légenygént hozunk a talajba s ha ennek a kivánt gyűjtés alatt. A levegőnek csaknem 80%-ka mértékben nem tehetünk eleget, földünknek szabad nitrogénből áll. Ezen szabad (kötetnemcsalc termőképessége, hanem, megmunk álhatólen alakban levő) nitrogént miveleti növésága is csökken. Segíthetünk ugyan e bajon bizonyos mértékben (a termőképességet tekintve), nitrogéntar. talmú műtrágyák alkalmazásával; de miután ezen trágyák igen drágák, igelvünk legyen, ezen drága műtrá' H jf gyák beszerzését lehetőleg feleslegessé tenni s ehelyett, talajunk nitrogéntartalmát a pillangós virágú növények kiterjedt termesztése által fentartani, sőt fokozni. Ezzel kettős ezélt érünk el; emeljük a talaj termegmunhálhatóságát, mi szerintem épp oly fontos, mint az előbbi. Ezzel egyáltalában nem szándékozom a nitrogéntartalmú műtrágyákat a gazdák előtt diskreditálni, mert okszerűen használva, alkalmazásuk jövedelmező lehet, de igenis kötelességemnek tartom hangsúlyozni, hogy. talajunk nitrogéntartalmát az istállótrágyán kivül, első sorban is a pillangós virágú növények termesztésével igyekezzünk fokozni, mert mig a drága műtrágya hatásában csak termésfokozó, addig emezeké termésfokozó és talajjavító. És pedig minden esetben, akár takarmánynak vágjuk le, akár zöldtrágyának használjuk. Ha zöldtrágyának szántjuk alá, közvetlenül a talajba hozzuk a gyűjtött nit-

268. ábra. Homoki bükköny és viktoriaborsó gyökere légenygyüjtő gumókkal taiajojtás nélkül a fejlődés negyedik hetében (balra a bükköny, jobbra a börsó gyökere.)

IÖ3—104. SZÁM. 6-NC ÉVFOLYAM.

I génből képesek fedezni. Ettől eltérőleg a i pillangós virágú növények a levegő szabad nitrogénjét is feldolgozzák szerves, vagyis I kötött nitrogénné s igy olyan kiapadhatatlan forrás áll rendelkezésünkre, mely a gazdának egy krajczárjába sem kerül. Ebben kell tehát elsősorban a pillangós virágú növényeknek rendkivüli gazdasági jelentőségét keresnünk. Ebben találjuk nagyrészt nyitját annak is, hogy utánuk minden növény jól diszlik. A pillangós virágú növények légenygyüjtő képességüket bizonyos baktériumoknak (Bacterium radicicola) köszönhetik, melyekkel társéleti (symbiotikus) viszonyban állanak. Ezen, a miveleti talajban élő baktériumok, a pillangós virágú növények gyökereibe behatolva elszaporodnak s azokon gumós vastagodások, a gyökérgumócskák tehát, ezen baktériumok tevékenysége folytán állanak elő s itt van egyúttal a szabad nitrogén feldolgozásának műhelye is. A levegő szabad nitrogénjét tehát, ezek társéleti viszonyban álló baktériumok dolgozzák fél, mélyet azután a gazda a növény hasznára fordit. A pillangós virágú növények tehát csakis akkor értékosithetik a levegő szabad nitrogénjét, ha gyökereiken ilyen gumócskák képződnek, vagyis más szóval: ha a talajban ezen baktériumok jelen, vannak. Ezek hiányában épp ugy viselkednek

269. ábra. A lóbabó gyökere a légenygyüjtő gumókkal taiajojtás nélkül a fejlődés negyedik hetében (a jobboldali ábrán a mellékgyöke rek levágattak, hogy a gumók tisztábhan felismerhetők legyenek.)

rögént, ha feltakarmányozzuk, akkor az, a | nyeink — a pillangósok kivételével — érté- | mint egyéb miveleti növényeink, vagyis nagymennyiségű tarlómaradványon kivül az i kesiteni nem képesek. Ez irányú szükségle- . tisztán a talajban levő kötött nitrogénre vanistállótrágyával kerül vissza a földbe. tűket, csakis a talajban levő kötött nitro- I nak utalva.

103—104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. A pillangósok baktériuma minden jó minőségű talajban, mely rendes mivelés és trágyázásban részesül, feltalálható. Ellenben savanyu természetű, nedves, tőzeges, továbbá egyoldalú televénytalajban és mivelés alatt sohasem állott földekben (legelő) rendesen hiányzik. Másrészt megint oly miveleti talajban, melyben pillangós virágú növényeket már kiterjedtebb mértékben termeltünk, ezen baktériumok száma is nagyobb és megfordítva. Tekintettel tehát ezen baktériumok jelenlétének fontosságára, helyeztek oly nagy súlyt a „talaj ojtására" a mennyiben oly talajon, melyen pillangósokat még nem termeltek, a légenygyüjtés baktériumát mesterségesen hozták be talajojtás utján. Ezen czélból a bevetendő földre, kat. holdanként 2—3 q oly földet kell kiszórni és leszántani, melyben a kérdéses pillangós virágú növényt már többször jó sikerrel termesztették. Az ojtás czéljaira szolgáló földet kiszáradása előtt kell kiszórni és leszántani. Tekintettel ezen eljárás nehézkes s igen gyakran költséges voltára, ujabban a „Nitragin'1 nevezetű oltóanyagot kezdik ezen czélra használni.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 24.

1837

tünk, holis a fehér csillagfürt, a homoki I leg oly esetbén, ha oly földön akarunk pilbükköny a viktoria borsó s lóbabó gyökerei i langósókat termeszteni, melyben a légenyláthatók, a kikelés utáni negyedik hétben. gyüjtés baktériumai hiányzanak, vagy legOsáky Gergely debreczeni birtokosnak, sivó í alább is nagyon csekély mennyiségben van-

271. ábra. Talajojtási kísérlet „Nitraginnal* barna homt :on 1, fehér csillagfürt talajojtással s talajojtás nélkül, 2. lóbabó talajojtással s talajojtás nélfc 1 (első növény ojtva, másodikojtatlan.)

homoku talajába elvetett kék csillagfürt gyökerein, dió nagyságú légenygyüjtő gumókat találtam, pedig ezen földben azelőtt, egyáltalán semmiféle pillangós virágú növényt nem termesztettek. A 273-ik számú ábrában a magtermelésre szánt csillagfürtöt mutatom be, mely talajojtás nélkül, csillagfürtöt sohasem termett talajban 10—12 q magot adott kat. holdanként. Midőn fenti növényeket oly földbe vetettem, melyben előzőleg már termeltettek, akkor a légenygyüjtő gumók nemcsak nagyobbszámban voltak feltalálhatók, hanem korábban is lepték el a gyökereket. Vagyis más szóval, a termelés első esztendejében a

nak jelen. Ilyen talajok például a tőzeges természetű talajok, melyeken például Németországban a talajojtással, kiváló eredményeket értek el. Indokolt lehet továbbá a talaj ojtása oly esetekben is, midőn valamely pillangós virágú növényt természetének meg nem felelő talajra akarunk erőszakolni, pl. csillagfürtöt és szeradellát. kötöttebb talajra, borsót laza-homokra; ezáltal a növényt fejlődésében tényleg elősegitem s gyorsabb növekedését biztosítom. Daczára a talajojtás mellőzésével elért igen jó eredményeknek, kísérleteket tettem ez év folyamán a nitraginnal és pedig csillagfürt, szeradella, luczerna, borsó és bük-

270. ábra. Talajojtási kísérlet „Nitraginnal" sivó homokon. Fehér csillagfürt gyökere (az első ojtva a májodik ojtatlan.)

A „Nitragin" a mult év folyamán került felszínre; előállítói illetve feltalálói dr.Nóbbe és dr. Hiltner német egyetemi tanárok. A nitragin jól elzárt üvegcsékben kerül forgalomba s nem áll — lényegében véve — egyébből, mint gelatinon mesterségesen tenyésztett s szaporított légenygyüjtő baktériumokból, melyhez az alapanyagot a pillangós virágú növények gumócskáiból veszik. Egy-egy üvegcsének tartalma V-t hektárnyi területre elegendő s vizzel felhígítva, vagy közvetlenül a vetőmagot páczoljuk be vele, vagy pedig 20 kg. földdel összekeverve, kiszórjuk és leszántjuk. Lássuk már most azonban, vájjon a talajojtás feltétlenül szükséges-e minden esetben, vagy sem. Eddigi tapasztalataim szerint, a talajojtás a rendesen mivelt s trágyázott szántóföldön nem okvetlen szükséges; mert oly jóminőségü barna homoktalajon, melyben azelőtt csillagfürt, somkóró, homoki bükköny, szeradella, biborhere nem termeltetett, az első évben már ott voltak a légenygyüjtő gumócskák a gyökereken, mint erről az 267., 268. és 269. számú ábrákban meggyőződhe-

légenygyüjtő gumók szintén feltalálhatók a pillangósok gyökerein, de ismételt termesztés esetén ezek száma tetemesen megszaporodik. Mondott okoknál fogva, én a talajojtást rendes körülmények között nem tartom szükségesnek. Szükségessé válik azonban tény-

könynél. Miután az ojtóanyag elkésve érkezett, nem az előírás szerint használtam, hanem vizben felhígítva, a már kikelt — de fiatal — vetésekre rálocsolva, bekapáltattam; a bükkönynél azonban az előirt módon bántam vele. A nitraginos és nitragin nélküli

1842

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 24.

parczellák fejlődésében, különbség egyáltar Ián nem volt észlelhető. Ezzel parallel, nagy tenyészedényekben, egészen sivó sárga és jobb minőségű barna homokba vetett csillagfürtöt, lóbabot és szeradellát kezeltem nitraginnal, teljesen az előirás szerint, csak azzal a különbséggel, hogy az ojtóanyagot nagy mennyiségben használtam. Ezen rendesen öntözött tenyészedényekben látszott némi különbség, mint ez a 270., 271. és 272-dik számú ábrákban látható, de az eltérés, — a nagymennyiségű ojtóanyagra való tekintettol — oly csekély, hogy a nitragin használatát még nem teszi indokolttá; az ojtatlan növények gyökerein is ott voltak a légenygyüjtő gumók. A nitraginnal való kísérleteket a jövő évben folytatni fogom, mert egy évi kisérlet eredménye még nem tekinthető mértékadónak, de annyit kijelenthetek már most is, hogy a talaj ojtása rendes körülmények között távolról sem bir oly jelentőséggel, mint a milyent kezdetben tulajdonítottak neki.

addig ez késik és pedig annyira, hogy legtöbb alakja, mint álcza tölti a telet, de azért van sok bábja is. Alczái elérik még február, sőt néhánya még a márczius hg,vát is. (Ez utóbbit megfigyelte Halle környékén Dr. Kiiim is.*) A harmadik kártévő légy, a csikoslábu buzalégy, a telet mint álcza húzza ki.**) A fekete buzalégy már ismét a fritlégy természetét követi, de azzal, hogy korábban bábozódik : karácsonytáján majdnem mindnyája báb, de nov.-ben még igen sok az álcza. Ez volna a szóban levő legyek áttelelő fejlődési alakjáról. A mi azok nagyságát illeti, valamennyi között legkisebb a fritlégy. Álczája 3—4 mill., bábja 2—1-4 mill., a heszszeni légy álczája 4—5 mill., bábtokja s később bábja 3—3'5 mill., a fekete buzalégy álczája 5—6*5 mill., bábja 4—4'5 mill., mig végül a csikoslábu buzalégy álczája vala-

GAZD. ALLATTAN. Kovatvezető: JaMonowski József.

A vetésekben áttelelő kártékony legyek. Irta: JaMouowski József.

Az ősz folyamán, sőt még most az utóbbi napokban is igen sok olyan őszi vetést láthattam, amely tele van azokkal a légyalakokkal, amelyek hol egyenként, hol társaságban előfordulnak s kisebb vagy nagyobb mennyiségükhöz képest a fertőzött vetésekben kisebb -nagyobb károkat okozhatnak. E légyalakok, álczák és bábok, a hesszeni légy, a fritlégy, a fekete, buzalégy és a csikoslábu buzalégy fajaihoz tartoznak. A hesszeni légynek és a fritlégynek együttes előfordulása kivált homokos talajban nem ritkaság; a csikoslábu buzalégy ez idén gyérebben fordul elő.s ha elő is fordul, kártétele inkább tavaszszal lesz látható, a mikor a vetésnek tovább fog kelleni fejlődnie : ellenben a fekete buzalégy (Ghortophila saepial-Anthomya Haberlandti)ujabb jelenség és csak az utóbbi három vagy négy év alatt vonta magára a figyelmet. Ezeknek a kártékony legyeknek tömeges és együttes előfordulása egy igen gyakorlati kérdést vont maga után, t. i. a védekezés kérdését. Hogy az az egyes fajokkal szemben miből áll, azt a „Köztélek"ben már több alkalommal kifejtettem s igy [abba ez alkalommal nem bocsátkozom és csak annyit emelek ki, hogy az valamennyi légyfajjal mennyi között a leghosszabb, mert hosszuszemben nem egyforma, hanem minden faj sága 6—7-5 mill., bábja már rövidebb, a majdnem más és más eljárást kiván. mennyiben 6—7 mill. hosszú. A mi ezeknek az állatoknak külső alakMinthogy pedig a védekezés sikere első sorban az állat pontos ismeretétől függ, ez ját illeti, ebben is van különbség. A hesszeni oknál fogva jelen alkalommal szóval és képben légy álczái, ha azt most tokjából kifejtjük, vagy őszszel jóval a tokosodás előtt megbe akarom mutatni a kártevő légyalakokat ugy, ahogy azok ez idő szerint ' — télvíz vizsgáljuk, határozottan megláthatjuk, hogy sárgásfehéres, teste milyen izekből van összeidején — előfordulhatnak. Lássuk tehát, hogy ezek a legyek illesztve ; a fritlégy hasonlószinü álczáján ez már nem látható annyira, de feltűnik nála milyen alakban telelnek át ? A hesszeni légy legtöbbje már október *) I. Kühn: Die Ueberwinterung dár Oscinisvégén ál-bábbá alakult át, de ahol az ősz Larwen. Borichte aus. dem phys. Labor, des land. meleg és napos volt, ott még november kö- wirtsch. Institutes der Univ. Halle. (Dresden 1893.) zepén is akadt álcza, de karáesontáján már 10. Heft. p. 136. **) Noviczky ezt_ ugyan csak az északibb fekmindnyája tokos s igy álczát ez időszerint vési! országokra állítja ; — L M . Noviczky: Über nem találunk. die Weizenverw üsterin Ch. taen. (Wien 1871.) p. A fritlégy már némileg ingadozik. Ha 28. — de sajál tapasztalásomból állithatom ugyanezt a hesszeni. légy sietett a bebábozódással, Magyarországról is.

103—104. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. az, hogy eleje apró fekete foggal, testének vége pedig két kis és rövid nyulványnyal (stigmatartó) bir. Ez a két nyúlvány látbató a csikoslábu buzalégynél is, s ezenfelül kiri a fehér alapszínből a bélcsőnek sötétlő színe, mely az álcza teste hosszában annak első és második harmadában vonal alakban látható. Ehhez hasonló a fekete buzalégy álczája, de azzal a különbséggel, hogy bélesatorjánának rajza nem látszik meg, hanem e helyett teste elején van egy feketélő foga, teste végén pedig nem két nyúlvány, hanem sok apró, kis hegybe végződő kiemelkedés. A bábok is különböznek. (Lásd a 274. ábrát.) A hesszeni légy bábburokja mindkét végén hegyes, orsóidomu, vagy néha kissé lapított és vagy egészen sima felületű, vagy a meglapulás következtében hosszránczokkal vagy hosszélekkel bir; a fritlégy bábja alul két csücsökkel, fent két (nehezen észrevehető) foggal bir, felülete kissé homályos és igen finom harántrovatkás. A csikoslábu buzalégy bábja hengeres, minkét végén hirtelen hegyesedik, alul kétfogas; felülete igen fényes, semmi rovatkolás nincs rajta; a báb felső részén van négy-négy vesszőalaku és egymással szembeálló kis benyomás. A fekete buzalégy bábja hosszúkás tojásalaku, mindkét vége szintén Éj hirtelen hegyesedik, alsó fele két kis csücsökben végződik. Felülete homályos és finom, hascsikja ránczos. A mi a szint illeti, ez az álczáknál nem jellemző, amennyiben mind fehér, illetőleg csontfehér, de egyik-másik (kivált fiatalabb) korban más árnyalatú is, a báboknál azonban már jellemzőbb. A hesszeni légy bábtokja mindig sötétbarna, fiatalabb korában, közvetetlenül a bábosodás után világos szinü; a fritlégy világosbarna, a csikoslábu buzalégy még világosabb ; tehát sárgásbarna, ellenben a fekete buzalégy álczája olyan szinü lehet, mint a hesszeni légyé, vagyis sötétbarna s minthogy felülete nem fényes, ez a sötétbarna szin hamvasnak látszik. Fiatal bábtokok azonban vörösbarnák, tehát valósággal vörhenyes szinüek. Előfordulás helye és mennyisége szerint a hesszeni légy a szárt takaró első vagy második levél és a szár között . szorong és pedig vagy egyenkint, vagy annyira tömegesen (6—15), hogy a takarólevél — kivált ha elszáradt már — e miatt megreped. E helyen nincs megsérülve sem a levél, sem a szár, a száron legfeljebb egy kis benyomódás vehető észre. A fritlégy álczája előfordulhat a levelek és a szár között, de elő a levelek szárában is, úgymint azt az ábra (274. ábra 6.) is mutatja: a kicsi álcza itt befurakodik a levél két epidermisze közé s abban halad lefelé s utja mentén mindenütt rohadék látható. A fritlégy bábja már közvetlenül a tő alján, tehát éppen a gyökér felett van s mellette nemcsak rohadó, hanem már finom porrá rágott növényi részek is láthatók. A fritlégy álcza ritkán van egyenkint, legtöbbször 2—3, de néha több is van belőle. A csikoslábu buzalégy a kis hagyma módjára megnőtt tő közepén tanyáz, legtöbbször egyedül; ugyanígy a fekete buzalégy is, de az nem mindig a szárban, hanem annak külső leveleiben (lásd 274. ábrán 16. t.) ugy, hogy az azokból igen könnyen kipereg és a földre hull, a nélkül, hogy elpusztulna. Ugy a csikoslábu, mint a fekete buzalégy bábja mellett látható egy kis rágott por, de aránylag nem annyi, mint az igen kicsi fritlégy bábjánál. A mi a talajt illeti, a melyben ezek a légyfajok előfordulhatnak, az nem igen változó: a fritlégy határozottan a homokos,

1 0 3 - 1 0 4 . SZAM. 8-1K ÉWOLVAM. futóhomokos vagy iszapos földeket kedveli, a hesszeni légy és a csikoslábu buzalégy minden buzatermőföldet, ellenben a fekete buzalégy inkább a nehéz, fekete agyagot, bár akad más talajban is, de ugy látszik kisebb mértékben. Ezeknek az itt előadottaknak tekintetbe vételével azt hiszem, hogy most már nem lesz nehéz a gazdának is, hogy egy kis kézi nagyitó üveg segélyével maga is eligazodhassék abban a téli légylabyrinthusban: a mi azoknak tavasz végén való előfordulásukat illeti, arról majd későbben : érjük meg előszőr a tavaszt.

SZŐLŐSZET, KERTÉSZET. Rovatvezető; Angyal Dezső.

kÖZfELÉK, 1896. DECZEMBER HO 24. mintegy 130 km.2 területen 72 község termel szilvát, mely bordeauxi- szilva néven szerepel a világkereskedelemben. Itt túlnyomó részben a halmos és lankás fekvésű szántóföldeken 15—20 m. sor és 5—7 m. fatávolságban állanak a nagy szorgalommal gondozott fák. A legutóbbi összeírás szerint, van összesen 5.918,380 drb termőfájuk, a melyekről évenkint 3—400,000 q szilvát aszalnak és mert aszalványukra különös figyelmet fordítanak, aránylag igen magas árakat is érnek el velük, melyről némi fogalmat nyújt az, hogy nálunk egy kilo bordeauxi szilva 1 frt 20 krért árusittatik. Évi bevételük 14—15 millió frank között váltakozik és mind ez a harisnyaszárba vagy a takarékpénztárba vándorol, hogy adandó alkalommal földet vásároljanak rajta; mert a földvásárlás képezi törekvésüket egyúttal

Szilvatermelésünkről. Irta: Angyal Dezső.

Ismeretes, hogy az összes gyümölcsnemek között nincsen egy sem, a melynek termése olyan sokféleképpen, olyan biztosan és olyan tömegesén volna értékesithető, mint a szilva. És mégis sajnosan kell tapasztalnunk, hogy hazai szilvatermelésünk, ha nem hanyatlik is, de nem is emelkedik, a minek természetes következménye az, hogy más országok mellett mindjobban háttérbe szorulunk és lassankint elveszítjük még meglepő piaczainkat is. Messze vezetne, ha e helyen szilvatermelésünk hanyatlásának okaira akarnék reámutatni. Lesz talán erre máskor jobb alkalmam, a midőn egyúttal megjelölhetem azon utakat, a melyeken haladva, szilvatermelésünket virágzóvá tehetjük. Ezúttal csak két példában kivánom bemutatni, hogy a szilvatermelés minő arányokban járulhat a nemzeti vagyonosodás gyarapításához. Az egyik példát ott láthattuk az ezredévi kiállítás keretében rendezett szőlő- és gyümölcskiállitásunkon, a hol a boszniai országos kormány kezdeményezésére egyes termelők olyan kifogástalanul aszalt ós helyesen osztályozott szilvákat mutattak be, hogy az irigység bizonyos nemével gondoltunk a mi elmaradottságunkra. Ez az irigység még inkább fokozódott akkor, a midőn hivatalos statisztikájukba tekintettünk bele, a melynek tanúsága szerint pl. lét év előtt 186.051,777 kiló aszaltszilvát exportáltak, a melyért q-ként — ha nagy átlagban csak 10 frtot számitimk is — mégis 18.605,177 forintot vettek be. Nem szabad azonban felednünk, P"ogy ez az összeg tisztán aszalt szilváért n yeretett. Ehhez tehát hozzá kell még venni a zt az előttem ismeretlen, de jelentős menynyiséget, a melyet á budapesti, bécsi és monarchiánk még néhány nagyobb városaiban nyersen eladott szilva után bevettek, szintúgy azt is, a mit szilvaiz és szilvapálinkájukért kaptak, ugy hogy a szilva után való összes bevételüket bátran tehetjük 20 millió frtra. Állitsuk ezzel szembe a mi, [ugyancsak két év előtti aszalt szilva után való bevételünket, a melyhez ha Horvát- és Szlavonországét is hozzá veszszük, még sem lesz több, mint 3—3lh millió forint. Pedig lám, történeti adatokkal is beigazolhatjuk, hogy a kis Bosnyákország hegyei közé valamikor tőlünk vitték be a beszterczei szilvafáját. Ott második hazájára találván, az idők folyamán elszaporodott annyira, hogy valóságos nemzetfentartó tényezővé váltl De tekintsük második példánkat, a mely talán még az elsőnél is érdekesebb. Francziország délnyugati részén Lot ós Garonne megyékben Agen és Duras között

274. ábra. 1—5, Csikoslábu buzalégy. (Chlorops taeniopus), — 1. Az álcza támadása miitt megvastagodott tő közepén látható az álcza. (Hogy az álcza látható legyen, a tő egyik oldala ki van vágva.) — 2. Álczája természetes nagyságban. — 3. Ugyanaz na— 6. Rozslevél, melynek szára föl van hasítva, hogy a benne élő álcza látható legyen. — 7. Álczája természetes nagyságban. — 8. Ugyanaz nagyítva. — 9. Bábja természetes nagyságban. — 10. Ugyanaz nagyítva. — 11. Hesszeni légy (Cecidomyia destructor.) — 11. Buzatő, hol a - a-nál két levél le van hajlítva, hogy a töveiknél levő báb látható legyen. — 12. Álczája természetes nagyságban, — 13. Ugyanaz nagyítva. — 14. Bábja természetes nagyságban. — 15. Ugyanaz nagyítva. — 16. Fekete buzalégy (Chortophila saepia). — 16. Buzaszár, melynek, tövében és levelén egy-egy bábtok látható. — 17. Álczája természetes nagyságban, — 18. Ugyanaz nagyítva. — 19. Bábja természetes nagyságban és 20. Ugyanaz nagyítva. (Mind természetes példányok után van rajzolva.)

pedig büszkeségüket is. Ők megélnek abból, a mi a fasorok közt megterem és a selejtesebb aszalt szilvából, a melyet délben fogyasztanak el; mert eme fürge és tevékeny nép meleg főzeléket csak reggel és este eszik. Még nagyon sok érdekes és megszívlelhető adatot lehetne e vidék szilvatermeléséről felsorolnom, de ezt mellőzöm, mivel ezúttal egyedüli czélom csak az volt, hogy a szilvatermelés jövedelmezőségét és e téren való elmaradásunkat feltüntetve gazdáink figyelmét felhívjam arra, hogy most midőn az évi mérleg elkészítésével és az uj üzemterv megállapításával vannak elfoglalva, elmélkedjenek arról is, vájjon nem lehetne-e ott, a hol a kellő feltételek meg vannak, a szilvatermelést is felkarolni ? mert ezzel nagy mérvben emelhetnék birtokuk jövedelmét.

1843

• LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 382. kérdés. Hol lehet egy község részére a kancza állományához illő erős és nagy méneket beszerezni? Talán egyes uradalmaknál kaphatók? Zsombolya. H. M. 383. kérdés. Cselédház építendő téglából. A kőmives takarékosság szempontjából a tégla közé mészhabarcs helyett közönséges sárt ajánl. A vakolat kivül-belől okvetlenül mész és homokkal történnék. Ajánlható ezen eljárás? Bánhegyes. H. A. 384. kérdés. 1. Határunkban a tpgositási munkálatok folyamatban vannak; remélhető, hogy csak 2—3 év alatt be is végeztetnek, ehhez képest messze fekvő, bérlők által kizsarolt földjeim trágyáztatása nem fizetné vissza a költségeket, miért is mesterséges kaszálókká szándékoznám őket átalakítani, kérdem, vájjon baltaczimet tisztán vagy keverve más takarmánynyal vethetnék e beléjök s kat. holdanként mennyi vetőmagot kell és miként vetni? A talaj kötött sárgás vályogtalaj. 2) Hektoliterenként vagy métermázsánként mennyi értéke lehet az árnyékszéktrágyának, miként lehetne azt ugy szagtalanítani, hogy nagy forgalmú állami ut mellett levő telepeken lehessen azt feldolgoztatni? 3. Van-e a magyar vagy német irodalomban oly mü, mely a városi szemét és árnyékszéktrágya feldolgozási módját ismert 3ti? 385. kérdés. Czélszerü-e sürü és buján fejlődött repczót erős fagy után legeltetni? Dr. St. J. 386. kérdés. Van egy kiváló szép IVa éves méncsikóm — (apja Don Jüan (angol telivér) anyja Bella nevü félvérkancza — melyet az állam részére óhajtanék eladni; kérek felvilágosítást arra nézve, hogy vásárol-e az állam ily kora csikókat és igenlő esetben hova ós mily módon kell azt bejelentenem? 8. M. 387. kérdés. Kifizeti-e magát tavaszi repczét vetni őszkor megtrágyázott és leszántott földbe? Akkor érik-e, mikor az őszi repcze, a maghozam mekkora ? Lehet-e tavaszi búzát vetni árpa helyett czukorrépa után oly földbe, melyben az árpa megsárgul? Nemes-Kosztolány. P. Z. 388. kérdés. Szíveskedjenek nekem egy oly könyvet ajánlani, melyben az okszerű spárgakulturát tüzetesen leírva találnám. Továbbá kérnék egy bő és gyakorlati kertészeti szakkönyvet és egy szakközlönyt ajánlani. Katalin. P. A.

Feleletek. Fedező mének beszerzése községek részére. Felelet, a 382. számú kérdésre. Községi mének után nézni most, mikor az idő annyira előrehaladt, hogy maholnap már itt lesz a fedeztetési idény kezdete — bizony már kissé későn van. Legjobb a nyár és ősz folyamán gondoskodni ménekről. Ha augusztus havában a község bejelenti a megyei alispáni hivatalnál, hogy állami ménekre lenne szüksége, s ha ezt a megfelelő minőségű és mennyiségű kanczaanyag kimutatásával indokolni tudja és késznek nyilatkozik az állami mének tartását kedvező feltételek mellett elvállalni, akkor nagyon valószínű, hogy állami fedeztetési állomást fog kapni. Az állam különben jobbfajta állami méneket is szokott a községeknek olcsó áron és részletfizetésre eladni, ha az illető községek a földmivelésügyi minisztériumhoz fo-

KÖZTELEK, 1896. DFCZEMBER HP 24.

1844 lyamodnak érte. Folyamodni még most is lehet (bár korábban kellett volna) — de ha meg is kapnák az engedélyt arra, h<>gy a Mezőhegyesen felállított ilyen fajta mének közül választhatnak, nem sokat válogathatnának, mert a mének nagyrészét már elvitték a községek. Ha magán tenyésztőktől akarnak azonban méneket vásárolni, ugy ez is kissé későn van már. A ménvásárok már régen lezajlottak, közöttük a remies budapesii őszi nagy ménlóvásár is, melyek október 12-ike körül szoktak megtartani. Itt lett volna alkalom a vételre. Nálunk eladó ménlovak nincsenek előjegyzésben, de adhatunk útbaigazításul néhány czimet, a hol esetleg még találhatnak eladó méneket, melyek a mint a t. kérdésttevő mondja, az ottani kanczaállományhoz illő nagy és erős testalkattal birnak. Forduljanak elsősorban az előszállási uradalom ménesmesteri hivatalához Előszálláson (u. p. Dunaföldvár), ott nagyobb termetű, erős korrekt méneket szoktak nevelni, de persze megfelelő árt is követelnek értök. Nagytermetű, erős méneket kaphatnak esetleg Steinfeld Mihály urnái (Macs, Hajdú m.) a Nonius-fajtából. Ha kisebb tenyésztőtől óhajtanak venni, nem messzire esik oda Hódmezővásárhely és Szabadka. Hódmezővásárhelyen: N. Vargha István, Szeghi Imre, Zsarkó Sándor, Mlónus András, Újhelyi Jakab és Sainu Ferencznek volt a nyáron eladó ménje a tenyészlókiállitáson. Szabadkán pedig talán Láng József városi főállatorvos szolgálna utábaigazitással. A személyes utánjárást természetesen a levélbeni kérdezősködésnek kellene megelőzni. Azután pedig a magánménvizsgálat életbeléptetésére való tekintettel tanácsos lesz a ló megítélésében szakértelemmel biró állatorvost vinni a vásárláshoz, nehogy a megvett mén utólag a köztenyésztéstől eltiltassék. Kis M.

Előfizetőinkhez. Kérelem. Felkérjük a „Köztelek" előfizetőit, hogy elotlzetesi összegüket a „Köztelek" mai számához mellékelt poxtautalvanyon beküldeni sziveskeujenek. Kerjuk továbbá mindazont. előflzetolUKct, kik eiOflzetesiikkel hátralékban vaniuk, hogy ebbeli kotelezettsegíiiiutk januar ho lU-ig elegei itnui sziveskeüjeiieK, mert atovaooi késedelmeskedett hallgatag beleegyezésnek vesszszük arra, hogy a hatiaieko^at postai megbízás utján hajthassuk be. A „Köztelek" kiadóhivatala. Lapunk legközelebbi száma, a mely ez évben az utolsó is lesz, a kettős ünnep miatt deczember hó 30-án fog megjelenni. A „Köztelek" 1896. évi munkatársai. Alább közöljük azon munkatársaink névsorát, kik a lolyó évben szives közreműködésükkel lapunk szellemi nivójanak emeléséhez hozzájárulták:

Angyal Dezső, Aradi János, gróf Andrássy Sándor, Acsady. Ignácz, Ambrózy Béla br., Baiy Kálmán, Barna Balázs, Bársony István, Berger Vilmos, Berger Henriit, Berzeviczy Eg^ed,' Bernath István, Bottuk József, ouday Barnabas, iiambergjf Béla dr., Báiiniffy Bal, Bekéssy László, dr. Bittó tíéla, Biantz Jenő, Bogdaníy Ödön, Bodor Elek, Boila Mihály, Brezovay Sándor, Bezeredy Fal, Bujanovich Gyuia. Ciair Vilmos, Costin János, Gselkó lsiván, Cnei-nel István, Cüriasteiyi Beia, Osérer Fajos, Csernati Sándor, dr. Csillag' Uyuia, Csikós Minaiy, Csontos Miklós, iíáni József, Daroczi Vilmos, Deutscn Andor, D a n a y Ferencz, Deák Antal, Dely Mátyás, gróf Dessewöy Aurei, Dessöwfly Beia, Deutscii Artüur, Domokos Kálmán, Dömötör Lászió, Dorner Sándor. Dr. Farkas Jenő, Fehér Zoltán, í'eibert Gyula, Fejér Viktor, Francé Rezső, Ferenczy Ferencz, Ferenczy Karoly, Fényes Karoiy, Fischl Vilmos, Florida, Földes János, Ferenczy Zsigmond, Forster Uéza, Förster L,, Fuchs Anaór, Fuiop Ede, Farkas Jenő. Dr. (xidófaivy István, (iidofa.vy Geyza, dr. Gog^r László, Giasseli Miklós, Urubiczy Géza, Uruner Lipót. Hensch Árpad, Halász Zoltán, Hajdú István, Hajnal József, dr. Herzfeider Dezső, dr. Hirsch Aií'réd, Hoffmaun Ferencz, llohenbiumi (Simítson Alfréd, Hortobágyi Lajos, Horváth Gusztáv, Horváth Jenő, Hosszú Albert, Hreblay Emii,dr. Huiyra Ferencz, Hajdú László, Hatar Károly, He c eaüs Mai számunk tartalma: An..ras, Hegedűs József, lvanka Oszkár, Inkey Beia, Oldal Imrén Lajos, Jabionowszny Józsei, Jankó Szilárd, Előfizetési felhívás. , .. ... ... 1831 Jasko Géza, Jattka Ferencz, br. Jeszenszky István, Jeszenszky jfái, Junl Minsa, Kári Rezső, Kerpely Felhívás a magyar gazdaközönséghez. GrőfDesKálmán, Kis Aladar, Kis Minaiy, Konn László, sewffy Aurél— . — - — 1832 Koreck Kálmán, Kováts István, Kövér János, dr. Az igazgató-választmány ülése. — — — — — 1833 Koos Minály> Kovács Imre, Kovacsy Béla, dr. KöTőzsdereform-ankét. 1838 nyöky Alajos, Kouoiányi Antal, Krámszky Lajos, Tárcza. Helyén a szive. Bársony István 1833 Kiausz Antal, Kühne Károly Ede, JLejtényi György, Lieua d Beni, dr. Lieoermann Leó, LipUiay Jenő, Landgráf János, Lazarus József, Lászióffy Uusztav, Állattenyésztés. Linhardt György, Lintner Sándor, Louis Fedor Ritót-héraházi szimmenthali tenyészet — 1836 Löcherer Andor, Lostorfer, Lyka Döme, Marék József, Marton Andor, Martin Péter, Mesterházy Jenő, Növénytermelés. Mezey Gyula, Millhoffer Sándor, Miss Eleanor A. Légeiiygyüjtő növények és a talajojtás. Kerpely Ormerod, Móra István, Mocsáry Imre, Molitorisz J. Mokry István, Monostori Kár- 'y, dr. Muraközy Kálmán 1839 Károly, Maurer János, Mauer Ferencz Andor, dr. Gazdasági áUattan. Mársy Sándor, Marton Zsigmond, Moravek János, Nagy Vincze, T. Nagy Imre, Negro Gusztáv, Németh A vetésekben áttelelő kártékony legyek. JabloFerencz, dr. Nuricsán József, Oberschall Zoltán, nowski József. 1842 Osztrovácz György, Ottlik Iván, Ozmics Géza Osvath Andor, ifj. Paikert Alajos, Paikert Henrik, Péch Kertészet, Szölőszet. Béla, Pichler Zdenkó, ar. Pólya Jakab, dr. Preisz Süilvatermelésünkről, Angyal Dezső. ... — 1843 Hugó, Páter Béla, dr. Plósz Béla, Pókay Dezső, Pollner Kálmán, dr. Rácz István, Rákos Béla, Rázsó Levélszekrény 1843 Imre, Réti János, dr. Roditzky Jenő, Rombay Dezső, Rovara Frigyes, Rubinek Gyula, K. Ruffy Pál, Rázsó Vegyesek 1844 Zoltán, Rupprecht Antal, dr. Ruhland G., Reischl V., dr. Sármay József, ifj. Sequens Ferencz, SporzonPál, Előfizetőinkhez. Kérelem. — L'apuuk legközeSporzon Vilmos, SierbánJanos, Sommer Miksa, Sugár lebbi száma. — A „Köztelek" 1896. évi munkatársai — — ... — — 1844 Ign.. Suschka Richárd, Schilberszky Károly, Schleiffer Ignácz, Schvarcz Árpád, Schvarcz Jakab, Száhlender Gyula, Szalay János, Szabó János, Szarvas Imre, Kereskedelem, tőzsde 1846 dr. Szentkirályi Ákos, dr. Szilágyi Gyula, Szilárd Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — MűIván, dr. Szilárd Ferencz, Szilárd Gyula, Szilassy trágyák. — Élelmiczikkek a budapesti hetiZoltán Sztankovics János, Sz. szakács Péter, dr. vásáron. — Budapesti takarmányvásár. — AlSzaniszló Albert, Szarvas Imre, Száuthó Menyhért, latvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Szemmáry József; Szemere Huba, Szentimrey Imre, Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. dr. Szentkirályi Ákos, Szerdahelyi Aladár, gr. Szé— Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi juhvásár. chényi Imre, Székács Elemér, Székely Salamon, Párisi juhvásár 184b Sziebenliszt Géza, Szuly, Szűcs Mihály, Thallmayer Viktor, Tagányi Károly, gróf Teleky Arvéd, Tátray Szerkesztői üzenetek. — 1848

VEGYESEK.

103—104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. János, Thaisz Lajos, Tisza István, Tokányi L. Tóth Sándor, Treitz Péter, Uhl Antal, , Vass Jenő, Wahl Ignácz, Vaiszlovich Gyula, Wargha László, Várnai Sándor, dr. Vedrődi Viktor, Vellay Imre, Vetter K. Pál, Vidats Elemér, Vammer Lajos, Wilfing Nándor, Vimm-r Károly, Virágh Elek, Vörösmarty Elek, Vályi Béla, Vimmer Lajos, Viliheim Ignácz, Zalka Zsigmond, Zichy Miklós, Zilahy Kiss Lajos, Zlinszky István, Ziegler Nándor, Zaleski Jenő, gróf Zay Miklós, Zechmeister J á n j s , Zigány Zoltán.

Magyar szesztermelök országos értekezlete. A magyar mezőgazdasági szesztermelők egy országos szövetkezet letrehoz'ásán fáradoznak. Szükségessé teszi ezen szövetkezet létesítését a magyar mezőgazdasági szesziparnak válságos helyzete s czélja az, hogy a mezőgazd. szeszipar kívánalmait állandóan nyilván tartsa, azok végrehajtását s életbeléptetését sürgesse s főképpen, hogy a jelenlegi érttikesitesi viszonyokat előnyösen megváltoztassa. — A mozgalom élén Bujanovich Sándor az OMGE. alelnöke s Rubinek Gyula az OMGE. ügyvezető-titkára állanak, a kik az előkészítő bizottság nevében a magyar szesztermelőkhöz felhívást intéztek a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Szövetkezetének megalakítása tárgyában s felkérvén őket az 1897-ik évi január hó 10-én d. e. 10 órakvr a Közteleken megtartandó értekezleten való megjelenésre. Á szövetkezet csekély anyagi hozzájárulással létesülhet, nevezetesen minden egyes napi maximumképp 2 hl. szeszt termelő mezőgazdasági szeszgyár után egy, a 4 hl. szeszt termelő után kettő, a 7 hl. szeszt termelő után három 100 koronás üzletrész volna befizetendő s ezenfelül ezen összeg kétszereséig jótállás volna vállalandó. — Az értekezlet előkészítő bizottsága a következő : Elnök : Bujanovich Sándor, gróf Zselénski Róbert, Szevera Károly, Eedry Ernő, Orósz Lipót, Ugrón Zoltán, Lederer Arthur dr., Szilágyi Gyula, Forster Géza, Pulszky Géza; előadó: Bubinek. Gyula. Az értekezlet tagja leüet minden mezőgazdasági szesztermelő, a ki 4 korona tagdíjat az ertekezlet költségeinek fedezésére az OMGE. pénztárába befizet, A határozati javaslatok 6 fejezetét a következő előadók fogjak kellő indokolás mellett előterjeszteni : I. és II. fejezetet Bujanovich Gyula földbirtokos, a 111. fejezetet Hajdú István urad. kasznár, a IV. fejezetet dr. Szilágyi Gyula törvényszéki hites ügyész, az V. és VI. fejezetet Bubinele Gyula az OMGE. ügyvezető-titkára. A határozati javaslatokból kiemeljük a következőket: a m. mezőg. szesztermelők országos értekezlete kimondja, hogy 1. a magyar szeszipar érdekében kívánatosnak tartaná, ha a közvetett adók közössége külön fogyasztási adóvonal felállítása által megszüntethetnék. 2. mondja ki a törvény, hogy a szeszgyártás mezőgazdasági ipar, és az egész kontingens a jövőben kizárólag csakis mezőgazdasági szeszgyárakban fog termeltetni. 3. Az állam és a termelő érdekében egyaránt szükséges ellenőrzés szigorú, de racziónális legyen, mely a czélt biztosítsa a nélkül, hogy a termelőt a teljesen felesleges zaklatásokkal illesse. 4. a szakértelem fejlesztését kívánatosnak tartja, miért is kívánatosnak tartja a központi gazd. technológiai intezet és kísérleti állomás létesítését, a hol a szesztermelők kellő ismereteket megszerezhessék. 5. Az értékesítés nehézségeinek csökkenésére az értekezlet szükségesnek tartja állami kedvezmények nyújtását finomítókkal összekötött szeszraktárak létesítéséhez, végül 6. szükségesnek tartja a Magyar Mezőgazd. Szesztermelők Orsz. Szövetkezetének megalakítását. — Az érdeklődés az értekezlet iránt nagy s remélhető, de kívánatos is, hogy azon a hazai mezőgazd. szesztermelők mennél nagyobb számabn résztvegyenek. — Az értekezletre meghivattak a földmivelésügyi és a pénzügyi miniszter is, nemkülönben azon gazdasági egyesületek, melyeknek működési területén 1 gazd. szeszgyárak működnek. — A ki az

103—104.

SZÁM. 6-IK

ÉVFOLYAM.

ü g y i r á n t é r d e k l ő d i k és n e m k a p t a m e g a , .szétküldött felhivást, a n n a k azt k í v á n a t r a az O M G E . titkársága megküldi. A n y i t r a i gazda-tánczestély n e m 16-án — m i n t h i r d e t v e v o l t •— hanem január hó 30-án fog megtartatni. A. k i k t é v e d é s b ő l m e g hívót nem kapnának, forduljnnak a nyitramegyei gazdasági egyesület titkárához. Német nyelvű borászati szaklap. M a g y a r ország fellendülő bortermelése, amelynek l e g f ő b b k i v i t e l i p i a c z a A u s z t r i a és N é m e t o r s z á g ; a z a t é n y , h o g y a m a g y a r szőlőtermelők 30%-a. német anyanyelvű, régen szükségessé tette egy borászati szaklapnak német nyelven való megjelenését. E r r e vállalk o z o t t a 29-ik é v f o l y a m á b a n levő „Borászati Lapok" szerkesztősége, mely lapot ezentúl n é m e t n y e l v e n is m e g j e l e n t e t i . A z u j h e t i l a p „Ungarischer Weinbau" c z i m m e l ú j é v k o r i n d u l m e g . K i a d ó h i v a t a l a Ü l l ő i - u t 25. sz. a l a t t v a n , előfizetési á r a egy évre 6 frt, félévre 3 frt. Pályázat. A földmivelésügyi miniszter a magyaróvári m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnál rendszeresített vegyészi állásra p á l y á z a t o t h i r d e t . A v e g y é s z az á l l o m á s n á l felmerülő vegyvizsgálatokat az állomásvezető utasításainak íregfelelőleg tartozik végezni, a fiziologiai k í s é r l e t e k e t v e z e t i é s e l l e n ő r z i s az állomásvezetőnek van alárendelve. Ezen á l l á s s a l 8 0 0 f r t évi fizetés és 175 f r t l a k b é r illetmény v a n összekötve. A pályázni óhajtókat a miniszter felhívja, hogy megfelelő f ő i s k o l a i ( e g y e t e m i v a g y m ű e g y e t e m i ) elők é p z e t t s é g ü k é t igazoló b i z o n y í t v á n y o k k a l és a n n a k a l a p j á n n y e r t tudori v a g y ezzel e g y e n r a n g ú oklevéllel felszerelt s a földmivelésügyi miniszterhez czimzett, szabályszerűen bélyeg e i t f o l y a m o d v á n y u k a t , 1897. évi j a n u á r h ó 15-ig a m. kir. növénytermelési kísérleti á l l o m á s h o z M a g y a r ó v á r r a k ü l d j é k be. A p á l y á z ó k k ö z ü l e l ő n y b e n r é s z e s ü l az, a k i vegytani vagy növényélettani különös szakk é p z e t t s é g e t bir i g a z o l n i , a v a g y m á r v a l a mely ily i r á n y ú t u d o m á n y o s intézetnél alkalm a z v a volt. Állategészségügyi értesítés. A földmivelésügyi minisztérium a m a r h a v é s z és egyéb ragadós állatbetegségek állásáról deez. h ó 16-én a k ö v e t k e z ő k i m u t a t á s t teszi közzé: Magyarországon: I . Keleti marhavész : . M a g y a r o r s z á g , F i u m e és k ö r n y é k e , v a l a m i n t H o r v á t - S z i a v o n o r s z á g e g é s z t e r ü l e t e éz idő s z e r i n t v é s z m e n t e s . — H . Lépfene: össz. 6 községb e n 8 u d v . — I H . Veszettség: ö s s z e s e n 16 k ö z s é g , 16 u d v . — I V . Takonykor és bőrféreg: ö s s z e s e n 6 8 k ö z s é g b e n 7 3 u d v . — V . Ragadós száj- és körömfájás: összesen 885 k ö z s é g b e n 999.2 u d v a r . — V I . Ragadós tüdőlob: ö s s z e s e n 6 k ö z s . 6 u d v . — V I I . Himlő: ' udv. — VIII. ís az ivarszerveken keletkező _ ., összesen 5 községben 43 u d v a r r a l . •— I X . Rüh-kór: összesen 30 köz. s é g b e n 105 u d v a r . — X . Sertésorbánez: öszszesen 175 k ö z s é g b e n 716 u d v . — X I . Bivalyösszesen 5 község 30 udv. — X I I . 1218 község, — udv.

- > a

I

t.

Felhívjuk cz.

gazdaközöns

f i g y e i m é

t

és szeptember hónapokban fognak megtartatni. Bejelentése® elíogafl és feMágosltáskal szolgál:

HELLER M.S TÁRSA, x

BUDAPEST, V, ter„ ErzseM-tér 13,

_ —•

KÖZTELEK,

1896. DECZEMBER

HŐ

24.

KERESKEDELEM, TŐZSDE Budapesti

gabonatőzsde.

(Ghittmann és Wahl budapesti terménybizomány czég jelentése. Budapest, 1896. deezember 19. Az időjárás e hét folyamán változó volt. Kezdetben havazások voltak gyakoriak később enyhe hőmérséklet .mellett o l v d á s követ <ezett be, meíyet ismét fagyok és hideg váltott fel. A hét vég* felé az idő újból enyhe és ködös lőn. A vízállás tartósan alacsony. Külföldön az időjárás nedves és esős, a hőmérséklet azonban csökkenő. A külföldi piaczokon az üzleti forgalom korlátolt ős mint az év végével rendesen bekövetkező jelenség — az ünnepi hangulat már most válik érezhetővé. — Az árak alig tünieinek fel lényegesebb változást, a kinálat és kereslet azonban továbbra is korátolt. Amerikában az árfolyamok csökkenő irányt követtek, minthogy nagyobb hozatalok és terjedelmes realizácziók a spekuláciiót befolyásolták. Fedezési vasár ások és a látható készletek kölcsöne a hangulatot később kedvezőbbé alkották, az árveszteség a mult héthez képest mindazonáltal ca IV2 c. tesz ki. Angliában az irányzat csendes maradt és árak valamivel olcsóbbak, mig Németország ártartó hangulat mellett alig jelentett változást. A franczia piaczokon a kinálat erősebb, a vételkedv azonban korlátolt ős igy az eladók engedményekre voltak h jlandók. A többi .kontinentálisi piaczokon az á;ak gyenge forgalom mellett alig változtak. Nálunk az üzlet szük koriárok között mozog' a hangulat azonban kellemes és árveszteség nem constatálható. Kenyérmagvak valamivel javultak; takarmányozikkek pedig -változatlanok. Az üzleti hét részleteiről követkfzőket jelenthetjük : Buza csak mérsékelt vételkedvre talált, mert a malmok nagy készletek felett rendelkeznek és azok szaporítását egyelőre nem tartják szükségednek. Ennek ellenében azonban a kínálat is gyenge és főleg waggonáruból állott minek folytán a forgalom sem öltölt nagyobb arányt. Ezen körülménynek tulajdonítható, hogy árcsökkenés nem következett be, hanem különösen príma búzákért fokozatosan még 5—7Va krral magasabb árak is voltak elérhetőek. A heti forgaimat 60,000 métermázsa, a hozatalokat 69,U00 mm. tesszük. Rozs főleg a fogyasztás czéljaira, volt forgalomban ; az export részére csak néhány kisebb tétel kelt el változatlan árakon távolságában átvéve 6,51—57V2 frt, helyben 6.65 frtig Cassa fizettek. Árpa takarmány és hántolási czélokra a gyárosoknál el volt hanyagolva, mig ellenben szeszégetők és hizlalók némi vételkedvet tanusit t ak és a multheti árakat — 4.30—45 frt helyben és Budapest távolságában átvéve, — adták meg. Állomásokon átvéve finomabb fajták belföldi számlára jobb érdeklődéssel találkoznak és felvidéki finom áru — mely egyébként csak szórványosan kerül a piaczra 7.25— 8.— frtig volt forgalomban. Jó középminőségek 6.— — 6.75 frtig jegyeztetnek. Világos szinü tiszavidéki áruból is kelt el néhány tétel 4.75—5.50 frtig illetve 6.— frtig á llomásokon átvéve. Zab prima áruban továbbra is csak mérsékelt mennyiségben kerül a piaczra, mig középfajták elég bőven kináltatnak. A kereslot valamivel gyengébb ugyan, az árak azonban változatlmok maradtak, Szin és tisztaság szerint 5.o0—6.1b frt értető el helyben átvéve. Tengeri (ó) egyes kisebb tételekben h 4.071/2— 4.121/2 frt került eladásra. Uj lengeriben az üzlet aránylag gyenge. Szeszégetők 4.30—4.-?n frtnál többet budapesti paritásra nem fizetnek. Állomásokon átvéve cseh él morva, valamint felvidéki számiára volt némi forgalom és prompt áruért Isaszeghen 3.171/2, Becskerek-Verseozen 2.771/2—2.8" frt. Lepsényben b,40 frt, Mezőberényben 2,95 frt, Barcson május-j uniusra 4.10 frtot fizettek. 1 Olajmagvak: káposztarepcze változatlan, és forgalom absolut • volt. Uj készáruért 1150—12--.fi frt, bánáti repcze )0'50 frt, vadrepczét 4"75—5- - frt, gornborkát 7'7ó frton jegyzünk. Káposzarepcze 1897 aug.szeptemberre, csenies maradt és 11-20—3> frton elvétve fordul elő kötés!" Hüvelyesek: Babban a hangulat változatlan csendes f s árakat csak névlegesen jeg ezhetünk. Uj bab: gyöngyösi és félegyházai trieurt aprószemü 7.75 frt, nagy 7 25 frton, déli vasút és dunamenti áru 6.75—7 frton. barna dunamenti állomásokon 6.50 frton jegy ex. 'ViiüMny 6 -5.SÜ r.iuhar fi.—, kendc.rmag iizlettelen 7.50, lenmag 8,5u—75 frt,, köles változatlan 5.40- 65 frton jegyez. Seremagvak: A hangulat, kellemesebb és valamivel javult árak mellett jobb volt a forgalom. Vi vöröshere: Bánáti 35—38, erdélyi 40 46 felvidéki 46 - 47 frt. Luezerna (ó) 35—39 frt, (uj) 40—48 frtot jegyzünk helyben.

1845 N a p i j e l e n t é s 1896. d e e z e m b e r

22.

Készbuza ma gyengén volt kinálva, a malmok kevés vétélkedvet mutattak az irányzat bágyadt, csekély forgalom mellett az árak gyengén tartottak. Említésre méltó eladások nem történtek. Készrozs forgalom nélkül, 6'50frt Pesti paritással adható el. Árpa csekély forgalmú, ,csak jobb fajták találnak vevőre. Tengeri változatlan. Zab ártott. Batáridők a közelgő ünnepek folytán üzlettelenek, lanyha külföld és enyhe időjárás behatása alatt bágyadtak. Kővetkező kötések történtek : Köttetett. . 8-15—8-17 • Tavaszi ro Őszi rozs Tavasa zab. Őszi zab . Uj tengeri Uj repcze

6-78-6-75-6-77—

Déli zárlat 8-16—17 6-76—77 5-91—92

36—3"87

Szeszüzlet. Szesz. (G-oldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő tudósítása. A hét elején a szeszüzletben, daczára a lanyhább irányzatnak élénk forgalom uralkodott ős az árak 25 krral olcsóbban jegyeznek. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz azonnali szállításra jó vételkedv által felsőmagyarországi szeszkereskedők és fogyasztók által élénüen lett vásárolva ős 13-60 frton kelt él. Tartályqkban szállítva 13 krral olcsóbbak az árak. G-alieziából kontingens nyersszesz 13.52—13.75 frton, finomított szesz 14.25 frton itelt el nagyban azonnali szállításra. Morvaország/ól exkontingens finomított szesz 10.75 frtun kelt el ottani állomásokhoz szállítva. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-50— 14.75 frt. Bécsi jegyzés 15.80—15.90 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 51. 51.25 adózott burgonya. Brünni jegyzés 10 75—10-88 frt exkontigens finomított szeszért. Trieszti jegyzés 8.25—8'38 frt magyar kiviteli szeszért. A kivitel a hét elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Baja, D.-Tuzla, Losoncz Arad 13 krral olcsóbban. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 51-75—62-— frt, élesztőszesz 51.75—52.— frt, nyersszesz adózva 50.88—ul.13 frt, nyersszesz adózatlan 12. Í2.6Ö frt, denaturált szesz 17.50-18.— frt. Kontingens nyersszesz — ' — — ' — . Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül oudapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Éleluiiczikkek a budapesti hetivásáron. 1896. év deezember 22-ón. A székesfővárosi vásárigazgatósás jelentése. Vásárcsarnoki jelentés. 1896. decz. 22-én. (A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete heti jelentése a „Köztelek" számára. Árak: Leölt bárány párja 8 frt, nyul dbja 1-20—1-40 frt, vaddisznó kg. 35 kr, fogoly dbja 55—60 kr, leölt kappan db —'90—1 frt, élő kappan db —"80 1 frt, élő pulyka db 1-80—2-40 frt, élő liba 2' 2'50 frt, leolt szopós malacz 2-50—5 frt, vaj kg. 1-10-1-20 frt, alma mm. 20 30 frt, dió mm. 20—30 frt, burgonya mm. 1 - 8 0 - 2 frt. Halvásár a haltéren. A fővámtéri, Ferencz Józsefrakparti és haltéri piaczra 14 helybeli halász és halkereskedő által 80 q és vidéki kocsikon 4 q, összesen 84 q kevert hal hozatott. A vásár élénkAz árak métermázsánkint írttal csökkentek. Viszontelárusitók fizették a hal q-át nagy élő 100—120, nem élő 60—70, közép nagy élő 40—50, nem élő 28—32, apró élő 2 4 - 3 0 , nem élő 16—20 frtig. Vad. Hozatott a fővámtérre vaspályán 600 db hajón — db, kocsin 200 db, gyalogosok által 300 db, összesen 1100 db ; a forgalom élénk volt. Nyul 130-160, Vadlúd , Vadrécze 40—70, Fáczány , Szalonka erdei , Fogoly 80 120, Fürj , Fenyőmadár 15—20 kr. Baromfi. Hozatott a fővámtérre vaspályán kb. 8000 db, • hajón kbdb, 24 kocsin kb. 7000 db, helybeli árusoktól kb. 1000 darab, összesen kb. 16000' db. A vásár élénk volt. Nagybani árak páronkint: tyúk 130—150, csirke 70—140, (idei kiv. ), kappan hízott 180-240, kappan sovány 130—160. récze hizott

1846 , (idei —) lud "öreg h lud (liba) u j hiz. 450—700, uj lud sovány 400—420, öreg ), pulyka hizott idei 450—600, sovány. 4( 0—480, gyöngytyúk 130—140, galamb pecsenyének krig. Az István-téri élelmi piaczra élő baromfi hely beli és vidéki árusok által kb. 2500 pár hozatott fel, árak a következők: páronkint tyúk 120—130, csirke idei 70—120,kappan hizott 150—160, sovány 120—140 récze hizott 180—200, sovány 120—140, hizott lud 500—600, sovány 300—350, pulyka hizott — , sovány 200—300 krig. A forgalom élénk. Tisztított baromfi, helybeli ós vidéki árusok által kb. 4000 db: forgalom élénk. Árak: Jércze •80—90, csirke 35—60, kappan hizott 80—90, récze hizott 90—100. récze félkövér 70—80, lud (liba) hizott 250—300, lud liba félkövér 180—200 pulyka, hizott 200—250, pulyka félkövér 160—170, Galamb , ludmáj hizott 20—100 krig. Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott községekből vasp. kb. 2500 db, kocsin 3520 db, gyalogárusok 1400 db, helybeli árusok 1700 db, összesen 9120 db baromfi. A forgalom élénk. Az árak páronkint következők: tyúk 120—180, csirke 65—140, idei , hizott kappan 200-280, soványl40—150, hizott récze 280—350, sovány récze 120—150, hizott lud (liba) 500—750, sovány lud 350—500, hizott pulyka 400—550, sovány pulyka 330-360, gyöngytyúk , galamb pecsenyének ——— krig. Hideghusvásár az István-téri élelmi piaczon. 1896. decz. hó 22-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhoztak Budapestre a szokott községekből : 95 árus 262 drb sertést, — árus 35 drb süldőt, 1500 kg. friss hust, 600 kg. füstölt hust, 1200 kg. szalonnát és 500 kg. hájat. Vidékről és pedig: A szokott helyekről: 46 árus 6 43 drb sertést, 10 drb süldőt, 500 kg. friss hust, kg. füstölt hust, kg. hust és drb malaczot. A forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 5 2 - 6 0 , 1 q 4800-5500, süldőhus 1 kg. 58—64, 1 q 5500-5600, füstölt sertéshusi kg. 68—72, 1 q 6200— 6500, szalonna zsírnak 1 kg. 56—58, 1 q 5500—5600, füstölt szalonna 1 kg. 58-60, 1 q. 6700—5800, háj 1 kg. 60—62, disznózsír 1 kg. 60—64, 1 q 5600—67C0, kocsonyahús lkg. 30—52, füstölt sonka 1 kg. 80—90, 1 q krajczárig, malacz 1 drb frt. Tojás. Hozatott a fővámtérre »vasp. kb. 5J,500 db, hajón kb. , darab, 10 kocsin kb. 40,000 db helybeli árusoktól 30000, db, összesen kb 120,000, db. A vásár élénk. Nagybani árak : 1 láda friss (1440 db) 3800—4000 kr., 100 db 280—320 kr., tojás meszes 1 láda (1440 db) 3100-3200 k., 210 db k r , 1 db krig. Ab ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott községekből vasp. kb. 10000 drb, kocsin 7000 drtt, gyalogárusok 16000 drb, helyb. árusok 19000 darab, összesen 52000 darab friss tojás. A forgalom élénk. A következő árak jegyeztettek : friss tojás 1 drb 212—3, 100 gdarab 240—280 40 krért 14—17 drb, 1 láda 1440 drb 3400—38C0, meszes tojás 1 db 2Va—3 100 220—420, 40 krért 16—17 db, 1 láda 1440 drb 3200-3300 krig Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rakpartra vasp. —— q, hajón q, kocsin 150 q, helyb. árusok kb. 1100 q, össz. kb. 1250 q vegyes zöldség. A vásár és Nagy. árak sárgarépa 100 k. 160-450,1 q 400-450, petrezselyem 100 cs. 160-400, 1 q 500—600, zeller 100 db 80- 200, karalábé 100 db 60-120, vöröshagyma 100 db 60—240, 1 q 280—300, fokhagyma 100 f. 800—1200, 1 q 800-1000, fehérrépa 100 darabl20—240 fejeskáposzta^l q 250-600 krajczárig, vörösrépa 100 darab 80—120 krajczárig, fejeskáposzta 100 darab 400-600, kelkáposzta 100 db 50—120, vöröskáposzta 100 db 350—800, fejes saláta 100 db 100—120, kötöttsaláta 100 db , burgf. belföldi 1 q 180—250, külföldi , fekete retek 100 db 50—200, hónapos retek 100 csomó , Ugorka s. való 100 db — , ugorka savanyu 100 db zöldpaprika 100 db , tök 100 db , paradicsom 1 kg. , zöldbab 1 1. , zöldborsó 1 kg. zöldborsó fejtettl 1. krig. Zöldtengeri 100 cső krig. Felhozatott az ujvásártéri piaczra a szokott községekből szek. kb. 900 q, gyalog és helyb. árusok által 110 q vasp. — q, összesen mintegy 1010 q vegyes zöldség. A forgalom élőnk. Arak a következők: Burgonya 1 zsák 45—120, uj 1 q 160—180, fejeskáposzta 100 db 300—600, vöröskáposzta 100 db .kelkáposzta 100 db 80—90, paradicsom 100 db , 1 puttony 50—55, fejes saláta 100 db 70—80, 100 db saláta 100 db —, ugorka savanyítani való kötött , ugorka savanyu 100 db zöld paprika 100 db 10—50, zöldbab hüvelyes 1 kg. , 1 zsák 10—50, zöldborsó héjas 1 kg. , zöldborsó fejtett 1 liter krajczárig. A Huny ady-téri piaczra felhozatott kocsin 350 q, gyalogárusoktól — kb. q, helybeli árusoktól kb. 150 q, össz. 500 q ; élénk forgalom mellett a következő árak jegyeztettek : burgonya 1 zsák 70—120, 1 q 180-220 fejes káposzta 100 db 500—1000, vörös káposzta 100 db 1 , kelkáposzta 100 db 60—120 paradicsom 100 db , 1 puttony , fejessaláta 100 db —,— kötöttsaláta 100 db , ugorka sav. valólOO ^ — savanyított. 100 .db - , zöld paprika

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HÓ 24. 100 db , zöldbb hüvelyes l k g . , zöldbab hüvelyes zsák , zöldborsó héjas 1 kg. —— —, zöldborsó fejtett 1 liter krig. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József-rakparti piaczra vaspályán kb. 2000 q, hajón kb. — q. kocsin — q, helybeli árusok által kb. 1000 q, összesen kb. 2000 q vegyes gyümölcs. A vásár élénk volt. Nagybani árak : Fajalma 1 q 1600—3500, köz. alma 1 q 700—1600, fajkörte 1 q , közönséges körte 1 q 1000—1500, köz. dió 1 q 1600—3500, szilva magvaváló 1 q , szilva vörös 1 q , szilva aszalt 1 q füge 1 kg. 16—17, mogyoró 1 q 2400—4000, gesztenye belföldi q 400—6000, gesztenye olasz 1 q 1400—2400, czitrom 1 láda 340-370, őszi baraczk 100 db —, szőlő közönséges 1 q 2600—3400,szőlő csemege 1 kg. 40 —45 krig, dinnye görög nagy 100 db , dnnye görög kicsiny 1U0 db , sárga faj 100 dbi , dinnye sárga közönséges 100 db frt. Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott községekből vaspályán kb. 25 q kocsin kb. — q, gya log és helybeli árusok 80 q, összesen 105 q vegyes gyümölcs. A forgalom élőnk. Árak a következők: Fajalma 100 db ,— 1 kg. 25—40, 1 db 3—6, közönséges alma 100 db , 1 kg. 8—14, 1 db Va—2, köz. alma 1 put. , körte, fajt 100 db , körte faj 1 kg. 25—30, körte faj 1 db 2—5, szőlő csemege 1 kg. 50—60, szőlő köz. 1 kg. 30-40 kr, dinnye görög, nagy 100 db , dinnye görög nagy 1 db , dinnye görög kicsiny 100 db —, dinnye görög kicsiny 1 db 4—10, dinnye sárga faj 100 db , dinnye sárga faj 1 db —, dinnye sárga köz. 100 db , dinnye sárga köz 1 db , szőlő csemege 1 kg. —, szőlő közönséges 1 kg. 40—50 krajczárig. A Hionyady-téri piaczra felhozatott a szokott községekből vasp. 5 q, kocsin 5 q, helybeli és gyalogárusoktól kb. 30 q, összesen kb. 40 q vegyes gyümölcs, közép forgalom mellett árak a következők: fajalma 100 db —, 1 kg. 2 6 - 4 0 , 1 db 4—7, köz. alma 100 db , 1 kg. 10-16, 1 db 1—21/2 kr, körte faj 100 db — , körte faj 1 kg. 4 0 - 6 0 , körte faj 3—6, őszi baraczk 100 db , dinnye, görög nagy 100 db , dinnye gör., 1 db , dinnye, görög, kicsiny 1 db , diunye görög, 100 db , dinnye görög kicsiny, 1 db —,— dinnye sárgafaj 100 db — , dinnye sárga faj 1 db , dinnye, sárga köz. 100 db , dinnye, sárga, köz. 1 db ——, szőlő csemege 1 kg. 50—80, szőlő közönséges 1 kg. kr. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1896. deczember 22. A székcsföv.vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 113 szekér réti széna 118 szekér muhar, 25 szekér zsupszalma, 28 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, 2 szekér tengeriszár 13 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 1200 zsák szecska. A forgalom élénk. Arak q-ként a következők : réti széna 230— 300, muhar u j 220—260, zsupszalma 160—180, alomszalma 130—160, egyéb takarmány , lóhere — —, takarmányszalma ——, tengeriszár luczerna sarjú 200—240, szalmaszecska 200— — 225, széna' uj , zabosbükköny . Összes kocsiszám 311 suly 248800 kg.

Állatvásárok. Budapesti szurómarhavásár. Decz. hó 21-én A székes fővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 93 drb belföldi, —drb galicziai, — drb tiroli, 23 drb növendék élő borjú, 36 drb élő bárány; 100 drb belföldi, 213 db galicziai, 11 drb tiroli, 33 drb bécsi, drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — db élő kecske. A borjuvásár élénk volt. Arak a következők. Élő borjuk : belföldi 1 7 - 3 0 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 38—45 frtig, kivételesen 46 frtig súlyra, növendék borjú 16—24 frtig, kivételesen — frtig drbonkint, frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi 50—56, tiroli frtig, galicziai 48—58 frtig, növendék borjú frtig dbonkint, bárány — frtig, bécsi 56—62 frtig súlyra Élő bárány —-—8 — forintig páronkint. Élő kecske —' » frtig páronkint, kivételesen — frtig. Bécsi Yágómarhavásár. 1896. decz. 21. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 2746 db. Ebből magyar 1916 db, galicziai 183 db, bukovinai 45, németországi 602 db, hizott 1463 db, legelő 326 db., fiatal 957 db., ökör 1919 db, bika 310 db, tehén 453 db. bivaly 64 db. A szombati vesztegvásárra 1107 dbot hajtottak fel. A gyenge kereslet folytán az irányzat igen lanyha volt s daczára, hogy az utolsó árak többé kevésbé tartották magukat, az üzletmenet vontatott volt. Az összes felhajtás eladatott. Arak : príma magyar 35 37 — frt, szekunda 3 1 - 3 4 frt, tertia 26—30 frt. Galicziai príma 35 36'— (41-50) frt, szekunda 31—34 frt, tertia 27—30 frt. Német príma 37—41— (—•—), szekunda 32—36, tertia 28—31 frt. Legelőmarha: szerb és magyar 19—26 é. s., rossz minőségű frt é.s. Bika 21—32 frt é. s., tehén 19—31 frt é.s., bivaly 1 4 - 2 0 - frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra, minden % levonás nélkül történnek. Az érté-

1 0 3 - - 1 0 4 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. kesítésben kitüntetett árak ugy értelmez endők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krért, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Karácsony hetében a szarvasmarlia-vesztegvásár szombat, 26-ika lielyott csütörtökön, decz. 24-en tartátik ínég. Egyes eladások : Magyar hizó ökrök. Eladók: Ar Ar Hacker L„ Sopron 36Vs — 35Va — Hacker Miksa, Sopron 37 — 34 — Lederer és Kálmán, N.-Várad 37 — 34 — Neumann testvérek, Arad 37 — 34 — Nyitray Jakab, Nagy-Kanizsa ... 26 — — — Weisz M. & fia, Munkács ... 34 — — — Erdélyi hizó ökrök. Eladók: Br. Bors és társa, M.-Vásárhely 351/2 — Czell Frigyes ős fia, Brassó ... 37 —

32 34

—

Német hizó ökrök. Eladók: Blau testvérek, Temesvár 40 — 38 — Frisch F., Verseez 39 — 38 — Hacker Miksa, Sopron 89 — 37 — Neumann testvérek, Arad 41 — — — Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hőt hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt megyék közül november 14-től kezdve további rendelkezésig csakis a következő vármegyék vannak száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve ős csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig : Árva, Bereg, Baranya, Bihar Esztergom, Fejér, Heves, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Komárom, Mármaros, Moson, Nyitra, Pest-Pilis-SoltKiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szatmár, Szepes, Tolna, Trencsén, Ung, Vas, Veszprém, Zala, Zemplén és Zólyom vármegyékből és Debreczen, H.-M.-Vásárhely, Kassa, Kecskemét, Nagyvárad, Pozsony és Szeged sz. kir. városokból. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegvásárra. Bécsi sertésvásár. 1896. deczember 15-én. Be lett jelentve: 8027 drb. Felhajtás: 2473 drb fiatal sertés, 4436 drb kövér sertés, drb rideg sertés. Összesen: 6909 drb. Az irányzat igen lanyha volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül: prima 47—48 (48'50) kr., közepes 45 46, könnyű 4 1 - 4 4 — kr., fiatal sertés 34—42 kr. Bécsi szurómarha vásár. 1896. decz. 17-én. Felhozatott: 3117 borjú, 1501 élő sertés, 2810 kizsigerelt sertés, 526 kizsigerelt juh, 670 bárány. Az üzletmenet a borjuvásáron nehézkes volt. Kizsigerelt sertésekben az üzlet igen kedvezőllen volt, az áresést a jelentés zártáig nem lehetett megállapítani még csak megközelítőleg sem. Arak klgrammonkint: kizsigerelt borjú 30 — 36 kr., prima 38—48 kr., primissima 50—56 (58) kr, élő borjú kr., prima kr, primissima (—) kr., fiatal sertés 34—42 kr., kizsigerelt sertés nehéz 40—48 kr., süldő 44—52 kr., kizsigerelt juh 24—36 kr., bárány páronkint 4—11 kr. Bécsi juhvásár. 1896. decz. 17-őn. Felhajtás. 152 drb juh. A teljesen elégtelen felhajtás a vásárt egészen üzlettelenné tette. Á r a k : export juh páronként — '— (—'—) raczka , selejtes juh —• . Párisi juhvásár. 1896. decz. hó 21-én. Felhajtás 16759 drb juh. Irányzat nehézkes.

Szerkesztői üzenetek. Sz. B. Szabadka. 1. Az ügy még csak kérdés tárgyát sem képezheti s mi sem természetesebb, minthogy Ön tartozik a szóban forgó összeget megfizetni a községelőljáróságnak. Nagyon csodáljuk, hogy e fölött kétségeskedik, holott ha egyébből nem, már emberbaráti szempontból is legalább erre a csekélységre érezhetné magát kötelezve, nem is emiitvén, hogy egyéb kötelességei is vannak e szerencsétlenekkel szemben. 2. Az illetőnek lakhelyét nem ismerjük; a lapnak mostani lakhelyére való irányítása miatt a kiadóhivatal intézkedni fog. K. K. Ádánd. Szakkérdésekre mindig szívesen válaszolunk, de az Ön által felvetett kérdés már az üzlet terére tartozik, miért is figyelmébe ajánljuk lapunk hirdetési rovatát; egy kishirdetés közzétételének bizonyára meg lesz a kivánt eredménye. __ Az Orsz. magyar gazd. egyesület tulajdona Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő ős kiadásáért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az O. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky Pál.

ÍÖ3—Í04.

SZÁM. 6-1K ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBEÍl H ö 24.

ELSŐ MÁHfi. WEISSKIRCHENI Vízvezetéki és Szivattyu-Épitési Intézet.

Kunz Antal Máhr.-Weissbirchenben. Legújabb és legjobb

A monarchia legnagyobb specialisgyára.

Tpágvalé-Feeskeizdők v

I*

»

trágyalocsoláshoz és hordók megtöltéséhez. K i v o n a t a H. N. P . jegyti t r á g y a l é - f e c s kendökre vonatkozó bizonyítványokból.

fJutányos árak

Mint szivattyú hordótöltéshez.

Hordozható trágyalé-fecskendö 622. sz.

Ezen kitűnő tragyalészivattyu és fecskendő

m\& 2680 m . szállíttatott Fecskandőimből ezeken kivül m é g t ö b b s z á z d r b . van működésben.

rendkívül egyszerű és semmiféle javítást nem igényel; könnyen szállítható ; semmi különös megerősítést nem szükségei, minden oldalra fordítható; fagy ellen biztosítva van. (Felül a müködőhengeren egy kis nyílás van, a melyen át a szivattyú minden használat után kiüríttetik.) Könnyű járás.

Több száz

darab

Mint trágyáié-fecskendő. 1. nagyság I . uagjság

A trágyáié-fecskendő ára lVa méter mély gödör részére — — — frt Mélyebb gödrök számára meghosszabbítás méterenként — frt Szállítható fecskendő 622. sz. 3 méter spirális szivótömlővel •... — J.J frt Kovácsolt vasból készült töltőcső hozzávalóval frt Munkaképesség egy szívásra körülbelül liter. Vízszintes vet-távolság, körülbelül méter Egyenes trágyaléoszlató) hordóra való felsró- " foláshoz, fémfelszereléssel ... frt Hajlított trágyaléoszlató,- hordóra való felsrófoláshoz, fémfelszereléssel frt

alkalmazásban,

a legjobb

31.—

34.

3.-

3.60

60 — 2.50 I-IV4 16-18

703.l«/4—2 18-20

8 -

9 -

9.-

10-

sikerrel!

A t r á g y á i é jelentősége a m e z ő g a z d a s á g r a . (Egy mezőgazdasági szaklap után.) Ha — a mint ez oly gyakori eset — látjuk, hogy az egyes udvarokból a gukból, a mely váladékok aztán hivatva vannak a növényzetet ismét táplálni. trágyáié kifelé folyik, vagy az udvaron egész tócsákat képezve, a körléget megA növényi tápanyagok a hig ürülékben oldott állapotban vannak, tehát olyanban, fertőzteti, akkor már akár ki se menjünk a rétekre és szántóföldekre, mert előre hogy a növények gyökerei könnyen felvehetik, s a hig ürülékben a legfontosabb tudhatjuk, hogy milyen állapotok vannak ott. Silány, elkényszeredett gabonavenövényi tápanyagok mint a kálisók, foszforsav, légenytartalmu és más vegyek, tések es egyéb növények, terméketlen fák s hasonló jelenségek, a mit ott láthatunk. nagyobb mennyiségben vannak meg mint a szilárd ürülékben. Minden gazda Hogy magyarázzuk a gazdára nézve ezen sajnos jelenséget. Hiszen ugy gyűjtse meg azért a trágyalevet vizátnem eresztő gödörben s ezzel a tűnik fel, mintha az illetők szántszándékkal tönkre akarnák magukat tenni, midőn trágyarakást alkalmas fecskendő segélyével locsolja. Ezen eljárás által a drága növényi tápanyagot igy elveszni engedik. A becses természetes trágyaa trágya egyenletesedése biztosíttatik s a trágya elsülésének, penészedésének gát szer ilyen módon kallódik el s a lesoványodott földek csak nyomorult termésekvettetik. Tegyünk egy kis számítást, milyen veszteségét szenved az, aki a trágyakel fizetnek ! Valójában ideje volna már a kisgazdákat felvilágosítani, hogy milyen levet haszontalanul elfolyni engedi. Egy felnőtt szarvasmarhának évi higüriiléke bűnt köveinek el maguk ellen, midőn a trágyáiét igy veszendőbe menni engedik. ;25 hektoliterre tehető, a melyben 15 kilogramm lényegtartalom foglaltatik á 75 kr., •a mi összesen 11 frt 25 krra megy; továbbá foglaltatik benne 35 kgr. kálisó Sajnos, még most is sokan vannak, a kik a jó teimést a jó szerencsétől á 20 kr. = 7 frt és végre Ví kgr. foszforsav" 10 kr. értékben. Ezen anyagok várják. l)gy a hogy megmunkálják, bevetik földjeiket, a többit pedig az időjárásra tehát, a mai mütrágya-árak szerint számítva 18 frt 35 kr. értéket képviselnék. bizzák s abban reménykednek. Ilyen tetemes összeg megy tehát a trágyáié gondatlan kezelése folytán tönkre. Pedig hát bizonyos, hogy a növény csakis ugy felelhet meg a hozzákötött A'e hagyja tehát senki a trágyalevet haszontalanul elfolyni. S ott, várakozásnak, ha elegendő tápanyag van a talajban, a melyet gyökerei által felhol az ember ilyesmit lát, bátran elmondhatja: „Ott folyik kifelé a vagyon vehet s teste felépítésére fordíthatja. Jószágaink áz általuk lelhasznált takariázból, majd nemsokára a birtokos is utána megy!" ni ánynemüek nagy részét hig és szilárd ürülékeikben megint kiválasztják ma-

Kivonat a H. HT. P. jegyű trágyalé-fecsKumdőkre vonatkozó bizonyítványokból. Ne2dénitz 1893 au Kunz Antal urnák, Máhr-Weisskirchen ' ' «' 10" Kivánatához képest szívesen bizonyítom, hogy az Öntől folyó év julius hóban vett trágyalé-szivattyu, minden igénynek tökéletesen megfelel. Ezen szivattyú igen egyszerű, a fecskendő által kilövelt sugár állandó és mivel a szivattyú minden oldalra könnyen fordítható, nagyon jói használható fecskendőnek is, a mely több mint 15 méter távolságra képes szórni. — Ajánlottam az ön szivattyúját a mi swietlani jószágigazgatóságunknak is. S innen néhány megrendelésre biztosan számithat. . Tisztelettel a gr. Bellegard nezdénitzi jószágigazgatósága. Kempny Ant., igazgató.

Tér szűke miatt az elismerő A többi bizonyítványok, melyekből

Huorki (Magyarom.), 1894. julius 10. Kunz A. gyáros urnák, M.^Weisskirchen. Azon kérdésére, hogy trágyalé-szivattyujával meg vagyunk-e elégedve, közölhetem Önnel, hogy a tavaly hozatott készülék kitűnően bevált és ami a fődolog, •eddig még legkisebb javítást sem igényelt, holott más rendszereknél napirenden « a i a javítgatás. Tisztelettel

nyilatkozatoknak csak százával rendel?tezem,

egy kis része van itt nálam mindenkor

közölve. megtekinthetők.

KÖZTELEK

1896.

DECZEMBER H ö 2 4 .

BUDAPESTEN,

VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alelnök: CSÍVOSSY Béla.

ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOND, SZTÁRAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: S Z Ö m n Z s i g m o n d . A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az

épület és átalány (pauschal) biztositásnál

Hampshire-, Oxfordshire-, Shropshire-, Sonth-down, Cotswold és Lincoln kosokat szállít megrendelés, után 14 nap alatt bármely állomásra P

I

C

K

O

8

W

A

L

D

,

tenyészállat-importeur

rendkívül mérsékelt díjaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A takarmány é s termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. M T Gazdasági egyesületi tagok - tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. T p j J Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek.

ÉVFOLYAM.

Eredeti Angol kosok.

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, Elnök: TELEKI Géasa gróf.

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 6 - I K

Budapest, Külső-Kerepesi-ut 1. szám. Magyar, kir. államvasutak. * 01662/C Hirdet mény. Magyar-boszniai vasúti forgalom. i magyar-bosz. Sczikkek és vi: lyeztetik. 4.Z uj díjszabás

évi ja az érdekelt vasutaknál megszerezhetők. A rragy. kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind a többi részes vasút nevében is. (Utánnyomat nem dijaztatik.)

Meg-jelent a

,KÖZTELEK ZSEBNAPTÁR' • • •

A Zalathnai kénkovand ipar r. t.

Brassói kénsav-^ műtrágyagyára a j á n l : m i n d e n n e m ű száraz é s k ö n n y e n szórható s u p e r f o s z f á t o t , r é p a - , szőlő- és á r p a t r á g y á t T h o m a s salaklisztet, chilisalétromot, kénsavas a m m o n i á k o t é s m i n d e n e g y é b m ű t r á g y á t szavatolt béltartalommal. F ö l v i l á g o s i t á s o k k a l é s részletes á r j e g y z é k k e l szívesen a

g y á r v e z e t ó s é g

B r a s s ó n ,

v a l a m i n t

a központi i r o d a

lSST-dik

évre

mmm

Szerkesztik: RUBINEK

A

GYULA é s S Z I L A S S Y az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, titkárjai.

ZOLTÁN.

„ Z S E B N A P T Á R "

praktikus uj beosztással, gazdag tartalommal s t e r j e d e l m e * k ö n y v v i t e l i r é s z s z e l é s j e g y z é k n a p l ó v a l jelent meg. S o l t i ára 1 forint 5 0 kr,

Ára előfizetőknek-és. az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, tagjainak 1 frt 20 kr. Postadíj IO kr.

Megrendelhető a „KÖZTELEK" kiadóhivatalánál, B u d a p e s t , Ü l l ő i - ú t 2 5 . (Köztelek).

BUDAPEST. IV., Bécsi utcza 5. sz. Hirdetmény. H szt. g o i t h á r d i u r a d a l o m elad

7 db. 4 5 éves félvér csikót, ínelyek hintós lónak s esetleg t o v á b b á egy b ő v i z ű n a g y

m r

nyereg

szomszédságában

(Utánnyom&t

alá i s haszhálhatók; Sai-tres f i g y e l e s a b e T

m ű m a l m o t ,

mely a vasútállomás gyártelepnek; végül

A inag^ar kir. álláintasutak ki értényes közös árudijszabáshoz (II. rész) Í896. évi deozember hő I6-t61 XYI. pótlék lép életbe, A kérdéses pőtlék a héjásfalva-sí kely-udvarhelyi h. é. vasútnak uz adókötelezettség beá ..... folytán módosított díjszabását tartalmazz! '-udijszabása. érvényen kívül helyeztetik. szakosztályában példányonkint ember hő 1-én.

levén,

igen

alkalmas

egy 6 katr. holdnyi területet a v a s ú t é s 2 g y á i között, m e l y h á z h e l y e k n e k

igen alkalmas.

Vasmegyei Sz.-Gothárd. Jószág-kormányzóság'.

2Í00

i§kolatáblamázat a gazdi tágnál szokásos bárminemű és nevű uj és régi irásfelületek befeketitésére szállít használatra készen frt 1.80 és 3.60 kros pléliszelenczékben (10: és 20in» területnek az előállító

Greschik Gyula, Lőcsén (Szepes vm.) 1 drb. táblamázecset 60 kr. Láda, szállítólevél és csomagolás 20 krba számíttatik. Szállítás csak utánvét vagy az összeg előleges beküldése mellett-. P r o s p e k t u s k í v á n a t r a I n g y e n és b é r m e n t v e .

M -

104,

SZAM. 6-IK ItOLYAM.

KOSZEN „,

összes gazdasági ipari es hazi czelokra

Tokodi, Dorogi és Ebszönyannavölgyí szén, Osztraui gyári, dió-, koczka A és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek szárítására,

legkit'ü.riőbTs m.in.őség-'beri leg-ju.-bán,yosaVbari

l

a

l H l i f l l T '

WJT A K A T

m

m

i

F

i

^

m

i

ím

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 24.

m

m

t

f

f

t

k a p h a t ó

kőszén-nagykereskedőnél, j

1

Budapest, Arany János-utcza 34. sz.

A. cs. és k i r . s z a b . H i t e l i n t é z e t k ő s z é n - o s z t á l y á n a k

vezérképviselete. Magyar királyi államvasutak.

0RAEPEL HUGÓ

szabadalm. lóhere-tokászoló készüléke

B A R A N Y A T

Hirdetnaény.

I . ,

turfatermények é s szabadalmazott önműködő turfahintő-closetek,

árnyéSszéí-terendezési

pótlék íéprt élntbv, lak a szállítási adóval le BzenAp6üék™i ítnak a födijSZáuas otM—zttp. Oiuaian foglalt árudijszabás érvényen kivui new tftlk, a magyar királyi államvasutak díjszabási szakosztályi! példányonként 20fillérértkaphatók. Az igaigatóság

felszerelési tárgyat yállalata BUDüFEST,

Minden fajta

I I . , I>ánczhld-utcza 8 .

Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban

erdei csemeték,

Árjegyzékek kívánatra bérmentesen küldetnek.

erdők és sövények alapításához szép és olcsó :i fenyő, erdei fenyő, je'iete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, hamvas és fehér éger fa, jávor-, bük/e-, fehér juhar-, szilfa, nyirta, tölgy- és ákáczfakut, csipke- és bodza-, szürke nyárfa-, kanadai naspolya-, fekete jegenye-, amerikai fekete szerecsendió stb. csemetéket

GRAEPEL HUGÓ gépgyárosnál Budapesten, V . , K ü l s ő v á e z i . u t 4 6 . sas.

Gép-sodrony-szövetek, czinbezett szúrós kerítés-sodrony.

Vincenz Oblack

GUTSVERWALTUNG BOROWNA,

cs. és kir. udvari szállító

2034

( í r s í c z (Stájerország). Első és legnagyob eredeti stájer vadász-, hölgy és tourista szövet különlegesség és kiviteli üzlet. A m i n ő s é g 1 , "srálasstélc, s s m v a l ó d i ság- á s o l c s ó s á g - -fceJein-be-fcábeii u-bolérlio-fcloíl.

£ Minták Ingyen és bérmentve, 3

posta B O C H N I A , Galiczia.

Kivánatra árjegyzék ingyen. Tisztelettel kérjük a levelezést német nyelven.-~

Magyar királyi államvasutak. 150186/CTV. sz.

Hirdetmény.

A magyar királyi államvasutak igazgatóságától vet szerint a fentnevezett személyforgalomban legközelebb díjszabás lép életbe, melynek I. része általános határo foglal magában mig annak Il-ik részének B. és D. füzí pest-nancy és párisi valamint a budapest-dover, brüss dei viszonylatra közvetlen menet és podgyász Titeld n díjszabások által az 1892. évi április hó 1-től érvényes sva füzetek érvényen kivül fognák helyeztetni. ' lapest, 1806. november 24. A* igazgatóság..

1

C. SCHLICKEYSEN, BERLIN. TÉGLA, AGYAGCSŐ, FEDÉLCSERÉP, TŐZEG, BARCS, BETON, CHAMOTTE, AGYAGÁRU ÉS ÉRCZBRIKETT GYÍRTÍSÍHOZ VALÓ GÉPEK.

gZIYATTYÜK '

neme. házi, házi. nyilvános, nvilvános. mezőgazdaminden neme, sági és iparczélokra. 1-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás szerint i n o x i d á l t s z i v a t t y ú k rozsda ellen védve.

MERLEGEK: legújabb javított rendszerű tizedes, százaszáz dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari ezélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Gommandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

I., Walfischgasse 14. sz. W-

G A R V E N S ,

W i e n ,1 Schwarzenbergstrasse 6.

Grőzcséplő-készletek. saját gyártmány legkitűnőbb kivitelben gyar gazdasági viszonyokkal alaposan Kizárólagos képviselőség Magyarország részére : Lanz Henrik c z é g l ő l Manlieimból. Németország elismert legnagyobb és legjelentékenyebb gyára gözmozgony és gözoséplögépekben, legkülönfélébb nagyságban, valamint önműködő etetővel és anélkül határozottan előnybe részesülő Fölvilágosilással, tanácsosat, képes árjegyzél kol, kedvező fizetési feltételekkel készségesen szolgál:

DRÖSSLER KÁROLY cs. és kir, szab. gul ppgjfa, Tas- és teintíídíji

Budapest, VI., Váczi-körut 59. Szolid képviselőségek mindenhol felállíttatnak.

K ő z t e l e k , igg& d é c z é m b e r

hő U.

í ő 3 — M . s z á m . 6-ík

évfolyh.

Franz Nechvíle Peronosporaspritzen-Fabrik, Wien, V , i T e l e f o n 2918.

Telegramme: Nechvíle Telefon.

Bécs,

Nyilt levél csakis

1896. d e c e m b e r

hó,

nagykereskedőkhöz!

A p e r o n o s p o r a f e c s k e n d ő k n e k t ö m e g e s gyárt á s a k ö r ü l i uj, s z a b a d a l m a z o t t tán

azon

kellemes

nőket mely

legfinomabb

és

versenyczég

p e d i g az

eljárás

helyzetben

olcsóbb árakat számithatok

foly-

vagyok,

hogy

Önnek, mint a mi-

legdurvább

bár-

ezen

kivül

én p e r o n o s p o r a f e c s k e n d e z ő i m

szolid

kivitelüknél

számithatott,

árunál

f o g v a m i n d e n t e k i n t e t b e n a leg-

j óbbak . Az

esetben,

nospora

ha

nagyobb

fecskendőkre

van

mennyiségű szüksége,

pero-

szíves-

kedjék velem azok megközelitő számát tudatni, hogy a m e n n y i s é g mására

szerint

azok

árát

b.

tudo-

adhassam. Kiváló

tisztelettel

I f

Uj! Uj! Uj! S z a b a d a l m a k a bel- és k ü l f ö l d ö n b e j e l e n t v e I P e r o n o s p o r a f e c s k e n d e z ő k erő és k é z i ü z e m r e , I ö n m ű k ö d ő szerkezettel, különösen nagybirtoko- J soknak alkalmas. ÍBsf

Tessék

prospectust

kérni.

103—104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,1896.DECZEMBER HO 24. 1837

Egy magyar gazda sem nélkülözheti « 4 4 a legolcsóbb és legjobb

% heti újságot

FÜGGETLEN ÜJSÍG m e z ő g a z d a s á g i és politikai képes

a ,,Magyar

Gazdaszövetség"

hetilapot,

népies

közlönyét

Földbirtokosok, bérlök, gazdatisztek, kisgazdák, iparosok és magánzók

Előfizetési ára:

egyaránt e g j a x a u i haszonnal uti és élvezettel olvashatják,

Egy évre: két forint. ^ Félévre: egy forint.

Lapunknak czélja a MAGYAR N É P ÉRTELMISÉGÉNEK E M E L É S E ; kiválón súlyt h e l y e z ü n k a g a z d a s á g i s z a k i s m e r e t e k f e j l e s z t é s é r e , e l s ő s o r b a n c z é l u n k p e d i g az, h o g y a nép között v e s z e d e l m e s e n terjedő szoczialisztikus férczlapokat é s olvasmányokat ellens ú l y o z z u k , illetve k i s z o r í t s u k , a m i b e n m i n d e n g a z d a kell, h o g y — s a j á t é r d e k é b e n is — SEGÍTSÉGÜNKRE LEGYEN.

A „Független Újság" politikai, mezőgazdasági, szépirodalmi közleményeivel a legkényesebb igényeket is kielégíti. A Független Újságot a legelső magyar írók irják. Szépirodalmi részének munkatársai: Bársony István, Buday Barnabás, Lakatos Sándor, Móra István, Péterffy Tamás, Petrus Jenő, Pósa Lajos, Rexa Dezső, dr. Szilárd Ferencz. Lapunk gazdasági részének munkatársai: Baly Kálmán, urad. kasznár, dr. Bernát István, közgazdasági iró, Czájlik István, földmiv. iskolai igazgató, Cserháti Sándor, gazcl. akad. tanár, Hajdú István, urad. kasznár, Hosszú Albert, földmiv. iskolai tanár, Hreblay Emil. gazd. egy. titkár, Jeszenszky Pál, a „Köztelek" t. szerkesztője, Kerpely Kálmán, gazd. tanintézeti tanár, Löcherer Andor, közgazdasági iró, Monostori Károly, állatorvosi akad. tanár, Praznovszky Ágost, urad. kasznár, Rovara Frigyes, urad. igazgató, Rubinek Gyula, orsz. m a ^ y . gazd. egyes, titkár, K. Ruffy Pál, urad. főtiszt, Sporzon Pál, gazd. tanint. tanár, Száhlender Gyula, urad. épitészeti intéző, Szalay János, gazd. egyes, titkár, Szilassy Zoltán, orsz. magy. gazd. egjres. titkár. Stankovics János, gazd. tanint. tanár, Vasadi Balogh Lajos, lelkész, közgazdasági iró, Wimmer Károly, a „Borászati L a p o k " v. t. szerkesztője.

A

képeit a legelső

„Független

magyar

Olcsó díjtalanul

A

eszközöl

az országos

kölcsönös

SPC Olcsóságával

viszony

minden

kérdésre

biztositást

„ J P i í g g e t l e n

főleg a szerényebb

Újság"

művészek készítik. Levélszekrényében azonnal válaszol előfizetőinek.

igényeinek felel meg, is kielégíti.

Előfizetési pénzek a

biztosító

szövetkezetnél.

Ú j s á g Hü

1

de a legkényesebb

" igényeket

kiadóhivatalnak:

B U D A P E S T ,

IX. kei*lilet, Üllöi-ut 25. s z á m (Köztelek) küldendők.

K Ő Z T E L E K , D E C Z E M B E R H Ó 24. Ezredéves országos kiállítás: D Í S Z O K L E V É L .

Méltóságos Gróf Zichy Béla ur lengyeltóti uradalma részére az

Petroleum

szükségeltetik a legelső rendű és teljesen gyommagmentes, kitűnő osiraképességü, alább jegyzett magvak megvételre a végső árak megjelölése mellett, a melyre vonatkozó ajánlatok alulírotthoz kéretnek benyujtatni.

lámpák w' -

a legegyszerűbb kiviteltől a legpazarabbig. HERRMANN M.-féle

^

275 kiló IIOO kiló 110 kiló 165 kiló 6 6 0 0 kiló

luczerna, baltaczim, olasz perje, c s o m ó s ebir, t a v a s z i fekete bükköny, 2 5 0 0 kiló v ö r ö s l ó h e r (gombos), 1200 kiló m e z e i komócsin, 150 kiló g o m b o r k a , 5 0 0 kiló o b e r n d o r f i s á r g a répamag, 6 0 0 kiló s á r g a olajbogyó répamag.

szabad, villamlámpák, s

a létező legjobb petróleum lámpa.

Szesz-lámpái Valódi :

£ ÍS2

Unieum * lámpa, a legcélszerűbb hasz-

biztonsági petróleum, Raktárak Budapesten: V., Gizella-tér I. v i . , Teréz-körut és £irály-u. sarkán, v i l i . , u i i ő i - u t 2 . a Kálvin-tér sarián. X., Jászberényi-ut. Pozsony: Lőrinckapu-utca.

|j

j

Lengyeltóti, 1896. deczember 5. urad. intéző.

1

|

Legszebb

karácsonyi

Vetek neki ágyat. j

Csengetyűs bárányról, Fejed fölött rengő

»

1 |

verskötet

1 |

A gyermekvilág kedvencz Írójának ezen legújabb verseskönyve tele van szebbnél-szebb képekkel, rajzokkal és pompás szinnyomatu boritékban jelent meg. Ennél a könyvnél kedvesebb, szebb ajándé- § kot nem hozhat a Jézuska a gyermekeknek, j

Illatos virágból

Dalos pacsirtáról!

ajándék

Fosa £ajostóio)

Szegény nagyon fáradt,

Álmodjál, bubácska,

és újévi

gyermekek számára:

„Pünkösdi ?i^iik" í

^

.-' i Ü T .

-

VARGHA BÉLA,

2122

Aranyos kis szentem!

1

103—104. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM.

Ára díszes borítékba kötve 2 írt. Lapunk előfizetői azonban 1 frt ked- | vezményes áron kapják. (Portómentesen 1 megküldve 1 írt 10 kr.) f

í : Megrendelhető | 1

lapunk

. kiadóhivatalában:

1 j

Budapest, Üllői-ut 25. I

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

xxvm.

KÖZTELEK, 1 8 9 6 . D E C Z E M B E R HÖ

Budapest, 1896. d e c z e m h e r

évfolyam.

BORÁSZATI Előfizetési feltételek: Egész érre . . . . 5 frt — kr. Félévre 2 , 50 „ Negyedévre . . . 1 » 25 „

1853

24.

LAPOK

SZŐLŐMÍVELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP Megjelen minden

hó.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: ÜllSí-út (Köztelek).

vasárnapon.

kiadja: B A B I O S S

K Á R O L Y .

re 6 frt.

Árjegyzék ngjanott kaphatí.

Európa egyéb államaiban, va

tiszteit Sazdatarsl A mikor a világhirü magyar szőlőket nem érte még a filloxera és más számos veszedelem, kikészítettük a metsző-ollót meg a kapát, és a nyiló tavaszszal megindult a szőlő-munka, úgy amint azt a nagyapánktól láttuk. Ma máskép áll a dolog. Ma a szőlő akár hegyen levő, amerikai fajtákkal vagy szénkéneggel fentartott, akár futóhomokon való, csak új, szakértő műveléssel hajt jövedelmet. Ezt az uj, szakértő művelést meg kell tanulnunk édes mindnyájunknak. Tanulni, leginkább olvasással lehet. Ezért Jiivjuk fel becses figyelmét a „BORÁSZATI LAPOKu-ra, mely 28 év óta jelen meg minden vasárnap, és amelyben az ország első szakemberei, szőlősgazdái irják le tapasztalataikat, és tanítanak arra, hogyan lehet továbbra is jövedelmező foglalkozás a szőlőművelés. E sorainkkal adjuk a lap ismertetését, ha kívánja küldünk mutatószámokat is. — Tessék elolvasni. -— Ha pedig a „BORÁSZATI LAPOK" megnyeri tetszését, tessék reá előfizetni. Hiszen ha csak egy kézfogást tanul belőle, vagy egy tanácsot kap szerkesztőségétől, az a csekély előfizetési ár dúsan megtérül. Budapest (Köztelek), 1896. évi deczember hó. Hazafiúi tisztelettel

a „$olPás%ati £apo^( szerkesztősége. Tessék

a túloldalt is elolvasni.

Olvasmányul az ünnepekre.

Értékes mlllenlnmi emlék a „Borászati Lapok" új előfizetőinek.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 24.

103—104, SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

A „Borászati Lapok"

rövid progpammja. Mit akar a ,>.BORÁSZATI

LAPOK

?

A z t a k a r j a , hogy emelkedjék régi magaslatára a magyar szőlőtermelés. A z t a k a r j a , hogy az elpusztult hegyeken újra zöldüljön; a kincset érő szőlőtőke és viruljon a homoki szőlőtermelés is. A z t a k a r j a , hogy kapjon o l c s ó k ö l c s ö n t szőlőjének újra ültetésére a magyar nép. A z t a k a r j a , hogy legyenek nagy számmal vinczellériskolák, vándortanítók, akik ingyen t a n í t j á k a n é p e t az új szőlőművelésre. A z t a k a r j a , hogy az állam is segítsen a népnek a szőlő a d ó j á n a k és d é z s m a v á l t s á g i t a r t o z á s á n a k elengedésével. A z t a k a r j a , hogy é r t é k e legyen a bornak. Büntessék és irtsák a b o r p a n c s o l ó k a t ; szorítsuk ki az o l a s z l ő r é t az országból, mely a mi terményünknek áldatlan versenyt csinál.

Ezt akarja a Borászati Lapok

Az ojtvfiayok

eliakölázásánáJ használt eszközük,

A „Borászati Lapok"

a szőlős gazdának

és ez akaratában

ttziet-barátja.

független minden hatalomtól.

A „BORÁSZATI LAPOK"

a szőlős gazda tanácsadója. Bármely olvasójának, aki hozzáfordul, i n g y e n . és s z a k a v a t o t t a n felel minden kérdésére. Vonat- A kőzzék ez a kérdés a szőlőtermelésre, a különböző szölöbetegségek ellen való védekezésre, a borkezelésre, a szőlő és bortermelést érdeklő törvényekre stb. Válaszol reá a lap az erre rendelt „ k é r d é s e k és f e l e l e t e k " rovatában és a l e v é l szekrényben. — Dijtalanul adunk tanácsot

a szőlők fehijitására kapható kölcsönökre vonatkozólag.

Van eladó Van eladó

bora; csemegeszőlője;

Van eladó szőlővesszője és oj fránya; Van eladófacsemetéje, Vagy ezeket venni

gépe, eszköze; akarja?

, Tessék o l c s ó n m e g h i r d e t n i a lapban és czélt ér. Sok százezer forintot takarítottak mar meg a „ B O R Á S Z A T I L A P O K " hirdetései utján a magyar szőlőtermelők, elkerülvén a drága közvetítést.

<3

A „ B o r á s z a t i ILapok"

előfizetési ára: egész évre 5 frt; félévre 2 frt 5 0 kr,; negyedévre \ frt 2 5 kr-

A „Borászati Lapok" szerkesztősége és kiadóhivatala

Munkabeosztás a Kröezer-féle ojtásnál.

Budapest, Üllői-ut 25. sz. (Köztelek).

103—104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 24.

1837

Kkik irricik sl B O R Á S Z A T I LAPOK-Rm.

Verem-pwcze.

Angyal Dezső, a budai kertészképző intézet tanára. Antal Pál, szőlőbirtokos. Arany Sándor, szőlőbirtokos. Asboth Sándor dr., tanár. Avarffy Géza, szőlőbirtokos. Balogh Gyula, birtokos, Benedek Pál, birtokos. Báró Bohus László, birtokos. Borovitz Mór, borkereskedő. Buding Károly, birtokos. Bajor József, gazdatiszt. Bogyai István, birtokos. Bornemissza Zoltán, szőlőbirtokos. Dr. Bittó István, tanár. Braun Károly, szőlőbirtokos. Bíró Géza, szőlőtelep intéző. Bucher Alajos, m. kir. szol. felügyelő. Dr. Csanády Gusztáv, a keszthelyi gazd. tanintézet igazgatója. Czeiner Nándor közg. előadó. Cserháti Sándor, gazd. akad. tanár. Dobokay Lajos, bor. kormánybiztos. Dr. Drucker Jenő, földbirtokos. Deák Tamás, a székes-főváros mintaszőlőtelepének intézője. Dessewffy Miklós, földbirtokos. Degrully L. szőlőbirtokos. Erdmann V., birtokos Egerváry Jenő, szőlőbirtokos. Elek Kálmán, szőlőbirtokos. FÖldváry László, nagybirtokos. Ferenczy Gábor, birtokos. Hegyi I. szőlőbirtokos.

A szőlő-fürt moly.

Tessék

a

túioidait

Összegyűjtöttük, hogy az utolsó két esztendőben kik irtak a „ B o r á s z a t i Lapok"-ba. Ide iktatjuk e diszes névsort. Olyan gárda ez, olyan irói csapat, amilyennel egy szaklap sem dicset kedhetik Magyarországon. Ott vannak közöttük gazdasági tudósaink, kiváló szőlőtermelőink, szakférfiaink, a kik mind törekedtek a „ B o r á s z a t i L a p o k " tartalmát gazdagítani és nagy tapasztalataikat és tudásukat, a „ B o r á s z a t i L a p o k " olvasó-közönségének rendelkezésére bocsájtani. M T E z a gárda a j ö v ő b e n csak szaporodni, az íróknak ez a k i n c s e s t á r a c s a k g a z d a g o d n i f o g . ~mi A diszes névsor a következő: Rombay Dezső, szerkesztő. Hreblay Emil, gazd. e. titkár. Rubinek Gyula, az Orsz. Magy. Gazd. Halmay Andor, szőlőbirtokos. Egylet titkára; Dr. Herczegh Mihály, egyetemi tanár. Solyom Albert, birtokos. Jálics Géza nagybirtokos. Inkey Béla, az országos geologiai intézet Somlyai Sándor, birtokos. igazgatója. Ifj. Sporzon Pál, gazd. tanintézeti tanár. Jablonovszky József, az országos rovar- Szilárd Gyula, tanár. Dr. Szilárd Ferencz, ügyvéd. tani állomás igazgatója. Sajó Károly, tanár. Keöd József, birtokos. Serfőző Géza, a pestvármegyei gazd. e. Kramszky Lajos, vegyész. titkára. Kubinek János, birtokos. Schifter Kornél, birtokos. Kröczer László, szőlőbirtokos. Sipos Imre, birtokos. Kodolányi Antal, kir. tanácsos. Totti Károly, birtokos. Kecskeméthy Géza, birtokos. Koritsánszky János, a kecskeméti szőlő- Taussig Zs. Pécs, birtokos. Tóvölgyi Titusz, birtokos. telep igazgatója. Kosinszky Viktor, a tarczali vinczellér- Tax Péter, főkertész. Tóth József, birtokos. képezde igazgatója. Dr. Kossutány Tamás, gazd. akad. tanára. Vimmer Károly, birtokos. Dr. Vedrödi Viktor, gazd. tanintézeti tanár. Dr. Liebermann Leo az orsz. kémiai inVass Imre, birtokos. tézet igazgatója. Zauner Richárd, szőlészeti igazgató. Liszkay Lajos birtokos. Linhart György, gard. akad. tanár. Dr. Mágocsi Dietz Sándor, tanár. Majer Henrik, a ménesi vinczellérképezde igazgatója. Májer Ferencz Andor, birtokos. Mezner Jenő, oki. szőlész. Mezey Gyula, gazd. akad. tanár. Mikesz József, birtokos. Márkus János, birtokos. Mayerfy Zoltán, birtokos. Nagy Béla, birtokos. Nagy Ignácz, birtokos. Oraveczi István,(birtokos. Dr. Perényi József, tanár. Petrovits István, magyar kir. szől. felügyelő. Rácz Sándor, m. kir. szőlőfelügyelő.

Olvasmányul az ünnepekre.

gs Értékes milleniumi emlék

elolvasni.

a

„Borászati Lapok" ú j

előfizetőinek.

Dümmert-féle borsajtú.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBER HO 2 4

1856

Emlékül!!

1 0 3 -104.

SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

Millenniumi ajándékul! I

Minden legalább féléves uj előfizetőnek díjtalanul küldetik meg.

Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene. Diszmíí. 2 4 0 album a l a k ú

Bolti ára 3 frt.

Szerkesztette: B A R O S S

nagy o l d a l ; 3 2 0 á b r a , r a j z o k és f é n y k é p e k ;

81 a r c z k é p

K A R O L Y .

és k é t nagy műmelléklet.

""SS5H

Előszó. Irta: Baross Károly, a „Borászati Lapok" szerkesztője. A király látogatása a borkiállításon. M a g y a r o r s z á g szőlő- és bortermelésének története. Irta: Herczegh Mihály egyetemi tanár. (A római hódítás előtt. — A rómaiak uralma alatt. — A hunnok, avarok és frankok uralkodása idejében. — A vezérek korában. — Az Árpád királyok alatt. — Az Anjou királyok uralkodása alatt. — A török hódoltság korában. — Mária Terézia uralkodásától mostanáig. — A filloxéra-vész idejében). A magyar szőlőtermelés statisztikája. Irta: Rubinek Gyula az 0 . M. G. E. tijtkárja. (A magyar birodalom szőlőterülete. — A magyar birodalom bortermelése. — Az ujjá telepítés.) A gazdatársadalom működése. I r t a : Szilassv Zsolt az 0 . M. G. E. titkára. A szőlőművelést és borászatot érdeklő fontosabb törvények. I r t a : dr. Szilárd Ferencz köz- ós váltóügy véd. (A filloxera elleni védekezés. — Rekonstrukczió. —Szőlődézsma-váltság. — Adókedvezmények. — Bortörvény. — Hegyközségek. — Boritaladó.) A ,,Borászati Lapok" története. Irta: Angyal Dezső a budai kertészképző intézet tanára. A szőlő rovarellenségei. I r t a : Sajó Károly a m. kir. rovartani állomás nyug. főnöko. A hártyás szárnyú rovarok. (A darázsok. Lódarázs. Közönséges darázs. Német darázs.)—Lepkék.—(Zugó pillék. Zöld szőlőlugas pille. Szövő lepkék. Bagoly pillék. A szőlőfürt moly pilléje.) — Legyek. (Szőlőgubacs légy. Erjedési legyek.) — Bogarak. (Csajkó. A két valódi cserebogár. A sárga cserebogarak.) — Diszbogarak, orrmányos bogarak. (Oliorhyinehus Ligustici. A kendermag bogár. A czinczérek. A levélbogarak.) A fél fedeles szárnynak. (A szőlő filloxerája.) — A szónkénegezés. — A futóhomok immunitása. — Az elárasztás. — Az amerikai szőlőfajok. (A pajzstetvek. — Az egyenes szárnya rovarok. (A szöcskék és sáskák. A sertefarku rovarok.) — Az atkák A peronospora. Irta: Szilárd Gyula, földmiv. iskolai s. tanár. A lisztharmat. — Az antraknozis. A black-rot. A fakó rothadás vagy Witherot. — A gyökérpenész. Irta: Mezey Gyula, a magyar-óvári gazd. akadémia tanára. A szőlő mézgabetegsége. Irta: Sajó Károly. A szölőmivelés és b o r á s z a t a z ezredéves kiállításon. Irta: Rombay Dezső. (A szőlészeti és borászati bizottság. — A szőlészeti csarnok. — Földváry László pavillonja. — A borcsarnok. — A borkiállítás szabályzata. — A borkiállitók névsora.) Jelesebb magánszölőtelepek Magyarországon. Nagy részben, a teleptulajdonosok által beszolgáltatott adatok alapján egybeállították: Rácz Sándor, m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő; Serfőző Géza, a pestvármegyei gazd. egylet titkára és Rombay Dezső. Ismertetett magántelepek i gróf. Móczár Andor Félegyháza. Steinberger, Kalocsa. 4/maV Balogh Tihamér. Kecs- Oebreczeni szőlő és borterkemét. I melő szövetkezet telepe. \Muhoray Kálmán, Jászberény.ízaóó Lajos és tsa, Uj-Léla. Agárdy Jenő, Izsák. DeutschSándor, Felső-Halom Karácsonyi Gyula gróf, Kbv&-\lHigazzi Vilmos gr. Ar.-Maróth. Szabó József, Kalocsa. Hagy Ignácz, Balaton melléke.Szarka Mihály, N.-Körös. Altstok P. fiai,, Hungária-jO/'e/7es Barna s Fazekas Sándor Nagyvárad szőlőszete. Szalay Bálint, Gulács. Károlyi Tibor, Nyírbátor. telepe,. telepe, Uj-Léta. Oppenheim E. II., Nyárs-Apáti.Széchy Ferencz, Nyitra. Károlyi Tibor, Karuly. Balázsi József, Érkörtvélyes. Dirhám Ede, Tópest. Oppenheim E. H., Izsák. Szil/ László, G.-Szt-Márton. Erdélyi szőlő-ojtvány telep, Kovácsy Miklós, Szakácsi. Bartalos Kálmán, Izsák. Ormódi Adolf, Gyöngyös. Szily Pongrácz, Vázsnok. Krausz Péter, Csengőd. Bátor/ Antal; Örkény-Szt.- Medgyes. Ormódi Béla, Királyhalmok. Szigeth Gábor, Paks. £rmelléki első szőlő-ojtvány Körmendi Sándor, Moór. Ilóna. . Lengyel Antal, Pta^Szanda. Palóczi Horváth Istv. Örkény. Tauszig Zsigmond, Pécs. 'í telep, Nagy-Kágya. Bayer. Eger és Ver.pelét, Blaske László, Győr-Szt.-Iván.Fachleitner Mihály, St.-Endre.Leszlényi Arth. Győr-Szt-Iván.Perényi József dr., Kecskemét. Tschida Artúr, Paks. Uzovitsch Pál, Izsák. Borászati Lapok, Pilis-szántói Filloxera ellen védekező mis- Lindmayer Ferencz, Ajón. Pestvármegye szőlőszete. Pestvármegyei g. e., Halas. Vass Imre, Sárospatak. Liszkay Lajos, Izsák. kolczi egyesület. telepe. Vékony Antal, Tázlár. Magyar szőlőtelepi társaság, Rácz György, Kula. Forster Géza, Concohát. Bor/ Béla, Pta-Bánháza. Rákóczy telep. Weiner L., Örkény. Bodrog-Szerdahelyi immúnis Földváry László, D.-Haraszti. Királyhalmok. homoktelep részvény-társ. Gauser János, Csongrád. Majláth Géza gróf, Patvaros.Rombay Zsigmond, Pankota. Weiss D. H., Gyöngyös. Wandmann Vilmos, Gyón. Rombay Zsigm. Király-halmok. Glevitzky Sándor, Sárospatak.Mayer F. A., Kéty. Brogli Béla, Máza. Zichy B, grófné, Bodó-Szinérrára!ja. Buding Károly, Nagy-Ösz. Hangéi István, Szegzárd. Meisels Lajos, Beregszász. Sipos Imre, Sajgó. Zselénszky R. Méness Uj-Arad. Heinrich József,KirályhalmotóMeisels Vilmos, Beregszász. Suly László, B.-Almádi.. Csákvári mintaszőlő. Kollár János, M.-Berény. Stark Ad., B.-Csaba. \Horváth Ödön báró," Alvincz:Mezey Pál, Nyíregyháza. Cseh Mihály, Véléncze. Szőlos-Gyál. Jálics Géza szölős-gyáli szőlő uradalmának monográfiája. Irta: Rácz Sándor, m. ldr. szőlészeti'felügyelő. (A szőlős-gyáli gazdaság ismertetése. — Kezelés és személyzet. — A szőlő. — A •' fajták megválasztása. — A kiválasztott szőlőfajták vesszőjének megszedése, kiteleltetésc, szaporítása és gyökereztetése. — Homokkötés és'talajelőkészités. — A szőlőterület beosztása ós a tőkék távola. — Az ültetés. — A szőlő rendes ós évenkint felmerülő munkái. — A szőlő ellenségei. — Amerikai ;anya.telep, ojtvány :és; ojtványiskóla. — Munkásképzés. — A termelt fajták rövid ismertetése.) A filloxera által elpusztított szőlők lelujitásánafc előmozdítása tárgyában alkotott 1896. évi V. t.-cz. hiteles szövegre. MÜMELLÉKLETEK é s KÉPEK. Műmelléklet Alkirály: — Gróf Andrássy Aladár és azon főrangú hölgyek arczkópei, a kik a királyt a borászati kiállítás megnyitásakor j fogadták. AíezképekA mü'az alábbi. férfiak arezképeit, a "kik a múltban és jelenbon vagy irodalmi vagy egyéb szereplésükkel a magyar szölőmivelés terén érdemeket- szereztek.-Angyal Dezső, dr.' Asbóth Sándor, Avarffy Géza, fflajor József, Bujanovits Sándor, Cserháti Sándor, Czeiner Nándor, Darányi Ignácz, Dobokay Lajos, Entz Ferencz, Enyedy Lukács, Földváry László, gróf Festetics Andor, Ferk Miklós, Galgóczy Károly, Hieronymi Karoly, Hermann Ottó, Herczegh Mihály Jókai Mór, dr.-Horváth Géza, dr. Kossutány Tamás, Korizmics László, Kodolányi Antal, Kosinszky Viktor, dr. Kröczer László, Keöd József, Linhart György, dr. Lieberman Leó, dr. Mágocsi Dietz Sándor, Márkus József,'Molnár Lajos, Mádai Izidor, Mathiász János, Májer Henrik, Mezey Gyula, Miklós Gyula, Molnár. István Petrovits István, dr. Perényi József, Rácz Sándor, Rombay Dezső, Rubinek Gyula, gróf Széchényi Gyula, Sall Ferencz, dr. Siposs Árpád, Sauerwald János, Szalay Imre, Szabó Lajos, Szilárd Gyula, Sajó Károly, Somsich Pál, dr. Szilárd Ferencz, Szilassy Zoltán, Varga Imre, dr. Vedrődy Viktor, Wény János, Vimmor Károly. A mii szövegében 145 rajz, térkép és fénykép szolgál az olvasónak magyarázatul.

1 0 3 — 1 Ó 4 . SZÁM. 6-IK

•

Dfe-

•

ÉVFOLAM.

•

KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ

24.

•

A

K I R Á L Y I

M A G Y A R

ÁLLAMVASUTAK

GÉPGYÁRÁNAK

VEZÉRÜGYNÖKSÉGE Váczi-körut 32. szám. BUDAPEST, Váczi-körut 32. szám. A j á n l j a a m . kir. á l l a m v a s u t a k g é p g y á r á b a n k é s z ü l t

g ő z c s é p l ő g a r n i t u r á i t , ipari czélokra a l k a l m a s

„CorrtpountS"

l o k o m o b i l j a i t , teljesen v a s b ó l k é s z ü l t s z a l m a k a z a l a z ó g é p e i t , g ő z - k u k o r i c z a m o r z s o l ó i t , Stibor-féle k ö r f ű r é s z e i t , k a s z á l ó és a r a t ó g é p e i t ; továbbá Sack-féle ekéit, g^g"" •

»

•

I •

Árjegyzék

ingyen.

éa

v e t ö g é p e i t , b o r o n á i t és e g y é b gazd. gépeit,

"bérmentve.

""U® III

•

KlllffirirPa-mfir^CiftlftTr AU&gnCZa-mOrZSQiOK

kézi

Thost Ottó féle

~

erőhajtásra, egyszerit és kettős zettel, szelelővel és szelelő nélkül. Gabona-rosták, Konkolyozók (trieurök;) kézi kezelésre való Széna- és szalmasajtók fekvően vagy kocsira szerelve, Takarmány-füllesztők, Szállítható takarék-főzőüstök takarmány stb. részért zománcz bevonattal vagy anélkül, szállítókészülékkel vagy anélkül. Szecskavágók, Répa és burgonyavágók, darálók,

rostély-öntöde P a r i s , Z w i c k a u ' / s Szcnt-Pélcrvár.

— Képviselők

felvétetnek.

mST Helyesbített h a j ó j á r a t u j e g y z é k .

var

mérlegszerkezetek.

A s z a b a d a l m a z o t t F a i r b a n k s - m é r l e g e k százados rendszerűek, tolósúlyos f é m m é r ő k a r r a l b i r n a k s a h i d r a t e t t t e r h e t m i n d e n p o n t o n e g y e n l ő e n mérlegelik. Tartósság, pontosság és könnyű kezelésükn e l f o g v a u g y h a z á n k b a n , m i n t a k ü l f ö l d ö n a legelső d i j a t nyert l e g k i t ű n ő b b m é r l e g e k . Gazdasági, és

szekér-,

r a k t á r i

m a r h a - ,

FAIRBANKS ]

Bordeaux New-York Liverpool. Rotterdam, Antwerpen*

Barcelona, Valencia Hamburg Liverpool Rotterdam, Antwerpen Algier1) Glasgow Glasgow Leith

m é r l e g e i n k e t

B U D A P E S T , A n d r á s s y - u t 14. G y á r : K ü l s ö - v á c z i - u t 1 5 6 .

" S i

i s a

Gibraltari) London Hull, Newcastle- o/T Liverpool Duncerque

zsák-,

czélszerü és a c z é l n a k m e g f e l e l ő s z e r k e z e t ü k n é l f o g v a k ü l ö nösen a g a z d á k , g a z d a s á g o k és u r a d a l m a k részére a l e g m e l e g e b b e n a j á n l h a t j u k . A j u t á n y o s á r a k b a n , melyek s u l y o k k a l számitott j o b b k i vitelű t i z e d e s mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesités, csom a g o l á s és loeo v a s ú t r a való fela d á s költségei m á r benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. M e g r e n d e l é s e k k ö z v e t l e n k ö z p o n t i i r o d á n k hoz, A n d r á s s y - u t 12, c z i m z e n d ő k . Á r j e g y z é k k e l , felvilágosít á s s a l s z i n t é n k ö z p o n t i i r o d á n k szolgál.

A I > I R \

magy. kir. tengerhajózási r é s z v é n y - t á r s a s á g . V e z é r ü f f j n ö k s é f f e : HOFFMANN S. és V., Budapest. 1806. deczember havaiban á következő gőzösök fognak közlekedni:

ZFairőanfis mérlegeli a legtökéletesebb

3 6 . földszint

§

Felvilágosítást és költségvetést ingyen m M Füstemésztő tüzelés, nagy szénmegtakaritás, a legnagyobb tartósság-

\(tolókerék szerkezettel) mindennemű vetemény számára, váltókerekek nélkül, Egy-, két-, és több v a sn eké% jótállás mellett elismert legjobb szerkezettel készülnek ingyen.

Wesselényi-utcza 1448

,AGRIC0LA" sor-vetögépek

Árjeggzékek

Vezérképviselö Budapesten:

KÜHNELADOLF

Liverpool

Triest, Fiume

21—31 21—31 21—31 21—31 21—31 21—31 »/«-**/» 1 8 9 7 1—10

Hull, Newcastle. o/T Rio de Janeiro, Santos Liverpool Bordeaux Hull Newcastle o/T Rotterdam, Antwerpen

15-25 15—25 15—25 15—95 21—31 ; 21—31 21—31 21—31,

Leith° W Liverpool Fiume, Triest i) Ha a gőzös indulása előtt 8 nappal .Gibraltár vagy Algir kikötőkbe elegendő rakomány be nem jelentetett, az igazgatóság fentartja magának a jogot e kikötőket nem gzol k ö z v e t i e n hajóraklevelekkel a felsorolt kiindulási kikötőkből az összes földközi és adriai kikötőkbe, valamint az osztrák Lloyd levantei, keletindiai, chinai és japáni vonalaira. Középtengeri szolgálat. A) Fiume—Malta-Szicziliai—Marseille-t vonal. December 3-án „Andrássy", 10-én „Szapáry", 17-én „B. Kemény", 24-én „Rákóczy" és 31-én .Andrássy", gőzös indul. Fiúméból Marseillebe és deczember 4-ikén „B. Kemény", 11-iken „Rákóczy", 18-ikan „Andrássy", ós 25-én „Szapáry" gőzös indul Marseilleból Fiúméba. B) Flume-Sziczilla Marseille-i gyarsvonal. Deczember hó 7-én „Buda 14-ken ,Tisza", 21-én „Adria", és 28-án „Árpád" gőzös indul Fiuméből Marseillebe ós december hó 6-án Adria", 13-án „Árpád", 20-án „Buda",. 27,én „Tisza" gőzös indul Marseilleból

1858

KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ 24.

.Legolcsóbb és leghitelesebb yénzügyi és

Sorsolási HJság

q

^

^

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 6 - I K É V F O L Y A M .

1837

K Ö Z T E L E K ,1896.D E C Z E M B E R HO 2 4 .

HOFHERR és SCHRANTZ Budapest, VI., Váczi-körút 57. U j szabad, lóhereeséplő és kidörzsölögép,a lóliereesép í é s é s k i d ö r z s ö l é s e s z k ö z l é s é r e e g y m ü v e l e t alatt. Á r j e g y z é k e k bérmentve és ingyen.

*

1

a, :«

Rimamurán y- Salgó - Tarjáni VASMŰ-RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Épület vasgerendáit, vasúti kocsiés hajóépítési tartányok vasszerkezeti és gép-idomvasak, valamint mind e n n e m ű kereskedelmivasak, Bessemeraczél, t o v á b b á vasúti czélokra való a n y a g o k n e v e z e t e s e n sinek és s i n k a p c s o l ó szerek, kocsié s hintótengelyek, sodrony és sodronyszegek, kereskedelmi ós méretes lemezek, horganyozott és hullámlemezek, tetölemez, zsindelyek, fehérlemezek, faszén-nyersvas öntödei és k a v a r czélokra, vasöntvények síb. gyártása.

Árjegyzék és mintalapok ingyen.

Megrendelések csakis az igazgatósághoz intézendők. Budapest, Andrássy^út 2. szám.

F o r m a l i n ( 10%-os l'ormaldehyd) kitűnő szer a, száj- és körömfájás ellen. Nagyobb számban érkezett igás ökrök között kiütött száj- és. körömfájás kezelését Rühmekorf kir. főtiszt ur Winzenburgban Freden mellett Formaiinnal (40%-es formaldehyddel) kisérlette meg. Az ökrök szája és körme naponta egyszer félperczentes formalinoldattal lett tisztítva. A sebeket egyötöd perczentes Oldattal .mosták ki, utána pedig bekenték a körmöket fakátránynyal. Ezenkívül az istálló szóró segitségével formaim gőzzel fertőtlenittetett. A járvány 14 nap lefolyása alatt megszűnt. Az ökrök csak alig egy napig maradtak táplálék nélkül és jóformán semmit sem szenvedtek a járvány miatt. Nevezettnek sikerült továbbá a járványt csupán egy istállóra a trágyának ugyancsak fenti félperczentes oldattal való megöntözésével izolálni, daczára, hogy a beteg ökrök istállója a többi istállók közvetlen közelében volt. Reszelt formalin-gelatine (Dr. Sohleich-féle Glutol) Dr. Jess Charlottenburg, Schuemacher Freiburg i. B., K. Tiburtius Nörenberg, Wagenheuser Neuhcf i. Bayern és a graditzi-i Wagncr-ménesbirtok kísérletei szerint kiválóan alkalmas nyilt sebek gyógyításához lovaknál, nevezetesen a „lovak pókja" elnevezés alatt nagyon elterjedt Dermatitis eccematosa és gangraenosa ellen. Az utóbb nevezstt a dr. Schleich-féle Glutol-t mint igen kitűnő szert ajánlja és különösen friss sebeknél nélkülözhetetlennek tartja. Formalin és Glutol k a p h a t ó minden droguista kereskedés utján, Chemische

I C w i s d a - f é l ©

Restitutioiisfluid cs, és l kiz, ml mosóvíz M M . Egy palaczbkal f r t 1.10 o. é. több mint. 30 év óta udvari istállókban valamint katonai és polgári nagyobb istállókban is, használatban; nagyobb erőfeszítések előtt és után erősítésül; továbbá fiezamodások, rándulások, az inak merevsége s más ily alkalmaknál; képesiti a lovat fci/áló teljesítményekre idomitásnál. Valódi csakis akkor,ha a fonti védjegygyei van ellátva. Kapható minden gyógyszertárban és drogucriában. K w i z d a F e r e n e z .Issssos Cs. és k. oszt.-magy. és román kir. udv. szállító kerületi gyógyszertárában, Korneuburg, Bécs mellett.

Fabrik auf Actien (vorm. Berlin N., Müllerstrasse 170/171.

vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben

Sehering.)

Eladó szőlővesszők. A mozsgói e l a d ó nagy

uradalom mennyiségű

szentmikiősi

gazdaságában

riparia portalis sima vessző I

oszt.

10 f r t . I I . oszt.

5 f r t . Bővebb felvilágosítást ad

O d o r - s z i l s ^

L

a

j

uradalmi intéző Mozsgó Szt,-Miklós, ( S o m o g y - m e g y e , . p e r

Luczernát, lóherét, K o c s i k e n ő c s ö t , fiimagvakat, Petroleumot xninden czélra1: és minden egyéb gazdasági czikket és

E.

zsákokat, takaró- és szekrényponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakct.

MŰTRÁGYÁT.

Olasz szadonáriát, tisztán vastag gyökerekről őrölve.

K R A M E R LIPÓT,

o

s

2141 Szigetvár)

O E P O L A J A T ,

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat stb.

Szalonnát, Fertőflenitő szereket,

ü. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.

BDAPESTEN, Y.

kei*., A k a d é m i a - i i t c z a

S ü n g ö n y c z i m : ,$CERES" B u d a p e s t . Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.

lO. sz.

1860

KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ 24 .

Kflhne E.

gazdasági

Főraktár:

Budapest,

M. HANN' 8 SÖHNE

VI., Váczi-körut 57a. sz.

gépgyára

c s . kir. udv. p a t k o l á s ! e s z k ö z

ajánlja a t. gazdaközönségnek a bekövetkező bekövetke öszi idényre

takarmány-karara berendezéseit zetek

1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

a legjutányosabb árban. hiváuat i készíttetnek.

minden paMási czikkből és ezen szakmába vágó különlegeségekböl. Továbbá ajánlják szabadalmazott,

Takarmány füllesztők, (Ventzky szabadalma) melyek kitűnősége, gyors működése és könnyű kezelhetősége felől számos magyar gazda bizonyítványa rendelkezésre áll; tOTáttá: s z e c s k a v á g ó k , r é p a v á g ó k , lók, darálók, czirokcséplők, arankarosták, Sack-rendszerü e g y e s , k e t tős és h á r m a s ekék, rosták, (szelelő magtárrosta 33 frt), konk o l y v á l a s z t ó k stb. Iladriger-féle legjobb aczél Kazalvágó késeli!

HIRDETÉSEK

felváló s z a t f é r l i a t á l t a l l e g j o b b a n ajánlott

patkóikat igáslovak

é s paripák,

úgyszintén

ökrök vasalására. Különösen kiemeljük ezégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit. - isis Magyar kir. államvasutak.

felvétetnek a kiadóhvatalban BUDAPEST, í'llői-nt 25-iIilfc szám.

•mmnmmsmmmMmmm

GANZ a TARSA

szállító

BÉCS, I. ker.,Ajánlják Strauchgasse 2. szám. nagy raktárukat

Üzletvetöség Aradon.

Pályázati hirdetmény. vt janu,ár hó 1-vol betöltendő k< tvezetőség területén, a pályafem Lásra ezennel pályázatot hirdeti!) ran folyósítandó 2 frt napiddj élvezőt k mindé gyikével utólagos havi sletévüket meghaladták ; magyar hon Pályázók okmányllag igazol Minősltéstekintefében az o] is elsőbbséggel bírnak, kik m szolgálati bizonyítványt mut£ Magára a kérvényre 50 kr,

n látott mellékletekre vényüket kellően felsze

' bFrthlviuka pályázni óhajtó

s erről megig egyenkint

A m. kir- államvasutak aradi Uzletvezetőségo.

vasöntöde és gépgyár részv.-íárs. Budapesten készit: A) g é p e k e t é s építési m u n k á k a t , t e l j e s m a l o m b e r e n dezéseket, v a s ú t i k o c s i k a t é s vasúti fölszereléseket, transmissiókat. S p e cziálitá sai:

SSÍ

B) K é r e g ö n t v é n y v a s ú t i k e r e k e k , v á l t ó k , z ú z ó m ü v e k , hongerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas m a l m á s z a t h o z , m i n d p e d i g a p a r a s z t r a őrléshez s egész malomlberendezések. Facsiszoláslioz, p a p i r - é s c e l l u l o z a - g y á r t á s h o z való gépek. V i z k e r e k e t n a g y sikerrel pótló t u r b i n á k . Yillamos világítás n a g y t á v o l s á g r a i s a motortól. Zsilipek, csővezetékek, f r i c t i ó s k a n c s o l á s o k , r o t a t i ó s d y n a m o m é t e r e k . Aczélöntés.

teljesen berendezve: szecskavágók, répavágik éa zúzók, kukoricza-morzsolók.


Iifflletcs boronák kaphatók (íuslav

Mődig

% S H U r ^ y ^ Darál W

eredeti angol daráló-gépek, füllesztők, J JSw kitünS en és trágyalé-szivattyúk a legjobb -V^rT^gazdasági kiállításban.

>

Budapest,

VI. k e r ü l e t , v á c z i - k ö r u t 6 3 . s z á m .

K i m e r í t ő k é p e s á r j e g y z é k e k és t e r v r a j z o k k í v á n a t r a i n g y e n és b é r m e n t v e .

103—104, SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

KŐZTELEK, DECEMBER HÓ 24.

utczai g&gT A TÉIil ÉVAIHM -W&1 igen alkalmas •

n

z á n - li a l ó

k a t

W^

l o k o m o t i v o k , gőzcséplőgépek hajtására,

ajánlj

Bleier és Weisz

kötélgyári czég

Budapest.

Raktár és iroda: Kái'Oly-köl u t 9. sz., a gróf Hadik-Barkóczy-féle házban. Gyártelep: lla.jtr»ár-ut 7307. sz. Egyéb ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos futószőnyegek, lábtörlők, ruhaszárító kötelek stb.; továbbá gazdasági czikkek u. m.: istráng, kötőfék, rudaló, gabona-zsákok, vízhatlan ponyvák, itató és tűzi vedrek, kendertömlők, , i hevederek, kender, kócz stb. a legjutányosabb eredeti árakon. Képes árjegyzék kívánatra bérmentesen Jeti/delik. — Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.

a főherczegi

vasművekből.

A gépek választásánál mezőgazdasági tanács adatik.

szakértői

Szives tudakozódások

Megyar kir. államvasutak.

Hirdetmény. Nyugot-magyar-osztrák vasúti kötelék. Díjszabási füzot kiadása, asuti kötelékben 1897. évi jaiiuár hő 1-én II. rész, 3 füzet Czim J egyidejűleg az 1896. évi január hó 1. óta érvényes hasonozimü r •l I. sz. póllékával i• u'.viíM lial.'iK.in kívül hel.vozlolik. díjszabásig fiizet példányba részes vasutaknál megszerezhetők." .

Cameral-Direetion, in T s s c h e n , (Schlesien), czimen kéretnek.

A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind a köteléki vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

L a p u i k tóaéidf a t a l á f e a i j B u d a p e s t , Ü l M - u t

(Kmuuk.)

a következő g a z d a s á g i szakmunkák és r e g é n y e k leszállított áron kaphatók:

mezGoazüasáűról

izfaiorségröl Kóló 1894. évi III. türTÍiTciítt, a végrehajtására vonatkozó

miniszteri rendelet, magyarázatokkal

el-

látva, e g y f ü z e t b e n .

Magyar Gazdasági Czimtár n a g y

s i e g y e d a l a k , S S íir terfedelejaa/besa. T a r t a l m a z z a az összes

gazd. egyesületek, g a z d a k ö r ö k , földbirtokosok, u r a d a l m a k , hitbizoiminyok, b é r l ő k , gazdatisztek, erdészek

pontos és legmegbízhatóbb czimeit. Miután az összes gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfoglaltatik, a g a z d a s á g i e g y e s ü l e t e k n e k és k e r e s k e d ő v i l á g n a k n a g y o n a j á n l h a t ó .

Törvény. Magyarázó jegyzetekkel ellátta : Dr. Lónyay Ferencz. Ára S Ó k r .

Ruffy P á l Irta:

I g e n érdekes r e g é n y e k leszállított áron:

A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló 18a4. évi XlI-dik törv.-czikk alapján összeállított: I.

ft EGY CSODAEMBER KALANDJAI.

Lajos. Ara portómentesen megküldve 1 forint helyett 40 krajezár.

forgalomba h o z a t a l á n a k tilalmáról szóló

gazdák és hizlalók használatára.

uradalmi főtiszt. 2Z2 Ára portómentes küldéssel 1 f r t ÍO k r . E 3

mesterséges borok NEM SZABAD SZERETNIE, késiitésének

és

hizlalása

Á r a fűzve 7 f r t , kötve 7 f r t 5 0 k r .

\ra bérmentes küldéssel 1 frt 10 kr.

A

A s e r t é s javítása

Irta COnan DOyle, fordította Fáy J. Béla, Ára portómentesen megküldve 1 frt helyeit 40 kr.

AZAraERDÉSZ ÜR FIA, A portómentesen MALOM TÖRTÉNETE, portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr. megküldve 1 frt. helyett 40 kr. n m y « Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- HM/IVAT VQ Í\DJ\Í\P IrtaMathers Helén DÜíLLlA, mentesen megküldve 1 frt helyett f U l u l A I i üli) U i l L / \ / U , Ara portómente40 krajezár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár.

MIfordította: A S Z E Fáy R E LJ.E Béla. M ? tri&tíÜ BONDA MIKLÓS. Ara portómentesen küldve 1 frt helyett 40 krajezár. megküldve 1 frt helyett 40 kr.

Káté községi mező- és hegyőrök oaáraára. Ára portómentes küldéssel 20 kr n.

Káté az uradalmi csőszök o z i m á r a. Ára portómentes küldéssel 20 kr. Összeállította: dr. BALKAY BÉLA.. Mindkettő csinos zsebkönyvalaku keménytáblába van kötve és 20 oldalas jegyzék-naplóval ellátva.

K ő z t e l e k , d e c z e m b e r h ő 24.

WEISBR J. C.

K n u t h Károly

g a z d a s á g i gépgyára Nagy-Kanizsán.

R A K T Á R

103- 104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

— m é r n ö k

É S K É P V I S E L E T : BUDAPEST,

BUDAPEST,

M I K L Ó S c r á É L , ÜLLÖI-UT 23. S Z . j Ajánlja elismert hirü: szabadalm. j j P E í I F E C T R " meritő korongos sorvetögépeit. Sík és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas legújabb és legjobbnak bizonyult | „ Z A L A D R I L L " (szabad. Simplex) sorvetögépeit. Vetőgépeim a felette czélszerünek bizonyult szabad, kiváltható kapacsuk- | lyókkal vannak ellátva. — Felülmulhatlan egyetemes egyes és kétvasu h " aczélekéit és az egye- I temes ekékhez való fel- I szerelvényeit, valamint p összes talajmivelő esz- f közeit s egyéb gazda- I sági gépeit. |s A• gépek bármikor ll megtekiutketők az ez- fi redéves kiállításon (9. [I csoport gépcsarnok) és 3 helybeli raktár-helyisé- |§ gemben. ÁRJEGYZÉKEK II ÉS BÉRKENI

VII. ker., Garay-

6—8. szám.

Elvállal: Központi-, víz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerömiivi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára.

.egjo'jb minőségű kőagyag-osövek raktáron.

Cs. is l\i szál. Um és jerfoiiiM gt

JYicolaus

HEID

Stockerca&i-Wievi. Trieurök s szortírozó gépek

Magy. kir. államvasutak. 155221/96. O/IV. sz.

és gyáros.

Q Y Á E É S IRODA.:

minden gabonanem tisztításához.

Hirdetmény.

Különleges trieimk, 'K:

A termes gőzhajók téli menetrendje Fiume-Velencze és Fiume-Ancona között. Ezen gőzhajók az I. helyen ímel, sétafedélzettel, kitűnő ágyakat t sal ós gőzfűtéssel vannak ellátva. A „Villám" nevű gőzhajó a termen kivül még egy ki ímel (salon^privé) is bír, mely külön megrendelhető. ^ ^

bab, rercze, lenmag, köles stb.-hez

rmes gőzhajó közlekedik, tt „"Villám" nevű gőzhajó

lyukasztott lemezekkel.

4 hálóhelylyel ellátott családi lus hó végéig.

banf csütörtökön ^riTsap^rakor' ragge^Anco^ábófind.6 KuSéba^C^RómafNájoí érk. vonatokhoz való csati.) szombaton 9 órakor este. A tenneren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Hal t. rí i i, mi. - _u h ij il m, 11 lij d ,1 int n i osztályáéót és a gőzhajón a luxus-osztályért ágygyal együtt asználatáért és a gőzhajón a I. helyért ágygyul együtt 1 ,,s,l ,IXi 11 l!ll I l,n ,1 Imin,. kli/nll ... . . .. 1 U* "SZÍ Ih . I l , , , M a Szm] jsoveuu felvilágosit s a m. kir. államvasút-'- •" — " •— menetjegyirodájában, valamint A magy. k/'r. államvasutak igazgatósága m dijazt

25%-al nagyobb munkaképesség, kifogástalan tisztítás, egészséges (magvak) szemek vesztesége nélkül.

Excelsior daráló-malmok, HEID szabadalma, rozs, árpa, zab, tengeri, bab stb. zúzása és őrléséhez, kézi és erőhajtással, l a s y o n Könnyű kezelés, nagy m u n k a k é pesség. oícsó á r és c s e k í l y k o p á s .

SO első díj!

„GEonia"

vihar-lámpa

petróleum égetésre B'" szabadégövei, üvegcylinder nélkül, felülmúl minden eddigi találmányt, mely eddig piaezra került. ipa, kemény színezett bádogból van készitve, és ékelve ; a vihar .és ütődéfi biztonság a i inak van elismerve, miért is az érdeklődők ílom. Magassága a^fogó^ nélMil32^cm. Q át-

Árjegyzék ingyen es bérmentve, Megrendelést

ALEXANDER

idejekorán

kérek.

Prospectusok ingyen és bérmentve.

ELADÓ

» MTzos'fehé^beXndíeriii8

SZŐLŐVESSZŐK.

ala y0

" "

BÁLÍNTH,

Wien, III/3, Salcsianergasse 8/1. „Glória" viharlámpám mindenütt a legjobb eredményt érte el; és-állandó használatban van, a m. kir. állami uradalomnál Mezőhegyesan (50 drb.), Uradalmi felügyelőségnél Kis-Szállás (14 drb.), Jálics Géza gazdasága Gyál (1 drb.), Czukorgyár, Petöházaisi'.:!'. 767

HAMBURGI

BÜRGYAN LAJOS Köves-Kálla, (Zala-meg,ye).

legkedvezőbb biztositáskatonai szolgálatra, legajánlatosabb tőkére és kiházasitásra való biztosítás, legújabb járad.-biztosító kombináczió, osztalék 7/2% illetőteg 10

katonai szolgálatra kiházasitási és korbiztositási társaság Hamburgban.

Gazdáknak különösen ajánlandó, ha földjük felosztását vagy túlterhelését kerülendő, mindegyik gyermeknek mégis osztályrészüket biztosítani akarják. M a g y a r h o n i v e z é r k é p v i s e l ő s é g : B u d a p e s t e n Erzséfoet-körut, 7.

M e g h a t a l m a z o t t v e z é r k é p v i s e l ő : g r ó f Széchenyi E m i l .

mm 1 0 3 — 1 0 4 . s z á m . e-ifc

évfolyam.

Wien, X., Keplergasse 20 Kö. Legjobb és legolcsóbb beszerzési f o r rás az alábbi czikkekre: A11 ti 111 erulioii, a házi penész leküzdéséhez, lakhelyiségekben, 5 kgr. 1 frt 60 kr., 100 kgr. Barthel-féle takarmány mész, nélkülözhetlen fejős és fiatal háziállatoknak, baromfi és vadnak. Hatása meglepő, több száz elismerő levél betekinthető. 5 kros próbacsomag 1 frt, 100 kgr. 40°/o phosporsavval 100 kgr. 30—35°/o phosporsavval Borostyán padlólakk, puMfa padlóhoz, bárki önmaga alkalmazhatja szint és fényt egyszeri bekenésre ad, szagtalan, mosható ós igen tartós mintalapok 6-féle szinben ingyen küldetnek. 1 kilós bádogdoboz ára Carbolinenm, eredeti épületfák és tárgyak bemázolásához, melyekés nek 3—4-sseres tartósságot sönöz, 100 kgr.

12-féle k, világos és sötét vörös, )arna, tölgy szinü, ocker ... sárga 100 kilónként . . . világos és, sötétszürke, világos és sötétzöld, kék 100 kilónként bork. és k és mindenféle bőrből

KÖZTELEK, 1896. DECZBÉREM Hö 24.

ORENSTEIN és KOPPEL

kutyabetegséget, baromfikolerát, s e r t é s v é s z t , ugyszinte az állatok mindennemű hasmenéseit a legsúlyosabb esetekben gyógyítják a

Wallmann Erfurti kerületi állatorvos ur tudományos értekezése, ugyszinte a használati utasítást ingyen és bérmentve küldi meg az egyedüli gyáros CL. LAGEMANN vegyészeti gyára Erfurt. Megrendelhető minden gyógyszerész és állatorvos által dobozonként 1 frt 50 krért. Főraktár: T ö r ö k József gyógyszertára BudapesS VI." Király-u. 12.

mezei vasutak gyára, B u d a p e s t . Iroda: A n d r á s s y - u t 77. szám. G y á r : S z t . - L ő r i n c z nyaraló. Mozrionyjavitási o s z t á l y a elvállal

2017

gőzmozgony javításokat.

TEJ

s z á l l í t ó k a n n á k , hűtő k é s z ü l é kek, Alfa szeparátorok s teljes tejgazdasági berendezések

K l e i n e r és Fleisehmann s. és kir. szab. vas- és fémáru gyárából Wlödliny bei Wien. H é p e s ü r j e g y z é t ingyen és bérmentve.

wsMÍSMSSSS&S** I

iám""'"

©£9ritat,et 1883. etf(f,7int'Vöen

S ífcMerH&.T«.

in @t.=golf». W ft- 8, Siettél). fi.

flllgenmne Hjnn-fotütng.

S

kiló 1 frt, 5 kilós posta

3 80 kr., 5 » a s e u n e worzsir. sárga vagy íekete, a bőrt vizáthatlanná teszi és puhitja, 1 kilós bádogdoboz ára 60 kr., 5 kiló 2 frt 50 kr., hordókban á 25, 50 és 100 k g r . . .

Hirdetmény.

^Wm

védi a patákat betegségektől, _ _ bádog dobozokban 60 kr., 5 kiló bruttó .. ...

''nöse^ii"

íoo^í 200

THE G00DW00D CLIPPER l e p j a i aiollónyiró olló, szárnyas csavarral! pótolható. Nickelezve, finom tyúkkal, bőrtáskában és .. .. 3 f r t 6 0 k r .

Schvarcz József és Társa B U D A P E S T .

1864

KŐZTELEK, 1896. DECZEMBER HÖ 24.

103—104. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

1837, f e b r u á r h ó l-től tetemesen nagyobbított és dúsán íelszerelt raktár és iroda helyiségeim Vlii. k . K e r e p e s i - ú t I, s z á m M T a központi-pályaudvar mellett fognak létezni.

Kérem árjegyzéket kérni az összes

gazd.

gépekről

FRIEDLAENDER JÓZSEF gépgyárából Budapest, VIII., ICerepesi-uí 17.

Kitiino

biztonsági járgányaimat

Takarmányozó-kamrák teljes berendezését, járgány vagy gőzhajtásra, elvállalják és legolcsóbbb költségvetéssel valamint tervrajzzal díjmentesen szolgálnak:

és legjobb rendszerű

„REFORM" takarmány-pároló készülékeim valamint

e r e d e t i

— = S a c k

m i n ő s é g ű ,

c k o k d

= r

és más egyéb talajriiivelési eszközöket és gépeket van szerencsém a t. gazda-közönségnek ajánlani. Ábrás árjegyzékek kivánatra ingyen és bérmentve.

PROPPER SAMU Budapest, Vdczi-körut 52.

B e o c s i n i

C s e m e z i t g y á r i

U i a i o

REDLICH, 0HRENSTE1N ÉS SPITZER az 1885. budapesti országos és számos más kiállításon az első dijjal, a Nagy Díszoklevéllel kitüntetve. 706 A gyárak évenkénti szállitíkipessége 1,000.000 métermázsa portland és román-czement. — Gyárak: Beocsinban, (Szerémrr.) Pétsrvárad ir.eiiett. - Központi iroda: Bjdapest, V, kerület, Akadémia-utcza 9. sz. Ajánlja Magyarországban, Ausztriában és a keleti dunatartományokban a legnagyobb és legkényesebb építkezésekben kitiino sikerrel kipróbált gyártmányait, bármely vasúti vagy hajóállomásra szállitva : gyorsan vagy lassan kötő román-czementet és mesterséges porUand-"zement.et, valamint vakolatnak nagyon alkalmas románczementet szép és egyenletes színben. Jótállás; A nonnáliáknál 25%-kal nagyobb liuzási és nyomási szilárdságért. E g y e n l ő s ú l y ú , z s á k o k é s Ixordóls.

UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosok

=

BUDAPEST,

Yáczi-körut 60. szám. N a g y választékú árjegyzék szecska- és répavágógépek, darálók, egyes- és kettős-malomjáratok, takarmányfüllesztők, olajpogácsatörök, kukoriczamorzsolók és az

összes gazdasági gépekről kívánatra ingyen és bérmentve. K ü l ö n l e g e s s é g : Teljes gőzcséplő garnitúrák és Compound-gőzmozgonyok 100 lóerőig rendkívül kedvezményes árak és fizetési-, valamint jótállási feltételek mellett.

KÖZTELEK, 1896. DECZEMBEfí HO 24.

103— 104. SZÁM. 6-IK É V F O L Y A M .

1865

KIS HIRDETESEK, C s a k o1y

levolcUt o vála^/oHiiik, melyekkel válaszra szttkség-es le^éltoélj eget vagy levelezőlapot küldenek.

Tisztelettel kérjük mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhi» tataiunkba küldik, azokhoz a megfelelő levélbélyegüt csatolni s&Westcödjiintk, mert 'á kiádtíhivátal azt saját "költségén nem bíthatja.

Betöltendő állás.

Állást keresők. Adai földmives iskolát végáett,. — liifely iskola igazgatóságának ájánlatát bitöüi — nöS ejjyépf 25 'éV89; faz'dátíszti iagy meglelélÓ .állást keres, több évi gyakorlattal és jó bizotovábnyítványokkal rendelkezik. s Vincze, végzett földmives, Ó-iBecse. 2127

Nagyobb gazdaságba gyakornok kerestetik, ki a gaz..ns;ít;l>{in némi jávlassággal bir. Czim: Vásárhelyi RezSö, Bpest, VI., Teréz2154 körut 2-.

Egy uradalomban levő gaídatisiti helyettesi ki a gázdáságbaii 5 évig működött; a Birtok bérbeadása végett állágt kferes azonnali bBlépBSíe. Czim a kildÖhivátáMn. 2150

beiégéei'S egy dunántuli ''nagyobb uradalomba. Megkívántatik, hogy' az illető jó családból, gazdasági in-. tézetet végzett legyen és. 'az. irodai teendőkben kellel gyakorlattal bírjon. Javadalmatós évi 3ÖÖ frt kész-, pén*, élelmezés és fűtés, Bizonyítvány másolatokkal és lehetőleg artízképpel él-1 látott folyamodványok ifa. tézéndök: A sSöntegáil uráli alöfft izámtartói hivatalához Szentegátra, u. p. Denes-

Az adai m. kir. földműves, iskolát jó sikerrel végzett, nőtlen egyén, rögtöni belépésre szolgálatott keres. Katonai kötelezettségének eleget tett; Ajánlja az illetőt Szobonfa Bertalan igazitói Gzime .Hajdú István etrövdsZelló Bácsmegye, Pétőii-ú. 781. sí. hová a rdégkéíesísek Mézendök. Továbbá egy nős, komoly férfiút, ki hosszabb idei gyakorlattal rendelkezik s ki folyton parasztmunkát végzett s az adai m. kir. földmivesiskolát évek előtt jó sikerrel végezte s beszéli a magyar nyelven kivül a a német és szerb nyelvet SíiVésefi s^olgálatía ajánlja Szoboüya Bertalan igaz2101 gató.

restetik 18Ö7. jannár egy évi időtartamra Bgy. keresztény vallású; 'áöüferij józan életű Végzett gazdász mm! segéd. Jávadalmazás 480 frt, lakás, fiitéfe és vilá., |itás. Mzönyitvány--másöJátók, melyek vissza néni küldetnek az ulradalnii ÍHtézőséghei Tamásda, u. j). Nagy-Zerind küldendők, 'esetleg személyesen nyújtandók be. Vasúti állomás Hagy-Szalonta, vagy KisJenő. "2157 Gazdatiszti állás nagyobb dunántuli bérgazdaságban jövő év április 1-én üresedvén, megfelelő minősítést és hosszabb tevékenységet kimutató - okmánymásolatok, melyek, vissza nem küldetnek, czimzendők' Popper Ernő é§ Henrik Budapest, V., Nátlor-utoza 23. 2155

Gazdasszony 1897. április l-re, vagy legfeljebb április hó 15-re kerestetik egy intelligens 35—45 éves hölgy, kisasszony vagy Özvegy, M egy FelsőMagyarországban levő kastély íino-

mnhh

a szakirodalom terményei, 5k és adók hirdetményei idvezményes rovatban.

háztartása

vezetésére képes. A magyar, német és tót, okvetlenül azonban a magyar éstót nyelvek bírása szükséges. Á konyha vezetéséneit, tudása megkívántatik, a főzést magát nem igénylik. Oly hölgyek, kik hasonló minőségben már alkalmazva voltak, előnyben részesülnek. Fizetés teljes ellátáson kivül, 30 frt havonta. Kimerítő ajánlatok, tudakozódó helyek megjelölésével „K. S. 55" jel alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. 2116

f

• Gyakorlott gazdatiszt, 38 éves nős, Jóm. kath, 18 évi gfakörlattiil. á gazdaság mindén ágában jártas, ügy a ló, szarvasmarha, juh és sertéstenyésztésben, valamint a szarvasmarha és juh hizlalásban elismert gyakorlattal bir. Jelenleg egy 3500 holdas birtoknak felmondatlan állásban kezelője. Gzim a kiadóhivatalban. 2175 Adai földmives iskolát végzett nős egyén, 38 éves r. kath. gazdatiszti vagy más megfelelő állást keres, ki több évi gyakorlattal és jó bizonyítványokkal rendelkezik, ki. a dohány és ezukorrépa, ugy az állat-, tenyésztés, és szőlömivelés fatenyésztés, nemesítés és ojtás, ugyszinte a baromfi és méhtenyésztésben jártas és a gazdasági egyszerű könyvvitelt is érti.. Czim Kószó Ádám végzett földmives, Kecskés Imrénél, Bács-Topolya. 2176

izenzáczló I öazrfák figyelmébe, f t ó s i petroíeüin-ízzófényllüvelyék; Östr ab önként 15 kr. használati' lltóasítással. feab'ádálriiazvá! tiikden ipaí'áll anffiatii ÍMnágföbw Világító erő.-íegkiseM)1 |>etíóiMtt fó'g|asz'tás>ai.;. Niníá kororii i Niné's &agl Á' legrosszabb petroíeuiffliál is fehér világossá^óf kíünő minőségben ajánl meglepő ai! l darab több hétre ele-_ geiidő. Kapható Magyarországon kizárólo.g Gerö M. reclam irodájában Budapest Kerepesi-ut 65. Viszonteláftísitóknak engedmény. d ú d ö p e s t , Vidékí megrendelések gyorÁ saátjh-paráczi urádáíőiti Ráfoíy-köfut g. _sit. . . sán, pontosan eázközölletkeres megtételre 50 drb tíeí,- 50' kr. bélyeg bekül1—2 éves dése ellödében öíiiltáttl 3 anyabirkát darab bérmenttö faiijtetik. Rambouillet és ahhoz 2 db. Ezen hüvely össze nőiíi mondja minden ház, gyár, tévesztendő a „S i r i u s tenyészkost. donosa aki KLEIN gyógysz.golyó-'-val. 2166 "" "Xattoxint patkányok Szíves ajánlatokat kérem rek kiirtására használta. Temes-Saágh urad. tisztarMegvételre kerestetik tóság czimre beküldeni. kisebb vagy nagyobb tölgyfaerdő müfákra alkalmas, csak K Kerestetik megvételre 100 esetleg már levágott fák is. / • | Uil Muk 1 li 111 n q. garantált tiszta fajú Goldmelon árpa Budapesttől egy óra tá- lek megjelölésével „Tölgyfa" jelige alatt a kiadóhivatalvetőmagnak. Minták és árak volságra vásíit iaeötén,' 700 ba kéretnek. 2142/a a Selyp-Pálteleki uradalom- holdas príma birtok családi hoz u. p. Selyp, Nógrád-m. körülmények miatt, azonküldendők. 2179 nal bérbe esetleg örökáron Magyar kir. államvasutak. megszerezhető. Értesítést Hirdetmény. Labrador, apja Labrador ad a tulajdonos. 2119 állami telivér mén, sötét Azonnali vételre kerespej mén, jegytelen, 4 éves tetik circa 20 waggon egészfedezésre jogositványnyal séges. préselt bir, 171 c/m magas, eladó alomszalma 650 írtért Ungár Lajos-nál Ó-Moroviczián. 2170 Orló állomásig szállítva. Ajánlatok kéretnek alapi Salamon Géza urad. jószágVegyesek. kezelősége czimére Palócsa (Sárosmegye)^ ' 2153.

Elaiiá egy l8ég-fcaneüiHi, saját nefelésü m é n t á Pierott téliver fűén után egy saját neyfelésü, angol ,/, un /, " i ni ' ilt i mén 5 éven át fedezett, termékenynek bizonyult és kitűnő csikókat nemzett. Szine pej, magassága 170 cm Megtekinthető bármikor Kis-Száiláson, a budapest-zimonyi vasút mentén, hol közelebbi felvilágosítással az uradalmi Jószágfelügyelöséq szolgál. §137

Ő csász. és kir. Fensége J ó z s e f f ő l i e r c z e g és Ő királyi Fensége F ü l ö p Szász-CoburgG o t h a i h e r c z e g udv. szállítója

Dr. Lendl Adolf, praeparatoriuma és

tanszerkészitőBUD&PEST,

II. Donáti-u. 7. Keszthelyi gazdasági tan- Legmagasabb és magas elisintézetet végzettfiatalem- merések; aranyérmek, díszber, szerény fizetés esetleg oklevél stb. stb. miniszteri díjtalanul, csupán ellátásajánlások. 2036 ért nagyobb uradalomban írnoki állást keres. Állását Ajánlkozik azonnal betöltheti.. Czim a kiadóhivatalba. 2177 e m l ő s ö k és m a d a r a k természetiül,művészi éstartós kitőmésére. Jutányos árak. Allatok. Az állatok friss állapotban Kerestetik telivér vagy előleges preaparatio nélkül magas vérű hágó mén bérbeküldendők be. esetleg megvételre. MegkíMezei vasúthoz jó karban vántatik jó származás, bebizanyitható jó tenyészké-' lévő vágányokat és kocsipesség, legalább 168 ctmr. kat keres a csegödi gazmagasság. Czim a kiadó- daság posta Nagy-Szalonta, hivátalbau,

iladó, tenyésztésre álkaliilás 8 hÓnápöS hazái küná-dr fehér szőrű 1ÖÖ kiri é§ i 90 drh ko.ézá málácz á vámos!g'tÖrki gazdaságban; Czim V á m o s -Gf ön-ki Mértgazdaság, V á m o s Gvörk. 2184

Tavaszbuzát

Eladó 10 drb Központi Tejcsarnok üzletrész egyenkint vagy összesen. Az átvétel 1897. szeptember l-ig vevő tetszése szerint állapitható meg. Értekezhetni a tulajdonossal. Czim a kiadóhivatalban megtudható. 2149 L ú g o s város mellett (Krassó-Szörény vármegyében) van egy 1103 holdnyi príma szántóföldből és két 770 holdból álló nemesi birtok, melyek örök áron kedvező feltétek mellett eladandók. Felvilágosításokat ad Muresán Sándor gavosdiai körjegyző. 2151

KG pes Családi Lapok> szerkeszti, Dr. Tolnai l.ajos, kiadja Dr. Murányi Ármin. Előfizetési árak a „Hölgyek Lapja" és a „Regény" melléklettel • együtt Egész évre 6 frt — kr. Félévre ... 3 „ — „ Negyedévre 1 ,,, 50 „ Mutatványszámok kivánatra ingyen és bérmentve küld a •

n e m e z a r i i gyári raktár. A" n. t. közönséget van szerei?0'3?® értesíteni,, hogy kényelme szempontjából fenti áfSkWi Budapest, ivárnly-körul 8.

A ü M w á ratíffl t t u t F o & a f é ö s c í i s l a legolcsóbb áraktól a nomabb minőségig. Meg nem'felelő árukért, bérmentes visszaküldés ellenében, ez összeg visssatérittetk.

'

' lás

Budapest, Rároly-körut 5,

Tátrai különlegességek. Vörös áfonya ezukorban főtt, 5 kilós edény 3.50. Rizike salátagomba 5 kilós bödöny 3.50. Málnaszörp 5 . kilós edény 3.80. Kárpáti gyomorerősítő, kitűnő likőr, 3 üveg 3.90. Borókaszesz legtisztábboróka-párlat,- 3 üreg 2:65i ' utánvét mellett bérmentve szállít Cornides K. gyógyszerész, Felka, Szepesm. 10195 Szabadalmazott tiz é v i g i s e l t a r t ó

portiókötelek

6'm/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 drb 15 frt. Ugyanily

K i á l l í t á s * kévekötelek V/a m/m vastag, 150 c/m egy próba postaépületekből hosszú csomag 200 drb-al I frt 60 kr kaphatók faanyagok, ablakok és többféle anyagok gazdasági építéshez alkalmasak, jutányos áron

Fuszek

József

ácsmester 2171 B U D A P E S T , Lipót-körut 26. III. 22.

Törleszt kölcsön földbirtokokra. eJmTalóditoe.-

K&r

Í

Sasan! dSleges kSItség. Hildeu fnWlágSfitáo «JtoUn. Bakfild«i
1000 darabot 7 frtért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon

Bellán

Mátyás,

Bács-Cséb. Príma birtok Torontálmegyében háromnegyed órányira két nagy vasúti állomástól és egy órányira hajózható folyótól jutányos árért eladó. A birtok áll : 1720 katasztrális ' holdból és pedig 1400 hold szántóföld, 320 kaszálóból, 695 hold őszi büzavétés és 100 hold here. Uj urilak, mind a gazdasági épüle tek szinte ujak a legjobb karban. Gazdag élő_.és holt instruk : tió. Bővebbet e lap kiadóhivatala utján „Szép birtok" czim alatt. 2145

íoi^ton

éles!*

Kaszab ésBreuer I

„KÉPES CSALÁDI LAPOK" kiadóhivatala Budapest, V., Váci-körut

P O K R Ó C Z

lj«MkV f5Ídbtrt
Eiapest, Eötvös-utcza 421

KÖZTELEK,

1896. DECZEMBER HO 24.

Gőzekéket,

Gőz-utihengereket és

Qőz-nttmozdonyokat a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

John Fowler & Co. Budapest—Kelenföld,a " S S f ^

1 0 3 -1 04. SZÁM. 6-IK

ÉVFOLYAM.

FONTOS!!!! Használt tejkannák javítását és czinezését (ónozását) saját gyárunkban legjobban é s olcsón eszközöljük. Szabadalmazott Celluloidgyürük és gombok baromfi, juhok, disznók és szarvasmarhák jelzésére.

Mindennemű gazdasági i bélyegző eszközök, fülesipő fogók.

1

hol i s épített n j t e l e p ü k ö n gőzeke s z e r k e z e t e i r ő l t á r l a t o t rendeztek b e . U g y a n o t t t e l j e s e n b e r e n d e z e t t t a r t a l é k r é s z - r a k t á r t é s javítóműhelyt t a r t a n a k f e n n .

Állami részről történt Kísérletezéseit alapján szikes talajok ja*itás ... termőképessé tételére kitűnőnek bizonyult az 4631

EGERESS

TRÁGYAGIPSZ,

melyet, valamint mindennemű műtrágyát legjutányosabban szállít az

- T ^ T T S S R EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR tng-y<Mi é% bérmentve.

KRAMER J., BUDAPEST, V. ker., Dorottya-uteza 9. sz. Istálló, vihar és udvari lámpák, trágyalé'szivattyük.

Széna-villák, répa-kiemelök és répa-villák.

Háztartási és konyhaeszközök raktára. «ab. nyereg-, szij- é s b ő r ö n d á r u k g y á r a radapest,

IV.,

Koronaherczegr-uteza

3.

Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróczok, lőnyiró ollók s utazó czikkekben, legjobb kivitelben jutányos árakon. Elöirásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolcsóbb árakon. Képes árjegyzék kívánatra ingyen és b é r m e n t v e .

Vetőmagvak 1000-ed éves kiállításon legmagasabb díjjal: díszoklevéllel kitüntetve. Répamag. Sárga Oberndorfi állami ólomzár alatt, 50 kilonkint 12 forintért 500 kilónként 100 forintért kaptató

Gróf Teleki

járgány- és k é z i h a i t á s r ^ y

A legújabb eredeti F®wler-féle Compound gőzekékkel talajmivelésre vállalkozik 527

W O L F F ERNŐ gőzszántási vállalkozó, Kelenföld,

küldőjének baltaczim, 2167

Szecskavágók Répavágók,

Bérszántás gőzekével. Budapest,

Arvéd

d r a s s ó i uradalmában u. p. Koncza. Szétküldés ab Alvincz és Szászrégen utánvéttel. A pénz előre áru franco megy. Továbbá lucerna mag, vörös lóhere mag, fehér paszuly, Heine-féle és Dupaui zab kaphatók. ÍL:

rto*

legújabb szabadalmazott

„ R A P I D "

Fowler-telep.

darálógépek

Wentzki-féle szabad.

gyorstakarmány-füllesztők

NAGY

IGNACZ

pinczefelszerelési czikkek üzlete Budapest, ¥11, KároSy-köruf 9. sz. alatt, Ajánlja

2048

pinczefelszerelési tárgyakkal dúsan felszerelt

raktárát,

nagy készletben

Friedlaender József gépgyára, B u d a p e s t , V I I I . , k e r e p e s i - u t 17. s z .

W R Az összes gazdasági gépek gyártása, TSM Árj'sméM ingyen és íérmentve. 1897. feb. l-töl tetemesen nagyobbított és dúsan felszelt raktár és irodahelyiségeim

' Képes

árjegyzék

hivánatra

bérmentve.

VIII., k . Kerepesi-út 1., a központi pályaudvar mellett fognak létezni.

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).