Emberi test
1
Témák:
Mozgásrendszer Légzőrendszer Keringési rendszer Emésztőrendszer Vizeletkiválasztó és elvezető rendszer Szaporodás szervrendszere Belső elválasztású mirigyek rendszere Idegrendszer Érzékszervek 2
Emberi test-anatómia/élettanfiziológia tárgya:
az egészséges emberi szervezet felépítése, működése emberi szervezet vizsgálható: makroszkóposan (szabad szemmel látható) mikroszkóposan (szabad szemmel nem, csak fény- vagy elektronmikroszkóppal látható) 3
4
Az emberi test fő jellemzői:
kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria) a test a középsík mentén két egyforma részre osztható belső szerveink egy része aszimmetrikus helyzetű (pl.: lép, máj) Szelvényezettség(metametria)> erre utalnak az egyforma, hosszirányban ismétlődő részek (pl.: csigolyák és 5 bordák)
Az emberi test főbb szerkezeti elvei
Az emberi test elölről hátrafelé keskenyebb, mint oldalirányban. megkülönböztetünk elülső, vagyis hasi - ventralis és hátulsó, vagyis háti - dorsalis oldalt; Minden tekintetben a ventralis oldal az ember meghatározója 6
A test fő részei:
fej (caput) nyak (collum) törzs (truncus) mellkas (thorax) has (abdomen) medence (pelvis) végtagok (extremitates) felső végtag (membrum superior) alsó végtag (membrum inferior)
7
Az emberi test tagozódása: :
fej – caput koponya – cranium arc - facies szemek - oculi orr - nasus száj - os nyakszirt - occiput tarkó – nucha
8
törzs - truncus:
mellkas - thorax has - abdomen medence - pelvis mellüreg - cavum thoracis köldök - umbilicus hasüreg - cavum abdomonis medenceüreg - cavum pelvis gát - perineum, a medence üregét alulról záró izmos- inas lemez, benne a húgycső, a hüvely és 9 a végbél számára átjárható nyílás.
Végtagok Extremitates superiores et inferiores
10
Az emberi test
sejtekből és sejtközötti állományból áll azonos eredetű, funkciójú sejtek szöveteket képeznek. különböző szövetekből alakulnak a szervek organumok, amelyek bizonyos, meghatározott feladatok ellátására szervrendszereket- apparatus-okat hoznak létre A szervezetet - organizmus-t a 11
A szervezet felépítése 1. 2. 3. 4. 5.
Sejtek (pl. hámsejt) Szövetek (pl. harántcsíkolt izom) Szervek (pl. szív) Szervrendszerek (pl.légzőrendszer) Szervezet
12
Az emberi test fő síkjai és irányai
13
14
Síkok:
középsík (median) homlokirányú sík (frontalis) vízszintes sík (horizontalis) nyílirányú sík (saggitalis)
15
16
17
Irányok 1.
test középvonalához közelebb eső (medialis) oldalsó, a középvonaltól távolabbi (lateralis) külső (externus) belső (internus) elülső (anterior) hátsó (posterior) hasoldali (ventralis) hátoldali (dorsalis)
18
Irányok 2.
Superior: felső Inferior: alsó Proximalis: törzshöz közelebbi Distalis: törzstől távolabbi Superficialis: felületi Profundus: mély Dexter: jobb oldali Sinister: bal oldali
19
1. Sejt
Legkisebb szervezeti egység. Önálló életjelenségekkel rendelkezik: - anyagcseréje van (tápanyagot felvesz, salakanyagot kiürít); - mozog; - növekszik; - szaporodik. Sok funkcióra képes fallal rendelkezik. Sejtmagban található örökítő anyagok (gének) szerepe fontos.
20
A sejt felépítése
21
A sejt felépítése
22
2. Szövet
Hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége. A szövet sejtjei között található: a sejt közötti tér, amelyet sejtközötti állomány tölt ki.
23
Szövetek típusai
Hámszövet
Laphám Hengerhám Köbhám Urothelium
Kötő- és támasztószövet
Elasticus/collagen rostok Üveg/rostos porc Csont
Izomszövet
Simaizom Harántcsíkoltizom Szívizom
Idegszövet
24
A hámszövet
A hámszövetek a felületek borítására szolgálnak, feladatuk az elhatárolás, a védelem, de ugyanakkor a kapcsolatteremtés is. Sejtjei szorosan záródnak, a sejt közötti állomány hiányzik. Felépítése alapján megkülönböztetünk egyrétegű és többrétegű hámot. A többrétegű lehet elszarusodó vagy el nem 25 szarusodó
Laphám
Köbhám
Hengerhám
Felépítése
Jellemzői
egyrétegű
hullámos szélű lapos sejtek
többrétegű el nem szarusodó többrétegű elszarusodó
szaruhártya, nyelőcső
egyrétegű
közel kocka alakú sejtek
egyrétegű
henger formájú sejtek
több magsoros többrétegű egyrétegű
Csillós hengerhám
több magsoros
Előfordulása erek egyétegű laphámja, tüdő légzőhámja
sejtek felületén csillók vannak sejtek felületén csillók vannak
kültakaró hámja vese elvezető csatornáinak sejtjei bélcsatorna hámja húgyhólyag és húgyvezeték hámja kötőhártya (szemben), húgycső örvényférgek kültakarója
légutak
26
Hámszövetek osztályozása működésük alapján Típusai
Feladata
Előfordulása laphám köbhám
hengerhám egyrétegű Fedőhám
csillós hengerhám
felülete beborítja, védi
átmeneti hám több magsoros
csillós hengerhám
elszarusodó
laphám
el nem szarusodó
laphám
többrétegű
erek belső fala, légzőhám vese elvezető csatornája gerinctelenek kültakarója örvényférgek kültakarója húgyhólyag hámja gerincesek alsó légutai emberi kültakaró hámja emberi szájüreg hámja, hüvely 27
Hámszövetek osztályozása működésük alapján Feladata
Mirigyhám
váladéktermelés, elválaszt vagy kiválaszt
hormontermelés
külső elválasztású
Típusai
Előfordulása
egysejtű
tápcsatorna fala csöves
verejtékmirigy
bogyós
faggyúmirigy
csöves-bogyós
állkapocs alatti nyálmirigy
többsejtű
belső elválasztású
pajzsmirigy, mellékvese
Felszívóhám
tápanyag felszívása a bélből
vékonybél
Érzékhám
érzékelés
nyelv ízlelőbimbói
Pigmenthám
fényelnyelés, árnyékolás
emberi szem
28
Egyrétegű laphám
29
Egyrétegű köbhám
30
Egyrétegű hengerhám
31
Csillós hengerhám
32
Többrétegű elszarusodó laphám
33
Külső elválasztású mirigy
34
Zsírszövet
35
Laphám
36
Egyrétegű laphám
37
Köbhám
(mirigyek, kivezetőcsövek)
38
Hengerhám
(egyrétegű egymagsoros csillószőrös)
39
Urothelium
(vizelet-elvezető rendszer)
40
Kötő- és támasztószövetek
Olyan szövetek tartoznak ide, melyek közös jellemzője a sok sejt közötti állomány. A sejtek alakja és működése igen változatos. A kötőszövetek nem szilárdak, az állományuk a folyékonytól a kocsonyásig változhat, sejt közötti állományukban sok a vér. Alapállományukban kötőszöveti rostokat találunk. A támasztószövetek sejt közötti állománya jóval keményebb, szilárdabb, így képesek az állatok
41
Kötőszövetek típusai
Lazarostos kötőszövet
Jellemző
Előfordulás
szerveket rögzíti, elválaszt, üregeket tölt ki
mellhártya, hashártya
a sejtek és a rostok között kevés az alapállomány, izmok rögzítése bizonyos elmozdulást enged, ellenálló, de egyúttal Rugalmasrostos kötőszövet rugalmas kevés sejt közötti állomány, zsírcseppek Zsírszövet halmozódnak fel, hőszigetelés, mechanikai védelem Tömött rostos kötőszövet
inak bőr alatt far
42
Kötőszöveti rostok kollagen
elasticus
43
Támasztószövetek típusai
Porcszövet
Csontszövet
Jellemző
Előfordulás
üvegporc
sima felület, igen ellenálló
ízületi felszínek
rugalmas rostos porc
rugalmas
fülkagyló
kollagén rostos porc
ellenálló, de rugalmas is
porckorong
nagy szilárdság
támasztás
44
Porcszövet
45
Porcszövet Üvegporc
Rostosporc
46
Csontszövet
47
Csontszövet
48
Izomszövetek
Az izomszövetek közös jellemzője az összehúzódás és elernyedés, ami általában az izom hossztengelyének irányában következik be. Az izmok fehérjékből épülnek fel, az izomfehérjék két legjellegzetesebb képviselője az aktin és a miozin. Ezek alakítják ki az izomfonalakat, amelyek sajátos elrendezésük következtében képesek egymáshoz kapcsolódni és energia felhasználásával egymáshoz 49 képest elmozdulni.
Izom-összehúzódás mechanizmusa
A miozin fonalak vastagabbak, az ábrán piros színűek, egyik végükön egy jellegzetes feji rész található. Az aktinok vékonyabbak, az ábrán kék színűek. Összehúzódáskor a miozin feje kapcsolódik az aktinhoz, majd meghajlik, ezáltal az aktin szálakat közelebb csúsztatja egymáshoz. Az aktin-miozin kapcsolódáshoz elengedhetetlen a kalcium- és magnéziumionok jelenléte, melyek hatására a miozin ATP-je elbomlik, így a fej meghajlik. 50
Szívizom
Harántcsíkolt izom Simaizom 51
Izomszövetek típusai
Harántcsíkolt (vázizom)
Szívizom
sokmagvú sejtek
elégazó sejtek
nagy erőkifejtésre képes
nagy erőkifejtésre képes
nem fáradékony
fáradékony
nem fáradékony
lassú működésű
gyors működésű
gyors működésű
akarattól függetlenül működik
akarattal irányítható
akarattól függetlenül működik
tápcsatorna, erek fala
vázizmok, rekeszizom, nyelv
szív
Simaizom Felépítés
Működés
Előfordulás
orsó alakú sejtek, sejtmag középen viszonylag kis erőkifejtésre képes
52
Izomszövet - 1. simaizom
szívizom
53
Izomszövet – 2. harántcsíkoltizom
54
Idegszövet Az idegszövet kétféle sejttípusból épül fel: az idegsejtből (neuron) és a támasztósejtből (gliasejt). Az idegrendszert érő ingereket felvevő, feldolgozó és az ingerületet továbbító egysége az idegsejt. Az idegsejtek összekapcsolódásával, együttműködésével jön létre az idegszövet, illetve az idegrendszer. 55
Idegsejt
56
Idegszövet alapelemei
57
Idegszövet
gerincvelő
nagyagy
kisagy 58
3. Szerv
Többféle, meghatározott funkciót ellátó szövetből épül fel. A legtöbb szervben valamennyi szövetféleség megtalálható, de nem egyforma arányban.
59
4. Szervrendszer
Egy bizonyos funkció (légzés, keringés stb.) zavartalan ellátására csoportosuló szervek összessége. Egy-egy életműködés végzésében több szerv is részt vehet. Pl.: a keringés szervrendszere.
60
5. Szervezet
A szervrendszerek összessége. Az életműködési feladatokat teljesítő szervrendszerek együttesen alkotják.
61
Szervrendszerek:
Mozgás ~ Emésztés ~ Légzés ~ Keringési ~ Kiválasztó ~ Hormonális ~ Szaporodás ~ Idegrendszer 62
63
