ÉLETÖSZTÖN SZERTARTÁS Tudtad, hogy az ember öregedéséért, a lelki boldogságunkért, az elménk és a testünk egészségéért az életösztön-energia felelős? Talán neked is feltűnt, hogy az emberek egyre ingerlékenyebbek, egyre könnyebben megbetegednek, egyre bizonytalanabbnak érzik a jövőjüket. Képzeld el, hogy ezek a folyamatok visszafordíthatók egy különleges energia segítségével! MI AZ ÉLETÖSZTÖN-ENERGIA? Ha önmagunkra pillantunk, láthatjuk, hogy gondolataink, szavaink és cselekedeteink mögött megannyi tudatos és javarészt tudattalan erő munkál. Ezeket sokféle névvel illetjük: emlékek, tanult és felvett viselkedési mintázatok, hajlamok, komplexusok, fixációk, gondolatok, érzelmek, és hosszasan lehetne folytatni a sor. Életünk mozgatórugói közül kiemelkednek az ösztönök. Kevesen tudják, hogy nem csak szexuális és túlélő ösztön létezik, hanem van az energiáink között egy olyan erő is, amely a lelki-szellemi-testi egyensúlyunkat szavatolja. Mi ezt nevezzük életösztönnek. Az életösztön-energia minden ember aurájának szerves alkotórésze, pontosabban annak kellene lennie, merthogy korszakunkban nem igazán tanítják meg az embereknek az életösztön-energiák működését és használatát. Már az is kisebb csodának számít, ha valaki egyáltalán hall róluk. Mivel az ember életének nagy részét spirituális szempontból alvajáróként tölti, szinte magától értetődőnek és természetesnek veszi, hogyha egészséges, ellenben döbbenten konstatálja, amikor testi, lelki vagy szellemi (elme) szinten elveszíti ezt az idilli állapotát. Holott racionális emberekként tudhatnánk, hogy egy betegség vagy egy probléma nem magától alakul ki, nem derült égből villámcsapásként súlyt le ránk. Tehát minden diszharmonikus emberi állapotnak előzményei, kiváltó okai vannak. Az életösztön az az energiakészletünk, amely a megbillent harmóniánkat újra helyreállítja. Gyerekkorunkban rendelkezünk belőle a legtöbbel, azután felnőtt korunkra fokozatosan lecsökken az energiaszintünk. Ez az auralátók számára érzékelhető, illetve az aurafotókon meglehetősen szembetűnő deficitként látszódik. Az intelligens emberi energiamezőnk, az auránk egy jó ideig képes pótolni az energiahiányokat. Az alvásból, az evésből, az ivásból és a légzésből gyűjtjük be a legtöbb energiát, amelynek egy része életerőként és életösztönként jelenik meg bennünk. Ezen felül a kozmoszból és a természetből is jókora mennyiségű energiát veszünk fel. Sőt, aki tudatosan fejlődik, meditációkkal és egyéb önfejlesztő technikákkal kompenzálhatja energiáinak átmeneti megfogyatkozását. A gond akkor válik számunkra nyilvánvalóvá, amikor az energia kiadásunk és bevételünk váltógazdálkodása drámaian és tartósan megborul. Néhány példán keresztül szeretném illusztrálni az életösztön-energiáknak a funkcióit: -
az életösztön a fizikai, egzisztenciális világhoz köt bennünket, a boldogulásunkért, az önbizalmunkért, a jó közérzetünkért és többek között a biztonságérzetünkért felelős; a problémamegoldó képességünket és a nemi jellegünket erőteljesen befolyásolja; a határozottságunkat és a személyiségünk harmonikus működésére is rányomja a bélyegét; az alkalmazkodóképességünk, a rugalmasságunk és az érzelmeink kifejezése szintén összefügg az életösztön-energiáinkkal; a kapcsolatteremtő-képesség, a megfelelő kommunikáció kialakítása, a gyerekkori sérülések kijavítása elképzelhetetlen egy bizonyos életösztön-energiaszint alatt; a belső iránymutatásunk, az intuícióink, a női-férfi energiák egyensúlya, sőt még a szándékunk megvalósító ereje is kapcsolódik az életösztön-energiákhoz;
-
a lelkünkkel való kapcsolatunk, a láthatatlan alkotórészeinkben való, belső meggyőződésen alapuló hitünk és a felsőbb erőkkel való kontaktusunk szintén a szerint nő vagy csökken, hogy hányadán állnak ösztönös energiakészleteink.
Az iménti példákkal korántsem merítettük ki, mennyi mindenre vannak elsődleges befolyással életösztön-energiáink. Láthatjuk, hogy pótlásuk, serkentésük, rendszeres „karbantartásuk” alapfeltétele harmónia-érzetünknek. ÉLETÖSZTÖN-ENERGIA FELVÉTELE SZERTARTÁSOSAN Szertartás alatt nem valamiféle hókuszpókuszt értek, hanem a Mindenséggel folytatott összekapcsolódást. Mára Földünk közel 7 milliárd embert horda a hátán. A fejlett, mondhatnók, civilizált világ lakói szinte ügyet sem vetnek az életösztön-energiájukra. A gépies tanulás vagy a munka, a stressz, a karrierépítés, a vágyak hajszolása, az emberi és az ökológiai források mértéktelen kihasználása, a párkapcsolatok tönkremenetele mind-mind rávilágít életünk gyenge pontjaira. Lassacskán igazzá válik a mondás, miszerint az életet túl kell élni. Az emberek többsége pedig nem hajlandó olvasni az előjelekből. Nem véletlen, hogy korunk vezető halálneme a szív- és érrendszeri problematika, valamint a rák. Mindkettő a nem megfelelően működtetett életösztön-energiákra vezethető vissza. De az életösztön-energiák jóval sokoldalúbbak, mint hogy testünk sejtjeibe az élet kvintesszenciáját pumpálják egyvégtében. Az életösztön-energiáknak köszönhetően van nekünk belső iránymutatásunk, intuícióink, lelki harmóniánk és örömünk, spontaneitásunk, kreativitásunk és spirituális érzékenységünk. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ha nem lennének életösztön-energiáink, akkor nem csak, hogy a testünk sorvadna el időnap előtt, mint ahogyan megöregszik, hanem a spirituális érzékszerveink is teljesen hasznavehetetlenné válnának. Voltaképpen az auránkban található extra érzékszerveket egyáltalán nem is használjuk ki. Ez utóbbi a korszellemünk velejárója volt majdnem kétezer esztendőn keresztül. Eljött az ideje a változtatásnak. Jó hír, hogy az életösztön-energia ma már pótolható. Köztudott, hogy ha egy ember energiarendszere lemerült állapotban van, akkor nem képes nagy mennyiségű energiát önerőből felvenni, sőt még megmozgatni sem. Az isteni Gondviselésnek köszönhetően, ma már van lehetőség arra, hogy ha valaki legyengült és komoly energiaveszteségekkel küszködik, akkor visszanyerhesse az elveszett harmóniáját. Minden hónapban egy alkalommal Horváth Zoltán életösztön energiákkal tölti fel a hozzá látogatókat. Ez egy teljes mértékben személyre szabott szertartás, amely mindig az egyéni igényekhez igazodik. Ez azt jelenti, hogy mindenki annyi energiát kap, amennyit ezen alkalom során az aurája befogadni képes. Ezzel a páratlan lehetőséggel valóssággal újjászületik az ember. Az életösztön szertartás soha nem ismétlődik, mindig más erőket közvetít, mivel az univerzum és az ember egyfolytában változik. Minden hónapban újabb és újabb princípiumokkal és támogató erőkkel kerülhet kapcsolatba az életösztön-energiában részesülő. Az életösztön szertartás hozzásegíti a szertartás résztvevőjét, hogy részévé legyen a Nagy Egésznek és megtalálja benne a maga szerepét és helyét, továbbá pótolja a hiányzó békét és harmóniát. Aki havonta kap életösztön-energiát, az képes a testét és az elméjét rendben tartani. Ezáltal a régi károsodások – akár évtizedes sérülések is – újjáépíthetőek. Ily módon visszanyerhető az elveszettnek hitt harmónia. Az életösztön-energiákban részesülő realitással kialakított kapcsolata nem lesz ingatag, mivel fizikai és mentális szempontból is rugalmasabb lesz a mindennapokban: nem fog felesleges túlzásokba esni, nem fog nagyobb jelentőséget tulajdonítani egy-egy történésnek, mint amennyit megérdemel.
Egzisztenciálisan szintén erősödni fog, mivel tisztábbak lesznek a döntései. Az életösztön átadáson rendszeresen résztvevőknél 20%-kal lassul az öregedés! Auránk átlagosan és jó esetben csak 33 éves korunkig őrzi meg lelki energiáink regeneráló, azaz megújító képességét. Nem árt tudni, hogy a tudatunk és a testünk öregedését a szóban forgó lelki energiáink hiánya és fogyatkozása okozza. Aki túlzottan stresszes életet él, vagy számára nem kielégítő emberi kapcsolatokban vesz részt - legyen az családi közeg vagy párkapcsolat -, illetve aki nem kapja meg azt a fajta testi, lelki és szellemi törődést, ami őt kellőképpen feltölti, biztosan jól teszi, ha ellátogat Horváth Zoltánhoz életösztön szertartásra. A testi tüneteknél maradva, megjegyzem, hogy a pszichoszomatikus betegségeink döntő mértékben azért alakulhatnak ki, mert az azokat ellensúlyozó életösztön-energiakészlet hiányos bennünk. Sem a helytelen táplálkozási szokások, sem az egyre növekvő elektroszmog, mely a bennünket körülvevő számtalan technikai eszközből sugárzik ránk, sem a pszichés beidegződések, sem a mindennapi idegeskedés nem tesz senkit erőssé. Sőt, ami azt illeti, csak gyengítenek bennünket. Az életösztönenergia lényegében a Kozmikus Intelligencia általi esély arra, hogy az emberben számos gát feloldódjon, s hogy visszanyerhesse valódi önmagát. Azt az önmagát, akit gyerekkorában megismert: a gondtalan, intuitív, spontán és bátor énjét, melyet a társadalom elvárás-rendszere, valamint a sokféle embernek és célnak való megfelelés kényszere már régóta elnyomott vagy eltemetett. Az életösztön energiákat havonta mindösszesen egyetlen hétvégi alkalommal lehet megkapni Horváth Zoltán közvetítésével. Erről bővebb információkat a következő honlapon találhatsz: www.harmonikuselet.hu Száraz György Boldog napot!
A NAGY SZFINX NÉHÁNY TITKA A legfontosabb kérdések a Nagy Szfinx körül: Milyen funkciót töltött be? Kik építették? Mikor készült el? Mit tanítanak az egyiptológusok? Mi állítnak a geológusok? Hogyan vélekedik a szoboróriásról a spiritualitás? GEOLÓGIA : RÉGÉSZET 1:0 A gízai Nagy Szfinx méretei: 73 méter hosszú, 13 méter széles és 20 méter magas. Ez a világ legrégebbi szobra, nem mintha a korát pontosan meg lehetne határozni. Alakja egy oroszlánt formáz, feje az egyiptomi fáraókat idézi a nemezzel, a jellegzetes csíkozott fejkendővel, melynek elülső két szárnya a mellkasra hullik. A hivatalos történész álláspont szerint a Nagy Szfinx Hafré (Kephrén, Kefrén) fáraót ábrázolja. Ő a gízai piramisok közül a középsőnek a feltételezett építtetője. A régészek logikusnak állítják be, hogy Kefrén völgytemplomához tartozik, mivel mellette található. Minden bizonnyal ő őrzi a halott fáraót, akinek lelke a mögötte lévő piramisból emelkedhetett az égbe. Ezzel mindent meg is magyaráztak, nincs itt semmiféle rejtély. Ezzel szemben már bebizonyították, hogy a Nagy Szfinx egyáltalán nem Kefrént mintázza meg. Frank Domingo hadnagy, a New York-i rendőrség igazságügyi szakértőjének vezetésével egy kutatócsoport számítógépes modellezéssel összehasonlította a Nagy Szfinx fejét a Kairóban található Kefrén szobor fejével, mivel erről a szoborról konkrétan tudható, hogy a fáraó életében készült. A szakértő arra a
következtetésre jutott, hogy a két műalkotás modelljének semmi köze sem lehetett egymáshoz. Először is nem hasonlítanak, másodszor teljesen más rassztípusba tartoznak. Ennyit a bombabiztos elméletről. Egyes egyiptológusok azt feltételezik, hogy a Szfinx a mellette található templomhoz tartozik. Vagy a Napistent, vagy magát Kefrén fáraót testesíti meg. Ez a teória ott dől meg, hogy az egyiptomi építkezési hagyomány szerint akkor a Nagy Szfinxnek és a templomnak egy tengelyen kellene feküdnie. Ez olyannyira nincs így, hogy a templom szinte hátat fordít a Nagy Szfinxnek. Ebből tehát inkább az következik, hogy semmi közük egymáshoz. A másik elmélet arról szól, hogy a Nagy Szfinx őrzi és védelmezi a piramist. Érvként szokták felhozni, hogy az oroszlánforma a királyi hatalom jelvénye és más piramisoknál is találunk hasonló domborműveket. Adódik a kérdés: ki ellen kell megvédeni a fáraót? Miért van szükség egy ekkora monolitra ahhoz, hogy a funkcióját betöltse? Miért nem érték be egy kisebbel? Az egyiptomiak beszámolnak egy hatalmas özönvízről, amelyre nagyjából i. e. 10 000 évvel került sor. A tudásukat elrejtendő az istenek felépítették a Nagy Piramist. Tehát az utókor rosszul feltételezi, hogy Kheopsz volt az építtetője a Nagy Piramisnak. Így viszont logikus, hogy a Nagy Szfinxnek a Nagy Piramisban elrejtett tudást és titkokat kell óvnia. Amúgy a Szfinx elhelyezkedését tekintve közelebb áll a Nagy Piramishoz, mint a középsőhöz. Ha pedig feltételezzük, hogy a Nagy Piramist építették először, akkor evidens, hogy nem hasonlíthat Kefrénre az arca, hiszen akkor a neki tulajdonított piramis még meg sem volt. A geológusok megcáfolták az egyiptomi régészek ama állítását, miszerint a Szfinx Kefrén korában készült. Legfőbb és perdöntő bizonyítékuk az volt, hogy Nagy Szfinx testén a mai napig jól megfigyelhető, kiterjedt erózió nyomai láthatók. Ezt pedig csak jelentős mennyiségű csapadék okozhatta. A bökkenő ott van, hogy durván 4 500 évvel ezelőtt ez a vidék már sivatagos volt, tehát évente jó, ha pár csepp eső esett. Így a Szfinx építését több ezer évvel korábbra kell visszadátumozni. De vajon mikorra? René Adolphe Schwaller de Lubicz (1887 – 1961) francia matematikus 1937 és 1952 között Luxorban kutatott olyan matematikai bizonyítékokat után, amelyek igazolhatnák, hogy az egyiptomi tudomány jóval fejlettebb volt, mint azt a mai tudósok gondolják. Schwaller Szent tudomány című könyvében igyekezett összekapcsolni az óegyiptomi matematikát, tudományt, filozófiát és spiritualitást. Ebben a művében így ír: „Nyilvánvalóan egy nagyszerű civilizáció előzte meg az ókori Egyiptomon végigseprő özönvizet, s ez ahhoz a feltételezéshez vezet, miszerint Gízában már akkor állt a sziklába faragott Szfinx. Az a Szfinx, amelynek oroszlánteste, a fejét kivéve a vízerózió tagadhatatlan jeleit mutatja.” Később Robert Schoch professzor, a Bostoni Egyetem geológusa foglalkozott a Nagy Szfinx korának meghatározásával az 1990-es évek elején. Schoch professzor azzal került a támadások kereszttüzébe, hogy az i.e. 7-5 ezer éves periódusra tette a Szfinx lehetséges kifaragásának időpontját. Az egyiptológusok azzal a képtelenséggel védekeztek, hogy az erózió nyomait a szél által hordott homokszemcsék okozták. Érvként szerepelt az is, hogy i. e. 7000-5000 között egyszerűen nem álltak ilyen technikai színvonalon az egyiptomiak, ezért nem készíthették ők. Ezzel azonban észrevétlenül alátámasztották, hogy akár nem egyiptomi elődök is megalkothatták a Nagy Szfinxet. Ezt a feltevést látszanak megerősíteni más adatok is. A Szfinx mancsai között találtak egy sztélét, melynek arcvonásai hasonlítottak Kefrén fáraó szobraira. A konzervatív egyiptológusok ezért tulajdonították a Szfinxet Kefrén fáraónak. A sztélét az i. e. 1401 és 1391 között uralkodott IV. Tuthmószisz írta, hogy megünnepelje a Szfinx kiásását a homokból. A felirat szerint a Szfinx egy mágikus hatalom megtestesülése és az idők kezdete, vagyis a Zep Tepi óta van ott. Azt is megtudjuk,
hogy amikor IV. Tuthmózisz még gyermek volt, a Szfinxről álmodott, aki megígérte neki, hogy fáraóvá teszi, ha kiszabadítja a nyakig érő homokból. Az építtetőre vonatkozólag nincsen feljegyzés. Semmi nem utal arra, hogy Kefrén építtette, habár ő is, akárcsak IV. Tuthmózisz eltávolíttatta a Szfinxet borító homokot. Egy másik faragott sztélé, amelyet August Mariette talált Gízában, azt állítja, hogy Kheopsz fáraó, Kefrén elődje, utasítást adott egy templom építésére a Szfinx mellett. Ez azt bizonyítja, hogy utódja nem lehetett a Szfinx építtetője. Ezt a sztélét az egyiptológusok nem fogadják el eredetinek, mert stílusa nem egyezik meg Kheopsz korának stílusával. Schochtól, a lázadó kőerózió-specialista professzortól idézek újra: „Újra meg újra elmondták nekem, hogy Egyiptom népei, amennyire tudjuk, sem technológiailag, sem a társadalmi szervezettség értelmében nem álltak olyan szinten, hogy kifaraghatták volna a Nagy Szfinxet a predinasztikus időkben… Én azonban geológusként úgy vélem, hogy ez nem az én problémám. Nem akarok kibújni a felelősség alól, de mégiscsak az egyiptológusok és a régészek dolga, hogy kitalálják, kik faragták ezt a szobrot. Ha az én bizonyítékaim konfliktusba kerülnek az ő elméletükkel a civilizáció kezdetét illetően, akkor talán itt az ideje, hogy újraértékeljék az elméletet. Nem azt mondom, hogy a Nagy Szfinxet az atlantisziak építették vagy a földönkívüliek. Én csak követem a tudományt oda, ahová elvezet engem. Márpedig ahhoz a konklúzióhoz vezet, hogy a Nagy Szfinxet jóval előbb építették, mint ahogy azt korábban gondolták.” A helyzetet tovább bonyolította Schoch professzor óvatos becslése, ugyanis John Anthony West szerint a Nagy Szfinx sokkal régebbi, mint azt kollégája gondolja. West nem kevesebbet állít, mint hogy az ilyen markáns erózióhoz Egyiptom klímája i. e. 10 000 körül volt megfelelő. Vagyis a Nagy Szfinxnek i. e. 10 000 előtt kellett készülnie. West úgy nyilatkozott, hogy Schoch professzor számításai alapvetően helyesek, csak nem kalkulálta bele, hogy a Nagy Szfinx a keletkezése óta eltelt idő egy jelentős részét a homok alatt töltötte, ami megvédte őt minden szél okozta eróziótól. Ez a betemetett állapot a legszerényebb becslések szerint is 3000 évre rúg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy más nyomokat hagy a víz és más nyomokat a szél eróziója, akkor egyértelműen nem készülhetett 4 500 éve ez a megalit. Sőt, ha számításba vesszük, hogy mennyi időt töltött a homok alatt, akkor sokkal jobb állapotban kellene lennie az egyiptológusok által hangoztatott korához képest. Ezt a teóriát megerősítik más, Kefrén korából származó, jó állapotnak örvendő emlékek is. A csapadék okozta erózió a kövek felszínén mély, függőleges hasadékok és hullámzó, vízszintes árkok kombinációja. Schoch szerint ez iskolapéldája annak, hogy mi történik egy mészkőből készült építménnyel, ha évezredekig van kitéve az esőnek. Ezzel szemben a szél által hordott homok keltette erózió éles szélű, vízszintes csatornákat váj ki a kőzet puhább rétegiből. Vagyis semmiképpen nem okozhatja azokat a függőleges hasadékokat, melyek a Nagy Szfinxet körülvevő partfalon láthatók. Ezeket csak a falon lefolyó víz alakíthatta ki. Hogyan kerülhet ekkora mennyiségű víz oda? Csakis hosszantartó és hatalmas mennyiségű lehulló csapadék révén. Ez a geológusok számára egyértelmű bizonyíték. Bár a Nagy Szfinxet rendszeresen renoválják, azért továbbra is jól láthatóak az egész testén végigvonuló hullámzó hasadékok és árkok. A Nagy Szfinx mészkőrétegei változatosak: egyik réteg keményebb, a másik puhább, ezért ha szél okozta volna az eróziót, akkor csak a puhább rétegeket tudta volna kikezdeni. Schoch professzor írja A Szfinx rejtélye című könyvében: „Ez teljesen megfelel a csapadék indukálta eróziónak, mely esetben a víz föntről lefelé pusztít. A magasabban fekvő kőzet erősebb, mégis jobban lepusztult, mint egyes kevésbé tartós kőzetek, amelyek lejjebb helyezkednek le, így bizonyos védettséget élveznek.”
Fogadjuk el, hogy a geológusoknak igazuk van. Ezek szerint létezni kellett a Földön körülbelül 12-13 ezer évvel ezelőtt egy szuperfejlett kultúrának, amely egy ekkora szobrot tudott készíteni. De vajon kik lehettek ezek az emberek? Vagy lehetséges, hogy nem is emberek, hanem idegenek voltak? Száraz György Boldog napot!
ELMÉNK HATÁRAI Gondolkoztál már azon, hogy az emberiség által megismert világ a valóság-e, vagy csupán egy illúzió? Egyáltalán mi teszi számunkra valóságossá a dolgokat? Amikor az ember elkezd mélyebbre ásni az érzékszervei által sugallt világegyetemben, azonnal hihetetlen felismerései támadnak. Sokszor érezzük, hogy az életünk bizonytalan. Nem csak abban a szorongásos állapotban érezhetjük ezt, amikor megbetegszünk, vagy nem tudjuk kifizetni a számláinkat, hasonló következtetésekre lyukadhatunk ki akkor is, ha a tudomány és a pszichológia határkérdéseihez érkezünk el. Bizony, nem kell mindjárt a tudománytól elrugaszkodottnak lennünk ahhoz, hogy tudatára ébredjünk: a világ nem az, aminek mutatja magát. A világegyetem valahogy több, méghozzá sokkalta több mint azt az ember megismerni vagy akár elképzelni lenne képes. Gondoljuk végig a következőt! A legfontosabb érzékszervünk a látás. Tapasztalataink és az élettel való igazodási pontjaink nagyjából 80%-át a látás útján szerezzük. De hogyan is működik biokémiai és virtuális szempontból a látás mint érzékszerv. Röviden úgy, hogy a szemünk begyűjti és átalakítja a fényt elektromos jelekké. (Eddig talán érthető vagyok.) Ezeket az elektromos impulzusokat az idegrendszer az agyba továbbítja, ahol feldolgozásra kerül. Igen ám, csak itt van egy kis bibi! A szemünk által látható fény csupán elenyésző töredéke a fénynek és a milliónyi frekvenciának, amelyekből a világegyetemünk összeáll. A kutatók jelenlegi becslése alapján az ember szeme által látható fény az elektromágneses spektrum 0,005% része. Mellőzném a hullámhosszok ismertetését, egyébként bárki utánanézhet az idevágó adatoknak. Annyi azonban világosan kitűnik, hogy ha mi a fizikai valóság láthatósági/érzékelhetőségi tartományából csupán ilyen csekélyke szeletet tapasztalunk és mi ezen víziók alapján alkotunk képet a Nagy Egészről, akkor szinte biztosan megjósolható, hogy ez a kép minden lesz, csak méltó nem arra a szóra, hogy valóság. Sokkal jobban illenék rá a látszat, az illúzió, a rettentően relatív, a csalóka meghatározás, mint a valóság. Mert az emberi elme a valóság fogalmát összeköti a megismert, biztos, megváltoztathatatlan és éppen ezért ellenőrizhető, sőt uralható tulajdonságokkal. De ébresztő, mert ez nincs így a gyakorlatban. A következő elgondolkodtató kérdés az, hogy ha agyunk csak rezgéseket érzékel és ezeket dolgozza fel, s ezekből állít össze „valóságot”, akkor tulajdonképpen mi a fenében élünk? Mi vesz bennünket körül? Mi hat át minket? Mert innentől kezdve a három dimenzió pusztán kulissza vagy kirakat. De ami a legelképesztőbb, hogy minden az agyunkban zajlik le, a fejünkben történik. Vagyis az elménkben! Következő kérdés: akkor mi van odakint? Vagy helyesebb lenne úgy kérdezni: mi van idebent? Hányféle szintje létezik a valóságnak, a világok nézőpontjainak? Még a végén igazuk lesz azoknak a megvilágosodottaknak, akik minden korban váltig állították, hogy a világunk relatív valóság és csupán egy besűrűsödött és torzított vetülete egy másik valóságszintnek. Ami pedig szintén egy még fejlettebb világnak a leképződése. Mint a matrjoska babák. Világ a világban. Rezgés a rezgésben. Ebből a szemszögből nézve a mozi nagy találmány, mert mi az életünk filmjét is képletesen egy vászonról látjuk viszont. Ezek szerint mi egy virtuális világban élünk és folyamatosan teremtjük
magunk számára. Lehet, hogy a spirituális fejlődés egyfajta kilépés ebből a mátrixszerű létformából? Lehet, hogy az egész halálmizéria egy tévhiten alapul? Talán egy csomó dolgot feleslegesen csináltunk eddig az életünkben? Például a félelmeink és aggodalmaink nagy része alaptalan? Nem, az nem lehet! – szinte hallom a fülemben a méltatlankodó emberek visszahőkölését. Pedig nem ártana figyelembe vennünk és eltöprengnünk azon, hogy: 1. 2. 3. 4.
Világegyetemünk tömegének és valóságának minimum 95%-át nem ismerjük. Mi az anyag? Mi a sötét anyag? Mi a sötét energia? – Fogalmunk sincs. DNS-ünk közelítőleg 95%-áról nem tudjuk mire való és hogyan működik! Agyunk 95%-a kihasználatlan? Agyunk holografikus működését vagy az emlékezés folyamatát, vagy a tudatalatti csodákat homály borítja. 5. Auránk 95%-át nem vagyunk képesek tudatosan működtetni. Ezek után vessünk egy pillantást a személyes valóságunknak nevezett valamire! Bár vannak érzelmeink, gondolataink és rendelkezünk én-tudattal is, amelyeket kivétel nélkül magunkénak érzünk, de vajon tisztában vagyunk azzal, hogy honnan jönnek, miként alakulnak ki vagy rakódnak össze? Mi mozgatja őket? Hogyan befolyásolják a tudatunkon keresztül a megéléseinket? Hol húzódnak az érzékszerveink határai? Hogyan tágíthatók eme korlátok, s miként léphetők át? Mi az ember felelőssége és mi nem? Van-e jövőnk más valóságokban is? Mi a hit és mi a tudás? Létezik-e biztos tudás? Kicsoda Isten? De ez már meghaladja az elménk határait. Sok embert kielégítenek az egyszerű és kommersz válaszok. Ám a szabadgondolkodókat nem. Javaslom, merjünk gondolkodni! Akarjunk megismerni! Nem pusztán a kíváncsiság, létünk alapkérdései ezek. Ha pedig még nem tudunk kielégítően válaszolni ezekre a feladványokra, sebaj, az igazság keresése és a személyes valóságunk bebarangolása így is, úgy is az életfeladataink közé tartozik. Sokan ámítják magukat mindenféle vallási képzelgéssel, de vegyük észre, hogy a tudomány is babonaságról szól abban az értelemben, hogy kétségtelen vívmányai ellenére a valóságnak csak egy igen szűk keresztmetszetét képes érzékelni. Arra pedig mostanság hivatalosan is kezdenek rájönni, azaz beismerik a tudós elmék, hogy minden megismerés kulcsa a tudatosságunkban rejlik, nem az általunk szőtt elméletekben és a képzelgéseinkben. Talán ha a tudatosságunkat tovább fejlesztjük, ha az elménk jelenlegi határait átlépjük, akkor feltárul előttünk az élet valódi oldala. Ehhez azonban szándék szükségeltetik, tudniillik a felébredés elhatározása. Száraz György Boldog napot!
MIT JELENT A TAROT MÁGUSA? Az ember mindig kíváncsi a jövőjére. Szinte minden eszközt megragad, hogy feltérképezze, kifürkéssze és megértse az életét. A legmagasztosabb isteni bölcsesség egyik megjelenési formája az ősi egyiptomi papok titkos jelrendszere a Tarot, melyet az alapító félisten, nevezetesen Thot hagyott hátra az utókorra. MI A TAROT? A Tarot egyiptomi eredetű spirituális módszer. Voltaképpen egy kártyacsomagnak tűnik első pillantásra, amely számtalan jelképen keresztül kódolja és üzeni a beavatott felé, hogy az élet titkait. Az életét, mely maga a szuperintelligens tudatosság, ha úgy tetszik, a mindent átható tudat. Amikor az egyiptomiak megkapták elődeiktől és alapítóiktól az atlantiszi és a kozmikus bölcsességeket, akkor
egészen másként használták, mint ahogyan azt manapság képzelik. Az egyiptomi beavatottak olyan érzékszervek birtokában voltak, melyek lehetővé tették számukra, hogy a szokványos háromdimenziós valóságokon túl létező realitásokban is otthonosan mozogjanak. Az idő és a tér korlátai átléphető voltak számukra, így a múlt és a jövő nem korlátozta tudatukat. Képesek voltak visszatekinteni a Föld és az univerzum régmúltjába, illetve előre látták, hogy az emberiség sorsát merre vezetik a sorsírók. Miután spirituális képességeiket tökélyre fejlesztették az egyiptomiak, következett az emberiség devolúciója – alászállása, degenerálódása –, aminek következtében egy olyan fejlődési korszakba léptünk, amikor elveszítettük szinte valamennyi tudatos kapcsolatunkat az eredetünkkel, a származásunkkal, Istennel. Így a magasabb rezgésű világok léte, sőt még a róluk szóló tanítás is okkultizmus, ezotéria és tiltott, üldözendő dogma lett. A tudás korának csillaga leáldozott, s elérkezett a hit korszaka. Ekkor döntöttek úgy a nagy adeptusok, hogy az ősi bölcsességet elrejtik és kivárnak addig, amíg egy új kor, a Vízöntő Korszaka rá nem köszönt az emberi fajra. Ekkor a tudást különféle módokon hagyományozták át évezredeken keresztül egymás között: kőtáblákba vésve, templomok falain, mágikus könyvekben, kristálykoponyákban, aranylemezeken, s a legértékesebbeket más rejtélyes módokon. Amikor látták, hogy közeledik a Vízöntő korszak, akkor elkezdték apránként csepegtetni a tudást a közemberek számára, illetve emberi testbe születtek vissza az elmúlt civilizációk papjai, tudói és látói. Az ő munkásságuknak köszönhetően szökkent ismét szárba, illetve „fejlődött ki” az ezotéria, amely természetesen nem csak egészséges hajtásokat hozott. De ne minősítsük ezt, inkább vegyük észre, hogy az asztrológia, a mágia, az alkímia, a tarot és számos más irányzat hogyan lopódzott be a köztudatba az elmúlt évtizedekben. A Tarot az egyik legmagasabb szintű bölcsességhez enged hozzáférést. Imígyen a megértése és az abszolút kiaknázása magas szintű beavatások nélkül lehetetlen. Ezzel együtt érdemes megismernünk a Tarot lapjainak jelentését és a működésének alapjait, mert önismereti utunk során és az élet spirituális útvesztőjében iránytű gyanánt szolgálhat számunkra. A MÁGUS LAPJA Könyvek sorát szentelték már a Tarot-nak. Ezúttal csak egyetlen lapot ragadnék ki, a Mágusét, mivel sok aktuális üzenete van az ember számára. A mágus jelentése: az életművész, aki tökéletes kapcsolatra lépett isteni Énjével. Aki már nem azzá válik, akinek mások akarják, hanem aki önmaga a teljes valóságában. A mágus már bebarangolta az ébresztők útját, megtapasztalta az összes ellentétet, valamennyi kettősséget, amit a fizikai világ csak adni tud. A mágus döntött: ő uralja az erőket és az elemeket, s nem fordítva. A mágus ezáltal a tökéletes önuralom szimbóluma: a fent és a lent, a jobb és a bal, a világiság és a szentség, a tudomány és a vallás között álló egyéniség. A mágus az, akire Jézus utalt, midőn kinyilatkoztatta: „Istenek vagytok.” A mágus imázsa céloz a gondolatok tökéletes elcsendesítésére, az érzelmek teljes megtisztítására és az akarat koncentrációjára. A mágus az isteni erők bölcsesség általi irányítója, művészi felhasználója. A mágus mindig a felsőbb akarat letéteményese, amelynek senki és semmi nem állhat ellen. A mágus mindig a megfelelő szerepbe bújik, mindig helyesen dönt. Így tökéletesen alkalmazkodik és elvegyül, ha kell, s csak ha saját akaratából úgy dönt, akkor fedi fel kilétét, avagy azt láttat, amit akar. Ez azt is jelenti, hogy a mágus bűverővel rendelkezik, mellyel az eseményeket, a személyeket és bármit, amit csak kíván, a hatása alá von és irányít. A mágus nem minősít, csak teszi, amire Isten rendelte. Mások szemében tűnhet helytelennek vagy helyesnek, jónak vagy rossznak, amit teremt, de őt csak az eredmény kötelezi, mellyel a felette álló isteni lénynek – végső soron a Teremtőnek – tartozik elszámolással. Az emberek rendszerint félnek a mágus hatalmától.
Az átlagember esetén a Mágus lapja az önmegvalósítás, a rafinéria, a megoldás és az alkotás üzenetét hordozza. Mondhatni, a siker lehetőségével kecsegtet. Ennek ellenére az út, amit be kell hozzá járni, nem feltétlenül könnyű, bár isteni áldás van rajta. Ezzel együtt a túlzott magabiztosság és az elbizakodottság bukáshoz is vezethet, tehát nem lehet azonnal zsebre vágni a sikert. A mágus már a mozgásba lendült teremtő erők lapja, egy önálló, szárnyaló szellem, akinek kitűnő esélyei vannak az önkibontakoztatásra. Aktív, jang tudás, illetve intelligencia ez, mely a Napprincípiumból jön elő, hogy fényével bevilágítsa az elmét és a világot. A Mágus az intuíció és a magasztos bölcsesség, a dicsőség és a fenség lapja. Összefoglalva, jó ómen a Mágus lapját húzni, ha az ember új dolgokba vág és a kezébe akarja venni az élete felette irányítást. Amire azonban mindig ügyelni kell: hogy ne fusson az erő túl önmagán, mert akkor könnyen a saját ellentettjébe csaphat át. Száraz György Boldog napot!
BÁBEL TORNYA BÁBEL TORNYA A JELENLEGI BIBLIA SZERINT Bábel a Bibliában, a Teremtés Könyvében (11:1–11) szereplő város volt. Bábel Sineár földjén állott, amelyet manapság Babilonnal azonosítanak. Bábel ama toronyról vált híressé, amelyet az emberek állítólag azért kezdtek építeni, hogy azon keresztül feljussanak az égbe, ahol Isten lakozik. Ekkor az Úr úgy rendelkezett, hogy összezavarja az építők nyelvét, hogy azok ne értsék meg egymást. Így is történt, s a munka befejezetlen maradt. Lássuk, miként meséli el Bábel Tornyának történetét a Biblia Károli Gáspár fordítása alapján: Mózes I. könyve 11. rész 1. Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala. 2. És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének. 3. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. 4. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén. 5. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai. 6. És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban. 7. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. 8. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost. 9. Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére. Bábel, avagy Babilon az Ószövetségben és azon kívül is szinte mindig pejoratív értelmű, minthogy a zsidóellenesség és a keresztényüldözés, sőt az egyistenhit tagadásának attribútuma. Legáltalánosabb értelemben véve az emberi gőg, nagyravágyás, kevélység és dölyf szimbóluma, amikor az ember Istennel egy szintre emeli magát, úgymond a mennyekbe tör. Másfelől a materializmus is kifejeződik Bábel történetéből, hiszen csak az emberi naivitásra vezethető vissza, hogy a Teremtőt egy felhőkön, vagy azok felett élő lényként képzelik el, akit bármilyen fizikai építménnyel el lehet érni. Ez a felfogás
vert gyökeret a képzőművészetben is. Minden alkotó a maga világképét vetítette a Bábelt megjelenítő műalkotásokba. A történészek továbbra is tanakodnak azon, hogy vajon valóban létezett-e valaha a város és maga a torony. Találtak ugyan archeológiai emlékeket a kutatók, de ezek nem igazolják perdöntően, hogy a bibliai Bábelből valók lennének. Talán majd idővel napvilágot látnak a konkrét bizonyítékok. BÁBEL TORNYA A SPIRITUÁLIS BIBLIA SZERINT A spirituális források megerősítik Bábel Tornyának létezését. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy egy kicsit más kontextusba helyezik a történetet. Lássuk ezt a verziót! „Noé fiának leszármazottjai megsokszorozódtak és megszaporodtak. És a Szolár okozta özönvíz után és a sok családok után nemzetségének, s mind az egész Földnek egy volt a nyelve. Történt pedig akkor az Úr kegyelméből, hogy kelet felől Sineár földjére érkezetek és letelepedtek egy síkságon. És azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát és égessük ki jól. És így lett nekik tégla, kő gyanánt és szurok, ragasztó gyanánt. Majd azt mondták egymásnak: Építsünk magunknak várost és tornyot, melynek tetejére érjen le a Mennyek és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész Föld színén. Az Úr pedig leszállt, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet az emberek fia épített. És azt mondta az Úr, hogy: Ez a nép egy, s az egésznek egy a nyelve és munkájának ez a kezdete. Bizony semmi sem gátolja tiszta tudatban, a rossz dolgokat nem ítélve és a rossz dolgokat nem imádva élve, csak élve, hogy véghezvigyenek mindent, amit elgondolnak magukban. Akkor hát szálljuk alá és zavarjuk össze a nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. És elszélesztette őket onnan az Úr az egész Föld színén és nem építették tovább a várost. Ezért nevezték azt a helyet Bábelnek, vagyis zűrzavarnak. Mert ott zavarta össze őket az Úr Angyalai segítségével. Ott zavarta meg a Föld népének nyelvét és onnan szélesztette el a népeket az egész színére ama Nolem nevű bolygónak.” Ebből a történetből kiderül, hogy négy fontos ponton is eltér a ma forgalomban lévő Bibliáktól: 1. Említ egy isteni erőt, melynek neve Szolár. Ennek a segítségévek vitte véghez az Úr az akaratát, jelesül, az özönvizet. 2. A történet kitér az ember tiszta tudatára és az azt szennyező egós törekvésekre, hajlamokra is. Felhívja a figyelmet, hogy az egó által fertőzött, korlátolt tudat befolyása alatt az ember az isteni akarat helyett a saját önkényes és öntelt törvényeinek engedelmeskedik. Tehát lényegbevágó különbség a két bibliai idézet között, hogy Isten nem a pozícióját félti, vagy hogy az emberek feljutnak a valódi mennyekbe. Épp ellenkezőleg, az embert félti, hogy rossz útra tévedt, s így nem fog eljutni az üdvözüléshez, csupán a vágyai által teremtett „mennyországba”. 3. A második szövegváltozat elárulja a Föld spirituális nevét (Nolem), ami a jelenleg érvényben lévő Bibliákban nem szerepel. 4. Bábel nevéről pedig megtudhatjuk, hogy a jelentése az ősnyelven: zűrzavar. Mára csak maradványok maradtak fenn ebből az ősi, egyetemes nyelvből. Összevetve a két bibliai verziót, érzékelhetjük, hogy milyen eltéréseket eszközöltek, azaz jelen esetben hagytak ki, a Biblia későbbi szerkesztői a Könyvek Könyvéből. Olykor nem árt eltöprengeni azon, vajon miért vetemedtek ilyen tettre. Száraz György Boldog napot!
LÉTEZIK-E EREDENDŐ BŰN?
A spiritualitás nézőpontjából szemlélve az életet eredendő bűn nem létezik! Szeretnéd tudni, hogy miért nem? Ezúttal rávilágítok a fájdalmak és bűnök nélküli élet mibenlétére. Mit szoktunk eredendő bűnnek gondolni? Ádám és Éva esetéből kiindulva a Sátán csábításának, megkísértésének a folyományát: a Tudás Fájáról való gyümölcsevést (almaszakítást) gondoljuk az első, ősi bűnnek, mellyel az Úr parancsa ellen tett az első emberpár. A bibliai vallások nagy része pedig ezen is túlmegy és minden megszületett gyermeket eleve bűnösnek titulál. Így szükség van egy megváltó lényre és természetesen egyházra is, aki közbenjár, illetve közvetít ember és Isten között. Aki nem vesz részt a megváltásban, az bűnösnek bélyegeztetik, mivel az Ördöggel cimborál. Fizetsége: megvetés, kiközösítés és pokol, illetve örök kárhozat. Ezen túlmenően a nő lett megbélyegezve a „gaz csábító” címével, s egyúttal a szexualitás is fertelmes bűnné vált. Ezzel szemben a spiritualitás vallja, hogy a Teremtő tökéletes és ezért minden teremtő gondolata tökéletes. Ha pedig – ahogyan ő mondja – az embert a saját képmására teremtette, akkor az eredeti gondolata is tökéletes volt és az ember Isten része, s az is marad örökre. Ezért eleve nem lehet bűnös. Az ember szabad akaratot, illetve a választás szabadságának adományát kapta az Úrtól. Ezt az ellentétek világában alkalmazván az ember olyan utat választott magának, amely a két véglet megtapasztalását foglalta magában: hiány-teljesség, jobb-bal, fájdalom-fájdalommentesség, erőszakerőszakmentesség, háború-béke. Itt tévednek nagyon sokan, mert úgy állítják be, hogy Isten teremtette a rossz dolgokat is. Holott Isten kis teremtőket alkotott az emberek képében, akik maguk hozták létre mindazt, amit csak megtapasztalni kívántak. Majd felcímkézték a dolgokat, vagyis megítélték őket: jónak meg gonosznak kezdték hívni. Isten nem korlátozta Ádámot és Évát, illetve a többieket. Meghagyta nekik a választást. Ez természetesen ránk is vonatkozik. Azt kellene megtanulnunk, hogy „aki ítél, annak ítélete visszaszáll önmagára”. Nincs helyes és helytelen cselekedet. Legalábbis nem létezik önmagától. Az emberi én ítéli meg a történéseket vagy a személyeket jónak vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek, és így tovább. Ez mindig az ember értékrendjétől függ. Miért? Mert az ember ekképpen tudja megvalósítani Önmagát, valódi Énjét. Az ember értékrendjének alapja a viszonyítás: valamit valamihez viszonyítva lehet definiálni és döntést hozni felőle. Ha az ember ki akarja élni a hajlamait, akkor egy ilyen világban ezt tökéletesen megteheti, mivel teremtő erői vannak. Ha pedig nem tetszenek a következmények, akkor teremthet jobbat, szebbet, tökéletesebbet, így önmagát tökéletesítheti a végtelenségig, míg eggyé nem válik isteni mivoltával. Az Úr pedig ezen közben nem haragszik meg a „hibákért”, minthogy nem minősíti hibának a tetteinket. Csak az ember minősít, s közben azt hiszi, hogy Isten is hozzánk hasonló, ezért emberi tulajdonságokkal ruházza fel. Na, ez tévhit. Isten nem haragvó, nem bosszúálló, nem gőgös stb. Ami az ellentéteket okozza, az a világ kettős természete, de ezt nem feltétlenül logikus lépés az emberre is ráhúzni. Az ember a tökéletes Isten tökéletes alkotása. Az a feltételezés, hogy Isten tökéletlent tud teremteni, inkább tűnik istenkáromlásnak, mint Ádám és Éva esete. Isten az egység, aki kettőssé, majd hármassá tette magát. De ez a megosztottság csupán látszólagos, a lényeget egyáltalán nem érinti. Ez az elkülönülés okoz tévhiteket, hiedelmeket és rengeteg önámító vallást. Isten megteremtette a végtelen lehetőségeket, az ember pedig szabadon választhat közülük, de bármelyiket is fogja választani, mindenképpen Istenhez tér vissza, mivel mindenki és minden az Úrban létezik, belőle különül el és belé olvad vissza. Minden ember az Úrnak a gyermeke és mindenki az ő terveinek megfelelően létezik. Az ember megtapasztalásain keresztül talál vissza az eredetéhez,
a forrásához, Istenhez, aki – mint ahogy kinyilatkoztatja magáról – az Alfa és az Omega. Mivel nem tudjuk, hogy kivel milyen tervei vannak Istennek, ezért nem volna szabad elítélni, igaznak vagy hamisnak bélyegezni, vagy diszkriminálni senkit. Hiszen mi aligha láthatjuk át az Úr terveit! Másik oldalról az értékrendünk kialakítása érdekében szabad önmagunkat „minősíteni”. Nem a szégyenérzetről vagy a bűntudatról beszélek, mert az teljességgel felesleges, sőt egy fékező erő. Viszont felismerni magunkat, s eldönteni, hogy kik vagyunk, illetve mivel azonosulunk, s mivel nem, arra kifejezetten hasznos. Így juthatunk el saját isteni Énünkig. De ebben a történetben a bűn, pláne az eredendő bűn kategória, nem szerepel. Végül, hadd jegyezzem meg, hogy az egység állapotában, az abszolút létben nincs viszonyítás és viszonylagosság: fent, lent, jó, gonosz, igaz, hamis, csak tisztán Isten a maga végtelenségében és teljességében. Száraz György Boldog napot!
MIT FEJEZ KI AZ ÉLET VIRÁGA? Amikor Atlantisz elérte a fejlődése csúcsát, akkor egy korszak lezárult a Föld életébe, s egy új periódus vette kezdetét. Ennek az új korszaknak a kezdetét, illetve a teremtését jelöli az Élet Virága, aminek az energiájából egyiptomi zarándoklataink alkalmából rendszerint töltődünk. Vannak olyan naprendszerek és bolygók, ahol olyan lelkek élnek, akik már túlestek ezeken a fejlődési korszakokon, s akik már elérték a lelki fejlettségük következő állomását. Ők már más szinteken élnek, viszont olykor segítik a kevésbé fejlett civilizációk fejlődését. Így volt ez akkor is, amikor a Földön több nagy korszakváltás történt, amit nagy katasztrófák, özönvizek, tűzáradatok és egyéb hasonló történések kísértek. Más, az emberiségnél jóval fejlettebb lények is tudtak erről és eljöttek ide a Földre, hogy segítsenek egy új civilizáció létrehozásában, illetve hogy segítsenek letenni az emberi fejlődés alapköveit. A történészek vagy az egyiptológusok tévednek, amikor azt mondják, hogy az egyiptomiak több istenhitet gyakorolták, mert ők valójában egy Teremtőt tiszteltek. A Félistenek az emberekhez képest szuperhatalommal és szuperképességekkel rendelkező lények voltak, akik nem feltétlenül a Földről származtak. Ők segítették elő Thot munkáját, amely a fejlődés alapjainak megteremtéséről szólt, továbbá hozzásegítették az emberiséget ahhoz, hogy pillanatok alatt képes legyen egy bizonyos tudatszintet elérni. A Félistenek a templomok és a piramisok építésébe is besegítettek. Ma számos könyv szól már arról, hogy az akkori periódus fejlettségi szintjén egyszerűen kivitelezhetetlen volt a monumentális építkezés. A mai korban a 21. századi darukkal sem vagyunk képesek felemelni azokat a kőtömböket, amelyek 6000-7000 évvel ezelőtt megmozgattak. Abüdosz temploma az egyik legfontosabb azok közül, amelyek az ide érkező földönkívüliek technikai tudásáról szólnak. Az itt található falvésetek, hieroglifek, szimbólumok, jelek és ábrázolások mind erről tanúskodnak. Ebben a templomban zajlott a technikai képzés. Bár az összes templomban tanítás folyt és beavató helyek, illetve misztériumiskolák is voltak egyben, de ez a templom egy picit más volt, mint a többi. Az egyiptomiak ugyanis itt tartották azokat az eszközöket, amelyeket a földönkívüliektől kaptak. Ezen kívül Abüdoszban sajátították el ezen eszközök használatát. Ezek a falak és hieroglifek tanúskodnak arról, hogy milyen eszközökkel rendelkeztek az egyiptomiak.
A templomok energiákat tárolnak magukban. A misztériumiskolákként is funkcionáló templomokban mindig több szinten zajlott a tanítás és a tudás elsajátítása. Az információkat energiák által kaphatták meg a tanulók. Az energiákat a hieroglifek sugározták magukból. Ezek az energiák szuperintelligens energiák. Abüdosz templomának van egy saját intelligens energiarendszere. Ha bizonyos szimbólumokat megérintünk, akkor azzal változást okozunk a templom energiarendszerében, amely kapcsolatba lép és elkezd kommunikálni az emberi aurával, tehát a mi energiarendszerünkkel. Ilyenkor információk cserélődnek. Ezáltal a mi auránkba kerülnek azok az információk, amelyek a templom energiarendszerében vannak. A másik része a fejlődésnek, hogy mindenképpen fejleszteni kell az idegrendszert azért, hogy sokkal erősebb legyen a tudatunk és az auránk közötti kapcsolat. Máskülönben nem fogjuk tudni értelmezni azokat az információkat, amelyeket már begyűjtöttünk és az auránkban vannak. Az erők harmonizálásának, illetve a harmóniába kerülésnek, a tökéletesedésnek, a Nagy Egésszel való egyesülésnek a szimbóluma az Élet Virága. Ez a jelkép az asztrális geometria segítségével mutatja be ennek az egyesülésnek a stációit dimenziókban és a matematika nyelvén elmagyarázva. Ennek a szimbóliumnak (nem elírás: valóban szimbólium) az eredetije Abüdoszban található. Az Élet Virágában legbelül hét színes kör látható. Tulajdonképpen hét kört vonz be a figyelem energiájával, mert ez a hétféle szín építi fel a fizikai életet. Az Élet Virága egy élő jelkép. Egy kapu az anyagi lét és az anyagtalan lét között, vagyis a fizikai élet és a fizikai életen túli síkok között. Az életben egészében véve minden energiából áll, maga az élet is tulajdonképpen energia. Az már a fény rezgésszámától függ, hogy milyen színt látunk. Több kutató is vizsgálta az Ozireion (Ozirisz templomának) falán található Élet Virágának nevezett jeleket és arra a következtetésre jutottak, hogy azokat vagy belesütötték, vagy lézerrel beleégették a falba. Ma sem tudnánk egykönnyen, ilyen precízen belevésni ezt az összetett szimbólumot a falba, mivel anyaga vörös gránit, amely a világ egyik legkeményebb természetes kőzete. Az Élet Virága szimbólum akkor működik igazán, amikor fel van energetizálva és rá van hangolva az ember aurájára. Ezért javasoljuk a megfelelő arányok szerinti Élet Virága medál elkészítését a tanulóknak és a fejlődni vágyóknak. Az Élet Virága egy olyan szimbólum, amely egy magas rezgésű elvet, egy teremtési folyamatot szimbolizál. Azért fontos az energetizálás, mert az Élet Virágának rezgése és az emberi aura rezgése között az energetizás hatására kialakul egy híd, ami felhasználhatóvá teszi a szimbólum lényegét. Ez a szimbólum a harmonizálást és a környezetünkkel való kiegyensúlyozott kapcsolat kialakulását segíti elő. Hogyha ez a kapcsolat fennáll a környezetünkkel, akkor jön az isteni energia, a kreatív energia kiáradása, ami támogatja a tudatra ébredésünket, vagyis a megvilágosodást. Az abüdoszi templom a reinkarnáció, a lélek újra testet öltésének tanát tárja fel. Az Oziriszről elnevezett korszak az emberi tudat evolúciójának egyik állomása. A papok Abüdoszban tanulták meg, hogy az emberben lakozó isteni szikra, a lélek újra és újra testet ölt azért, hogy tudását gyarapítsa. Nem csak a földi dolgokról szóló ismeretszerzésre gondoltak, hanem a több kiterjedésű univerzum tudására, mely a magasabb dimenziókat és a halál utáni életet is felöleli. Céljuk a tudatlanság megszűntetése és az isteni tudás állapotának elérése volt. Tisztában voltak azzal, hogy hosszú évezredek állnak rendelkezésükre, hogy ezt a tudati evolúciót bejárják. Az emberi tudat mindaddig félelemben és félreértésben él, amíg meg nem ismeri a valóságot. Ozirisz azért is jelképezte ezt a korszakot, mert ő már meghalt és feltámadott, vagyis megtapasztalta a halandóságot és elérte a halhatatlanságot. Ozirisz mint szimbólum az emberi természet kettősségének alkotóeleme. Az ő fia Hórusz, aki atyja nyomdokain lépdelve kívánja elérni a halhatatlan, isteni természetét. Az emberi tudat éppen most lép át evolúciójának következő, Hóruszról elnevezett szakaszába.
Abüdoszban ezért megtanították a papoknak, hogy hogyan kell oldani a múlt terheit. Ezt hívhatjuk egyfajta karma-oldásnak. Ma is megvannak e karma tisztító energiák a templom erre kijelölt szent helyiségeiben. Miközben lépésről-lépésre megszabadul az ember a múltból hozott karmájától, egyre magasabb rezgésszintre és tudatszintre kerül. Teljesen átértékelődik benne az élet. Másfajta szeretetet, másfajta szükségleteket, másfajta érzelmeket és gondolatok él át, mivel tudata egyre inkább eloldódik a problémáktól, illetve a problémáknak látszó folyamatos minősítésektől. Ezt hívhatjuk tökéletesedésnek. Az Élet Virága egy olyan szimbólum, amely a magas rezgésű kreatív elvet, a teremtési folyamatot szimbolizálja. Száraz György Boldog napot!
GYÜMÖLCSLEVESEK ZAMATOS ALMALEVES Hozzávalók: 60 dkg alma 2 dl tejföl 10 dkg cukor 4 dkg finomliszt fél citrom leve fél rúd fahéj pár szem szegfűszeg reszelt citromhéj 1 liter víz 1,5 dl tejszín csipetnyi só Elkészítés: 1. Egy redukciót készítünk: a vizet, a cukrot, egy csipet sót, a fahéjat és a szegfűszeget feltesszük forrni. Addig forraljuk, míg a víz a felére nem csökken. Majd leszűrjük. 2. Az almát megtisztítjuk, feldaraboljuk és meglocsoljuk citromlével, hogy meg ne barnuljon. 3. Az almát vízben felforraljuk. 4. Pár perc után tejfölös-lisztes habarással sűrítjük. 5. Miközben a levest kiforraljuk, hozzáöntjük a leszűrt redukciót és citromlével ízesítjük. 6. Az almalevest tejszínnel dúsítjuk, majd jól lehűtve tálaljuk.
HIDEG NARANCSLEVES FEHÉRBORRAL Hozzávalók: 5 db narancs 1 db citrom 25 dkg kristálycukor kevés porcukor 3,5 dl fehérbor Elkészítés: 1. Két darab narancsot meghámozunk és szeletekre vágjuk. Porcukorral megszórjuk. 2. Kb. fél liter vízben feloldjuk a kristálycukrot.
3. Hozzáadjuk a többi narancs lereszelt héját és kifacsart levét, valamint a citrom levét és a fehérbort. 4. Végül a felszeletelt narancsot is hozzáadjuk és jól lehűtjük az így kapott gyümölcslevest.
PEZSGŐS ŐSZIBARACKKRÉMLEVES Hozzávalók: 50 dkg őszibarack 15-20 dkg porcukor fél citrom 2,5 dl félédes pezsgő 2 dl rizling (bor) egy egész fahéj Elkészítés: 1. A barackokat meghámozzuk, kettévágjuk, megszabadítjuk a magvaitól. 2. A barackok egyharmadát felkockázzuk, porcukorral meghintjük, hűtőbe tesszük. 3. A megmaradt barackot áttörjük vagy turmixoljuk. 4. A magokat feltörjük és csak a belüket egy kis cukorral összezúzzuk. 5. A többi cukrot feltesszük főni 8 dl vízzel. Hozzáadjuk a citromlevet és a fahéjat is. 5 percig forraljuk. 6. Végül a cukros-fűszeres alaplevet összekeverjük a lepasszírozott barackkal, a cukrozott barackdarabokkal, az összezúzott magbelsővel, a pezsgővel és a borral. 7. Jól lehűtve tálaljuk. Száraz György boldog napot!
