ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIATERÜLET

ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIATERÜLET

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

Szakmai vezetők: E Vámos Ágnes (fejlesztési igazgató), Pála Károly (szakmai igazgató), Puskás Aurél (NFT Koordinációs Központ), Rápli Györgyi (Programfejlesztési Központ)

Projektvezető: Farkas László

Alprojektvezető: Bartha Júlia, Szekeres Júlia

Szakmai lektorok: Dr. Gombócz János, Dr. Katona Józsefné, Kézy Ágnes, Nádori Gergely, Miavecz Jenő, Stefany Judit, Trencsényi László

A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, kísérleti-tesztelési céllal használható. Kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Másolása, terjesztése szigorúan tilos!

Kiadja a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. 1134 Budapest, Váci út 37. A kiadásért felel: Cselik Tibor ügyvezető igazgató

SZAKMAI KONCEPCIÓ 1-6. ÉVFOLYAM

SZAKMAI BIZOTTSÁG Dr. Berde Éva tanszékvezető, Corvinus Egyetem Mikroökonómiai Tanszék Lannert Judit főmunkatárs, OKI Sumné Galambos Márta főosztályvezető, Foglalkoztatási Hivatal Dr. Szenes György igazgató, Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SZKI és Kollégium, MSZT titkár Dr. Szilágyi Klára tanszékvezető, Szent István Egyetem Munkavállalási Tanácsadó Tanszék

TARTALOM

1. HELYZETELEMZÉS ..� 1.1 NÉHÁNY SZÓ A GYAKORLATRÓL ................................................................................................ 1.2 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS KAPCSOLATA ...................... 1.3 ELMÉLETI ALAPOK ........................................................................................................................... 1.4 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉST–KARRIERÉPÍTÉST MEGHATÁROZÓ ALAPELVEK ....................... 1.5 ÉRTELMEZÉSI KERET A KOMPETENCIATERÜLET KIALAKÍTÁSÁHOZ .............................. 2. KONCEPCIÓTERV....� 2.1 FOGALOMMEGHATÁROZÁS .......................................................................................................... 2.1.1 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA .............................................. 2.1.2 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS MINT PEDAGÓGIAI FELADAT .................................................... 2.2 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KERESZTKOMPETENCIA HELYE, SZEREPE AZ ISKOLÁBAN, SZEMLÉLETI KÉRDÉSEK ................................................................................................................. 2.2.1 A PROGRAMALKOTÁS SAJÁTOSSÁGAI .............................................................................. 2.2.2 A MEGVALÓSÍTÁS ALKALMAI, TERÜLETEI ...................................................................... 2.2.3 A FELADAT TARTALMÁNAK KIDOLGOZÁSÁHOZ KÖTHETŐ MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK ..................................................................................................... 2.2.4 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK ....................................................................................................... 2.2.5 MÓDSZEREK, TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK ................................................................ 2.2.6 ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK...................................................................................................... 2.3 A FEJLESZTÉS TARTALMA ............................................................................................................... 2.3.1 A FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS, AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA EGÉSZÉT ÉRINTŐ, SZEMÉLYRE ÉS A SZOCIÁLIS ÉRTÉKEKRE FÓKUSZÁLÓ TERÜLETEI ........................ 2.3.2 A FEJLESZTÉS SPECIÁLIS, MUNKAERŐ-PIACRA FÓKUSZÁLÓ TERÜLETEI ............. 2.3.3 TANESZKÖZ-TÍPUSOK ............................................................................................................ 2.3.4 A FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI ................................................................. 3. FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................................... 4. MELLÉKLETEK .........�

Szakmai koncepció

11

1. HELYZETELEMZÉS „A szocialista tervgazdaságból a demokratikus alapokra helyezett piacgazdaságra való átállás folyamatosan zajlik Közép- és Kelet-Európában (KKE), valamint az egykori Szovjetunió utódállamaiban. Az átállás rendkívül jelentős gazdasági és társadalmi változásokat hoz magával, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a foglalkozási útmutatás és tanácsadás fejlődésével. A szocialista rendszerről a demokratikus kormányzati formára való átállás azt jelenti, hogy a pályaválasztással kapcsolatos döntésekért már nem az államnak, hanem az egyes polgároknak kell vállalniuk a felelősséget. Az állam azonban továbbra is segíti polgárait – vagyis a fiatalokat és a felnőtteket egyaránt – egyéni képességeik és érdeklődési körük felszínre hozatalában, annak érdekében, hogy így könnyítse meg az életpálya megválasztásával kapcsolatos döntéseket. A tervutasításosról a piacgazdaságra való átállás, a globalizáció, illetve az új technológiák megjelenése is új kihívásokat jelent a polgárok és az állam számára egyaránt. Ha nem rendelkeznek naprakész információkkal a folyton változó munkaerőpiacról, akkor az egyének nem tudnak jól megalapozott pályaválasztási döntéseket hozni. Ebben a tekintetben – vagyis az ilyen információk összegyűjtésében és továbbításában – az állam szintén segítségére lehet polgárainak.” (David H. Fretwell) A 2000-ben Budapesten tartott nemzetközi konferencia bevezetőjében hangzott el a fenti gondolatsor, amely „egy messziről jött szakértő” szemével láttatja a közép-kelet-európai helyzetet. A konferencia a „XXI. század elmélete és gyakorlata” témakörében szerveződött, és azért lett Budapest a helyszíne, mert a rendszerváltozás első évtizedében tett erőfeszítések a pályaválasztási tanácsadás rehabilitációjáért eredményesnek tűntek a nemzetközi szakértők szerint. Ez azon az erőfeszítésen túl, amelyet 1990 és 2000 között elsősorban a munkaügyi tárca tett a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás elősegítésére, köszönhető még a magyar hagyományoknak a pályalélektani kutatások, illetve a pályaválasztási tanácsadás területén. Történetiségét tekintve a két világháború katarzisa alapvetően megváltoztatta a magyar társadalom értékrendjét. Amíg a múlt század első felében a munkavégzés csak részben tartozott az igazán megbecsült tevékenységek közé, addig a második világháborút követő változássorozatban a munka olyan értékként fogalmazódott meg, ami az egész közösség számára követendő célt jelentett és az egzisztenciateremtés egyik legfontosabb elemévé vált. Ebben a szakaszban több intézkedés született azért, hogy az egyének pálya- és munkavállalását segítsék. Közülük említenünk kell a Munkaügyi Minisztérium 1967-es előterjesztését, amely azután a 2029/1967-es számú kormány-határozatban fogalmazódott meg. Ez a határozat a ma felvetődő problémák szinte mindegyikéhez kapcsolható elemet tartalmaz. Ezt követően született meg az a döntés is , hogy a Művelődési Minisztérium közreműködésével szükséges egy „legalább két évre tervezett pedagógiai kísérletet elindítani” a tanulók pályaválasztási felkészítése érdekében. A több célkitűzést tartalmazó dokumentum ehhez kapcsolódóan egy pedagógiai kézikönyv létrehozását is előírja. A gyakorlatban még ez évben létrejött a Fővárosi Pályaválasztási Intézet, majd 1969-ig az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Szolgálat megyei és országos intézete is. A ’60-as és ’70-es évek szakirodalma (Csirszka, Rókusfalvy, Ritoókné, Völgyesy, Dancs, majd később Szilágyi) jól tükrözi azt a koncepciót, amely mentén e szolgálat szerveződött. A koncepcióból kiemelhetjük az átörökíthető elemeket, így a személyiségközpontúságot és a folyamatelvet. Ezek az előzmények tették tehát lehetővé azt, hogy 1990 és 2000 között, ismét a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alatt, meginduljanak a gyakorlati és elméleti fejlesztések a fiatalok és a felnőttek pályaválasztásának, illetve munkavállalásának támogatására. A pályaválasztási folyamatok speciális komplexitást mutatnak mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. A személyes életvitelben a komplexitás az interdiszciplináris ismeretek feldolgozásában jelentkezik, amelyek magukba foglalják az önismeret minőségén kívül a pályák meghatározott körének tartalmi ismeretét, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeket a társadalom biztosítani képes. Ezek az ismeretek, információk részben kívül estek az iskola diszciplináris ismeretanyagán, ezért ennek megszerzése személyes erőfeszítéseket követelt az egyénektől. Tekintve, hogy az említett személyes ambíciók nem jellemzik a teljes korosztályokat, ezeknek az információknak az eljuttatásához szükség volt „tanácsadásra” vagy/és iskolai pályaválasztási

12

Életpálya-építési kompetenciaterület

döntéselőkészítő munkára. A társadalom szempontjából a komplexitás elsősorban az irányítás együttműködésére vonatkozna, amely sem a rendszerváltozás előtt, sem utána, nem valósult meg. A Munkaügyi Minisztérium irányítása alá eső szakaszokban a pályaválasztási folyamatokat társadalmi méretekben a munkaerő-piaci igények befolyásolták. Az Oktatási Minisztérium által irányított periódusokban nagyobb hangsúlyt kapott a diákok tanulási képességének kibontakoztatás,a mint a tényleges gazdasági lehetőségek figyelembevétele. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a pálya-szakmaválasztást elsősorban a családok hatása determinálja, amelybe természetesen beleértendő a szociokulturális háttér mellett a családok értékrendje is. Az önállóan irányító Munkaügyi, illetve Oktatási Minisztérium nehezen talált utat a családok információval történő ellátásához, pedig különösen fontossá vált ez azokban a családokban, ahol a gyermekek egészségi állapota szűkítette a pályaválasztási lehetőségeket. Az elmúlt 50 évben hazánkban az irányítási periódusok váltakoztak a munkaügyi és az oktatási irányítás között, a koordinálás és a komplexitás igen kis mértékben volt jelen, inkább az állam álláspontja érvényesült. Új szempontként jelentkezett a rendszerváltozás után a munkanélküliség és a pályaválasztás kapcsolata. Ez átértékelte mind a szakiskolák, mind az általánosan képző iskolák pálya-munkaválasztáshoz való viszonyát. Minden iskolatípus célkitűzései között szerepelt a prevenció kérdésköre, amelyben a munkanélküliség elkerülésére kívánták felkészíteni a fiatalokat. Az ifjúsági munkanélküliség azonban, részarányát tekintve, jelentősen nem csökkent a munkanélküliek körében, így ezt a célkitűzést is újra kell értelmezni. Mielőtt az általánosan képző iskolák új lehetőségeit fogalmaznánk meg, érdemes néhány gondolatban megfogalmazni a pályaválasztási tanácsadás, a pályaválasztási szaktanácsadás és a pályaorientáció fogalomkörének tartalmát az új gazdasági és társadalmi követelmények tükrében. A pályaválasztási tanácsadás és a pályaválasztási szaktanácsadás individuális támogatást sugall. A szaktanácsadást elsősorban a pszichológiai tanácsadási munkára vonatkoztatjuk, és 1995-ig hazánkban is tanácsot csak pszichológusok adhattak. A pályaválasztási tanácsadás vagy pályaválasztási pedagógiai tanácsadás már az 1967-es kormányhatározat óta sokszínűbb tevékenységet takar (természetesen ez adja megítélésének nehézségét is). E tevékenység-sorozatba a pedagógusok beleértették a felvilágosítást, az osztályfőnöki órákat, a tanórákat, az üzemlátogatást, valamint a tanulók és szüleik számára nyújtott egyéni támogatást, konkrét tanácsadást, amely azonban többnyire iskolaválasztásra korlátozódott (vagy a felvételi lapok kitöltésében nyújtott segítséget). Az 1995-ben bevezetett NAT műveltségterületetként emeli be a pedagógiai közgondolkodásba a pályaorientációt. A pályaorientáció nemzetközileg elfogadott szakterminus, amelynek magyarra fordítása sikertelennek bizonyult, így évekbe tellett, míg tartalmát definiálni lehetett. Az ellentmondásos folyamat eredménye az volt, hogy a szakközépiskolák az új típusú szakképzési modell kialakítása során eltávolodtak e műveltségterülettől, és a 2000-es kerettantervek csak a szakiskolák számára írták elő kötelezően a pályaorientáció mint műveltségterület oktatását (A és B kerettanterv). A rendszerváltozás óta eltelt 14 év tapasztalatait összegezve azt fogalmazhatjuk meg, hogy a hazai pedagógiai kultúrától idegen maradt a pályaorientáció mint műveltségterület. A megváltozott iskolaszerkezet lehetővé tette az általánosan képző intézmények számára, hogy feladatuknak elsősorban az iskolaválasztás tekintsék, míg a szakképzésben oktató tanárok a szakmai információkban látták a döntés befolyásolásának lehetőségét. Az Oktatási Minisztérium 2000-ben kiadott egy kézikönyvet pedagógusoknak, mely az Életpálya-építés címet viselte. Összeállították a Karrier és Elhelyezkedési Tanácsadó Munkabizottság tagjai, akik e könyvben mindvégig a középiskolai tanácsadásról beszélnek. (Hámoriné Váczy Zsuzsa, 2000.)

1.1 NÉHÁNY SZÓ A GYAKORLATRÓL 1990 óta a hagyományoknak megfelelően a pszichológusok folyamatosan részt vettek a pályaválasztási tanácsadás újragondolásában, ennek kapcsán az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pálya-munkatanácsadó szakpszichológus képzés, majd szakirányú továbbképzés keretében felsőoktatási tanácsadóképzés is indult. (Jelenleg a képzések elnevezése már korszerűsödött.) 1992-ben indult meg Gödöllőn a munkavállalási tanácsadó képzés, ahol több mint 500 diák végzett nappali

Szakmai koncepció

13

és levelező formában. 1999-ben megindult a pályaorientációs tanárképzés, amely pedagógus szakvizsgával kiegészített képzési forma, 60 hallgató végzett, két kurzusban, a szak iránt nem jelentős az érdeklődés. Tanárképző főiskolákon szociálpedagógus-képzésben lehet tanácsadáshoz szükséges ismeretet szerezni, valamint szakirányú továbbképzések és pedagógus-továbbképzés keretében lehet pályaorientációhoz, tanulási technikákhoz stb. kapcsolódó ismeretekhez jutni. Úgy tűnik, a képzési paletta szélesebb, mint a pedagógusok igénye, míg a konkrét tanácsadói megnevezést adó képzések iránt igen jelentős és állandónak tűnő érdeklődés van. A képzett szakemberek kis része dolgozik a rendszerben, akár a munkaügyi, akár az oktatási területet elemezzük, többségük szakértelmére nem tartott igényt a társadalom.

1.2 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS KAPCSOLATA A 2000 óta intenzíven tartó felkészülés a csatlakozásra előtérbe hozta az individuális támogatás szükségességét. Ezt elsősorban pályázati keretek között segítették megvalósítani a különböző programok (TEMPUS, PHARE stb.), ebbe gyakran bekapcsolódtak iskolák és civil szervezetek is, így ismét bővült azoknak a köre, akik a pálya-munkavállalást meghatározó, életminőséget befolyásoló tényezőnek vélték. Az Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés folyamatában a programok többnyire célcsoportokra irányultak, pl. hátrányos helyzetűek vagy rehabilitációra szorulók támogatására. A pályázatokban kevés lehetőség nyílt átfogó, rendszerszemléletű kutató és kísérleti tevékenységre. A pályázatok lehetősége mégis igen pozitívan hatott, mert új területeket is bevont a fejlesztésbe. Ezek közül kiemelhető az Oktatási Minisztérium által kiírt PHARE-pályázat, amelyet a hátrányos helyzetű régiók munkaügyi központok által vezetett konzorciumai nyertek el, és így jött létre az internetes szolgáltatás az érintett megyékben (www.palyatars.hu; www.palyaiv,hu; www. epalya.hu).

1.3 ELMÉLETI ALAPOK A helyzetelemzésből és a szakirodalomban használatos fogalmak gyakoriságából is levonható az a következtetés, hogy a fogalmak tisztázatlansága a rendszerváltozás óta jelen van a magyar társadalmi és pedagógiai közgondolkodásban. A nemzetközi szakirodalom karrierépítésnek nevezi azt a folyamatot, amely a munka világában megvalósítható pályaívet jelenti. A magyar társadalom jelenleg igen ambivalensen viszonyul a karrier fogalmához. Egy 2004-es kutatás diplomások körében a karrierfogalom elfogadottságát alig 60%-osnak találta. A fogalomhoz negatív emóciót a 300 megkérdezett egyharmada kapcsolt. Ezért érthető, hogy az életpálya-építés fogalma jelent meg a kompetenciaterületek között. A tapasztalat, amelyet abban szereztünk, hogy a pályaválasztási döntés fogalmát – egy korszerűbb szemlélet alapján – pályaorientációra kívántuk bővíteni, azt mutatja, hogy ez a törekvés nem volt sikeres. A pályaválasztási döntés egyszeri aktust jelent, amelynek eredménye többé-kevésbé visszafordíthatatlan (Ginsberg, 1950). A pályaorientáció az életút egészén végighúzódó döntéssorozatot jelent, amelyet az aktuális élethelyzetek kívánnak meg az egyéntől. A pályaorientáció iskolai munkába való beépítése tehát azt a célt tűzte ki maga elé, hogy erre a döntés-sorozatra készüljön fel a diák, elsősorban az igényeinek megfelelő információk feldolgozása révén. A váltás csökkenteni akarta az egyes döntések jelentőségét és súlyát az életútban, és tanítani akarta azt, hogy a döntési helyzetek ismétlődni fognak, és akkor energiákat kell mozgósítani a megfelelő információk megszerzésére, megértésére, felhasználására. Az életpálya-építés fogalom mindkét megelőző fogalomból megőrzi a determináló elemeket, hiszen az életpálya szó önmagában igen távlatos és felelősségvállalást sugalló tartalmakat hordoz. Az építés fogalma hozza a pályaorientáció jellemzőit, az erőfeszítés igényét és az ismétlődő döntési helyzetek tudatos vállalását. Javasoljuk, hogy az iskolai körülmények között megvalósuló életpálya-építés kompetenciaterület bevezetésekor korosztály-specifikusan használjuk a karrier, a karrierépítés fogalmát is.

14


1. 4 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉST/KARRIERÉPÍTÉST MEGHATÁROZÓ ALAPELVEK Folyamatelv Ha az életpályát jelentő aktivitásokat mint alkotótevékenységet definiáljuk, akkor nyilvánvaló, hogy ennek a sorozatnak idődimenziója van, és ez az idődimenzió végül is folyamatként jelenik meg az életútban. Lényegében a szocializáció folyamatának tevékenységben megnyilvánuló vetületét ismertetjük meg a tanulókkal. A tanárok egy meghatározott időintervallumban, „kimerevített pillanatban” (ez akár egy év is lehet) foglalkoznak a tanulókkal. Ez az intervallum rövid a személyiség fejlődésében, önépítésében. Tehát az életfolyamatnak csak egy szakaszában találkoznak vele. Ezért kell folyamat- szemléletűvé alakítanunk azokat a tevékenységeket, amelyek kiindulópontot jelenthetnek egy később meghatározandó lépéshez.

Fejlődéselv Az életút fogalmához mind az egyén, mind a pedagógiai megközelítés társítja a változást, amelyet sok esetben új minőségként is definiálunk. A biológiai fejlődés, amely az iskoláskort jellemzi, igényli is a pszichológiai fejlődés társítását. Vagyis az életpálya-építésben az individuális jellemzőkre vonatkozó minőségi változást kell biztosítani, amely a személyes fejlődéshez, karrierépítéshez, sikerhez hozzájárul.

A szakaszosság elve Az alkotótevékenység folyamatában megjelenik a szakaszosság, vagyis az ismétlődés. Ismétlődhetnek ugyanazok az élmények, események, körülmények, csak más minőségben. Az ismétlődés egymással szorosan összefüggő vagy élesen elkülönülő szakaszokat is jelenthet. Lényeges elem az ismétlődés, amely mindig magasabb szintű követelmények vagy célok érdekében történik.

A megszilárdítás elve A tevékenység feltételeként szükséges azoknak a személyiségjellemzőknek a megjelenése, amelyek a megszilárdítást folyamatosan biztosítják. Az életút idődimenziójában ezek a személyiségjellemzők fokozatosan szilárdulnak meg, és csak a megszilárdult, a személyiségre jellemző tulajdonságok azok, amelyek az aktivitás folyamatát, a tevékenységet meghatározzák vagy befolyásolják.

A pozitívumok figyelembevételének elve Az életpálya-építés folyamatában kevésbé hangsúlyozzuk a fejlesztés igényét, inkább a meglévő, emocionálisan kedvező tartalmakat, személyiségjellemzőket, ismereteket emeljük ki. Az erősségek hangsúlyozása lehetővé teszi a helyes önértékelés és a megfelelő színvonalú és minőségű önbizalom kialakulásának megalapozását.

A támogatás elve Az életpálya-építés támogató jellegű, nem irányítás és nem a felelősség átvállalása. Támogatás, amely segíti a személyiséget abban, hogy kiválassza önmaga számára a legjobb lehetőséget. Ez az alapelv azt is magában foglalja, hogy nem dönthetünk a másik ember helyett, csak felmutathatjuk azokat a lehetőségeket, amelyekből választani képes lesz, és segítünk az egyéni jellemzők és a változó lehetőségek összekapcsolásának felismertetésében.

Szakmai koncepció

15

1.5 ÉRTELMEZÉSI KERET A KOMPETENCIATERÜLET KIALAKÍTÁSÁHOZ Napjaink legújabb kutatási irányai természetesen meghatározzák a pályaválasztási tanácsadás elméletének továbbfejlesztési lehetőségeit. Így végül is egyértelmű, hogy a pályaválasztási elméletek között egyidejűleg sajátos differenciálódás és integrálódás megy végbe. Éppen ezért a jövőben várhatóan sokoldalú és sokrétű „alapelméletek” kidolgozására irányul a kutatók figyelme. Ezáltal lényegében operacionalizált magyarázatokkal szolgálhatnak a gyakorlat számára, és egyúttal hatékony eszközöket bocsáthatnak az elmélettel foglalkozó szakemberek rendelkezésére. Ebből következik, hogy az értelmezési keretet jelentő elméletek is folyamatosan változnak. A személyiség valamennyi tulajdonságát az életút kapcsán tudjuk tetten érni. Úgy véljük tehát, hogy az életút-elemzés vagy talán más szóval az életút-tervezés ad egy olyan lehetőséget, amely a pályaválasztás korszerű szemléletét elősegítheti. A továbbiakban ennek a folyamatnak a különböző lépéseit kívánjuk ismertetni. Az ember mint individuum életképességét, sikereit tekintve nagymértékben függ az egyéni örökségként magával hozott tulajdonságainak jellegétől, valamint azoktól a szocializációs hatásoktól, amelyeket a szűkebb (család), illetve tágabb (más társadalmi csoportok) környezete érvényesített. Ha ezt a bonyolult kölcsönhatást megkíséreljük megérteni, nem tehetünk egyebet, mint hogy az egyént ért hatásokat szinte leltárszerűen számba vesszük, majd valamely koherens szempontrendszer alapján értelmezzük. Az így készített értelmezés óhatatlanul olyan folyamatot tükröz, amelynek idődimenziói meghaladják az egyén személyes életét, hiszen jobb esetben több generáció tapasztalatai, értékei kerülnek felszínre. A személyek életútja tehát olyan intervallum, amely nem szűkül le az ontogenezisre, hanem kiterjed mindazokra a csoporthatásokra, hagyományokra, ha úgy tetszik, mindazokra a felmenőkre, elődökre, akikkel az egyén vállalja a folyamatosságot. Már az is érdekes, hogy az egyének mennyire ismerik magántörténelmüket. Legalább olyan érdekes és fontos, az ismereteken túl, hogy mennyire vállalják azt. Az életút tehát ennek a bonyolult folyamatnak a leképezése lehet, amit természetesen a személyesség még érdekesebbé tesz. A személyesség – bár a fogalom sugallja a szubjektivitást – nem feltétlenül jelent torzítást. A személyes élmény a legtöbb esetben megtörtént eseményekre, tényekre épül, amelyeket az egyén vagy megélt, vagy mások elmondása szerint magáénak érez. Az életút maga ilyen élményeknek a színes szövete, benne többnyire az élénk és a sötét színek váltakoznak. Kétségtelen, hogy ez a sajátos élménykaleidoszkóp nem csak az egyén múltjának a része, hanem a jövőjét is előrevetíti. Az életút-elemzés során tehát egyfajta történelmi kutatást végzünk. Itt is szerepet kapnak tények és ideálok, örömök és katasztrófák, egyszóval olyan történések, amelyek közeli vagy távoli múltba helyezik a történteket. Ezt a körülményt azért szükséges hangsúlyozni, mert a történések ebben az esetben is az állandó változás eróziójának vannak kitéve (panta rhei), tehát az emberi emlékezés sajátos folyamataiban átértékelődnek. Akármivé válnak azonban, részesei egy ember létezésének és befolyásolják jövőképét. (Busshoff, 1989.)

Max Weber cselekvéselméletének életút-elemzési konzekvenciái Weber szerint „cselekvésnek kell neveznünk minden olyan emberi viselkedést (akár külső, akár belső ténykedésről, akár valamilyen tevékenység elmulasztásáról, akár valaminek az eltűréséről van szó), amellyel a cselekvő vagy a cselekvők valamilyen szubjektív értelmet kapcsolnak össze.” Max Weber szerint társadalmi cselekvésnek az olyan cselekvést nevezzük, amely a cselekvő által vélt értelme szerint számot vet mások viselkedésével, és ahhoz igazodik. (Weber, 1967.) Weber tehát egy teleologikus (távlati célt maga elé tűző) cselekvésmodellből indul ki. A cselekvés tehát követhet saját értékeket. Ilyenek pl. a hatalomszerzés, a meggazdagodás, de szem előtt tarthat általánosabb értékeket is, mint érzelmi vágyak (boldogság), becsvágy, etikai értelmű tisztaság stb. Ezek az értékek kapcsolódhatnak rövid távú, haszonelvű (utilitárius) célokhoz is. Nem nehéz észrevenni, hogy az emberi életút során a fent említett értékek szinte mindegyike jelen van, és végső soron intenzitásuk vagy még inkább hatásuk döntő befolyást gyakorol az ember szinte minden megnyilvánulására.

16


Ez a felfogás arra is utal, hogy az életút-folyamatban megkülönböztetett jelentőséggel bír az eszköz és a cél kapcsolatának értelmezése. Ez a kapcsolat kétségtelenül szocializációs hatásként is felfogható, hiszen ahhoz, hogy ezen tényezők mintegy interiorizálódjanak, először mint mintát kell észlelni. Weber ebből következően megkülönbözteti a célracionális, értékracionális, affektív és tradicionális cselekvési formákat. A célracionális viselkedésben az a döntő, hogy a cselekvő milyen elvárásokat alakított ki , a szociális minták, tehát a többi ember, illetve az azok által preferált tárgyak, helyzetek megszerzése, megvalósítása mint cél, milyen módon érhető el, melyek a feltételei a birtoklás sikerének. Weber itt nyilvánvalóan utal az értékmegszerzés bonyolult pszichológiai összefüggéseire, amit az életútelemzés oldaláról akár ösztönös, akár tudatos életvezetési stratégiaként is felfoghatunk. Az értékracionális vezetésben jelentős szerepet kap a magatartás általános etikai, esztétikai, esetleg ideológiai (vallásos) értékfelfogása. Az ilyen típusú értékfelfogást képviselő szociális minta jelentős önértéket, hitet közvetít, ami pl. az életvezetésben nagyfokú tudatosság alapja lehet. Az affektív vagy emocionális magatartás nevében is benne van az impulzív jelleg, amit lényegében a szükségletek irányítanak. Ez a cselekvési stratégia alapvetően mind céljait, mind eszközeit, így tehát értékeit tekintve is rövid távú, rögtönző jellegű életvezetést eredményez. Az ilyen magatartású személy az életút-tervezés szempontjából nagyobb rizikót jelent, ha egy tudatos, esetleg racionális elemeket is magába foglaló életpálya-építés modellre gondolunk. Tradicionális magatartás. A tradicionális cselekvés lényege, hogy a racionális és irracionális elemeket egyaránt tartalmazó szokások determinálják. A tradicionális magatartású egyén kötődik mindazokhoz az eszközökhöz, amelyeket a különböző szocializációs hatások során megismert és elfogadott. Az ilyen típusú életútban gyakori, hogy a tanulás nem annyira célként kerül előtérbe, hanem inkább olyan eszközként, amely egy tradicionális érték (például diploma) megszerzéséhez szükséges. Maga a diploma ugyanakkor tartalmát tekintve már nem is mindig érdekes, az a fontos, hogy legyen. Az eddig említettek tehát Max Weber felfogását tükrözték, felosztását természetesen a szerző sem tekintette kőbe vésettnek,a különböző érvek hatására maga is változtatott rajta. Az életpálya-építés szempontjából ezek a változtatások, kiegészítések szintén figyelemre méltóak. Két szempontra hívja fel Weber a figyelmet: az egyik a személy cselekvéskoordinációját meghatározó érdekhelyzetek jellege, a másik az a normatív egyetértés, ami fellelhető azokban a referenciacsoportokban, ahonnan a személy magatartását meghatározó minták származnak. Weber ennek a két kategóriának a bevezetésével különbséget tesz az érvényesülő gazdasági, jogi rend által közvetített hatások és a közmegegyezésen alapuló (bizonyos mértékig etikai normákra támaszkodó) magatartás, illetve minta között. Ha tovább értelmezzük az életpálya-építés, életút-tervezés szempontjából e két cselekvéstípust, akkor lényegében azt állapíthatjuk meg, hogy az érdekek legfeljebb a szokáserkölcs szintjét igénylő cselekvési keretet követelnek, amiben tehát megszokott, elfogadott és nem bírált magatartás valósul meg. A normatív egyetértésben benne van a konvencionális egyetértésre épülő cselekvés; ennek kontrollja az a társadalmi közeg, amelynek erkölcsi normái mint minták érvényesülnek. G. H. Mead a szociális szerep és az azonosságtudat összevetését tartja az életút-folyamat egyik kulcskérdésének. A szociális szerep kialakítása egyértelműen a szocializációs folyamat eredményének tekinthető. Szerinte a szociális szerepek csak akkor működnek hatékonyan, ha azokat kiegészíti a mentális fejlettség szintjéhez alkalmazkodó azonosságtudat. Ennek jól megkülönböztethető elemei vannak. Ilyenek: a norma és szerepcselekvés. Ez lényegében az egyén szociális kognitív fejlődésén alapul, tehát azon, hogy milyen az a szociális közeg, amely ezt lehetővé teszi. A gyermek fejlődésében, pl. a normatanulás lényegét tekintve a szankciók elfogadása, amiről köztudott, hogy az egyén a korai gyermekkorban például még nem ismeri ennek kritikáját, tehát az itt megjelenő norma könnyen interiorizálódik. A normatanulásban megjelenik még egy elem, mégpedig az, hogy az általuk elfogadott és követett norma nemcsak az övék, hanem szélesebb körben is (család, csoport) érvényesül. A megtanulása pedig a morális fejlődés előfeltételének tekinthető. Úgy is felfoghatjuk tehát, hogy a morális vagy etikai én alakulásában a kevésbé fejlett szinten reaktív énről beszélhetünk, ami végső soron az irányított személy jellemzője, míg egy magasabb tudati szintű fejlettség esetén kialakul a felépített én mint öntörvényű individuum.

Szakmai koncepció

17

A siker, sikeresség, szakmai sikeresség. A szakmai siker mint élmény mindig egy viszonylag jól körülhatárolható szakmai teljesítmény eredményeként jelenik meg. Az eredmény maga viszonyítás, amit a személyes célok (ambíciók) teljesülése, esetleg túlteljesítése határoz meg. A siker egyik lényegi következménye a belső elégedettség, ami fontos eleme a fejlődésnek, hiszen az életút során mindig kellenek olyan viszonyítási pontok, amelyek a pillanatnyi állapotot tudatosítják.

18


2. KONCEPCIÓTERV 2.1 FOGALOMMEGHATÁROZÁS 2.1.1 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, amelyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van. Az életpálya-építés akkor sikeres, ha • a célkitűzés reális, illetve szükség esetén módosítható: azaz a megvalósításhoz és a módosításhoz szükséges feltételrendszer rendelkezésre áll vagy megteremthető. • A célok eléréséhez vezető utak és • stratégiák alkalmasak a célok eléréséhez, és lehetővé teszik a menet közbeni módosítást. • A stratégiák megvalósításához a feltételrendszer rendelkezésre áll, illetve megteremthető. • Az utakat az egyén ténylegesen végigjárja, azokat kontrollálni, valamint szükség esetén a célokkal együtt módosítani képes. Az életpálya-építés – mint tevékenység – az egyén magán és publikus szereprepertoárjára és szerepváltásaira egyaránt vonatkozik, mivel a személyiség megbonthatatlan egésze vesz részt a folyamatban, illetve mert a két terület – magán és társadalmi szerepek, illetve életesemények – kölcsönös függőségi feltételrendszert alkot. Az alábbiakban ezeknek a területeknek a legfontosabb elemeit listázom. Az életpálya-építés tevékenységének legfontosabb elemei

Célkitűzés

Feltételrendszer

Stratégia

Az egyén ambíciói

Útkeresés és az út, utak kiválasztása

Részcélok: • a fő cél részcélokra bontása • a célok időbeli meghatározása, sorrendezése

Az egyén képességei

A célmegvalósítás módja és eszközei

A változtatás szükségességének felismerése után a célok módosítása

Az egyén tényleges tudása (ismeretek, munkatapasztalatok)

A megvalósítás ütemezése

Az egyén dokumentálható tudása (pl. iskolai végzettség)

Helyzetértékelés, kontroll, „minőségbiztosítás”

Az egyénen kívül álló lehetőségek (pl. munkaerő-piaci, családi környezet, anyagi háttér)

Megvalósítás

A fő célok meghatározása

Szakmai koncepció

19

2.1.2 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS MINT PEDAGÓGIAI FELADAT Az életpálya-építésnek mint bonyolult kompetenciastruktúrának a kifejlesztése az iskola minden szakaszát és területét érintő pedagógiai feladat., amelynek célja, hogy a tanuló iskolai életszakaszában megteremtődjenek azok a feltételek: ismeretek, képességek stb., amelyek alkalmassá teszik az egész életen át tartó, tudatos és aktív életpálya-vezetésre. Ideális esetben az élethelyzetdöntések közelében ez az életpálya kép valóságos, így a döntések nem esetleges kényszerként, hanem természetes automatizmusként születnek meg. Az életpálya-építés tudatossága azt jelenti, hogy az egyén képes • felmérni lehetőségeit: • saját adottságait, képességeit • az életpálya-építés szűkebb vagy tágabb, társadalmi-kulturális-szociális-gazdasági környezetét • megtervezni életpályáját: • saját személyiségének fejlesztését • az óhajtott, elérni kívánt státuszt, identitást • végrehajtani a tervezetteket.

A végrehajtás során szerzett tapasztalatok döntő momentuma, hogy • visszahatnak a személy önmagáról alkotott képére, • szélesítik és mélyítik a környezetről rendelkezésre álló információkat, • ezáltal lehetővé teszik a tervek korrigálását, pontosítását. Az iskolarendszerű oktatás-képzés a fenti folyamat minden elemére képes hatni, természetesen az életkor és a környezeti változók függvényében különböző mértékben, mélységben és fennhatósággal.

20


2.2 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KERESZTKOMPETENCIA HELYE, SZEREPE AZ ISKOLÁBAN, SZEMLÉLETI KÉRDÉSEK 2.2.1 A PROGRAMALKOTÁS SAJÁTOSSÁGAI Az életpálya-építés valamennyi • az iskolai területet (tantárgyakat és szabadidőt), • iskolai szakaszt, • továbbá a személyiség egészét érintő kompetenciastruktúra. Ezért eleme valamennyi területnek. • A tartalmak meghatározásában valamennyi kompetenciaterület képviselője érintett. • A fentiekből következően a szakértői kör létszáma és „félesége” minden más területnél nagyobb. • A programalkotás sajátossága, hogy a tantervkészítés klasszikus szabályai a „célok, tartalom, követelmények, értékelés” kongruenciája esetenként nehezen érvényesíthető, hiszen a célok sok esetben pszichés, szociális/viselkedésbeli tartalmakat határoznak meg, értékelésük a hagyományos iskolai eszközökkel kifejezetten a célok ellen hat, a követelmények nem teljesítése szankcionálhatatlan. (Természetesen ez nem a terület egészét érinti, de nem hagyható figyelmen kívül.)

2.2.2 A MEGVALÓSÍTÁS ALKALMAI, TERÜLETEI A feladat iskolai alkalmai • Tanórai keretek • Szabadidő A feladat iskolán kívüli alkalmai • Család • Munkaerő-piaci cégek, szervezetek • Egyebek A feladatba bevonható segítők • Család • A szociális szakma képviselői • Pszichológus • Munkaerő-piaci cégek képviselői • Képzők • Az elhelyezkedést támogató munkaerő-piaci szervezetek képviselői, pl. tanácsadók • Civilek

2.2.3 A FELADAT TARTALMÁNAK KIDOLGOZÁSÁHOZ KÖTHETŐ MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK • Személyre fókuszáló • Értékorientált • Munkaerő-piaci

Szakmai koncepció

21

2.2. 4 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK Folyamatosság, rendszeresség Az életpálya-építéssel kapcsolatos feladatvégzés nem lehet „kampánymunka”, a tanulók teljes iskolai előmenetelében, illetve a teljes tanévben folyik.

Személyesség, differenciálás Az életpálya-építést a pedagógus, illetve a munkába bekapcsolódó szakember a tanuló számára személyre szabottan fejleszti, figyelembe véve a tanuló életkorát, élethelyzetét, személyes képességeit, tudását, lehetőségeit, ambícióit.

Esélyegyenlőség A pedagógus arra törekszik, hogy a személyes gondoskodást minden tanuló szükségletei és igényei szerint megkapja.

A pedagógus szerepe: kutatásvezető, tanácsadó A pedagógus ebben a szerepben támogatást nyújt a tanuló önálló, heurisztikus ismeretszerzéséhez, igény szerint tanácsokat, információkat nyújt döntési helyzetekben. Ha kell, vitatkozik, érvel. Érveiben kerüli a tekintélyérveket.

A tapasztalatszerzés lehetősége A pedagógus olyan pedagógiai, tanulási helyzeteket teremt, amelyekben a tanuló kipróbálhatja önmagát, kellő próbálkozási (tévedési és korrekciós) lehetőséget kap. A pedagógus a tanuló tájékozódásához iskolai és iskolán kívüli alkalmakat teremt.

Együttműködés Az együttműködés alapelve azt jelenti, hogy a tanulón kívül a pedagógus a munka során együttműködik a tanuló családjával, gondozójával, illetve azokkal a szakemberekkel, akik várhatóan támogatást tudnak nyújtani a munkához.

2.2.5 MÓDSZEREK, TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: • Projektmódszer • Drámapedagógia • Kooperatív tanulás • Önálló ismeretszerzés • Differenciált tanulás • Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban

22


2.2. 6 ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK A terület sajátosságainál fogva a szöveges értékelés a javasolt. Természetesen az egyes műveltségterületek életpálya-építést célzó tevékenységeinél a tevékenység tartalmától függően a teljesítmény osztályozható.

2.3 A FEJLESZTÉS TARTALMA 2.3.1 A FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS, AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA EGÉSZÉT ÉRINTŐ, SZEMÉLYRE ÉS A SZOCIÁLIS ÉRTÉKEKRE FÓKUSZÁLÓ TERÜLETEI Tartalom

A fejlesztés általános területei

Információkezelés Jelen esetben információnak bármit tekinthetünk, amiből adatokat nyerhetünk célunk megvalósításához. Így kommunikációs helyzeteket, szövegeket, számszerű adatokat, természetben előforduló jelenségeket egyaránt.

Adatgyűjtés Adatok rendszerezése Adatok közötti viszonyok felfedezése Az adatok közötti viszonyok megteremtése Az adatok közötti viszonyok feltételeinek megváltoztatása a viszonyok megváltoztatása érdekében Információalkotás és -átadás. Szöveges információ esetén: • lényegkiemelés • koherenciateremtés Tanulási technikák Az információszerzés és -átadás elektronikus eszköztára

Az emberek közötti együttműködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek, attitűdök

Kooperativitás Önérvényesítés Normaismeret, normaalkalmazás


Szerepismeret Kommunikációs helyzetelemzés és -értékelés (szerepviszonyok, körülmények, alkalmak és ezek összefüggései, önmeghatározás) A kommunikációs helyzethez, illetve a partnerhez, a partner előzetes ismereteihez való alkalmazkodás A személyközi és publikus kommunikáció műfajainak és módjának gyakoroltatása szimulált és „éles” helyzetekben, felhasználva a drámapedagógia eszköztárát Konfliktuskezelés

Szakmai koncepció

23

Tartalom

A fejlesztés általános területei

Problémakezelés A problémakezelés az életpálya-építés valamennyi tevékenységének leképezése, a teljes iskolai életút során alkalmazható, valamennyi tantárgyban

Problémafelismerés Problémaelemzés Megoldástervezés • Időkezelés: Időzítés Időbeosztás Út (utak) meghatározása Döntéshozás (indoklás) Értékelés Korrekció

Önismeret-fejlesztés Olyan pedagógiai helyzetteremtés, amelyben a tanuló információkat szerezhet önmagáról. Ennek módszere elsősorban az, hogy a tanuló kellő próbálkozási lehetőséget kap ismereteinek, kompetenciáinak alkalmazásához

Ismeretek szintje Attitűdök Képességek Ambíciók Lehetőségek (helyzet)

Pályaorientáció Az egyéni képességek és ambíciók, valamint a lehetőségek figyelembevételével történő aktuális döntés megalapozása

• Információközvetítés és információforrás-kezelésben való pedagógiai közreműködés • Pálya-tapasztalatszerzés lehetőségeinek megteremtése • Az aktuális döntéshozatal folyamatának támogatása

2.3.2 A FEJLESZTÉS SPECIÁLIS, MUNKAERŐ-PIACRA FÓKUSZÁLÓ TERÜLETEI Tartalom

A fejlesztés területei

A munkaerő-piacról szóló ismeretek

• Országos és helyi munkaerő-piaci helyzetről szóló információk (az információkhoz való hozzájutás módja illeszkedik a kompetenciafejlesztésben megfogalmazott célokhoz.) • Szakmaismeret, pályatükör

A munkaerőpiacon való működés lehetőségei, módjai

• Vállalkozói ismeretek • Alkalmazottként való működéssel kapcsolatos ismeretek • Távmunka, távoktatás • Álláskeresési technikák: információszerzés önéletrajzírás interjú

Jogismeret

• Tanulói • Munkajogok

Elhelyezkedést segítő munkaerő-piaci szervezetek, cégek igénybevételének lehetőségei

• Munkaügyi központok • FIT-ek • Átképző központok és egyéb képzők

Pályázatírás (forrásteremtés)

• A forrásteremtést célzó pályázatkészítés szabályai • Próbapályázatok

24


2.3.3 TANESZKÖZ-TÍPUSOK Diagnosztizáló • Tudás és képességmérő • Feladatlapok • Szoftverek • Kérdőívek • Tevékenységvezérlő • Munkafüzetek • Vezérfonalmódszer-lapok • Ismeretközlő • Tankönyvek • Tájékoztató füzetek • Elektronikus információhordozók • Transzformátorok. Olyan szövegek, amelyeknek példaanyaga vonatkoztatási kereteket nyújtanak, vitára, gondolkodásra inspirálnak • Esetleírások • Problémahelyzet-bemutatások • Projektleírások

2.3. 4 A FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI A programfejlesztésbe bevonható szakértői csapat összeállítása Belső szakértői kör Életpálya-építésben, karrier-tanácsadásban tapasztalatokat szerzett • pedagógusok • pszichológusok • munkaerő-piaci szakemberek • szociálpedagógiai szakemberek • program- és tananyagfejlesztők Külső szakértői kör • az egyes kompetencia-, illetve műveltségterületek képviselői • multimédiás tananyagfejlesztők/programozók • a területen érintett civil szervezetek képviselői A munka folyamatában a programmegvalósítókat támogató szakértői kör összeállítása Feltérképezés • A magyar és a nemzetközi szakirodalom összegyűjtése • A magyar és a nemzetközi programok, tananyagok, multimédiás tananyagok • A magyar és a nemzetközi iskolai gyakorlat • A magyar akkreditált – a témához illeszkedő – tanár-továbbképzések • A magyar és a nemzetközi munkaerő-piaci gyakorlat

Szakmai koncepció

25

Fejlesztő munka • Tanterv-írás • Programcsomagok elkészítése • Fejlesztési területek tartalma, szükség esetén adaptációk • Mérési, értékelési rendszerek, értékelési módok és eszközök • Tananyag- és taneszközkészlet • A pedagógiai munka fejlesztése • Pedagógus-továbbképzések, work-shopok • Pedagógusok önálló felkészülésére szánt elektronikus és papíralapú háttéranyagok • Szakmai tanácskozások • Internetes kapcsolat: honlap, on-line elérhetőség, fórumok

26


3. FELHASZNÁLT IRODALOM A Blueprint for Life/Work Designs című keret- és a The Be Real Game életpálya-építő program alkalmazási lehetőségei és hasznosíthatósága a Szakiskolai Fejlesztési Programban. Készítette: Váczy Zsuzsa. Bp., 2004. Célok, szereplők, módszerek. Országos Pályaorientációs Konferencia, Szombathely, 2001. szeptember 11-12. (Szerk. Kámán István) A kerettantervek alkalmazása. Tájékoztató a pedagógiai programok fenntartói jóváhagyásához. (Szerk. Laucsek István, Potsay Csaba) Oktatási Minisztérium, Bp., 2000. Az életpálya-építés kompetenciaterületének fejlesztése. Koncepcióterv (Munkaanyag). (Készítette: Farkas László) Bp., 2004. Életpálya-építés. Piacorientált szakképzés fiataloknak. Kézikönyv pedagógusoknak. (Szerk. Papp Ágnes) NSZI, 2000. Foglalkoztatási útmutató és tanácsadás. (Szerk. Papp Ágnes, Paróczayné Korányi Margit) Bp., NSZI, 2000. Országos Pályaválasztási Konferencia. Szombathely, 1993. április 5-7. (Szerk. Gál József) Vas Megyei Pedagógiai Intézet Szilágyi Klára: Keressünk együtt pályát. Pályaorientáció a 12-16 éves korosztály számára. Kollégium Kft., Bp., 2003. Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás mint professzió. Kollégium Kft. Bp., 2000. Új módszerek a felnőttképzésben. (Szerk. dr. Szilágyi Klára). Kontakt Alapítvány, Bp., 2004. Völgyesy Pál: Általános lélektan. GATE, Gödöllő, 1993. Völgyesy Pál: Pályaismeret. GATE, Gödöllő, 1995.

Szakmai koncepció

27

4. MELLÉKLETEK ELŐZMÉNYEK Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás A pályatanácsadás, illetve beiskolázási tanácsadás a 60-as években intézményesedett. Megalakultak a megyei pályaválasztási tanácsadó intézetek. A 70-es évektől már pszichológusok is bekapcsolódtak a munkába. Az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet koordinálásával a pedagógiai tanácsadást az iskola tanára és a megyei pályaválasztási tanácsadó intézetből kijáró pedagógus végezte az iskolákban. A 80-as évektől a feladat a Művelődési Minisztérium hatáskörébe került. Irányító az Országos Pedagógiai Intézet, a közvetlen feladatellátók a megyei pedagógiai intézetek lettek. Emellett az általános és a középiskolákban az osztályfőnöki órák során és az esetleges pályaválasztási szakkörökön elhangzottak segítették az érdeklődők döntését. A szakképzésben az ifjúsági szakképzés korszerűsítése című világbanki program is többször foglalkozott a pályaválasztás kérdéskörével és a tevékenység fejlesztésével. Az 1993-94. tanévtől, elsőként Magyarországon, a pályaorientációs alprogram a diákok egyéni képességfejlesztésére épült. A program második szakaszában, az 1999–2000. tanévben nagy hangsúlyt kapott a pályaorientáció és a karriertanácsadás. Az 1999 nyarán módosított közoktatási törvény már 2000. szeptember 1-jétől a szakiskola 9–10. osztályában a pályaorientáció szakmai előkészítő és -alapozó, valamint a szakközépiskola 9-12. osztályában a szakmai orientáció, szakmai előkészítő és szakmacsoportos közös alapozó oktatásra ad módot. A munkaerő-piaci szervezet részei az Országos Munkaügyi Módszertani Kutató Központ, illetve a megyei (fővárosi) munkaügyi központok. A központok keretében működik a Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) és az álláskereső klubok. A munkaügyi szervezet pályaválasztási információkat, pályakorrekciós munkaerő-piaci képzési, továbbképzési és foglalkoztatási információkat nyújt, és személyre szóló tanácsadást végez. A fővárosban és a megyékben, a diákok, a szülők és az oktatási intézmények részére pályaválasztási fórumokat szerveznek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával.

PÁLYAORIENTÁCIÓ KERETTANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A Pályaorientáció kiemelten fontos területe a szakiskolai munkának, amely összekapcsolja a különböző tárgyak közös elemeit, elősegíti a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárul a tanulók eredményes szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület – a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és az agrár – tevékenységformáit.

28


9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Célok és feladatok

A Pályaorientáció célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind munkaerő-piaci környezetükről, és kellően megalapozzák a pályaválasztási döntésüket. A tanulók határozzák meg saját helyzetüket és céljaikat, alakuljon ki bennük a szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye, fogadják el a távlatos életpálya-építés szükségességét. A tantárgy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott életvezetési stratégiájának kialakításához, különös tekintettel a munkához való viszonyra. Sajátítsanak el hatékony és eredményes tanulási módszereket, tárják fel érdeklődésüket, hajlamaikat, készségeiket. Személyes tapasztalataik alapján alakítsanak ki pozitív viszonyt a munka világához. A tantárgy járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók pozitív magatartással, a kézügyesség kreatív felhasználásával és az emberi kapcsolatok fontosságának felismerésével válasszák ki a számukra megfelelő pályaterületet. Segítse a tanulókat individuális céljaik megfogalmazásában, tudjanak tervezni és dönteni életpályájukkal kapcsolatban. Mindezek együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szakiskolai évek a társadalomba való indulás megalapozását szolgálják. Ehhez szükséges, hogy a munka és a pálya világáról megfelelő, igényeik szerinti ismeretekkel rendelkezzenek, jól ismerjék a pálya, a munka és a szakma emberekkel szemben támasztott követelményeit. Ismerjék meg a megszerezhető képesítések rendszerét, ezen belül el tudják magukat helyezni, és ehhez kapcsolódóan szakmai perspektívákat is lássanak maguk előtt.

Fejlesztési követelmények Az életcélok között szerepeljen a pálya műveléséhez kapcsolódó önmegvalósítás, az aktív dolgozó életmód elfogadása, tudatosuljon a munka- és pályaterületek kiválasztásának fontossága, a tanulók értsék meg, hogy az életpálya-építés nem egyszeri döntés eredménye, hanem folyamatos lehetőségek felismerése, azokhoz való alkalmazkodás, azok közül való választás. Kezdjék megtervezni életpályájukat, legyenek képesek a terveket és a célokat a valódi lehetőségekkel összevetni. Éljenek személyes szabadságukkal, lehetőségeikkel, és emellett fogadják el a társadalmi normákat is. Számoljanak az életpályaterveikben, karrierterveikben a család támogatási lehetőségeivel, a taníttatás költségeivel, a családi hagyományok folytatásával mint az egyéni pályatervet befolyásoló tényezőkkel.

Belépő tevékenységformák A tanulók megismerkednek a pálya, a munka világát meghatározó főbb szereplőkkel (munkáltatók, szervezetek, munkavállalók). Élőszóban célra irányuló információkat szereznek szakemberektől. Hétköznapi eseményeket, jelenségeket, sajtóhíreket beszélnek meg, elemeznek tanári irányítással, részben önállóan. Ábrákat, képeket, filmeket elemeznek tanári segédlettel. Gyűjtőmunkát végeznek mind az önismeretre utaló, mind a pályákra vonatkozó irodalomból. Csoportmunkát végeznek az érdeklődés és a pályák kapcsolatának tudatosítására. Szerepjátékokat, szituációs játékokat végeznek az önismereti elemek és a pályakövetelmények összehangolására. Megismernek és meghatároznak olyan fogalmakat, amelyek az életpálya tervezéséhez szükségesek.

Témakörök-Tartalmak Érdeklődés, hajlamok képességek munkamód pályakövetelmények, pályafa – családfa Érdeklődés definíciója, érdeklődésirányok, érdeklődés és képesség, viszonya, tantárgyi érdeklődés és pályaérdeklődés, családi hagyományok, felismerése a pályaválasztásban Életpálya-szemlélet, a pályatalálás folyamata Pályakívánság és realitások, élet- és pályatervek, lakóhelyválasztás, munkahelyválasztás jelentősége, összefüggései, ellentmondások a lehetőségek és a kívánságok között, elakadás és tanácsadás

Szakmai koncepció

29

A munka és tudás szerepe a társadalmi előrejutásban, jelentősége a munkaerőpiacon A foglalkozások világa, a pályák világa, a szakmák világa, változó lehetőségek a munkaerőpiacon, a munkavállaló szerepe és lehetőségei, az önálló vállalkozó szerepe és lehetőségei. A magyar gazdaság főbb ágazatai, a húzóágazatok, a négy fő szakterület Egy-egy szakterület jellemzése, a kapcsolódó szakmai képzések, foglalkozások, pályák. Karriertervezés, a szakmai képzettség megszerzésének időigénye. A szakterület és a környezetvédelem kapcsolata, a szakterület és az egészség megőrzésének szükségessége, szakmai ártalmak A szakmai képzésekben szereplő jogok és kötelezettségek, az iskolai képzés jellemzői, a munkaerő-piaci képzés jellemzői Szakmai követelmények, tanulási követelmények, tanulási módszerek, az OKJ-s szakmák sajátosságai, elérhetősége, támogatási formák (ösztöndíj, képzési támogatás stb.) Személyes életperspektíva kialakítása, a leggyakoribb kérdések, a képzés, illetve munkahely kiválasztásának szempontjai A felelősségvállalás, a személyes kapcsolatok, konfliktusok kezelése, a racionális és az érzelmi döntések Személyes képzési terv, életpályaterv (rövid távú, hosszú távú) Egyéni tervkészítés, osztálytársak, barátok, szülők véleménye, korrekció lehetősége

A továbbhaladás feltételei A tanulók a tanév során folyamatosan készítsék, fejlesszék a saját életpályájuk alapelemeit tartalmazó egyéni tervüket. A terv tartalmazzon időbeli kereteket, mutasson túl az iskolai időszakon. Az érdeklődésen alapuló kiválasztott szakterület tartalmához kapcsolódóan készítsenek el egy önálló feladatot (tárgyat, produktumot), amely megmutatja, hogy az érdeklődésüknek megfelelő pálya, szakma, tevékenység valamilyen részelemével behatóbban foglalkoztak. Az egyéni tervet és a feladatot osztályzattal nem értékeljük, hanem a csoportmunkában a pozitívumok kiemelésével fogadjuk el. A tanulói teljesítmény értékelésének alapja a tanulók saját magukhoz mért fejlődése, a kiadott és az elvégzett feladatok aránya, a tantárggyal kapcsolatos aktivitás legyen.

AZ ÉLETPÁLYA-TERVEZÉS ÉS -ÉPÍTÉS JOGI HÁTTERE Az oktatási kormányzat fontos feladatának tartja, hogy megfelelő legyen a jogszabályi környezet az életpálya-tervezéséhez és építéséhez. A legfontosabb jogszabályok a következők: • a szülő, gyermekével együtt gyakorolja az iskolaválasztás jogát (KT 13.§), érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően (KT 26.§); • a szakiskolában a kilencedik-tizedik évfolyamon a pályaorientációs, a szakmai előkészítő és szakmai alapozó képzést a kerettanterv határozza meg (KT 27.§); • a szakközépiskolában a 9-12 évfolyamon szakmai orientáció, szakmai előkészítő és szakmacsoportos alapozó képzés folyik (KT 29.§); • a diák adottságainak, képességeinek, irányultságának vizsgálata a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó feladata (KT 15.§, 34.§, 35.§, 11./1994. (VI.(.) MKM 6§); • a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadásról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásról az önkormányzat gondoskodik (ICT 86.§, 87.§, 10./1994. (V.13.) MKM rendelet §); • új szakképesítések kerültek bevezetésre a tanulási, pálya-tanácsadási, valamint a pályaorientációs szakirányú továbbképzési szak (3./1999. (II.1.) OM, 19./1999. (IV.21.) OM); • a kormány országos közoktatási információs rendszert hoz létre (20./1997. II.13. kormányrendelet 11.§); • az Országos Szakképzési Tanács évente áttekinti a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit (Szt. 9.§);

30

Életpálya-építési kompetenciaterület • a pályakezdők elhelyezkedését segíti a 68./1996. (V.15.) kormányrendelet 3.§; • a 45./1999 (XII.19.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásáról kimondja: csak az indíthat képzést, aki tanúsítvánnyal rendelkezik; • a foglalkoztatáspolitikai irányelvek irányt mutatnak a pályaválasztás és a pályakorrekció területére is. (11./1998. (XII.30.) kormányrendelet határozata).

MUNKAERŐ-PIACI INTÉZMÉNYEK FIT centrum, FIT bázis, Pedagógiai Intézet, ÉRÁK, tanácsadási szolgáltatást nyújtó munkaügyi kirendeltségek szolgáltatásai • • • •

Iskolarendszerben tanuló pályaválasztás előtt álló fiatalok Pályakezdő munkanélküliek Szakmával nem rendelkező vagy pályamódosításra kényszerülő munkanélküli felnőttek Szakmával nem rendelkező vagy pályamódosítás előtt álló munkaviszonyban állók

A pályatanácsadás ahhoz nyújt támogatást, hogy a tanácskérők eldönthessék, milyen pálya, szakma, képzési forma, illetve milyen munkaterület lenne a leginkább megfelelő számukra. A tanácsadó explorálja a pályaválasztási/pályaváltási problémákat. Feltárja a tanácskérő szükségleteit, elvárásait, értékorientációját, képességeit, érdeklődését, személyiség-tulajdonságait. Az erőforrások és a korlátok tisztázásával elősegíti azt, hogy a tanácskérő dönteni tudjon a számára megfelelő pálya, szakma, képzési forma megválasztásában.

PUBLIKÁCIÓK Mihály Ildikó: A pályaválasztási tanácsadás gyakorlata az Európai Unióban. A pályaválasztási tevékenység gyakorlati tapasztalatai a fejlett országokban Győrgyi Zoltán – Szabó Mária: A szakma- és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó szervezetek kapcsolatának, korszerű rendszerek kialakításának vizsgálata, javaslat kísérletekre. Berde Éva: A középiskolák pályaorientációs lehetőségei. Hidvégi Péter: Pályaorientáció vagy szakmai orientáció? Karrierlapok a weben – online pályaterv Kérdőívek a karriergondozás szolgálatában: Choices 2000 • Super - munka érték kérdőív • Coping - szorongás leküzdési mód • Gordon-interperszonális értékek • Eysenck-féle kérdőív • Munkához kapcsolódó érdeklődés • Képességek és a munka • Munkakörnyezet és személyiség • A munkamódok és a pályák világa Online kérdőívek és chat-tanácsadás Az epalya.hu a többi honlaphoz képest számos olyan többletszolgáltatást is kínál, amelyeket ma még jellemzően csak az üzleti alapon működő karrierhonlapok. Egyszerű regisztrációt követően az érdeklődőnek módja nyílik számos, a munka és a személyiség kapcsolatát firtató kérdőív online kitöltésére. Többek között a 135 kérdésből álló „pályaorientációs érdeklődésvizsgáló kérdőív” is elérhető a honlapon. Aki pedig valóban tudatos szakmai életúttervezésre készül, lehetőséget kap saját akciótervének az elkészítésére. Az egri palyatars. hu honlapján szintén online formában elérhető a „foglalkozás érdeklődési kérdőív”, amely a kitöltő munkához kapcsolódó érdeklődést segít lefordítani a pályák világára. Amerikai és kanadai mintára ezek a honlapok főleg a pályafutás szempontjából fontos információk önálló megszerzését segítik elő, a legtöbb esetben azonban kiegészülnek a chat- tanácsadás egyre terjedő válfajával. Akinek még a virtuális keretekbe szorított tanácsadó válaszait követően is lennének kérdései, annak a legtöbb site megadja a fizikai valójában is felkereshető munka- és pályaválasztási tanácsadók elérhetőségeit.

Szakmai koncepció

31

KERETMÁTRIX AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS PROGRAMCSOMAGJAINAK KIDOLGOZÁSÁHOZ A kompetencia fogalma A kezelhetőség érdekében a kompetencia fogalmát egyszerűsítettem. Ez lehetővé teszi a fogalom tartalmának strukturálását, illetve azt, hogy a fogalomdefiníció alapján közvetlenül tudunk feladatokat meghatározni. A mátrix valamennyi oszlopát a tényleges programfejlesztés tervezési szakaszában érdemes és lehet úgy kitölteni, hogy betöltse funkcióját, azaz rendszerszerűvé tegye a munkafolyamatot, illetve orientálja azt. A kompetencia az alkalmazásképes komplex képesség- és tudásstruktúra. Tehát a kompetenciát úgy tekintem, mint olyan strukturált képesség és ismeret(tudás)halmazt, amely adekvát helyzetben mozgósítható, és birtokában valamely tevékenység elvégezhető. (Tudni valamit csinálni, megvalósítani.) A definíció szempontjából a tevékenység tartalma közömbös. Ugyanúgy lehet egy asztalláb, mint egy tudományos értekezés elkészítése. Az alábbi kompetenciamátrix természetesen csak listázza és nem sorrendezi a kompetenciaterületek domináns elemeit.

A keretmátrix alkalmazásának feltételei a különböző műveltségterületeken Alapelvek: A tanulónak minden esetben tisztában kell lennie • a kapott feladat céljával • a sikeres teljesítés kritériumaival • a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben • kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni • lehetőséget és támogatást kell adni ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, hogy • gondjainak megoldásához segítséget kérjen. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük • a személyes megnyilvánulást • a próbálkozást, kísérletezést • a kérdezést, segítségkérést • a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során: • a tervezést • a döntések indoklását • a vélemény indoklását • az önállóságot • a kérdésföltevést. Teret kell adni, és értékelni kell: • az egyéni megoldásokra való törekvést • a kritikusságot és önkritikusságot • a mások segítését, a szolidaritást.

A fenti alapelveknek megfelelően a keretmátrix konkrét feladatokkal kitölthető.

32

Életpálya-építési kompetenciaterület FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK

A KOMPETENCIÁK ÖSSZETEVŐI ÖNMEGHATÁROZÁS

A kompetenciaterületekhez közvetlenül kötődő legfontosabb képességek (részkompetenciák), tevékenységek

Ismeretek

Attitűdök, szemlélet, viselkedés, igények, törekvések

Önellenőrzés

Standardok

Önkontroll igénye

Helyzetelemzés

Helyzetelemek: körülmények, magán- és publikus helyzetek

A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Önelemzés igénye

Szerep- és pozíciómeghatározás

Szerepismeret

A szereppel való viszony deklarálása

Kooperáció

Cél- és feladatismeret

Szolidaritás, segítőkészség együttműködési készség, csoporttudat, saját szükségletek és igények kielégítésének késleltetni tudása

A saját teljesítőképesség becslése

A követelmények eléréséhez szükséges kompetenciák, tudások ismerete

• Kudarctűrés, • Kitartás, • Próbálkozási hajlandóság, • Küzdőképesség • Tolerancia

Normakövetés

Normaismeret

Normatudatos magatartás: a norma- és helyzetismereten alapuló normaválasztás, a helyzetben működő normákhoz való igazodás vagy azoktól való tudatos eltérés

Alkalmazkodás

A körülményekhez és/vagy a partnerekhez való igazodás következményeinek ismerete adott helyzetben A saját és a partner érdekeinek ismerete

Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség, csoporttudat, saját szükségletek és igények kielégítésének késleltetni tudása

Szakmai koncepció Információkezelés

ÖNBEMUTATÁS

• Adatgyűjtés (tapasztalatgyűjtés) • Adatkezelés: adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok megteremtése és/vagy elemzése • Feltételek és viszonyok összefüggése • Információalkotás és átadás Szöveges információ esetén: lényegkiemelés, koherenciateremtés

Önállóság igénye Kíváncsiság Okkeresés igénye

Az információszerzés és -átadás elektronikus eszköztárának alkalmazása

STRATÉGIAALKOTÁS Stratégiamegvalósítás

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: közlő, elbeszélő, leíró, kapcsolatápoló szövegtípusokban

Önismeret Elbeszélő, leíró, kapcsolatápoló szövegtípusok ismerete Adott helyzet normáinak ismerete Adott helyzetben a saját pozíció ismerete Önbemutatás céljának ismerete

Önérdek-érvényesítés Megnyilvánulási igény

Tervezés: • célmeghatározás • útkeresés • az utak közötti választás • a haladás módjának meghatározása • a tevékenységek tartalmának tervezése • a tevékenységek ütemezése

A tervkészítés elemei, módja

Céltudatosság Pontosság Időérzék

A terveknek megfelelő haladás Szükség esetén tervmódosítás Elemzés, értékelés

A tervben szereplő célok, utak, eljárások ismerete

Céltudatosság Pontosság Időérzék Kontrolligény

33

34


AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIATERÜLETEINEK MEGJELENÉSE AZ EGYES MŰVELTSÉGTERÜLETEKEN A kompetenciamátrixban leírtak, illetve az alapelvek alapján valamennyi műveltségterület (tantárgy) feladatainak meghatározása történhet oly módon, hogy a fenti kompetenciaterületek tervezett fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A párhuzamos fejlesztések elkerülése érdekében kompetenciánként meg kell határozni a más fejlesztési területekkel való együttműködés terepét és tartalmát.

A programcsomag fejlesztések invariáns elemei: • • • • • •

Preferált kompetenciák meghatározása Önértékelési modell kidolgozása gyerek és tanár számára Diagnosztizáló mérés (bemeneti kompetenciák) Követő (rendszeres időközönként ismétlődik) Módszerek elemzése az életpálya-építési kompetenciák szempontjából (mit fejleszt) Preferált módszerek meghatározása

Az életpálya-építés speciális műveltségterületei: • Pályaorientáció • pályaismeret • önismeret • Munkaerő-piaci ismeretek • álláskeresési technikák • munkaerő-piaci intézményrendszer

MUNKAJOGKAPCSOLÓDÓ FOGALMAK A pedagógiai munkához köthető kognitív összetevők tisztázása segíthet kapcsolatot találni a hagyományos oktatói tevékenység és az új típusú nevelőmunka között. A kognitív struktúrák bemutatása mellett igen jelentős a tevékenységorientált, élményalapú, tehát emóciót is megmozgató összetevőkhöz való viszony tisztázása is az iskolai munkában.

Kognitív struktúra összetevői Képesség: A képesség igen gyakran használt fogalom, amelynek azonban igen gyakoriak az értelmezési átfedései. A képesség tulajdonképpen az az alap, amelyben a velünk született esélyek alkati vagy tevékenységbeli aktivitásokként jelennek meg. A képesség tehát feltétel, amely valamilyen módon külső vagy egyéb hatás eredményeként aktivizálódik. Tulajdonképpen a legszélesebb értelemben véve valamennyi képzési folyamat a képességek aktív fejlődésére való ráhatást kívánja elősegíteni. Fontos feltételként kell kimondanunk, hogy az emberek a képességesélyek igen nagy számát hordozzák magukban mint örökletes tényezőket, amelyeknek a fejlődése minden esetben a környezeti hatások szerencsés vagy kevésbé szerencsés befolyásával alakul. Készség: A készség, mivel a pedagógiában általánosan használt, így viszonylag egyértelmű fogalom. Tulajdonképpen a készség a gyakorlás, vagy ha jobban tetszik, a képességhasználat eredményeként alakul ki. A képesség olyan fejlettségi fokot ér el, amelyben a teljesítmény kialakításának lehetősége fogalmazódik meg. Diszpozíció: Bár a diszpozíció fogalma viszonylag ritkábban fordul elő , mégis helye van a neveléslélektani meghatározások körében. Diszpozíciónak tekinthetők a pszichológiai értelem-

Szakmai koncepció

35

ben vett velünk született vagy viszonylag állandó elemi potenciák, lehetőségek és tendenciák. A diszpozíció olyan aktív modell, amely megkönnyíti vagy legalábbis befolyásolja a tevékenységek mintához kapcsolódó lefolyását. Például a diszpozíciókban fel lehet fedezni a szokások hatását, a gondolkodási és állásfoglalási sémák befolyását, illetve a különböző pszichikus mechanizmusok elemi alapjait. A diszpozíciókban tehát dinamikus elemek is érvényesülhetnek, amelyek mindkét irányban hatást fejthetnek ki, tehát kedvezően fejleszthetnek vagy éppen meghatározott folyamatokat gátolhatnak. Hajlam: A német kultúrkörben gyakran használt fogalom. Számos pszichológiai eljárás készült a hajlam struktúra-meghatározására. Diszpozíciós jellege van e fogalomba tartozó olyan tartalomnak, amely általában a bonyolultabb pszichikus megnyilvánulások területén érvényesül. Főbb összetevői ösztönök, motivációk, érdeklődések. Fő szerepet kap a hajlam a személyiség spontán megnyilvánulásaiban. Ilyen értelemben szinte valamennyi tulajdonságot magában foglalja, így pl. a képességeket is. A képességek minősége, fejlettsége jelentős befolyással lehet a hajlamokra is. Tehát elmondható, hogy a képesség-diszpozíciók alapján fejlődnek ki a készségek és a komplex személyiség- diszpozíció alapján a hajlamok. A képességek egymáshoz való kapcsolatait is célszerű a nevelési-kutatási folyamat keretein belül áttekinteni. Kétségtelen, hogy a képességeken belül is meg kell különböztetni bizonyos nagyobb képességtartományokat. Ilyen elkülöníthető képességtartomány lehet pl. a biológiai képességek köre, amelyet, ha tovább akarunk finomítani, a pszichofiziológiai jelzővel is elláthatunk. E körből kiemelkedik az érzékelés és a mozgás képessége. Tulajdonképpen ez a képességtartomány a legszélesebb körben az élővilágban érvényesül, hiszen az állatok is rendelkeznek vele. Az érzékelés és a mozgás képesség-mivoltát az a tény igazolja, hogy az adottságok alapján a gyakorlás segítségével alakulnak ki. A biológiai vagy pszichofiziológiai képességek minden emberi képesség alapjának is tekinthetőek, így a pszichológiailag is értelmezendő képességek is. A képességek értelmezésénél utaltunk arra, hogy a kognitív folyamatok sikeressége, eredményessége lényegét tekintve annak a képességstruktúrának a függvénye, amelyet a tanuló a képzés, a nevelés hatására képes aktivizálni. A mindenkori pedagógiai programok ezt a folyamatot a fejlesztés érdekében strukturálják, akár az általános érvényű, akár a személyes szempontú értékeket helyezzük előtérbe. Képességegyüttesek: a személyiség pszichológiai értelemben is egy olyan komplex egész, amely csak úgy értelmezhető helyesen, hogy ha azt a bonyolult kapcsolatrendszert vesszük alapul, amely végső soron a különböző helyzetekben az ember alkalmazkodását meghatározza. A személyiségben meglévő képességek sajátos kapcsolatokat alakítanak ki, amelyekben ismert módon érvényesül a koegzisztencia elve, tehát a hiányok és a többletek úgy hatnak egymásra, hogy bizonyos fajta kiegyenlítődés történt. Éppen ezért az alapképességek önmagukban nem képesek árnyaltan meghatározni azokat az összetett tulajdonságegyütteseket, amelyek a mindennapi életben jelentős szerepet kapnak. Ilyenek pl. a vezetőképesség vagy a műszaki képesség, amelyek nem alapképességek meghatározott egységeit, hanem egy bizonyos célhoz kapcsolódó képességösszefüggések mentén alakulnak ki. Ez a célszerűség arra is utal, hogy az együttműködő képességcsoportok még jobban igénylik a személyiség központi, irányító, szabályzó működését, mint az egyes alapképesség. Éppen ezért a képességegyüttesek nem stabil rendszerek, hanem mindig valamilyen életfeladatnak felelnek meg. Hozzátehetjük, hogy a munkamegosztási rendszer bonyolultságából adódóan ezek a rendszerek állandóan változnak és bizonyos mértékig bővülnek. A következőkben néhány tapasztalatilag gyakori és jelentős képesség együttes belső kapcsolatait szeretnénk áttekinteni, értelmezni. Elsősorban a művészi, de más egyéb képességek esetében is fontos kiindulópont lehet a produktivitás jellege. Révész Géza, a jól ismert magyar származású, Hollandiában élt pszichológus négy kategóriát állapít meg e produktivitás megítélésére. Szerinte fontos szempont a reproduktivitás, az alkalmazhatóság (applikáció), az interpretativitás és a produkció. A reproduktív módon megnyilvánuló képességegyüttes egy meglévő objektív teljesítmény vagy élmény felidézését, pontos újra megvalósítását végzi el, illetve teszi lehetővé. Ez egyaránt történhet a mozgásosság vagy éppen a mentális képességek aktivizálása útján. Az applikatív képesség megnyilvánulásai mások nézeteihez, gondolataihoz, munkamódjához, módszereihez való értelmes alkalmazkodást, ezek felhasználását és a szükséghez képest megvalósuló módosítását jelentik. Az interpretatív módon megnyilvánuló képességekben már nagyobb fokú az önálló alkotás aránya, jellege. Interpretáción Révész

36


mások műveinek olyan feldolgozását, esetleg ábrázolását érti, amely az eredeti intenció figyelembevételével már a személyes adottságokat is magában foglalja, illetve megjeleníti. A produktív képesség egyértelműen a korábbiakban megalkotott hasonló produktumoktól lényegesen eltérő új értékes művek létrehozásának képessége. Műszaki képesség: olyan szenzomotoros alapképesség, amely elsősorban a látási és a szinesztétikus érzékelés, továbbá a pszichomotoros képességek, de végső soron a hallási és tapintási érzékelést is magában foglaló képességegyüttes. Ezek fejlettsége adja meg az eredmények elfogadhatóságát, illetve sikerességét. A mentális képességek közül az emlékezet játszik fontos szerepet mint a tanulást elősegítő alapképesség. A műszaki tevékenységben a kifejezőképesség kivételével valamennyi mentális képesség minimális fejlettsége fontos követelmény. Csak ebben az esetben várható el, hogy elfogadható műszaki produktumok jöjjenek létre, akár eredeti, akár reproduktív megoldások formájában. Természetesen a műszaki képesség nemcsak az alapképességek működésének függvényében alakul, hanem figyelembe kell venni az aktív műszaki ismeretek terjedelmét, szintjét, illetve a személyiség érdeklődésirányait, pl. értékfilozófiáját, az élet- és a pályairányítást szabályzó momentumait. Művészi kifejezőképesség: az irodalmi és a különböző esztétikai-művészeti alkotások reprodukálásán, interpretációján keresztül történő személyiség- megnyilatkozás, illetve kifejezési lehetőség. Ez a képesség ugyanakkor nem tévesztendő össze a kreatív intuitív képességgel vagy a különféle művészi képességegyüttesekkel. A művészi kifejezőképesség a valóságban bizonyos manuális és mentális képességekkel, valamint szaktudással ötvözötten jelenik meg. Tematikus felosztása az irodalom, illetve a művészetek alapján történik. Tapasztalati alapon a leggyakrabban az irodalmi, a színművészeti, a zenei, a képzőművészeti és a mozgásművészeti kifejezőképességeket különböztetik meg. Ennek megfelelően e képesség meghatározó elemei a már felsorolt művészeti résztevékenységekhez kapcsolódnak. A képesség kapcsán megvalósuló teljesítményeket a már felsorolt tevékenységek objektív normáihoz köthetjük, illetve e normák mellett bizonyos szubjektív megítélések is befolyásolhatják a képesség fejlettségét, eredményességét. Egy bizonyos, hogy e téren csak viszonyításokat lehet elképzelni, pontos differenciálásra nincs lehetőség.

Kommunikációs képességek Kifejezőképességek: a személyiség harmonikus és eredményes életvitelének egyik legjelentősebb gyakorlati feltétele a kifejező- és a kommunikációs képesség. A szándékosan irányított és szabályozott helyes önkifejezés nagymértékben megkönnyíti a személyiség magatartását az emberi kapcsolatokban, továbbá elősegíti a helyes önértékelést és a biztonságérzetet. Mindezekben a megnyilvánulásokban a személyiség a harmóniáját és az ebből következő eredményességét is képes jelezni. Az önkifejezés képessége: a személyiség állapotának és kommunikatív igényének a testünk és a tárgyak plaszticitása segítségével történő kifejezési lehetősége. A normális, egészséges személyiségnek az önkifejezés elősegítése érdekében közvetlen és közvetett eszközök állnak rendelkezésére. A gyakorlati önkifejezés képessége a testünk, illetve a tárgyak diszpozicionális készenlétét és a feladatok rendelkezésre állását, továbbá az ezek feletti uralmat is jelenti. A közvetlen kifejezések sorában megkülönböztethetőek a vegetatív vazomotoros, (pl. pirulás, sápadás), a respiratorikus (sóhajtás, nyögés), glanduláris (könnyezés, izzadás) és egyéb, pl. mimika, gesztikuláció jellegű kifejezési formák. Mindezek természetesen lehenek spontán és szándékosan megformált jellegűek. A közvetlen kifejezések mellett a kifejezés tárgyiasult megnyilvánulása is átvitt értelmezési lehetőséget biztosít. Ilyen pl. a kézírás, a rajzolás. Az önkifejező képesség fejlettségének a fent már említett funkciók ellenőrzése lehet az egyik meghatározója. Általában elmondható, hogy a harmonikusan fejlett személyiség egyik fontos megnyilvánulási formája a már említett képességhez kapcsolódó tudatos irányítása. Verbalizációs képesség: sajátos humán kifejezési mód, amely igen nagy lehetőségeket rejt magában, és amely lényegét tekintve a szocializációs folyamatban, értelemszerűen különös tekintettel az iskolában, jelentős módon fejlődik. Ez a képesség a beszéd segítségével valósul meg. Tudjuk, hogy a beszédképesség a személyiség sikeres alkalmazkodását rövid és hosszabb távon egyaránt meghatározza, az esetleges kontraindikáció számos mentális és nevelési probléma forrása lehet.

Szakmai koncepció

37

Foglalkozási képességek: a különböző foglalkozások lényegüket tekintve többé-kevésbé egyenértékű alapképességeket tételeznek fel, legfeljebb arányuk lehet további meghatározás kérdése. A kereskedői, orvosi képesség vagy akár a pedagógiai képesség alapvető követelménye egy meghatározott mentális szint, amely elsősorban az ismeretek, az információk felfogását teszi lehetővé. Az egyes foglalkozások esetében lehet ugyan bizonyos képességprofilokat megfogalmazni, azonban ezek a képességprofilok mindig meghatározott beváláshoz kapcsolhatók, és ily módon általában retrospektív elemeket tartalmaznak. Alapvető hiba a személyiségfejlődési folyamatban bizonyos foglalkozásokhoz, hivatásokhoz kitüntetett képességeket társítanunk, amelyek esetleg azt a célt szolgálják, hogy e képességek hiánya vagy éppen megléte az adott foglalkozás, pálya sikeres megvalósítását teszi lehetővé. Ezért tehát a foglalkozási képességek meghatározásánál a legdöntőbb az általános mentális képességek színvonala, illetve olyan személyiségtulajdonságok, amelyek ezt az általános mentális folyamatot szabályozzák. Napjainkban a vezetői feladatok, az ún. menedzseri munkakörök alapvető kívánalomként fogalmazódnak meg a képességek differenciálódásához kapcsolódóan. E képességek között viszonylag fontos szerepet kapnak a mentális képességek, amelyek a kognitív eredményességet képesek befolyásolni. Kevesebb hangsúlyt fektetnek a vezetői képesség komplexitásának kialakításakor a szenzomotoros és pszichomotoros követelmények megfogalmazására. Kiemelt fontosságúnak tekinthetők a vezetői feladatok eredményes megoldásához a különböző személyiségek, megnyilvánulások, illetve az a motivációs rendszer, amely adott személynél a meglévő képességeket a feladat érdekében tudja mobilizálni. Számos olyan általános követelmény van, amelyet talán nem érdektelen felsorolni. Ilyenek pl. a megfelelő fejlettségű értékorientációs állapot, a többé-kevésbé harmonikus emocionális fejlettség, a szervezői képesség, a szociális érzékenység, illetve a frusztrációtűrő képesség. Hozzátehetjük, hogy ezekhez szinte szervesen kapcsolódik a konfliktusmegoldó képesség is. A vezetői munka természetesen sokoldalú alkalmazkodást igényel, amelyben helyet kap a toleráns, mások vélekedését tiszteletben tartó magatartás, illetve a megfelelő bátorság, a saját vélemény akár rizikóhoz kapcsolódó képviselete. Látható tehát, hogy egy ilyen összetett tevékenységet, amit a vezető feladata jelent, nem egy kitüntetett képesség fejlettsége vagy rossz minősége determinál, hanem számos olyan összetett képesség, tulajdonság, amelynek kialakulása bár befolyásolható, de csak nagyon mérsékelten prognosztizálható. A példa talán azért is fontos, mert a felsőfokú végzettségűek nagyobb része mások munkájának koordinálását is vállalja. A képességek bemutatása azt a célt szolgálja, hogy a pedagógiai folyamatban tudatosabban lehessen érvényesíteni azokat a hatásokat, amelyek az egyes képességek aktivizálását vagy éppen bizonyos határok közé szorítását kívánják befolyásolni. A képességek tehát olyan lehetőségek, amelyek szerencsés esetben egy meghatározott struktúra mentén és ilyen módon jól prognosztizálhatóan fejlődnek, változnak, de természetesen azt is számításba lehet venni, hogy az említett és rajtuk kívül számos más képesség korántsem kontrollált formában fejti ki hatását, s ez a személyiségfejlődésben esetleg nem kívánt szélsőségekhez vezet. A pedagógusnak tehát el kell ismernie a képességek működésének következményeit, és a maga eszközeivel úgy kell befolyásolnia ezeket, hogy valóban a maga és az iskola által meghatározott igények érvényesüljenek.

Fejlődéslélektani szempontok Az életút-tervezési stratégiákat kialakító pedagógiai program két erősen elkülönülő életkori szakaszban lévő csoportra vonatkozik. Az egyik csoport fejlődéslélektani szempontból az iskoláskorú (5-12 éves kor), míg a második csoport a serdülőkorba tartozik, amelynek életkori szakaszai igen vitathatóak, de 12-15 éves kor között indul el a serdülés, és 18-21 év között befejeződik. Így a magyar iskolaszerkezet ezt a két nagy csoportot átfogja. Az iskoláskorra az angol szaknyelv a középső gyermekkor kifejezést használja. A magyar szaknyelv az iskoláskor megtartását sugallja, mert az adott életszakaszban a gyermekek többsége valóban iskolássá válik. Vitatott, hogy egyetemes fejlődési szintet jelent-e az iskoláskor. Az elméletek egy része elismeri elkülönült fejlődési szakasznak. Az iskoláskort meghatározza a felnőttek megváltozott viszonya az 5-7 éves gyermekekhez, valamint az iskola mint szervezet megjelenése

38


a gyermek életében. Az iskoláskor kezdetét meghatározó biológiai fejlődési szint jellemzi. Az agykéreg nagyjából eléri a felnőtt méretét, és változik az agyi aktivitás mintázata. Ehhez kapcsolódik az összehangolt mozgásfejlődést lehetővé tevő fokozódó agyi lateralizáció. Megváltozik a kognitív teljesítmény, az emlékezeti változások is jellemzőek, bővül a megjegyzendő dolgokra vonatkozó tudásalap. Megváltoznak a gondolkodási jellemzők, Piaget szerint a gyermekek elkezdenek konkrét műveletekben gondolkodni. A konkrét műveleti tevékenység általában azzal jellemezhető, hogy képesek a tárgyak egymás közötti viszonyát, nem tapintható relációit is felismerni. Fejlődik a hatékony kommunikációra és egy másik személy nézőpontjának átvételére vonatkozó képességük. (Ez teszi lehetővé magát az oktatást is.) A kultúraközi vizsgálatok jelentős különbséget találnak az adott korosztály mentális képességei között, különösen az iskola hatását tekintve. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az iskoláskori fejlődés ütemét nagymértékben meghatározza a formális oktatás minősége és a kortárs csoportok hatása is. A serdülőkorral foglalkozó elméletek közös vonása az, hogy a gyermeknek újonnan kialakuló biológiai képességeit a társas kapcsolatok új formáival kell integrálnia. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a felnőttséghez vezető bio-szocio-pszichológiai átmenet többnyire nem esik egybe a felnőtt státus elérésével. E különböző fejlődési ütem eredményezi a konfliktusoktól terhelt, ám az öndefiníciót segítő serdülőkor sajátos pszichológiai légkörét. Fokozódó a kortársakkal eltöltött időmennyiség, és ez módosítja a szülő-gyermek kapcsolatot is. Konfliktusként jelenik az értékválasztás és -vállalás a szülő és a serdülő között, ami azonban nagymértékben hozzájárul a helyes értékorientáció kialakulásához. Nem tisztázott a munka szerepe a formális képzésben résztvevő fiatalok körében, bár számos elmélet feltételezi a munkahelyi tapasztalatok pozitív hatását a serdülő fejlődésére. Néhány kutató a mérsékelt mennyiségű munka pozitív hatását fogadja el, mert ez elősegíti a függetlenség érzését, de a túl sok munka az iskolai eredmények rovására megy. Speciális fejlődéslélektani megközelítésként emelhetjük ki Ries (1970) nézetét, aki szerint a fiatalok a serdülőkori állapot tökéletlenségét megkísérlik a pályaválasztással megszüntetni, és ennek alapján előlegezett módon megszerezni maguknak a felnőtt státust. Elmélete szerint ezek a fiatalok egy célállapotot fogalmaznak meg, pl. pék vagy ügyvéd leszek, és ezzel részben átlépnek a felnőtt státusba. Mind az iskoláskorra, mind a serdülőkorra vonatkozó fejlődéslélektani szempontok kiemelése önkényes, ezért vitatható, de feltételezésünk szerint a két elkülönült életszakaszban más-más jellemzők mentén kell megszervezni az életpálya-építéshez kapcsolódó ismeretek és tapasztalatok átadását.

AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIATERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSI LEHETŐSÉGEK A moderáció mint módszer jellemzése A moderáció szó eredeti jelentése „mérséklés, mértéktartás”. Ami azt jelenti, hogy az oktatási folyamatban olyan információcsere történik, amelyre jellemző az önuralom, elsősorban az oktatás vezetője részéről. A moderáció olyan csoportos beszélgetési forma, ahol a vezető (a moderátor) a tartalom mentén irányítja a folyamatot, vagyis a közös gondolkodás lépéseit koordinálja az adott témában. Számtalan félreértés adódik abból a feltevésből, hogy ez a koordináló, támogató szerep nem teszi lehetővé a moderátor számára az aktív részvételt, a tartalmi közreműködést. Ha abból indulunk ki, hogy a moderátor tudja, hogy az adott téma problémacentrikus megoldásával hová kíván eljutni, azonnal elvethetjük azt a feltételezést, hogy ő maga tartalmilag nem vesz részt a csoportos munkában. A csoportos beszélgetés lényege az, hogy a résztvevők az adott témához folyamatosan hozzászóljanak, és egyre több gondolattal gazdagítsák a megoldás lehetőségét. A moderátornak reagálnia kell a felvetett gondolatokra, különösen akkor, ha ezek távolító jellegűek, és nem lényegretörőek. Ki kell emelnünk, hogy a moderáció jó kommunikációs technikákat igényel, ezért meghatározott kérdezési módok, például az úgynevezett „átvilágító kérdések” segítségével képes segíteni a résztvevőknek az eredmények megfogalmazásában vagy rendszerezésében. Minden szerző kiemeli, hogy a csoportos beszélgetéshez szorosan kapcsolódik a vizualizálás. A mo-

Szakmai koncepció

39

derátor feladata a vizuális megjelenítés szervezése, inspirálása. Szerencsés, ha ebbe is bevonja a résztvevőket, ezért a moderációhoz meghatározott vizualizációs „készlet” tartozik: színes kártyák, különböző nagyságú és formájú lapok, flipchart, csomagolópapír, metaplan tábla stb. A moderációs módszer lényegéhez tartozik a csoporthangulat megteremtése, amelynek alapját a páros munka, illetve a kiscsoportban történő kérdés- és problémafeldolgozás teremti meg. Ha a résztvevők megismerik egymást, jobban is bíznak a feladatmegoldás sikerében, és önkéntelenül is felhasználják egymás erősségeit, tudását stb. A moderátor feladata, hogy a foglalkozás során minden résztvevővel folyamatosan tartson szemkontaktust, mozgással, mimikával is aktivizáljon. Mozgósítsa a résztvevőket kérdéseivel és különböző feladattípusokkal. A moderátor személyes tulajdonságai befolyásolhatják a társas tanulás folyamatának sikerességét, de ezt elsősorban mint pozitív megerősítést hangsúlyozzuk. Azok a felnőttképzők, akik nyitottak mások véleményének meghallgatására, sikeresebben alkalmazzák a moderációs módszert, s ezért eredményesebbek is. A moderációs technikát a hazai gyakorlatban csoportfoglalkozásokban mint oktatási munkaformában alkalmazzuk. A csoportos foglalkozások abban különböznek a tanóráktól, hogy időtartamban többnyire két összevont órának felelnek meg. A résztvevők köre nem haladja meg a 15 főt.

A moderációs módszer – a tanulás segítője A kreativitás dialektikus folyamat, hidat épít az intuíció és a kogníció között, az ötleteket összeköti a megvalósítással, a spontánt a tudatossal, a véletlenül beugró dolgokat a szisztematikus elrendezéssel. A vizualizációs módszerek a bennük rejlő kreativitásnak köszönhetően a csoportmunka minden fázisában biztonságot és tájékozódási pontot nyújtanak. Támogatják a tanulási folyamatot, kiegyenlítik és megerősítik a csoport tagjainak tudatosítási- és értékelőképességét. A moderációs folyamat lehetőséget biztosít a gyors és hamarabb kapcsoló csoporttagok „lefékezésére”, valamint a lassú, passzív csoporttagok aktivizálására és bátorítására. A módszer támogatja a megfelelő konfliktus- feloldást, és lehetővé teszi a csoporteredmények hatékony feldolgozását. A vizualizáció kreatív módszerei olyan megoldási utak, gondolkodási és megformálási folyamatok, amelyek a „véletlen” ötletek kifejező és rendszerezett bemutatásához vezetnek, és ezzel a megismerést és a tanulást megkönnyítik. A moderációs módszer kifejezetten produktív munkamódszer, amely számos képzési formában (a képzéshez nem szokott csoportok esetében is) nagy segítséget nyújt. Itt a következő szabály érvényesül: „az a döntő, hogyan bánunk az eszközökkel”. Egy késsel – ha a célnak megfelelően és gyakorlattal használjuk – értelmes eredményekre lehet jutni, azonban ugyanazzal a késsel – ha nem célszerűen használjuk – meg is sebezhetünk valakit. A moderációs technika nem „csodaszer”, hanem olyan jól kidolgozott technika, amellyel gyakorlott csoportvezető a csoportfolyamatokat támogatni, elősegíteni és kísérni tudja. Fontos az út az első kicsi ötlettől a szabad asszociációig, az összeütközésektől a megértésig, a felismeréstől a változtatási döntésig, az akarástól a cselekvésig. A célirányos és átgondolt levezetésnek köszönhetően a vizualizáció kreatív módszerei az ötletgyártást lefordítják a gyakorlatra, és az adott ötleteket felhasználhatóvá teszik.

A csoportos foglalkozások jellemzői A csoportos foglalkozásoknak a jellemzője az, hogy tematikus, meghatározott információmennyiséget kell feldolgozniuk. A résztvevők involválódnak, személyes tapasztalatuk vagy élményük keletkezik a foglalkozás során. A csoportos foglalkozást vezető feladata, hogy a levezetéshez rendelkezésre álló teljes időintervallumot végiggondolva. tematikusan előkészítse a foglalkozásokat. Minden egyes foglalkozásnak meghatározott forgatókönyve van. A forgatókönyvet a csoportvezető a csoport igényének megfelelően megváltoztathatja, viszont minden csoportos foglalkozásra készülnie kell feladatokkal, és a feladatok gyakorlati lebonyolításához az eszközöket a csoportfoglalkozásra készen kell bevinnie.

40


A csoportos beszélgetés A csoportos beszélgetés az oktatói munka egyik alapvető módszere. A módszer lényege az, hogy egy problémakörre orientált beszélgetést vezetünk, ahol a csoportvezető feladata a felvetett kérdéskör egyeztetése, megvilágítása a beszélgetésben résztvevők számára, a beszélgetési folyamat koordinálása. A csoportos beszélgetés fontos eleme, hogy meghatározott ideig tart. A résztvevők tudják, hogy mennyi idő áll rendelkezésükre, és ez alatt az idő alatt a csoportvezető feladata az, hogy eljuttassa a probléma teljes körüljárásáig őket. A csoportos beszélgetésben a csoportvezető nem ad nagyon sok információt, hanem kifejezetten a csoporttagok gondolataiból és a kérdéshez kapcsolódó érzéseikből építi fel a probléma körüljárását. A csoportos beszélgetésnél nem várjuk el, hogy problémamegoldási folyamatok játszódjanak le, különösen nem egyéni szinten. Azonban az általánosság szintjén a probléma megoldásának módját is bemutathatja a csoportvezető a résztvevők segítségével. Nagyon helyes a csoportos beszélgetésekben olyan lépéssort követni, ahol a résztvevők elvárása és a résztvevők probléma-felismerése feltétlenül tisztázódik.

A csoportfoglalkozás A csoportos foglalkozás követelményei a körülményeket tekintve megegyeznek a csoportos beszélgetésre vonatkozókkal. A csoportos foglalkozás általában 5 elemet tartalmaz. Ezek a következők: • hangulatteremtés, • célkitűzés, • ismeretfeldolgozás, • személyes hozam, • a következő foglalkozás előkészítése.

A projektmódszer Komplex interdiszciplináris kérdések szempontjából meghatározó témákat, problémákat és munkaformákat közösen határoznak meg, a tervezést és a szervezést közösen végzik, közös a munka és a kiértékelés is. A projektmunka hosszabb lélegzetű, nagyobb előkészületet igénylő tevékenység. Ez a feladatmegoldás kiválóan alkalmas iskolán kívüli vagy meghatározott terepen, például tanműhelyben tartandó órákon. A projektmunka páros vagy csoportos feladatok megoldását követeli, amelynek kapcsán a kreatív gondolkodás, a problémamegoldó képesség és a kooperáció fejlődik, s ezek, mint tudjuk, a kulcsképességek körébe tartoznak. A projekt két fő részből áll: egy írásbeli részből, amelyet a hallgatók megkapnak a feladat megkezdése előtt, és ennek szóbeli interpretációjából, amely pontosítja a feladatot végzők számára a célt vagy célokat, az eszközt, módszert, valamint az elért eredmény bemutatásával szemben támasztott követelményt.

A prezentáció Az önálló ismeretszerzésen alapuló összegyűjtött ismeretanyag strukturált bemutatása. Tanulói csoportok is végezhetik közösen a prezentációt. Lehet a folyamatot a csoporttagok között felosztani az ismeretszerzés és a bemutatás feladatai alapján. (Ekkor különböző képességet fejlesztünk tudatosan.) A csoporttagok mindegyike részt vesz minden részfeladatban, és így teljesítményük is együttesen kerül értékelésre a csoporttagok véleménye alapján.

Szakmai koncepció

41

Produktumok létrehozása Az életút aktivitásaihoz kapcsolódó tevékenységek begyakorlásához az előkészítés, a tervezés és a megvalósítás fázisainak megtapasztalása és egy valósághoz kapcsolódó produktum létrehozása (pl. plakátkészítés). A munkafolyamatok fázisain túlmenően a cél tisztázása és az elért eredmények értékelése is beletartozik a folyamatba. Fontos az önértékelésnek kiemelt szerepet biztosítani mind egyéni, mind csoportmunka esetében.

Programtanterv, 1-6. évfolyam

43

PROGRAMTANTERV 1-6. ÉVFOLYAM 1.1 A FEJLESZTÉS TARTALMA A NAT meghatározza a kiemelt fejlesztési feladatokat, amelyek „az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják”. Az életpálya-építés programtanterv kiemelten kezelve az „énkép, önismeret; hon- és népismeret; tanulás, testi és lelki egészség; felkészülés a felnőtt lét szerepeire” területeket határozza meg célrendszerét, írja le a tartalmakat és a megvalósításhoz ajánlott tevékenységeket, amelyek egyben az információs és kommunikációs kultúra megalapozását is szolgálják.

1.1.1 CÉLOK ÉS FELADATOK A programcsomag célja a tanulók énképének gazdagítása, önértékelésének formálása, fejlesztése. Ennek érdekében fejlesztjük a szabálykövető és kritikai gondolkodást, az együttműködési képességeket. A sikeres életpálya-építés egyik legfontosabb feltétele az egyéni adottságok, készségek, képességek ismerete. Célunk a manuális és manipulációs adottságok, továbbá az intellektuális képességek feltárása. A program során a tanulók ismerkedjenek meg népünk kulturális örökségével, hagyományaival, speciálisan a hagyományos mesterségekkel, népszokásokkal. A természeti környezet változásainak bemutatása mellett célunk a természet és az ember viszonyának megfigyeltetése. Célunk felismertetni, hogy a természet körforgásába harmonikusan beilleszkedő ember minden cselekedetével felelős környezete védelméért, a fenntartható fejlődésért. Az „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán jól hangzó pedagógiai frázis. A jövő felnőttjének egyre több kihívásra kell rugalmasan reagálnia, megtalálva a saját és a környezete nyújtotta lehetőségeket. Ehhez szüksége van ismereteinek bővítésére, képességeinek fejlesztésére. Célunk, hogy a tanulók tegyenek szert egyre nagyobb önállóságra a tanulás terén. Szerezzenek tapasztalatot és ismerjék meg a számukra leginkább eredményes tanulási módszereket, sajátítsanak el különböző tanulási technikákat. Az így megszerzett tudást legyenek képesek alkalmazni különböző helyzetekben. Célunk, hogy fejlesszük döntéshozatali, problémamegoldó képességüket, ismertessünk meg konfliktusmegoldó technikákat. A sikeres felnőtt lét alapja az egészség megőrzése, a harmonikus, kiegyensúlyozott életvitel. Célunk a pozitív beállítódások, magatartások és az egészségmegőrzéshez szükséges cselekvések, szokások kialakítása, a testi adottságok, fizikai képességek feltárása, a fogyatékkal élők iránti elfogadó magatartás erősítése. Ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és elkerülés lehetőségeit. A felnőtt lét szerepeire való felkészülést speciálisan szolgálja a munka világáról szerzett ismeretek és tapasztalatok együttese. Célunk, hogy különböző tevékenységek során minél szélesebb körű tapasztalatra és ismeretre tegyenek szert az egyes foglalkozásokkal kapcsolatban. Legyen alkalmuk személyes tapasztalatszerzésre, találkozásra felnőttekkel. Az ismert, gyakori szakmák mellett célunk, hogy minél több „különleges” foglalkozást is megismerjenek, így is segítve a későbbi pályaválasztást. Emellett kiemelten kezeljük a környék adottságainak, lehetőségeinek megismerését, hiszen elsősorban a lakóhely lehetőségeit és kínálatát figyelembe véve tudják a jövőt tervezni.

44


1.1.2 A FEJLESZTÉS TERÜLETEI A fejlesztést a hat évfolyamon keresztül végighúzódó 7 területen végezzük. Ezek felölelik a gyermek életének legfontosabb tevékenységeit, amelyek az életpálya-építés általános és speciális feladatainak megoldásához járulnak hozzá.

1.1.2.1 A fejlesztés általános területei Ön-és társismeret A tanuló külső és belső tulajdonságainak megismertetése, a változás és a fejlődés észrevétele önmagán és társain. Tapasztalatszerzés saját szerepeiről a kortársakkal és a felnőttekkel való viszonyában. A pozitív énkép formálása, a szándékok és attitűdök alakítása. Éljük az életet! A tanuló szűkebb és tágabb környezetének, mindennapi élethelyzeteinek megismerése, megélése. A család, az iskola és a lakóhely, tágabban a nemzet szokásainak, hagyományainak tevékeny, tapasztalatokon alapuló megismerése. A természet: a mi világunk A lakóhely és környéke természeti értékeinek, élőhelyeinek, az élővilágnak a megismerése az egyén felelős magatartásának kialakításával. Annak tudatosítása, hogy az ember minden cselekedete hatással van környezetére. A természet és az ember kapcsolatának megtapasztalása, annak felismerése, hogy az ember a természet része. Egészséges életmód Az egészségmegőrzés szerepének megismerése az ember életében, az egyéni felelősségtudat kialakítása. Testi és lelki higiénés ismeretek. Az egészségkárosító tényezők elkerülésének módjai. Hősök, példaképek, nagy egyéniségek A tanuló az elsődleges mintától (anya) a jelenkori ismert személyiségeket és a történelmi múlt nagy alakjait megismerve példákat kap az életutak megtervezéséhez, tulajdonságokkal és tettekkel, döntésekkel való azonosuláshoz. Tanulásmódszertan Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztéséhez tanulási szokások, módszerek megismerése, az egyéni sajátosságokhoz igazodó technikák elsajátítása és alkalmazása.

1.1.2.2 A fejlesztés speciális területei A felsőbb évfolyamokon kiemelten kezelt pályaorientációt az első hat évfolyamon a legkülönbözőbb foglalkozások megismerésével készítjük elő. Az első két évfolyamon a diákok kézműves foglalkozásokon tapasztalatokat szereznek a hagyományos népi mesterségekről. A 3-4. évfolyamon a mindennapjainkat segítők és a közvetlen környezetükben dolgozók munkájával ismerkednek meg. 5-6. osztályban a tanulók történelmi tanulmányaikhoz kapcsolódva az egyes szakmák alakulását kísérik figyelemmel a különböző korokban.

1.1.3 A fejlesztés megvalósításának lépései A program a NAT műveltségterületeit felhasználva, az ebben megjelölt tartalmakat eszközként használva fejleszti a megjelölt képességeket, miközben átadja a műveltségterületekben meghatározott tartalmakat is.


45

A felhasznált műveltségterületek: Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport A tanterv évfolyamonként meghatározza a témaköröket és megjelöli az egyes modulok feldolgozása során lefedett fejlesztési feladatokat műveltségi területenként. Az egyes évfolyamokon közvetített fejlesztési feladatok az életpálya-építés fejlesztési céljainak megfelelően horizontálisan és vertikálisan is egymásra épülnek, de az egyes témakörök egymástól függetlenül is értelmezhetők. Fontosnak tartjuk mind a tevékenységekben, mind az értékelésben a konkrét, egyéni képességek és sajátosságok figyelembevételét. Ezért az életpálya-építés kompetenciáihoz kapcsolódó követelményeket − a fejlesztés várható eredményei mellett − a tantervi leírásban témakörönként határoztuk meg.

1.1.4 A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI A program során gazdagodik és formálódik a tanuló énképe. Tapasztalatot szerez kommunikációs, együttműködési és szervezési készségeiről. Megismeri egyéni adottságait, készségeit, képességeit. Fejlődik a kritikai gondolkodása. Megismeri népünk kulturális örökségét, hagyományait, a hagyományos mesterségeket, népszokásokat. Ismeri a természeti környezet változásait, képes lesz következtetéseket levonni megfigyelései alapján. Felismeri, hogy a jövő szempontjából kiemelt jelentősége van a környezetével harmóniában élő felnőtt létnek. Képessé válik az önálló tanulásra, alkalmazza a számára leginkább eredményes tanulási módszereket, tanulási technikákat. Fejlődik döntéshozatali, problémamegoldó képessége, alkalmazza a különböző konfliktusmegoldó technikákat. Szokássá válnak az egészségmegőrzéshez szükséges cselekvések. Kialakulnak pozitív beállítódások, magatartások és szokások, erősödik a fogyatékkal élők iránti elfogadó magatartás. Ismeri az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és az elkerülés lehetőségeit. A különböző tevékenységek során széleskörű tapasztalatra és ismeretre tesz szert az egyes foglalkozásokkal kapcsolatban. A „hagyományos” szakmák mellett megismer több „különleges” foglalkozást. Megismeri lakóhelye adottságait, lehetőségeit. Az alábbiakban rendszerezzük azokat a célzott képességeket, kompetenciákat, amelyeket a fejlesztés fókuszába állítottunk:

46


Szociális kompetenciák A személyiség önvezérlő képessége: A belső igények felismerése és megfogalmazása Realitásérzék: Törvények és szabályok betartása Szenzibilitás: Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele Szociális extenzivitás: A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül A legitimitás vizsgálata: A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól

Önismeret Reális és pozitív énkép − A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás Egyéni arculatformálás

Stratégiaalkotás és -megvalósítás: Információkezelés: információszerzés, információfeldolgozás, eszközhasználat Hatékony kommunikáció Gondolkodási képességek

1.1.5 AZ ÉRTÉKELÉS ELVI ALAPJAI Az értékelés során kiemelt szerepet kap az önértékelés. A tanuló a modulok feldolgozása során saját magáról, a társaihoz és a feladathoz való viszonyulásairól kapott benyomásokat rögzítve folyamatosan megfigyeli és értékeli teljesítményét az egyes modulokhoz kapcsolódó portfóliós értékelés segítségével. Így képet kap a tanulási folyamat egyes lépései mellett a képességeinek, attitűdjeinek változásairól, fejlődéséről. Az önértékelést árnyalja, kiegészíti a társak értékelése, melynek során a tanuló értékeli társai munkáját, de őt is értékelik társai. A pedagógus folyamatos szóbeli és írásbeli szöveges értékelést alkalmazva értékeli a tanuló munkáját, fejlődését a témakörönként meghatározott képességfejlesztési fókuszok mentén. Mivel az életpálya-építés kompetenciafejlesztése során eszközként használjuk az egyes műveltségterületek által meghatározott tartalmakat, ismereteket, így azok elsajátítása az egyes tantárgyakon belül kerül értékelésre, az intézmény pedagógiai programjában meghatározottak szerint. Az egyes szakaszok végén (bevezető, kezdő és alapozó) kompetenciaalapú mérésekkel mutatjuk ki a program hatékonyságát.

47


1.1.6 ÉVES ÓRASZÁM Évfolyam/Műveltségi terület

1

2

3

4

5

6

Ember és társadalom

24

24

24

24

15

19

Ember a természetben

24

24

24

24

9

13

10

6

Földünk és környezetünk Művészetek

24

24

24

24

22

22

Életvitel és gyakorlati ismeretek

24

24

24

24

8

8

Testnevelés és sport

20

20

20

20 4

4

68

72

Szabadon felhasználható óra Összesen

116

116

116

116

TARTALOMVÁZLAT, MŰVELTSÉGTERÜLETI KAPCSOLÓDÁSOK ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS

8. ÉVFOLYAM Témakörök/témakörek

Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Modulszám


3

1

1.

Életmód – gondolkodásmód

2.

Társadalmi normák – társadalmi szerepek

6

2

3.

Munkavállalók - munkahelyek

6

2

4.

Az ember szexualitása

4

3

5.

Egészséges táplálkozás

6

5

6.

Csontrendszeri betegségek

6

4

7.

Globális problémák – savas esők

3

3

8.

Légköri gázok

6

7

9.

Elektromos alapjelenségek, mérések

4

2

10.

Áramkör, soros és párhuzamos kapcsolás

4

4

11.

Környezeti problémák

3

1

12.

Felszín alatti vizek, a karsztosodás

4

1

4

1

13.

317

Programtanterv, 8. évfolyam


Földünk és környezetünk

318


14.

Ritmus

15

Művészetek

7

4

Mozgás, idő

3

3

16

Kézművesség

4

2

17.

Tudjuk-e használni?

4

3

18.

Éppen úgy, mint az életben…?

4

3

19

Havas sportok

5

2

20.

A futás kiegészítő sportjai

5

3

21

Floorball

5

1

22.

Felkészülés a továbbtanulásra

4

2

23

Pályaorientáció

4

1

104

60


Életpálya építési ismeretek Összesen:

1. témakör

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz

Képességfejlesztési fókuszok

3 Összehasonlítás, lényegkiemelés

Az információkezelés fókusza

Adatgyűjtés Adatok közötti viszony felfedezése

Empátia, tolerancia

A másság elfogadása Összehasonlítás Decentrálás (mások szempontjainak érzékelése)

Kooperáció

Ajánlott tevékenységek

Munkamegosztás Együttműködés Tervezés és kivitelezés egysége Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása Bemutatók, kiselőadások Tervezés és gyakorlati tevékenység

Ismeretek, tananyagtartalmak

Történeti barangolás az emberi lakókörnyezet körül Természeti és társadalmi környezet határán A lakókörnyezet – az ember támogató rendszerei Cím

Modulok (A témakör részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje)

Ajánlott óraszám

Alternatív megoldások (Képességfókusz-váltás)

Kapcsolódó kereszttantervi modulok

Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Magyar nyelv és irodalom Művészettörténet

Követelmények

319



Életmód - lakókörnyezet 3

Aktív kiscsoportos együttműködés Ismertetés, bemutatás Összehasonlító elemzés készítése Gyakorlati tevékenység, „munkatapasztalat” Önálló produkció készítése

320

Életpálya-építési kompetenciaterület 2. témakör

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám


Tematikus fókusz

6 Szabálykövetés, együttműködés


Adatgyűjtés Adatok közötti viszony felfedezése Lényegkiemelés, adatgyűjtés Adatok közötti viszony felfedezése Lényegkiemelés



Önismeret Ajánlott tevékenységek

Önreflexió Normaismeret Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása Bemutatók, kiselőadások Szimulációs játékok Tréningek Tervezés és gyakorlati tevékenység




A szocializáció művelődéstörténete A szocializáció folyamata Az alapvető társadalmi rétegképző jegyek A társadalom érdekviszonyok Cím

1. 2.

Ajánlott óraszám

6

A felnőtté válás folyamata – a múltban és a jelenben Társadalmi rétegződés – érdekviszonyok



Életvitel és gyakorlati ismeretek Művészet Osztályfőnöki


Földrajz Magyar nyelv és irodalom

Követelmények

321



322




Tematikus fókusz Az információkezelés fókusza

Munkavállalók - munkahelyek 6 Kooperáció Adatgyűjtés Adatok közötti viszony felfedezése Lényegkiemelés

Kooperáció

Munkamegosztás Együttműködés Tervezés és kivitelezés egysége

Tolerancia



Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása Bemutatók, kiselőadások Szimulációs játékok Tréningek Tervezés és gyakorlati tevékenység


A lakókörnyezettel kapcsolatos foglalkozások, munkahelyek (a tervezéstől az építkezésig, környezetalakítástól a berendezésig. Egy település megtervezése, illetve élete Kreatív gyakorlatok: az én világom, az én házam szobám megtervezése stb. Cím


Teremtett környezeteink

Ajánlott óraszám



Életvitel és gyakorlati ismeretek Művészet


Irodalom Földünk és környezetünk

6

Követelmények


4. témakör



Önellenőrzés Helyzetelemzés

Kooperáció Ajánlott tevékenységek

323

Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Önkontroll, önismeret igénye A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Önelemzés igénye Együttműködési készség, munkamegosztás

Az ember szaporodási szervrendszerének felépítése Az ember szaporodása Serdülőkor testi és lelki változásai Cím

Ajánlott óraszám Alternatív megoldások (Képességfókusz-váltás)

4

Feladatok ismertetése Az ember szaporodása Szexuális szokásaink Serdülőkor szexualitása


Modulok


1. Az ember szaporodási szervrendszere, csoportok felosztása 2. Az ember szaporodása 3. A serdülőkor 4


Szövegértés, szöveg- és véleményalkotás


Ember és társadalom Egészségtan


324

Életpálya-építési kompetenciaterület Követelmények

Önálló produkció készítése Aktív egyéni munka Aktív csoportos munka Bemutató elkészítése Látottak, hallottak rögzítése

5. témakör



Információkezelés


Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, rendszerezés


Együttműködési készség, munkamegosztás

Szénhidrátok, fehérjék, lipidek A, B, C, D, E, K vitamin Tápanyagok energiatartalma, egyes tevékenységek energiaszükséglete Egészséges és egészségtelen étkezési szokások Elhízás Cím

Ajánlott óraszám

325

Körülményekhez, partnerekhez Feladatok ismertetés Kutatómunka Ismeretek feldolgozása Transzparens készítése Étrendek készítése Energiaszükséglet és bevitel közötti összefüggések



6

Tematikus fókusz Alkalmazkodás


Egészséges táplálkozás

1. Tápanyagok kémiai jellemzése 2. Vitaminok csoportosítása, típusai, hiány és túladagolás 3. Az ember energiaszükséglete 4. Egészséges táplálékok 5. Napi, heti étrend készítése 6


Életvitel és gyakorlati ismeretek Szövegértés, szöveg- és véleményalkotás




326


Aktív egyéni és csoportos munka Tápanyagok, azok forrásának és helyes arányának ismerete Vitaminok, azok forrásának, hiány- és túladagolási tünetük Helyes táplálkozási szokások elsajátítása Egészséges étrend és mennyiségi ismeretek

6. témakör



Tematikus fókusz

Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye

Alkalmazkodás

Körülményekhez, partnerekhez

Normakövetés Ajánlott tevékenységek

Együttműködési készség, munkamegosztás Normatudatos magatartás: a norma és helyzetismereten alapuló normaválasztás, a helyzetben működő normákhoz való igazodás Szakorvosi rendelő felkeresése Szakorvossal történő beszélgetés Gyógytornász felkeresése Gyógytornásszal történő beszélgetés Könyvtári, internetes információgyűjtés Film-, palkát-, ismeretterjesztő füzet készítése


Az emberi vázrendszer felépítése Betegségei: gerincferdülés, csontritkulás, csípőficam Cím


6

Helyzetelemzés

Kooperáció


Csontrendszeri betegségek

1. Az emberi vázrendszer felépítése, betegségei 2. Statisztikai adatok, kezelési lehetőségek személyes találkozáson alapuló információszerzés 3. Statisztikai adatok, megelőzés, kezelés írott, nyomtatott információhordozók feldolgozásával 4. Ismeretterjesztő produktum elkészítése 6





Követelmények

Aktív egyéni és csoportos munka Véleményalkotás Bemutató elkészítése Látottak, hallottak rögzítése

7. témakör



Kooperáció

Munkamegosztás, együttműködés

Kooperáció

Együttműködési készség, munkamegosztás Körülményekhez, partnerekhez Savak hatása mészkőre – kísérlet Savak hatása fémtárgyakra – kísérlet Csapadék kémhatásának mérése lakóhelye Eredmények kiértékelése


Kémhatás Kén-oxidok, nitrogén-oxidok és szén-dioxid reakciója vízzel Felhőképződés Cím

Ajánlott óraszám

1. Kémhatás 2. Savas eső hatása az épületekre, építményekre 3. Lakóhelyünk csapadékának kémhatása 3





Követelmények

327

Megfigyelés, kísérletelemzés Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, rendszerezés



3

Információkezelés Alkalmazkodás


Globális problémák – savas esők


Aktív csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése Gyakorlati tevékenység

328


8. témakör



Kooperáció

Légköri gázok 6 Információkezelés Munkamegosztás, együttműködés



Kooperáció


Alkalmazkodás Ajánlott tevékenységek

Körülményekhez, partnerekhez Csoportok kijelölése Munkamegosztás Internetes gyűjtés Könyvtári információszerzés

Ismeretek, tananyagtartalmak Cím



6


Életvitel és gyakorlati ismeretek Szövegértés, szöveg- és véleményalkotás



Követelmények

329

1. Oxigén 2. Ózon 3. Nitrogén 4. Kén-oxidok 5. Szén-oxidok 6. Nitrogén-oxidok 7. Nemesgázok


Aktív csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése

330




Megfigyelés, észlelés, kísérletezés, kísérletelemzés


Kíváncsiság, okkeresés igénye, adatgyűjtés, adatkezelés

Az emberek közötti együttműködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek, attitűdök Ajánlott tevékenységek

Együttműködési készség Kooperativitás

Információ feldolgozás Kísérletezés csoportban Kísérletelemzés



4

Tematikus fókusz

Kooperáció:

Töltés és áram, testek elektromos állapota, elektrosztatikai alapjelenségek Elektrosztatikai kísérletek – elektromos állapot (üveg- és ebonitrúd), elektromos töltés, elektroszkóp Cím


Elektromos alapjelenségek, mérések

Ajánlott óraszám

1. Töltés és áram 2. Elektrosztatikai alapjelenségek 4


Szövegértés, szövegalkotás


Ember és társadalom Technika és életvitel

Követelmények

Aktív egyéni és csoportos munka Kísérletek rögzítése, tapasztalatok gyűjtése

10. témakör






Kooperáció: Ajánlott tevékenységek

Együttműködési készség

Az áramkör részeinek megismerése Az áramköri rajzok jelölésrendszere, áramköri rajzok értelmezése Áramkörök készítése áramköri rajz alapján Soros és párhuzamos kapcsolások Az áramerősség- és a feszültségmérő használata A soros és a párhuzamos kapcsolások áramerősség és feszültség viszonyai Cím

Ajánlott óraszám

331

Kooperativitás

Információs szöveg feldolgozása Kísérletezés csoportban Kísérletelemzés



4

Tematikus fókusz



Áramkör, soros és párhuzamos kapcsolás

1. Az áramkör részei 2. A soros és párhuzamos kapcsolás 3. Az áramerősség- és a feszültségmérő használata 4. A soros és párhuzamos kapcsolás áramerősség és feszültség viszonyai 4x1






332

Korrektornak:


Aktív egyéni munka Aktív csoportos munka Bemutató elkészítése Látottak, hallottak rögzítése Kísérletek rögzítése, tapasztalatok gyűjtése

11. témakör

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Önmeghatározás


Az információkezelés fókusza Szerep és normaismeret


Környezeti problémák 3 Helyzetelemzés, kooperáció, normakövetés, szerep- és pozíció-meghatározás Adatgyűjtés (tapasztalatgyűjtés), adatkezelés: adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok megteremtése és/vagy elemzése, feltételek és viszonyok összefüggése, információalkotás és átadás Szöveges információ esetén: lényegkiemelés, koherenciateremtés A szereppel való viszony deklarálása 1. Téged mi zavar? – gyűjtőmunka, közös megbeszélés 2. Legsúlyosabb szennyezési tényezők feldolgozása tablón vagy multimédiális eszközökkel – konferencia 3. Mit tehetünk mi egy fenntarthatóbb világért? - ötletbörze az otthon és az iskola házatájáról 4. Cikkek, híradások gyűjtése a levegő, a víz,- stb. szennyezésének témájában, ismertetésük


http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/je/0/13264/multik.htm http://kukabuvar.hu/ http://www.sulinet.hu/php/zz/fenntarthatosag/index_aloldal.php?szam_id=20&cikk_id=172 http://www.sulinet.hu/php/zz/fenntarthatosag/index_aloldal.php?cikk_id=178&szam_id=20 http://www.sulinet.hu/php/zz/hulladek/rovatok/kukabuvar/ Természet Világa, stb. folyóiratok Cím


Ajánlott óraszám


Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Követelmények

A 13. témakör táblázatos szövege nincs meg sem kéziratban, sem elektronikusan!

Környezeti problémák 3.

Ember a természetben; Életvitel

12. témakör



Tematikus fókusz Az információkezelés fókusza Szakmaismeret Stratégiaalkotás- és megvalósítás


Cím


Ajánlott óraszám




Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés Adatok rendszerezése, adatok közti viszonyok megteremtése, feltételek és viszonyok megteremtése Egyes mezőgazdasági munkák megismerése, földtannal foglalkozó szakmák Terveknek megfelelő haladás, szükség esetén tervmódosítás, elemzés, értékelés

http://www.sulinet.hu/tananyag/97206/on/viz/viz94.htm - karsztosodás http://www.sulinet.hu/tananyag/97206/on/viz/viz93.htm - felszín alatti vizek Természetföldrajzi környezetünk. Mozaik kiadó, Szeged. 2004. Az oldódás kémiája http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=f0db10be-c707-4006-85a5-eda847c82884&v=1&b=1&t=tema http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=f0db10be-c707-4006-85a5-eda847c82884&v=1&b=1&t=tema http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=f0db10be-c707-4006-85a5-eda847c82884&v=1&b=1&t=tema


333

4

1. Magyarország fürdői – az ismert fürdők összegyűjtése saját emlékezetből és más forrásokból, térképi megjelenítés, az elhelyezkedés okainak kiértékelése 2. Az artézi víz – forráselemzés, példák, keresztszelvény-rajzolás 3. Különböző helyzetben felszínre törő források, rétegvizek bemutatása rajzban, maketten, vagy számítógépes animáció által (l. http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ac/0/20721/2, ill. http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ac/0/ 20721/3 ) 4. Karsztosodás, nagy barlangrendszerek, barlangok felfedezése témában élménybeszámolók megjelenítése, eljátszása 5. Barlangi állatok rajzi megjelenítése


Követelmények

Felszín alatti vizek, a karsztosodás

1. Felszín alatt vizek, a karsztosodás 4


334




Tematikus fókusz Kooperáció Empátia

Ritmus 7 Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) Együttműködési készség Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése

Alkotóképesség

Problémamegoldó képesség, improvizációs képesség

Önbemutatás

Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény



1. Meghatározó ismétlődések: bolygók mozgása, évszakok váltakozása, stb. Az élőlények alkalmazkodása a természet ritmusához. Játékok: Az évszakok, napszakok, természeti jelenségek a zenében. Adott zenét adott jelenséghez kell párosítani. A természet hangjainak felismerése, értelmezése, alkotó felhasználása. Játék: a „szférák zenéjének” megalkotása. 2.Az emberi életút ritmusa: értelmezések arról, milyen az ember élete (A szfinx rejtvényétől a keleti filozófiákon keresztül Steinerig). A különböző életkorok, a születés és a halál megjelenítése a művészetekben: bölcsődaltól siratóig. Az emberi életkor szerepe társadalmunkban: nagykorúság, munkavállalási lehetőségek, biztosítás, nyugdíj. A különböző életkorú emberek zenei fogyasztási szokásai, zenei ízlése. Napirendünk; a természet ritmusa és életritmusunk összevetése: a felgyorsult világ és ennek következményei (Világok arca – Baraka). 3. A ritmus megjelenése a képzőművészetben , az építészetben. A zenei ritmusok. Játékok: a zenei ritmusok vizuális megjelenítése, képek, épületegyüttesek, rajzok ritmusát eltapsolni, egyéb módon hallhatóvá tenni. A filmek ritmusa, a filmzene szerepe, hangulatkeltő hatása. 4. Ritmuszene létrehozása. Az évszakok, napszakok, természeti jelenségek a zenében A természet hangjai A különböző életkorok megjelenítése a művészetekben A ritmus megjelenítése a vizuális művészetekben Ritmuszenék

Cím



2+2+2+1


Követelmények

335

1. A világ ritmusa 2. Életünk ritmusa 3. Ritmusok a művészetekben 4. Kreatív zenei rögtönzések


Mozgókép és média, Rajz és vizuális kultúra A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

336




Tematikus fókusz

Kooperáció Empátia

Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése). Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége Ismeretszerzési képességek - tanulási képességek Együttműködési készség Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Problémamegoldó képesség, improvizációs képesség

Önbemutatás

Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény 1. A mozdulatok megjelenítette mozgások bemutatása, eljátszása Mozgásfázisok ábrázolása, egymásra vetítése Képregény készítése 2. A színművek, filmek időkezelése: a sűrítés eszközei Nézzük meg életünk filmjét! Mit vágnánk ki belőle? 3. Mit érzünk időtlennek? Mikor áll meg az idő? Az időtlenség ábrázolása képzőművészeti alkotásokon. Az álomidő: az álom megjelenítése képzőművészeti alkotásokon Gulácsytól Daliig.



3

Alkotóképesség Ajánlott tevékenységek


Mozgás, idő

A termékeny pillanat A mozgás a festményeken Mozgás fotókon, a film előzményei Történetek képeken: templomi festmények, egyéb epikus ábrázolások; képregény Az idő múlása filmen Az időtlenség Cím

Ajánlott óraszám

1. A megdermedt idő 2. A rohanó idő 3. Az elfolyó idő 3


Ének-zene, Mozgókép- és médiaismeret

Követelmények

337


A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

338




Tematikus fókusz

Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése). Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége Ismeretszerzési képességek - tanulási képességek Problémamegoldó képesség, improvizációs képesség

Szakmaismeret

Népi kézműves mesterségek


A helyzetben működő normákhoz való tudatos alkalmazkodás 1. Egy településhez közeli skanzenban, a Néprajzi Múzeumban vagy a kecskeméti Játékmúzeumban, esetleg egy mester műhelyét meglátogatva ismerkedjenek meg valamely népi mesterséggel. A lényeg: teljes mesterség legyen, ki lehessen próbálni a technikát 2. A hagyományos női hobbik: varrás, kötés-horgolás, hímzés. A hobbiművészkedés lehetőségei A hobbi kézimunka, hobbiművészet háttéripara: segédanyagok, kelékek, minták megismerése Valamely tevékenység kipróbálása: üvegfestés, mozaik, gipszöntés vagy egyéb. Lehetőleg valamilyen alkalomhoz köthető legyen, esetleg ajándéktárgy készítése.



4

Alkotóképesség Szerep és normaismeret


Kézművesség

Fazekasság, szűcs vagy szűrszabó, vályogvetés vagy egyéb népi kismesterség A szabadidő eltöltése: a hobbi Cím

Ajánlott óraszám Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

1. Ősi mesterségek 2. Kézműves hobbik 2+2

Követelmények


17. témakör



Megfigyelés, információ azonosítása, értelmezés, elemzés, tolerancia Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység


Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és -átadás

Empátia

Együttműködési készség Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése

Alkotóképesség

Problémamegoldó képesség, alkotásra való beállítódás

Önbemutatás




4

Tematikus fókusz

Kooperáció

339

Tudjuk-e használni?

1. Anyaggyűjtés: egy napunk információi: újságok, tv, rádió, óriásplakátok, net, sms… Elemzés: lényeges és lényegtelen információk, ismétlődések 2. A hatáskeltés eszközei az írott sajtóban, a tévében, a rádióban. Elemzés: Milyen eszközökkel mutatják be ugyanazt a hírt? Mi a különbség a különböző újságok, csatornák előadásmódja között? Miért lehet ez? Játék: egy hír tolmácsolása különböző stílusban, különböző médiumokban A hitelesség kérdése: Mi a KACSA? Miért születik? Mi a következménye, ha kiderül: hamis információt adott valamelyik médium? Mi a rémhír? Mikor, miért, ki gyártja? Milyen következményekkel járhat? Játék: igaz és hamis hírek megkülönböztetése Alkossunk kacsát megadott témában ( a yeti felbukkanása, új fogyasztószer feltalálása, stb.) 3. Egy kis reklámtörténet, a reklámok hatásmechanizmusa. Mi a szerepe a reklámoknak a médiumok fenntartásában? Játék: egy kitalált termék reklámhadjáratának megtervezése: szlogen, plakátok, filmek, stb. Ehhez figyelembe kell venni: kinek is szól a termék, kiknek akarjuk eladni

340

Életpálya-építési kompetenciaterület Ismeretek, tananyagtartalmak

Cím

Modulok (A témakör részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje) Alternatív megoldások (Képességfókusz-váltás)

Milyen információk zúdulnak ránk, minek alapján válogatunk a médiumok között? Mi a hatáskeltés mechanizmusa, hogyan torzulhat az információ, milyen stílusú médiumokban hogyan jelenik meg valami A reklámok hatáskeltő eszközei, kultúrateremtő ereje, a reklám mint a médiumok fenntartója

Ajánlott óraszám

1. Az információ dömpingje 2. A hatás és a hitelesség 3. A reklámok csábításai 1+2+1


Követelmények


18. témakör





Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és -átadás

Empátia

Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Problémamegoldó képesség, alkotásra való beállítódás

Önbemutatás

Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény 1. A szappanoperák népszerűségének lehetséges okai. A szappanoperák típusai, sztereotípiái. Játék: egyegy jelenet elemzése, a szituáció összevetése a valósággal, lehetséges megoldásai 2. Mi a valóságos a valóságshowkban? Kockázatelemzés: milyen konfliktusok alakulhatnak ki? Kik és miért vállalkoznak az ezekben való szereplésre? Játék: elképzelt karrier egy nyertes és egy vesztes számára 3. A szociofotók műfaja, története. A világ, mely megjelenik ezeken a fotókon. A dokumentumfilmek témái, forgatásuk nehézségei Feladat: a lakóhelyhez vagy az iskolához közel dokumentumfilm vagy szocifotó témákat gyűjteni Dokumentumfilm egy napról: mindenki a saját forgatókönyvét készíti el


A csinált valóság konfliktusai és megoldásuk/a valós konfliktusok és megoldásaik A valóságshowk világa és karrierlehetősége A dokumentumfilmek és a szociofotók Cím

Ajánlott óraszám

1. A szappanoperák világa 2. A valóságjátékok 3. A dokumentumok 1+1+2


341


Alkotóképesség Ajánlott tevékenységek


4

Tematikus fókusz

Kooperáció


Éppen úgy, mint az életben…?


Rajz és vizuális kultúra, Dráma és tánc

342



19. témakör



Normakövetés

Fokozott balesetelhárítási szabályok ismerete

Alkalmazkodás

A szélsőséges időjárási és terepviszonyoknak megfelelő felszerelés

Jakabházy László: Téli sportok mindenkinek. Sport, Budapest 1979. Dobozy László: Téli sport 1x1. Sportpropaganda, Budapest 1978. Útmutató és tematika a havas sportok tanításához. OPI, 1982. Cím

Ajánlott óraszám Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek


Terhelhetőség meghatározása fizikai állapot függvényében Szánkó lökése, szánkó húzása, szánkó tolása, szánkózás a lejtőn – kanyarodás és fékezés technikája – ülve és hason fekve. Sífutás – járás, futás és játék síkon. Járás lejtőn fölfele, ellépegetés, egyenes siklás


343

A tél adta lehetőségek kihasználása, miként jelenthetne a tél még nagyobb örömet, hogyan szolgálja a tél az egészségvédelmet. Szánkózás technikája – sík terepen, lejtőn. Sífutás. Állóképesség fejlesztés szabad levegőn, télen Ruházat megfelelő kiválasztása, az egészség megóvásának tudnivalói (meghűlés, megfázás)


Követelmények

5

Önellenőrzés

Stratégiaalkotás-tervezés


Havas sportok

1. Szánkózás 2. Sífutás 2+3 Egészségtan, biológia, fizika A tanuló ismerje meg téli körülmények közötti szabadban űzhető legegyszerűbb sportolási lehetőségeket, tudja, milyen felszerelés szükséges ahhoz, hogy egészségét megóvja a szabadban is.

TARTALOMVÁZLAT, MŰVELTSÉGTERÜLETI KAPCSOLÓDÁSOK ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS 9. ÉVFOLYAM

Témakörök/témakörek


Javasolt óraszám

Modulszám

3

1

6

2

1.


2.


3.

Munkavállalók – munkahelyek

10

3

5.


4

3

6.

Konyhakémia

8

4

7.

Lakóhelyünk természeti értékei

6

3

7.

Halmazállapotok és azok változása

4

2

8.

Az ókori csillagászat nagy alakjainak gondolatmenetei

3

1

9.

Lemeztektonika, vulkanológia

5

1

10.

Az általános légkörzés – a szoláris éghajlati övek kialakulása, módosulásai, szélrendszerek és helyi szelek

4

1

11.

Ausztrália, Óceánia és a Déli-sarkvidék természetföldrajzi képe és emberföldrajza

3

1

345





346


12.

Hang-kép

4

2

13.

A zenei szépség és funkció

3

2

14.

A színek beszéde

3

2

15

Tartalom és forma a vizuális művészetekben

4

3

16.

Testbeszéd

4

3

17.

Tájékozódás ismeretlen terepen verseny keretében

4

1

18.

Nyújtás, és még több…

3

1

19.

Aerobic

3

1

20.

Küzdőjátékok párban és csapatban

2

1

21

Röplabda szabadban

3

1

22.

Önismeret

2

1

23.

Lássuk, miből élünk?!

2

1

24.

Személyes tájékozódás a munka világában

3

1

96

42

Művészetek


Életpálya építési ismeretek Összesen:

1. témakör



Tematikus fókusz

3 Összehasonlítás


Adatgyűjtés Adatok közötti viszony felfedezése Lényegkiemelés



Kooperáció


Munkamegosztás Együttműködés Tervezés és kivitelezés egysége Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása Bemutatók, kiselőadások Szimulációs játékok Tréningek Tervezés és gyakorlati tevékenység


Az étkezés kultúrtörténete A vendéglátás kultúrtörténete Étkezési szokások, társadalmi viszonyok Cím


Ajánlott óraszám





Irodalom Művészettörténet

Követelmények

347



1. Az étkezés és vendéglátás – a múltban és jelenben 3

Aktív kiscsoportos együttműködés Ismertetés, bemutatás Összehasonlító elemzés készítése Gyakorlati tevékenység, „munkatapasztalat”

348




Tematikus fókusz

Szabálykövetés, együttműködés Adatgyűjtés Adatok közötti viszony felfedezése Lényegkiemelés







6


Önismeret



A felelősség kérdése Az erkölcsi kérdések Erkölcs és jog viszonya Cím

Ajánlott óraszám

1. Erkölcs és jog 2. Öreg és fiatal 6


Életvitel és gyakorlati ismeretek Művészetek Osztályfőnöki


Földrajz Irodalom

Követelmények


3. témakör





Együttműködés Adatgyűjtés Adatok közötti viszony felfedezése Lényegkiemelés Munkamegosztás Együttműködés Tervezés és kivitelezés egysége

Tolerancia

A másság elfogadása Összehasonlítás Decentrálás (mások szempontjainak érzékelése) Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása Bemutatók, kiselőadások Szimulációs játékok Tréningek Tervezés és gyakorlati tevékenység


349

10

Kooperáció




Az étkezéshez, vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozások A termelőktől a feldolgozókon át a fogyasztókig Idegenforgalom Gyakorlati projekt Cím

Ajánlott óraszám

1. A vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozások 2. A termelő, a közvetítő és a fogyasztó 3. Karrierek – a sikerek titkai 10

350

Életpálya-építési kompetenciaterület Alternatív megoldások (Képességfókusz-váltás)





Követelmények


4. témakör






Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Önkontroll, önismeret igénye A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Önelemzés igénye Együttműködési készség, munkamegosztás

Az ember szaporodási szervrendszerének felépítése Szexuális betegségek, felismerésük, megelőzésük Fogamzásgátlás Segítő szervezetek Cím

Ajánlott óraszám

1. Az ember szaporodási szervrendszere, csoportok felosztása 2. Szexuális betegségek 3. Fogamzásgátlás 4





Követelmények

351

4

Feladatok ismertetése Szexualitással kapcsolatos információk, betegségek, segélyszervezetek egyéni felkutatása az internet segítségével Az összegyűjtött információk feldolgozása csoportban Az információk bemutatása






352




Megfigyelés, kísérletelemzés




Körülményekhez, partnerekhez Együttműködési készség, munkamegosztás Feladatok ismertetése Konyhai vegyszerek leltárba vétele Konyhai vegyszerek kémiai rendszerezése korábbi ismertek alapján – csoportban Otthonról hozott vegyszerek kémiai tulajdonságainak vizsgálata, kísérlettervezés, kísérletezés, megfigyelés, magyarázat – csoportmunkában Tapasztalatok összegzése, előadása


Elem, molekula, vegyület fogalma Szervetlen és szerves anyagok fogalma Kísérletezési szabályok, eszközök Kémhatás Cím


8

Tematikus fókusz Alkalmazkodás


Konyhakémia

1. Elem, molekula, vegyület 2. Kémhatás 3. Savak, bázisok, sók 4. Szervetlen és szerves anyagok 8




Ember és társadalom Matematika

Követelmények

Aktív csoportos munka Balesetvédelmi szabályok elsajátítása Otthoni vegyszerek tulajdonságainak ismerete

6. témakör



Helyzetelemzés Kooperáció Normakövetés Ajánlott tevékenységek


Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Együttműködési készség, munkamegosztás Normatudatos magatartás: a norma és helyzetismereten alapuló normaválasztás, a helyzetben működő normákhoz való igazodás

Környezet- és természetvédelem fogalma Védett, veszélyeztetett fajok fogalma, jelentősége Környezeti ártalmak Cím

Ajánlott óraszám

1. Lakóhelyünk természeti értékei 2. Természeti értékeink veszélyeztetettsége 3. Megoldási lehetőségek 6


Életvitel és gyakorlati ismeretek, véleményalkotás



Követelmények

353

6

Lakóhelyünk természeti értékeinek felkutatása könyvek, folyóiratok, internet segítségével Helyi természetvédelmi szervezetekkel kapcsolatfelvétel Lehetőség szerint bekapcsolódás aktív környezet-, természetvédelmi tevékenységbe Természeti értékek – környezeti ártalmak térkép elkészítése



Lakóhelyünk természeti értékei


Aktív egyéni és csoportos munka Véleményalkotás

354




Kooperáció

Halmazállapotok és azok változása 4 Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Munkamegosztás, együttműködés

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Ajánlott tevékenységek

Film és animációrészletek megtekintése, a látottak magyarázata csoportos feldolgozásban Az egyes fogalmakhoz, magyarázatokhoz tartozó tudományos leírások párosítása



Gázok, folyadékok és szilárd anyagok halmazszerkezete, tulajdonságaik Forrás, olvadás, fagyás, szublimáció, párolgás fogalma

Ajánlott óraszám

1. Halmazállapotok 2. Halmazállapot-változások 4




Matematika

Követelmények

Aktív csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése Gyakorlati tevékenység

8. témakör



Tematikus fókusz

3 A tervben szereplő célok, utak, eljárások ismerete


Feltételek és viszonyok összefüggése, kíváncsiság, okkeresés igénye, koherencia teremtése, adatkezelés, adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok rendszerezése

Cél,- és feladatismeret

Célmeghatározás, útkeresés


1. A kor csillagászati ismereteinek számbavétele; milyen törvényszerűségek ismerhetők fel az égitestek mozgásában? 2. A legnagyobb ókori kultúrák térképi megjelenítése 3. Szerepvállalások: csillagászként Mezopotámiában, stb. – szerepjáték 4. A naptár kialakulása és a kor csillagászati ismeretei 5. A nagy folyamvölgyi kultúrák és a természetföldrajzi adottságok összefüggéseinek számbavétele, a kor emberének megfigyelései 6. Vallás és természettudomány az ókorban, tudományágak képviselői a megosztott tudóstársadalomban – vita 7. Heliocentrikusok és geocentrikusok vitája az ókori Görögországban 8. Az ókori kultúrák által ismert égitestek modellezése, összehasonlítása a mai világképpel 9. Egy-egy gondolatmenet bemutatása, szemléltetéssel



355

Az ókori csillagászat nagy alakjainak gondolatmenetei


http://csomalin.csoma.elte.hu/~toti/szertar/csillag/a02.htm http://berzsenyi.tvnet.hu/tanszek/szam/HOED/torokor.htm http://dunaujvaros.mcse.hu/Olvasnivalo/okori_csillagaszat.html http://geothink.freeweb.hu/html/egyetem/csill/tori05.html http://www.iqdepo.hu/dimenzio/20/20-09-03.html http://hps.elte.hu/~szegedi/tudtort/ic4d/page_01.htm http://vizsla.origo.hu/static/tudomany/termeszettudomany/ur-_es_foldtudomanyok/csillagaszat/ http://indykfi.atomki.hu/kisfiz/JARDANYB/tort/okor.htm http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/ http://exn.ca/mysticplaces/Stonehenge.cfm Simon Tamás: Csillagászat, természetföldrajz. AKG Kiadó Cím

Ajánlott óraszám

Nagy gondolkodók legnagyobb gondolatai 3

356



Követelmények

Ember és társadalom, Művészetek, Matematika, Életvitel Matematikai, történelmi stb. ismereteinek felhasználásával értse meg a bizonyításokat, lássa át lényegüket, nagyszerűségüket, tudjon azokkal az ismeretekkel operálni, amik akkoriban álltak rendelkezésre, meg tudja nevezni az alapproblémát, és le tudja vezetni a gondolatmenetet; lássa, hol tévedett a tudós; az eljárási módot tudja alkalmazni más, egyszerűbb problémáknál, és nevezzen meg olyan problémákat, amiket meg lehet azon az elven oldani. A probléma megtervezése után a megoldást követően elő tudja adni a megoldás folyamatát.

9. témakör



5

Tematikus fókusz Az információkezelés fókusza Szakmaismeret Szerep és normaismeret




Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés, adatok rendszerezése, viszonyok, okok feltárása, információátadás, koherencia teremtése, elektronikus eszköztár alkalmazása Földtannal kapcsolatos szakmák Önellenőrzés, kooperáció 1. A nagy kőzetlemezek összerakós játék útján való megismerése 2. A vulkáni tevékenység multimediális modellezése, térképi megjelenítése 3. A vulkanizmus típusainak begyakorlása pl. fotósorozat által 4. Kőzettani, lemezmozgásokhoz kapcsolódó, stb. csoportok ismertetése komplex módon, csoportokban 5. Korabeli krónikák, újságcikkek értelmezése, típusok felismerése 6. Fiktív történet írása, azonosítása versenyszerűen, egyénenként vagy csoportokban 7. Vulkánmodellezés pl. papírmodellel, sütőpor, ecet keverékkel, stb. 8. Festmények, grafikák, fotók elemzése régi kitörésekről


357

Lemeztektonika, vulkanológia

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/2het/foldrajz/foldrajz2.html http:// geogr.elte.hu/vulkanologia/ iris.elte.hu/geo/aaa/dep/petrol/KGT_oktatas.html http://www.sulinet.hu/tananyag/97410/on/mkm/abc/fuggelek/cikkek/tektonik.htm http://www.fosszilia.hu/lemeztektonika.htm http://origo.matavnet.hu/tudomany/fold/20030313mount.html http://hawaii.lap.hu/ -linkgyűjtemény http://vulkan.lap.hu/ - linkgyűjtemény http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/marton/lemeztek/lemtek.htm Nemerkényi A.: Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest National Geographic, Élet és Tudomány, Természetbúvár, stb. számai Cím

Ajánlott óraszám

Lemeztektonika, vulkanológia 4

358



követelmények

Ember és társadalom, Művészetek, Ember a természetben Biztos tényanyagismerettel rendelkezzen a lemezmozgások, vulkanizmus- és kőzet alaptípusok világából, tudjon megnyilvánulni, és előadni rendszerezett ismereteit, több oldalról megközelíteni egy jelenséget, értelmezni, párhuzamosságokat felfedezni.

10. témakör



Helyzetelemzés Az információkezelés fókusza Kooperáció


Standardok kezelése, betartása Feltételek és viszonyok összefüggése, információátadás, okkeresés igénye Cél - és feladatismeret, együttműködési készség, csoporttudat, tervkészítés, esetleges tervmódosítás, célok ismertetése, elbeszélő, leíró képességek fejlesztése

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ac/0/16038/1 - passzát szélrendszer http://www.origo.hu/idojaras/20041214afold.html http://www.met.hu/szieszta.phtml?mid=1404&al_men=3 –ált. légkörzés http://www.atmosphere.mpg.de/enid/3hp.html -városi légkörzés http://www.atmosphere.mpg.de/enid/273.html - szélrendszerek http://www.sulinet.hu/tananyag/97410/on/mkm/abc/klima/legkorz.htm http://endredi.freeweb.hu/legkorzes.htm sdt.sulinet.hu Simon Tamás: Természetföldrajz. AKG Kiadó Cím


Ajánlott óraszám




4

1. Földgömb, modellek segítségével besugárzási szögek meghatározása 2. A besugárzás energiájának, a besugárzott terület nagyságának modellezése 3. Coriolis erő, ciklontevékenység tanulmányozása űrfelvételeken keresztül 4. Társasjáték helyi szelek neveivel 5. A szélrendszerek megnyilvánulásai a korabeli krónikákban 6. Időjárás-jelentések egyes részeinek elemzése (TV, újságok) 7. Filmbejátszások értelmezése 8. Kiselőadások szélviharokról, forgószelekről, okok kiemelése – csoportmunka


359

Az általános légkörzés – a szoláris éghajlati övek kialakulása, módosulásai, szélrendszerek és helyi szelek

Általános légkörzés 4


360


Mutassa be a szélrendszerek működését, értse a kialakító tényezőket, a jelenségek okait tudja megnevezni, végigvezetni hatásmechanizmusukat, és előadni csoportban vagy egyénileg. Tudja kiemelni az időjárás-jelentések és a műholdkép hordozta információ lényegét.

11. témakör



Az információkezelés fókusza Stratégia-megvalósítás

3 Szöveges információ esetén: lényegkiemelés, koherenciateremtés, okkeresés igénye, adatgyűjtés, információalkotás és átadás A terveknek megfelelő haladás, szükség esetén tervmódosítás, elemzés, értékelés

Önmeghatározás

Alkalmazkodás, a körülményekhez és/vagy a partnerekhez való igazodás következményeinek ismerete adott helyzetben, a saját és a partner érdekeinek ismerete, saját szükségletek és igények kielégítésének késleltetni tudása

Kooperáció

Cél- és feladatismeret, együttműködési készség, csoporttudat, tervkészítés, esetleges tervmódosítás, célok ismertetése, elbeszélő, leíró képességek fejlesztése

Önbemutatás Ajánlott tevékenységek

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: közlő, elbeszélő, leíró, kapcsolatápoló szövegtípusokban 1. Anyaggyűjtés utáni tablókészítés, PP előadás, pl. a déli félteke vándorló kontinenseiről 2. Nagyrasszok, Ausztrália és Óceánia őslakossága és újkori betelepülői, demográfiai változások a harmadik világban – fiktív családregények megelevenítése szerepjátékkal 3. Az ártézi vízrendszer modellezése terepasztal segítségével 4. Kié az Antarktisz és az óceán? – vita a nemzetközi jog néhány problematikus kérdéséről – konfliktuskezelési gyakorlat 5. A hétköznapok és az ünnepek gasztronómiája Óceániában – a trópusok termesztett növényei – bemutató diasorozat, filmbejátszások segítségével 6. A klímaváltozások elemzése antarktiszi kutatások alapján 7. A munkakeresés nehézségei – mihez kezdenél őslakosként Ausztráliában?

Ismeretek, tananyagtartalmak Modulok (A témakör részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje)

Ausztrália, Óceánia és a Déli-sarkvidék természetföldrajzi képe és emberföldrajza

Ausztrália, Óceánia és a Déli-sarkvidék természetföldrajzi képe és emberföldrajza Cím

Ajánlott óraszám

Ausztrália, Óceánia és a Déli-sarkvidék természetföldrajzi képe és emberföldrajza 3



Követelmények

361


Ember és társadalom, Ember a természetben Legyen képe a terület legnagyobb természetföldrajzi egységeiről, azon belül korábbi ismeretei alapján tudjon jelenségeket felismerni a természet- és a társadalomföldrajz területén, nevezze meg a folyamatokban a tendenciát. Lássa az összefüggéseket a speciális földtörténeti változások és a terület élővilágának kialakulása közt. Tudatosan nézzen szembe a fejlett világ fejlődésének a harmadik világ társadalmára gyakorolt hatásaival, legyen önkritikája saját életvitelével kapcsolatban.

362




Tematikus fókusz Önkifejezés Alkotóképesség Megfigyelés, észlelés



4 Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék Kíváncsiság, önállóság igénye Eddig nem aktivizált belső tartalmak felszínre hozása, kifejezése Problémamegoldó képesség, improvizációs képesség A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése 1. A látvány zenei megjelenítése és a hangok megidézte látvány. Festményekhez zenét választanak, választásukat indokolják. Programzenék hallgatása után a gyerekek megbeszélik, esetleg megjelenítik a felidézett képet. Különböző társadalmi/társasági eseményeket (táncmulatság, esküvő, valamilyen ünnep, stb.) megjelenítő képkehez zenét választanak; választásukat megindokolják. 2. A nyelv zenéje: a versritmus megjelenítése: hexameter, disztichon. Rap-szövegek. Zenemű szövegből: felelgetős, tempóváltás, hangmagasságváltás, kánon. Közös szövegmű alkotása megadott témára (pl.: valamilyen elsajátítandó definíció, évszámok, stb.)



Hang-kép

A látvány zenei megjelenítése és a hangok megidézte látvány A nyelv zenéje Zenei szerkezetek, formák; népzene, programzene Improvizáció Cím

Ajánlott óraszám

1. A látvány és a zene 2. A nyelv és a zene 2+2


Szövegalkotás, társadalomismeret


Irodalom, képzőművészet, történelem

Követelmények

363



364




Tematikus fókusz Megfigyelés, észlelés Szerepismeret

A zenei szépség és funkció 3 Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok elemzése, összefüggések felismerése) Az érzékenység fejlődése A különböző szerepekhez köthető egyéb reprezentáns elemek megismerése


1. Mit érzünk harmonikusnak, mit diszharmonikusnak? Miért? Mire jó a szépség? Az emberi hang szépsége: a beszéd és az énekhang. A beszédhangok jellemzése. Gyakorlat: a beszédhangok jellemzése, felismerése. A „beszélő ember” foglalkozásai: bemondó, színész, rádiós, televíziós újságíró. A zenei harmóniák formái. Játék: harmonikus és diszharmonikus hangzások improvizációja. A művészi kifejezés ereje: a harmónia és a diszharmónia megjelenítése zenei eszközökkel. Feladat: zenehallgatás - a megjelenített tartalom és forma összhangjának felismerése. A slágerek hangzásvilága. 2. A hangok jelző szerepe: szignálok, hangjelek. Szignálok felismerése, jellemzésük: mit fejeznek ki, milyen tartalmat sugallnak? Az egyéni szignálok: testre szabott csengőhangok. Minek alapján választunk? Mit fejeznek ki és mit jelölnek ezek a hangok? Játék: Megszólal a telefon: mit tudunk meg a csengőhangból a tulajdonosról? A zenei jelképek: himnuszok, indulók. Gyakorlat: himnuszok felismerése, azonosítása.


Hangfekvések, összhangzatok. Éneklés, zenehallgatás: népzenei felvételek, magyar és európai zeneirodalmi alkotások, improvizáció. A hangok jelző szerepe: szignálok, hangjelek


Cím Ajánlott óraszám

1. 2.

A hangzás szépsége Hasznos hangok

2+1


Dráma és tánc, Irodalom

Követelmények

365



366




Tematikus fókusz Önismeret, önkifejezés Empátia Megfigyelés, észlelés



3 Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék Kíváncsiság, önállóság igénye A saját érzetek, érzelmek tudatosítása, azok kifejezése az adekvát eszközökkel Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése 1. A színek lélektani hatásai: megnyugtató, zaklató, szomorú, vidám, stb. színek. A színek alkalmazása a mindennapokban: különböző tartalmak jelzéseként, az öltözködésben, a környezet színvilágának kialakításában. Játék: egy tér arányainak, hangulatának megváltoztatása színekkel. Nonfiguratív festmények alapján: milyen hangulatot, érzelmet jelenítenek meg pusztán színekkel? Feladat: érzelmek megjelenítése pusztán színek segítségével. Ezt értelmezik a többiek, majd megbeszélik, valóban azt sikerült-e megjeleníteni, amit az alkotó szeretett volna. 2. A szinesztézia kötői képe. Szinesztéziát tartalmazó szövegek vizuális megjelenítése. Szinesztézia a hétköznapokban: az illatszerek színének, csomagolásának üzenete. Személyek jellemzése szinesztézia segítségével: láthatatlan összefüggések, merész képzettársítások felmutatása.


A színek beszéde

A színek lélektani hatásai: megnyugtató, zaklató, szomorú, vidám, stb. színek A szinesztézia kötői képe Cím

Ajánlott óraszám

1. A színek és az érzelmek 2. A szinesztézia 2+1


Szövegértés-szövegalkotás


Irodalom, ének-zene

Követelmények

367



368




Tematikus fókusz Szerep- és Normaismeret Kooperáció Empátia

Tartalom és forma a vizuális művészetekben 4 Tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége. Ismeretszerzési képességek - tanulási képességek A szerepekhez kapcsolódó normák és az azokhoz köthető egyéb reprezentáns elemek megismerése Együttműködési készség Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése

Alkotóképesség


Önbemutatás



1. Szobrok és festmények elemzése: a megjelenített téma és a megjelenítés módja. Gyakorlat: válasszuk szét: szép dolgokat szépen, csúf témát szépen, csúf témát csúf eszközökkel jelenít meg a művész. Mi hát a szép? A hazug szépség világa: a giccs. A szépségideál megjelenési formái napjainkban. A szépség mint árucikk. A lázadás esztétikája: az ellenkultúrák szépségideáljai (punk, Manson, stb.) Gyakorlat: újságokból válasszuk ki és jellemezzük korunk néhány szépségideál-típusát. Milyen tartalmakat sugallnak ezek az alakok? 2. Városunk, lakóhelyünk, munkahelyünk arculata. Melyek a tudatosan kialakított elemek ezekben és milyen tartalmakat sugallnak? Mitől lesz egy hely barátságos, meghitt, szeretetre méltó vagy éppen rideg, érdektelen, ijesztő? Feladat: különböző festményeken és fotográfiákon megjelenített környezetek (külső és belső terek) értelmezése: mire is szolgál ez a tér, milyen hangulatot kelt, milyen eszközökkel éri ezt el? Játék: Különböző figurákat kell különböző környezeteket ábrázoló képekbe beilleszteni, majd a választást indokolni. A figurák tevékenységét is mutassák be a gyerekek, s mondják el, vajon hogyan is érzik magukat ezek a figurák környezetükben. 3. Használati tárgyaink világa Játék: pakoljuk táskánkat, s nézzük meg, az előkerülő tárgyak közül melyiket tartjuk különösen hasznosnak, melyiket szeretjük, s melyik érdektelen vagy felesleges számunkra. Miért gondoljuk így? Mi mindent jelenít meg egy tárgy? Mit mondhat el a tulajdonosáról? Játék: egy-egy tárgyat vagy annak képét kapják meg a gyerekek, s a tárgy nevében, egyes szám első személyben mutatják be „gazdájukat”. A tárgyak funkcionalitása. Néhány furcsa eszköz megismerése, s ki kell találni, mire is való. A dolgok mértéke maga az ember. És ha az ember másmilyen? Hasznos apróságok: használati tárgyak balkezeseknek, mozgáskorlátozottak tárgyai, a pénzfajták elkülöníthetősége nemlátók számára. A lehető legtöbb dolgot ki kell próbálni: pl. bekötött szemmel fizetni, balkezes konzervnyitót használni jobb és bal kézzel, stb. A formatervezés főbb szempontjai: gazdaságosság, funkcionalitás, szépség. Hogyan érvényesülnek ezek tárgyainkban? Játék: sok-sok tárgy elemzése a fenti szempontok alapján (népviselettől a síruháig, trónszéktől a főnök bőrszékéig, kéregkosártól a szelektív hulladékgyűjtő konténerig).



Szobrok és festmények elemzése: a megjelenített téma és a megjelenítés módja. Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyaink világa; városunk, lakóhelyünk, munkahelyünk arculata

Ajánlott óraszám

1+1+2


Követelmények

369

1. A szépség a képzőművészeti alkotásokban 2. A környezet esztétikája 3. Szépség és hasznosság


Társadalomismeret A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

370




Tematikus fókusz Megfigyelés, észlelés Önkifejezés Empátia



Testbeszéd 4 Információ azonosítása, feldolgozása A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése Az eddig öntudatlan megnyilvánulások tudatosodása, az önkifejezés eszközkészletének gazdagodása Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése 1. Mit lehet leolvasni egy ember látványáról? És ha megmozdul? Testtartása, mozgásának minősége, tempója, rendezettsége, az emberek között való mozgása (távolságtartás, érintés, stb.) mit jeleznek? Helyzetgyakorlatok: 1. Az utcai járókelők megjelenítése: gyerek, öregember, háziasszony, kutyasétáltató, hajléktalan 2. Hogyan mész haza a suliból, ha ötöst kaptál vagy ha egyest? 3. Két ember viszonyát kell kifejezni a testtartással, s a csapatnak értelmeznie kell a viszonyt: hűvös, barátságos, nyomulós-védekezős, stb. Csoportképek beállítása. Csoportjelenetet ábrázoló festmény értelmezése: a szereplők jellemzése, viszonyaik elemzése. A csoportjelenet beállítása egy rendező segítségével, majd a szereplők megszólaltatása akár csak egy-egy mondatra. 2. Az emberek gesztusainak egy része mesterséges jel, más részük önkéntelen. A mesterséges jelekről: Milyen jeleket ismerünk? Miért születtek ezek? Mikor, milyen alkalomból használjuk? Milyen gesztusai vannak a hívásnak, kitárulkozásnak, védekezésnek, fenyegetésnek, alávetettségnek? Játék: Néma jelenetet adnak elő néhányan s a többiek megpróbálják kitalálni, mi történt, kik a szereplők, milyen viszonyban vannak egymással. A jelenet szinkronizálható. 3. Mit fejez ki az arcjáték? Milyen grimaszokat vágunk? Mit jelentenek ezek? Ellentmondanak szavainak vagy alátámasztják azokat? Miért nem szólalunk meg, amikor akarunk? Képek értelmezése: festményeken, fotókon megjelenített arckifejezések értelmezése. Játék: Arcod fejezzen ki lekicsinylést, elismerést, kérdést, csodálkozást, stb. Játék: Maradjon kifejezéstelen, mozdulatlan az arcod, bármi is történik körülötted. Miért jó olvasni a tekintetekből? Miért jó pókerarcúnak vagy nyílt arcúnak lenni? Mit lehet leolvasni egy ember látványáról? És ha megmozdul? Az emberek gesztusainak egy része mesterséges jel, más részük önkéntelen. Mit fejez ki az arcjáték?

Cím



2+1+1


Követelmények

371

1. Mozgás, testtartás 2. Gesztusok 3. Mimika


Magyar nyelv A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

372




Tematikus fókusz

A tájfutás 5 A speciális tájfutó térkép és iránytű használatának ismerete, a tereptárgyak azonosítása, térkép alapján a legrövidebb út kiválasztása, és a tájékozódási pontok sorrendjének leglogikusabb meghatározása. A szervezet felkészítése különleges időjárási és terepviszonyok leküzdésére, speciális állóképesség megszerzése. A szabadban végzett fizikai terhelés által bekövetkezett élettani jelenségek és változások ismerete.

Önellenőrzés Normakövetés

Verseny feltételeinek és szabályainak maradéktalan betartása, a fokozott balesetveszély elhárítása, a természetes környezet állapotának sértetlenül hagyása.

Alkalmazkodás Az időjárási viszonyoknak megfelelő öltözet, az egyedül történő feladatmegoldásra való körültekintő felkészítés Stratégiaalkotás, tervezés

A legrövidebb és legcélravezetőbb megoldás megtalálása a terepviszonyok tekintetbevételével


Fokozó futások irányváltozásokkal, 4 és 8 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, szökdelésekszögdelések, nyújtó, lazító (steretching) gyakorlatok önállóan és társsal, önálló munkával a tanult mozgásanyagok elvégzése, a fokozatosság elve alapján. A fokozatosság elvét szem előtt tartva a futás mennyiségének és tempójának növelése a kívánt teljesítmény eléréséig


Különböző iramú futások terepen, térkép és iránytű használata futás közben


A szabadban történő sporttevékenység élettani hatásai, a kullancscsípés megelőzésének lehetőségei. Tájfutás. Sportkiadó, 1988. Budapest Cím

Ajánlott óraszám

1. A térkép értelmezése és az iránytű használata futás közben a terepen 2. Fizikai felkészülés a tájfutásra 3. Elméleti ismeretek 1+3+1

Cím


Ajánlott óraszám



Követelmények

373


o Bemelegítő streching 2

Ember a természetben (biológia): izomműködés és a keringés kapcsolata A tanuló tanulja meg számára ismeretlen terepen térképpel és iránytűvel történő tájékozódást. Sporttevékenység közben fokozottan vigyázzon és óvja a természetet. Ismerje meg a szabadban (erdőben) történő versenyzés örömét.

374



Nyújtás és még több… a stretching 3

Tematikus fókusz

Az idegrendszer, a keringés és az izmok felkészítése terhelésre, a terhelés utáni regeneráció meggyorsítása


A tanuló életkorának megfelelően ismerje testének anatómiáját, fiziológiáját és működésének határait. Legyen tisztában a két oldalra végzett mozgások szükségszerűségével és a terhelésre való felkészülés fokozatosságának fontosságával.


Önellenőrzés Információkezelés

Egyéni gyakorlatoknál a pontos fegyelmezett végrehajtás, páros gyakorlatoknál a társra való fokozott figyelem és segítség a stretching közben

Alkalmazkodás

A megfelelő körülmények kialakítása gyakorlatok végrehajtásához

Stratégiaalkotás

A test kétoldali átmozgatásának sorrendje egyéni és páros gyakorlatokkal Légzőgyakorlatok, relaxációs gyakorlatok


Dagmar Sternad: Stretching. Cser Kiadó, 2004. Budapest Cím

Ajánlott óraszám Ajánlott tevékenységek

Követelmények

1. Az ellazulás tudománya 2. Egyéni stretching-gyakorlatok 3. Páros stretching-gyakorlatok 1+1+1 A fokozatosság elvét szem előtt tartva a futás mennyiségének és tempójának növelése a kívánt teljesítmény eléréséig


A várható mozgásformának és -terjedelemnek megfelelő gyakorlatok összeállítása

Normakövetés

Ajánlott tevékenységek Modulok (A témakör részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje)

Saját maga által elkészített gyakorlattervek az egyszerűtől a bonyolultig

Ismerjék föl a megfelelő felszerelés és a teljesítmény közötti összefüggéseket Cím Ajánlott óraszám

Futóábécé 3 A tanuló önállóan tudja végrehajtani a gyakorlatokat egyedül és párban

19. témakör



Normakövetés: Kooperáció: Alkalmazkodás: A saját teljesítőképesség becslése:


Ajánlott óraszám Ajánlott tevékenységek

A tanult koreográfia végrehajtása A zene ütemére történő koreográfia pontos végrehajtása A koordinációs és kondicionális képességek valós ismerete, a zene, a koreográfia és az időtartam függvényében

1. Fitnesz-aerobic 2. Alakformáló-aerobic 3. Speciális-aerobic 1+1+1 A futóedzés módszerei


Versenyszintű edzés 3


Követelmények

375

Mozgásformák, lépések zenére történő végrehajtása

Iramjáték és váltakozó intenzitású futás ismételt, időközi és piramisedzés



A mozgás örömét értékmenetes teljesítménnyel megszerezni

Wolfgang Mießner: Aerobic Cím


23

Bemelegítés gimnasztikai gyakorlatokkal

Ismeretek, tananyagtartalmak modulok (A témakör részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje)

Aaerobic


Tánc és dráma A tanuló ismerje meg annak a szükségszerűségét, hogy a versenyszintű edzés csak a fizikailag felkészült és edzett futónak ajánlható. Tudja ellenőrizni pulzusszámát, ismerje meg a versenyedzés fiziológiai következményeit.

376




Tematikus fókusz

A küzdőjátékok olyan képességek kifejlesztését célozzák, mint az erő, a gyors erő, állóképesség, ügyesség, lazaság, küzdőképesség, gyors cselekvés, fájdalomtűrés, akaraterő, teherbíró képesség, önfegyelem, bátorság és az ellenfelek tisztelete A játékok szabályainak megfelelő végrehajtás, a csapatban való szerep megtartása

Normakövetés

Verseny feltételeinek és szabályainak maradéktalan betartása, a fokozott balesetveszély elhárítása

Alkalmazkodás

A feladat végrehajtása során bekövetkezett esetleges kisebb sérülések eltűrése


Versenyfeladat lényegének és a vetélytárs képességének megfelelő stratégia kidolgozása, csapatversenyben a feladatok kiosztása, a fizikai képességeknek megfelelően A törzs izomzatának erősítése, támaszgyakorlatok, hasizom-erősítés. Az alsó végtag erősítése, szökdelések, guggolások



2

Önellenőrzés

Stratégiaalkotás, tervezés


Küzdőjátékok párban és csapatban

Nagy Ernő: Küzdősportok az iskolában. Fővárosi Sport Zsebkönyvek, Budapest. 1999. Cím

Ajánlott óraszám

1. Húzd be, told ki a körből, kakasviadal 2. Kötélhúzás, kötéllabda 1+1


Történelem (az ókori olimpiák), Művészettörténet (a görög-római művészet)

21. témakör



Normakövetés

Technikai elemek pontos alkalmazása a játékhelyzetnek megfelelően

Alkalmazkodás

Az időjárási viszonyoknak megfelelő technikai elem kiválasztása és a taktika hozzáigazítása A talaj és légköri viszonyok figyelembevételével a támadási, védekezési és nyitási variációk kiválasztása Gimnasztika, vágtafutások, szökdelések, labdás bemelegítés


A különböző minőségű talaj, szélviszonyok, napsütés hatása a sportteljesítményre. Garamvölgyi Mátyás: A korszerű röplabdázás. Sportkiadó, 1999. Budapest Cím

Ajánlott óraszám

1. Strandröplabda 2. Parkröplabda 1+2


Követelmények

377

Minimális felszerelés-igényű, az egész testet megmozgató, önkifejezést erősítő labdajáték természetes környezetben Technikai elemek helyes végrehajtása, a taktika alkalmazása



3

Önellenőrzés

Stratégiaalkotás, tervezés


Röplabda a szabadban


Földrajz: az időjárás elemei; Fizika: súrlódások A tanuló a megváltozott körülményeknek megfelelően tudja végrehajtani a technikai elemeket, ennek függvényében válassza ki a megfelelő nyitást.

378


Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Önismeret


Önismeret 2 Egy kis típustan, szakmai, emberi képességek fejlődése, önfejlesztési célok, saját felelősség megfogalmazása, önvizsgálat


Lényegkiemelés

Önmeghatározás

Véleményalkotás, értékelés, érvelés. Személyiség és szerep összhangja, ellentmondása

Együttműködés

Egymás megismerésében, a tájékozódásban


1. Forrásfeldolgozás (előadás és /vagy írott forrás). Személyiségelméletek, személyiségtípusok megismerése, személyek azonosítása. Bejegyzések az Önismereti kártya/lap-ra 2. „Milyen foglalkozáshoz, milyen személyiségtípus előnyös?” értelmezés, megbeszélés, vita. Szituációs játékok szerepkonfliktusra. Változások az „Útlevélben”


Típustanok: Galenus: szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus Kretchmer: piknikus, leptoszom, atlétikus Extrovertált, introvertált Foglalkozásokhoz jobban árnyalt 9 típus (szociábilis, mechanikus, uralkodó, kreatív, alkalmazkodó, segítő, objektív, nem szociábilis, változatosság kedvelő) Johari ablak Cím


Ajánlott óraszám



Követelmények

Önismeret 2

Magyar nyelv és irodalom (véleményalkotás, értékelés); Emberismeret (boldogulás, boldogság, biztonság összefüggése; szerepek, kapcsolatok) Ismerje a főbb személyiségtípusokat és ezek jelentőségét a foglalkozásokban, pályaválasztásban. Próbálja meg a személyiségtípusok ismeretében saját önismeretét tovább erősíteni, gazdagítani. Tegyen kísérletet a környezetében élő személyek személyiségtípusának felismerésére, előnyük, hátrányuk szituációfüggő értékelésére. Ismerjen fel, értelmezzen szerepkonfliktusokat.

23. témakör

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Kooperáció


2 A csoport feladatának végrehajtásában segítőkészség, együttműködési készség

Információszerzés, feldolgozás

Statisztikai kiadványokból, újságokból és/vagy internetről statisztikai adatokból, grafikonokból ismeretek merítése, szabatosan megfogalmazott megállapítások

Gondolkodási módszerek

Jelenségek okainak feltárása, várható következmények megfogalmazása, folyamatok, összefüggések felismerése

Információ-megjelenítés

A feldolgozás során nyert információk közzététele, érthető, esztétikus formában


1-2. Információ feldolgozása: statisztikai adatok csoportokban történő feldolgozása • foglalkozások és keresetek összefüggése, időbeli változása • foglalkozások presztízsrangsora • családok jövedelmi szerkezete (bevételek, kiadások összetétele), jövedelmi különbségek • demográfiai adatok (hosszabb távú változások), ezek jelentősége • foglalkoztatottak, munkanélküliek aránya a nemzetgazdaságban, EU-ban A feldolgozás eredményének közzététele (tabló/ cikk/ beszámoló) ábrák, táblák, diagrammok, szövegek alkotása


Foglalkoztatás, a háztartás költségvetése, bevétel szerkezete (munkajövedelmek, tőkejövedelmek, társadalmi juttatások, egyéb jövedelmek), kiadások összetétele, kereset, bér, korfa, csökkenő népesség, foglalkoztatottság szerkezete, munkanélküliség Statisztikai táblák, ábrák, diagrammok Cím


Ajánlott óraszám



379

Lássuk, miből élünk?!


1. Lássuk, miből élünk? 2

Ember és társadalom (ismeretek merítése statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagrammokból); Társadalmi, állampolgári, gazdasági ismeretek (háztartások bevételei, jövedelemszerzési módok); Földünk és környezetünk (népesség- statisztika, gazdaság – társadalom – környezet – életminőség összefüggése, statisztikai adatok, tematikus térképek); Számítástechnika (diagrammok, grafikonok készítése), Háztartástan (költségvetés készítés); Pályaorientáció (foglalkozási viszonyok, munkaerő-piaci helyzet, munkanélkülieket segítő helyek)

380

Életpálya-építési kompetenciaterület követelmények

A csoportmunka keretei között a kapott feladat értelmezése, információk feldolgozása és közzététele. Az információk feldolgozásával értse meg az egyes munkafajták, foglalkozási csoportok társadalmi hasznosságát, végzettség iránti igényét, ennek kifejeződését a keresetben. Legyen képes a munkavégzés egyéni, családi, társadalmi, nemzetgazdasági jelentőségét, összefüggését megmagyarázni. Ismerje fel a demográfiai, földrajzi-természeti összefüggéseket a munkaerőpiaccal. Legyen képes időbeli változásokban ok-okozati összefüggéseket felismerni, jelenségségeket komplexen megközelíteni, magyarázni. Tudja különböző szempontok szerint értékelni a diákmunkákat.

24. témakör



Iinformációkezelés Kommunikációs készség

3 Információs források gyűjtése, információk értelmezése, feldolgozása Tájékozódáshoz szóbeli, írásbeli kérdések feltevése, saját álláspont, helyzet bemutatása, képviselete. Megfelelő stílus megválasztása. Hivatalos nyelvhasználat

Önismeret, önmeghatározás

A követelményekhez igazodva saját kompetenciáinak, tudásának ismerete, mérlegelése

Helyzetelemzés – stratégiaalkotás

Körülmények és saját helyzet viszonyának értelmezése és értékelése alapján saját célok meghatározása.

Alkalmazkodásönérvényesítés

Körülményekhez, partnerekhez igazodás közben saját érdek rugalmas képviselete. Kudarctűrés


1. Diákmunka - ötlet és tapasztalatbörze: hol, mit és mennyiért lehet dolgozni (személyes beszámolók, élmények, tapasztalatok, források gyűjtése) 2. Tájékozódás álláslehetőségekről újságokból, hirdetésekből, internetről, személyes kapcsolatokból, egyéb lehetőségek. Álláshirdetések elemzése, szakmai tudás, képességek, elvárások, a munkavégzés körülményeinek, feltételeinek megismerése. Telefonos/személyes tájékozódás. Szituációs játékok, szerepek (tájékozódás, munkaadói, munkavállalói szerep, eltérő szempontok, érdekek). Ismerkedés az önéletrajz formájával, a kísérő levéllel, munkaszerződéssel.


Diákmunka, álláshirdetés, munkaviszony, munkaszerződés, munkafeltételek, jogok, kötelességek. Önéletrajz és fő részei. Kísérőlevél. Hivatalos stílus


381

Személyes tájékozódás a munka világában



1. Diákmunka 2. Álláshirdetések, álláskeresés 1+2

382



Követelmények

Magyar nyelv és irodalom (szövegalkotás hivatalos stílusban, kommunikációs készség helyzetnek megfelelő stílusban: munkahely, munkaszerződés); Élő idegen nyelv (nyári munka, munkavállalási szokások, megélhetés); Ember és társadalom (helyzetek több szempontú megközelítése, érdekek eltérése); Társadalmi, állampolgári, gazdasági ismeretek (a munka világa, munkaviszony, munkavállaló, munkaszerződés, vállalkozások sikeressége); Emberismeret (közösség és társadalom, erkölcsi normák a szakmában); Természetismeret (munka és egészség, munka és természet összefüggése); Pályaorientáció (álláshirdetések formái, álláskeresés folyamata, elvárások a munkavállalókkal szemben) Ismerjen információforrásokat munkalehetőségek megismerésére (lakókörnyezetben és távolabb). Tudja értelmezni, értékelni az álláshirdetések szövegét. Legyen képes tájékozódni meghirdetett állásokról (saját szempontok, kérdések megfogalmazása, személyes tájékozódás). A feldolgozott információk alapján alakítson ki stratégiát. Kísérelje meg a stratégia végrehajtást. Szűrje le a tapasztalatokat.




Javasolt óraszám

Modulszám

3

1

6

2

1.


2.


3.


6

2

4.


4

3

5.

Atomenergia

6

5

6.

Fényjelenségek

4

4

7.

Fosszilis energiaforrások

6

4

8.

Génetika

6

6

9.

Jurassic Park

3

2

10.

Fehérjék

4

3

11.

A DNS-szerkezete

4

3

12.

Regionális gondolkodás bemutatása Magyarország egy régiója példáján

5

1

13.

Magyarország természeti földrajzának áttekintése

4

2

14.

A világ vallásföldrajza

3

1

15.

Világgazdasági tendenciák

3

1

383





384


16.

A kultusz tárgya: a zene

2

2

17.

A gyógyító zene

2

1

18.

Az alkalmazott zene

3

3

19.

A tárgyak világa

4

3

20.

Környezetünk

3

2

21.

Ez volnék én?

2

1

22.

Emberi történetek

2

1

23.

Edzés gépeken

5

3

24.

Aerobic edzésprogramok

5

1

25.

Krosszfutás

5

1

26

Életpálya-építési ismeretek 1

3

1

27.

Életpálya-építési ismeretek 2

4

1

107

60

Művészetek


Életpálya-építési ismeretek Összesen:

1. témakör



Tematikus fókusz

3 Összehasonlítás





Kooperáció


Munkamegosztás Együttműködés Tervezés és kivitelezés egysége Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása Bemutatók, kiselőadások Szimulációs játékok Tréningek Tervezés és gyakorlati tevékenység


A szabadidő fogalma – ma múltban és a jelenben A szabadidő és a szórakozás összehasonlító kultúrtörténete Időmérleg vizsgálat Cím


Ajánlott óraszám






Követelmények

385



Szabadidő és szórakozás 3


386




Tematikus fókusz

6 Szabálykövetés, együttműködés




A másság elfogadása Összehasonlítás

Önismeret Ajánlott tevékenységek

A jogrendszer szerkezete A jogágak sajátosságai – esettanulmányok A munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei A szerződés Cím





Társadalmi normák - társadalmi szerepek

Ajánlott óraszám

1. Jogi alapismeretek 2. A munkavállalók jogai és kötelezettségei 6




Földrajz Irodalom

Követelmények


3. témakör





Tolerancia

A másság elfogadása Összehasonlítás Decentrálás (mások szempontjainak érzékelése) Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása Bemutatók, kiselőadások Szimulációs játékok Tréningek Tervezés és gyakorlati tevékenység A művészi pálya A sportolók világa Életutak

Cím



Kooperáció


Ajánlott óraszám

1. Művészek és sportolók az elüzletiesedő világban 2. Sikeres pályamódosítások 6





Követelmények

387

6

Tematikus fókusz






388





Információkezelés Kooperáció Ajánlott tevékenységek


4 Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Önkontroll, önismeret igénye A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Önelemzés igénye Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és átadás Együttműködési készség, munkamegosztás Feladatok ismertetése Szexualitással kapcsolatos információk, betegségek, segélyszervezetek egyéni felkutatása az internet segítségével Az összegyűjtött információk feldolgozása csoportban Az információk bemutatása Filmvetítés, filmelemzés


Szexuális betegségek, felismerésük, megelőzésük Családtervezés Homoszexualitás AIDS Cím



Ajánlott óraszám

1. Szexuális betegségek 2. Családtervezés 3. Homoszexualitás 4





Követelmények


5. témakör



Atomenergia 6

Tematikus fókusz

Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés)


Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, rendszerezés Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és átadás

Alkalmazkodás Stratégiaalkotás, megvalósítás Kooperáció Ajánlott tevékenységek

Cím



Atomok felépítése A radioaktivitás felfedezésének története Energia Maghasadás Atomenergia Magfúzió Atombomba

Ajánlott óraszám

389

Célmeghatározás, útkeresés, a terv megvalósítása

Feladatok ismertetése Csoportalkotás Filmvetítés, filmelemzés Kutatómunka Vita




1. Atomok felépítése, radioaktív bomlás 2. Energiaválság 3. Atomenergia 4. Atombalesetek 5. Kiút? 6

390



Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitel


Ember és társadalom Matematika Földünk és környezetünk

Követelmények

Aktív csoportos munka Önálló véleményalkotás

6. témakör



Helyzetelemzés Kooperáció Alkalmazkodás Információkezelés


Cím

A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Együttműködési készség, munkamegosztás Körülményekhez, partnerekhez Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, rendszerezés

1. Fény tulajdonságai 2. Fényvisszaverődés törvénye 3. A síktükör képalkotása 4. Fényvisszaverődés domború és homorú tükörről 4


Életvitel és gyakorlati ismeretek: véleményalkotás Technika és életvitel



Követelmények

391


Fény tulajdonságai Fényvisszaverődés törvénye A síktükör képalkotása Fényvisszaverődés domború és homorú tükörről


4

Csoportfelosztás Kísérlettervezés Kísérletezés Kísérletelemzés



Fényjelenségek


Aktív egyéni és csoportos munka Véleményalkotás

392




Kooperáció

Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Munkamegosztás, együttműködés A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye

Alkalmazkodás

Körülményekhez, partnerekhez Filmvetítés Filmelemzés Információgyűjtés Információfeldolgozás kiscsoportban Publikáció


Telített szénhidrogének Kőolaj, földgáz Ásványi szenek Cím


6

Helyzetelemzés



Fosszilis energiaforrások

1. Telített szénhidrogének 2. Ásványi szenek 3. Fosszilis energiaforrások 4. Energiaválság 6




Földünk és környezetünk Ember és társadalom

Követelmények

Aktív egyéni és csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése Publikáció készítése

8. témakör



Tematikus fókusz Kooperáció Helyzetelemzés Stratégiaalkotás, megvalósítás Alkalmazkodás


Cím


Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Munkamegosztás, együttműködés A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Célmeghatározás, útkeresés, a terv megvalósítása Körülményekhez, partnerekhez

Gének Klónozás Génsebészet

Ajánlott óraszám

393

6

Feladatok felosztása, csoportalakítás Filmvetítés Filmelemzés Információgyűjtés Információfeldolgozás kiscsoportban Prezentáció



Génetika

1. DNS felépítése 2. A gének 3. Öröklődés 4. Klónozás 5. Génsebészet 6. Génetika 6

394



Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitel;


Földünk és környezetünk Egészségtan Ember és társadalom

Követelmények

Aktív egyéni és csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése Prezentáció készítése

9. témakör



Helyzetelemzés Információfeldolgozás



Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Helyzetértékelés igénye Információazonosítás

Dinoszauruszok Génmanipuláció, klónozás Cím

Ajánlott óraszám

1. Jurassic Park – filmvetítés 2. Beszélgetés 3


Technika és életvitel



Követelmények

395

3

Filmvetítés Filmelemzés Beszélgetés


Jurassic Park


Aktív egyéni felszólalások, véleményalkotás

396




Kooperáció

Megfigyelés, információkezelés Munkamegosztás, együttműködés A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye

Alkalmazkodás

Körülményekhez, partnerekhez Feladatok felosztása, csoportalakítás Tudományos szöveg feldolgozása Újságcikkek elemzése, értékelése Kísérletek elvégzése Kísérletek elemzése Elméleti és gyakorlati tevékenységek összegzése



4

Helyzetelemzés


Fehérjék Fehérjék szerkezete Fehérjék biológiai jelentősége Fehérjék kémiai tulajdonságai, kimutatásuk Cím


Fehérjék

Ajánlott óraszám

1. Fehérjék tulajdonságai 2. Fehérjék jelentősége 3. Kísérletek fehérjékkel 4





Követelmények

Aktív egyéni és csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése

11 témakör



Információkezelés, modellalkotás

Kooperáció


Információazonosítás Alkalmazkodás Ajánlott tevékenységek

Adtok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése Körülményekhez, partnerekhez

DNS-szerkezete DNS-t felépítő molekulák Watson és Crick munkássága Nukleotis, foszforsav, szerves bázis, szénhidrát Cím

Ajánlott óraszám

1. A DNS-szerkezetének leírása 2. A DNS építőkövei – nukleotidok 3. DNS-modell 4


Technika és életvitel;



Követelmények

397

A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye

A DNS-szerkezetéről szóló korabeli írás értelmezése Életrajzok készítése DNS-modell készítése



4

Tematikus fókusz Helyzetelemzés


A DNS-szerkezete


Aktív egyéni és csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése Modellkészítés

398




Tematikus fókusz Az információkezelés fókusza Szakmaismeret Önbemutatás


Regionális gondolkodás bemutatása Magyarország egy régiója példáján 5 Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés Önállóság igénye, okkeresés igénye, tapasztalatgyűjtés, viszonyok elemzése, koherenciateremtés Képzett és képzetlen munkaerői sajátosságok, oktatási intézménytípusok, a mezőgazdaság, idegenforgalom, stb. helyi jellegzetességei, húzó és hanyatló iparágak szakmái, stb. Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény, önbemutatás céljainak ismerete, saját pozíció ismerete 1. Az adott régió földtörténeti, természeti földrajzi bemutatása 2. A régió elhelyezése fejlettségi, társadalmi, gazdasági földrajzi környezetben Magyarországon és az Európai Unión belül – grafikonok, táblázatok elemzése 3. Idegenforgalmi prospektus, reklámfilm készítése a régió két, alapvetően eltérő területéről, különböző célcsoportoknak 4. Anyaggyűjtés a régióról kiadott tematika alapján térképelemzés, történeti áttekintés 5. Hogyan használnád ki a határon túli kapcsolatokat a fejlesztés érdekében? – ötletbörze


1. Az adott régió tájképe, hazai és határon túli kapcsolatai, vízrajza 2. Természeti erőforrásaihttp://www.resz.hu/magyar/index.html http://www.vendegvaro.hu/vv-main.php?comm=regio http://www.eu2004.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=34 http://www.fsz.bme.hu/hungary/q_city_h.html http://www.borregio.hu/ http://europa.eu.int/documents/cor/index_hu.htm Bora-Nemerkényi: Magyarország földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. http://www.mtaki.hu/kisebbsegi_hirek_magyar/szlo_regiok_050117.html.html Cím


Ajánlott óraszám



A regionális gondolkodás 5

Ember és társadalom, Művészetek, Ember a természetben

Követelmények

399


Ismerje Magyarország természeti földrajzát, gazdaságának főbb jellemzőit, régióit és területi eltéréseit egyaránt. Vegye észre a gazdaságot, társadalmat behálózó új, határokon átívelő vonásait, az átalakuló Európa és benne Magyarország gazdasági, társadalmi tendenciáit. Ismereteit több irányba tudja kötni, képes legyen új összefüggések észrevételére ugyanúgy, mint önálló kutatómunkára. Lássa térben és időben az adott régió legfontosabb változásait természeti kincseiben, gazdaságában, társadalmában, történelmében, azok földrajzi hátterével, tudjon felvetni problémákat, és esetleg megoldási javaslatokat.

400




Az információkezelés fókusza Önbemutatás

Magyarország természeti földrajzának áttekintése 5 Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés Adatok rendszerezése, koherenciateremtés

adatok

közti

viszonyok

megteremtése,

elemzése,

információátadás,

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: közlő, elbeszélő, leíró szövegtípusokban, önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény, adott helyzetben saját pozíció ismerete


1. Térképi elhelyezés közösen, nagytájak és nagy városok megkeresése az atlasz segítségével határainkon innen és túl 2. Kontinensvándorlás áttekintése, nagyszerkezeti vázlat elemzése 3. Hazánk határainak jellemzői, természetföldrajzi sajátosságai, következményei – gyűjtőmunka 4. Tisia-elmélet – kiselőadás 5. A múlt és a jelen hazai nyersanyagainak elhelyezése földtörténeti táblázatban, lelőhelyük feltüntetésével. Produktum: táblázat és tabló 6. Időjárási és légszennyezettségi napló készítése csoportokban, egy héten keresztül vezetve 7. Kiselőadások és beszélgetés a Tisza-szabályozásokról és a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről


Magyarország elhelyezkedése, Kárpát-medencén belüli viszonyai, az elhelyezkedés természeti földrajzi következményei http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok09.htm Bora-Nemerkényi: Magyarország földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Cím


Ajánlott óraszám

1. Magyarország helye a világban földtörténete és ásványkincsei 2. Magyarország éghajlata, vízrajza, talajai és nagytájai 2+3


Követelmények

Ember és társadalom, Ember a természetben

14. témakör


3

Tematikus fókusz

Adatkezelés: adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok megteremtése és/vagy elemzése, információalkotás és átadás


Cél, hogy a tanulók megismerkedjenek a csoportban végzett munka sajátosságaival, a munkamegosztás lehetőségeivel, a munkavégző csoportban létrejövő szerepekkel és gyakorolják ezeket


Szakmaismeret Önbemutatás Ajánlott tevékenységek


alternatív megoldások (Képességfókusz-váltás)



Normák ismerete, saját pozíció ismerete, önbemutatás, leíró szövegek ismerete Diákok kérdőívvel, internettel, számítógéppel segített csoportmunkája Alapvető vallási fogalmak tisztázása beszélgetés, előadás formájában 3. Az előforduló helyneveket megkerestetni, megkeresni az atlaszban

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ac/0/18508/1 http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ac/0/17825/1 http://www.bbc.co.uk/worldservice/people/features/world_religions/index.shtml http://wri.leaderu.com/ http://geogr.elte.hu/RTT-2hu/RTT-2hu.htm http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ac/0/19387/1 Hunyadi L.: A világ vallásföldrajza. Végeken Kiadó, Bp. 1993.Beresztóczy Miklós: Egyházföldrajz. Ecclesia Kiadó, Bp., 1961. http://www.vallasforum.hu/vallasok.php

modulok (A témakör részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje)

követelmények

Szociológiával, teológiával kapcsolatos szakmák áttekintő ismerete 1. 2.


401

A világ vallásföldrajza

Vallásföldrajz 3

Ember és társadalom, Művészetek

402



Cím

Világgazdasági tendenciák

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám

2

Stratégiaalkotás, kezelés

Célmeghatározás, útkeresés, az utak közötti választás és a haladás módjának meghatározása, tevékenységek tartalmának tervezése, a tevékenységek ütemezése


Adatkezelés: adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok megteremtése és/vagy elemzése, információalkotás és átadás

Szakmaismeret Ajánlott tevékenységek

1. Grafikonok összehasonlítása csoportokban, országcsoportonkénti vagy ágazati megosztásban 2. Gazdaságföldrajzi térképek értelmezése egyénenként 3. Parlamenti felszólalások, programbeszédek megfogalmazása, előadása csoportokban, különböző országokat, időszakokat jellemezve 4. Vita globalizáció-regionalizáció témakörben


http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ai/0/12992/1 http://www.mfb.hu/index.php?pageid=73 http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ac/0/11988/4 http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/pa/0/3787/a.html http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/ac/0/5021/15het_foldrajz_foci15.html http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ac/0/12775/4 Cím


Ajánlott óraszám



Követelmények

A termelés, kereskedelem, közgazdaságtan szakmáinak áttekintő ismerete

A világgazdaság tendenciái 2

Életvitel, Ember és társadalom

16. témakör



Megfigyelés, információazonosítás, értelmezés, elemzés, tolerancia Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység


Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és átadás

Empátia


Alkotóképesség


Önbemutatás



Sztárcsináló játék: a csoportok kitalált személyt vagy valakit maguk közül emelnek sztárrá: kitalálják karrierjét, reklámját, relikviáit, életformáját, stb. Bemutatják egymásnak alkotásukat



2

Tematikus fókusz

Kooperáció

Sztárok a zene világában: a komolyzene, a jazz és a popzene csillagai A sztárkultusz története Mozarttól napjainkig A sztárok életének veszélyei, fény- és árnyoldalai A sztárcsinálás marketingje; a Megasztár-jelenség A szubkultúrák és a zene Cím


A kultusz tárgya: a zene

Ajánlott óraszám

1. Sztárcsinálás 2. A rajongás kellékei 1+1


követelmények

403



404




Megfigyelés, észlelés Önkifejezés Empátia


A gyógyító zene 2 Információ azonosítása, feldolgozás A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése Az eddig öntudatlan megnyilvánulások tudatosodása, az önkifejezés eszközkészletének gazdagodása Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Egyéni és közös mozgás zenére, közös zenélés, a zene keltette érzések megbeszélése


A zene gyógyító ereje a különböző kultúrák szerint Napjaink zeneterápiás törekvései Cím


Ajánlott óraszám



A zeneterápia 2

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Követelmények


18. témakör



Megfigyelés, információazonosítás, értelmezés, elemzés, tolerancia Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység



Empátia

Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Problémamegoldó képesség, alkotásra való beállítódás

Önbemutatás



Hivatásos zenész, hangtechnikus, a zenéhez kapcsolódó egyéb szakmák Megfelelő alkalmakra zenét kell választani az egyik csoportnak, míg a másiknak ki kell találnia az alkalmat Az alkalmazás terei: filmjelenetek zene nélkül és megfelelő aláfestő zenével Néhány egyszerű hangtechnikai trükk kipróbálása: karaoke, örömzene, stb.


A zene mint alkalmazott művészet A technika nyújtotta lehetőségek a hangzásban Cím

Ajánlott óraszám

1. Alkalmi zenék, aláfestő zenék 2. A filmzene 3. A hobbizene 1+1+1


Követelmények

405


Alkotóképesség Szakmaismeret


3

Tematikus fókusz

Kooperáció


Az alkalmazott zene


Történelem A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

406




Alkotóképesség Megfigyelés, észlelés Ajánlott tevékenységek


4 Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék Kíváncsiság, önállóság igénye; közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége Problémamegoldó képesség A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése 1. Hangszerek, konyhai eszközök, bútorok, gyerekszállító alkalmatosságok csoportba rendezése stílus alapján Különböző tárgyak kipróbálása: pl. evés pálcikával vagy evőeszköz nélkül, vagy csigatészta, derelye készítése stb. 2. Megadott funkcióra tárgy készítése a meglévő anyagokból: pl. evőeszköz vagy ülőalkalmatosság (jellegzetes nomád tábori feladat) 3. Használati tárgy tervezése megadott szempontok alapján. A terv bemutatása


Különböző kultúrkörök azonos célra készült tárgyainak összehasonlítása A tárgyak tervezésének szempontjai, folyamata Ergonómia Cím


A tárgyak világa

Ajánlott óraszám

1. Mire való? 2. Hogyan készül? 3. Miért épp ilyen? 1+1+2


Követelmények

Történelem, Társadalomismeret A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

20. témakör



Alkotóképesség Megfigyelés, észlelés Szakmaismeret Ajánlott tevékenységek


Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék Kíváncsiság, önállóság igénye Problémamegoldó képesség, választás, alkotásra való beállítódás Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége Több szakma, foglalkozás megismerése a téma szempontjából

A munkahelyek kialakításának szempontjai: technológia, minőség, munkavédelem Sokféle munkahely megismerése (különböző tevékenységek, terek, idők) Munkahelyi veszélyek Cím

Ajánlott óraszám

1. Ahol dolgozunk 2. Ahol dolgozni szeretnénk 2+1


ÍKövetelmények

407

3

1. A munka és a hozzá tartozó munkahely párosítása. Azonos munkák végzésének körülményei régen és ma; ugyanaz a munka a világ különböző részein. Az olcsó termelés lehetséges okai. Jelenlegi munkahelyünk (iskola, osztályterem) elemzése. 2. A saját munkahely berendezése a lehető legtöbb szempont figyelembevételével: milyen munkát végzünk, milyen körülményekre vágyunk.



Környezetünk


Történelem A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

408





Ez volnék én? 2 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek Együttműködési készség Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése

Alkotóképesség


Önbemutatás

Önismeret, önértékelés, önszabályozás. Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény


Ön- és társismereti játékok: ezek előkészítik a történet megalkotását Szerepjátékok, szerepcserék, jellemző tulajdonságokat meghatározó játékok, stb.


Önismeret, együttműködés Cím


Ajánlott óraszám



Önismeret 2



22. témakör




2 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek Együttműködési készség Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése

Alkotóképesség


Önbemutatás

Önismeret, önértékelés, önszabályozás. Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény

Szerep és normaismeret

Munkaerőpiaci ismeretek


Közösen kitalált történet megrendezése, szereposztása, eljátszása: két csoport dolgozik külön-külön, majd a két történetet „kicserélik” a csoportot, s mindegyik a másikét folytatja: XY friss szakképesítésével munkát keres; XY 10 év múlva


Munkaerőpiaci ismeretek: a kelendő munkaerő szükséges képességei, az első interjúk sémája, a tudatos életpálya tervezése Cím


Ajánlott óraszám



Követelmények

409

Emberi történetek


A mi történetünk 2

Irodalom A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

410




Edzés gépeken 5 A szervezet felkészítése az edzésre, sérülések elkerülése, élettani alapok, a szervezet önálló felkészítése terhelésre Felszerelés kiválasztásának fontossága: a megfelelő sportfelszerelés a sérülések megelőzésében és az egészség megóvásában Élettani alapok, a fejlődő csontozat és vázrendszer megóvása. Az erősítőgépek és szabadsúlyok használatának technikája – a gerincoszlop és izületek sérüléseinek elkerülése

Önellenőrzés

A gyakorlatok erősségi fokának, és a fokozatosságnak helyes megválasztása

Normakövetés

A tanár által elmondott, elvárt, vagy a közösen megállapított szabályok, biztonsági szabályok betartása

Alkalmazkodás

Az edzőtermek házirendjének és a gépek használata szabályainak megtartása

Stratégiaalkotás, -tervezés

A saját edzettség növelésének tervezése tanári segítséggel és felügyelettel


Gimnasztika, stretching, köredzés. Állóképességi edzés – kerékpár, futópad, ellipszis járó, evezőgép. Erőedzés, edzés egy és kétkaros súlyzókkal, edzés csigásgépeken


A csont- és izomrendszer terhelhetőségének életkori sajátosságai, a szabadsúlyok és gépek helyes használata Wolfgang Miessner: Edzés gépeken. Cser Kiadó, Budapest, 2004. Joe Weider: A testépítés bibliája. Sport. 1990. Cím


Ajánlott óraszám

1. Bemelegítés 2. Állóképességi edzés 3. Erőedzés 1+2+2


Követelmények

Biológia, Fizika, Kémia A tanuló ismerje meg a bemelegítés fontosságát, a sérülések elkerülésének jelentőségét, önálló munkával tudja magát felkészíteni a terhelésre, és ellenőrzés nélkül végezze el azt. Legyen képes az edzőtermi gépek helyes használatára, tudjon saját edzéstervet készíteni, ismerje a fokozatosság elvét, a helytelen végrehajtásból létrejövő sérülések megelőzését, saját fizikai állapotát.

24. témakör



Normakövetés

A zene ütemére megfelelő koreográfia megtervezése, elkészítése

Alkalmazkodás

A koreográfia végrehajtásának betartása szabadban és teremben egyaránt.

Stratégiaalkotás

Gyakorlatok erősségi fokának fokozatos tervezése Gimnasztika, stretching Wolfgang Mieſner: Aerobic. Cser Kiadó, 2005. Budapest Szécsényiné: RSG. Mozgás, Szépség, Harmónia. Medicina Sport, Budapest, 1986.

Cím


Ajánlott óraszám




Az egész test megmozgatása zenére, különböző fázisok összeállítása, a rendszeres testmozgás iránti igény fenntartása, mozdulatok összhangban a zenével A zene tempójának és koreográfiájának megtartása


411

5

Önellenőrzés


Követelmények

Aerobic edzésprogramok

1. Aerobic edzésprogramok 5x1

Ének-zene, Tánc és dráma A tanuló legyen képes legalább 10 perces koreográfia megtervezésére és végrehajtására, saját maga által választott zenére

412

Korrektornak:




Tematikus fókusz

Krosszfutás 5

A megszerzett általános állóképesség olyan speciális képességgé fejlesztése, amely képes megbirkózni a versenyszerű terheléssel

Normakövetés

Az edzés mennyiségének optimális meghatározása

Alkalmazkodás

A monotonitás tűrésének fejlesztése, a jelentkező holtpontok leküzdése

A saját teljesítőképesség becslése Ajánlott tevékenységek

A 26. és a 27. témakör táblázatos szövege nincs meg sem kéziratban, sem elektronikusan! Kérem pótolják!

A fizikai állapotnak megfelelő edzésmennyiség és intenzitás helyes meghatározása Egyenletes futás, váltakozó futás, fartlek, stretching


A futóedzés módszerei Aleš Tvrzník-Libor Soumar: Futás. Cser Kiadó, Budapest, 2003. Arday László-Farmosi István: Adatok a 9-18 éves iskolás fiúk és lányok motorikus teljesítményének tanulmányozásához. OTSH Sportfőosztály, Budapest. 1994. Cím


Ajánlott óraszám



1. Krosszfutás 5x1

Földrajz, Biológia, Fizika, Kémia


11. ÉVFOLYAM

Témakörök/témakörek


Javasolt óraszám

Modulszám

9

3

12

4

1.


2.


3.


12

3

4.

Szövettani vizsgálatok

4

3

5.

Az emberi szervezet

4

3

6.

A stressz és a szív- és érrendszeri betegségek

4

3

7.

Elsősegélynyújtás

5

5

8.

Gázok tulajdonságai

3

3

9.

Szilárd testek szerkezete

3

3

10.

Halmazállapot-változások

4

3

11.

A dinamika alaptörvényei

3

3

413




414


12.

A valóság megjelenítése

13.

A művész és a műve

14.

Az alkotó ember

15.

A befogadó

16.

Vízi táborozás – vízitúra

17.

Életpálya-építési ismeretek

4

3

3

3

2

1

2

1


15

4


27

9

116

58

Művészetek

Összesen:

1. témakör



Tematikus fókusz

9 Összehasonlítás, lényegkiemelés




A másság elfogadása Decentrálás (mások szempontjainak érzékelése)

Kooperáció





Szimulációs játékokra épülő készségfejlesztő program Világképek, vallás, filozófia A tradicionális és modern világ összehasonlítása Cím


Ajánlott óraszám

1. Együttélés, együttműködés – készségfejlesztő modul 2. Világképek, gondolkodásmódok 3. Tradicionális és modern világ 9





Követelmények

415




416




Tematikus fókusz

Társadalmi normák - társadalmi szerepek 12 Szabálykövetés, együttműködés





Önismeret

Önreflexió Normaismeret




Társadalmi rétegződés és iskolaválasztás összefüggése Tudás és rang (hatalom?) A pályaorientáció alapvető kérdései Tréningek


Cím

Ajánlott óraszám

1. Társadalmi státuszok és foglalkozások 2. Pályaorientáció 3. Gyakorlatok, tréningek 12




Földrajz Irodalom

Követelmények

417



418





Lényegkiemelés Adatgyűjtés Adatok közötti viszony felfedezése Lényegkiemelés Munkamegosztás Együttműködés Tervezés és kivitelezés egysége

Tolerancia




12

Kooperáció




Az állami foglalkoztatás jellege A közalkalmazottak munkája A mobilitás fogalma és mai gyakorlata Hátrányos helyzet a munkaerőpiacon Cím

Ajánlott óraszám

1. A közalkalmazottak helyzete és munkája 2. A társadalmi mobilitás 3. Hátrányos helyzetből indulva 12





Követelmények

419



420




Alkalmazkodás

Megfigyelés A körülményekhez Információazonosítás, feldolgozás




Az önkontroll igénye Feladatok ismertetése; Metszetkészítés egyénileg; Rajz, jegyzőkönyv elkészítése;



4

Információkezelés Önellenőrzés

Növényi szövetek; Állati szövetek; Cím


Szövettani vizsgálatok

Ajánlott óraszám

1. Növényi szövetek 2. Állati szövetek 3. Metszetkészítés 4


Követelmények

Technika és életvitel Önálló produkció készítése Aktív egyéni munka Látottak, hallottak rögzítése

5. témakör



Az emberi szervezet 4

Tematikus fókusz



Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, rendszerezés Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és átadás

Alkalmazkodás Stratégiaalkotás, megvalósítás Kooperáció Ajánlott tevékenységek



Az ember tápcsatornája Az emésztőszervrendszer felépítése, működése Az immunrendszer felépítése, működése Cím

Ajánlott óraszám

1. Filmvetítés 2. Az emésztőszervrendszer 3. Az immunrendszer 4





Követelmények

421


Feladatok ismertetése Ozmózis Jones – filmvetítés, filmelemzés Csoportos munka Beszélgetés, ellenőrzés





Aktív csoportos munka Önálló véleményalkotás Látottak, hallottak rögzítése

422




Információfeldolgozás, információazonosítás A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye

Alkalmazkodás

Körülményekhez


Kíváncsiság, okkeresés igénye


Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, rendszerezés Témakörök megjelölése Források megjelölése Önálló kutatómunka Összegzés



2

Helyzetelemzés


A stressz fogalma, a stressz jelensége A keringési rendszer felépítése A keringési rendszer betegségei Megelőzés, stresszmentes életmód; Cím


A stressz és a szív- és érrendszeri betegségek

Ajánlott óraszám

1. Mi a stressz? 2. Milyen következményei vannak? 3. Lehet-e stresszmentesen élni? 2


Életvitel és gyakorlati ismeretek, véleményalkotás



Követelmények

Aktív egyéni munka Véleményalkotás

7. témakör






Helyzetelemzés Önkifejezés Alkalmazkodás Ajánlott tevékenységek

A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Eddig nem aktivizált belső tartalmak felszínre hozása, kifejezése Körülményekhez, partnerekhez

Segélynyújtás Keringési és légzőrendszer ellátása Mérgezések Égési és fagyási sérülések Cím


Munkamegosztás, együttműködés Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség

Szituációs feladatok Ellátási gyakorlatok Egyéni és csoportos feladatok


Ajánlott óraszám

1. Veszély felismerése 2. Életfunkciók vizsgálata 3. Keringés és légzés biztosítása 4. Vérzések, törések 5. Mérgezések 6. Égési és fagyási sérülések 6




Egészségtan Ember és társadalom

Követelmények

423

6

Tematikus fókusz Kooperáció


Elsősegélynyújtás



424




Kooperáció Stratégiaalkotás, megvalósítás Alkalmazkodás



4 Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Munkamegosztás, együttműködés Célmeghatározás, útkeresés, a terv megvalósítása Körülményekhez, partnerekhez Feladatok felosztása, csoportalakítás Számítógépes szimulációk, interaktív feladatok elvégzése Értékelés, következtetés


A gázok jellemzői, diffúzió, rendezett és rendezetlen mozgás Az ideális gáz kinetikai modellje Gázok állapotjelzői, térfogat, hőmérséklet, nyomás Cím


Gázok tulajdonságai

Ajánlott óraszám Kapcsolódó kereszttantervi modulok

1. A gázok jellemzői, számítógépes modellezés 2. Ideális gáz kinetikai modellje 3. Gáztörvények 4 Technika és életvitel



9. témakör



Helyzetelemzés

3 Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Helyzetértékelés igénye

Megfigyelés

Megfigyelés, észlelés

Információfeldolgozás

Információazonosítás


Kísérlettervezés Kutatómunka Számítógépes modellezés


Szilárd, fizikailag szilárd, kémiailag szilárd Kristályrácsok Atom-, molekula-, fém-, ionrács Rácspont Rácshibák Cím


Szilárd testek szerkezete


1. Szilárd testek tulajdonságai 2. Kristályrácsok 3. Az egyes rácstípusok tulajdonságai 3 Technika és életvitel


425


Aktív egyéni és csoportos munka Kísérletelemzés Látottak, hallottak rögzítése, alkalmazása a hétköznapokban

426




Kooperáció Információkezelés Alkalmazkodás



4 Megfigyelés, információkezelés Munkamegosztás, együttműködés Tapasztalatgyűjtés, adatok rendszerezése Körülményekhez, partnerekhez Csoportok felosztása Kísérlettervezés Kísérletezés, tapasztalat, magyarázat


Az egyes halmazállapotok A halmazállapot-változások megnevezése Forrás-, olvadás-, fagyás-, szublimációs-, kondenzációs pont Cím


Halmazállapot-változások


1. Halmazállapotok 2. Halmazállapot-változások 3. Halmazállapot-változások vizsgálata 4 Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitel



11. témakör



Kooperáció Információkezelés Információazonosítás Alkalmazkodás

3 Információkezelés, megfigyelés Munkamegosztás, együttműködés Tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése Adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése Körülményekhez, partnerekhez


Egyéni és csoportos feldolgozás Számítógépes szemléltetés Modell-, kísérlettervezés


Mozgásállapot megmaradása Newton és Galilei munkássága Inerciarendszerek Mozgásállapot megváltozása Lendületváltozás Cím


Ajánlott óraszám

1. Mozgásállapot megmaradása 2. Mozgásállapot megváltozása 3. Kísérletelemzés 3





Követelmények

427

A dinamika alaptörvényei


Aktív egyéni és csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése Kísérlet-, modelltervezés

428








A filmekben megjelenő szakmák (orvos, űrhajós, katasztófa-elhárító, stb.) egy-egy metszetének megismerése Filmfelvételek összevetése, elemzése


Felvételek katasztrófákról és katasztrófafilmek összevetése Tudományos-ismeretterjesztő filmek és sci-fik összevetése A helytállás emlékei, hősei (Pompeitől a nagy dunai árvízig) Orvosi, tudományos teljesítmények dokumentumai (űrséta, szervátültetés, stb.) Cím


4

Tematikus fókusz

Szakmaismeret


A valóság megjelenítése

1. A sajtófotók művészi és dokumentatív ereje 2. A dokumentumfilmek és a fikciók 3. Rendkívüli emberi teljesítmények és akcióhősök 1+1+2


Követelmények

Irodalom, Rajz- és vizuális kultúra, Történelem, Természettudományok A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

13. témakör


3

Tematikus fókusz





Empátia Szakmaismeret Szerep és normaismeret

Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése A vizuális művészetekhez köthető szakmák egy-két szempontú áttekintése A művészszerephez kötődő viselkedési formák


1.A művész szerepe, társadalmi státusza a különböző kultúrákban műalkotásokban és dokumentumok tükrében A művészlét mítoszai: bohémság, szegénység, betegség (Bohémélet) A művészlét valósága: „polgári” foglalkozás, rendszeres munka (pl.: Arany János) Sikeres és sikertelen világnagyságok (Dali, Rippl-Rónai és Mogdiliani, Csontváry) 2. Árverési katalógusok elemzése: mi tetszik, mi elismert, mi mennyit ér? 3. Kik és hogyan támogattak művészeket? Szövegek elemzése


Képzőművészet: a művészeti galériák, gyűjtők, aukciók; a magán- és állami mecenatúra régen és ma (a Mediciektől Ludwigig) Film: szponzorok, forgalmazók Irodalom: kiadók, terjesztők Cím



1. A művészi létforma mítoszai és valósága 2. A műtárgy, műalkotás mint árucikk 3. A mecénás, szponzor, gyűjtő 1+1+1


429

A művész és a műve


Történelem, Irodalom, Rajz

430



14. témakör



Önkifejezés Alkotóképesség Megfigyelés, észlelés Ajánlott tevékenységek


Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék Kíváncsiság, önállóság igénye Eddig nem aktivizált belső tartalmak felszínre hozása, kifejezése Problémamegoldó képesség, improvizációs képesség A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése

Kreativitás, friss nézőpont, új összefüggések felfedezése Az ihlet és a szisztematikus munka kapcsolata Munkamódszerek, alkotói titkok és trükkök Cím

Ajánlott óraszám

Az alkotó 2


Követelmények

431

2

Alkotói módszerek bemutatása művészek önvallomásain keresztül Művek alapján kitalálható az alkotói módszer: gesztusművészeti alkotás és alaposan kidolgozott tömegjelenet összevetése Néhány alkotói módszer kipróbálása: az automatikus írás (a szürrealista kiáltvány alapján), a groteszk (Örkény alapján), a „friss élmény” (Erdély Miklós alapján)



Az alkotó ember


Irodalom, Történelem, Technikatörténet, Ének-zene, Rajz A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

432




A befogadó 2 Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék Kíváncsiság, önállóság igénye

Önbemutatás


Alkotóképesség



A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése


Az alkotók műveik értelmezéséről Műelemzési játékok: egy mű több értelmezési lehetősége, egy tárgy vagy szöveg „műalkotássá avatása” elemző értelmezés segítségével


A műalkotások többféle értelmezései lehetősége, a befogadó előismeretei és erőfeszítése, a konzumkultúra és a giccs – miért is jó nekünk? Cím


Ajánlott óraszám

A befogadó értelmezési lehetőségei 2


Követelmények

Irodalom, Ének-zene, Média és film, Rajz, Történelem A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

Korrektornak:

16. témakör



Normakövetés

A meghatározott feladatok pontos végrehajtása

Alkalmazkodás

Tekintettel a társak különböző fizikai állapotára, a hajóban való feladatok ésszerű elosztása A megteendő táv tervezése az egyéni tulajdonságok függvényében, felkészülés a hirtelen fellépő időjárás-változásokra, a pihenés idejének és mennyiségének meghatározása Állóképesség-fejlesztő futások, súlyzós edzések


Dr. Andics László: Az elsősegélynyújtás ábécéje. Medicina Kiadó. Budapest, 1990. Cím

Ajánlott óraszám

1. Elmélet 2. Elsősegélynyújtás 3. Vízre szállás-kikötés 4. Evezés 2 + 2 + 2 +3x3


Követelmények

433

A természetben űzhető sportok közül az egyik legsokoldalúbb képzést biztosító az evezés, és egyben a legtöbb veszélyforrást is jelenti. Ezért a felkészítésben kiemelt cél és feladat a biztonságra való törekvés. Ennek keretében a fizikai terhelésen és az általános fejlesztésen túl kiemelt szerepet kapnak az elméleti tudnivalók, valamint a baleset-megelőzési és elsősegélynyújtó gyakorlatok. Az elsajátított, biztos tudás birtokában olyan közösségi élményeket kapnak, amelyek kihatással lesznek egész életükre. Megismerik a szabad természet értékeit, ezáltal fontosabb lesz számukra a környezet- és a természetvédelem. Vízi-KRESZ, elsősegélynyújtó ábécé



15

Önellenőrzés



Vízi táborozás – vízitúra

A 17. témakör táblázatos szövege nincs meg sem kéziratban, sem elektronikusan! Kérem pótolják!


Földrajz, Biológia, Egészségtan A tanuló ismerje meg a biztonságos víziközlekedés szabályait, tanulja meg a hajóban való mozgást, az evezés és a kormányzás technikáját




Javasolt óraszám

Modulszám

9

2

10

2

1.


2.


3.


9

3

4.

Komplex újraélesztés

4

3

5.

Globális problémák

5

5

6.

Állatkerti séta

4

3

7.

A média társadalmi szerepe

3

3

8.

Tabló

6

1

9.

Sítábor – sítúra


13

4

10.


Pályaválasztás, továbbtanulás

26

12

89

38



Művészetek

Összesen:

435


436




Összehasonlítás Lényegkiemelés, adatgyűjtés


A sokféleség, a másság értelmezése és elfogadása


Együttműködési készség, munkamegosztás Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása Bemutatók, kiselőadások Szimulációs játékok Tréningek Tervezés és gyakorlati tevékenység



6

Az információkezelés fókusza Kooperáció

Bevezetésképpen direkt készségfejlesztő gyakorlatok és játékok (összehasonlítás, lényegkiemelés, együttműködési játékok) A divat társadalomtörténete Az öltözködéshez kapcsolódó társadalmi tevékenységek Az öltözködéssel kapcsolatos tervezői és kivitelezői munka Cím



Ajánlott óraszám

1. Együttélés – együttműködés – közvetlen készségfejlesztő modul: 3 óra 2. A ruha teszi az embert: az öltözködés társadalomtörténete: 3 óra 6




Irodalom, Művészettörténet

Követelmények


2. témakör




A másság elfogadása Összehasonlítás Decentrálás (mások szempontjainak érzékelése) Önreflexió Normaismeret Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása Bemutatók, kiselőadások Szimulációs játékok


A társadalmi szabályok fogalma és tartalma Hagyományok és szokások kultúrtörténete A szocializáció fogalma és tartalma A szerep fogalma és tartalma Szereptípusok Gyermekek és felnőtt szerepek a múltban Cím

Ajánlott óraszám

1. Társadalmi szokások – társadalmi beilleszkedés 2. Gyerek és felnőtt szerepek a múltban és jelenben 8




Földrajz Irodalom

Követelmények

437

Szabálykövetés, együttműködés Adatok közötti viszony felfedezése Lényegkiemelés



8


Önismeret


Társadalmi normák - társadalmi szerepek


Aktív kiscsoportos együttműködés Ismertetés, bemutatás Összehasonlító elemzés készítése

438





Lényegkiemelés, az összefüggések felismerése Adatgyűjtés Adatok közötti viszony felfedezése Munkamegosztás Együttműködés Tervezés és kivitelezés egysége

Tolerancia




9

Kooperáció


A munkamegosztás fogalma és tartalmi A munkamegosztás történelmi formái Munkaeszközök, szakmák, munkahelyek Vállalkozói típusok Cím



Ajánlott óraszám

1. A társadalmi munkamegosztás történeti állomásai 2. Az öltözködéssel kapcsolatos eszközök, szakmák, munkahelyek 3. Vállalkozók a múltban és jelenben 9





Követelmények


4. témakör






Helyzetelemzés Önkifejezés Alkalmazkodás Ajánlott tevékenységek

A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Eddig nem aktivizált belső tartalmak felszínre hozása, kifejezése Körülményekhez, partnerekhez

A komplex újraélesztés elméleti alapjai; Életfunkciók vizsgálata; Komplex újraélesztés; Cím

Ajánlott óraszám

1. Az újraélesztés elméleti és gyakorlati alapjai 2. Életfunkciók vizsgálata 3. Gyakorlat 4





Követelmények

439

Munkamegosztás, együttműködés Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség

Szituációs feladatok Ellátási gyakorlatok Egyéni és csoportos feladatok



4



Komplex újraélesztés



440








Információfeldolgozás, információazonosítás Munkamegosztás, együttműködés Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség

Helyzetelemzés

A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye

Alkalmazkodás



Feladatok felosztása Célok ismertetése Csoportmunka Előadás készítés Bemutató


Földünk légköre, légköri jelenségek Ózonpajzs, üvegházhatás Légszennyező gázok Savas esők Kórokozók Cím


5

Tematikus fókusz

Kooperáció


Globális problémák

1. Globális felmelegedés 2. Ózonpajzs vékonyodása 3. Savas esők 4. Túlnépesedés 5. Járványok 5





Követelmények

441


Aktív egyéni és csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése Bemutató készítése

442







Helyzetelemzés Empátia Alkalmazkodás Ajánlott tevékenységek

Munkamegosztás, együttműködés A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Körülményekhez, partnerekhez Feladatlapok segítségével élőlények és embertársaink megfigyelése Egyéni és csoportos munka Megbeszélés



4


Az állatok viselkedése, a magatartása Öröklött és tanult viselkedések Reflexek Cím


Állatkerti séta

Ajánlott óraszám

1. Etológiai alapismeretek 2. Öröklött és tanult viselkedések különböző állatcsoportoknál 3. Humánetológia 4





Követelmények


7. témakör



A média társadalmi szerepe 3

Tematikus fókusz






Alkotóképesség


Önbemutatás


Ajánlott tevékenységek Ismeretek, tananyagtartalmak

Cím


1. A hírek felépítése, különböző médiumokban különböző megjelenési formái Feladat: Hogyan lehet megjeleníteni egy hírt különböző médiumokban? A hírek fontosságának és valóságtartalmának ellenőrzési lehetőségei Feladat: Mi a nap híre? Miért? Honnan tudjuk? 2. A média szerepe a politikában: a politikus mint médiasztár Elemzés: egy-egy ismert politikus „arculatának” (külsejének, beszédstílusának, viselkedésének) elemzése A média felelőssége: pl. a „gyűlöletbeszéd” kapcsán 3.A fogyasztás kényszere, a reklám szerepe Az arc óriásplakát-kiállítás anyagának elemzése: milyen reklámeszközöket használ fel milyen mondanivalók kifejezésére? Mi lehet a pályázat sikerének kulcsa?

Ajánlott óraszám

1+1+1


Követelmények

443

1. A hírek, amelyeket fogyasztunk 2. A médiapolitizálás 3. A reklám


Magyar nyelv, Rajz és vizuális kultúra

444




Tabló 6

Tematikus fókusz




Stratégiaalkotás, megvalósítás Kooperáció Empátia Alkotóképesség Önismeret Önbemutatás

Célmeghatározás, útkeresés, a terv megvalósítása Együttműködési készség Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Problémamegoldó képesség, alkotásra való beállítódás Önismeret, önértékelés, önszabályozás Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény


1. A csoport egy bemutatkozó anyagot készít önmagáról. Papíralapú- vagy elektronikus formában mutat be dokumentumokat magáról. Ebből az alkalomból készített vagy régebbi fotókat, rajzokat, filmfelvételeket is felhasználhatnak ehhez. Az elkészült anyagnak átgondoltnak, esztétikailag megtervezettnek kell lennie. Ez lehet egy rendhagyó érettségi tabló is. 2. Rövid jelenetet/jeleneteket adnak elő eddigi közös életükről vagy elképzelt jövőjükről. Bemutatják tehetségüket, vágyaikat, megjelenítik félelmeiket. Az előadást egységes keretbe kell foglalniuk. Ez az előadás (továbbfejlesztve) megjelenhet aztán akár a ballagáson, akár a szalagavatón.


A projekt elkészítéséhez minden, iskolában tanult és azon kívül szerzett ismeretüket, tapasztalataikat mozgósítják Cím


Ajánlott óraszám



Követelmények

Ezek vagyunk – ezek leszünk 6

Rajz és vizuális kultúra, Dráma és tánc, Ének-zene, Mozgókép és médiaismeret

Korrektornak:

9. témakör



Tematikus fókusz

13

A szervezet felkészítése téli körülmények közötti sportolásra. A síelés megszerettetése, a téli természet megszerettetése. Megváltozott körülmények közötti, egész testet megmozgató mozgásforma elemeinek elsajátítása. A félelem legyőzésének megtanulása, a szabadidő eltöltésének télen lehetséges formájának igénnyé fejlesztése. A téli balesetek megelőzése. A megfelelő terep kiválasztása, a sípályán való közlekedés, viselkedés szabályainak megismerése mint közösségformáló hatás. Tervező-, szervezőmunka alapjainak ismerete.

Önellenőrzés

A megfelelő felszerelés kiválasztása

Normakövetés

A tanár által elmondott, elvárt vagy a közösen megállapított szabályok, biztonsági szabályok betartása

Alkalmazkodás

A megváltozott időjárási körülményekhez és a csoport többi tagjához való idomulás


A sípályán töltendő idő és tervezett feladat összhangba hozása, tekintettel a különböző tudásszintű tanulókra


Hagyományos gimnasztika, nyújtó-lazító gyakorlatok, szökdelések, futások irányváltoztatással. Lépegetések, fordulatok helyben, lépegetés hegymenetben, fordulatok lejtőn, állóhelyben. Siklás, hóekesiklás, hóekeívelés csak lábforgatással, siklás ellépegetéssel, hóekefékezés, hóprizma, párhuzamos lécvezetés, ugrások


Téli időjárás hatása a szervezetre – téli körülmények közötti edzések élettani hatásai. Sérülések, fagyások megelőzése, illetve azok ellátása, a síelés technikájának alapjai. Kovács T.: Síoktatás, sítáborozás. OM Testnevelési és Sport Önálló Osztálya, 1978. Dobozy L.-Kovács T.: Sítanfolyamok kézikönyve. Sportpropaganda, Bp., 1977. Cím



1. Elmélet 2. Elsősegélynyújtás 3. Sígimnasztika gyakorlása 4. Síelés terepen 1+1 +1+5x2 óra


445

Sítábor – sítúra

A 10. témakör táblázatos szövege nincs meg sem kéziratban, sem elektronikusan! Kérem pótolják!


Biológia, Földrajz, Fizika

Követelmények

A tanuló ismerje meg a bemelegítés fontosságát, a sérülések elkerülésének jelentőségét, önálló munkával tudja magát felkészíteni a terhelésre, és ellenőrzés nélkül végezze el azt. Sajátítsa el a síelés alapfokú technikáit, ismerje a sípályán való mozgás szabályait, és szerezzen jártasságot az elsősegélynyújtásban.

1. ÉVFOLYAM

1. Témakör

1.

ÖN- ÉS TÁRSISMERET

Modulok


Javasolt óraszám

1. Téma

Ismerkedünk magunkkal, egymással

10 óra

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: Melyek a saját tulajdonságaim? Miben vagyok másokhoz hasonló? Miben különbözöm másoktól? A tartalom kulcselemei Kommunikációt folytassanak a tanulók olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése.

2

Ki vagy te?

2.

Milyen vagyok?

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Információ: az információk átadásának egyszerű módjai, az érzékelés mint információszerzés

2

3.

Milyen vagy?

Művészetek−Vizuális nevelés Kommunikációs képességek Az emberi gesztusok értelmezése Művészetek−Dráma A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása Egyensúly-, ritmus-, és térérzékelés. Színek, hangok, formák, anyagok érzékelése, felismerése. Egyszerű mozgások és tartáshelyzetek utánzása, tükrözése. Állatmozgások és -hangok utánzása. Memória- és koncentrációfejlesztő játékok: mondókák, kiszámolók, találós kérdések, mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok

2

Testnevelés és sport Kúszások, mászások, statikus jellegű egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes mozgások A tanultak beillesztése egyszerű testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe

2

4.

49

Mit tudok?


50 5.

Életpálya-építési kompetenciaterület Milyenek vagyunk?

2. téma

1.

Ezek vagyunk mi

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. Melyek a saját tulajdonságaim? Miben vagyok másokhoz hasonló? Miben különbözöm másoktól? Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes? Milyen szeretnék lenni? Miért van szükség szabályokra?

2

Figyelek magamra, figyelek másokra

6 óra

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: Melyek a saját tulajdonságaim? Miben vagyok másokhoz hasonló? Miben különbözöm másoktól? Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes? Milyen szeretnék lenni? Miért van szükség szabályokra? A tartalom kulcselemei Kommunikációt folytassanak a tanulók olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése.

2

2.

Figyelünk egymásra

Testnevelés és sport Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok. A tanultak beillesztése egyszerű testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe.

3

3.

Én, te mi

Életvitel és gyakorlati ismeretek A tevékenység és eredményének értékelése Ismeret, megismerés: az egyéni különbségek felismerése az igények megfogalmazásakor

1

Összesen

16 óra

2. Témakör

1.

2.

3.

Modulok


Javasolt óraszám

1. Téma

Iskolakezdés

5 óra

Ember és társadalom Kritikai gondolkodás A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából A tartalom kulcselemei Ismerjék meg a tanulók az iskolai élet legfontosabb szabályait, és megvitassák azok szerepét, jelentőségét.

3

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Vizuális jelek, jelképek alkotó használata

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés. Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben

1

Az iskola hagyományai

3 óra

Ember és társadalom A tartalom kulcselemei Ismerkedjenek néhány helyi hagyománnyal, néhány történettel a lakóhely múltjából, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeivel.

2

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Tájékozódás a lakóhelyen és környékén Alkotóképességek Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmazása

1

Iskolakezdés 1.

Iskolakezdés 2.

Iskolakezdés 3.

2. Téma

1.

2.

51

ÉLJÜK AZ ÉLETET! − MINDENNAPJAINK

Az iskola hagyományai 1.

Az iskola hagyományai 2.


52

Életpálya-építési kompetenciaterület 3. Téma

A játék − Népi gyermekjátékok

15 óra

1.

Kis utcában süt a nap

Testnevelés és sport Egyszerű koreografált játékok, gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekdalokra koreografált mozgássorok

3

2.

Egyszer egy időben


4

3.

Tavaszvárás


4

4.

Most viszik, most viszik Uborkáné lányát


4.

Összesen

23 óra

3. Témakör

1.

2.

3.A

3.B

53

A TERMÉSZET: A MI VILÁGUNK − NÉPSZOKÁSOK

Modulok


Javasolt óraszám

1. téma

Karácsony

4 óra

Ember és társadalom Térben-időben való tájékozódás Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása A tartalom kulcselemei Ismerjék meg a tanulók az iskolai élet legfontosabb szabályait, és vitassák azok szerepét, jelentőségét.

1

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése

1

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése. Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is. Felkészítés az ünnepekre a hangszert tanuló diákok bevonásával is

1

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is. Felkészítés az ünnepekre a hangszert tanuló diákok bevonásával is

1

A karácsonyi ismeretek rendszerezése

Karácsonyi előkészületek

Gyere be, karácsony!

Ó, gyönyörű szép, titokzatos éj!


54

Életpálya-építési kompetenciaterület 2. téma

1.

2.

3.

A farsanggal kapcsolatos ismeretek rendszerezése

Találd ki, hogy ki vagyok!

Itt a farsang, áll a bál!

3. téma

1.

Tapsiék meglepetése

Farsang

3 óra

Ember és társadalom Térben-időben való tájékozódás Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása A tartalom kulcselemei Ismerjék meg a tanulók az iskolai élet legfontosabb szabályait, és vitassák azok szerepét, jelentőségét.

1

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése.

1

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is Felkészítés az ünnepekre a hangszert tanuló diákok bevonásával is

1

Húsvét

3 óra

Ember és társadalom Térben-időben való tájékozódás Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása A tartalom kulcselemei Ismerjék meg a tanulók az iskolai élet legfontosabb szabályait, és vitassák azok szerepét, jelentőségét.

1

2.

3.

Húsvéti meglepetések készítése

Ma van húsvét napja


1

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is. Felkészítés az ünnepekre a hangszert tanuló diákok bevonásával is

1

Összesen

55


10 óra

56

Életpálya-építési kompetenciaterület 4. Témakör

1.

2.

3.

4.

A TERMÉSZET: A MI VILÁGUNK − HELYEM A TERMÉSZETBEN

Modulok


Javasolt óraszám

1. téma

Állattartás, állatgondozás

8 óra

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés A természeti és a technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel Tájékozódás az élő és élettelen természetről Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az eredmények rögzítése

4

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere: az ember, a technika és a természeti környezet kapcsolatának megérzése, a tevékenység felfedezése konkrét példákban

1

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Vizuális jelek, jelképek alkotó használata Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése

1

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után

1


1

Látogatóban a háziállatoknál

Ismerem, megalkotom!

„Falusi hangverseny”

Levél a farmról

2. téma

1.

2.

3.

57

Mi terem a kertben?

Ültetünk, megfigyelünk

Gyümölcsöstál, zöldségestál


Növénytermesztés, növényápolás

8 óra

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel Tájékozódás az élő és élettelen természetről Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az eredmények rögzítése

2,5


1


1


1

58 4.

5.

Életpálya-építési kompetenciaterület A kerti növények − Összefoglalás

Salátakészítés

3. téma

1.

2.

A háziállatok haszna

Melyik boltban mi kapható?


1,5


1

Az állatok és növények haszna

4 óra


1


1

3.

4.

A kerti növények haszna

Tegyük szebbé környezetünket!

4. téma

1.

2.

59

Ősz

Ősz−Tél


Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel Tájékozódás az élő és élettelen természetről Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az eredmények rögzítése

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek Konstruálás, kivitelezés Munkavégzési és tanulási szokások. Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás. Elővigyázatosság az anyagalakításban. A munkahely rendje, tisztasága

1

Az évszakok szerepe az ember életében

9 óra

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Vizuális jelek, jelképek alkotó használata. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése

1

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés A természeti és a technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel Tájékozódás az élő és élettelen természetről Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az eredmények rögzítése

1

60 3.

4.

5.

6.

7.

Életpálya-építési kompetenciaterület Szép, forgó esztendő 1.

Tél

Tavasz

Tavasz−Nyár

Szép, forgó esztendő 1.

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után Zenehallgatás Az életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása

1


1


1

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel Tájékozódás az élő és élettelen természetről Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az eredmények rögzítése

1

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után Zenehallgatás Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása

1

8.

9.

Nyár

Öltözködés


1

Életvitel és gyakorlati ismeretek Tervezés. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek, a terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. A választott anyag, szerkezet, eljárás helyességének megérzése, megítélése. A terv előfordulása a közvetlen és a munkakörnyezetben

1

Összesen

61


29 óra

62

Életpálya-építési kompetenciaterület 5. Témakör Modulok

1.

2.

Táplálkozzunk egészségesen!

A balesetek megelőzése

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ember egészsége: törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben. Konstruálás, kivitelezés Szervezőkészség: a munkafolyamat irányított, majd önálló szervezése. A biztonság élménye a munkaszervezésben Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás: gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. Jó testtartás. Elővigyázatosság az anyagalakításban. A munkahely rendje, tisztasága

1

Összesen

3

6. Témakör

1.

FOGLALKOZÁSOK − NÉPI MESTERSÉGEK

Modulok


Javasolt óraszám

1. téma

Ismerkedés a népi életformával

9 óra

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A tartalom kulcselemei Ismerkedjenek meg a tanulók néhány magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi népszokással, a hagyományos mesterségekkel.

5

Ismerkedés a népi életformával 1.

2.


Ember a természetben Rendszer: a szó használata nélkül konkrét rendszerek konkrét elemzése (Miből áll? Milyen kapcsolatokban vannak az elemek? Hogyan működik? Mi történik a rendszerrel? stb.)

2

3.


Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után

2

Nemezelés

4 óra

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyagok a technikában és a hétköznapi életben: használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerűbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek Problémafelismerés A technikai probléma megfogalmazása: Technikai problémák és szakmák bemutatása Tervezés A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek, a terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. A választott anyag, szerkezet, eljárás helyességének megérzése, megítélése. A terv előfordulása a közvetlen és a munkakörnyezetben Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás- és egészségtani megoldások) – Minden! A tevékenység és eredményének értékelése – Minden! Munkavégzési és tanulási szokások – Minden!

3

2. téma

1.

2.

63

Nemezelés 1.

Nemezelés 2.


64

Életpálya-építési kompetenciaterület 3. téma

1.

2.

3.

Ruhakészítés, díszítés 1.



4. téma

1.

2.

Szövés-fonás 1.

Szövés-fonás 2.

Ruhakészítés, díszítés

5 óra


1

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Különböző tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása Tárgyak, műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján Vizuális jelek, jelképek alkotó használata

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek Problémafelismerés A technikai probléma megfogalmazása: technikai problémák és szakmák bemutatása Tervezés A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek: a terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. A választott anyag, szerkezet, eljárás helyességének megérzése, megítélése. A terv előfordulása a közvetlen és a munkakörnyezetben Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás- és egészségtani megoldások) – Minden! A tevékenység és eredményének értékelése – Minden! Munkavégzési és tanulási szokások – Minden!

2

Szövés-fonás

4 óra

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyagok a technikában és a hétköznapi életben: Használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerűbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése.

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek Problémafelismerés A technikai probléma megfogalmazása: Technikai problémák és szakmák bemutatása. Tervezés A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek: A terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. A választott anyag, szerkezet, eljárás helyességének megérzése, megítélése. A terv előfordulása a közvetlen és a munkakörnyezetben. Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás- és egészségtani megoldások) – Minden! A tevékenység és eredményének értékelése – Minden! Munkavégzési és tanulási szokások – Minden!

3

5. téma

1.

2.

Famegmunkálás 1.

Famegmunkálás 2.

Famegmunkálás

5 óra


2

Életvitel és gyakorlati ismeretek Problémafelismerés A technikai probléma megfogalmazása: technikai problémák és szakmák bemutatása Tervezés A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek, a terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. A választott anyag, szerkezet, eljárás helyességének megérzése, megítélése. A terv előfordulása a közvetlen és a munkakörnyezetben Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás- és egészségtani megoldások) – Minden! A tevékenység és eredményének értékelése – Minden! Munkavégzési és tanulási szokások – Minden!

3

Összesen

65


27 óra

66


1.

2.

3.

4.

Szülők és kicsinyeik az állatvilágban

Az én anyukám

Az én apukám

Az én nagyszüleim

HŐSÖK, PÉLDAKÉPEK, NAGY EGYÉNISÉGEK Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről A tér: a térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben Idő és mozgás: ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban Evolúciós szemlélet: A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban)

1

Ember és társadalom Kritikai gondolkodás Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. A tartalom kulcselemei Kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése.

2


2


1

Összesen

6 óra

8. Témakör Modulok

Tanulási szokások

TANULÁSMÓDSZERTAN Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Életvitel és gyakorlati ismeretek Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás, a munkahely rendje, tisztasága. Az érdeklődés mint az időt meghatározó tényező Megfigyelés, vizsgálat: a tapasztalat mint egyéni élmény megfogalmazása Technológiai rend, térszemlélet: a műveleti és téri rend betartása a munka során. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás: gazdálkodás a munkával és az idővel. A személyes ráfordítás jelentősége Eszközhasználat, munkaszervezés: jó testtartás, felkészülés a munkafolyamatra, különös ,tekintettel az egyéni tulajdonságok minőségére

2

Összesen:

67


2 óra

68

Életpálya-építési kompetenciaterület Cím 1. témakör

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Önmeghatározás


Önbemutatás Stratégiaalkotás Stratégia megvalósítás

Ön- és társismeret 16 A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önbecsülés Kooperativitás Hatékony kommunikáció Analízis Lényegkiemelés Rendszerezés


Egymás nevének megtanulása – drámajátékok. Saját név bemutatása: miért kapta, mit jelent? Becenevek, ragadványnevek megismerése. Névnapok megkeresése a naptárban. A bemutatkozás gyakorlása különböző helyzetekben – szerepjátékok.Ismerkedés egymással: mire vagy kíváncsi? Személyes tárgy gazdájának megkeresése, beszélgetés, információszerzés, majd ezek megosztása a társakkal. Külső tulajdonságok megfigyelése. Személyleírás készítése. Személyleírás alapján saját maguk és társaik felismerése. Egymás felismerése hang alapján. Csoportalkotások külső tulajdonságok és egyéb jellemzők alapján. Pozitív, kedves gondolatok megfogalmazása egymásról. Osztálytabló-készítés egész alakos fényképekből. Testrészek megfigyelése, a test mérése (kézről, lábról körvonalrajz), a társakéval történő összehasonlítás – drámajáték. A test ritmusának (szívverés, légzés) megfigyelése, mérése; változásainak oka. Az érzékszervek szerepe, fontossága (érzékterületek kizárás): látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás. (szem, fül, orr, nyelv, bőr). Érzékszerveink védelme Kísérletek, megfigyelések kooperatívan – drámajátékok. Mire emlékszem rólad? Páros beszélgetés során szerzett információk megosztása a társakkal Szituációs játékok: barátok egymás közt, testvérek, családtagok


Névhasználat, megszólítás. Bemutatkozás. Külső tulajdonságok. Hasonlóságok, különbözőségek Az én testem. Testrészeim, érzékszerveim Gyerek vagyok. Kapcsolataim a felnőttekkel (pedagógusok, rokonok) és a gyerekekkel (testvérek, barátok, társak)

Cím

Modulok (A fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje)


2, 2, 2, 2, 2, 2, 3, 1


„Itt látható a nagyhírű bűvész!” Kisebb? Nagyobb? „Hogyan játsszunk?” ”Tapintat és egyéb lelki finomságok” Mérünk Add tovább!


Magyar nyelv és irodalom Matematika


Követelmények

69

1. Ismerkedünk magunkkal, egymással. 1. Ki vagy te? 2. Milyen vagyok? 3. Milyen vagy? 4. Mit tudok? 5. Milyenek vagyunk? 2. Figyelek magamra, figyelek másokra. 1. Ezek vagyunk mi 2. Figyelünk egymásra. 3. Én, te, mi


A tanuló törekedjen arra, hogy a megismert külső tulajdonságok alapján minél reálisabb képet alkosson önmagáról és társairól. Ismerje fel és fogadja el az egyedi, megkülönböztető jegyeket

70




Önbemutatás Stratégiaalkotás Stratégia-megvalósítás

Éljük az életet! − Mindennapjaink 23 Törvények és szabályok betartása A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül Önkontroll Önmotiválás Kötelezettségvállalás Szerepvállalás Információszerzés Információfeldolgozás


Ismerkedés az iskola épületével, helyiségeivel, dolgozóival. Iskolai helyiségek használatához kapcsolódó szabályok megbeszélése. Az óvoda és az iskolai élet összehasonlítása. Azonosságok, különbségek keresése. (Méret, rendeltetés, napi beosztás stb.), a tanórák rendje – rajzos órarend készítése Az iskolásléttel kapcsolatos kötelességek, feladatok: tanulás, házi feladat, rend a padban, a táskában, a tanulás feltételeinek megteremtése Felelősök választása, felelősi feladatok ellátása A tanterem otthonossá tétele, dekoráció készítése Beilleszkedés az iskola életébe. A hagyományok segítségével, azok továbbvitelével a közösség tagjaivá válunk. A hagyományok közösségteremtő és közösségépítő szerepének megélése az aktív részvétel, felkészülés során. Ismerkedés népi gyermekjátékokkal. A közös játék szabályainak megismerése. A játékban előforduló hagyományos népi mesterségek megismerése. A népi életforma jellegzetességeinek megismerése a játékokon keresztül is: Mikor, hol, kik játszották?


Ismerkedés az iskolával. Az iskolai élet szabályai. Az iskola és az otthon összehasonlítása (hely, idő, szereplők, tevékenységek). Az iskola helyiségei, használatuk és az ahhoz kapcsolódó szabályok. Az iskola és az óvoda összehasonlítása. Az intézmény saját hagyományai (ünnepi ruházat, ünnepek, versenyek, tábor, testvérosztály stb.) Énekes gyermekjátékok: Fogyó-, gyarapodójátékok (festékes) vonulós, kapuzós játékok: (új a csizmám, Egy kis várat)

Cím



3, 1, 1, 2, 1, 3, 4, 4, 4


Iskolai eszközök Kezdődik az iskola… Merre menjek? Irány iskolába! Gépjáték Süssünk, süssünk…




Követelmények

71

1. Iskolakezdés Iskolakezdés 1. Iskolakezdés 2. Iskolakezdés 3. 2. Az iskola hagyományai Az iskola hagyományai 1. Az iskola hagyományai 2. 3. A játék − Népi gyermekjátékok Kis utcában süt a nap. Egyszer egy időben Tavaszvárás Most viszik, most viszik Uborkáné lányát.


A tanuló törekedjen az iskolai élet törvényeinek és szabályainak megismerésére, betartására, érdeklődésének megfelelően vegyen részt a játékokban

72




Önmeghatározás Önbemutatás Stratégiaalkotás

Stratégia-megvalósítás



A természet: a mi világunk − Népszokások 10 A belső igények felismerése és megfogalmazása Önmotiválás A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül Szerepvállalás Információszerzés Információfeldolgozás Eszközhasználat Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Az ünneppel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, rendszerezése feladatlap segítségével – kooperatív tevékenység. Karácsonyi dalok tanulása egybekötve valamilyen manuális tevékenységgel: mézeskalácssütés; ablak és bútordíszek, illetve ajándékkészítés. A betlehemezés mint népszokás – dramatikus játék Ismeretek rendszerezése az egyik legősibb népszokásunkról képek, prospektusok segítségével: gyűjtőmunka. A farsangi bál előkészületei: dekoráció, jelmez és kiszebáb készítése, dalok tanulása Az ünneppel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, rendszerezése feladatlap segítségével – kooperatív tevékenység. Húsvéti dekoráció és a népszokás „kellékei”-nek elkészítése: piros és/vagy hímes tojás, tojástartó, tojásfa stb. Locsoló versek, dalok – dramatikus játék Az ünnep eredete, jelentése. Készülődés, karácsonyi díszek, szimbólumok készítése. Betlehemezés A népszokás jelentése. Ünnepi készülődés. Télűzés Az ünnep eredete, jelentése. Húsvéti népszokás: locsolás, tojásfestés

Cím




1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1


Egyre növekszik… Díszítünk! Az történt, hogy... Hol a tojás, piros tojás? Szabad-e locsolni?



Követelmények

73

1. Karácsony A karácsonyi ismeretek rendszerezése Karácsonyi előkészületek „Gyere be, karácsony!” Ó, gyönyörű szép, titokzatos éj! 2. Farsang A farsanggal kapcsolatos ismeretek rendszerezése Találd ki, hogy ki vagyok! Itt a farsang, áll a bál! 3. Húsvét Tapsiék meglepetése Húsvéti meglepetések készítése Ma van húsvét napja!


A tanuló ismerkedjen az ünnepi szokásokkal, érdeklődésének megfelelően vegyen részt a tanult népszokásokhoz kapcsolódó játékokban

74




Önmeghatározás

A természet: a mi világunk – Helyem a természetben 29 Az egyes tettek következményeinek belátása Önkontroll Kooperativitás

Önbemutatás

Kötelezettségvállalás

Stratégiaalkotás

Információszerzés Információfeldolgozás Eszközhasználat




Analízis Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Problémamegoldás Kirándulás falusi gazdaságba, farmra. A háziállatok megfigyelése. Élőhelyük megismerése. Tapasztalatszerzés gondozásukról: etetés, itatás, tisztántartás. Az ismeretek rendszerezése, rögzítése feladatlappal. Pásztornapóra készítése Lehetőség szerint megnézni egy konyhakertet, vagy látogatást tenni piacon. Tapasztalatszerzés, ismerkedés a kerti munkákkal, eszközökkel. Az ismeretek rendszerezése feladatlap segítségével. Növények csoportosítása évszakoknak megfelelően Ültetés (csíráztatás), növénygondozás (locsolás, hőmérséklet). A növények fejlődésének megfigyelése Zöldség- és gyümölcssaláta készítése közösen Élelmiszerek, használati tárgyak válogatása aszerint, hogy miből készültek. Tabló készítése: miből mi lesz. Beszélgetéssel annak tudatosítása, hogy nem lehet a végtelenségig kihasználni a természetet Az évszakok által meghatározott életritmus felismerése, jellemzőinek kiemelése. Gyűjtőmunka, tablókészítés Az évszaknak és az alkalomnak megfelelő, helyes öltözködés kialakítása öltöztető babával, szituációs játékokkal. Ruhadarabok válogatása különböző szempontok szerint A háziállatok. Élőhelyük, gondozásuk. Az állatokkal szembeni felelősség hangsúlyozása A konyhakert növényei. Ültetésük, gondozásuk, felhasználásuk. Az időjárás befolyása a növénytermesztésre Az ember által termesztett növények és az ember által tartott, tenyésztett állatok. Miből mi lesz? Az évszakok által meghatározott életritmus: munkák (vetés, aratás) és ünnepek (karácsony, farsang, húsvét) Az időjárásnak (évszaknak) és az alkalomnak megfelelő öltözködés

Cím




5, 1, 1, 1, 3,5, 1, 1, 1,5, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1


Mondatalkotás Légy szemfüles! Bújócska a baromfiudvarban Adjunk nevet! Mérünk. Mit kell tennem, ha…?



Követelmények

75

1. Állattartás, állatgondozás Látogatóban a háziállatoknál Ismerem, megalkotom. „Falusi hangverseny” Levél a farmról 2. Növénytermesztés, növényápolás Mi terem a kertben? Ültetünk, megfigyelünk. Gyümölcsöstál, zöldségestál Összefoglalás Salátakészítés 3. A növények és állatok haszna A háziállatok haszna Melyik boltban mi kapható? A kerti növények haszna Tegyük szebbé környezetünket! 4. Az évszakok szerepe az ember életében Ősz Ősz−Tél Szép forgó esztendő 1. Tél Tavasz Tavasz−Nyár Szép forgó esztendő 2. Nyár Öltözködés


A tanuló életkorának és képességeinek megfelelő szinten szerezzen ismereteket az élő természet és az ember kapcsolatáról. Érdeklődésének megfelelően vegyen részt az ezzel kapcsolatos tevékenységekben

76




Önbemutatás Stratégiaalkotás Stratégia-megvalósítás Ajánlott tevékenységek


3 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása Önkontroll Szerepvállalás Információszerzés Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés A helyes táplálkozási szokások megismerése: napi étrend összeállítása Az egészséges napi étkezés körülményeinek megteremtése otthon és az iskolában. Terítés Mikor, hogyan, mivel tisztálkodunk. A tisztálkodás eszközeinek csoportosítása, tárolásuk, tisztántartásuk, használatuk. Kiemelten az étkezések előtti, a mosdóhasználat utáni kézmosás és a fogápolás fontossága. A fogmosás helyes technikájának megtanulása, gyakorlása. Öltözködés és tisztálkodás sportoláskor Az otthoni balesetek okai, saját balesetek elmondása alapján. Hogyan kerülhettük volna el? A megelőzés megfogalmazása. Szituációs játékok Az iskolai veszélyeztető tényezők megismerése, a megelőzés



Egészséges életmód

A megfelelő (változatos és rendszeres) táplálkozás fontossága Személyes higiéné, a napi, rendszeres tisztálkodás fontossága, helyes tisztálkodási szokások Az otthon és az iskolában előforduló gyermekbalesetek leggyakoribb okai, megelőzésük Cím

Táplálkozzunk egészségesen! A balesetek megelőzése


2, 1


Vigyázz! Te hogy jelölnéd?



Követelmények

A tanuló törekedjen az étkezési és tisztálkodási normák betartására. Ismerje meg közvetlen környezete veszélyeztető tényezőit

6. fejezet



Önmeghatározás

27 A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás

Önbemutatás


Stratégiaalkotás



77

Foglalkozások – Népi mesterségek

Analízis Lényegkiemelés Rendszerezés Problémamegoldás


Látogatás múzeumba, skanzenba, faluházba vagy tanyára. Általános betekintés a népi életmódba, fókuszálva a kiemelt mesterségekre, foglalkozásokra. Eszközök megfigyelése, összehasonlítása a ma használatosakkal. Ezen ismeretek rendszerezése feladatlap segítségével Gyakorlati tapasztalatszerzés a gyapjú, a filc tulajdonságairól (nedvszívó képesség, tapadás, alakítás), felhasználási lehetőségeiről. Nemezlabda készítése Öltöztetőbaba készítése. Ruhák tervezése, kivitelezése népművészetből vett példák alapján Gyakorlati tapasztalatszerzés (tépés, nyírás, csomózás, teherbíró-képesség stb.) a fonal tulajdonságairól, felhasználási lehetőségeiről. Ismerkedés a szövőkerettel, annak alkalmazásával. Kisszőnyeg szövése. Hármasfonás. Ékszerkészítés (karkötő, nyaklánc) Gyakorlati tapasztalatszerzés a fa tulajdonságairól (hajlíthatóság, törhetőség, rugalmasság, rugalmatlanság, keménység), felhasználási lehetőségeiről. Karámkészítés vesszőből (hurkapálcikából)


A népi életforma. Ismerkedés a népi mesterségekkel (szövés-fonás, famegmunkálás, nemezelés). Egyéni viszonyulás a megismert mesterségekhez. Tapasztalatszerzés a fent említett mesterségekhez szükséges anyagokról, eszközökről A gyapjú tulajdonságai, felhasználása. A filc. Népi motívumok Népviselet, népi motívumok. Papír és/vagy filc A fonal tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. A fonás mint az anyag teherbíró képességét befolyásoló technika A fa tulajdonságai, felhasználási lehetőségei


78

Életpálya-építési kompetenciaterület Cím



Ismerkedés a népi életformával 1. Ismerkedés a népi életformával 2. Ismerkedés a népi életformával 3. Nemezelés 1. Nemezelés 2. Ruhakészítés, díszítés 1. Ruhakészítés, díszítés 2. Ruhakészítés, díszítés 3. Szövés-fonás 1. Szövés-fonás 2. Famegmunkálás 1. Famegmunkálás 2.


5, 2, 2, 1, 3, 1, 2, 2, 1, 3, 2, 3


Liba pék Szólások, közmondások Érzed? „Pusztán születtem” „Szél fújja pántlikámat…” Díszítő motívumok Szőnyegvásár A vakond nadrágja



Követelmények

A tanuló szerezzen ismereteket a népi életformával kapcsolatban. Életkorának és érdeklődésének, valamint képességeinek megfelelően vegyen részt a munkavégzésben

7. fejezet



Önmeghatározás

Önbemutatás

Stratégiaalkotás


79

Nagy egyéniségek 6 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önbecsülés Szerepvállalás Kooperativitás Egyéni arculatformálás Információszerzés Információfeldolgozás Hatékony kommunikáció Analízis Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Problémamegoldás


Természetfilmekből vett részletek megtekintése, újságcikkek, képek gyűjtése az állatvilág „családi” életéből. A tér és idő jelentősége a kicsinyekről való gondoskodásban. Saját élmények feldolgozása elbeszélés, rajz, fényképek segítségével Emlékezetes pillanatok, események felelevenítése az anyával, az apával. Beszélgetés, rajz készítése. Fényképekből családi tabló készítése. Szerepjátékok: szülőszerepek Bensőséges pillanatok, események felelevenítése a nagyszülővel. Szerepjátékok: nagyszülő szerepek. Generációs különbségek megjelenítése dramatizálással


A szülő szerepe az állatvilágban: védelem, gondoskodás, felkészítés a „felnőtt” létre A kisgyermek elsődleges mintái: anya, apa. Hagyományos szerepeik a családban. A gyermek-szülő kapcsolat meghatározó tényezői, érzelmi elemei. A nagyszülők szerepe a családban. A háromgenerációs kapcsolati háló


80



Cím

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Alternatív megoldások (Képességfókusz-váltás)

Szülők és kicsinyeik az állatvilágban Az én anyukám Az én apukám Az én nagyszüleim 1, 2, 2, 1


Követelmények

Magyar nyelv és irodalom

A tanuló ismerje fel a szülő-gyerek kapcsolat lényegi elemeit mindennapi élethelyzetekből vett példák alapján

8. témakör



Önbemutatás Stratégiaalkotás Stratégia-megvalósítás

2 A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Önmotiválás Kötelezettségvállalás Egyéni arculatformálás Eszközhasználat Hatékony kommunikáció Analízis Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés


A tanulás feltételeinek megismerése, belátása szituációs játékokban. Tapasztalatszerzés az idő múlásáról játékos gyakorlatokban. Játékos feladatok az egyéni képességek feltérképezésére


A tanulás külső körülményei (rend, fény, tisztaság, csend). Időbeosztás. Előkészületek, taneszközök használata. Segítség igénybevétele. Megismerő-képességek: figyelem, emlékezet Cím


Tanulási szokások


2


A lyukas zokni Este jó…


Matematika Magyar nyelv és irodalom


Követelmények

81

Tanulásmódszertan


A tanuló ismerje fel a külső körülmények szerepét a tanulási tevékenységben

2. ÉVFOLYAM


1.

Az úgy történt, hogy...1.

ÖN-ÉS TÁRSISMERET Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes? Milyen szeretnék lenni? Miért van szükség szabályokra? A tartalom kulcselemei Kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése

4

2.


Testnevelés és sport A tanultak beillesztése egyszerű testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok

5

3.


Ember és társadalom Kritikai gondolkodás A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Események, történetek elbeszélése élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról A tartalom kulcselemei Kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok Dráma: szerepjáték tárgyakkal (a tárgyak megváltoztatása nélkül) Játék megváltoztatott, átalakított tárgyakkal Csoportos improvizációs játékok tanári irányítással zajló játékban Egyszerű magatartásformák, viselkedések elemzése a csoportos improvizációk kapcsán

3

83


84 4.

Életpálya-építési kompetenciaterület Az úgy történt, hogy...4.

Testnevelés és sport A tanultak beillesztése egyszerű testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok

5 Összesen

17 óra

2. Témakör

1.

2.

Modulok


Javasolt óraszám

1. Téma

Mindennapjaink − Iskolánk környéke

5 óra

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből Kritikai gondolkodás Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából A tartalom kulcselemei Ismerkedjenek meg a tanulók néhány helyi hagyománnyal, néhány történettel a lakóhely múltjából, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeivel

4

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés. Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben.

1

Mindennapjaink − A család hagyományai

4 óra

Ember és társadalom Kritikai gondolkodás Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából A tartalom kulcselemei Kommunikációt folytassanak a tanulók olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése.

2

Művészetek–Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Kommunikációs képességek Fényképek „olvasása”, értelmezése

2

Iskolánk környéke 1.

Iskolánk környéke 2.

2. Téma

1.

2.

85

ÉLJÜK AZ ÉLETET!

„Nyomjuk a sódert” 1.

„Nyomjuk a sódert” 2.


86


1.

2.

Helyi hagyományok 1.

Helyi hagyományok 2.

4. Téma

1.

„Ezt szeretem, ezt kedvelem” (Párválasztók)

Mindennapjaink − Helyi hagyományok

3 óra

Ember és társadalom A tartalom kulcselemei Ismerkedjenek meg a tanulók néhány helyi hagyománnyal, néhány történettel a lakóhely múltjából, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeivel

1

Művészetek – Vizuális nevelés Alkotóképességek Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése

2

Mindennapjaink − Népi gyermekjátékok

13 óra

Művészetek-Ének-zene Interpretáció A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása. Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után. Dráma: A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása A játékbátorság kialakítása, a csoport előtti megnyilvánulás gyakorlása és elfogadása. Népi gyermekjátékok (ritmikus játékok dallal, mondókával)

3

2.

„Ugorj, cica, az egérre, fuss!” (Fogócskák)


2

3.

„Aki kapja, marja!” (Labdajátékok)


2

4.

„Kelj fel, Jancsi!” (Ügyességi játékok)


3

5.

„Mi van ma, mi van ma, piros Pünkösd napja…” (Pünkösdölő)


3

Összesen

25 óra

3. Témakör

1.

2.

3.

4.

Modulok


Javasolt óraszám

1. Téma

ŐSZ

8 óra

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés A természet megismerése: a természeti tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel

1

Ember és társadalom Térben-időben való tájékozódás Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: nap, hét, hónap, év A tartalom kulcselemei Ismerkedjenek meg a tanulók néhány magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi népszokással, a hagyományos mesterségekkel.

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek Konstruálás, kivitelezés Konstruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség: az egyszerű alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközökkel. Az anyagok alakítása mint örömforrás

2

Művészetek–Ének-zene Interpretáció Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után. Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is

3

TÉL

8 óra

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés A természet megismerése: A természeti tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel

1

„Kergetem a falevelet”

„Neki minden nap Dömötör napja vagyon.”

Őszi érdekességek

Muzsikáló évszakok − Ősz

2. Téma

1.

87

A TERMÉSZET: A MI VILÁGUNK – MINDEN HÓNAP VALAKIÉ

Fehér lesz a világ tőle…


88 2.

3.

4.

Életpálya-építési kompetenciaterület Van-e jó gyerök a háznál?

Téli érdekességek

Muzsikáló évszakok − Tél

3. Téma

1.

2.

3.

Kikelet virít…

Szántani kék, tavasz vagyon…

Tavaszi érdekességek

Ember és társadalom Térben-időben való tájékozódás Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: nap, hét, hónap, év A tartalom kulcselemei Ismerkedjenek meg a taunlók néhány magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi népszokással, a hagyományos mesterségekkel

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek Konstruálás, kivitelezés Konstruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség: Az egyszerű alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközökkel. Az anyagok alakítása mint örömforrás

2

Művészetek - Ének-zene Interpretáció Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is.

3

TAVASZ

8 óra

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés A természet megismerése: A természeti tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel

1

Ember és társadalom Térben-időben való tájékozódás Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: nap, hét, hónap, év. A tartalom kulcselemei Megismerkedjenek néhány magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi népszokással, a hagyományos mesterségekkel

2


2

4.

Muzsikáló évszakok - Tavasz

4. Téma

1.

2.

3.

4.

Nyári alma ül a fán

Elvégeztük az aratást

Muzsikáló évszakok - Nyár

Nyári érdekességek

Művészetek – Ének-zene Interpretáció Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is

3

NYÁR

8 óra

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés A természet megismerése: a természeti tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel

1

Ember és társadalom Térben-időben való tájékozódás Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: nap, hét, hónap, év A tartalom kulcselemei Megismerkedjenek néhány magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi népszokással, a hagyományos mesterségekkel

2

Művészetek - Ének-zene Interpretáció Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is.

3


2

Összesen

89


32 óra

90


1.

2.

3.

A TERMÉSZET: A MI VILÁGUNK – HELYEM A TERMÉSZETBEN

Modulok


Javasolt óraszám

1. Téma

ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉS ÉLŐVILÁGÁVAL

7 óra

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: a természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az élővilág rendszerezése: az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése

1

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: a természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az élővilág rendszerezése: az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése

2

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az élővilág rendszerezése: Az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése

2

„És azóta is boldogan kékellenek, virítanak”

Kirándulás a környéken

Bővülnek ismereteink az élőlényekről

4.

Álom és valóság

2. Téma

1.

2.

Az erdő élete

Beszél az erdő

3. Téma

1.

2.

91

A mező élete

A mező sokszínűsége


Művészetek – Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése.

2

A KÜLÖNBÖZŐ ÉLŐHELYEK AZ EMBER ÉLETÉBEN − ERDŐ

3 óra

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése..

2

Művészetek – Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése.

1

A KÜLÖNBÖZŐ ÉLŐHELYEK AZ EMBER ÉLETÉBEN − MEZŐ

3 óra

Ember a természetben Természettudományos megismerés Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése.

2

Művészetek – Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése

1

92


1.

A vízpart élete

A KÜLÖNBÖZŐ ÉLŐHELYEK AZ EMBER ÉLETÉBEN − VÍZPART

4 óra

Ember a természetben Természettudományos megismerés Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése

2

2.

Vízparti érdekességek

Művészetek – Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése

1

3.

Víz, erdő, mező: maga az élet

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Fenntarthatóság, a környezet védelme: néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása

1

Összesen

17 óra


1.

2.

Kirándulás

Életműködéseink


Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ember egészsége: törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése Fenntarthatóság, a környezet védelme: egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása

1

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az élet. Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. Az élő és élettelen összehasonlítása

4

Összesen

93


5 óra

94


FOGLALKOZÁSOK − NÉPI MESTERSÉGEK Kapcsolódó műveltségterület

1. Téma

Találkozás élő mesterrel

4 óra

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere: az ember, a technika és a természeti környezet kapcsolatának megérzése, a tevékenység felfedezése konkrét példákban Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) Ismeretterjesztő forrásokból (pl. képes enciklopédia, ifjúsági tévéadás) információgyűjtés az alkotómunkához, a foglalkozásokhoz és a tervezéshez

2. Téma

1.

2.

Gyékényszövés-csuhéfonás 1.

Gyékényszövés-csuhéfonás 2.

2.

Bőrözés 1.

Bőrözés 2.


1

Életvitel és gyakorlati ismeretek Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei – Minden! Munkavégzési és tanulási szokások – Minden!

2 3 óra


1

Életvitel és gyakorlati ismeretek Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei – Minden! Munkavégzési és tanulási szokások – Minden!

2

4. Téma

1.

Agyagozás 1.

4

3 óra

3. Téma

1.

Javasolt óraszám

5 óra

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyagok a technikában és a hétköznapi életben: Használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerűbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése

1

2.

Agyagozás 2.

Életvitel és gyakorlati ismeretek Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei – Minden! Munkavégzési és tanulási szokások – Minden! 5. Téma

Ki-ki a maga mesterségét folytassa!

1 óra

Életvitel és gyakorlati ismeretek Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei – Minden! Munkavégzési és tanulási szokások – Minden! Összesen

95


4

1 16 óra

96


Felnőttek, akik hozzánk szólnak.


Javasolt óraszám

Ember és társadalom Kritikai gondolkodás Híres emberek, irodalmi, film- stb. hősök külső és belső tulajdonságainak felsorolása. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy egy-egy magyar vagy külföldi híres ember (pl. művész, felfedező, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek

2

Összesen

2 óra


Megy, mint a karikacsapás.


Javasolt óraszám

Életvitel és gyakorlati ismeretek Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás: az érdeklődés mint az időt meghatározó tényező Megfigyelés, vizsgálat: a tapasztalat mint egyéni élmény megfogalmazása Technológiai rend, térszemlélet: a műveleti és téri rend betartása a munka során. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás: gazdálkodás a munkával és az idővel. A személyes ráfordítás jelentősége Eszközhasználat, munkaszervezés: jó testtartás. Felkészülés a munkafolyamatra, különös tekintettel az egyéni tulajdonságok minőségére

2

Összesen

97


2 óra

98




Önbemutatás

Stratégia-megvalósítás Ajánlott tevékenységek


17 Törvények és szabályok betartása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele Önbecsülés Önkontroll A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól Szerepvállalás Kooperativitás Hatékony kommunikáció Drámajátékok, szituációs játékok páros és csoportos kommunikációs helyzetekben (veszekedés, csúfolódás, megsértődés, segítségnyújtás, együttérzés) Sportszerűség és csapatszellem megalapozása, kialakítása különböző csapat- és versenyjátékokban


Érzelmek, indulatok a kommunikációban. Viselkedési normák, együttműködési szabályok. Cím


Ön- és társismeret

Az úgy történt, hogy...1. Az úgy történt, hogy...2. Az úgy történt, hogy...3. Az úgy történt, hogy...4.


4, 5, 3, 5


A róka és a farkas a lakodalomban Ki emlékszik? Ki kivel ünnepel?



Követelmények

A tanuló ismerje meg a társas együttlét írott és íratlan szabályait, és törekedjen azok betartására.

2. témakör



Önmeghatározás

Önbemutatás

Stratégiaalkotás

99

Éljük az életet! 25 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól Önmotiválás Önkontroll A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása Szerepvállalás Kooperativitás Információszerzés Információfeldolgozás Eszközhasználat


Séta az iskola környékén. Egy kulturális intézmény felkeresése. Gyűjtőmunka, tablókészítés a település nevezetességeiről. Gyalogos közlekedés a településen. Veszélyforrások, balesetmegelőzés. Helyes és helytelen magatartás az utcán. A keresztnevek jelentése (Ladó János: Magyar utónévkönyv). Találóak-e a családtagokra? A családnevek eredete, a család közös neve Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami című írás ismertetése – szerepjáték. Befejezetlen rajz: üres szoba bebútorozása és benépesítése Segítségadás, segítségkérés: kitől és mikor? Családi hagyományok: beszámoló, fényképek stb. Családok összehasonlítása: különbségek, hasonlóságok. Az én családom című könyv elkészítése Kedvenc gyűjtemények bemutatása. Mennyi idő kell egy-egy gyűjteményhez, milyen eszközöket igényel? – Beszélgetés Mi tűnt el? Hová tettem? – figyelemfejlesztő drámajátékok. Legjobb barátodnak odaadnád-e legkedvesebb játékodat? Döntéshelyzetek. Bíróság – drámajáték. „Cserebere fogadom, többet vissza nem adom.”


Gyalogos közlekedés, kulturális intézmények, szabadidős tevékenységek Életmód, szokások, szerepek. Munkamegosztás a családban. A szülők foglalkozása. A család hagyományai, ünnepei. Részvétel a település jelentősebb eseményein Egyéni gyűjtemények. Használati tárgyak, játékok. A saját tulajdon fogalmának tudatosítása


100




Iskolánk környéke 1. Iskolánk környéke 2. „Nyomjuk a sódert” (A család hagyományai) 1. „Nyomjuk a sódert” (A család hagyományai) 2. Helyi hagyományok 1. Helyi hagyományok 2. „Ezt szeretem, ezt kedvelem” „Ugorj, cica, az egérre, fuss!” „Aki kapja, marja!” „Kelj fel, Jancsi!” „Mi van ma, mi van ma, piros Pünkösd napja…”


4, 1, 2, 2, 1, 2, 3, 2, 2, 3, 3


Próbáljunk „szerencsét!” A postán Vásárlás a piacon Sóderparti Figyeld meg! Kis trombitát vegyenek! Modellezzünk! Hova visz ez az út? Az én szobám JÁTSSZUNK!



Követelmények

A tanuló érdeklődjön közvetlen környezete iránt, gyűjtsön róla ismereteket! Tevékenységeiben törekedjen a szabályok betartására, a normatív viselkedésre

3. témakör



Önbemutatás Stratégiaalkotás



101


A természet: a mi világunk – Minden hónap valakié 32 A belső igények felismerése és megfogalmazása Önmotiválás A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül Szerepvállalás Információszerzés Információfeldolgozás Eszközhasználat Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Naptár készítése: az ’égigérő fa’ minden ágán egy-egy hónap helyezkedik el (folyamatos kiegészítése) – kooperáció – Lipem, lopom a szőlőt (népi gyerekjáték) – Közmondások gyűjtése vetéssel kapcsolatban – Mondóka tanulása (Mag, mag búzamag…) – Szüreti bál szervezése – dramatikus játék – Közösségépítő drámajátékok – Kalákázás (kukoricából, csuhéból, szárából különböző tárgyak készítése vagy valamilyen hasznos közös iskolai tevékenység végrehajtása) – Katalin-ág „készítése” – Adventi koszorú alkotása Naptár készítése: az ’égigérő fa’ kiegészítésének folytatása – kooperáció. Jeles napok kiemelése, az ezekhez kapcsolódó események, népszokások, hiedelmek megismerése: – Ajándék-, képeslapkészítés – Mikulásozás (intézményen belüli testvérosztály vagy egymás megajándékozása) – Luca-napi búza csíráztatása – Regölés – dramatizálás – Újévi énekes köszöntők – Tánctanulás (készülődés a farsangi bálra) – Iskolahívogatóra készülés – ajándékkészítés, toborozó kis műsor összeállítás – Balázsolás (torokfájás elleni védekezés): fahéjasalma-sütés – Februári időjós naptár készítése (a csapadék gyakoriságának és az időjárás figyelemmel követése)

102

Életpálya-építési kompetenciaterület Ajánlott tevékenységek

Naptár készítése: az ’égigérő fa’ kiegészítésének folytatása – kooperáció. Jeles napok kiemelése, az ezekhez kapcsolódó események, népszokások, hiedelmek megismerése: – Facsemete ültetése (lehetőség szerint) – Böjtös étel készítése: aszaltgyümölcsös joghurt – Barka-, zöldág-, aranyeső gyűjtése (virágoztatása), majd ezek díszítése festett kifújt tojásokkal. – Tojásfestés – Tattyolás (tojáskoccintós) – Májusfa állítása, díszítése – drámajáték – Sorversenyek, társasjátékok, vetélkedők eredménye alapján a pünkösdi király/nő választása Naptár készítése: az ’égigérő fa’ kiegészítésének folytatása – kooperáció. Jeles napok kiemelése, az ezekhez kapcsolódó események, népszokások, hiedelmek megismerése: – Kirándulás a megújult természetben – „Eperszüret”: epertál készítése – Ismeretek rendszerezése az István-napi ünnepségekről


Szeptember – Szent Mihály hava. Október – Mindszent hava. November – Szent András hava. Jeles napok, a hónapokhoz kapcsolódó népszokások, hiedelmek megismerése: IX. 1. Egyed napja (A csőszök kezdik őrizni a szőlőt.) IX. 21. Máté napja (őszi napéjegyenlőség) IX. 29. Szent Mihály napja (az őszi gabonavetés csúcspontja) X. Lukács napja (gesztenyeszüret napja) X. 26 Dömötör napja (őszi pásztorünnepi nap – dömötörözés) XI. 1. Mindszentek napja (emlékezés a halottakra) XI. 25. Katalin-nap (Katalin kopog, karácsony locsog.) XI. 30. András napja (Kezdődik az advent) December – Karácsony hava. Január – Boldogasszony hava. Február – Böjtelő hava. Jeles napok. A hónapokhoz kapcsolódó népszokások, hiedelmek megismerése: XII. 6. Miklós napja (mikulásozás) XII. 13. Luca napja (Luca-szék a boszorkányok leleplezéséhez) XII. 22. A téli napforduló napja XII. 24-25. Karácsony XII. 31. Szilveszter napja I. Újév napja I. 6. Vízkereszt (védekezés a rossz szellemek ellen) I. 25. Pál napja (Megfordul a medve a barlangjában) II. 2. Gyertyaszentelő napja (kijön a medve a barlangjából) II. 3. Balázs napja (vidám, tréfálkozó iskolahívogató, balázsolás – a torokfájás elleni védekezés) II. 14. Bálint napja (Ezen a napon ültetik a kotlót a fészekre) II. 24. Jégtörő Mátyás napja (Ha nem talál jeget, csinál; ha talál, akkor töri.) Március – Böjtmás hava. Április – Szent György hava. Május – Pünkösd hava. Jeles napok. A hónapokhoz kapcsolódó népszokások, hiedelmek megismerése:



III. 12. Gergely napja (komolyabb hangvételű iskolahívogató) III. 21. Benedek napja (tavaszi napéjegyenlőség) Böjti időszak (húsvét előtt 40 nappal kezdődik) IV. 1. Áprilisjáratás napja Virágvasárnap napja (húsvét előtti vasárnap, barkaszentelés a betegség és a gonosz ellen) Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat (a böjt utolsó fontos napjai) Húsvét napja (Az első nap, amikor húst lehetett fogyasztani) Húsvét hétfő (a locsolás napja) IV. 24. Szent György napja (pásztorfogadó, állatkihajtó nap) V. 1. Május első napja (májusfa állítás) V. 12-14. Pongrác, Szervác, Bonifác napja (fagyosszentek napja) Pünkösd napja (a nyár bevonulásának napja, pünkösdi királynő választása) Június – Szent Iván hava. Július – Szent Jakab hava. Augusztus – Kisasszony hava. Jeles napok. A hónapokhoz kapcsolódó népszokások, hiedelmek megismerése: VI. 8. Medárd napja (Ha aznap esik, akkor 40 napig fog esni) VI: 22. A nyári napforduló napja VI. 24. Szent Iván és Szent János napja (a nyári napforduló éjszakai ünneplése, tűzugrás) VI. 29. Péter, Pál napja (az aratás kezdete, Szent Péter a halászok védőszentje, eperszüret) VII. 20. Mária-Magdolna napja (zivatarhozó nap) VIII. 20. István napja (Szent István király, illetve az új kenyér ünnepe) Cím


103


„Kergetem a falevelet.” „Neki minden nap Dömötör napja vagyon.” Őszi érdekességek Muzsikáló évszakok − Ősz Fehér lesz a világ tőle… Van-e jó gyerök a háznál? Téli érdekességek Muzsikáló évszakok − Tél Kikelet virít… Szántani kék, tavasz vagyon… Tavaszi érdekességek Muzsikáló évszakok – Tavasz Nyári alma ül a fán Elvégeztük az aratást Muzsikáló évszakok – Nyár Nyári érdekességek 1, 2, 2, 3, 1, 2, 2, 3, 1, 2, 2, 3, 1, 2, 3, 2

104



Gondolkodj! Lekvárfőzés Téli agytorna Megnyitottam bazárom. Ültetünk és gondolkodunk. Mire gondoltam? Nyári feladványok



Követelmények

A tanuló ismerkedjen a népszokásokkal! Érdeklődésének megfelelően vegyen részt a tanult népszokásokhoz kapcsolódó játékokban, tevékenységekben

4. témakör



17 Az egyes tettek következményeinek belátása Önkontroll Kooperativitás

Önbemutatás


Stratégiaalkotás



105

A természet: a mi világunk − A különböző élőhelyek az ember életében

Analizálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Problémamegoldás


A helyi adottságok szerint kirándulás vagy tábor keretében erdő, mező, vízpart megismerése, lehetőség szerint erdész (vadász, halász, madarász) kíséretében. Az erdő növény- és állatvilágának megismerése, rendszerezése. Az ember szerepének tisztázása életfeltételeik alakításában. Az egyén és a közösség lehetőségei az erdő védelme érdekében. Az erdővel kapcsolatos foglalkozások, munkálatok és ezek szerepének megismerése. Csoportosítás: a fafeldolgozás, fafelhasználás területei. A mező növény- és állatvilágának megismerése, rendszerezése. Az ember szerepének tisztázása életfeltételeik alakításában. Az egyén és a közösség lehetőségei a mező védelme érdekében. A mezővel kapcsolatos foglalkozások, munkálatok és ezek szerepének megismerése A vízpart és a vizek növény- és állatvilágának megismerése, rendszerezése. Az ember szerepének tisztázása életfeltételeik alakításában. Az egyén és a közösség lehetőségei a vizek és vízpartok védelme érdekében. A vizekkel kapcsolatos foglalkozások, munkálatok és ezek szerepének megismerése


A település élővilága. Vadon élő állatok, növények. Termesztett növények. Az ember és a természet. Az erdő élővilága Az erdő védelme. Az erdész munkája. Fakitermeléssel, faültetéssel kapcsolatos foglalkozások. A fa feldolgozása és felhasználása. Vadász, madarász. Gombászat A mező élővilága A mező védelme. Mezei munkálatok. Vadász, madarász, mezőőr. Gyógynövénygyűjtés. A vízpart és a vizek élővilága A vizek védelme. A vízpart és a vizek munkálatai. Halászat, vadászat, nádvágás, hajózás Környezetvédelem, fogyasztóvédelem)


106




„És azóta is boldogan kékellenek, virítanak” Kirándulás a környéken Bővülnek ismereteink az élőlényekről Álom és valóság Az erdő élete Beszél az erdő. A mező élete A mező sokszínűsége A vízpart élete Vízparti érdekességek Víz, erdő, mező: maga az élet


1, 2, 2, 2, 2, 1, 2, 1, 2, 1, 1


Csiga Benő vendégségben Judit és Gergely fényképeznek Kérdezz – felelek. „Rejtőzködő” állatok Vízparti activity Levél az emberekhez


Matematika Magyar nyelv és irodalom

Követelmények

A tanuló életkorának és képességeinek megfelelő szinten szerezzen ismereteket az élő természet és az ember kapcsolatáról! Érdeklődésének megfelelően vegyen részt az ezzel kapcsolatos tevékenységekben.

5. témakör



Önbemutatás Stratégiaalkotás Stratégia-megvalósítás Ajánlott tevékenységek


A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása Önkontroll Szerepvállalás Információszerzés Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés

Megfelelő öltözködés, viselkedés a kirándulás során. Mit viszünk magunkkal? Mozgás, légzés, táplálkozás, fejlődés Cím

Kirándulás Életműködéseink


1, 4


Úgy megnőttél… Hol találom?



Követelmények

107

5

A kényelmes, réteges öltözködés fontossága. Megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék, ital. Balesetmegelőzés és természetvédelem kirándulások során. Helyes és helytelen viselkedés eldöntése szituációs játékok segítségével. Hátizsák bepakolása. Testünk fejlődése: megfigyelés, mérések végzése. Magasság, testtömeg, kerületek. Fejlődés: eredmények összevetése az előző éviekkel. Életjelenségek, életműködésünk megfigyelése. Szívverés, légzés, mozgás. Felépítésünk, legfontosabb szerveink (csontváz, szív, tüdő, agy, gyomor) megnevezése, a szív, a tüdő és az izmok működése, védelme Helyes testtartás. A mozgás (a szabad levegőn), testedzés fontossága. A pihenés, az alvás fontossága

Ismeretek, tananyagtartalmak Modulok (A fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje)



A tanuló ismerje meg az életműködésekkel kapcsolatos legfontosabb normákat, törekedjen azok betartására. Óvja a természetet

108




Önmeghatározás

Foglalkozások 16 A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás

Önbemutatás


Stratégiaalkotás



Analizálás Lényegkiemelés Rendszerezés Problémamegoldás


A helyi adottságoknak, lehetőségeknek megfelelően múzeumi foglalkozás keretében, vagy a környéken népi mesterséget folytató személy vezetésével kézműves foglalkozáson való részvétel Gyakorlati tapasztalatszerzés a gyékény és a csuhé tulajdonságairól (hajlíthatóság, darabolás, megmunkálhatóság), felhasználási lehetőségeiről. Poháralátét gyékényből, csuhébaba (csutkababa) készítése Gyakorlati tapasztalatszerzés a bőr tulajdonságairól (keménység, vastagság, zsírosság, nyújthatóság, megmunkálhatóság), felhasználási lehetőségeiről. Ékszerkészítés laposfonással (karkötő, nyaklánc). Kincses szütyő készítése További gyakorlati tapasztalatszerzés a fonal tulajdonságairól, felhasználási lehetőségeiről. Kiskendő hímzése ajándékba, monogram hímzése törölközőre Gyakorlati tapasztalatszerzés az agyag tulajdonságairól (gyúrhatóság, tapintás, megmunkálhatóság, égethetőség), felhasználási lehetőségeiről. Az égetés szerepe, további díszíthetőség. Edény- és gyöngykészítés. Parasztház összeállítása agyaglapokból


A népi életforma. Ismerkedés további népi mesterségekkel (gyékényszövés - csuhéfonás, bőrözés, hímzés, agyagozás). Egyéni viszonyulás a megismert mesterségekhez. Tapasztalatszerzés a fent említett mesterségekhez szükséges anyagokról, eszközökről A gyékény, csuhé tulajdonságai, felhasználásuk A bőr tulajdonságai, felhasználási lehetőségeinek széles skálája az élet minden területén A fonal tulajdonságairól szerzett tapasztalatok további bővítése. (Tehetséggondozás: horgolás, kötés.) Az agyag tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Kiégetés

Cím




4, 1, 2, 1, 2, 1, 4, 1


Merre menjek? Furafalva Van kisködmön eladó. Vendégségbe indul a család. Mennyit vegyek. 2. Mérünk. 3.



Követelmények

109

Találkozás élő mesterrel Gyékényszövés-csuhéfonás 1. Gyékényszövés-csuhéfonás 2. Bőrözés 1. Bőrözés 2. Agyagozás 1. Agyagozás 2. Ki-ki a maga mesterségét folytassa


A tanuló szerezzen ismereteket a népi életformával kapcsolatban! Életkorának és érdeklődésének, valamint képességeinek megfelelően vegyen részt a munkavégzésben!

110


Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Stratégiaalkotás

Stratégia-megvalósítás Ajánlott tevékenységek


2 Információszerzés Információfeldolgozás Eszközhasználat Hatékony kommunikáció Kedvenc művészekkel kapcsolatos élmény felelevenítése. Gyűjtőmunka életükről, pályájukról. Alkotásaik megismerése (befogadás)


Hősök, példaképek, nagy egyéniségek

Olyan művészek megismerése, akik a gyerekekhez szólnak (meseírók, színészek, zeneszerzők stb.) Cím


Felnőttek, akik hozzánk szólnak. 2


Követelmények

Érdeklődésének és életkorának megfelelően vegyen részt a tanuló a tevékenységekben!

8. témakör



Önbemutatás Stratégiaalkotás Stratégiamegvalósítás

2 A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Önmotiválás Kötelezettségvállalás Egyéni arculatformálás Eszközhasználat Analizálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés


A tanulás feltételeinek megismerése, belátása szituációs játékokban. Játékos feladatok az egyéni képességek feltérképezésére


A tanulás külső körülményei (rend, fény, tisztaság, csend). Időbeosztás. Előkészületek, taneszközök használata. Segítség igénybevétele. Megismerő-képességek: figyelem, emlékezet, kreativitás

Modulok (A fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje) Alternatív megoldások (Képességfókusz-váltás)

Cím

Megy, mint a karikacsapás.


2


Szólások és közmondások a munkavégzésről Problémamegoldások kombinatorikus feladatokkal



Követelmények

111

Tanulásmódszertan


A tanuló ismerje fel a külső körülmények szerepét, és legyen figyelemmel ezekre a tanulási tevékenységben

3. ÉVFOLYAM 1. Témakör Modulok

1.

2.

113

Kire ütött ez a gyerek? 1.

Kire ütött ez a gyerek? 2.


ÖN- ÉS TÁRSISMERET Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember és társadalom Térben-időben való tájékozódás Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint: Melyek a saját tulajdonságaim? Miben vagyok másokhoz hasonló? Miben különbözöm másoktól?

3

Ember a természetben Természettudományos megismerés Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján Tájékozódás az élő és élettelen természetről Evolúciós szemlélet: A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban) Idő és mozgás: Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban Az ember egészsége: Az egészséges életkörülmények igénylése. A testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés

3

114


3.

4.

5.

Az én receptkönyvem 1.

Az én receptkönyvem 2.

Ami a szívedet nyomja 1.


Javasolt óraszám

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés. Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben A környezet használata, élet a környezetben: A közvetlen környezet birtokbavétele, a tapasztalati megismerés és annak élvezete Problémafelismerés Problémaérzékenység, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma megérzése, felismerése segítséggel Tervezés Tervezés, a megoldáshoz vezető út kitalálása: Gondolati tervek, később vázlatok készítése Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentősége az alkotásban

4

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése. Különböző tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása Vizuális jelek, jelképek alkotó használata. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Dráma Rögtönzési és együttműködési képességek fejlesztése Fantáziajátékok elképzelt tárgyakkal, elképzelt személyekkel, elképzelt helyzetekben

2

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Kritikai gondolkodás Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására

3

6.

Ami a szívedet nyomja 2.

Ismétlés, mérés, ellenőrzés stb.

115


Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése Improvizáció A zenei fantázia fejlesztése, mozgósítása, énekes szabad rögtönzések bevezetése Zenehallgatás Az emocionális érzékenység kifejlesztése

2

116


1.

2.

3.

A család ünnepei 1.

A család ünnepei 2.

A családom múltja

ÉLJÜK AZ ÉLETET! Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember és társadalom Kritikai gondolkodás Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására Kommunikáció Események, történetek elbeszélése élőszóban Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek Dokumentumismeret Ismeretterjesztő forrásokból (pl. képes enciklopédia, ifjúsági tévéadás) információgyűjtés az alkotómunkához, a foglalkozásokhoz és a tervezéshez Tervezés Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban. A gondolat megjelenítése anyagban, kész tárgyban és szóban. Kapcsolódó emóciók, élmények megfogalmazása

2

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Kritikai gondolkodás Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására Térben-időben való tájékozódás Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása

3

4.

5.

6.

7.

8.

117

Lakóhelyünk élete 1.




Harmónia a környezetemben 1.


Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben

4

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kommunikáció Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről Térben-időben való tájékozódás A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések

1

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Vizuális jelek jelképek alkotó használata. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése

4

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A lakóhelyen gyűjtött−megismert népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is Zenehallgatás Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása

3

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere Az ember, a technika és a természeti környezet kapcsolatának megérzése, a tevékenység felfedezése konkrét példákban

3

118


9.

10.

11.

12.

Harmónia a környezetemben 2.

Harmónia bennem 1.

Harmónia bennem 2-3.

Csapatjátékok 1-2.



Javasolt óraszám


3

Művészetek−Ének-zene Improvizáció A zenei fantázia fejlesztése, mozgósítása, énekes szabad rögtönzések bevezetése Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával Zenehallgatás A csend, a zaj, a zörej elkülönítése Az emberi hang színeinek és a hangszerek hangszínének megismertetése, megkülönböztetése vizuálisan is. Az emocionális érzékenység kifejlesztése

3

Testnevelés és sport Játékos testtartást javító feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok Hosszú távú futások saját tempóban Rövid idejű, fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, testnevelési játékokba, gyermektáncokba Higiéniai ismeretek növelése, szoktatás az alkalmazásukra

4+4

Testnevelés és sport Fogó játékok, különböző sor- és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal. Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal, sor-, váltóversenyek részeként is gyakoroltatva; labdakezelés elmélyítése. A cselezés, a másik társ mozgással való becsapásának tanítása Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag ágyazása sportágakat előkészítő, egyszerűsített szabályú játékokba

4+4


1.

2.

Megtanulok tájékozódni.

Lakóhelyem felszíne


119


A TERMÉSZET: A MI VILÁGUNK – A KÖRNYÉK FELFEDEZÉSE Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Technika, technológia: A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz működésének magyarázata már ismert összefüggések vagy hétköznapi ismeretek segítségével Természettudományos megismerés Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Tanítói segítséggel tájékozódás egyszerűbb forrásanyagokban Tájékozódás az élő és élettelen természetről A tér: Térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása (becslés, mérés) A lakóhely, Magyarország

4

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Tanítói segítséggel tájékozódás egyszerűbb forrásanyagokban Tájékozódás az élő és élettelen természetről A tér: Térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása (becslés, mérés) A lakóhely, Magyarország

4

120


1.

2.

3.

Megfigyelünk, mérünk.

Az élet feltételei

Állatkerti séták 1.

A TERMÉSZET: A MI VILÁGUNK – KUTATUNK, KÍSÉRLETEZÜNK Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember a természetben Természettudományos megismerés Megfigyelés, kísérletezés, mérés: A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele a tanulás során mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt Tájékozódás az élő és élettelen természetről Halmazállapot: A halmazállapotok bemutatása, a tudományos értelmezéseknek megfelelő megkülönböztetése Halmazállapot-változás: Halmazállapot-változások felismerése, besorolásuk a főbb típusokba. Konkrét halmazállapot-változások során annak bemutatása, elemzése, hogy az anyagok nem tűnnek el

4

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az élet: Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. Az élő és élettelen összehasonlítása Életműködések: A növények anyagcseréjével kapcsolatban kialakult gyermeki elképzelések feldolgozása, alternatívák felállítása

3

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Fenntarthatóság, a környezet védelme: Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás. Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása.

4

4.

Állatkerti séták 2.


121


Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Kommunikációs képességek Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása, „olvasása”, értelmezése Alkotóképességek Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmazása

2

122


1.

Egészség−betegség. Balesetek



Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ember egészsége: Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése

2


1.

2.

3.

123

Akik velünk foglalkoznak.

Akik az egészségünket vigyázzák.

Akikre személyes számíthatunk. 1.

szükségleteinkben


FOGLALKOZÁSOK - A MINDENNAPJAINKAT SEGÍTŐK Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Kritikai gondolkodás Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi témáról Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről A tartalom kulcselemei Kommunikáljanak a tanulók olyan kérdésről, mint a rászorulók segítése.

2

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Kritikai gondolkodás Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi témáról Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről A tartalom kulcselemei Kommunikáljanak a tanulók olyan kérdésről, mint a rászorulók segítése.

2


2

124


4.

5.

6.



szükségleteinkben

szükségleteinkben

Akik vészhelyzetben segítenek.


FOGLALKOZÁSOK - A MINDENNAPJAINKAT SEGÍTŐK Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Életvitel és gyakorlati ismeretek Problémafelismerés Problémaérzékenység, problémafelismerés, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma megérzése, felismerése segítséggel A technikai probléma megfogalmazása: Technikai problémák és szakmák bemutatása Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, és eleinte gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentősége az alkotásban A tevékenység és eredményének értékelése Magatartásformák: Az alkotói és befogadói munka során a következményekért felelős magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés fejlesztése, a pozitív énkép megalapozása Munkavégzési és tanulási szokások Technológiai rend, térszemlélet: Konkrét példák különböző munkafolyamatokhoz, különböző pályaterületekhez

5

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása Improvizáció Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával

1


2


1.

2.

3.

4.

125

Honfoglalás, államalapítás − Életmód 1.

Honfoglalás, államalapítás − Életmód 2.

Honfoglalás, államalapítás − Harcmodor

Honfoglalás, államalapítás − Eszközök, lakhely



Javasolt óraszám

Ember és társadalom Térben-időben való tájékozódás Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év Időmeghatározó kifejezések használata: amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen Kommunikáció Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése

2

Művészetek−Vizuális nevelés Alkotóképességek Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése Dramatizált történet játszása közösen készített kellékekkel Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmazása

4

Testnevelés és sport Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással Célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a mozgás sebességviszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése Testgyakorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, testnevelési játékokba

4

Életvitel és gyakorlati ismeretek Tervezés Tervezés, a megoldáshoz vezető út kitalálása: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő szokásos megoldás kiválasztása, a terv elkészítése. Az öröm, az elégedettség szerepe a munkában Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, és eleinte gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentősége az alkotásban Konstruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség: Az egyszerű alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközökkel. Az anyagok alakítása mint örömforrás

4

126


5.

HŐSÖK, PÉLDAKÉPEK, NAGY EGYÉNISÉGEK

Modulok


Javasolt óraszám

Honfoglalás, államalapítás − Hősök

Ember és társadalom Kritikai gondolkodás Híres emberek, irodalmi, film- stb. hősök külső és belső tulajdonságainak felsorolása. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy egy-egy magyar vagy külföldi híres ember (pl. művész, felfedező, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek.

2



1.

Tanulási szokások


127



Javasolt óraszám

Életvitel és gyakorlati ismeretek Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás: A munkahely rendje, tisztasága. Az érdeklődés mint az időt meghatározó tényező Megfigyelés, vizsgálat: A tapasztalat mint egyéni élmény megfogalmazása Technológiai rend, térszemlélet: A műveleti és téri rend betartása a munka során Konkrét példák különböző munkafolyamatokhoz, különböző pályaterületekhez Gazdálkodás, környezettudatos magatartás: Gazdálkodás a munkával és az idővel. A személyes ráfordítás jelentősége Eszközhasználat, munkaszervezés: Jó testtartás. Felkészülés a munkafolyamatra, különös tekintettel az egyéni tulajdonságok minőségére

2

128




Önbemutatás

Ön- és társismeret 17 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önbecsülés Önmotiválás Szerepvállalás Kooperativitás

Stratégiaalkotás

Hatékony kommunikáció


Analizálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Konvergens gondolkodás


Az én fejlődésének nyomon követése, bemutatása a születéstől kezdődően, felhasználva a családi „anekdotákat”, történeteket. „Önéletrajz” készítése. A testi tulajdonságok számbavétele, meghatározása. Társak közti összehasonlítások; az emberi test hasonlóságainak tudatosítása, illetve az egyedi vonások megállapítása. „Önarckép” elkészítése A fogyatékkal élő emberekre való odafigyelés, segítségadás. A másság elfogadásának kiemelése, a tolerancia fejlesztése. Szituációs játékok. (Integrálás esetén szerepcsere-játékok) Napi- és hetirendünk értékelése különböző szempontok alapján (testi és lelki egészség, egyensúly a munkában és a pihenésben, fejlődés). A változtatás szükségességének és lehetőségeinek felismerése, megfogalmazása. Kedvenc foglakozások, tevékenységek összegyűjtése (sport, hobbi stb.). Reklámkampány egy szabadon választott hobbira A jelenlegi életmód összehasonlítása egy korábbi életszakaszbelivel, megfigyelve az emberi élet állandóságait, változásait. A döntés szerepének kiemelése, tudatosítása az én fejlődésében. A felelősségvállalás, a következmény előrelátása, a döntéshozatal gyakorlása irodalmi példák feldolgozásán keresztül. Tágabb és szűkebb környezetünk megismerése, elemzése a mindennapi tevékenységeinkre gyakorolt hatásuk alapján. A szűkebb környezet sajátos arculatának alakítása. Épületmakett és lakberendezési terv készítése Az érzelmek, hangulatok, illetve a szituációk közti ok-okozati összefüggések megállapítása. A lelki történések külső (fizikai) megnyilvánulása, testi jeleinek megfigyelése (mimika, testbeszéd). Drámajátékok. Az ének és a zene mint az érzelmek, hangulatok sajátosan emberi kifejezése


Az én fejlődése. Emlékek, emlékezet. Szüleim, testvéreim. Milyen vagyok most? – testi tulajdonságok. Egyéni különbségek, hasonlóságok. Fogyatékosság, hátrányok. Életmód, napirend. Állandóságok és változások a különböző életkorokban. Döntési helyzetek. Mindennapi környezetem Érzelmek, hangulatok (öröm, bánat, elégedettség, félelem, biztonságérzet, együttérzés, harag, irigység). Kifejezésük kommunikációs eszközökkel Cím



3, 3, 4, 2, 3, 2




129

Kire ütött ez a gyerek? 1. Kire ütött ez a gyerek? 2. Az én receptkönyvem 1. Az én receptkönyvem 2. Ami a szívedet nyomja 1. Ami a szívedet nyomja 2.


Magyar nyelv és irodalom A tanulóban alakuljon ki igény az én megismerésére, valamint környezetének és társas kapcsolatainak tudatos formálására a változások, a fejlődés nyomon követésével.

130




Önmeghatározás

Önbemutatás

Stratégiaalkotás Stratégiamegvalósítás

Éljük az életet! 44 Törvények és szabályok betartása A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás Információkezelés Hatékony kommunikáció


Családi fényképek gyűjtése. A családtagok születés- és névnapjának észbentartása, felköszöntésük. Anyák napjára meglepetés készítése (pl. reggeli, vers, virág). „Névtelen” ünnepek felidézése: „Nagyon boldog voltam akkor, amikor...” Elbeszélés, dramatizálás, szituációs játék Hol helyezkedik el a település; melyik megyében; milyen tó, folyó vagy hegy van a közelében stb. – kooperatív foglalkozás. A mesterséges környezet (település) közlekedési eszközei, lehetőségei. Csoportmunkában megjeleníteni a település lakóházait (a típusokat), a fontosabb intézményeket – rajz, festés, kollázs, montázs Melyik közösségnek vagyok tagja? – szoborképek, pantomim (drámajáték) A harmónia fogalmának meghatározása. Kinek mit jelent? Miért jó, ha törekszünk rá? A harmónia megteremtése szűkebb környezetünkben. A berendezési tárgyak, színek, formák és anyagok mint a harmóniateremtés eszközei A harmónia megfigyelése, felfedezése a természetes környezetben A csend és a zaj elkülönítése, a hangok különbözőségeinek felfedezése. Az énekhang és a hangszerek. A különböző mozgásformák harmóniájának megfigyelése, megtapasztalása. Az ellazulás, relaxálás gyakorlása A csapatszellem és a sportszerűség kritériumainak megismerése és gyakorlása sportjátékokban


Lakodalom, születés, keresztelő, anyák napja, nőnap Családi történetek, anekdoták. Különleges, különös emberek a családomban. Hol lakom? A település közlekedési eszközei, épületei, intézményei. A település közösségei A harmónia jelentése. Szűkebb és tágabb környezetünk harmóniája. A zene és a mozgás harmóniája. Mentálhigiénés ismeretek: a pihenés módjai Az együttműködés szabályai

Cím

A család ünnepei 1. A család ünnepei 2. A családom múltja Lakóhelyünk élete 1. Lakóhelyünk élete 2. Lakóhelyünk élete 3. Lakóhelyünk élete 4. Harmónia a környezetemben 1. Harmónia a környezetemben 2. Harmónia bennem 1. Harmónia bennem 2-3. Csapatjátékok 1-2.


2, 2, 3, 4, 1, 4, 3, 3, 3, 3, 4+4, 4+4





131


Magyar nyelv és irodalom A tanuló szerezzen tapasztalatokat közvetlen környezete életéből (család, lakóhely). Életkorának, képességeinek és érdeklődésének megfelelő tevékenységekkel vállaljon bennük szerepet. A társakkal való együttműködés során törekedjen a szabályok betartására, a normatív magatartásra.

132




Önbemutatás




8 Önkontroll Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás Információkezelés Absztrahálás Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Tájékozódom: az iskolában, az iskola környékén iránytűvel – égtájak. Segítek egy vendégnek – alaprajzkészítés. Segítek egy turistának – útvonalrajz készítése. Térképkiállítás szervezése. A térkép fontos jelképei, színei. A saját település megjelölése térképen. Településem térképe – színezés, kiegészítés. Magyarország szomszédos országai. Kiscsoportos gyűjtőmunka: egy-egy szomszéd bemutatása röviden A terepasztal „megmunkálása”: a különböző felszíni formák megismerése, megnevezése. Térképről leolvasni különböző felszíni formákat. Fiú, leány, állat… – ismereti játék. A településem mint természeti környezet: tájkép vagy tabló az itteni domborzati formákról, növény és állatvilágról. Milyen szabadidős tevékenységet lehet itt folytatni? Hogyan alakítja az időjárás a természetet? – terepasztalos bemutatás. Befolyásolja-e az ember a természet arculatának alakulását? Képek, újságcikkek, történetek gyűjtése ezzel kapcsolatban


A természet: a mi világunk − A környék felfedezése

Alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat. Világtájak A felszíni formák. Az időjárás felszínalakító munkája Cím


Megtanulok tájékozódni Lakóhelyem felszíne 4, 4


Követelmények

Matematika Fejlődjön a tanuló térérzete. Tapasztalja meg a tájékozódást segítő eszközök hasznát. Szerezzen ismereteket az ember és a természet kapcsolatáról, a környezet védelmének szükségességéről saját tapasztalatok útján.

4. témakör

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Önbemutatás


13 Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás Információkezelés Analizálás Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Problémamegoldás


A mérés algoritmusa. Különböző mérések végzése (tömeg, hossz, hőmérséklet, idő), összehasonlítása. Hányféle halmazállapot van a természetben, a lakásban? Kísérletek a vízzel. Milyen formában található meg a természetben a víz? Időjárás-jelenségek „reprodukálása”, megfigyelése (pl. eső, szivárvány, pára stb.) Kísérletek végzése az életfeltételek vizsgálatához. Feljegyzések készítése, a megfigyelés tapasztalatainak összegzése, következtetések levonása. Az élő természet változásainak megfigyelése évszakonként Kampány az állatok megmentéséért. Újságcikkek gyűjtése ezzel kapcsolatban. Tabló készítése. Állatok megmintázása természetes anyagokból, elhelyezésük „természetes” környezetükben


Az anyagok tulajdonságai, változások (hőmérséklet, halmazállapot) Az élethez nélkülözhetetlen feltételek (víz, fény, megfelelő hőmérséklet, tápanyag, levegő) Védett állatok, kihalófélben lévő állatok védelme. A probléma megértése a dinoszauruszok példáján keresztül


Cím


133

A természet: a mi világunk − Kutatunk, kísérletezünk


Megfigyelünk, mérünk Az élet feltételei Állatkerti séták 1. Állatkerti séták 2. 4, 3, 4, 2

134



Követelmények

Matematika A tanuló szerezzen tapasztalatokat a megismerés sokféle útjáról. Ismerje fel az összefüggéseket hétköznapi megfigyelései és a megszerzett új ismeretek között.

5. témakör




Egészséges életmód 2 Az egyes tettek következményeinek belátása A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása Önkontroll Szerepvállalás Információszerzés Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés


Az egészséges életmóddal kapcsolatos korábbi ismeretek bővítése Testünk fejlődése: megfigyelés, mérések végzése, összehasonlítása az előző évi adatokkal. Életjelenségek, életműködésünk megfigyelése, összefüggésük a helyes életvitel egyes normáival. Gyakran előforduló balesetek otthon és az iskolában. Teendők baleset esetén Gyakoribb betegségek (megfázás, gyomorrontás, bárányhimlő stb.). A megelőzés módjai. Hogyan kell ápolni a beteg embert; mi tesz jót? A beteglátogatás szabályai. Kórházban


Egészségünk őrzése. Leggyakoribb betegségeink. A védekezés lehetőségei Gyógyszerek, gyógynövények. A szervezetre káros anyagok A betegség tünetei, betegápolás, beteglátogatás Cím



Egészség−betegség. Balesetek 2




135


A tanuló törekedjen az életműködésekkel kapcsolatos legfontosabb életviteli normák betartására. Szerezzen ismereteket a betegségek megelőzéséről, a gyógyulás feltételeiről.

136

Életpálya-építési kompetenciaterület 6. témekör



Önmeghatározás

Foglalkozások − A mindennapjainkat segítők 14 A belső igények felismerése és megfogalmazása A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül Önbecsülés Önmotiválás

Önbemutatás

Szerepvállalás Kötelezettségvállalás

Stratégiaalkotás


Stratégiamegvalósítás

Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés


Az iskolában, az egészségügyi intézményekben zajló tevékenységek, főszereplőinek, illetve a vészhelyzetekben segítők megismerése, foglalkozási körük feltérképezése. Interjúkészítés. Kérdőív összeállítása, kitöltése A mindennapok további szerepeivel történő ismerkedés. Saját élmény dramatikus megjelenítése. Szerepjátékok Egyes munkák közvetlen megtapasztalása: kenyér- (péksütemény-, perec-) sütés. Egyszerű étel, finom csemege készítése főzés nélkül Ismerkedés a különböző textilfajtákkal. Ujjbáb, lábasfogó kesztyű készítése. Gyertyakészítés méhviaszból A dalok mozgásos, játékos megjelenítése egyénileg vagy csoportosan.


Pedagógusok (gondozónő, óvónő, tanító, tanár, logopédus, pszichológus) Egészségügyi dolgozók (ápolónő, védőnő, orvos, gyógyszerész, közegészségügyi szakember) Gazdálkodó, méhész, pék, hentes, szakács, cukrász, kéményseprő, szabó, cipész, iparosok (asztalos, kőműves, festő, víz-, gáz-, villanyszerelő, üveges), iparművész A munkát kísérő érzelmek kifejezése népdalainkban Rendőr, tűzoltó, mentő, biztonsági őr

Cím



2, 2, 2, 5, 1, 2




137

Akik velünk foglalkoznak Akik az egészségünket vigyázzák Akikre személyes szükségleteinkben számíthatunk 1. Akikre személyes szükségleteinkben számíthatunk 2. Akikre személyes szükségleteinkben számíthatunk 3. Akik vészhelyzetben segítenek


Magyar nyelv és irodalom, Matematika A tanuló szerezzen ismereteket azokról a foglalkozásokról, amelyekkel közvetlen környezetében nap mint nap találkozik személyesen vagy terméken keresztül. Szerezzen tapasztalatokat a munka szerepéről az ember életében.

138


Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Önmeghatározás Önbemutatás


Hősök, példaképek, nagy egyéniségek 16 Önmotiválás Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás Információkezelés Analizálás Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Problémamegoldás


A korabeli életmód jellemző elemeinek felelevenítése komplex feldolgozás keretében: időmeghatározás; életmód megismerése mondák alapján (Komjáthy István: Magyar mesék és mondák) és a Honfoglalás című film megtekintésével; használati és harci eszközök, lakhely makettjainak elkészítése, különböző események mozgásos, dramatikus megjelenítése. A hősök külső és belső tulajdonságainak megismerése tetteiken keresztül


A korabeli életmód és harcmodor. A magyar honfoglalás mondaköréből megismert legendás személyiségek (Hunor és Magor, a hét vezér, Attila) szerepe Cím



Honfoglalás − Életmód 1. Honfoglalás − Életmód 2. Honfoglalás − Harcmodor Honfoglalás − Eszközök, lakhely Honfoglalás − Hősök 2, 4, 4, 4, 2


Követelmények

Magyar nyelv és irodalom A tanuló élményszinten tapasztalja meg a változást a régmúlthoz képest. Képességeinek és érdeklődésének megfelelően vállaljon szerepet a közös tevékenységekben. Használja fel képzeletét az információk feldolgozásához.

8. témakör




Tanulásmódszertan 2 A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Önmotiválás Kötelezettségvállalás Egyéni arculatformálás Eszközhasználat Analizálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés


A tanulás feltételeinek megismerése, belátása szituációs játékokban. Tapasztalatszerzés az idő múlásáról játékos gyakorlatokban. Játékos feladatok az egyéni képességek fejlesztésére. A kíváncsiság és az érdeklődés, illetve a fáradtság megnyilvánulása a viselkedésben. Dramatikus játék


A tanulás külső körülményei (rend, fény, tisztaság, csend). Időbeosztás. Előkészületek, taneszközök használata. Segítség igénybevétele. A tanulás belső feltételei: figyelem, emlékezet, képzelet. A tanulást kísérő érzelmek



Tanulási szokások 2


Követelmények

139


A tanuló ismerje fel a külső körülmények szerepét, és legyen figyelemmel ezekre a tanulási tevékenységben. Törekedjen a munka és a pihenés egyensúlyának betartására.


1.

141

Kortárskapcsolatok – Tükröm, tükröm…



Javasolt óraszám

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Kritikai gondolkodás Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Események, történetek elbeszélése élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: Melyek a saját tulajdonságaim? Miben vagyok másokhoz hasonló? Miben különbözöm másoktól?

3

142 2.

3.

Életpálya-építési kompetenciaterület Kortárskapcsolatok – Madarat tolláról…

Van, amiben én vagyok a legjobb!


Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Kritikai gondolkodás Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a barátság, a rászorulók segítése Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Események, történetek elbeszélése élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint: Melyek a saját tulajdonságaim? Miben vagyok másokhoz hasonló? Miben különbözöm másoktól?

3

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Kritikai gondolkodás Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Események, történetek elbeszélése élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint: Melyek a saját tulajdonságaim? Miben vagyok másokhoz hasonló? Miben különbözöm másoktól?

2


1.

2.

143

Az élet mérföldkövei – Indulj el egy úton…

Lakóhelyünk múltja 1.



Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken Tájékozódás az élő és élettelen természetről Evolúciós szemlélet: A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban)

3

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata Kritikai gondolkodás Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása Események, történetek elbeszélése élőszóban Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről Térben-időben való tájékozódás Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy felismerjék, az emberek régen másként éltek és másként gondolkodtak, mint ma; megismerkedjenek néhány történettel a lakóhely múltjából

2

144 3.

4.

5.

6.

Életpálya-építési kompetenciaterület Lakóhelyünk múltja 2.



Nemzeti ünnepeink 1.

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Vizuális jelek, jelképek alkotó használata Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, és eleinte gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentősége az alkotásban A tevékenység és eredményének értékelése Magatartásformák: Az alkotói és befogadói munka során a következményekért felelős magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés fejlesztése, a pozitív énkép megalapozása

4

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A lakóhelyen gyűjtött−megismert népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után. Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is Zenehallgatás Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása

1

Ember és társadalom Kritikai gondolkodás Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására Kommunikáció Események, történetek elbeszélése élőszóban Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy megismerkedjenek egy-egy történelmi eseménnyel, különösen a nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel

2

7.

8.

Nemzeti ünnepeink 2.

Csapatjátékok


145


Életvitel és gyakorlati ismeretek Dokumentumismeret Ismeretterjesztő forrásokból (pl. képes enciklopédia, ifjúsági tévéadás) információgyűjtés az alkotómunkához, a foglalkozásokhoz és a tervezéshez Tervezés Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban. A gondolat megjelenítése anyagban, kész tárgyban és szóban. Kapcsolódó emóciók, élmények megfogalmazása

3

Testnevelés és sport Fogójátékok, különböző sor- és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal. Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal, sor-, váltóversenyek részeként is gyakoroltatva; labdakezelés elmélyítése. A cselezés, a másik társ mozgással való becsapásának tanítása Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag ágyazása sportágakat előkészítő, egyszerűsített szabályú játékokba Gyermek-, népi játékok

4+4

146


1.

2.

3.

4.

A környező táj jellemző természeti szépségei 1.

A környező táj jellemző természeti szépségei 2.

Lakóhelyem tisztasága, szennyezettsége 1.

Lakóhelyem tisztasága, szennyezettsége 2.



Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Technika, technológia: A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz működésének magyarázata már ismert összefüggések vagy hétköznapi ismeretek segítségével Természettudományos megismerés Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Tanítói segítséggel tájékozódás egyszerűbb forrásanyagokban Tájékozódás az élő és élettelen természetről A tér: Térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása (becslés, mérés) A lakóhely, Magyarország

5

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Vizuális jelek, jelképek alkotó használata Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése

3

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ember egészsége: Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése

3

Művészetek−Vizuális nevelés Alkotóképességek Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmazása

2


1.

2.

3.

147

Élőhely, életmód, testfelépítés

Nyersanyagból termék 1.

Nyersanyagból termék 2.



Javasolt óraszám

Ember a természetben Természettudományos megismerés Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az élővilág szerveződési szintjei: A szerv-, szervezet-, fajta-, fajszintekkel való ismerkedés példákon keresztül, megnevezések tanulása már ismert „egységekkel” kapcsolatban Életműködések: A növények anyagcseréjével kapcsolatban kialakult gyermeki elképzelések feldolgozása, alternatívák felállítása

5

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány–technika–társadalom: Természettudományos ismeretekkel tárgyalható technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott s az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva Természet: A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Természettudományos megismerés Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken

3

Életvitel és gyakorlati ismeretek Problémafelismerés Problémaérzékenység, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma megérzése, felismerése segítséggel Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel és eleinte gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentősége az alkotásban A tevékenység és eredményének értékelése Magatartásformák: Az alkotói és befogadói munka során a következményekért felelős magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés fejlesztése, a pozitív énkép megalapozása

3

148 4.

Életpálya-építési kompetenciaterület Az eszközök működése, eszközhasználat


Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A technika feladata, az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása: A saját élményből adódó problémák technikai oldalának felismerése. Technikai érdekességek, természeti „találmányok” megfigyelése. A felkészültség és a tudás szerepének belátása Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) Ismeretterjesztő forrásokból (pl. képes enciklopédia, ifjúsági tévéadás) információgyűjtés a foglalkozásokhoz Munkavégzési és tanulási szokások Eszközhasználat, munkaszervezés: Jó testtartás, jártasság a legegyszerűbb eszközök használatában

4


1.

2.

3.

4.


Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ember egészsége: Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése

2

Testnevelés és sport Egyszerűbb sportági technikai elemek tanítása (szertorna, RG, atlétikai jellegű technikai elemek) Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag, kislabda stb.) a gyermek méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával; sportágat előkészítő játékok tanulása

4+4

Az életmódot befolyásoló szokások. A reklám hatása

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ember egészsége: Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése

3

Vegye, vigye! – Reklám az egészségért

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése Vizuális jelek, jelképek alkotó használata Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Kommunikációs képességek Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása, „olvasása”, értelmezése Problémamegoldó képesség A kapott feladat értelmezése

2

Sport, táplálkozás, napirend; egyensúly

Sport a mindennapjainkban 1-2.


149

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD


150


1.

2.

Szolgáltatók 1.

Szolgáltatók 2.

FOGLALKOZÁSOK - KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK DOLGOZÓI Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Kritikai gondolkodás Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi témáról Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről A tartalom kulcselemei A tanulók kommunikáljanak olyan kérdésről, mint a rászorulók segítése.

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek Problémafelismerés Problémaérzékenység, problémafelismerés, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma megérzése, felismerése segítséggel Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel és eleinte gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentősége az alkotásban A tevékenység és eredményének értékelése Magatartásformák: Az alkotói és befogadói munka során a következményekért felelős magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés fejlesztése, a pozitív énkép megalapozása

5

3.

4.

5.

151

A kultúra, művelődés területén dolgozók

A közlekedésben dolgozók

Művészek 1.



2


2


2

152 6.

7.

8.

Életpálya-építési kompetenciaterület Művészek 2.

Művészek 3.

Művészek 4.


Művészetek−Ének-zene Interpretáció A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása Improvizáció Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával Zenehallgatás Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása

2

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Tárgyak, műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján Műalkotások származási helyének megkeresése térképen Elemző beszélgetés műalkotásokról

2

Művészetek−Dráma és tánc A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása A szereplő és helyszín A színház formai elemeinek megfigyelése látott előadásban, illetve alkalmazása saját rögtönzésekben: egyszerű jelmezek, kellékek, berendezési tárgyak

2


1.

2.

3.

4.

153

Amikor az országot védeni kellett… – Tatárok 1.

Amikor az országot védeni kellett… – Tatárok 2.

Amikor az országot védeni kellett… – Törökök 1.

Amikor az országot védeni kellett… – Törökök 2.



Javasolt óraszám


1


4


1


4

154 5.

6.

7.

Életpálya-építési kompetenciaterület Amikor az országot védeni kellett… − Eszközök, lakhely

Amikor az országot védeni kellett… − Harcmodor

Amikor az országot védeni kellett… − Hősök


Életvitel és gyakorlati ismeretek Tervezés Tervezés, a megoldáshoz vezető út kitalálása: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő szokásos megoldás kiválasztása, a terv elkészítése. Az öröm, az elégedettség szerepe a munkában Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, és eleinte gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentősége az alkotásban Konstruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség: Az egyszerű alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközökkel. Az anyagok alakítása mint örömforrás

3

Testnevelés és sport Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással Célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a mozgás sebességviszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése Testgyakorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, testnevelési játékokba

4

Ember és társadalom Kritikai gondolkodás Híres emberek, irodalmi, film- stb. hősök külső és belső tulajdonságainak felsorolása Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy egy-egy magyar vagy külföldi híres ember (pl. művész, felfedező, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek.

2


1.

Tanulási szokások


155



Javasolt óraszám


2

156



KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Önmeghatározás

Önbemutatás

8 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önbecsülés Önmotiválás Szerepvállalás Kooperativitás

Stratégiaalkotás

Hatékony kommunikáció


Analizálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Konvergens gondolkodás


Ön- és társismereti drámajátékok. Személyiségtérkép készítése Film megtekintése (pl. Mulan, Harry Potter és a bölcsek köve). Filmélmények feldolgozása egyéni élmények felidézésével beszélgetés során és írásbeli szövegalkotással Társasjáték Tudások, képességek gyűjtése – ötletbörze. Ki mit tud? Mi mindent tudok? Hogyan jutottam el idáig? Különleges „tudások, képességek”. „Legek” napja. Akinek nem inge, ne vegye magára!



Ön- és társismeret

A társak szerepe az önismeretben Egyediség, különcség elfogadása. Nemi különbségek. Nemi szerepek. Szerelem Ismerősök, barátok. Együtt, egyedül. Segítségkérés, segítségnyújtás Tevékenységeim feltérképezése (erősségeim, gyengeségeim) Cím


Tükröm, tükröm... Madarat tolláról... Van, amiben én vagyok a legjobb! 3, 3, 2



Követelmények

157


Magyar nyelv és irodalom A tanulóban alakuljon ki igény az én megismerésére, valamint környezetének és társas kapcsolatainak tudatos formálására. Életkorának és érdeklődésének megfelelően minél több területről szerezzen tapasztalatokat.

158



KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Önmeghatározás

Önbemutatás

Stratégiaalkotás Stratégiamegvalósítás Ajánlott tevékenységek


Éljük az életet! 25 Törvények és szabályok betartása A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás Információkezelés Hatékony kommunikáció Fekete István Kele című műve részleteinek kooperatív feldolgozása a megadott szempontok alapján. Társasjáték Tanítói segítséggel olyan könyvek, folyóiratok, újságok, képek, reprodukciók gyűjtése, amelyek alapján „kideríthető” a település története. Rövid ismertetők, tablók készítése: korokról, tevékenységekről, épületekről stb. – kooperatív feladat Rajzkészítés egy régi intézményről, ennek egyik belső részletéről, a lakóhely egy részletéről (pl. iskola és környéke) makettkészítés Ismerkedés a történelmi eseményekkel dramatikus játék keretében, szerepjátékkal Legfontosabb helyszínek, személyek, események. A lakóhelyhez, tájegységhez kapcsolódó dalok megismerése Nemzeti ünnepeink üzenete számunkra – egyéni vélemények, élmények. Az ünneplés hagyományai (országos hagyományok). Jelképek megismerése, készítése A közös játék szabályainak megismerése. A játékban előforduló hagyományos népi mesterségek megismerése. A népi életforma jellegzetességeinek előfordulása a népi gyermekjátékokban. Mikor, hol, kik játszották? Születés, halál, fejlődés, hanyatlás, önállóság, felelősség, közösségbe tartozás Elvárások A lakóhely történelmi áttekintése, megjelenítése Nemzeti ünnepek: március 15., augusztus 20., október 23. Ismerkedés gyermek- és népi játékokkal: fogójátékok (pl. pecsenyeforgató, bakugrás)

Cím



3, 2, 2, 4, 1, 2, 3, 4+4


Követelmények

159

Indulj el egy úton... Lakóhelyünk múltja 1. Lakóhelyünk múltja 2. Lakóhelyünk múltja 3. Lakóhelyünk múltja 4. Nemzeti ünnepeink 1. Nemzeti ünnepeink 2. Csapatjátékok


Magyar nyelv és irodalom A tanuló szerezzen tapasztalatokat közvetlen környezete életéből (család, lakóhely). Életkorának, képességeinek és érdeklődésének megfelelő tevékenységekkel vállaljon bennük szerepet. Legyen tisztában a nemzeti jelképekkel. A társakkal való együttműködés során törekedjen a szabályok betartására, a normatív magatartásra.

160




Önbemutatás



Önkontroll Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás Információkezelés Absztrahálás Ok-okozati összefüggés Rendszerezés

A tájegység fogalma, jellemzői, növény- és állatvilága Környezetvédelem, környezetszennyezés. Hogyan járulhatok hozzá a környezet kíméléséhez? Cím


13

Magyarország tájegységei – mi alapján határozhatók meg? Melyik tájegységen élek? A térképen való megjelölés, tájékozódás. Kirándulás a természetben. A tanultak gyakorlati megtapasztalása, megfigyelése. Tanulmányrajzok, fotók készítése. Útikönyv érdeklődőknek: kinek miért ajánlom ezt a helyet? – egyéni beszámolók, fogalmazások egybegyűjtése Mennyire tiszta az iskola udvara és környéke? – megfigyelés séta közben Környezetbarát magatartás – szemétgyűjtés a megfelelő higiénia betartásával (gumi- vagy nejlonkesztyű, szemeteszsák használata). A gyerekek is hozzá tudnak járulni a környezet kíméléséhez – ötletbörze. A jövő környezetbarát járműve, A természet 2100-ban – rajzpályázat


A természet: a mi világunk – A környék felfedezése

A környező táj jellemző természeti szépségei 1. A környező táj jellemző természeti szépségei 2. Lakóhelyem tisztasága, szennyezettsége 1. Lakóhelyem tisztasága, szennyezettsége 2. 5, 3, 3, 2


Követelmények

Magyar nyelv és irodalom A tanuló szerezzen tapasztalatokat tájegységének földrajzi jellegzetességeiről. Életkorának és érdeklődésének megfelelően vegyen részt a tevékenységekben. Ismerje a környezetbarát magatartás lehetőségeit.

4. témakör

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Önbemutatás




Cím


Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás Információkezelés Analizálás Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Problémamegoldás

A lakóhely környékének élőhelyei. Leggyakoribb vadon élő állatok és növények lakóhelyünk környékén Növényi és állati termékek (feldolgozás, felhasználás) Az iskolai és háztartási eszközök megismerése. Leírások, képsorok szerepe


161

15

Az élőlények életkörülményeikhez való alkalmazkodásának megfigyelése. Az élőhelyek megfigyelése. Az élőlények és az élőhelyek közötti összefüggések megállapítása. A lakóhely környékén zajló kirándulás megfigyeléseinek összesítése A tej útja. Hogyan lesz a búzából kenyér? (pl. látogatás pékségben). A papírgyártás technikája. Fából építőanyag, bútor. Egyéni tapasztalatok és ötletek megbeszélése Alapvető iskolai eszközök megismerése, megismertetése, rendeltetésszerű használatuk – tanítói és egyéni bemutatás. A legfontosabb háztartási eszközök megismerése, nélkülözhetetlen mivoltuk tudatosítása, rendeltetésszerű használatuk. Melyek azok az eszközök, amelyeket a gyerekek is használhatnak? – ötletbörze. Képsorok, leírások alapján összerakni, szerelni egyszerű tárgyakat, illetve működtetni ezeket



A természet: a mi világunk – Kutatunk, kísérletezünk

Élőhely, életmód, testfelépítés Nyersanyagból termék 1. Nyersanyagból termék 2. Az eszközök működése, eszközhasználat 5, 3, 3, 4

162



Követelmények

Informatika (internetes információgyűjtés) Magyar nyelv és irodalom Matematika A tanuló értse az ok-okozati összefüggéseket az élőhely, életmód és testfelépítés között. Szerezzen életkorának megfelelő gyakorlati tapasztalatokat a technikai eszközök működésében, működtetésében.

5. témakör



Önbemutatás Stratégiaalkotás Stratégiamegvalósítás Ajánlott tevékenységek

Cím

Szerepvállalás Információszerzés Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés

Sport, táplálkozás, napirend; egyensúly Sport a mindennapjainkban 1-2. Az életmódot befolyásoló szokások, a reklám hatása Vegye, vigye! – Reklám az egészségért 2, 4+4, 3, 2


Követelmények

163

Az egyes tettek következményeinek belátása A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása Önkontroll

Az életmódot befolyásoló szokások. A sport szerepe és helye életünkben A reklám mint a gondolkodásunkat és életmódunkat befolyásoló tényező


15

A már kialakult szokások (pl. zuhanyozás, fogmosás, nassolás, túlzott tévénézés stb.) csoportosítása egészségmegőrző, illetve káros szerepük szerint. A helyes szokások kialakítása. Ismerkedés a vitaminokkal. A vitamindús táplálkozás előnyei. A káros szokások kialakulásának elkerülése. Sportágak megismerése Kedvenc reklámjaink. A reklámok célja, valóságtartalma. Reklámkészítés




Informatika (internetes információgyűjtés) Magyar nyelv és irodalom A tanuló szerezzen ismereteket az egészséges életmód lehetőségeiről. Érdeklődésének és életkorának megfelelően vegyen részt különböző sporttevékenységekben. A társakkal való együttműködés során törekedjen a szabályok betartására, a normatív magatartásra.

164




Önmeghatározás

Foglalkozások – Közvetlen környezetünk dolgozói 19 A belső igények felismerése és megfogalmazása A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül Önbecsülés Önmotiválás

Önbemutatás

Szerepvállalás Kötelezettségvállalás

Stratégiaalkotás




Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Néhány szolgáltató foglalkozás, illetve a közlekedésben dolgozók foglalkozásának megismerése. Sajátélmény dramatikus megjelenítése. Szerepjátékok. Levélfeladás, csekkbefizetés, vásárlás Egyes munkák közvetlen megtapasztalása: „Nagytakarítás” az osztályteremben, az iskolában, iskolaudvaron Osztálykönyvtár kialakítása, könyvtárként való működtetése. A könyvtáros munkájának megismerése egyrészt saját élmény alapján, másrészt beszélgetés alapján Előadás tervezése, szervezése forgatókönyv alapján (berendezés, felelősök, reklám, jegyek stb.) Részvétel az iskolaújság munkájában, vagy osztályújság készítése – rövid hírek, tudósítások, élménybeszámolók, képek, versek, rajzok. (Beszélgetés a helyi tv, rádió egyik munkatársával) A művészpálya sajátosságainak, területeinek megismerése. Ezzel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok szerzése A tevékenységek során különös hangsúlyt kell fektetni a szabályalkotásra, normakövetésre!


Postai dolgozók (postás, futár, postai kiszolgáló) Bevásárlóhelyek dolgozói (eladó, árufeltöltő, pénztáros, raktáros, anyagbeszerző) Fodrász Takarításban, közterületek tisztántartásában résztvevők Állatorvos Könyvtáros Jegyeladó − programszervező Média (rádió, tv, újság) Járművezető, pénztáros, ellenőr, légiutas-kísérő, diszpécser Színész, bábművész Író, költő Zeneművész, énekes Képzőművész (festő, szobrász, grafikus, illusztrátor) Artista, balett-táncos Cím



2, 5, 2, 2, 2, 2, 2, 2


Követelmények

165

Szolgáltatók 1. Szolgáltatók 2. A kultúra, művelődés területén dolgozók A közlekedésben dolgozók Művészek 1. Művészek 2. Művészek 3. Művészek 4.


Magyar nyelv és irodalom Informatika (internetes információgyűjtés)

166




Önbemutatás

Stratégiaalkotás Stratégia megvalósítás

Hősök, példaképek, nagy egyéniségek 19 Önmotiválás Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás Információkezelés Analizálás Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Problémamegoldás


A korabeli életmód jellemző elemeinek felelevenítése komplex feldolgozás keretében: időmeghatározás; életmód megismerése mondák alapján; használati és harci eszközök, lakhely makettjainak elkészítése, különböző események mozgásos, dramatikus megjelenítése. A hősök külső és belső tulajdonságainak megismerése tetteiken keresztül


A korabeli életmód és harcmodor. A magyar honfoglalás mondaköréből megismert legendás személyiségek szerepe Cím



Amikor az országot védeni kellett... − Tatárok 1. Amikor az országot védeni kellett... − Tatárok 2. Amikor az országot védeni kellett... − Törökök 1. Amikor az országot védeni kellett... − Törökök 2. Amikor az országot védeni kellett... − Eszközök, lakhely Amikor az országot védeni kellett... − Harcmodor Amikor az országot védeni kellett... − Hősök 1, 4, 1, 4, 3, 4, 2


Követelmények

Magyar nyelv és irodalom Informatika (internetes információgyűjtés) A tanuló élményszinten tapasztalja meg a változást a régmúlthoz képest. Képességeinek és érdeklődésének megfelelően vállaljon szerepet a közös tevékenységekben. Használja fel képzeletét az információk feldolgozásához.

8. témakör

Cím


Tanulásmódszertan


2

Önmeghatározás

A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Önmotiválás


Kötelezettségvállalás Egyéni arculatformálás Eszközhasználat Analizálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés


A tanulás feltételeinek megismerése, belátása szituációs játékokban. Tapasztalatszerzés az idő múlásáról játékos gyakorlatokban. Játékos feladatok az egyéni képességek fejlesztésére. A kíváncsiság és az érdeklődés, illetve a fáradtság megnyilvánulása a viselkedésben. Dramatikus játék


A tanulás külső körülményei (rend, fény, tisztaság, csend). Időbeosztás. Előkészületek, taneszközök használata. Segítség igénybevétele. A tanulás belső feltételei: figyelem, emlékezet, képzelet. A tanulást kísérő érzelmek



Tanulási szokások 2


Követelmények

167


A tanuló ismerje fel a külső körülmények szerepét, és legyen figyelemmel ezekre a tanulási tevékenységben. Törekedjen a munka és a pihenés egyensúlyának betartására.

5. ÉVFOLYAM


1.

2.

3.

Be tudom tartani?

Ha változtathatnék...

Szólj hozzá!

ÖN- ÉS TÁRSISMERET − VALLOMÁSOK Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Kiemelt fejlesztési feladat: Énkép, önismeret − Osztályfőnöki óra „Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában.”

1


1


1

Összesen

169


3 óra

170


1.

2.

3.

4.

ÉLJÜK AZ ÉLETET!

Modulok


Javasolt óraszám

1. Téma

A család − Édesanyám rózsafája

12 óra

Ember és társadalom − Társadalomismeret Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kritikai gondolkodás A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Kommunikáció Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről A tartalom kulcselemei Egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák.

3

Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása Népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel. Életkornak megfelelő magyar, európai és Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása Improvizáció Gyermekversek ritmizálása, „megzenésítése”, szabad dallam- és ritmusrögtönzések segítése Zenehallgatás A zenemű üzenetének befogadása, értelmezése

3

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Elemző beszélgetés műalkotásokról. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Alkotóképességek Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját kifejező szándékú alkotásokban Problémamegoldó képesség A gyakorlati feladatok fokozottan önálló előkészítése, megoldása

1

Művészetek−Dráma Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján

1

Édesanyám rózsafája 1.




5.


2. téma

1.

2.

3.

171

A családom és... foglalkozásuk. 1.




Művészetek−Ének-zene Interpretáció A dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása Népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel Életkornak megfelelő magyar, európai és Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása Improvizáció Gyermekversek ritmizálása, „megzenésítése”, szabad dallam- és ritmusrögtönzések segítése Zenehallgatás A zenemű üzenetének befogadása, értelmezése

4

Családom és...ki mivel foglalkozik?

4 óra

Művészetek−Dráma Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján

1

Művészetek−Vizuális nevelés Alkotóképességek Tervvázlatok készítése Problémamegoldó képesség A gyakorlati feladatok fokozottan önálló előkészítése, megoldása

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A technika feladata, az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása: családtagok, barátok, iskolatársak technikai eszközökkel kielégíthető szükségleteinek felismerése. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése

2

172


3. téma

1.

2.

Ismerkedés a megyeszékhellyel 1.


Lakóhelyem kapuja

Ember és társadalom − Történelem Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. Információk gyűjtése adott témához az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban Segédkönyvek, atlaszok használata Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből Térben-időben való tájékozódás Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben ezekhez a kiemelt időpontokhoz képest. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása

1

Ember a természetben Természettudományos megismerés Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: ismerethordozók (könyvek, térképek, táblázatgyűjtemények, az Internet) csoportmunkában Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ismert tér fokozatos kitágítása, távolságra vonatkozó becslések. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A tájékozódási feladatokban hely, irány és távolság meghatározása Földünk és környezetünk Általános fejlesztési feladatok Annak felismerése, hogy a közvetlen környezetben élő emberek kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú Tájékozottság a földrajzi térben Az ismert tér fokozatos kitágítása Tájékozódás a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környékén. Vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről. Eligazodás domborzati, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken

2

3.

Ismerkedés a megyeszékhellyel 3. Tanulmányi kirándulás

Ember és társadalom − Történelem Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. Információk gyűjtése adott témához múzeumban Segédkönyvek, atlaszok, használata. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből.A fikció megkülönböztetése az igaz történettől Térben-időben való tájékozódás Egyszerű kronológiai számítások Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása

1

Földünk és környezetünk Általános fejlesztési feladatok Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában. Annak felismerése, hogy a közvetlen környezetben élő emberek kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú Tájékozottság a földrajzi térben Az ismert tér fokozatos kitágítása Tájékozódás a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környékén. Vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről. Eligazodás térképeken, térképvázlatokon Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben A helyi környezet természeti, társadalmi, környezeti értékeinek és problémáinak felismerése Ember a természetben Természettudományos megismerés Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban. Ismerethordozók használata csoportmunkában Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ismert tér fokozatos „kitágítása”. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A tájékozódási feladatokban hely, irány és távolság meghatározása

1

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Ismert útvonal rajzának elkészítése Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban Kommunikációs képességek A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása

173


1

174


4.

5.




Javasolt óraszám

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Egyszerű téri helyzetek megjelenítése szabadkézi rajzban. Ismert útvonal rajzának elkészítése Kommunikációs képességek A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. A síkbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban

1

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése Földünk és környezetünk Általános fejlesztési feladatok Annak felismerése, hogy a közvetlen környezetben élő emberek kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú Tájékozottság a földrajzi térben Tájékozódás a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környékén. Vázlatrajz készítése a lakóhely környékéről. Eligazodás egyszerű tematikus térképeken Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben A helyi környezet természeti, társadalmi, környezeti értékeinek és problémáinak felismerése

1

Összesen

24 óra


1.

175

Az emberi tevékenység felszínformáló hatása lakóhelyemen és környékén



Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése Természettudományos megismerés A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése a lakóhelyen Földünk és környezetünk Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetlen tanári irányítással egy természetföldrajzi témakörrel kapcsolatban (pl. a lakóhelyi környezet földrajzi jellemzőiről) Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok megismerése Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján (pl. tanulmányi séta). Annak felismerése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén

3

176 2.

Életpálya-építési kompetenciaterület Lakóhelyünk arculata

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése Természettudományos megismerés Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában Földünk és környezetünk Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetlen tanári irányítással egy természetföldrajzi témakörrel kapcsolatban (pl. a lakóhelyi környezet földrajzi jellemzőiről) Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok megismerése Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján. Annak felismerése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén Összesen

4

7 óra


1.

Ezerarcú természet


Javasolt óraszám

Ember a természetben Természettudományos megismerés Megfigyelés, kísérletezés, mérés. Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: bekapcsolódás a kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára Földünk és környezetünk Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetlen tanári irányítással egy természetföldrajzi témakörrel kapcsolatban

2

Összesen

177


2 óra

178


1.

2.

3.

4.

Egészséges környezet, egészséges táplálkozás 1.

Egészséges környezet, egészséges táplálkozás 2.

Veszély vagy csapda?

„…Veszélyezteti az ön és környezete egészségét!”


Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ember egészsége : az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelőzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete Fenntarthatóság, a környezet védelme: a szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet s különösen a talaj, a víz, a levegő és a táj értékeinek védelme, megóvása

2

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából. Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és a különbözőségek tudatosítása Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban Rajzos és írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdésekre Kommunikációs képességek Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása

1

Földünk és környezetünk Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben Az életmódban, a szokásokban bekövetkezett változások érzékelése (pl. a táplálkozásban, a ruházkodásban, az építkezésben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a háztartásban). Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek Problémafelismerés Problémaérzékenység, problémafelismerés, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: a probléma felismerése, az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában. Különös tekintettel az emberi szervezetet károsító anyagokkal való kapcsolatba kerülés lehetőségére (pl. a kábítószerek, az alkohol stb.)

1

Összesen

6 óra


1.

2.

3.

179

Üzletkötő (kereskedő)

Építész 1.

Építész 2.


FOGLALKOZÁSOK – NINCS ÚJ A NAP ALATT Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember és társadalom − Történelem, emberismeret Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kritikai gondolkodás A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán A tartalom kulcselemei Egy-egy jelenség változásának az időben több korszakot átfogó tanulmányozása Ismeretek szerezése arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban

2

Ember és társadalom − Társadalom- és emberismeret Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kritikai gondolkodás A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán A tartalom kulcselemei Egy-egy jelenség változásának az időben több korszakot átfogó tanulmányozása. Ismeretek szerzése arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban.

2

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Elemző beszélgetés műalkotásokról. Tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés kapcsolatának elemzése Kommunikációs képességek A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban Alkotóképességek Tervvázlatok készítése. Tárgytervezői feladatoknál természeti „előképek” alkalmazása. Felületek dekoratív kialakítása. A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

3

180


4.

5.

6.

Építész 3. − A kunyhótól a felhőkarcolóig

Politikus 1.

Politikus 2.

FOGLALKOZÁSOK – NINCS ÚJ A NAP ALATT Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Életvitel és gyakorlati ismeretek Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő megoldás kiválasztása és elkészítése saját vázlat, tervrajz, minta alapján. Az alkotás örömének átélése a tevékenységben Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma, funkció): a gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülő forma-, anyag-, szerkezet- és eljárási ismeret. Az ehhez kapcsolódó pályakörök meghatározása A tevékenység és eredményének értékelése Ismeret, megismerés: egyszerű emberi szükségletek felismerése és a technikai lehetőségek belátása. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet az eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése. Ennek hatása az individuális életszervezésre

2

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kritikai gondolkodás A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán A tartalom kulcselemei Egy-egy jelenség változásának az időben több korszakot átfogó tanulmányozása. Ismeretek szerzése arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban

2

Művészetek−Dráma Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében Dramatikus improvizációk ismert történelmi események kapcsán. Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés

1

7.

8.

9.

Hivatásos katona 1.




181


Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kritikai gondolkodás A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán A tartalom kulcselemei Egy-egy jelenség változásának az időben több korszakot átfogó tanulmányozása. Ismeretek szerzése arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban

2

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Elemző beszélgetés műalkotásokról. Tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése Kommunikációs képességek A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban Alkotóképességek A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

1

Művészetek−Dráma Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében Dramatikus improvizációk ismert történelmi események kapcsán. Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés

1

182


1.

2.

3.

4.

„Álmaim is voltak, voltak...” 1.



Napjaink nagyjai 1.


Javasolt óraszám

Földünk és környezetünk Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben Magyarország nemzetközi hírének megismerése és tudatosulása (pl. jelentős személyiségek, szellemi és gazdasági termékek, hungarikumok révén) Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete: az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Tudománytörténet: a tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés

2

Művészetek−Ének-zene Interpretáció Életkornak megfelelő magyar, európai és Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása Zenehallgatás Az emberi hangfajták és hangszerek felismertetése, megnevezése hangzás és alak alapján. A zenei karakterek megfigyeltetése, azonosítása. Eredeti népzenei - vokális és hangszeres - felvételek megismertetése

3

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere: a társadalmi és a természeti környezet összefüggésének megismerése, gyakorlati példákhoz kapcsolható tevékenységek, pályák

2

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kritikai gondolkodás A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. A tartalom kulcselemei Egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák.

2

5.

Napjaink nagyjai 2.


183


Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Mozgásélmények megjelenítése Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Különböző mozgások vizuális rögzítése, síkbeli, térbeli megjelenítése Ismerkedés műalkotásokkal Elemző beszélgetés műalkotásokról Tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése Kommunikációs képességek A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása

2

184


1.

2.

Nem kell messzire menned.

A tudást nem tölcsérrel mérik.



Javasolt óraszám

Életvitel és gyakorlati ismeretek Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás: a munkahely rendje, tisztasága. Az érdeklődés mint az időt meghatározó tényező Megfigyelés, vizsgálat: a tapasztalat mint egyéni élmény megfogalmazása Technológiai rend, térszemlélet: a műveleti és téri rend betartása a munka során. Konkrét példák különböző munkafolyamatokhoz, különböző pályaterületekhez Gazdálkodás, környezettudatos magatartás: gazdálkodás a munkával és az idővel. A személyes ráfordítás jelentősége Eszközhasználat, munkaszervezés. Jó testtartás. Felkészülés a munkafolyamatra, különös tekintettel az egyéni tulajdonságok minőségére

1


1

1. témakör




Stratégia megvalósítás


Cím


A belső igények felismerése és megfogalmazása Törvények és szabályok betartása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Önmotiválás Egyéni arculatformálás Információszerzés Információfeldolgozás Hatékony kommunikáció Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Problémamegoldás

Normakövetés, szabálytudat Negatívnak értékelt, elutasított tulajdonságok, helyzetek Véleményalkotás, véleménynyilvánítás, önérvényesítés


185

3

Az iskolai házirend megbeszélése, értelmezése. Szabályok gyűjtése. A szabályozás szerepe az életünkben. Jogok és kötelességek. Szabálykövető játékok. Saját szabályok közös alkotása Tulajdonságok összegyűjtése, csoportosítása: adott, változhat. Saját maga bemutatása különböző szempontok alapján: ha jó képet akarok festeni magamról. Akkor érzem jól magam… Rosszul érzem magam, ha… Téma feldolgozása vitában: érvek és ellenérvek. A véleménynyilvánítás formái: vélemények megfogalmazása, mondatok átfogalmazása. Döntések az életünkben. Hogyan kell nemet mondani?



Ön és társismeret

Be tudom tartani? Ha változtathatnék... Szólj hozzá! 1, 1, 1

186



Követelmények

Magyar nyelv és irodalom Testnevelés és sport A tanuló csoportélményekben szerezzen tapasztalatokat belső igényeinek, vágyainak, konfliktusainak kifejezésére.

2. témakör



Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele Önmotiválás Kooperativitás Kötelezettségvállalás

Stratégiaalkotás




24

Önbemutatás


187

Éljük az életet!

Hatékony kommunikáció Analízis Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés A szülőktől, nagyszülőktől kapott információk alapján a rokoni kapcsolatok ábrázolása farajzon. Statisztikai adatok gyűjtése a találkozások gyakoriságáról − ábrázolás diagramon. Szülő (nagyszülő) elbeszélésének rögzítése olyan sorsfordulóról vagy meghatározó élményről, amely rokoni ráhatással kapcsolatos Népdalok, műzenei szemelvények megismerése a családi, rokoni kötelékek érzelmi kifejezésére. Gyermekversek ritmizálása, improvizációs megzenésítése a témához kapcsolódva Képzőművészeti alkotások megismerése, elemzése az anya-gyermek, a család ábrázolásáról. Saját élmény megjelenítése szabadon választott technikával Vonzódások − ellenérzések (drámajáték) Kérdőív összeállítása feldolgozott szempontok mentén. Interjúkészítés a családtagokkal, elérhető távolabbi rokonokkal. Beszámoló tartása (elbeszélés, prezentáció, drámajáték). Adatok rendszerezése a munkavégzés tárgya szerint. Példák gyűjtése az élethosszig tartó tanulás szükségességének felismerésére A saját megye kiszínezése a térképen, a megyeszékhely és a lakóhely jelölése Útvonalterv készítése – irányok, az útvonal hossza, igénybe vett közlekedési eszközök jelölésével. A megtekintendő objektumok közös kiválasztása. Információk gyűjtése különböző ismerethordozókból (könyv, térkép, Internet) a megyeszékhely történelméről, egyes épületeiről. A megfigyelés szempontjainak kidolgozása Megfigyelők: kiscsoportokban a gyerekek jegyzeteket, rajzokat, fotókat készítenek (feladatlap segítségével) út közben a természeti és mesterséges környezetről – kooperáció. Feladatlap segítségével ismeretek szerzése a nagyváros épületeiről (típusok, sűrűségük), intézményeiről (ezek sokaságáról), különlegességéről Kutatómunka: a megfigyelt épületekben folyó tevékenységek vagy a hozzájuk kapcsolódó események. Osztálytermi összegzés, kiállítás szervezése

188

Életpálya-építési kompetenciaterület Ismeretek, tananyagtartalmak

Rokoni kapcsolatok. Ki kicsoda a családban? A szűkebb és a „nagycsalád”, távoli rokonok. A kapcsolatok ápolása, hatásuk az egyén és a család életére A családi, rokoni kötelékek megjelenítése különböző művészeti ágakban (zene, képzőművészet) A családtagok foglalkozásai. A munkavégzés körülményei, feltételei. A különböző foglalkozások lényegi elemei, rendszerező elvei. Az élethosszig tartó tanulás szükségessége Térképismeretek bővítése. A természeti és mesterséges környezet megfigyelése utazás során. A megyeszékhely természeti adottságainak, a város kialakulásának és fejlődésének megismerése. A nagyvárosi élet forgatagában … – közlekedési eszközök, épületek, intézmények, lakosság száma, szektorok stb. Cím



A család − Édesanyám rózsafája 1. A család − Édesanyám rózsafája 2. A család − Édesanyám rózsafája 3. A család − Édesanyám rózsafája 4. A család − Édesanyám rózsafája 5. A család − A családom és... a foglalkozásuk 1. A család − A családom és... a foglalkozásuk 2. A család − A családom és... a foglalkozásuk 3. Lakóhelyem kapuja − Ismerkedés a megyeszékhellyel 1. Lakóhelyem kapuja − Ismerkedés a megyeszékhellyel 2. Lakóhelyem kapuja − Ismerkedés a megyeszékhellyel 3. Lakóhelyem kapuja − Ismerkedés a megyeszékhellyel 4. Lakóhelyem kapuja − Ismerkedés a megyeszékhellyel 5. 3, 3 1, 1, 4, 2, 1, 1, 1, 2, 3, 1, 1


Követelmények

A tanuló szerezzen ismereteket szűkebb (család) és tágabb (lakóhely) környezete életéről, munkájáró.! Keressen összefüggéseket egyéni érdeklődése alapján!

3. témakör



7 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele Önmotiválás

Önbemutatás

Szerepvállalás Kooperativitás Kötelezettségvállalás

Stratégiaalkotás



Hatékony kommunikáció Analízis Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés


Előzetes ismeretgyűjtés a felszínre ható emberi tevékenységekről. Felkészülés a lakóhelyen és környékén történő megfigyelésre: ember alkotta felszínformák gyűjtése, saját jelmagyarázat készítése. A helyszíneken látottak rögzítése térképvázlaton. Az ismeretek rendszerezése, az ok-okozati összefüggések és a lehetséges következtetések megfogalmazása A lakóhely arculatát meghatározó tényezők számbavétele . Előzetes feltevések a hasznosítás során bekövetkező szennyeződésről. Önálló megfigyelések a környezetkárosító magatartásokról, tevékenységekről. Felmérés készítése a lakóhelyen élők és lakóhelyük kapcsolatáról. Kérdőív készítése és feldolgozása a lakóhely egy fontosnak tartott problémájáról. Gyűjtőmunka a helyi média környezetvédelmi témájú híradásaiból. Kérdések, tapasztalatok összegyűjtése – felkészülés egy beszélgetésre az önkormányzat környezetvédelmi előadójával (felelősével). Turisztikai és környezetvédelmi témájú plakátok készítése


Felszínformáló tevékenységek (erdőirtás, bányászat, ipartelepítés, út-, vasútépítés stb.). Az emberi tevékenység nyomai a felszínen, szántóföld, rét és legelő, meddőhányók, bányató, út, vasút, töltés, útbevágás, terasz stb.)


189

A természet: a mi világunk − A környék felfedezése



Az emberi tevékenység felszínformáló hatása lakóhelyemen és környékén Lakóhelyünk arculata 3, 4

190



Követelmények

Magyar nyelv és irodalom Művészetek – Vizuális nevelés A tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően tudjon a tevékenységekben aktív részt vállalni. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az ember minden tevékenysége hatással van környezetünkre, a természetre! Ismerje fel saját lehetőségeit a környezetvédelem mindannyiunk közös kötelességében!

4. témakör


2

Önbemutatás

Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás Kötelezettségvállalás

Stratégiaalkotás





Analízis Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Rendszeres megfigyelés. Mérés, kísérletezés egyszerű eszközökkel, a közvetlen környezetben előforduló anyagok felhasználásával. Az előzetes elképzelések és a tapasztalatok egybevetése. A tapasztalatokból adódó tényfeltárás és összefüggések keresése. A kísérletek rögzítése írásban és rajzban. A kísérlet tapasztalatainak felhasználása egy gyakorlati probléma megoldásában


Életműködések. Az anyagok tulajdonságai. Cím




Ezerarcú természet 2




191


A tanuló szerezzen tapasztalatokat a kísérletek, tudományos megfigyelések során végzett tevékenységek feltételeiről, szabályairól (fegyelem, pontosság, rend, eszközhasználat)!

192

Életpálya-építési kompetenciaterület 5.témakör



6

Önmeghatározás

A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás

Stratégiaalkotás




Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Konvergens gondolkodás Problémamegoldás A hazai termesztésű gyümölcs- és zöldségfajták szerepe és jelentősége az egészséges táplálkozásban. A növények csoportosítása a táplálkozásban betöltött szerepük szerint. Vitaminok, nyomelemek a növényekben. Látogatás biogazdaságban, biopiacon Ismeretszerzés ismeretterjesztő irodalomból. Plakát, animációs jelenetek készítése az egészséges táplálkozás reklámozására vagy felszólítás a környezetvédelemre témában. A növényvédőszerek hatása. A tartósítószerek és adalékanyagok csoportosítása a káros hatás mértéke szerint. A saját táplálkozás megfigyelése, a bennük előforduló káros anyagok mértéke szerint



A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. A biotermesztés jelentősége Káros anyagok az élelmiszerekben Cím


Egészséges környezet, egészséges táplálkozás 1. Egészséges környezet, egészséges táplálkozás 2. Az emberi szervezetet károsító anyagok elkerülése 1. Az emberi szervezetet károsító anyagok elkerülése 2. 2, 1, 1, 2



Követelmények

193


A tanuló szerezzen ismereteket az életmód és a környezetre gyakorolt hatás összefüggéseiről! Legyen képes ezekre saját élményeiből, tapasztalataiból példákat találni!

194




Önmeghatározás

Önbemutatás

Stratégiaalkotás



Foglalkozások − Nincs új a nap alatt 16 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Szerepvállalás Kooperativitás Egyéni arculatformálás Információszerzés Információfeldolgozás Eszközhasználat Hatékony kommunikáció Absztrahálás Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Divergens és konvergens gondolkodás Problémamegoldás Az ókori kereskedő és a mai üzletember munkájának összehasonlítása. Gyűjtőmunka. Az ismeretek rendszerezése. Szerepjátékok. Ismeretterjesztő film megtekintése a témával kapcsolatban (pl. A selyemút) Az ókori és a modernkori építészeti csodák bemutatása. Az építész szerepe akkor és ma. Projektmunka. Kiállítás vagy diaképek, albumok megtekintése. Szerepjáték saját tervezésű, készítésű díszletekkel (makett). Filmrészlet: Asterix és Obelix. A Kleopátra-küldetés Egyén és közösség az ókorban és ma. Az ismeretek rendszerezése. Látogatás a területi képviselőnél (esetleg meghívása). Beszélgetés életútjáról. Feladatkörének megismerése. Szerepjátékok (választási kampány). Betekintés egy parlamenti ülés közvetítésébe. Vita szimulálása egy törvény elfogadtatására az osztály életéből Komplex drámafoglalkozás A katonai szerep az ókorban és napjainkban Gyűjtőmunka, az ismeretek rendszerezése. Egy ókori csata felelevenítése saját készítésű, tervezésű díszletekkel, eszközökkel. Fantáziajáték: a béke végső győzelme. Komplex drámaóra


Kereskedelem az ókortól napjainkig. A kereskedelem kialakulása, szükségessége a gazdasági életben. A történelmi változások csomópontjai, jellegzetessége Feladatkörök, kompetenciák az ókorban és napjainkban Az építészet fejlődése az őskortól napjainkig. A földrajzi fekvés és a lakóhely, valamint az építészet összefüggései. A történelmi változások csomópontjai, jellegzetességei Rabszolgaság és uralom. A demokrácia gyökerei. Mai politikai szerepek Harcok az ókorban. A béke védelme napjainkban Cím



2, 2, 3, 2, 2, 1, 2, 1, 1


Követelmények

195

Üzletkötő (kereskedő) Építész 1. Építész 2. Építész 3. − A kunyhótól a felhőkarcolóig Politikus 1. Politikus 2. Hivatásos katona 1. Hivatásos katona 2. Hivatásos katona 3.


Magyar nyelv és irodalom Matematika A tanuló saját élményeken keresztül mélyítse el ismereteit a történelmi jelenségek változásairól, és vegye észre azok hatását az egyes emberek életére!

196




Önmeghatározás




Hősök, példaképek, nagy egyéniségek 8 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele Önbecsülés Önmotiválás Szerepvállalás Kooperativitás Információszerzés Információfeldolgozás Eszközhasználat Hatékony kommunikáció Analízis Absztrahálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Kutatómunka (forráskeresés, adatgyűjtés). Az életrajzi adatok közül a lényegesek kiemelése, rendszerbe foglalása. Tablókészítés. Kiválasztott jellemző epizód dramatikus, képi vagy szöveges megjelenítése. Kooperatív munka. Az ókori utazók céljainak és életkörülményeinek megismerése történelmi és irodalmi forrásokból, összevetésük hazánk más korokban élő felfedezőivel. A különbségek okainak feltárása szituációs játékokban, vitában Közlekedési eszközök a tárgyalt korokban. Múzeumlátogatás vagy modell készítése Sporttörténet: ismeretek gyűjtése, rendszerezése. Fontos-e egyáltalán a sport, a mozgás az ember számára? Vita. Fittségi tesztkészítés. Napjaink élsportolói: hazai élsportolók megismerése; a sydneyi és az athéni olimpia magyar győztesei. Filmfelvételek, hanganyagok meghallgatása. Cikkek, fotók gyűjtése. Személyes találkozó megszervezése egy híres vagy a lakóhelyen élő profi sportolóval Különböző sportágak jellegzetes mozgáselemeinek, mozdulatainak rögzítése síkban vagy térben. Piktogramok tervezése


Cím



Vágyak, célok az ember életében − és a hozzájuk vezető út. Küzdelem és lemondás. Magyar felfedezők példázata az egyén sorsformáló szerepére: Julianus barát, Körösi Csoma Sándor stb. Idegen tájakon az ember közös nyelve: a zene Felfedezők az ókorban. Az utazás technikai feltételei: a közlekedés fejlődése A sport története, helye az ember életében. Híres sportemberek megismerése. Cél, eredmény, kudarc, kitartás összefüggései A görög embereszmény, a sport megjelenítése a képzőművészetben „Álmaim is voltak, voltak...” 1. „Álmaim is voltak, voltak...” 2. Napjaink nagyjai 1. Napjaink nagyjai 2.


2, 3, 2, 2, 2




197


A tanuló szerezzen ismereteket történelmi és kortárs személyiségekről! Cselekedetük, magatartásuk alapján keressen olyan tulajdonságokat bennük, amelyekkel azonosulni tud, illetve olyanokat, amelyekkel nem! Választása mellett tudjon érvelni, tudjon cáfolni!

198







2 A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Önmotiválás Kötelezettségvállalás Egyéni arculatformálás Eszközhasználat Analízis Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés A tanulás feltételeinek megteremtése. Szituációs játékok. Tanulási módszerek megismerése


Tanulásmódszertan

A tanulás külső és belső feltételei. Időbeosztás. Tanulási módszerek. A tanulást kísérő érzelmek Cím


Nem kell messzire menned. A tudást nem tölcsérrel mérik. 1, 1


Követelmények

A tanuló ismerje meg az életkorának megfelelő tanulási módszereket, és legyen figyelemmel ezekre a tanulási tevékenységben! Törekedjen a munka és a pihenés egyensúlyának betartására!


1.

2.

199

Énmeghatározás − Szerepeim

Énmeghatározás − Érdekeim, szükségleteim


ÖN- ÉS TÁRSISMERET − ÉN ÉS MÁSOK Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései. A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint: Miben vagyunk mindannyian hasonlók? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek?

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A technika feladata, az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása Családtagok, barátok, iskolatársak technikai eszközökkel kielégíthető szükségleteinek felismerése. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése A környezet használata, élet a környezetben: A környezet, a tárgyak használata, a célszerű környezet szépsége. A tárgyak mint eszközök funkcióinak felismerése a környezetalakításban Dokumentumismeret A dokumentumok (modellek, tárgyak a mindennapi életben, lexikonok, szótárak, technikai-háztartási mindentudók, műszaki szakkönyvek, zsebkönyvek és összefoglalók) használata. A segédletek alkalmazásának indoklása és kapcsolódása az egyéni pályatervekhez Problémafelismerés A technikai probléma megfogalmazása: A probléma lényegének megfogalmazása szóban és vázlatrajzban. A probléma gyakori előfordulása pályaterületenként

2

200


3.

4.

5.

Énmeghatározás − Egy nemzet tagja vagyok 1.




Javasolt óraszám

Ember és társadalom − Hon- és népismeret Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a magyar és a nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal.

4

Művészetek−Ének-zene Interpretáció Népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel. A néphagyományok jellegzetességeinek megismertetése. Életkornak megfelelő magyar, európai és Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása Improvizáció Zenei karakterek megfigyeltetése, majd motorikus, akár táncos megjelenítése (csoportos/egyéni rögtönzések) Zenehallgatás Eredeti népzenei − vokális és hangszeres − felvételek megismertetése

2

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés kapcsolatának elemzése Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Alkotóképességek Szabad asszociációs játékok. A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

2

6.

7.

8.

201

Mások megítélése − Elfogadás 1.

Mások megítélése − Elfogadás 2.

Szerelem vagy barátság? A fiú-lány kapcsolat 1.


Ember és társadalom Ismeretszerzés, tanulás Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései. A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint: Honnan erednek az emberek közötti különbségek? Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése? Miért vannak szegények és gazdagok? Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át?

3

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Alkotóképességek Szabad asszociációs játékok. A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

1


1

202


9.

Szerelem vagy barátság? A fiú-lány kapcsolat 2.



Javasolt óraszám

Művészetek−Dráma A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása Nem verbális kommunikációs játékok. Páros bizalomgyakorlatok Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása: pl. gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép Az alapvető fogalmak (pl. mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során

2


1.

2.

3.

203

A család − Háztartás 1.

A család − Háztartás 2.

A család − Családi gazdálkodás 1.



Javasolt óraszám

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: A személyes hatások, lehetőségek és szerep felismerése a közvetlen környezet kialakításában. A mesterséges környezettel kapcsolatos helyes viselkedés A technika feladata, az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása Családtagok, barátok, iskolatársak technikai eszközökkel kielégíthető szükségleteinek felismerése A környezet használata, élet a környezetben: A környezet, a tárgyak használata, a célszerű környezet szépsége. A tárgyak mint eszközök funkcióinak felismerése a környezetalakításban Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) A dokumentumok (modellek, tárgyak a mindennapi életben, lexikonok, szótárak, technikai-háztartási mindentudók, műszaki szakkönyvek, zsebkönyvek és összefoglalók) használata Problémafelismerés Problémaérzékenység, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: A probléma felismerése az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában, különös tekintettel az emberi szervezetet károsító anyagokkal való kapcsolatba kerülés lehetőségére (pl. a kábítószerek, alkohol stb.)

2

Földünk és környezetünk Tájékozottság a környezet anyagaiban A háztartásban használt energiahordozók és nyersanyagok jelentőségének megismerése Az energia iránti igény és az energiatakarékosság fontosságának felismerése. Az energiatakarékos magatartás megalapozása Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben Az életmódban, a szokásokban bekövetkezett változások érzékelése (pl. a táplálkozásban, a ruházkodásban, az építkezésben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a háztartásban)

1

Ember és társadalom − Történelem, emberismeret Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kritikai gondolkodás A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán A tartalom kulcselemei Egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák. Ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban.

2

204


4.

5.

6.

A család − Családi gazdálkodás 2.

A család − Vásárlási, fogyasztási szokások 1.



Javasolt óraszám

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: A személyes hatások, lehetőségek és szerep felismerése a közvetlen környezet kialakításában Problémafelismerés Problémaérzékenység, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: A probléma felismerése az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek: A terv funkcionális és formai megfelelésének, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A gazdaságosság szerepe A tevékenység és eredményének értékelése Ismeret, megismerés: Egyszerű emberi szükségletek felismerése és a technikai lehetőségek belátása. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, az eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése. Ennek hatása az individuális életszervezésre

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A mesterséges környezet: A személyes hatások, lehetőségek és szerep felismerése a közvetlen környezet kialakításában Problémafelismerés Problémaérzékenység, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: A probléma felismerése az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek: A terv funkcionális és formai megfelelésének, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A gazdaságosság szerepe A tevékenység és eredményének értékelése Ismeret, megismerés: Egyszerű emberi szükségletek felismerése és a technikai lehetőségek belátása. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, az eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése. Ennek hatása az individuális életszervezésre

1

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Fenntarthatóság, a környezet védelme: A szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet s különösen a talaj, a víz, a levegő és a táj értékeinek védelme, megóvása

1

7.

8.

9.

10.


Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és a rendeltetés kapcsolatának elemzése Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Alkotóképességek Szabad asszociációs játékok. A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

1

Életcélok, jövőkép − Találkozás egy fiatalemberrel 1.


2


Művészetek−Dráma A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása Egyszerűbb interakciós játékok Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása: pl. gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép. Az alapvető fogalmak (pl. mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során

1

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Alkotóképességek Szabad asszociációs játékok. A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

1



205


206


1.

2.

Az emberi tevékenység felszínformáló hatása lakóhelyem megyéjében 1.

Az emberi tevékenység felszínformáló hatása lakóhelyem megyéjében 2.


Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése Természettudományos megismerés Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában Földünk és környezetünk Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetlen tanári irányítással egy természetföldrajzi témakörrel kapcsolatban (pl. a lakóhelyi környezet földrajzi jellemzőiről) Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok megismerése Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján (pl. tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola). Annak felismerése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén

4

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Alkotóképességek A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

1

3.

4.

207

Megyénk arculata 1.



Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet: A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése Természettudományos megismerés Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában Földünk és környezetünk Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetlen tanári irányítással egy természetföldrajzi témakörrel kapcsolatban (pl. a lakóhelyi környezet földrajzi jellemzőiről) Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok megismerése Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok megismerése Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján (pl. tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola). Annak felismerése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén

3

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés kapcsolatának elemzése Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Alkotóképességek A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

1

208


5.




Javasolt óraszám

Művészetek−Ének-zene Interpretáció Népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel. A néphagyományok jellegzetességeinek megismertetése. Életkornak megfelelő magyar, európai és Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása Improvizáció Zenei karakterek megfigyeltetése, majd motorikus, akár táncos megjelenítése (csoportos/egyéni rögtönzések) Zenehallgatás Eredeti népzenei − vokális és hangszeres − felvételek megismertetése

1


1.

Éltető elemeink


209



Javasolt óraszám

Ember a természetben Természettudományos megismerés Megfigyelés, kísérletezés, mérés: Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő, nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára Földünk és környezetünk Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetlen tanári irányítással egy természetföldrajzi témakörrel kapcsolatban (pl. a lakóhelyi környezet földrajzi jellemzőiről) Tájékozottság a környezet anyagaiban A lakóhely és környékének környezetét leginkább károsító anyagok és folyamatok, valamint a környezetkárosítás-csökkentés lehetőségeinek megismerése

2

210


1.

2.

3.

4.

Segítség! Serdülök! 1.






Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az ember egészsége: Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelőzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete

2

Művészetek−Vizuális nevelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban Rajzos és írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdésekre Kommunikációs képességek Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása

1

Művészetek−Dráma A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása Nem verbális kommunikációs játékok. Páros bizalomgyakorlatok Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása (pl. gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép) Az alapvető fogalmak (pl. mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során

1

Művészetek−Ének-zene Improvizáció Zenei karakterek megfigyeltetése, majd motorikus, akár táncos megjelenítése (csoportos-egyéni rögtönzések) Zenehallgatás Olyan műzenei szemelvények bemutatása, amelyek témái a korosztálynak megfelelően énekelhetőek, vagy ritmikájuk megszólaltatható, esetleg zenei összetevőjük könnyen reprodukálható (akár hangszeren is)

2


1.

2.

3.

211

Bankár, közgazdász

Újságíró, tudósító 1.

Újságíró, tudósító 2.


FOGLALKOZÁSOK – EZ MÁR ITT A XXI. SZÁZAD! Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám

Ember és társadalom − Társadalom- és emberismeret Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kritikai gondolkodás A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán A tartalom kulcselemei Egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák. Ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban.

4


2

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Alkotóképességek Szabad asszociációs játékok. A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

1

212


4.

5.

6.

Vendéglátó 1.

Vendéglátó 2.

Informatikus


FOGLALKOZÁSOK – EZ MÁR ITT A XXI. SZÁZAD! Kapcsolódó műveltségterület

Javasolt óraszám


2

Művészetek−Vizuális nevelés Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás Elemző beszélgetés műalkotásokról. Tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés kapcsolatának elemzése Kommunikációs képességek A sík- és térbeli kifejezés, közlés, vizuális nyelvi elemek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban Alkotóképességek Tervvázlatok készítése. Tárgytervezői feladatoknál természeti „előképek” alkalmazása. Felületek dekoratív kialakítása. A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata A technika feladata, az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása Technikatörténeti érdekességek megismerése. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése Konstruálás, kivitelezés Ítélőképesség a teljes alkotófolyamat minden pontján: Véleményformálás a munka (eredmény) funkcionális és formai megfeleléséről, az eljárás célszerűségéről és gazdaságosságáról. Ízlésítélet megfigyelés alapján. Az egymást helyettesítő személyiségjegyek szerepének megismerése az eredményességben Szervezőkészség: Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. Az időbeosztás és a tempó mint egyéni sajátosság szerepe

1


1.

2.

Az ember és a tudomány 1-2.

Napjaink nagyjai


213



Javasolt óraszám

Ember a természetben Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete: Az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének, izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása Tudománytörténet: A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés

3-3

Művészetek−Ének-zene Interpretáció Életkornak megfelelő magyar, európai és Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása Zenehallgatás Az emberi hangfajták és hangszerek felismertetése, megnevezése hangzás és alak alapján. A zenei karakterek megfigyeltetése, azonosítása. Eredeti népzenei – vokális és hangszeres − felvételek megismertetése

2

214


1.

2.

Tanulási szokások 1.

Tanulási szokások 2.



Javasolt óraszám


1


1

1. témakör





215

Ön- és társismeret − Én és mások 19 A belső igények felismerése és megfogalmazása Törvények és szabályok betartása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Önmotiválás Egyéni arculatformálás Információszerzés Információfeldolgozás Hatékony kommunikáció Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Problémamegoldás


Helyem a családban, az iskolában, a kortársaim között. Vita, szerepjátékok Az érdekek, igények megfogalmazása, kapcsolatuk felismerése a szükségletekkel. A szükségletek kielégítése technikai és emberi oldalának elemzése. Gyűjtőmunka, kooperatív munka, tablókészítés A nemzet fogalmának megértése a kultúra egy választott területének jellemzőin keresztül. Projektmunka Az előítéletek, a nemzetiségi ellentétek főbb megnyilvánulásai a tanult történelmi korszakokban. Kutatómunka, az ismeretek rendszerezése. Saját élmények a probléma mai vetületének feltérképezéséhez. Szerepjátékok. A témához kapcsolódó gondolatok, érzések vizuális megfogalmazása szabadon választott technikával. Hogyan érzem magam mint lány/fiú? Mit várok a másik nemtől? Hogyan viselkednek velem a felnőtt férfiak/nők? Mit tehetek, ha zaklatnak, erőszakoskodnak? Beszélgetés, vita, filmrészlet megtekintése, hírek, információk gyűjtése, feldolgozása a médiából. Dramatizálás


Gyerekek, serdülők a társadalomban régen és ma A szükségletek hierarchiája A nemzeti identitás. A nemzeti hovatartozás érzésének megjelenése a zenében és a képzőművészetben. Hazánkban élő nemzetiségek. Határon túli magyarok, szerepük a magyar kultúrában Rokonszenv-ellenszenv, előítéletek. A másság A nemek közti kapcsolat a serdülőkorban


216




Énmeghatározás − Szerepeim Énmeghatározás − Érdekeim, szükségleteim Énmeghatározás − Egy nemzet tagja vagyok 1. Énmeghatározás − Egy nemzet tagja vagyok 2. Énmeghatározás − Egy nemzet tagja vagyok 3. Mások megítélése − Elfogadás 1. Mások megítélése − Elfogadás 2. Szerelem vagy barátság? A fiú-lány kapcsolat 1. Szerelem vagy barátság? A fiú-lány kapcsolat 2. 2, 2, 4, 2, 2, 3, 1, 1, 2


Követelmények

Magyar nyelv és irodalom A tanuló ismerje meg saját helyét, szerepét közvetlen környezetében, valamint törekedjen az ezekhez kapcsolódó magatartási normák betartására. Szerezzen ismereteket saját nemzeti, valamint a környezetében élő más nemzetek kultúrájáról.

Cím

2. témakör



13 Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele Önmotiválás

Önbemutatás

Kooperativitás Kötelezettségvállalás

Stratégiaalkotás



217

Éljük az életet!

Hatékony kommunikáció Analizálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés


Rendszeres teendők, váratlan helyzetek a háztartásban. Megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése, szerepvállalás. Háztartási „Kisokos” összeállítása csoportmunkában A család pénztárkönyve: a vágyak alapján fiktív, majd tényleges költségvetés készítése Gyűjtőmunka a fogyasztói szokások rendszerezéséhez. Kiállítás a semmire sem használható, „csak költsd a pénzed” tárgyakból. Plakátkészítés a fogyasztás és a fenntarthatóság kapcsolatáról Egyéni projekt készítése. Keretjáték: „Megpályázom az Élet Kapuját”. A cél megfogalmazása. Előnyök és hátrányok (drámajáték). A feltételek összegyűjtése, rendszerezése (kutatómunka). A megvalósítás lépései (kooperatív munka) Lehetőségeim, korlátaim (drámajáték). Támogatók (szerepjáték)


Munkák a házban és a ház körül. Főzés, mosás, takarítás, javítások Energiatakarékosság Bevétel és kiadás. A pénz beosztása, tervezés. Takarékosság Szükségletek − egészség. A fogyasztói társadalom csapdái. A fenntarthatóság, a környezetvédelem és a fogyasztási szokások Egyéni célok, tervek, vágyak álmok. Az elképzelések érzelmi, motivációs és ismereti, önismereti elemei


218




A család − Háztartás 1. A család − Háztartás 2. A család − Családi gazdálkodás 1. A család − Családi gazdálkodás 2. A család − Vásárlási, fogyasztási szokások 1. A család − Vásárlási, fogyasztási szokások 2. A család − Vásárlási, fogyasztási szokások 3. Életcélok, jövőkép − Találkozás egy fiatalemberrel 1. Életcélok, jövőkép − Találkozás egy fiatalemberrel 2. Életcélok, jövőkép − Találkozás egy fiatalemberrel 3. 2, 1, 2, 1, 1, 1, 1, 2, 1, 1


Követelmények

Magyar nyelv és irodalom, Matematika A tanuló szerezzen ismereteket az életvitellel, az életmóddal kapcsolatos tevékenységek és a fenntarthatóság kapcsolatáról, az egyéni felelősségről. Életkorának megfelelő szinten foglalkozzon a jövő tervezésével, saját vágyainak megfogalmazásával, kifejezésével.

3. témakör


A természet: a mi világunk − A környék felfedezése 10

Önmeghatározás




Előzetes ismeretgyűjtés a felszínre ható emberi tevékenységekről. Felkészülés a lakóhelyen és környékén túl, a megye jellegzetes területein történő megfigyelésre: útvonalterv készítése, objektumok bejelölése. A helyszíneken látottak rögzítése térképvázlaton előre megtervezett jelekkel. Az ismeretek rendszerezése, az ok-okozati összefüggések és a lehetséges következtetések megfogalmazása. Az Útikalauz kibővítése A lakóhely arculatát meghatározó tényezők számbavétele (víz, talaj). Előzetes feltevések a hasznosítás során bekövetkező szennyeződésről. Önálló megfigyelések a környezetkárosító magatartásokról, tevékenységekről. Beszámoló, dramatikus megjelenítés. Gyűjtőmunka a helyi média környezetvédelmi témájú híradásaiból Megyei környezetvédelmi feladatok stratégiai tervének elkészítése. Saját szerepvállalások kijelölése A megyének a tájhoz, az otthonhoz kapcsolódó népzenei alkotásainak megismerése, előadásuk a néptánc elemeivel


Felszínformáló tevékenységek a lakóhelyen és környékén túl (erdőirtás, bányászat, ipartelepítés, út-, vasútépítés). Az emberi tevékenység nyomai a felszínen (rétgazdálkodás, földművelés, meddőhányók, út, vasút) Vizuális fantáziatervek a természetben tapasztalt károk rekreációja után A tájhoz, az otthonhoz kapcsolódó népzenei szemelvények Cím



219


Az emberi tevékenység felszínformáló hatása lakóhelyem megyéjében 1. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása lakóhelyem megyéjében 2. Megyénk arculata 1. Megyénk arculata 2. Megyénk arculata 3. 4, 1, 3, 1, 1

220



Követelmények

A tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően tudjon a tevékenységekben aktív részt vállalni. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az ember minden tevékenysége hatással van környezetünkre, a természetre. Ismerje fel saját lehetőségeit és felelősségét a környezetvédelem mindannyiunk közös kötelességében. Szerezzen élményeket a táj és az ember érzelmi viszonyának kifejeződéséről.

4. témakör



Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás Kötelezettségvállalás

Stratégiaalkotás



Analizálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés A lakóhelyen és környékén túl a levegő, a víz és a talaj tisztaságának vizsgálata egyszerű mérőeszközökkel. A tapasztalatokból adódó tényfeltárás, összefüggések keresése a különböző, természetet károsító emberi tevékenységekkel. A kísérletek leírása, lerajzolása. Az előző évi mérések eredményeivel való összehasonlítás, az azonosságok és eltérések magyarázata a hely és idő figyelembevételével



2

Önbemutatás




A levegő, a víz és a talaj szennyezettsége megyénkben Cím


Éltető elemeink 2


Követelmények

221


A tanuló szerezzen tapasztalatokat a kísérletek, tudományos megfigyelések során végzett tevékenységek feltételeiről, szabályairól (fegyelem, pontosság, rend, eszközhasználat).

222




6

Önmeghatározás

A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás

Stratégiaalkotás




Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Konvergens gondolkodás Problémamegoldás A serdülőkori változás külső jegyeinek, biológiai okainak megismerése. A tisztálkodás, a testápolás, a táplálkozás és a testmozgás jelentősége, a káros anyagok kerülése − az erre vonatkozó ismeretek rendszerezése, bővítése. Gyűjtőmunka, esettanulmány készítése saját tapasztalat vagy a médiában megismert történet alapján. A személyiség fejlődésének talán legnehezebb szakaszával kapcsolatos élmények, érzések, félelmek kifejezése, megosztása dramatikus, valamint zenei eszközökkel (klasszikus és modern zenei alkotások és improvizációk segítségével)



A serdülőkori testi és lelki változások Személyes higiénia, mentálhigiéné Cím


Segítség! Serdülök! 1. Segítség! Serdülök! 2. Segítség! Serdülök! 3. Segítség! Serdülök! 4. 2, 1, 1, 2



Követelmények

223


Magyar nyelv és irodalom A tanuló szerezzen ismereteket saját testi és lelki működéseiről, a személyes higiéné szabályairól. Ismerje fel saját esetében ezek betartásának feltételeit, lehetőségeit. Érdeklődésének és képességeinek megfelelően törekedjen saját érzelmeinek megfelelő kifejezésére eszközeit bővíteni.

224




Önmeghatározás

Önbemutatás

Stratégiaalkotás


Foglalkozások − Ez itt már a XXI. század! 12 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Szerepvállalás Kooperativitás Egyéni arculatformálás Információszerzés Információfeldolgozás Eszközhasználat Hatékony kommunikáció Absztrahálás Ok-okozati összefüggés Rendszerezés Divergens és konvergens gondolkodás Problémamegoldás


Gyűjtőmunka. Az ismeretek rendszerezése. Csoportos vita a pénz szerepéről, jelentőségéről. A megismert szakmák és a családi költségvetés, pénzkezelés közötti összefüggések feldolgozása keretjátékban Keretjáték: riport, tudósítás, interjú, reklám stb. készítése szakmák, foglalkozások, (különleges vagy hétköznapi) életutak bemutatására A vendéglátás történelmileg kialakult hagyományainak megismerése, különböző (gazdasági, társadalmi, lélektani) aspektusainak összegyűjtése. Kutatómunka Szerepjáték saját készítésű díszletekkel Kutatómunka (forráskeresés, adatgyűjtés, rendszerezés). Interjú vagy beszélgetés ismerős informatikussal. Egy kisebb cég (pl. könyvelőiroda vagy a helyi önkormányzat egy osztálya) látogatása, ahol a munkavégzés a számítógép használatára épül. Kooperatív munka


A pénz megjelenése, jelentősége régen és ma. Cél vagy eszköz? A gazdaság és a gazdálkodás. „Pénzes” szakmák. „Bankár” a családban Médiafajták. A televízió, rádió, újságok szerepe, hatása az élet legkülönbözőbb területein. Az újságíró, tudósító kompetenciái, felelőssége A vendéglátás régen és ma. Mai „vendéglátós” szakmák A számítástechnika szerepe a munkavégzésben. A számítástechnika „saját” szakmái Az informatikus kompetenciái. Sikertörténetek, lehetőségek, veszélyek, buktatók

Cím



4, 2, 1, 2, 2, 1


Követelmények

225

Bankár, közgazdász Újságíró, tudósító 1. Újságíró, tudósító 2. Vendéglátó 1. Vendéglátó 2. Informatikus


Magyar nyelv és irodalom, Matematika, Informatika A tanuló szerezzen ismereteket az adott szakmák szerepéről a társadalomban. Keressen összefüggéseket a jelen követelményei és azok történelmi előzményei között. Érdeklődésének megfelelően vállaljon szerepet az adott tevékenységekben.

226




Önmeghatározás



Hősök, példaképek, nagy egyéniségek 8 A belső igények felismerése és megfogalmazása Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele Önbecsülés Önmotiválás Szerepvállalás Kooperativitás Információszerzés Információfeldolgozás Eszközhasználat Hatékony kommunikáció Analizálás Absztrahálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés


Kutatómunka (forráskeresés, adatgyűjtés). Az életrajzi adatok közül a lényegesek kiemelése, rendszerbe foglalása. A felfedezés (találmány) jelentőségének elemzése, hatása a mai életre. Tablókészítés. Kiválasztott jellemző epizód dramatikus, képi vagy szöveges megjelenítése. Kooperatív munka Egyéni beszámolók egy-egy önállóan kiválasztott zenészről, énekesről: cikkek, fotók, hanghordozók bemutatása. Hanganyagok meghallgatása; videoklip, esetleg dokumentum- vagy játékfilm megtekintése


Az érdeklődés, képesség, munka, tudás, alkotás összefüggései, hatásuk az egyénre és a társadalomra. Magyar kutatók példázata (pl. Semmelweis Ignác, Neumann János, Richter Gedeon, Szent-Györgyi Albert stb.) A könnyűzene kiemelkedő alakjainak megismerése



Az ember és a tudomány 1-2. Napjaink nagyjai 3+3, 2



Követelmények

227


A tanuló ismerkedjen meg a tudomány történetéből néhány magyar kutató, tudós életútjával, ismerje fel rajtuk keresztül a tudomány fejlődésében az egyén szerepét. Tudjon különbséget tenni a népszerű és a valódi, maradandó értéket létrehozó személyiségek között.

228

Életpálya-építési kompetenciaterület 8. fejezet




Tanulásmódszertan 2 A reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása Önkontroll Önmotiválás Kötelezettségvállalás Egyéni arculatformálás Eszközhasználat Analizálás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggés Rendszerezés


A tanulás feltételeinek megteremtése. Szituációs játékok. Tanulási módszerek megismerése, igazításuk az egyéni sajátosságokhoz. Drámajáték. A saját képességek feltérképezése játékos feladatokban


A tanulás külső és belső feltételei. Időbeosztás. Tanulási módszerek, tanulási képességek. A tanulást kísérő érzelmek



Tanulási szokások 1. Tanulási szokások 2. 1, 1


Követelmények

A tanuló ismerje meg az életkorának megfelelő tanulási módszereket, és legyen figyelemmel ezekre a tanulási tevékenységben. Szerezzen tapasztalatokat saját képességeinek megismeréséhez. Törekedjen a munka és a pihenés egyensúlyának betartására.

PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ 7-12. ÉVFOLYAM

TARTALOM

1. Programcsomag, pedagógia rendszer ..................................................................................................... 2. Életpálya-építési kompetenciák, kulcskompetenciák .......................................................................... 3. Az életpálya-építési kompetenciafejlesztés tartalma ............................................................................ 3.1 Az életpálya-építési kompetenciafejlesztés és a műveltségterületek........................................... 3.2 Óraszámok ............� 3.2 Ajánlások a műveltségterületi fejlesztők számára .......................................................................... 3.2.1 Ember és társadalom ................................................................................................................... 3.2.2 Ember a természetben valamint Földünk és környezetünk ................................................ 3.2.3 Művészetek ..� 3.2.4 Testnevelés és sport..................................................................................................................... 3.2.5 Életvitel és gyakorlati ismeretek, osztályfőnöki óra, szabad sáv – a specifikus életpálya-építési ismeretek tanítása ......................................................................................... 3.3 A programcsomag eszközrendszere ................................................................................................. 3.3.1 Nyomatott dokumentumok ....................................................................................................... 3.3.2 Elektronikus dokumentumok ...................................................................................................

Pedagógiai koncepció

233

1. PROGRAMCSOMAG, PEDAGÓGIAI RENDSZER A Nemzeti alaptanterv1 alkalmazásának és a programfejlesztés gyakorlatának szótára, Oktatási program, programcsomag, pedagógiai rendszer című fejezete a következő meghatározásokat használja: 1 Kerettanterv2: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. 2 Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3 Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről. 4 Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: (a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CD-k stb., (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., (c) a kettő kombinációi: szoftverek stb. 5 Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését. 6 Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására. 7 Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről. A Nat tovább differenciál: • • •

az 1-4 komponensek együttes meglétét programnak az 1-5 komponensek együttes meglétét programcsomagnak az 1-7 komponensek együttes meglétét pedagógiai rendszernek nevezi.

E meghatározások alapján az általunk fejleszteni kívánt rendszer, bár a mostanára elterjedt általános szóhasználat egységesen programcsomagként nevezi meg, mivel továbbképzési program és támogató rendszer is készül hozzá, teljes pedagógia rendszert jelent.

1 2

Nat 2003 Esetünkben: programtanterv

234

Életpálya-építés kompetenciaterület

2. ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI KOMPETENCIÁK, KULCSKOMPETENCIÁK Az életpálya építési kompetenciák fejlesztési koncepciója az alábbi kompetenciamátrixot mint képességtaxonómia-leírást használja: FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK

KOMPETENCIÁK ÖSSZETEVŐI

A kompetenciaterületekhez közvetlenül kötődő legfontosabb képességek (részkompetenciák), tevékenységek

Ismeretek

Attitűdök, szemlélet, viselkedés, igények, törekvések

Önellenőrzés

Standardok

Önkontroll igénye

Helyzetelemzés

Helyzetelemek: körülmények, magán és publikus helyzetek

A másokhoz való odafordulás igénye. Helyzetértékelés igénye Önelemzés igénye

Szerepismeret

A szereppel való viszony deklarálása

Kooperáció

Cél- és feladatismeret

Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség, csoporttudat, saját szükségletek és igények kielégítésének késleltetni tudása.


A követelmények eléréséhez szükséges kompetenciák, tudások ismerete

– Kudarctűrés, – Kitartás, – Próbálkozási hajlandóság – Küzdőképesség – Tolerancia

Normakövetés

Normaismeret

Normatudatos magatartás: a norma és helyzetismereten alapuló normaválasztás, a helyzetben működő normákhoz való igazodás, vagy azoktól való tudatos eltérés.

Alkalmazkodás

A körülményekhez és/vagy a partnerekhez való igazodás következményeinek ismerete adott helyzetben A saját és a partner érdekeinek ismerete

Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség, csoporttudat, saját szükségletek és igények kielégítésének késleltetni tudása.

Szereppozíciómeghatározás

és

Önmeghatározás

Pedagógiai koncepció Információkezelés

Önmeghatározás

Adatgyűjtés (tapasztalatgyűjtés) Adatkezelés: adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok megteremtése és/vagy elemzése Feltételek és viszonyok összefüggése Információalkotás és átadás Szöveges információ esetén: lényegkiemelés, Koherenciateremtés

235

Önállóság igénye Kíváncsiság Okkeresés igénye

Az információszerzés és átadás elektronikus eszköztárának alkalmazása


Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: közlő, elbeszélő, leíró, kapcsolatápoló szövegtípusokban

Önismeret Elbeszélő, leíró, kapcsolatápoló szövegtípusok ismerete Adott helyzet normáinak ismerete Adott helyzetben a saját pozíció ismerete Önbemutatás céljának ismerete

Önérdek-érvényesítés Megnyilvánulási igény

Tervezés: – célmeghatározás, – útkeresés – az utak közötti választás – és a haladás módjának meghatározása – a tevékenységek tartalmának tervezése – a tevékenységek ütemezése

Tervkészítés elemei, módja

Céltudatosság Pontosság Időérzék

A terveknek megfelelő haladás Szükség esetén tervmódosítás Elemzés, értékelés

A tervben szereplő célok, utak, eljárások ismerete

Céltudatosság Pontosság Időérzék Kontrolligény

Az életpálya-építés további specifikus kompetenciái: • – – • – – –

Pályaorientáció pályaismeret önismeret Munkaerő-piaci ismeretek álláskeresési technikák munkaerő-piaci intézményrendszer munkajog

A már idézett Nat dokumentum Kompetencia alapú című fejezete a kompetenciaalapúság három értelmezését adja:

236


1. Első értelmezésben a kompetenciaalapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti. A kompetenciaalapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek, képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2. A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. 3. A kompetencia fogalma a kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a “tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk”. Ebben a tekintetben a kompetencia az értékes, érvényes, hasznosítható tudás egyik kategóriája. A kompetenciamátrixot az első értelmezéssel összevetve, egyértelmű a fejlesztés kompetenciaalapúság iránti elkötelezettsége. A kompetenciamátrixot a második értelmezéssel összevetve, látható, hogy a kompetenciamátrix első oszlopában meghatározott tevékenységek, részkompetenciák és képességek olyan ismeretekkel és attitűdökkel társítottak, amelyek együttes fejlesztése alkalmassá teszik a tanulókat az adott feladat megoldására, azaz a mátrix célkitűzései kielégítik a második értelmezésben foglaltakat. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési koncepciója az alábbi metodikai alapelveket fogalmazza meg: A tanulónak minden esetben tisztában kell lennie – a kapott feladat céljával – a sikeres teljesítés kritériumaival – a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel A tanulónak minden esetben – kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni – lehetőséget és támogatást kell adni ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, hogy – gondjainak megoldásához segítséget kérjen Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük: – a személyes megnyilvánulást – a próbálkozást, kísérletezést, – a kérdezést, segítségkérést, – a tanulók közötti együttműködést Szokássá kell alakítani a tanulás során: – a tervezést – a döntések indoklását – a vélemény indoklását – az önállóságot – a kérdésföltevést Teret kell adni, és értékelni kell: – az egyéni megoldásokra való törekvést – a kritikusságot és önkritikusságot – a mások segítését, a szolidaritást


237

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során fontos cél, hogy az iskolai munkatevékenységek metodikája közelítsen a hétköznapi munka metodikájához, biztosítva az iskolából a munkába való átmenet zökkenőmentésebbé tételét. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a harmadik értelmezésben foglaltaknak megfelelően igyekszünk az ismeretek, képességek, kompetenciák elsajátítását olyan természetes munkaformákba és munkakörnyezetbe szervezni, amelyben azok a legjobb hatékonysággal válnak „értékes, érvényes, hasznosítható” tudássá. A NAT kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat.3 Nem említi kulcskompetenciaként az életpálya-építési kompetenciát, ugyanakkor a kompetenciamátrixban a kulcskompetenciák minden elemére található utalás. Emellett az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során természetes igényként kell megjelennie az egész életen át tartó tanulásra való felkészülésnek-felkészítésnek. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének egyik kulcsterülete éppen ez.

3

Nat 2003 – A Nemzeti alaptanterv szerepe a közoktatás tartalmi szabályozásában

238


3. AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI KOMPETENCIAFEJLESZTÉS TARTALMA 3.1 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ÉS A MŰVELTSÉGTERÜLETEK Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének egyik sajátossága, hogy a kompetenciaterület formálisan nem köthető közvetlenül egyik műveltségterülethez vagy tantárgyhoz sem. Ez alól kivételt képez a szakiskola 9. évfolyama, ahol létrejött a pályaorientáció tantárgy, évi 74 órában. Az életpálya-építési kompetenciák „A” típusú programcsomagjainak fejlesztése az alábbi keretek között zajlik: • A fejlesztés hat műveltségterület tananyagain történik, ezek • Ember és társadalom • Ember a természetben • Földünk és környezetünk • Művészetek • Testnevelés és sport • Életvitel és gyakorlati ismeretek • A fejlesztés nem sértheti a műveltségterületek integritását, meg kell felelnie a Nat 2003ban megfogalmazott műveltségterületi fejlesztési céloknak • A fejlesztés egy-egy műveltségterületen a műveltségterület óraszámának legfeljebb 2025%-át veheti igénybe • Az életpálya-építés specifikus ismereteinek és kompetenciáinak oktatását az osztályfőnöki órák, a szabad sávok és az életvitel és gyakorlati ismerek4 keretében kell megoldani.

3.2 ÓRASZÁMOK Az egyes műveltségterületeken igénybevett órák számát, illetve az életpálya-építés évfolyamonkénti óraszámát az alábbi táblázat tartalmazza: Műveltségterületek, tantárgyak

Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Földünk és környezetünk Testnevelés Életvitel és gyakorlati ism. Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen

Évfolyam

7 23 33 14 11 15 8 4

8 15 33 22 11 15 4 4

9 19 22 18 15 15

10 15 37 18 15 15

11 33 30 11

12 28 13 9

15

13

7

7

7 6 20 20 116 89

108 104 96 107

Mivel a Nat nem határoz meg konkrét óraszámokat, ezek kiszámítását a központi kerettanterv óraszámai alapján végeztük, az alábbiak szerint: Az Nat Életvitel és gyakorlati ismeretek fejlesztési követelményei között nevesítettem is szerepel a pályaorientáció 4

Pedagógiai koncepció Műveltségterületek, tantárgyak

Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Ember a természetben Fizika Biológia és egészségtan Kémia Művészetek Ének Rajz tánc Mozgókép Művészetek Életvitel és gyak.ism. Technika és életvitel Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Földrajz Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen

239

Évfolyamok

7

8 23

15 8

9 15

15

10 19

15 4

11 15

11 4

12 33

22 4 7

28 19 3 6

33 11 11 11

33 11 11 11

14 7 7

22 11

15 7 15

11 22

7 7

37

18 7 7 4

15 15 18

8

11 4

15 11 4

13 13

11

9

7 7 4

8

8 15

30

4 7

3 6

4 4 15 11 4

15 11 4

15 15 15 15 7 7

15 15 7

108 108 104 104 96 96 107

15 15

15

15

7

7 20 116

7 6 6 20 20 20 116 89 89

107

13 13

3.2 AJÁNLÁSOK A MŰVELTSÉGTERÜLETI FEJLESZTŐK SZÁMÁRA Az előzőek folyományaként nyilvánvaló, hogy a programcsomag fejlesztését • az adott műveltségterület jól ismerő fejlesztőknek kell végezni, • az életpálya-építési szempontok előtérben maradását folyamatosan kontrollálni kell, • szükség lesz a programcsomag teljes anyagának utólagos „összesimítására” . Az életpálya-építési szempontok érvényesítését úgy próbáltuk támogatni, hogy az egyes műveltségterületek számára ajánlásokat fogalmaztunk meg fejlesztőmunkájuk megkezdése előtt. Az alábbiakban ezeket ismertetnénk:

3.2.1 EMBER ÉS TÁRSADALOM Az ember és társadalom terület fejlesztésének szempontsora:

Munka, foglalkozás, szakma, munkaerőpiac • A lakóhely (vagy egy kiválasztott hely) hagyományos szakmái • Történelmi korszakok jellemző szakmái, foglalkozásai, a szakmára való felkészülés korabeli módja, lehetőségei. • Kihalt szakmák, új szakmák

240

Életpálya-építés kompetenciaterület • • • •

A lakóhely tágabb környezet (régió) munkaerőpiacának változásai. Munkaerőpiac Foglalkoztatottság A társadalom rétegződése

Változásmenedzsment, válságmenedzsment • Valamely korszak politikai eseményei, konfliktusai hogyan befolyásolták az egyes emberek, vagy csoportok életét, munkáját • Technikai, technológiai forradalmak • Értékváltások, értékváltozások

Munkanélküliség • • • •

Piacképes tudás A munkanélküli jogai Képzés, átképzés A munkanélküliség kezelése: aktív és passzív munkaerő-piaci eszközök

Karrier, társadalmi presztízs, életvitel • • • •

A munka és értékrend A szakmai presztízs, jövedelemviszonyok változása egy szakma történetében Érték, érdek és szükséglet „kicsiben és nagyban”. A mindennapi szükségletek kielégítéséhez szükséges eszközök és beszerzésük, elkészítésük.

3.2.2 EMBER A TERMÉSZETBEN VALAMINT FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Úgy gondoltuk, hogy a fenti két műveltségterület tananyagtartalmai kevésbe, vagy csak erőszaktétel árán alkalmasak arra, hogy bennük az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése közvetlenül megjelenhessen. Ugyanakkor épp ez a két terület az, amely saját fejlesztési feladatai megvalósítása során is alkalmazni tud olyan feladat- és munkaszervezési formákat, létre tud hozni olyan projektek, amelyek különösen alkalmasak az életpálya-építési kompetenciák közvetlen fejlesztésére. A műveltségterületi fejlesztőinek a következőket ajánlottuk:

Önálló munka, munkastílus, tervszerűség Az ember a természetben tanítása során a lehető legtöbb alkalmat kell biztosítani a tanulók önálló munkavégzéséhez. Ezek az alkalmak valóságos munkahelyzeteket modellálnak, ezért az elvárás az, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten megjelenjenek és gyakorlódjanak a tervszerűen végzett munka elemei. • Az munka (kísérlet, megfigyelés, stb.) megtervezése o Feladatleírás o Időterv • A munka menetének dokumentálása • A munka során jelentkező problémák felismerése, jelzése, alternatívák, visszacsatolás • A terv módosítása, a módosítás indoklása, dokumentálás • A munka lezárása, a tapasztalatok elemzése.


241

Együttműködés, munkamegosztás, munkaszerepek páros és csoportmunkában A munkaszervezés, kooperáció (speciális életpálya-építési) fókuszai: Elsődleges cél, hogy a tanulók megismerkedjenek a csoportban végzett munka sajátosságaival, a munkamegosztás lehetőségeivel, a munkavégző csoportban létrejövő szerepekkel és gyakorolják ezeket. Fontos, annak felfedeztetése, hogy milyen hatása van a rossz szervezésnek, a nem a feladathoz igazított szerepelosztásnak, a munkafolyamat rossz sorrendezésének, az üresjáratoknak stb. Az életkori sajátosságoknak megfelelően az alábbi feladatokat a tanulók egyre önállóbban kell, hogy végezzék. • A feladat megismerése, a munkacsoport megalakítása • A munka részekre bontása, feladatok-szerepek elosztása • A munkarend megtervezése o Időtervezés: határidők megállapítása o A részfeladatok önálló megtervezése, dokumentálása o Visszacsatolás o Kapcsolattartás-kommunikáció tervezése o Problémakezelés tervezése o A részmunkák összefűzésének megtervezése o A prezentálás megtervezése • Terv szerint haladás, kommunikáció, problémakezelés a terv szerint o Konfliktuskezelés: elmaradások, erőforrás átcsoportosítás o A terv módosítása, alternatív megoldások, ezek dokumentálása • A munka lezárása, az eredmények prezentálása, a tapasztalatok elemzése, értékelés, önértékelés o A feladat megoldásának ismertetése o A résztvevők által végzett munka ismertetése o A munkaszervezés tapasztalatainak ismertetése, tanulságok o Értékelés, önértékelés

Tudomány a hétköznapokban A tudomány (műveltségterület) ismereteinek, szabályszerűségeinek felhasználása a mindennapokban.

Tudománytörténeti példák, példa értékű életutak, tudósokról szóló legendák Egy-egy tudós életútjának bemutatása során az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése szempontjából nem az életrajzi adatok megkeresése és lejegyzése a cél, hanem a választott tudós munkastílusának, problémakezelési-, feladat-megoldási technikáinak megismerése, felfedezése. • • • •

A kihívás megjelenése tudósok életében Alternatívák és tévedések a munka során A siker titka, intuíció és munkamód A modern tudomány munkaformái, tudományos projektek

A műveltségterülethez kapcsolható munka és karrierlehetőségek • Milyen szakmák, foglalkozások haltak el és jöttek létre a tudomány fejlődése következtében • A tudomány trendjei és lehetséges hatásuk a munkaerőpiacra, a jövő szakmái

242


3.2.3 MŰVÉSZETEK A terület tantervírója az alábbiakat csatolta a tanterv mellé5:

A tantervíró következtetései Olyan tantervet kell létrehozni, amellyel azonosulni tud a szaktanár. Eszközkészletében, felhasznált ismeretanyagában szorosan kell, hogy kapcsolódjon az adott tantárgy sajátosságaihoz. Ugyanakkor olyan tevékenységeket kell, hogy tartalmazzon, melyek nem süllyedhetnek el észrevétlenül a tantárgyi követelményekben meghatározott tevékenységek, kompetenciák, ismeretek tengerének mélyére. Mire való a művészet? A tantervíró meggyőződése szerint a művészet a világ megismerésének eszköze. Tehát nem gyönyörködtet, nem szabadidős tevékenység, és nem a műveltségeszmény elengedhetetlen része. A művészet segítségével megismert, eszközkészletével kifejezett tartalmak mással, máshogy nem pótolhatók. Néhány specialitása: – Az alkotó szerepe különösen hangsúlyos, de ugyanilyen fontos a befogadó személye is: „Én a világot így látom, ezt így mutatom meg neked, te ebből azt veszed észre és azt jelenti számodra……” – Verbalizált és kognitív kultúránkban másféle nyelven és másról szól. Féloldalasra fejlesztett, ezért örökké fel-felbillenő személyiségünk másik, elhanyagolt felét képviseli. Ha csak egy kicsit is hallgatunk rá, az aszimmetria mérséklődhet. – A játék, a szabadság és az öröm (bár minden lényegesben), a művészetben szembeszökően fejeződik ki. Ennek átélése a műalkotás létrehozásának és befogadásának is alapvető élménye.

Hogyan kapcsolódik ez az életpálya-építéshez? Azokat a kompetenciákat kell fejleszteni ezen műveltségterületen belül, melyekre a művészetek speciális tulajdonságaik miatt mintegy természetüktől fogva hivatottak. Ezek: – Önismeret: A személyiség érzéseinek, érzelmeinek, indulatainak, szenvedélyeinek feltárása, kifejezése. Az ember önmagára csodálkozik: ez lennék én, ilyen vagyok, ezt érzem. – Önkifejezés: Az ember különböző eszközökkel él, hogy megmutassa és megértesse lényének szavakba nem foglalható részét. Rátalál ezekre az eszközökre, felismeri a bennük rejlő lehetőséget, választ közülük. Tudatosodik benne, hogy mennyire fontos feladata ez, hiszen kapcsolatai, napi működése függ önkifejezésének hatékonyságától. – Megértés, befogadás: Más emberek érzéseinek, érzelmeinek felismerése, kifejezőeszközeik megértése. Egyszersmind annak felismerése, hogy mennyire különbözőek vagyunk: ugyanazt milyen sokféle módon

Úgy gondoltuk elképzelése minden tekintetben alkalmasak az életpálya-építési kompetenciák művészeti órák keretében megvalósítandó fejlesztésére, ezért nem fűztünk hozzá semmilyen megjegyzést. 5


243

közvetítjük egymás felé, milyen könnyű vagy nehéz feladat megérteni, átérezni egy másik ember felénk küldött jelzéseit. – Együttműködés: Hatékony kommunikáció: Annak megélése, hogy egymás felé küldött jeleink valóban alkalmasak arra, hogy megértsük egymást. Az erőfeszítés és ráismerés öröme közös. – Közös alkotás: Valamely emberi tartalmat közösen kifejezni azt is jelenti, hogy a tartalmat együtt élhetik át az alkotók. – Közös értelmezés: Bármely dolog közös feldolgozása bármilyen eszközzel: értelmezés. A közös értelmezés megtanít arra, hogy egy dolog kinek-kinek mást jelenthet, hogy mindegyik értelmezésnek lehet létjogosultsága, s hogy a sokféleség nem akadálya annak, hogy egy közös, mindenki által elfogadott megoldás szülessék.

Alkalmazott metodikák A tanterv alapja a játék. Minden órának élményszerűnek kell lennie, s egyaránt cél az, hogy a pedagógus és a diák jól és felszabadultan, biztonságos közegben érezze magát. Ennek feltételeit a tanárok felkészítésében a tantervírók és a képzők, a diákok munkájában pedig a jól felkészült tanárok teremtik meg.

3.2.4 TESTNEVELÉS ÉS SPORT Véleményünk szerint a testnevelés és a sport számtalan lehetőséget nyújt az életpálya-építési részképességek fejlesztésére. A munkavégzés során fontossá váló személyes tulajdonságok (monotónia-tűrés, kitartás, erőforrások felmérése és átcsoportosítása, együttműködési készség stb.) kiemelten fontos szerepe van. A műveltségterület fejlesztőinek az alábbi ajánlást adtuk: Témakörjavaslat

Életpálya-építési képességfejlesztési fókuszok

A testideál megfogalmazása és a valós testkép elfogadása

Önmegfogalmazás; helyzetelemzés

A valós testi állapotok rögzítése, önfelmérés

Információkezelés: adatgyűjtés, adatkezelés

A testideál megvalósításának lehetőségei: személyre szabott edzésterv

Stratégiaalkotás, tervkészítés: célmeghatározás, a lehetséges utak feltérképezése. Saját teljesítőképesség becslése

Az edzésterv megvalósítása egyéni és közös (csapat) munka során

Egyéni munkában: a tervnek megfelelő haladás, elemzés, értékelés, önértékelés. Csapatmunkában: szerep és pozíció meghatározás, normakövetés - normaismeret, alkalmazkodás

A személyes testkultúra elemei:

Normaismeret, normakövetés

Célok: – A testnevelésben cél annak tudatosítása, hogy a sikeres életpálya lényeges eleme a megfelelő fizikai állapot. – Hozzá kell segíteni a tanulót, hogy megtalálja az alkatának, érdeklődésének megfelelő

244

Életpálya-építés kompetenciaterület mozgásformát, megismerje a testi önfejlesztés biológiai, anatómiai alapjait, azokat a lépéseket, amelyek során képes a saját fizikai állapotának, fittségének szinten tartását folyamatosan tervezni és ellenőrizni. – Távlati cél, hogy a tanulók tisztában jöjjenek azzal, a felnőttkori munkateljesítmény olyan munkakörökben is szorosan összefügg a testi fittséggel, amelyek végzése nem igényel fizikai erőfeszítést. – Készüljenek olyan dokumentumok, amelyek alapján a tanulók önállóan megtervezhetnek egy edzést, vagy akár egy hosszabb felkészülési folyamatot. – A sportban rejlő, életpálya, karrierlehetőségek megismerése: sportolói, edzői, tréneri, sportvezetői, sportmenedzseri életpálya lehetőségek.

Preferált tevékenységformák: Tanári segítséggel, a helyi lehetőségek figyelembe vételével a testnevelés órákon: – Alakuljanak alternatív játékkörök, edzőkörök, amelyek előbb tanári segítséggel, később önállóan megalkotják a saját projektszerű edzés és versenytervüket. – A tervek alapján együtt gyakorolnak, lehetőleg mindig más vezesse a közös edzést, ez hozzásegít az egyéni edzésterv önálló elkészítéséhez is. – A tanulók mérik az eredményeiket, egyéni és csapat fejlődési naplót vezetnek. – Versenyeket szerveznek osztályon, iskolán belül A mozgásgyakorlás mindig valamilyen többrétű, de konkrét cél érdekében történjen. A cél a csoport eredményességének növelése. – Részvétel x versenyen – A csapat edzettségének növelése – A saját elmaradások felismerése, speciális, egyéni gyakorlatok tanulása a tanárral. Elméleti ismeretek nyújtása annak érdekében, hogy a tanulók: – Az iskola elvégzése után sem hagyjanak fel a rendszeres mozgással. – Legyenek képesek saját edzettségük, kondíciójuk felmérésére. – Legyenek képesek saját edzéstervet összeállítani. – Legyenek tisztában a sérülésforrásokkal, és azok elkerülési lehetőségeivel. – Legyenek tisztában a roboráló szerek hatásaival – Összességében alakuljon ki igény a személyes testkultúra megteremtésére és folyamatos ápolására. A tanár szerepe: vezető edző, tréner

Taneszköz-javaslat testnevelés és sporthoz: Készüljön olyan füzet, amelyben megtalálható(ak): – a létfontosságú elméleti ismeretek, pl. a bemelegítés szabályai, ajánlott öltözködés, felszerelés különböző sportokhoz, biztonsági, balesetvédelmi szabályok, – olyan univerzálisan használható bemelegítési gyakorlatleírások fázisrajzokkal, vagy fényképpel, amelyek minden sporttevékenység előtt alkalmazhatóak, – olyan táblázat(ok), amelyeket kitöltve a kölök nyomon követheti saját fejlődését, – olyan hely, ahova bekerülhet az a csapatnévsor, aminek a tanuló tagja.


245

3.2.5 ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK, OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA, SZABD SÁV - A SPECIFIKUS ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI ISMERETEK TANÍTÁSA Úgy gondoltuk az életpálya-építési kompetenciákhoz tartozó specifikus ismeretek oktatásában nem kell külön törekednünk az életpálya-építés szempontjainak előtérbe tartásán, ezért a terület fejlesztői számára nem készült külön ajánlás.

3.3 A PROGRAMCSOMAG ESZKÖZRENDSZERE 3.3.1 NYOMATOTT DOKUMENTUMOK – Tanári eszközök  Programtanterv  Pedagógiai koncepció  Tanári kapcsos könyv műveltségterületenkénti bontásban is. – Tanulói eszközök  Tanulói kapcsos könyv, műveltségterületenkénti füzetekből  Nem könyvformátumú, nyomtatott eszközök A tanulói nyomtatott eszköznek már csak azért is érdemes kapcsos könyv formájában megjelennie, mert a hat műveltségterület anyaga egybefűzve igen tetemes súlyú dokumentum lehet.

3.3.2 ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK A tanári dokumentumokat természetesen érdemes CD-re írva, elektronikus formában is közreadni. Elképzelhető olyan digitális dokumentumok közreadása, amelyekben a már nyomdakész digitális verziók úgy íródnak CD-re, hogy a szövegben kihasználják a hiperhivatkozás adta lehetőségeket, így azok a felhasználók, akik rendelkeznek megfelelő informatikai ismeretekkel, logisztikailag könnyebben használható dokumentumhoz jutnak.

PROGRAMTANTERV 7-12. ÉVFOLYAM


249

BEVEZETŐ BEVEZETÉS A BEVEZETÉSEK ELÉ Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése 7-12. évfolyamon hat műveltségterület tananyagtartalmain történik. A Pedagógiai Koncepcióban leírt képesség-taxonómia elemei valójában szinte bármely műveltségterület tartalmain fejleszthetőek, nyilván minden műveltségterületen más arányban és mértékben. A választott fejlesztési metódus azt is eredményezi, hogy az „A” típusú életpálya-építési programcsomagok fejlesztését 7-12. évfolyamon műveltségterületi fejlesztőcsoportok végzik. A fejlesztőcsoportok azt a sajátos megrendelést kapták, hogy műveltségterületük fejlesztési céljait figyelmen kívül nem hagyva, de némiképp másodlagosnak tekintve, tananyagaik tanítását egy nem műveltségterületi képesség-taxonómia által leírt kompetenciarendszerhez, képesség- és részképesség-fejlesztési logikához igazítva szervezzék. A feladat nem egyszerű. Ezért a fejlesztő teamek némelyike programtanterve elé bevezetésként olyan magyarázó szöveget illesztett, amely a majdani kipróbálónak igyekszik megmutatni, milyen gondolatmenet vezérelte a fejlesztőket akkor, amikor éppen ezt a feldolgozási módot választották. Az alábbiakban ezeket az iránymutatókat adjuk közre. az Életpálya-építés „A” típusú 7-12. évfolyam programcsomagjának fejlesztői és a projektvezető

EMBER ÉS TÁRSADALOM MODULOK

Ember és társadalom modulok

253

1. A PROGRAMTANTERV ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA A tananyag alapvető sajátossága az, hogy az Ember és társadalom műveltségi terület tartalmait és pedagógiai szükségleteit összekapcsolja az Életpálya-építés kompetenciaterület szempontrendszerével. Másképpen fogalmazva: az Életpálya-építés kompetenciaterület megközelítési szempontjai alapján tananyagmodulokat dolgozunk ki és javaslunk a kollégák, illetve az iskolák számára az Ember és társadalom műveltségi terület tantárgyai, tananyagai számára. Ebben az értelemben a tananyag középpontjában a szocializáció fogalma áll, mivel ez mind a két terület meghatározó centruma. Az Ember és társadalom műveltségi terület esetében nyilvánvaló, hogy a terület legfőbb célja és tartalma a felnövekvő generációk társadalmi beillesztésének elősegítése és erősítése: az értékrend, a társadalmi normák bemutatása, a társadalmi intézményrendszer megjelenítése, valamint az aktív (állam)polgár gondolkodás- és cselekvésmódjainak megalapozása, és az életkornak megfelelő társadalmi részvétel gyakoroltatása. Az Életpálya-építés kompetenciaterület pedagógiai szempontrendszere roppant hasonló tevékenységre irányul, hiszen a társadalmi beilleszkedés tervszerűségére, tudatosságára helyezi a hangsúlyt: a szocializáció külső feltételrendszerének megismerése mellett azokat a kompetenciákat és tevékenységeket vizsgálja, illetve igyekszik majd a diákokban erősíteni, amelyek az egyéni ambíciók minél teljesebb megvalósításához szükségesek: • • • • • •

Célkitűzés - önismeret Feltételrendszer - környezet Stratégia, tervezés Megvalósítás (gyakorlás) A visszajelzések értékelése A tervezés esetleges módosítása

A programtanterv több műveltségi területet – Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlati ismeretek – fog át, illetve igyekszik valamennyi tantárgyi területhez kapcsolódni. Mindez a program személyes jellegéből adódik, abból, hogy minél több oldalról igyekszünk megközelíteni a szocializációval kapcsolatos kérdéseket. A főbb irányok a következők: • • • •

Személyiségfejlesztés Életvitelre, viselkedésre, gyakorlatra vonatkozó nevelés (Állam)polgári kompetenciák kialakítása és erősítése A „jól elvégzett munka” készségének kialakítása és az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakoroltatása • Pályaorientáció Nagyon fontos szempont az ismeretek, készségek és tevékenységek helyes arányának megtalálása. A moduláris jelleg lehetővé teszi, hogy egy-egy témát úgy dolgozzunk ki, hogy megjeleníthetőek legyenek a különböző műveltségterületekhez tartozó tartalmak, ugyanakkor a tanárnak lehetősége legyen – amennyiben a tervezett óraszám megengedi – direkt készségfejlesztő programok indítására is, sőt, minden témából szervezhet projektet, témahetet is. Erre majd külön utalunk.

254


1.1. A FEJLESZTÉS TARTALMA 1.1.1 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA A tananyag szerzői úgy gondolják, hogy a gyerekek szocializációjának, életpálya-építésének alapvető, meghatározó színtere a család. Mindennapi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a mai magyar társadalomban a családok ennek egyre kevésbé felelnek meg, s gyakran nem is ismerik fel az ilyen irányú nevelés fontosságát. Ezért az iskolarendszernek a korábbiaknál jóval többet kell vállalnia ezen a területen. Szükség van olyan készségfejlesztő tananyagra, amely tudatosan közvetíti az életpálya-építéshez szükséges képességek, attitűdök, személyiségjegyek és ismeretek összességét. A fő cél a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, személyiségük formálása. A diákok olyan képességeinek fejlesztése, amelyek segítségével társadalmi környezetük különböző mintáinak bemutatásán, helyzetgyakorlatokon keresztül, a különböző alternatívák ismeretében és cselekvési formák birtokában tudnak számukra ismeretlen szituációban is eligazodni, és az általános emberi és polgári normáknak megfelelően viselkedni. Fontos cél továbbá, hogy fejlesszük a fiatalok társadalmi tájékozottságát, tájékozódási képességét, illetve, hogy megalapozzuk a demokratikus közéletben való tudatos részvételüket; felkészítsük a tanulókat a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra.

1.1.2 A FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS TERÜLETEI Készségek. Az életpálya-építés kompetenciaterület fejlesztő tananyagának egyik alapvető újdonsága, hogy a társadalmi gyakorlatra irányuló alapvető készségeket igyekszik gyakoroltatni: megalapozni és erősíteni. A fejlesztendő készségek természetesen roppant sokfélék lehetnek – az adott tananyagrésznél részletesen jelezzük, de kiemelten a következőnagyobb csoportba rendezhetőek: • • • • • •

Önismeret Információszerzés- és kezelés Kommunikáció Gondolkodási-döntéshozási készségek Tanulási-információfeldolgozási készségek Együttélési-együttműködési (szociális) készségek

Ismeretek. A tananyag struktúráját a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szocializációs igények és szükségletek határozzák meg. A tananyag kidolgozásakor ugyanakkor meghatározó szerepet játszik majd a módosított Nemzeti Alaptanterv, s az annak szellemében készülő kerettantervek. Ebben az értelemben a következő tantárgyak, tantárgyi területek tananyagát igyekszünk szintetizálni (a moduláris jelleg miatt lehetőség van sokféle tantárgyi keret kialakítására): Tematikus történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika Gazdasági ismeretek Médiaismeret Szemléletformálás. A szemléletformálás természetesen nem lehet kizárólag egy modulárisan felépített iskolai tananyag feladata, hiszen csak akkor lehet igazán eredményes, ha hosszú távon összhangba kerül a családok, az iskola (az éthosz és a tényleges gyakorlat együtt) és a tágabb környezet értékrendje. Ennek tudatában is fontosnak tartjuk azonban, hogy az általunk kidolgozott program egységes – pluralista szemléletű, de nem értékrelativitásra épülő – normarendszert közvetítsen. Ennek főbb elemei a következők:

Ember és társadalom modulok • • • •

255

A polgári értékrend bemutatása A demokratikus gondolkodás és cselekvés mintái A morális felelősségvállalás Magas szintű munkakultúra ismerete és készsége

1.1.3 A FEJLESZTÉS SPECIÁLIS TERÜLETEI (FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK) 1.1.3.1 A fejlesztési tevékenység sajátosságai • A tananyag fő sajátossága közvetlenül nem meghatározott tudományágak tematikájához igazodik, hanem a diákok szocializációs szükségleteiből kiindulva sokféle elemből építkezik. A diákok többnyire olyan színterekkel, témákkal és kérdésekkel találkoznak (család, iskola, lakókörnyezet stb.), amelyekről közvetlen ismereteik, tapasztalataik vannak, illetve lehetnek. • A program jelenelvű: napjaink valóságának bemutatására, a társadalom mozgásformáinak, jelenségeinek megértésére, a szociális képességek fejlesztésére irányul. • Személyesség, élményszerűség és spontaneitás jellemzi. A diákok személyes részvételén, tapasztalatain keresztül közelíti meg a problémákat. A tananyag feladatai, döntési játékai csupán kiindulópontjai, a helyben, a tanár és a diákok által közösen kialakított valóságos társadalmi térnek. • A tárgy nyitott, nagy szabadságot biztosít a tárgyat tanító tanárok számára. A helyi szituációk, aktuális társadalmi problémák, személyes élmények, a tanulókat érintő kérdések, konfliktusok feldolgozására is módot ad, egyben biztosítja a tanárok számára a megfelelő feldolgozási módok elsajátítását. • A tananyag sajátosságaiból következően interaktivitást (tanár-diák, iskola- külvilág), naprakészséget, folyamatos aktualizálást feltételez. • Újfajta tanári attitűdöt, módszertani változatosságra való képességet igényel. A pedagógust nem szaktárgyi, hanem pedagógiai értelemben tekinti szakembernek. (Bármely szakos, pedagógus taníthatja, aki értelmiségiként akar és képes folyamatosan együttműködni egyenrangú társként tekintett diákjaival.)

1.1.3.2 A tananyag földolgozásának „újszerű” tevékenységei Ez a pont a tananyag talán legfontosabb újdonsága. A munkavállalói szerepre történő felkészítés központi kérdése ugyanis az, hogyan készítsük föl a diákokat az aktív társadalmi, illetve munkavállalói szerepvállalásra. Nyilvánvaló, hogy mindezt csupán elméletben nem lehet. Ehhez azonban valóságos szituációkra, döntéshelyzetekre, terepgyakorlatokra van szükség, ami természetesen nem zárja ki a hagyományos iskolai tanulási módokat sem. Ebben az értelemben tehát a tananyagot szükségképpen ki kell egészíteni különböző tanórán kívüli tevékenységekkel is ahhoz, hogy valóban életszerűvé váljon a szocializációs program. A sokféle gyakorlati tevékenység közül itt csak néhányat jelzünk: • Esettanulmányok, filmrészletek értelmezése • Közvetlen készségfejlesztő tréningek, helyzettanulmányok • Szimulációk – viták, döntésjátékok • Önálló – egyéni vagy csoportos – kutatás • Társadalmi intézményekkel való szoros együttműködés • Újságszerkesztés, médiafigyelés • Egyéb

256


1.14 . A FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI Az Életpálya-építés kompetenciaterület fejlesztésének jellege és menete megegyezik a SuliNova Kht. keretében történő tananyagok, illetve kompetenciaterületek fejlesztésének jellegével és menetével.

1.1.5 A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, KÖVETELMÉNYEK Az Életpálya-építés kompetenciaterület szempontrendszerének érvényesítése a különböző műveltségi területeken azért nagyon fontos, mivel a diákok napjainkban nagyon sajátos vákuumhelyzetbe kerültek. Hagyományosan ugyanis a szocializáció kérdése alapvetően a családi nevelés és mintaátadás feladata volna. Az iskolarendszernek legfeljebb a különböző szülői hatásokat kellene erősítenie, illetve „szakszerűsítenie”. A családok mintaátadó, illetve orientáló szerepe azonban az elmúlt évtizedekben látványosan csökkent, miközben az iskola még nincsen igazán felkészülve arra, hogy ezen a területen többet vállaljon. Az Életpálya-építés kompetenciaterület tananyagai azt a feladatot vállalják, hogy a diákok számára gondolkodási és cselekvési mintákat, értelmezési kereteket, szempontokat kínálnak. Ebben az értelemben a tananyagfejlesztés várható eredményei, illetve a követelmények megegyeznek: • A tudatos életpálya-építéshez szükséges kompetenciák megalapozása és erősítése • Az információszerzés, illetve a hatékony kommunikációhoz szüksége kompetenciák megalapozása és erősítése • A tervezéshez és a visszacsatolások reális értelmezéséhez szükséges gondolkodási kompetenciák megalapozása és erősítése • A hatékony munkamegosztáshoz és együttműködéshez szükséges kompetenciák megalapozása és erősítése • Az aktív polgári léthez szükséges ismeretek és kompetenciák megalapozása és erősítése

1.1.6 AZ ÉRTÉKELÉS ELVI ALAPJAI Az értékelés ebben az esetben is a készségfejlesztő tárgyak általános gyakorlatát követi. Itt sem elsősorban az ismeretek „visszamondása”, reprodukálása a meghatározó, hanem az adott diákhoz mért produkció, valamint annak tanári jelzése, hogy a diák, ha ismeretlen helyzetbe kerül – a korábbiakhoz valamilyen formában hasonló, de mégis új feladatot kell megoldania –, akkor hogyan viselkedik, hogyan „teljesít”. Az értékelés elsődleges szempontja tehát az egyénre szabottság, a személyesség. A másik szempont pedig az adott diák szempontjából alapvetően fejlesztendő kompetenciákban történő haladás (út)jelzése. A harmadik szempont saját önértékelésének, önértékelő gyakorlatának erősítése. Ezekhez a szempontokhoz leginkább a szöveges értékelés javasolt, amely folyamatában követi a diákok haladását, érdeklődését. A szöveges értékelés alkalmas mind az elméleti, mind a készségelemek, mind a gyakorlati tevékenység (projekt) nyomon követésére. A modulok iskolai kipróbálása után szeretnénk kidolgozni egy szöveges értékelési sémát, amely megkönnyíti majd a tanároknak e területen a szöveges értékelést.

Ember és társadalom modulok

1.1.7 ÉVI ÓRASZÁM 7. évfolyam – 23 óra 8. évfolyam – 15 óra 9. évfolyam – 19 óra 10. évfolyam – 15 óra 11. évfolyam – 33 óra 12. évfolyam – 28 óra

257

MŰVÉSZETEK MODULOK A MŰVÉSZETEK HELYE AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSBEN

Művészet modulok

261

A tanterv helye Az életpálya-építés a műveltségterületek/tantárgyak óraszámainak 21-18%-át fedi le. Az életpálya építés tantárgyi keretbe való beépítését segítik a tantervek. A tantervek, modulleírások alapján a szaktanár valósítja meg ezt a tevékenységet is. (Tanítás? Attitűd kialakítása? Speciális ismeretek átadása, kompetenciák fejlesztése?)

A szaktanár kínjai Az ő feladata tehát, hogy a kerettanterv alapján kidolgozza a helyi tantervét vagy vegye át a kerettantervet. Az ezekben leírt tartalmak bőséggel kitöltik a rendelkezésre álló időt, sőt, ha valamelyik diák rajzból, énekből, médiából stb. érettségizni kívánna, akkor ehhez külön előkészítést kell számára biztosítani. Van olyan reális érettségi követelmény (pl. a médiaismeret), amelyben ezt meg is fogalmazzák az alkotók. Tehát az a 3-7 óra, amely az életpálya-építést szolgálja egy tanévben a művészetek műveltségterület tantárgyain belül, igazán hiányozni fog a szakos kollégának. Amíg a szaktárgya tanítására évekig készült, komoly (nagyobbrészt) tudományos, (kevésbé) metodikai ismereteket szerzett, addig az életpálya-építés idegen terület számára, s még ha be is látja fontosságát, joggal érezheti ingoványos talajnak. Egyszóval: a szaktanár bőven érezheti azt, hogy elveszik tőle azt a keveset is, ami van s amihez ért, míg arra kell fordítania a drága időt, aminek fontosságát jó esetben belátja, de nem tud vele mit kezdeni. Zárójeles megjegyzésként hozzáfűzöm, hogy az egész pedagógus szakma nemigen jeleskedik életpálya-építésben, s amikor a politika megpróbálta a pedagógus-karriert végiggondolni, hát annak sem lett maradandó eredménye. Tehát olyasmit tanítunk, amiről egyébiránt valóban sem gyakorlati tapasztalatunk, sem elméleti elképzelésünk nincs.

A tantervíró következtetései Olyan tantervet kell létrehozni, amellyel azonosulni tud a szaktanár. Eszközkészletében, felhasznált ismeretanyagában szorosan kell kapcsolódjon az adott tantárgy sajátosságaihoz. Ugyanakkor olyan tevékenységeket kell tartalmazzon, melyek nem süllyedhetnek el észrevétlenül a tantárgyi követelményekben meghatározott tevékenységek, kompetenciák, ismeretek tengerének mélyére.

Mire való a művészet? A tantervíró meggyőződése szerint a művészet a világ megismerésének eszköze. Tehát nem gyönyörködtet, nem szabadidős tevékenység és nem a műveltségeszmény elengedhetetlen része. A művészet segítségével megismert, eszközkészletével kifejezett tartalmak mással, máshogy nem pótolhatók. Néhány specialitása: – Az alkotó szerepe különösen hangsúlyos, de ugyanilyen fontos a befogadó személye is: „Én a világot így látom, ezt így mutatom meg neked, te ebből azt veszed észre. és azt jelenti számodra…” – Verbalizált és kognitív kultúránkban másféle nyelven és másról szól. Féloldalasra fejlesztett, ezért örökké fel-felbillenő személyiségünk másik, elhanyagolt felét képviseli. Ha csak egy kicsit is hallgatunk rá, az aszimmetria mérséklődhet.

262

Életpálya-építés kompetenciaterület - A játék, a szabadság és az öröm (bár minden lényegesben), a művészetben szembeszökően fejeződik ki. Ennek átélése a műalkotás létrehozásának és befogadásának is alapvető élménye.

Hogyan kapcsolódik ez az életpálya- építéshez? Azokat a kompetenciákat kell fejleszteni ezen műveltségterületen belül, melyekre a művészetek speciális tulajdonságaik miatt mintegy természetüktől fogva hivatottak. Ezek: – Önismeret: A személyiség érzéseinek, érzelmeinek, indulatainak, szenvedélyeinek feltárása, kifejezése. Az ember önmagára csodálkozik: ez lennék én, ilyen vagyok, ezt érzem. – Önkifejezés: Az ember különböző eszközökkel él, hogy megmutassa és megértesse lényének szavakba nem foglalható részét. Rátalál ezekre az eszközökre, felismeri a bennük rejlő lehetőséget, választ közülük. Tudatosodik benne, hogy mennyire fontos feladata ez, hiszen kapcsolatai, napi működése függ önkifejezésésének hatékonyságától. – Megértés, befogadás: Más emberek érzéseinek, érzelmeinek felismerése, kifejezőeszközeik megértése. Egyszersmind annak felismerése, hogy mennyire különbözőek vagyunk: ugyanazt milyen sokféle módon közvetítjük egymás felé, milyen könnyű vagy nehéz feladat megérteni, átérezni egy másik ember felénk küldött jelzéseit. – Együttműködés: Hatékony kommunikáció: Annak megélése, hogy egymás felé küldött jeleink valóban alkalmasak arra, hogy megértsük egymást. Az erőfeszítés és ráismerés öröme közös. – Közös alkotás: Valamely emberi tartalmat közösen kifejezni azt is jelenti, hogy a tartalmat együtt élhetik át az alkotók. – Közös értelmezés: Bármely dolog közös feldolgozása bármilyen eszközzel: értelmezés. A közös értelmezés megtanít arra, hogy egy dolog kinek-kinek mást jelenthet, hogy mindegyik értelmezésnek lehet létjogosultsága, s hogy a sokféleség nem akadálya annak, hogy egy közös , mindenki által elfogadott megoldás szülessék. – Alkalmazott metodikák A tanterv alapja a játék. Minden órának élményszerűnek kell lennie, s egyaránt cél az, hogy a pedagógus és a diák jól és felszabadultan, biztonságos közegben érezze magát. Ennek feltételeit a tanárok felkészítésében a tantervírók és a képzők, a diákok munkájában pedig a jól felkészült tanárok teremtik meg.

Művészet modulok

263

Képességfejlesztési fókuszok a művészetek rendszerben Ismeretek, információk kezelése

Tematikus fókusz

- Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) - Helyzetelemzés: helyzetértékelés, önelemzés igénye - Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége - Elemzés, tolerancia - Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység - Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék - Kíváncsiság, önállóság igénye - Tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése - Ismeretszerzési képességek - tanulási képességek - Megfigyelés




A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése


Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége

Megismerő-, befogadóképességek


Stratégiaalkotás, -megvalósítás

Problémamegoldó képesség, improvizációs képesség, alkotásra való beállítódás

Alkotóképességek Együttműködés

Alkalmazkodás Kooperáció Empátia

A partnerekhez való igazodás, a saját és a partner érdekeinek ismerete Együttműködési készség, csoporttudat, szolidaritás Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése

264

Életpálya-építés kompetenciaterület Önismeret

Pályaorientáció

Önmeghatározás

A követelmények eléréséhez szükséges tudások ismerete

Önellenőrzés

Az önkontroll igénye, önismeret, önértékelés, önszabályozás

Önbemutatás


Önkifejezés, önismeret

- Eddig nem aktivizált belső tartalmak felszínre hozása, kifejezése - Az eddig öntudatlan megnyilvánulások tudatosodása, az önkifejezés eszközkészletének gazdagodása - A saját érzetek, érzelmek tudatosítása, azok kifejezése az adekvát eszközökkel - Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Szakmaismeret

Népi kézműves mesterségek Az ismeretterjesztő filmekben megjelenő szakmák (orvos, űrhajós, katasztófa-elhárító, stb.) egy-egy metszetének megismerése A vizuális művészetekhez köthető szakmák egy-két szempontú áttekintése Hivatásos zenész, hangtechnikus, a zenéhez kapcsolódó egyéb szakmák

Szerep és normaismeret, pozíció eghatározás

- A helyzetben működő normákhoz való tudatos alkalmazkodás - A szerepekhez kapcsolódó normák és az azokhoz köthető egyéb reprezentáns elemek megismerése - A szereppel való viszony deklarálása

AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS SPECIFIKUS TARTALMAI: TESTNEVELÉS ÉS SPORT


267

7. ÉVFOLYAM A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során cél: – alapvető ismeretek megszerzése a testedzés során bekövetkező élettani változásokról, – a különböző mozgásformák sajátosságainak hatásai a szervezetre, – a mindennapokban betöltött szerepe a rendszeres mozgásnak, – az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban. 2. A fejlesztés általános területei: – koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, – a csapatjáték általános ismérvei, – a csapatban elfoglalt szerep feladatainak elvégzése. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): – a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, – a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában, – a küzdősportok szellemiségének átültetése a hétköznapokra, – a csapatérdek érvényesítése az egyéni érdekkel szemben, munka- és feladatmegosztás a csapatban. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: – az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés – intenzitásának ellenőrzött emelése, – a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése, – a sportszerű küzdelem betartása, – jól összehangolt csapatmunka és az eredményesség közötti összefüggés megvilágítása. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: – a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, – elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását, – megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket, – életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, – az ellenfél tiszteletét, alapvető önvédelmi fogások alkalmazását, – megtapasztalják a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: – a fizikai teljesítménymérő füzet eredményei (Hungaro-fitt), – Cooper-teszt, – bemutatók, – bajnokságban elért eredmények. 7. Évi óraszám: 15 óra

268


8. ÉVFOLYAM A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során cél: – alapvető ismeretek megszerzése a téli mostoha időjárási körülmények közötti sportolás lehetőségeiről, – a különböző mozgásformák sajátosságainak hatásai a szervezetre, – a mindennapokban betöltött szerepe a rendszeres mozgásnak, – az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban, önállóan elkészített edzésterv végrehajtása. 2. A fejlesztés általános területei: – szabadban végezhető téli sportok ismerete, – koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, – bármilyen körülmények között végezhető kiegészítő mozgásformák ismerete, – a csapatjáték általános ismérvei, – a csapatban elfoglalt szerep feladatainak elvégzése. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): – a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, – a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában, – a csapatérdek érvényesítése az egyéni érdekkel szemben, munka- és feladatmegosztás a csapatban. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: – a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése, – a sportszerű küzdelem betartása, – jól összehangolt csapatmunka és az eredményesség közötti összefüggés megvilágítása. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: – a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, – elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását, – életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, – a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: – bemutatók, – bajnokságban elért eredmények. 7. Évi óraszám: 15 óra


269

9. ÉVFOLYAM A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: – tanuljon meg ismeretlen terepen tájékozódni és a legcélravezetőbb megoldást kiválasztani, – ismerje meg azokat a gyakorlatokat, amelyekkel akár iskolapadban, akár munkahelyen elvégezve kellőképpen fel tudja frissíteni testét, hatásosan tudja befolyásolni teljesítményét, és rövidíteni a regenerációs időt, – akár önállóan otthon, akár csoportosan edzőteremben, zenére minden teljesítménykényszer nélkül, minimális eszközigénnyel megfelelő terjedelmű és hatású edzést tudjon végezni, – a játékos küzdelem segítségével eddze erejét, állóképességét, tűrőképességét, önfegyelmét, – minimális eszközigénnyel akár már kettő kettő elleni játékkal természetes környezetben szervezze és játssza a röplabda szabadtéri formáit. 2. A fejlesztés általános területei: – koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, – az önállóan megtervezett rendszeres testedzés, – a nyári szünetben is űzhető sportjáték ismerete és alkalmazása. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): – a természetben űzhető sportokra való felkészítés, – az igény kialakítása az önállóan tervezett, szervezett rendszeres testedzésre, – a küzdősportok játékos elemeinek megismertetése. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: – az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig, a fokozatosság elvének betartása mellett, a terhelés intenzitásának ellenőrzött emelése, – a terhelés által kiváltott fiziológiai változásokra való tudatos felkészülés, majd az edzés utáni regeneráció idejének csökkentése a speciális feladatokkal, – a sportszerű küzdelem betartása, – jól összehangolt csapatmunka, természetes környezetben, akár szélsőséges időjárási körülmények között is. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: – a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, a mindennapi tevékenységük szerves része lesz – megtanulják a térkép és iránytű használatát alkalmazási szinten, – életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, – a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: – legalább 15 perc időtartalmú óra vagy edzésrész megtervezése és levezetése, – a térkép és iránytű jelöléseinek felismerése és használata terepen. 7. Évi óraszám: 15 óra

270


10. ÉVFOLYAM A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során cél: – alapvető ismeretek megszerzése a testedzés során bekövetkező élettani változásokról, – találják meg az edzőtermek nyújtotta lehetőségekben a mindennapi testedzés megvalósítását, – ismerjék a gépek által edzhető izomcsoportokat és az edzés hatására létrejött élettani hatásokat, – az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban. 2. A fejlesztés általános területei: – koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, – ismerjék föl azokat az edzéslehetőségeket, amelyek mindenhol rendelkezésre állnak, – ismerjék meg az anabolikus szteroidok egészségromboló hatását. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): – a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, – az erő- és állóképesség edzése aerob és anaerob módszerekkel – akár egy edzésen belül, – a speciális mozgásanyagnak megfelelő sportfelszerelés kiválasztásának készsége. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: – az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig, a fokozatosság elvének betartása mellett, a terhelés – intenzitásának ellenőrzött emelése, – a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése, – a speciális edzésmódszerek megismertetése, – az egészségvédő táplálék-kiegészítők, és tiltott teljesítményfokozók közötti különbség megismerése. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: – a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, – elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását, – megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket, – életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, – megismernek az életkoruknak megfelelő edzésmódszereket és gyakorlatokat, – felismerik, hogy bármilyen körülmények között is megtalálhatók a mindennapi edzés feltételei. 6. Az értékelés elvi alapjai: – az egyéni képesség és fizikai állapothoz képest történő fejlődés, – élettani paraméterekben történő fejlődés (pl. vitálkapacitás, szívfrekvencia). 7. Évi óraszám: 15 óra


271

11. ÉVFOLYAM A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során cél: – tanulja meg a vízi közlekedés szabályait, – ismerje meg a biztonságos vízre szállás gyakorlatait, – tudjon biztonságosan mozogni a hajóban, – ismerje az evezés, s a kormányzás technikai végrehajtását, – ismerje és gyakorlatban alkalmazza az elsősegélynyújtás ábécéjét, legyen tisztában a vízen bekövetkezhető hirtelen – időjárási változások leküzdésével, tudja teendőit vízbe borulás esetén, ismerje a vízimentést. 2. A fejlesztés általános területei: – az evezés fizikai állapotra való hatása, – a csapathajóban elfoglalt hely feladata, – a víz és vízpart védelme (környezet- és természetvédelem). 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): – a közösségben való alkalmazkodás, feladatmegosztások, – felelősséggel való tartozás a társakért, – a természet és a természetben űzhető sportok szeretete, – szervező- és tervezőmunka, munkamegosztás, – a szabad vizek tulajdonságainak megismerése, biztonságos vízi közlekedés elsajátítása. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: – a vízen való közlekedés elmélete, – a mentőmellény szerepe és használata, – vízi jártasság felmérése (biztonságos úszni tudás), – vízből mentés, elsősegélynyújtás, – a hajó vízre tétele és kiemelése, – biztonságos ki- és beszállás, – evezés egyéni és csapathajóban (túra, kajak, kenu), – kormányzás technikája, – emelkedő távok megtétele. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: – a tanulók megismerik a biztonságos vízi közlekedés szabályait és gyakorlatát, – megtanulják az evezés technikáját, – kialakul vagy megerősödik bennük az egymásért való felelősség érzete, – megismerik a szabad vizek természeti szépségeit, ezen belül erősödik környezet- és természetvédelmi attitűdjük, – megtanulnak vízből menteni, elsősegélyt nyújtani és védekezni az időjárás szélsőségeitől (napszúrás, égés, kihűlés). 6. Az értékelés elvi alapjai: – a vízi közlekedés szabályai, – elsősegélynyújtási ábécé, – vízből mentés bemutatása, – az evezés és kormányzás technikája. 7. Évi óraszám: 15 óra

272


12. ÉVFOLYAM A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során cél: – alapvető igény kialakítása a téli sportok megismerésére és gyakorlására, – télen a szabadban történő sportolás egészségvédő és fejlesztő hatása, – a téli természet szépségeinek megismerése sportolás közben, – a közösen átélt sítábor élményeinek közösségformáló, személyiség- és edzettségfejlesztő hatása. 2. A fejlesztés általános területei: – koordinációs és kondicionális képességek fejlesztése a speciális követelmények tekintetében, – télen a szabadban történő sport fizikai és mentális fejlesztő hatása, – a hegyen történő közlekedés szabályai – másokra való odafigyelés (sí-KRESZ). 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): – a speciális bemelegítés – sígimnasztika elsajátítása, – a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában, – a felszerelés egyénre történő kiválasztásának képessége, – a technika elsajátítása különböző fokozatokban, – a lesiklópályán történő mozgás és viselkedés szabályai, – elsősegélynyújtás, a szélsőséges időjárási körülmények okozta sérülések megelőzése, elhárítása. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: – a szervezet felkészítése az időjárási körülményekre és a speciális mozgásanyagra, – az egyénre szabott felszerelés kiválasztásának képessége, – sí-KRESZ, a kulturált viselkedés sípályán, – leggyakrabban előforduló sérülések megelőzése, illetve azok ellátása, – járás, futás és játék síkon, – hegymenet és helyben való fordulat, – a lesiklás technikájának felépítése lépésenként, – az irányváltoztatás technikája (hóeke, ellépegetés, szlalom), – sílift használata, – ugrások. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: – a tanulók felismerik a téli sportok egészségvédő és fejlesztő hatását, – megkedvelik téli tájakon való túrázást és síelést, – megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket, – megismerik a hazai és szomszédos országok síterepeit, – igényükké válik a téli szabadidő eltöltésének egészséges módozata, – a csoportban történő síelés közösségformáló hatása erősíti a személyiséget. 6. Az értékelés elvi alapjai: – sígimnasztika elemeinek ismerete, – megfelelő felszerelés kiválasztásának képessége, – elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása, – technikai elemek bemutatása. 7. Évi óraszám: 13 óra

AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI ISMERETEK

Osztályfőnöki órák & életvitel és gyakorlati ismeretek

275

7. ÉVFOLYAM A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során cél: – a siker, a munka, a megélhetés, a tanulás összefüggésének felismerése; – a gyerekek környezetében élő emberek életlehetőségeinek, életpályájának megismerése, tudatosítása; – a gyerekek saját jövője iránti kíváncsiság és felelősség felkeltése.

tás;

2. A fejlesztés általános területei: – információkezelés: meghatározott szempont szerinti adatgyűjtés, rendszerezés, bemuta-

– együttműködési készség: munkamegosztás, közös munkavégzés, feladatértékelés; – önálló munkavégzés: anyaggyűjtés meghatározott szempont szerint, szövegalkotás, bemutatás; – gondolkodási készség: összefüggések felismerése, szempontok következetes alkalmazása. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): – életutak megismerése: foglalkozások, végzettségek, szakmai tapasztalatok szerzése; – szakmai, emberi sikerek tudatosítása: szükséges képességek, tulajdonságok; – önismeret: meglévő képességek, lehetőségek, elérendő célok. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: Az osztályfőnöki órák keretében leginkább a kíváncsiság felkeltése útján lehet elindítani az életpálya, életút megértését, tudatosítását. Konkrét, vonzó személyek életútjának megismerésével irányíthatjuk a figyelmet saját jövőjükre, bíztathatjuk őket saját céljaik megfogalmazására. A hosszabb távú fejlesztés alapjait, az „érdeklődési magot” kialakítani. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: – tudatosodjon bennük az életpálya, életút fogalma; – legyenek képesek saját jövőjüket „megálmodni”, elmondani, leírni; – rövidebb és hosszabb távra célokat, tennivalókat megfogalmazni; – ismerjék fel a siker, a munka, a megélhetés, a tanulás összefüggését; – legyenek képesek a témával összefüggésben információkat gyűjteni, rendszerezni, értékelni, megjeleníteni. 6. Az értékelés elvi alapjai – Stratégiaalkotás, megvalósítás: • Minimum: célok meghatározásában részvétel, adott feladat végrehajtása • Optimum: célmeghatározás, feladatra bontás, feladatok időrendi megoldása • Ideális szint: célok kitűzése, tárgyi és személyi feltételek meghatározása, végrehajtás megszervezése – Információkezelés: • Minimum: adott kérdőív kitöltetése, kitöltése, adott szempont szerinti adatgyűjtés • Optimum: a kapott adatok csoportosítása, rendszerezése • Ideális szint: a kapott adatok értelmezése, bemutatása mások számára – Együttműködési készség: munkamegosztás, közös munkavégzés, feladatértékelés • Minimum: részfeladat végzése, felmerülő akadály jelzése • Optimum: a kapott feladat lelkiismeretes elvégzése • Ideális szint: a közös célokhoz igazodó rugalmas feladatvégzés, szerepváltás készsége

276

Életpálya-építés kompetenciaterület – Önálló munkavégzés: anyaggyűjtés meghatározott szempont szerint, szövegalkotás, bemutatás • Minimum: anyagkeresés, felmerülő akadály jelzése • Optimum: anyaggyűjtésből beszámoló • Ideális szint: adott szempont szerinti gyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, bemutató – Gondolkodási készség: összefüggések felismerése, szempontok következetes alkalmazása • Minimum: felismert, kimondott összefüggések megismétlése • Optimum: összefüggések értelmezése, szempontok következetes alkalmazása • Ideális: összefüggések keresése, felismerése, kimondása 7. Évi óraszám: 4+8

Osztályfőnöki órák & életvitel és gyakorlati ismeretek

277

9. ÉVFOLYAM A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során cél: – a munka, a megélhetés, a tanulás összefüggésének erősítése; – az egyéni boldogulás, a munkaadó sikerének és a társadalom fejlődésének összefüggését ismerni; – a diákok szűkebb és tágabb környezetében található munkalehetőségek forrásának megismerése, az állások értékelni tudása; – a diákok saját jövője iránti felelősség erősítése; – a változások egyénre, környezetre gyakorolt hatását értelmezni, az alkalmazkodást fejleszteni. 2. A fejlesztés általános területei: – információkezelés: információforrások meghatározása, meghatározott szempont szerinti adatgyűjtés, rendszerezés, bemutatás; – együttműködési készség: munkamegosztás, közös munkavégzés, feladatértékelés, eltérő érdekek, szempontok érvényesülése közben; – önálló munkavégzés: anyaggyűjtés meghatározott szempont szerint, szövegalkotás, bemutatás; – gondolkodási készség: összefüggések felismerése, szempontok következetes alkalmazása; – kommunikációs készség: a hivatalos nyelv használata szóban és írásban, önérvényesítés helyzeteiben. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): – önismeret: személyiségtípusok és foglalkozások összefüggésének felismerése, önértékelés, önfejlesztés; – munkapiaci és ezzel összefüggő népesség- és háztartás-statisztikai adatok értelmezése, feldolgozása; – munkapiaci tapasztalatok szerzése: diákmunka, álláshirdetések gyűjtése, értelmezése, szerepek; – szereppróbák. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: Ismerkedés személyiségelméletekkel és alkalmazásuk különböző foglalkozásokra. Önismereti kártya/lap és Útlevél vezetése. Az osztályfőnöki órán csoportmunka keretében munkapiaci, népesség és háztartásstatisztikai, demográfiai adatok feldolgozása, értelmezése, megjelenítése. A megélhetést biztosító háztartások gazdálkodásának és a munkavégzés, munkapiac összefüggésének vizsgálata. Tájékozódás a közvetlen és tágabb környezet munkapiacán. Információforrások, hirdetések gyűjtése, értelmezése. Személyes tájékozódás előkészítése. Első próbálkozások, tapasztalatok. Szerepek és hivatalos kommunikáció szóban, írásban. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: Tudatosodjon bennük az egyéni adottságok, képességek, és egyes foglalkozások összhangja, a saját pálya megtalálásának igénye. Legyenek képesek saját jövőjüket tervezni. Rövidebb és hosszabb távra célokat, tennivalókat életpályájukra vonatkozóan megfogalmazni. Ismerjék fel a munka, a megélhetés, a tanulás, társadalmi hasznosság összefüggését. Legyenek képesek a munkavállalással összefüggésben információforrásokat keresni, információkat gyűjteni, rendszerezni, értékelni, megjeleníteni. Érdekek, szerepek és helyzetek között tájékozódni. Saját álláspontjukat rugalmasan képviselni.

278

Életpálya-építés kompetenciaterület 6. Az értékelés elvi alapjai: – Stratégiaalkotás, megvalósítás o Minimum: célok meghatározásában részvétel, adott feladat végrehajtása, stratégiafelismerés o Optimum: célmeghatározás, feladatra bontás, feladatok időrendi megoldása o Ideális szint: célok kitűzése, tárgyi és személyi feltételek meghatározása, végrehajtás megszervezése. Saját program megtervezése, végrehajtása, értékelése. – Információkezelés: o Minimum: adott szempont szerinti adatgyűjtés, feltett kérdésekre válaszadás o Optimum: a kapott adatok csoportosítása, rendszerezése, megjelenítése o Ideális szint: a kapott adatok értelmezése, összefüggések felismerése, bemutatása mások számára – Együttműködési készség: munkamegosztás, közös munkavégzés, feladatértékelés o Minimum: részfeladat végzése, felmerülő akadály jelzése o Optimum: a kapott feladat lelkiismeretes elvégzése o Ideális szint: a közös célokhoz igazodó rugalmas feladatvégzés, szerepváltás készsége – Önálló munkavégzés: anyaggyűjtés meghatározott szempont szerint, szövegalkotás, bemutatás o Minimum: anyagkeresés, felmerülő akadály jelzése o Optimum: anyaggyűjtésből beszámoló o Ideális szint: adott szempont szerinti gyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, bemutató – Gondolkodási készség: összefüggések felismerése, szempontok következetes alkalmazása o Minimum: felismert, kimondott összefüggések azonosítása o Optimum: összefüggések értelmezése, szempontok következetes alkalmazása o Ideális: összefüggések keresése, felismerése, kimondása, problémák felismerése, felvetése – Önismeret: saját adottságok, képességek megnevezése, fejlesztése o Minimum: saját tulajdonságok listája o Optimum: tulajdonságok és foglalkozások összefüggésének ismerete o Ideális: tudatos önfejlesztés, pályaazonosítás


7. ÉVFOLYAM Témakörök/fejezetek


Javasolt óraszám

Modulszám


6

2

1.


2.

Társadalmi normák - Társadalmi szerepek

8

2

3.

Munkavállalók - Munkahelyek

9

3

4.


4

3

5.

Kémiatörténet

6

5

6.

Sebesség

4

2

7.

Rovarok megfigyelése

4

4

8.

Kémhatás

3

3

9.

A fizikatörténet kiemelkedő alakjai

3

3

10.

Ehető és mérgező gombák

3

2

11.

Alkáli fémek és vegyületeik

3

2

12.

Bolygók, holdak mozgása

3

3

279



280


13.

A gazdaság földrajza – a fejlődés pólusai a fejlődő világban

14.

Európa regionális természetföldrajza, és gazd.-társ. földrajzi kihatásai

15.

Zajos világ

16.


4

2

5

3

2

1

Hang-játék

5

3

17.

Mit látunk?

3

2

18.

Kép-zelet

2

1

19.

A megismerés

2

2

20.

A személyes testkultúra megalapozása

5

2

21.

A versenyszellem, a küzdőképesség és az önfegyelem

7

2

22.

Szerepek és kommunikáció a csapatjátékokban

3

1

23.

Ember és munkája

2

1

24.

Pályaismeret

6

3

25.

Önismeret – pályaalkalmasság – pályaválasztás

4

2

106

59

Művészetek


Osztályfőnöki & Életvitel és gyakorlati ismeretek

Összesen:

1. témakör



Tematikus fókusz

Összehasonlítás Lényegkiemelés, adatgyűjtés


A sokféleség, a másság értelmezése és elfogadása


- Bevezetésképpen direkt készségfejlesztő gyakorlatok és játékok (összehasonlítás, lényegkiemelés, együttműködési játékok) - A divat társadalomtörténete - Az öltözködéshez kapcsolódó társadalmi tevékenységek - Az öltözködéssel kapcsolatos tervezői és kivitelezői munka Cím


Együttműködési készség, munkamegosztás - Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása - Bemutatók, kiselőadások - Szimulációs játékok - Tréningek - Tervezés és gyakorlati tevékenység


Ajánlott óraszám

1. Együttélés – együttműködés – közvetlen készségfejlesztő modul: 3 óra 2. A ruha teszi az embert: az öltözködés társadalomtörténete: 3 óra 6




Irodalom, Művészettörténet

Követelmények

281

6

Az információkezelés fókusza Kooperáció




- Aktív kiscsoportos együttműködés - Ismertetés, bemutatás - Összehasonlító elemzés készítése - Gyakorlati tevékenység, „munkatapasztalat” - Önálló produkció készítése

282




Szabálykövetés, együttműködés Adatok közötti viszony felfedezése Lényegkiemelés




Önreflexió Normaismeret - Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása - Bemutatók, kiselőadások - Szimulációs játékok



8


Önismeret

- A társadalmi szabályok fogalma és tartalma - Hagyományok és szokások kultúrtörténete - A szocializáció fogalma és tartalma - A szerep fogalma és tartalma - Szereptípusok - Gyermekek és felnőtt szerepek a múltban Cím


Társadalmi normák - Társadalmi szerepek

Ajánlott óraszám

1. Társadalmi szokások – társadalmi beilleszkedés 2. Gyerek és felnőtt szerepek a múltban és jelenben 8




Földrajz Irodalom

Követelmények

- Aktív kiscsoportos együttműködés - Ismertetés, bemutatás - Összehasonlító elemzés készítése

3. fejezet





Tolerancia

A másság elfogadása Összehasonlítás Decentrálás (mások szempontjainak érzékelése) - Esettanulmányok, filmrészletek csoportos feldolgozása - Bemutatók, kiselőadások - Szimulációs játékok - Tréningek - Tervezés és gyakorlati tevékenység - A munkamegosztás fogalma és tartalmi - A munkamegosztás történelmi formái - Munkaeszközök, szakmák, munkahelyek - Vállalkozói típusok

Cím

Ajánlott óraszám

1. A társadalmi munkamegosztás történeti állomásai 2. Az öltözködéssel kapcsolatos eszközök, szakmák, munkahelyek 3. Vállalkozók a múltban és jelenben 9





Követelmények

283

Lényegkiemelés, az összefüggések felismerése




9

Kooperáció



Munkavállalók - Munkahelyek


- Aktív kiscsoportos együttműködés - Ismertetés, bemutatás - Összehasonlító elemzés készítése - Gyakorlati tevékenység, „munkatapasztalat” - Önálló produkció készítése

284






Információkezelés (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, összegzés) Önkontroll, önismeret igénye A másokhoz való odafordulás igénye Helyzetértékelés igénye Önelemzés igénye

Az ember szaporodási szervrendszerének felépítése Szexuális betegségek, felismerésük, megelőzésük Fogamzásgátlás Cím


4

Feladatok ismertetése Az ember szaporító szervrendszere, szövegek, képek, animációk keresése Filmrészlet Az összegyűjtött információk feldolgozása csoportban Az információk bemutatása




1. Az ember szaporodási szervrendszere, csoportok felosztása 2. Szexuális betegségek 3. Fogamzásgátlás 4





Követelmények


5. fejezet



Információkezelés (adatgyűjtés, adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok felfedezése)




Kooperativitás, a kommunikációs helyzethez, illetve a partnerhez, a partner előzetes ismereteihez való alkalmazkodás

Az alapvető kémiai ismeretek fejlődéstörténete, a kémiatörténet kiemelkedő személyiségei: görög természetfilozófusok – atomelméletek, Dalton, Rutherford, Lavoisier, Mengyelejev Önálló és csoportos gyűjtőmunka Színdarabok Cím

Ajánlott óraszám

1. Kémiai ismeretek az őskorban és az ókorban 2. Az atomelméletek fejlődése 3. Az alkímia időszaka 4. Lavoisier és a modern kémia 5. A kémiai elemek térképe, a periódusos rendszer 1+1+1+1+1+2


Szövegértés szövegalkotás



Követelmények

285

Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség

Kiosztott informáló szövegek feldolgozása csoportmunkában. Életrajzokból lényegkiemelés, korabeli nyelvezetű tudományos leírások értelmezése. Hiányzó „láncszemek” (adatok) keresése interneten. Képgyűjtemény összeállítása arcképek, korabeli kísérleti eszközök, laboratóriumok.



6

Tematikus fókusz Kooperáció:


Kémiatörténet


Aktív önálló és csoportos munka Prezentáció készítése Színdarab készítése Látottak, hallottak rögzítése

286




Tematikus fókusz

Információkezelés Megfigyelés, értékelés, elemzés

Kooperáció




Kooperáció



Körülményekhez, partnerekhez Csoportok kijelölése Munkamegosztás Elméleti háttér elsajátítása Kísérlettervezés Kísérlet végrehajtás Kísérletelemzés Út-idő grafikon


Egyenesvonalú egyenletes mozgás Hely és mozgás Egyenletes és változó mozgások Átlag- és pillanatnyi sebesség Út-idő grafikon Sebesség Cím


4

Megfigyelés

Alkalmazkodás


Sebesség

1. Hely, mozgás 2. Egyenletes és változó mozgások 3. Kísérlettervezés, kísérletezés, kísérletelemzés 4. Sebességmérés, átlag- és pillanatnyi sebesség, út-idő grafikon 4x1


Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitel Szövegértés, szöveg- és véleményalkotás



Követelmények

287


Aktív csoportos munka Tapasztalatok, tanultak rögzítése

288








Együttműködési készség Kooperativitás

Információs szöveg feldolgozása, rögzítése Megfigyelés, mikroszkópozás csoportmunka keretében


Rovarcsapdák kihelyezése az iskolában, illetve a közelben A begyűjtött fajok, illetve a kiosztott preparátumok meghatározása A rovarok mozgásszerveinek, szájszervének, szemének és légzőnyílásainak mikroszkópos vizsgálata A rovarok mozgásának megfigyelése élő állaton (bogarak) Rajzokkal illusztrált jegyzőkönyv készítése Cím


3

Tematikus fókusz

Kooperáció


Rovarok megfigyelése

1. A rovarok általános jellemzése, rendszerezésük, rovarok testfelépítésének vizsgálata 2. A rovarok életjelenségei és azok vizsgálata 3. Jegyzőkönyv és illusztráció készítése 3




Ember és társadalom Földünk és környezetünk

Követelmények

Aktív csoportos munka Jegyzőkönyv készítése Rajzok, ábrák

8. fejezet







Kooperativitás

A kémhatás fogalma Az indikátorok fogalma, típusai, használatuk Hétköznapi anyagok kémhatásának vizsgálata Az emberi szervezet kémhatás-viszonyai Ismertebb savak és lúgok Maróanyagokkal kapcsolatos balesetvédelmi és elsősegély-ismereti információk Cím

Ajánlott óraszám

1. A kémhatás és az indikátorok 2. Háztartási anyagok kémhatása 3. Balesetvédelem, elsősegélynyújtás 3





Követelmények

289


Információs szöveg feldolgozása, rögzítése Megfigyelés Kísérletezés csoportban – kémhatás vizsgálatok Megfigyelések elemzése



3

Tematikus fókusz

Kooperáció


Kémhatás


Aktív egyéni munka Aktív csoportos munka Látottak, hallottak rögzítése Jegyzőkönyv

290




Kooperáció Alkalmazkodás Ajánlott tevékenységek

Információfeldolgozás, információazonosítás Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) Együttműködési készség A körülményekhez és/vagy a partnerekhez való igazodás következményeinek ismerete adott helyzetben

Ohm munkássága Faraday munkássága Volta munkássága Déry, Bláthy és Zipernovszky munkássága Jedlik, Kandó, Bródy munkássága Cím


3

Információs szöveg feldolgozása, rögzítése – párokban dolgozva Tablókészítés/prezentáció egy-egy kiválasztott tudósról, képek, ábrák beillesztésével A tudósok munkásságának bemutatása



A fizikatörténet kiemelkedő alakjai

1. Az adott tudós kiválasztása, ismeretanyag-feldolgozás, tervkészítés 2. Tabló-/prezentációkészítés 3. Bemutató 3x1





Követelmények

Aktív egyéni munka Aktív csoportos munka Bemutató elkészítése Látottak, hallottak rögzítése

10. fejezet





Információk rögzítése megadott szempontok alapján informáló szöveg elolvasása, képanyag megtekintése után

Problémakezelés

Problémafelismerés Információs szöveg feldolgozása, Néhány hazai ehető és mérgező gomba bemutatása képen, a jellegzetes felismerési bélyegeik rögzítése



A gombák országa Ehető és mérgező gombák A gombamérgezés tünetei Cím

Ajánlott óraszám

1. Ehető és mérgező gombák 2. Gombafelismerés képről 2x1





Követelmények

291

3

Tematikus fókusz



Ehető és mérgező gombák


Aktív egyéni munka Aktív csoportos munka Bemutató elkészítése Látottak, hallottak rögzítése

292






Információk rögzítése megadott szempontok alapján informáló szöveg elolvasása, képanyag megtekintése után


Kísérletek megfigyelése, elemzése, értelmezése Információs szöveg feldolgozása Tanári kísérletek megfigyelése, magyarázata a tanultak alapján A nátrium- és káliumion élettani jelentőségének felismerése, Az alkáli fémek vegyületeinek gazdasági jelentősége



3

Tematikus fókusz


Alkáli fémek fizikai és kémiai tulajdonságai Alkáli fémek előfordulása, felhasználása Élettani jelentőségük Alkáli fémek vegyületeinek tulajdonságai, jelentőségük Cím


Alkáli fémek és vegyületeik

Ajánlott óraszám

1. Alkáli fémek tulajdonságai 2. Alkáli fémek vegyületei 2x1





Követelmények

Aktív egyéni munka Aktív csoportos munka Bemutató elkészítése Látottak, hallottak rögzítése Jegyzőkönyv

12. fejezet



Kooperáció


Kooperáció

Együttműködési készség, munkamegosztás Körülményekhez, partnerekhez Csoportok kijelölése Munkamegosztás Kutatómunka Animáció vagy modellkészítés


Bolygók mozgása Tömegvonzás Gyorsulás Cím

Ajánlott óraszám

1. Bolygók mozgása 2. A bolygómozgások fizikai alapjai 3. Animáció vagy modellkészítés 3x1





Követelmények

293

Információkezelés, információfeldolgozás Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, rendszerezés



3

Információkezelés Alkalmazkodás


Bolygók, holdak mozgása


Aktív csoportos munka Aktív egyéni munka Látottak, hallottak rögzítése

294




Tematikus fókusz Az információkezelés fókusza Empátia Kooperáció



4 Információfeldolgozás, információazonosítás Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és átadás Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség 1. Afrika regionális gazdasági és társadalomföldrajzának tanulása szövegolvasás, -feldolgozás, képek, ábrák, táblázatok, grafikonok, diagramok elemzése, illetve térképhasználat révén 2. Az éghajlati viszonyok hatása a mezőgazdaság típusainak kialakulására – törvényszerűségek levonása 3. Afrika néhány országának, főbb iparágainak területi eloszlása, a természeti erőforrások felsorolása, térképen való elhelyezése, vaktérkép. A kétarcú gazdasági szerkezet történelmi gyökereinek vázolása, bizonyítékok keresése a mezőgazdaság „kétarcú”-ságának alátámasztására 4. A következmények áttekintése – saját tapasztalatok, ismeretek az esőerdők pusztulásáról, éhségövezetről, társadalmi szerkezetről, film, olvasmányélmények felhasználása 5. Tabló, beszámoló készítése csoportokban, pl. „Gyereknek lenni Mozambikban” címmel


Középiskolai földrajzi atlasz, stb. Cím


A gazdaság földrajza – a fejlődés pólusai a fejlődő világban

Ajánlott óraszám

1. 2.

Természet-, történeti, társadalomföldrajzi alapok A társadalmi változások következményei, a kitermelő és a feldolgozóipar aszimetriái

2+2


Követelmények

Ember és társadalom Ember a természetben Be tudja mutatni Afrika termőkörzeteit, az egyes körzetek főbb termesztett növényeit, tenyésztett állatait. Fel tudja sorolni Afrika tipikus tájait (sivatagok, oázisok, éhségövezet) , térképen tudja elhelyezni. Képes legyen ismertetni, hogy Afrika milyen szerepet töltött be a világgazdaságban a gyarmati időkben, és mennyiben változott a szerepe napjainkban. Meg tudja határozni a terület társadalmának, gazdaságának legfőbb sajátosságait, folyamatait, a jelenségeket kialakító okokat meg tudja nevezni, és a csoportmunkák végeztével, a többieket meghallgatva, azok eredményeit rögzítse, mutasson társadalmi érzékenységet a problémákra.

14. fejezet



Az információkezelés fókusza Szakmaismeret Szerep és normaismeret

5 Információfeldolgozás, információazonosítás, információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése), helyzetelemzés: helyzetértékelés, önelemzés igénye, információ azonosítás, feldolgozás Információalkotás és átadás, okkeresés igénye Szakmatípusok elkülönítése Konfliktuskezelés, önérvényesítés, önmeghatározás


1. Európa lehatárolása térkép segítségével, nagytájak, nagyszerkezeti egységek felismerése, begyakorlásuk, felszíni formák áttekintése fotók alapján 2. Regionális ismeretek szerzése filmbejátszások, esetleges családi szálak, írott források, űrfelvételek, a térkép jelrendszere segítségével 3. Az előbbiekre alapozottan a gazdaság telepítő tényezőinek számbavétele, ok-okozati értelmezése, változások megnevezése, életpálya-típusok megemlítése


http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ac/0/185563/1, http://www.b-info.com/places/Macedonia/republic/ – információk, képek Macedóniáról http://www.sulinet.hu/tart/cikk/0/14281/1 – Németország földrajzával kapcsolatos cikkek http://www.sulinet.hu/tartt/cikk/ac/0/15614/1 – Csehországi érdekességek http://lengyelország.lap.hu – Lengyelországról minden http://sdt.sulinet.hu Cím



1. Európa természetföldrajza, határai 2. Országok, országcsoportok Európában 3. Európa gazdaságáról nagy vonalakban, tendenciák 2+3


Követelmények

295

Európa regionális természetföldrajza, és gazd.-társ. földrajzi kihatásai


Életvitel Ember a természetben Ember és társadalom Ismerje Európa földrajzi helyzetét, határait, országait, legfontosabb természeti adottságait, ásványkincseit, telepítő tényezőit, iparának, mezőgazdaságának legfontosabb termékeit, telephelyeit, legyen tisztában az ország kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi sajátosságaival

296




Tematikus fókusz Alkalmazkodás Információkezelés

Zajos világ 2 Információfeldolgozás, információazonosítás A körülményekhez és/vagy a partnerekhez való igazodás következményeinek ismerete adott helyzetben Kíváncsiság, okkeresés igénye

Kooperáció

Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség

Önkifejezés1

Ízlésünk, kedvenc időtöltéseink megjelenése zenében, életmódban (háttérzaj)

Alkotóképességek

Problémamegoldó képesség


Tájékozódás hangok, zajok után. Mozgás vakon, dolgok, személyek helyének meghatározása hang alapján. Együttműködés: vezetés hanggal: a hang ereje, magassága segít tájékozódni: megkeresni az eldugott tárgyat. A természet hangjainak, utcazajnak, egyéb helyszínek hangjainak felismerése; történet kitalálása a zajok alapján. Milyen háttérzajt szeretünk? Milyet hozunk létre magunknak? Miért tesszük ezt? A zajok megjelenítése nyelvünkben: a hangutánzó szavak milyen hangot idéznek fel? A képregények világa: hogyan érzékeltetik a hangokat a képkockák?


Tájékozódás hangok, zajok után. A zajok megjelenítése nyelvünkben. A zajok képi megjelenítése. Dinamika, tempó, zenei műfajok



A fülünk vezet 2


Szövegértés-szövegalkotás, vizuális kommunikáció


Magyar nyelv és irodalom, Ember a természetben, Földünk és környezetünk

Követelmények

297



298




Tematikus fókusz Szerep és pozíciómeghatározás Kooperáció Alkalmazkodás Alkotóképességek



Hang-játék 5 Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) A szereppel való viszony deklarálása Együttműködési készség, csoporttudat, szolidaritás A partnerekhez való igazodás, a saját és a partner érdekeinek ismerete Problémamegoldó képesség 1. Hogyan lehet hangot kicsalni mindazokból a dolgokból, melyek ott vannak a kezünk ügyében? Mire lehetnek jók ezek a hangok: jelzés, elrejtés (pl. suttogást lehet elrejteni lábdobogással), önkifejezés, zene. Szinkronstúdió: egy adott jelenethez zajok komponálása. Néhány egyszerű, hétköznapi tárgy felhasználásával hangszerkészítés és ezek megszólaltatása. Szép és furcsa hangszerek megismerése. Lehetetlen hangszer tervezése. 2. Beszéd szavak nélkül: az állatok hangjainak értelmezése: az öröm, a fájdalom, a kétségbeesés hangjai. Melyik állat hangjait értjük meg legjobban? Miért lehet így? (Azt hiszem, leginkább „kutyául” tudunk.) Az ember érzelmeket kifejező hangjai: sírás, nevetés, stb. Játék: az egyik gyerek hangokat ad ki, a másik cselekvéssel reagál a hangadásra. Sikerül-e elérni azt, amit a hangadó szeretett volna? Közös hangadás: mindenki sír vagy nevet, egyvalaki kívülállóként megfigyeli, értelmezi a történteket. Miért kiabálunk? Mi nyugtat meg? A hangok és az érzelmek. Játék: veszekedés, bizalmas baráti beszélgetés, szeretet kifejezése halkan és hangosan. 3. A hangok mágikus szerepe a mitológiákban, mesékben. A dal szerepe személyes életünkben: bölcsődal, altatódal, közös éneklés valamilyen tevékenység közben, magányos dudorászás, stb. Mire való mindez? Próba: egy tevékenység ritmusát dallal, ritmikus szöveggel adják meg. A dal hol gyorsabb, hol lassabb. A tevékenység önkéntelenül követi ritmusát. Egyszerre végzett mozgássor ritmust adó dallal és anélkül. Melyik megy jobban? A vezető, ritmusadó szerepének váltogatásával többen kipróbálhatják, milyen megadni valaminek az ütemét, miközben a csoport teljesítményét is figyelembe kell venni. Néhány egyszerű, hétköznapi tárgy felhasználásával hangszerkészítés és ezek megszólaltatása. Szép és furcsa hangszerek megismerése. Beszéd szavak nélkül. A hangok mágikus szerepe a mitológiákban, mesékben. A dal szerepe személyes életünkben. Ritmikai, melodikai, dinamikai ismeretek, a munkadal.

Cím

Modulok


A hangkeltés eszközei A hangok kifejező ereje Mire való a dal?

2+2+1


Követelmények

299

1. 2. 3.


Magyar nyelv, Ember a természetben, Testnevelés és sport A diák fogadja el az együttműködés szabályait. Aktívan vegyen részt a foglalkozáson és igyekezzék végrehajtani a feladatokat. A rendelkezésére álló eszközökkel fogalmazza meg véleményét, elvárásait, érzelmeit, benyomásait. Munkája közben működjön együtt a többiekkel pár- és csoportmunkában. Mutassa be munkája eredményét a csoportnak, számoljon be a megvalósítás menetéről, a nehézségekről és sikerekről. Hallgassa meg mások beszámolóját, vegyen részt a közös értékelésben. Gondolkodásában, tevékenységében legyen nyitott, hétköznapi ismereteit éppúgy mozgósítsa, mint a más tantárgyak keretében tanultakat. Merjen játszani, kísérletezni.

300




Tematikus fókusz

Mit látunk? 3 Helyzetelemzés: helyzetértékelés, önelemzés igénye

Önellenőrzés

Az önkontroll igénye, önismeret, önértékelés, önszabályozás

Önbemutatás


Megismerő-, befogadóképességek

Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége


1. Attól függően veszünk észre, látunk meg dolgokat, hogy mit ismerünk a világból és mit tartunk fontosnak belőle. A látványt nem nagyon tudjuk felidézni, ha semmiféle érdekes nem volt benne. Játék: egy képet meghatározott ideig lehet nézni, majd részletesen elmondani, mi is volt rajta. Lehet ugyanazt a képet két különböző gyereknek is odaadni, ezzel bemutatható, hogy valójában mindannyian mást látunk. Milyen látszatot igyekszünk kelteni? Mikor, miért, kinek akarunk ilyen vagy olyan képet mutatni magunkról? Hogyan tesszük ezt? Játék: tömegjelenetet ábrázoló képből kell az egyik gyerek leírása lapján kiválasztani valakit a másik gyereknek. Sikerül-e? Miért igen, miért nem? 2. Optikai csalódások: ezeknek a képeknek a segítségével megtapasztalják, milyen könnyű becsapni a szemet. A látvány az orvoslásban: a színtévesztés vizsgálata, egyéb vizsgálatok. A művészetben: az optikai csalódásra épített művek. Játékok: varázsképek, háromdimenziós képek, két kép közti minimális különbségek felismerése. Feladat: képrejtvények készítése.


Attól függően veszünk észre, látunk meg dolgokat, hogy mit ismerünk a világból, és mit tartunk fontosnak belőle. Optikai csalódások. Vizuális kommunikáció: a nézőpont, a fény-árnyék, a távlat mint a vizuális hatás eleme.

Modulok



1. A látás társadalmi és kulturális meghatározottsága 2. Csalóka látszatok 1+2


Szövegértés, szövegalkotás; Matematika-logika


Ember a természetben (egészségtan) Életmód és gyakorlati ismeretek (pályaalkalmasság)

Követelmények

301



302




Tematikus fókusz Stratégiaalkotás, megvalósítás Kooperáció Empátia Alkotóképesség

Kép-zelet 2 Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) Célmeghatározás, útkeresés, a terv megvalósítása Együttműködési készség Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Problémamegoldó képesség


Minek alapján képzelünk el valamit? Hányféle képzetet hív be ugyanaz az instrukció? Játék: a csoport vezetője rövid instrukciót ad: téli kép. Mindenki elképzeli a magáét, le is írja. Kiderül, mindenkinek más képe született. Hogyan jelenítünk meg sosem látott vagy csak elképzelt dolgokat? Képzelt lények és meg nem valósult szerkezetek, gépek ábrázolásai. Játék: egy képzelt lény és egy képzelt tárgy közös alkotása, tulajdonságainak részletes leírása, majd a lény és/vagy a tárgy egyéni megjelenítése. Megértjük-e, mit lát a másik? El tudjuk-e mondani, mit látunk? Játék: páronként az egyik képet kap, s elmeséli a másiknak, míg emez az elbeszélés alapján igyekszik lerajzolni a képet. Aztán összevetik a kettőt.


Minek alapján képzelünk el valamit? Hányféle képzetet hív be ugyanaz az instrukció? Hogyan jelenítünk meg sosem látott vagy csak elképzelt dolgokat? Megértjük-e, mit lát a másik? El tudjuk-e mondani, mit látunk? Tárgy- és környezetkultúra: régi, ismeretlen, érdekes tárgyak; művészettörténeti példák a XVII-XIX. századig

Modulok Alternatív megoldások (Képességfókusz-váltás)

Cím

1.

Ajánlott óraszám

2

Az emberi képalkotás


Szövegértés, szövegalkotás; Technika

Követelmények

303



304




A megismerés 2

Tematikus fókusz

Információazonosítás, feldolgozás (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése). Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége



Önmeghatározás

A követelmények eléréséhez szükséges tudások ismerete

Önellenőrzés

Önkontroll igénye, önismeret, önértékelés, önszabályozás


1. A leképezés egyben a megismerés eszköze is. Ennek megtapasztalásáról szólnak az órai tevékenységek. Valóban tudjuk-e, milyen? Rajzold le: hogyan csíkos a macska, a tigris, a zebra, a csíkos pulóver? Ezután összevetjük a rajzokat a valósággal: fényképekkel. A fénykép tanulmányozása után újabb kísérlet következik. Ellenőrizhetjük, mit tanultunk meg az elmúlt percekben. Összevetés: hogyan ábrázolják ezeket a figurákat a képzőművészek? Milyenek a báb- és rajzfilmfigurák? Rajzos útmutatók értelmezése: hogyan kell összeszerelni egy bútordarabot, összerakni egy játékot, elkészíteni egy makettet? Milyen nehézségekkel kell megküzdeni? Néhány ilyen jellegű feladat elvégzése. Feladat: készíts rajzos használati, kezelési útmutatót egy tárgyhoz! A tárgy lehet szabadon választott vagy a tanár által kijelölt, esetleg kisorsolt. Pl: virághagyma; összecsukható fésű, tükör; gomb, gyorstapasz, stb. 2. Mi van a felszín alatt? Hogyan lehet a dolgok mögé nézni? Anatómiai, szerkezeti rajzok. Röntgen, CT, ultrahang felvételek. 3D-s komputerprogramok megismerése, értelmezése. Mire valók ezek a képek? Milyen volt világunk ezek nélkül a lehetőségek nélkül?


Vizuális kommunikáció: a kifejező és közlő, a természeti és geometrikus ábrázolásmód összevetése. A tudományos közlések képi formái



1. Megjelenítés-megismerés 2. A láthatatlan megmutatása 1+1


Technika és életvitel; Egészségtan; Biológia; Fizika

Követelmények

305



306




Tematikus fókusz

A személyes testkultúra megalapozása 5 A szervezet felkészítése az edzésre, sérülések elkerülése, élettani alapok, a szervezet önálló felkészítése terhelésre Felszerelés kiválasztásának fontossága: a megfelelő sportfelszerelés a sérülések megelőzésében és az egészség megóvásában Élettani alapok, a fejlődő csontozat és vázrendszer megóvása

Önellenőrzés Normakövetés Alkalmazkodás Társas gyakorlatok során a társ(ak) képességeinek, lehetőségeinek figyelembevétele Stratégiaalkotástervezés

A saját edzettség növelésének tervezése tanári segítséggel és felügyelettel


Fokozó futások irányváltozásokkal, 4 és 8 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, szökdelésekszögdelések, nyújtó, lazító (steretching) gyakorlatok önállóan és társsal, önálló munkával a tanult mozgásanyagok elvégzése, a fokozatosság elve alapján. A fokozatosság elvét szem előtt tartva a futás mennyiségének és tempójának növelése a kívánt teljesítmény eléréséig


Fokozó futások irányváltozásokkal, 4 és 8 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, szökdelések, nyújtó, lazító (stretching) gyakorlatok önállóan és társsal, önállóÖnálló munkával a tanult mozgásanyagok elvégzése, a fokozatosság elve alapján. A fokozatosság elvét szem előtt tartva a futás mennyiségének és tempójának növelése a kívánt teljesítmény eléréséig


Aleš Tvrzník, Libor Soumar: Futás. Cser Kiadó, 2003. Dagmar Sternad: Stretching. Cser Kiadó, 2004. Dorogi László: Alternatív küzdősportos testnevelési tanterv. Kézirat, 1990. Nádori László: Motoros képességek fejlesztésének elméleti-módszertani alapjai. TF Közlemények, 1983. Frenkl Róbert: Gyermekmunka-élettani ismeretek és orvosi jelentőségük. Tankönyvkiadó, 1987.

Cím


Ajánlott óraszám Cím


Ajánlott óraszám

2+3 1. Bemelegítő streching 2.


Követelmények

307

1. A bemelegítés 2. Hogyan öltözzünk fel és hol fussunk?


Ember a természetben (biológia): izomműködés és a keringés kapcsolata A tanuló ismerje meg a bemelegítés fontosságát, a sérülések elkerülésének jelentőségét, önálló munkával tudja magát felkészíteni a terhelésre, és ellenőrzés nélkül végezze el azt. A tanuló ismerje meg a futás technikáját, intenzitásának és mennyiségének szakaszait (egészségmegőrző futás, a kondíció megszerzése és megőrzése, a testtömeg csökkentése, kondíció fejlesztése).

308




Tematikus fókusz

A saját teljesítőképesség becslése Önellenőrzés Információkezelés

A versenyszellem, a küzdőképesség és az önfegyelem 7 Felkészülés a versenyszerű futásra A dzsúdó szellemiségének megismerése Az önfegyelem fokozása, az ellenfél tisztelete, a tiszta küzdelem Az atlétika és a futás, illetve a küzdősportok különösen alkalmasak a helyes, valósághű önértékelés kialakítására. Az edzéstervnek megfelelő haladás követése Az edzettségi eredmények (pl. futóteljesítmény) naprakész frissítése, a változások követése

Normakövetés

A küzdelem szabályainak betartása

Alkalmazkodás

A távol-keleti eredetű küzdősportok szellemisége mint taktikai elemet is erőteljesen hangsúlyozza az ellenfél megismerését és a küzdelmi szituációhoz való alkalmazkodás fontosságát

Stratégiaalkotás

A versenyszerű futás és a küzdősportok, általában a versenyeken való részvétel eredményessége alapvetően függ: - az ellenfelek és a versenykörülmények pontos ismeretétől, - attól, hogy a gyerekek taktikailag is felkészülnek-e magára a versenyre vagy a küzdelemre


Iramjáték és váltakozó intenzitású futás, ismételt, időközi és piramisedzés A futás intenzitásának, mennyiségének szakaszai és a versenyfutás közötti különbség A dzsúdó szellemiségének megismerése, technikák elsajátítása, alapvető önvédelmi ismeretek Esések, zuhanások tompítása, az önfegyelem fokozása, az ellenfél tisztelete, a tiszta küzdelem Gurulások, esések tompítással, páros küzdő és ügyességi gyakorlatok, vándormászás kötélen feladatokkal, lovascsata, fojtásból szabadulás ellentámadással, csuklócsavarral


Az ajánlott tevékenységek elméleti hátterét leíró, vagy azokat bemutató ismerethordozók leírása. Pl. A dzsúdó mozgásanyagának, taktikai elemeinek megismerése



Ajánlott tevékenységek Ismeretek, tananyagtartalmak

1. Teljesítmény és versenyfutás 2. Bevezetés a dzsúdóba 3+4 A fokozatosság elvét szem előtt tartva a futás mennyiségének és tempójának növelése a kívánt teljesítmény eléréséig Ismerjék föl a megfelelő felszerelés és a teljesítmény közötti összefüggéseket

Cím


Ajánlott óraszám

3


Követelmények

309

Futóábécé


Ember a természetben (biológia, fizika): a teljesítmény és vitálkapacitás közötti összefüggés, a teljesítmény és a hőtermelés közötti összefüggés, a párolgás mint hűtés A tanuló ismerje meg annak a szükségszerűségét, hogy a versenyszintű edzés csak a fizikailag felkészült és edzett futónak ajánlható. Tudja ellenőrizni pulzusszámát, ismerje meg a versenyedzés fiziológiai következményeit. A tanult anyagban a tanulók érjék el a jártasság szintjét, tudjanak szabályosan küzdeni, biztos szinten sajátítsák el az esések tompítását. A tanulók érjenek el olyan szintet, hogy képesek legyenek megítélni, hogy szükség esetén mit tudnának biztonsággal végrehajtani, legyenek képesek gyors helyzetfelismerésre.

310


22. fejezet



Tematikus fókusz Normakövetés Szerep és normaismeret Szakmaismeret

Szerepek és kommunikáció a csapatjátékokban 3 Együttműködés a csapatjátékokban, a legjobb helyzetben lévő társ kiválasztása, közösség kialakítása Az edző, csapatkapitány által választott taktika elfogadás, követése A csapatjáték hierarchiájának megismerése: edző (tanár), csapatkapitány, játékos szerepei

Kooperáció Alkalmazkodás A saját teljesítőképesség becslése Helyzetelemzés

A körülményekhez és/vagy a partnerekhez (csapattárshoz) való igazodás következményeinek ismerete adott helyzetben. A saját és a partner (csapattárs) érdekeinek felismerése A csapat számára optimális teljesítmény és szerepvállalás megtalálása A siker és a kudarc feldolgozása, a sztárhelyzet kezelése, a vereség elemzése


Labdás játékok, amelyet az osztály minden tagja egy időben játszhat. Csapatjátékok kitalálása. Régen játszott csapatjátékok kitalálása


A célszerű helyezkedés, a pontos és jól kezelhető átadás, a célzott dobás alapvető követelményének kialakítása a játék során. Szabályismeret, taktikai elemek




3 Iramjáték és váltakozó intenzitású futás ismételt, időközi és piramisedzés


Vadászok, pontszerző, zsinórlabda

A futóedzés módszerei Cím

Ajánlott óraszám

Versenyszintű edzés 3



követelmények

311


Ember és társadalom: régi idők játékai;. a régió (kerület, város, kisváros, község) legendás csapatai A tanuló ismerje meg annak a szükségszerűségét, hogy a versenyszintű edzés csak a fizikailag felkészült és edzett futónak ajánlható. Tudja ellenőrizni pulzusszámát, ismerje meg a versenyedzés fiziológiai következményeit.

312




Stratégiaalkotás Stratégia-megvalósítás Információkezelés Kooperáció

Ember és munkája 2 Véleménykérés kérdőíves módszerrel: a munka megtervezése (feladatok, ütemezés, felelősök kijelölése) Tervvégrehajtás Kérdőív véglegesítése (elektronikus eszköztár), adatgyűjtés, feldolgozás, összesítés, megjelenítés Feladatmegosztás, segítőkészség, együttműködési készség, értékelés

Önbemutatás

A közös munka eredményének bemutatása, előadás, láttatás, véleményalkotás

Gondolkodás

A gyűjtött adatokból következtetések levonása


Osztályon, évfolyamon belüli kérdőíves felmérés az emberi boldogságról, elégedettségről. Kapott kérdőív véglegesítése, feladatok meghatározása, ütemezése. Adatgyűjtés lebonyolítása. Kérdőívek összegyűjtése, csoportos feldolgozása. A kérdőívre érkező válaszok feldolgozása, bemutatása, kiértékelése, megbeszélése. Következtetések levonása


Az emberi boldogság összetevői. A munka jelentősége, szerepe az ember életében, boldogulásában, boldogságában, a társadalomban (megélhetés, kibontakozás, alkotási vágy, önmegvalósítás, társas kapcsolatok, jövőkép, a társadalom gazdagodása). Információkezelés Cím

Modulok (A fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje) Alternatív megoldások

Ajánlott óraszám

Kérdőíves felmérés és ennek értékelése az emberi boldogulásról, a munkáról 2


Szövegértés és szövegalkotás, véleményalkotás és értékelés Gondolkodási módszerek, statisztika, adatok elemzése A család funkciói


Magyar nyelv és irodalom, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Matematika, Háztartástan (pénzgazdálkodás, munkaszervezés), Számítástechnika (szöveg és ábraszerkesztés), Emberismeret

Követelmények

Tervezze meg a kérdőíves felmérés feladatait. Legyen képes a terv végrehajtására. Csoportban másokkal együtt munkálkodva dolgozza fel a kapott válaszokat, segítse a bemutatást. Fogalmazza meg saját véleményét, érveljen. Következtessen a kapott adatokból.

24. fejezet



6


Kíváncsiság, kérdésfeltevés, információgyűjtés, rendszerezés, megjelenítés

Stratégiaalkotás

Gyűjtés, rendszerezés meghatározott szempontok szerint, munkatervezés


Tervvégrehajtás (feladatok, felelősök, határidők)

Szerep- és pozíció meghatározás

Diáklét, felnőttszerep, munkaszerep megkülönböztetése. Hierarchia, függetlenség

Önismeret Gondolkodás Kooperáció

Szakmai, emberi képességek megismerése, megnevezése, önfejlesztési célok, saját felelősség megfogalmazása A gyűjtött adatokból következtetések levonása Csoportmunkában együttműködés, alkalmazkodás egymáshoz, a kitűzött célokhoz, eltérő egyéni szükségletekhez


1. Gyűjtőmunka előkészítése, felkészülés az interjúra (szempontok a beszélgetésekhez, kérdések összeállítása). Találkozók, beszélgetések lebonyolítása. Hallottak megbeszélése, összegzése. 2. Gyűjtőmunka „Mit csinál a …., Mit tud a ….?” Különböző információ meghatározása, forrásból foglalkozások gyűjtése, szakmai, emberi elvárások, képességek megfogalmazása. Rendszerzés, összehasonlítás, megjelenítés (tablókészítés/ osztályújság készítése). 3. A gyűjtött anyagból kiemelt szempont (külső, belső változás szerinti) példakeresés. Általánosítás, új tapasztalat, következtetés levonása. Tablón történő megjelenítése.


Pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, végzettség tartalmának megismerése. Képességek, elvárások, tulajdonságok. Életpálya és szakmai pályaszakaszok elkülönítése, pályaválasztás, pályamódosítás értelmezése. Alkalmazotti szerep, vállalkozói lét, munkapiac, munkanélküliség tartalmának tisztázása.


Cím

Ajánlott óraszám

313

Pályaismeret


1. Sikeres emberek – foglalkozási sikerek 2. Mit tud egy ….. Milyen a jó ……Mit csinál a ….? 3. Változások – fordulópontok 2+3+1

314

Életpálya-építési kompetenciaterület Alternatív megoldások


Interjúkészítés Szövegértés és szövegalkotás, véleményalkotás és értékelés Életpályák, életutak (híres emberek az egyes tantárgyakban) Tablókészítés


Magyar nyelv és irodalom; Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek; Háztartástan; Technika (technikatörténet: jelentős magyar és külföldi feltalálók); Könyvtárhasználat (dokumentumismeret); Vizuális kultúra (alkotás, alkotók); Ember és természet (kutatók); Emberismeret (pszichikus működésünk, személyiségünk, gondolkodás, kommunikáció, tanulás, az emberi szellem, mozgatóink, az egyes ember fejlődése)

ÍKövetelmények

A diák aktívan, saját szempontjait, lehetőségeit kifejezve vegyen részt a gyűjtőmunka előkészítésében, tervezésében és végrehajtásában. Ennek keretei között határozza meg saját feladatait, és hajtsa végre, működjön együtt csoportjával, egyes társaival. Mozgósítsa más tantárgyak keretei között megismert híres emberek életútjára vonatkozó ismereteit. Vegyen részt a gyűjtött anyag rendszerezésében, megjelenítésében. Az életutak alapján tudja beazonosítani az egyes életutakban a pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, végzettség, munkapiac fogalmakat. Gyűjtsön képességeket, elvárásokat, tulajdonságokat és értse ezek jelentését, jelentőségét adott foglalkozásokban. Ismerjen alkalmazotti és vállalkozói szerepeket. Példákon keresztül értse a változásokhoz való alkalmazkodás jelentőségét, kényszerét, a munkanélküliség problémáját. A megismerteket vonatkoztassa magára, jövőjére.

25. fejezet



4

Önismeret, önmeghatározás

Saját képességek megismerése, megnevezése, helyzetelemzés, szerep-meghatározás, önfejlesztési célok, saját felelősség megfogalmazása

Stratégiaalkotás Információkezelés Tolerancia Együttműködés

Saját célok, tennivalók 5-10-15 évre Információforrás keresése, elektronikus eszköztárak meghatározása „Különbözőségünk érték” felismerése és elismerése, eltérő képességek, eltérő érdekek megnevezése, tudatosítása Egymás megismerésében, a tájékozódásban


1. Önismereti tesztek kitöltése, értékelése. Különböző játékos eszközök a tulajdonságok feltárására. Önismereti kártya/lap elkészítése. Jövőkép, fejlesztési célok, tervek megfogalmazása („útlevél” ….-világába) 2. Könyvtárlátogatás, internet, kézikönyvek használata, alkalmazása információszerzés céljából. Szempontok megfogalmazása, szempont alapján információkeresés. Értékelés.


Önismeret, önérdek, képességek, tulajdonságok és ezek érettsége. Jövőkép, pályaalkalmasság, pályaválasztás értelmezése, saját magára történő konkrét alkalmazása. Iskolák összehasonlításának, értékelésének szempontjai. Információforrások meghatározása, használata, meghatározott szempont szerinti információgyűjtés. Cím

Modulok (A fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje) Alternatív megoldások

Ajánlott óraszám

1. 2.

Milyen vagyok? Milyen szeretnék lenni? Tájékozódás a pályaválasztáshoz

2+2


315

Önismeret – pályaalkalmasság – pályaválasztás


Emberismeret (pszichikus működésünk, személyiségünk, gondolkodás, kommunikáció, tanulás, az emberi szellem, mozgatóink, az egyes ember fejlődése); Könyvtárhasználat (dokumentumismeret, kézikönyvek); Számítástechnika

316


Önismereti tesztek, egyéb eszközök segítségével saját tulajdonságok, képességek meghatározása, önismereti kártyára/lapra összegzése. Működjön együtt társaival a képességek meghatározásában. Segítse mások önmegismerését. Kérje társai véleményét. Határozza meg saját rövid és hosszabb távú céljait, ezzel kapcsolatos feladatait. Kezdje meg a jövőre vonatkozó „útlevelének” kidolgozását. Céljaival összhangban fogalmazzon meg kérdéseket, információigényeket. Keresse meg az információforrásokat (könyvtár, internet, kézikönyvek, szakember, tanácsadó stb.), kérjen segítséget, gyűjtsön információt, kísérelje meg a válaszadást. Összegezze a szerzett információkat.

ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIATERÜLET

Recommend Documents