Életmódváltást elősegítő kommunikációs módszerek Tisljár Roland, Ph.D. DE OEC NK Magatartástudományi Intézet
[email protected]
Kommunikáció alkoholbetegekkel
Kommunikáció a beteg első jelentkezésekor • Többnyire megehetősen hosszú italozási periódus után – Nem feltétlenül önkéntesen
• Általánosnak tűnő panaszok, betegállományba vételi igény • Célja az előzmények megismerése (anamnézis) és a beteg pszichoszomatikus állapotának felmérése • Kérdezéstechnika – nyitott kérdések
Jelenlegi panaszok • Emiatt kereste fel a beteg az orvost – Még akkor is fontos, ha később kiderülnek súlyosabb egészségügyi problémák
• Pl.: „nem tudok aludni”, „le akarok szokni az alkoholról”, „az alkohol miatt”, „remeg a kezem”, „a főnököm mondta, hogy addig nem mehetek dolgozni, amíg nem voltam elvonókúrán” • Alkolholtabu (1), a betegségbelátás bizonytalansága, a motiváció gyengesége (3), az életkörülményeket súlyosan befolyásoló tünet, az alkoholt nem említi (4), külső körülménnyel magyarázza megjelenést (5)
Egyéni anamnézis • A születési körülményektől kezdődően részletes információgyűjtés • Nagy hangsúly az addiktológiai és pszichiátriai előzmények korrekt tisztázásán
• Adatok a szenvedélybetegség kezdetéről, az alkoholfogyasztás változásairól, az első italfogyasztáshoz, lerészegedéshez kapcsolódó élményekről • Milyen társaságban és milyen alkalmakkor, milyen alkoholos italból mennyit és milyen célzattal iszik a páciens • Dohányzási szokások, öngyilkossági kísérletek
• O: „Hány éves korában fogyasztott először alkoholt?” • B: „12 évesen megkínáltak egy lagziban”, vagy apámnak mindig volt otthon, egyszer belekóstoltam”, vagy „nem emlékszem” • O: „Elmondaná első lerészegedésének a körülményeit?” • B: „Nem emlékszem”, vagy „úgy emlékszem egy házibulin volt”, vagy „a haverok megkínáltak valamivel és kiütött”, vagy „munka után elmentünk sörözni, aztán valahogy hazakerültem” • O: „Kell-e vagy kellett-e valaha is reggel alkoholt fogyasztania ahhoz, hogy el tudja indítani a napot?” • B: „Nem soha” (nincs alkohol-dependencia), vagy „az utóbbi időben igen” (kialakult alkohol-dependencia)
Családi anamnézis • Felmenők és lemenők, testvérek adatai • Hányadik gyerek • Hozzátartozó életkora, betegségei, elhunyt hozzátartozók halálának okai • Öngyilkossági kísérletek, kriminalitás, népegészségügyileg hangsúlyos problémák • O: „Az édesapja fogyasztott alkoholt?” • B: „Megitta a magáét, de nem volt alkoholista”, vagy „nem ivott többet mint mások”, vagy „amíg meg nem betegedett, iszogatott”, vagy „nem láttam részegen” – A beteg alkoholfogyasztáshoz való viszonyáról is árulkodnak.
Lehetséges kommunikációs hibák a beteg első jelentkezéskor • Az első vizsgálat célja kontaktus létesítése a beteggel! • Célok: – – – –
• • • •
Tiszta kommunikációs viszonyok teremtése Lehetőség a diagnózis felállítására Tájékoztatás a kezelés lehetőségeiről A valódi motiváció kialakulásának elősegítése
Kerülnünk kell minden a vizsgálat szempontjából irreleváns kérdést! A beteg számára esetleg kínos kérdéseket is meg kell kérdezni! Adjunk időt a válaszokra. Fogadjuk el a beteg válaszait, de ezt vessük össze az orvosi dokumentációval. • Az alkoholfogyasztás bagatellizálása – nem hazugság, hanem a betegség része • Kerüljük a morális attitűdöt • A vizsgálat eredményét és további javaslatainkat a beteg számára érthető módon mondjuk el
Kommunikáció a hozzátartozókkal • Célszerű tisztázni a család viszonyát a beteghez és a betegségéhez – Elképzelésüket a betegség kialakulásáról, – Felmérni, hogy a terápia során a beteg a családtól milyen támogatásra számíthat
• Az alkoholbetegek hozzátartozóinak érdekei nem szükségszerűen azonosak a betegével! • Az egyik legnagyobb hiba, ha az orvos közvetíteni igyekszik a beteg és családja között – A családi játszma részesévé válik
A visszaesés előrejelzői • Kimerültség – Munkaaddikció
• Tisztességtelenség • Szükségtelen hazugságok, magyarázkodások, monumentális tervek • Türelmetlenség – Úgy érzik, túl lassan történnek a dolgok
• Vitatkozási hajlam • Hangulati nyomottság – Gyakran alvászavarral együtt
• Csalódottság • Önsajnálat – „Miért pont velem történik ez?”, Senki sem törődik velem”
• Elbizakodottság – „Nekem van akaraterőm”, Ez a három hónap elég volt ara, hogy megváltozzam”
• Önteltség – „Túl vagyok rajta”, „Nem is gondolok az alkoholra”, „bemegyek a kocsmába a haverokhoz, és üdítőt iszom”
Visszaesés • Az alkoholbetegség krónikus, visszaesésekkel tarkított betegség! – A legjobb orvos-beteg kapcsolat esetén is előfordulhat
• A visszaesést a beteg gyakran bűntudattal éli meg – Elkerülheti a kezelő orvost
• Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy az alkalmazott kezelési stratégia mennyire volt a beteg személyiségére szabva
• A legfontosabb, hogy ne érezzük magunkat becsapottnak! • Nagy a késztetés a probléma morális és/vagy emocionális megközelítésére – A morális megközelítés a betegben déja vu érzéseket kelt, elriaszthatja, megszakíthatja a terápiát
Módszerek
FRAMES • Fontos az állapotfelmérést követő visszajelzés (Feedback) – A kliens informálása fizikai és pszichés tüneteiről, állapotáról
• A kliens saját felelősségének (Responsibility) hangsúlyozása – Nem feltétlenül explicit módon, önsegítő anyagok
• Rövid intervenciók során elfogadható, ha tanácsoljuk (Advice) a kliensnek, hogy hagyjon fel a szerfogyasztással • Más esetekben nem direkt tanácsot, hanem menüt (Menu) kínálunk, amiből a kliens választhat – Növeli a kliens felelősségérzetét, és saját döntése iránti elköteleződését
• Alapvető fontosságú az empátia (Empathy) kifejezése, és • Fontos még a kliens változtatásra való képességébe vetett hitének, önhatékonyságának (Self-efficacy) erősítése • A sikeres terápia feltétele a segítő saját hatékonyságába vetett hitének megélése is!
Motivációs interjú (Miller & Rollnick, 1991, 2008)
• Számos addikció kezelésében – Egészségkárosító magatartások megváltoztatásában
• Népszerű kezelési mód – A tanácsadó vagy terapeuta és a kliens együttműködésére alapoz – A kliens változásra való motivációját, és – Változáshoz szükséges erőforrásait aktiválja – Tiszteletben tartja a kliens autonómiáját
Motivációs interjú • Segíti a klienst a probléma felismerésében, – És abban hogy lépéseket tegyen annak megoldása felé
• „A kliensre orientáló kognitív megközelítés, amely célzottan a viselkedésváltozás előidézésére fókuszál” (Urbán, 2009)
Stratégiák, alapelvek 1. Empátia kifejezése
2. A vita elkerülése 3. A diszkrepancia kialakítása 4. Az ellenállás feldolgozása 5. Az önbizalom erősítése
IN: Urbán, 2009
1. Empátia Nyitott kérdések
Ismétlés
Visszatükrözés
Akár: szélsőségek használata
4. Ellenállás • Arra utal, hogy a szakember és a kliens nem ugyanabban a ritmusban halad • Jelei: – Megkérdőjelezés – Félbeszakítás – Nem hajlandó felismerni a problémát, együttműködni, felelősséget vállalni – Figyelmetlenség
Mennyire tartja magát képesnek a változásra??
Mennyire tartja fontosnak??
változás
