Életkert - összegzés

Életkert - összegzés 2015 Május

Az Alapítvány, a Projektcsoport, a Tanári Kollégium és az iskola, óvoda néhány szülője az elmúlt 8 hónapban az Életkert Projekt előkészítésén dolgozott.

Az Alapítvány Kuratóriuma ezen összefoglalóban összegyűjtötte, hol tart az Életkert Projekt, milyen tanulságok vonhatók le belőle és hogyan képzeli a továbbhaladást:

1.

Alapelvek, fontos szempontok megfogalmazása

2.

Terület keresése - támogató önkormányzattal

3.

Szervezeti felépítés kialakítása

4.

Információs felületek kidolgozása

5.

Építészek bevonása, Tervező csoport beindítása

6.

Szülői kör aktivizálása, belső kommunikáció, visszajelzések beépítése

7.

Koncepció szerkesztése

8.

Külső kapcsolatok, minták gyűjtése

9.

Forrásteremtés és külső kommunikáció előkészítése

10. Minta építkezés

1. OLDAL

GYERMEKLIGET ALAPÍTVÁNY 2015 MÁJUS

1. Alapelvek, fontos szempontok megfogalmazása A munkacsoportok, a Kuratórium és a pedagógusok számos alkalommal találkoztak annak érdekében, hogy korábbról összegyűjtsék, lefektessék azokat az alapelveket, szempontokat, amelyek iránymutatást adhatnak a munkafolyamatokban. Ebben a folyamatban a legfontosabb állomások: Alapelvek 2014. december 30. • megalapozottság (előkészítés, tanulmány) • szervesség ( az egységek egymáshoz és az egészhez is kapcsolódnak) • lépésenkénti megvalósíthatóság • a környezeti- és a klímaváltozás figyelembevétele • közösségben megalkotni • gazdasági függetlenedés • saját építőipari vállalkozásban építeni • a megszerzett tudás továbbadása/megosztása • kalákában építhetőség • egészséges, emberközeli épületek • emberléptékű épületek • a pedagógiai és az életkori sajátosságok figyelembevétele • egyéni és közös terek egyensúlya • élő erőkben gazdag környezet létrehozása (élő lények) • védelem bizonyos hatásoktól • autonómia (épületeink, fenntartás, gazdaság) • kapcsolódás a Waldorf-mozgalomhoz • „valóságos világháló” (ablak a világra kifelé és befelé egyaránt) Építészeti alapelvek • természetes építőanyagok • önfenntartás jegyében, megújuló energiaforrások használata • ember léptékű belső és külső terek • érthető, átlátható fenntartás, működtetés • szervesség - az egységek egymáshoz és az egészhez is kapcsolódnak • lépésenkénti megvalósíthatóság • a környezeti- és a klímaváltozás figyelembevétele • közösségben megalkotni • saját építőipari vállalkozásban építeni • egészséges, emberközeli épületek • a pedagógiai és az életkori sajátosságok figyelembevétele • egyéni és közös terek egyensúlya • élő erőkben gazdag környezet létrehozása (élő lények) • védelem bizonyos hatásoktól • autonómiára törekedés a lehető legtöbb területen • kevés szakmunkával, gyorsan építhető • a mai piaci lehetőségek között igen alacsony (max. 70 eFt/m2) építési költségek

2. OLDAL


Gráci Waldorf-iskola látogatás - 2015. március 28. • A kirándulás alapvető célja a közösségépítés és a tapasztalatszerzés volt. • A közösség tanárai és szülei együtt merítkezhettek egy 12 évfolyammal és 35 éves tapasztalattal működő Waldorf-iskolában Gyöngyöstarján, Intézményi Konferencia, 2015. április 9. Olyan óvodát és iskolát szeretnénk építeni gyermekeinknek: • ahol a Waldorf-pedagógia és éltető szellemisége jelenti a forrást • ahol a gyermek Én-fejlődéséhez mindig a korosztályának megfelelő lehetőséget kap • ahol biztonság, családias, békés burok óvja • ahol hiteles, hasznos ismereteket szerezhet, amik utat mutatnak a jövőbe is • ahol a közösségben egyéni figyelmet kap és lehetőséget az alkotásra • ahol megélheti a derűt, a fényt és a természetközeliséget a hétköznapok és az ünnepek során • ahol közösen élhetik meg és ápolhatják közösségünk és kultúránk hagyományait • ahol a tanárok és a szülők egyaránt törekednek a pedagógiai tudatosságra, és együttműködő módon vannak jelen • ahol a közösség (gyerekek, tanárok, szülők) tagjai megélhetik az egymásra figyelés, egymás iránti őszinteség és nyitottság örömét • ahol a megértés és a bizalom, a közös gondolkodás és tevékenység közösségi erőt teremt • ahol a szabadság biztonságos határok között megélhető • ahol a közösség tagjai az óvoda, iskola lényét, tiszta forrását keresik a tudatos együtt teremtés során • ami gyógyító erővel hat, és segíti az egészség ápolását • ahol a szív bölcsessége átmelegíti a gondolkodást • ahol a forma nem akadályozza, hanem segíti a tartalom megvalósulását • ahol a működés erős alapokon áll, a működtetés világos és átlátható • ahol az új impulzusok nem veszítik el gyökerüket • ahol az autonómiára törekvés mind a működésben, mind az óvoda, illetve iskola fizikai megvalósításában megnyilvánul • ahol az épület, illetve minden tere tartalmában és megjelenésében is organikusan kapcsolódik egymáshoz, és a pedagógiát szolgálja • aminek megvalósításában a résztvevők egyidejűleg tudnak az ideában élni és biztonsággal a földön állni • ahol az idea fokozatosan és szervesen egymásra épülve valósul meg • ahol az idea megvalósulása során védelmet kap • ahol az idea megvalósításán munkálkodók alázattal és tisztelettel tevékenykednek • ami a maga csendes valóságában mindig az Élet szolgálatában áll • amiben gyökerezve születhet minden új kezdeményezés A találkozó alatt az iskola szervezetei egységélményt élhettek meg, a minta dóm vázszerkezetének felépítése nagyon motiváló és lelkesítő volt, nagy öröm volt az együttgondolkodás a jövőért. A vezérelv csírái megszülettek, a további munkát a megszületett anyaggal kapcsolatosan a minőséggondozási csoport vállalta fel. Szükség van egy rövidebb megfogalmazására - vezérképre, illetve az egyes gondolatok részletes kifejtésére.

3. OLDAL


Áprilisi Iskola Fórum A szülőkben felmerültek kérdések a Projekttel kapcsolatban. Ezen az iskola fórumon a Fenntartó és a Tanári Kollégium elsősorban arra a kérdésre koncentrált, hogy miért nem lehet helyben bővülni.

Az épület szűkössége •

tornaterem hiánya, tornaórához öltöző, mosdási lehetőség hiánya a nagyoknál

•

ebédlő hiánya

•

további fejlesztő helyiségek hiánya

•

közösségi terek hiánya, öltöző részek szűkössége

•

euritmiaterem hiánya

•

udvar kis mérete

•

kertművelés, búzavetés minden évben új helyen, távol az épülettől

•

a jelenlegi 1., 5. 6. 7. majd a 8. tanterem kisebb az 50 nm-nél, azaz nem fér el benne 25 gyerek. Az alsóbb osztályok létszámai közelítik, vagy elérték a 25-t, azaz a 2016/17-es tanévben is már azzal kell szembenézni, hogy nincs olyan osztály, amelyik felmehetne az emeletre.

•

parkoló problémája

Miért nem jó megoldás az épületráépítés? •

nagyon drága, tetőcsere kb. 15-20 millió

•

szerkezeti megerősítés kb. 15-20 millió

•

csak bérleti jogviszony van

•

önkormányzat elutasító, az ő engedélye kellene hozzá

•

könyvtár nem költöztethető

•

művelődési ház bérlésben az önkormányzat nem partner

•

tornaterem kialakíthatóságának nehézsége

Miért nem lehet a felső utca felé bővülni? •

a tanári kollégium nem tartja hosszú távon jó megoldásnak a kettéosztottságot

•

általában igen rossz állagú épületek kaphatók elég magas áron

•

kellene az önkormányzat támogatása a jogszabályok módosításához

A szülőkben felmerült felvetést, hogy miért szeretne a Projekt az iskolán és az óvodán felül további létesítményeket létrehozni, fontos, hogy mindenki számára megnyugtatóan legyen megválaszolva. Elsődleges cél az iskola építése, a kapcsolódó létesítmények az iskola működését segítik, pedagógiáját szolgálják. A Projekt fejlődése lépésenként halad, mindig a legfontosabbra koncentrálva, de fontos a lehetséges fejlődési irányt most meghatározni.

4. OLDAL


A Koncepció kidolgozása során kialakult az Alapítvány és a Tanári Kollégium egységes álláspontja az Életkert jelentésével kapcsolatban:

Az Életkert Az alkotói folyamat ritmusát a gyermekek személyiségének fejlődési lépcsői és a tanítandó ismeretek együttesen adják, a kettő közötti harmóniát pedig a pedagógusok igyekeznek megteremteni. Így lesz az iskola az Élet háza, ahol nem csak életre nevelik a gyerekeket, hanem élik az életet. Egy olyan oktatási-nevelési, szabadidős központot szeretnénk létrehozni, mely széles lehetőségeket teremt a gyermekek felnövekedéséhez, a családok szellemi és kulturális életéhez, hétköznapjaihoz. Olyan tereket szeretnénk létrehozni, melyekben felhasználjuk legjobb képességeink szerint mindazon tudást, kulturális értéket, melyek a Waldorf iskolákat létrehozták, s melyek működésük elmúlt 100 évében összegyűltek. Olyan térbe szeretnénk helyezni ennek működési lehetőségeit, mely a jelen és főleg a jövő körülményei között is képesek az ember legnemesebb céljait, életlehetőségeit ápolni, azt továbbadni a következő generációnak is. Mindez határozottan a magyar, s ezen belül a Zsámbéki medence természeti-kulturális közegének hagyományaival és jelenével összhangban, annak megfelelően. Tervezett központunk nem csupán oktatási intézmény, sokkal inkább egyfajta „élet-tér”. Ebben a térben helyet kapnak a fejlődő gyermekek, a kiszolgáló egységekben dolgozó középkorúak és – lehetőség szerint a közösséget teljessé tevő idős emberek is. Legfontosabb középtávú célkitűzéseink: •

alsó és középtagozatos Waldorf-iskola építése

•

kétcsoportos Waldorf-óvoda építése

•

tornaterem, tornaszoba, öltözők építése

További, az óvodához, iskolához kapcsolódó hosszú távú célkitűzések: •

az iskolakerthez kapcsolódva mezőgazdasági és kertészeti gyakorlati helyszín kialakítása - gyakorló kisgazdaság

•

Waldorf felsőtagozat létrehozása, lehetőség szerinti szakmai képzéssel

•

műhelyek kialakítása kézműves hagyományok ápolására, népi mesterségek elsajátítására

•

sportlétesítmények bővítése

•

rendezvény termek és további kulturális, szabadidős egységek kialakítása

Az Életkert köztes célja a fogyasztás csökkentése, a megújuló energiák minél teljesebb hasznosítása, a termőföld gyógyítása és a környezet védelme. Mindehhez szabad, önálló gondolkodásra képes fiatalokat, sőt gyakorlati szakembereket szeretne képezni. Alapvető szempontunk, hogy a családok saját kezükkel, szellemi munkájukkal, személyes kapcsolati hálójukkal, ötleteikkel támogathatják a megvalósítást. Projektünk lépéseit dokumentáljuk, a megvalósítás végeredménye ezáltal egy rendkívül értékes gyakorlati tapasztalat, a modern kaláka-építkezés és a közösségi beruházás egy alternatív „receptje”. Az Életkert megvalósításához szélesebb körben is nyitni szeretnénk, mert fontosnak tartjuk a rokon gondolkodású közösségekkel, kezdeményezésekkel való összefogást. 

5. OLDAL


2. Terület keresése Az idea megvalósulása felé tett legelső lépés a terület megtalálása. A területre vonatkozó, fontos szempontok, illetve jogszabályi keretek: Telek méretére vonatkozó előírások Létszám alapján: • 2 csoportos, 50 fős óvoda, 46m2/fő • 8 osztályos, 8x25 fős iskola, 25m2/fő • 5 osztályos, 5x25 fős felső tagozat, 25m2/fő

2 300 m2 5 000 m2 3 125 m2 10 425 m2

A beépíthetőség alapján: • A telek beépíthetősége oktatási intézmény esetében maximum 30% lehet. • Ez alapján a telek 13 évfolyammal, tornateremmel, étkezdével, konyhával min. 15 000 m2 + az ovi telke, + parkoló. Így jön ki a 20 000 m2 (2 ha). • A grazi iskola kb. 3 ha. területen található. Szabályozási előírások alapján: • Az óvoda és az iskola is oktatási intézmény. Iskola és óvoda olyan helyen létesíthető, ahol a szabályozási előírások lehetővé teszik oktatási intézmény elhelyezését. • Alap esetben lakó, településközponti vegyes, vagy különleges oktatási építési övezet jöhet szóba. • Ha a terület nem teszi lehetővé, illetve a helyi előírások szigorúbbak, mint az általános országos előírások, akkor az adott területre vonatkozó helyi szabályokon módosítani szükséges. Tökön és Zsámbékon szinte csak ilyen területek vannak. • A helyi építési szabályzat módosítása csak önkormányzattal együtt működve, az ő támogató együttműködésükkel lehetséges, még saját terület esetében is! Megfogalmazott szempontok • a jelenlegi iskolaépülettől max. 5-6 km-re legyen, a jelenlegi szülői kör védelmében • építési besorolása megfelelő, vagy szükség szerint átminősíthető • településtől való távolság - nem túl közel, nem túl távol, fontos a településsel való szociális kapcsolat, a jó megközelíthetőség tömegközlekedéssel is, ugyanakkor a csendes, nyugodt környezet • elegendő hely a jelenlegi igényekre és a bővülésre • lehetőleg tulajdonban legyen • közvetlen kapcsolat a természettel • élő erőkkel gazdag környezet • a reziliencia (alkalmazkodóképesség, túlélőképesség) kialakíthatósága rövid távon és hosszú távon : ha az országos nagy rendszerekkel működési zavarok támadnak, az ettől való részleges vagy teljes védelem lehetősége • kelet felé tájoltság - erős szelektől, perzselő naptól való védettség, védhetőség kialakításának lehetősége • a terület ideális, ha a működtetéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak egy önellátó, vagy megközelítőleg önellátó működéshez: • vízellátás, ivóvíz, megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés (jó benapozottság, biomassza (tűzifa), szennyvízkezelési lehetőség, • saját, a gyerekek közreműködésével működtetett gazdaság (parasztudvar, farm) • kapcsolat helyi termelőkkel az étkezés nyersanyagait illetően

6. OLDAL


•

organikus intézményi működés, szinergia - az iskola, óvoda, egyéb intézmények egymást segítő, együttműködő élete, ami a környékkel szerves kapcsolatot épít ki. Működésében egy szolidáris gazdaság csíráját hordozza, mint minden Waldorf-iskola, valamint az ott folyó oktatás és egyéb tevékenységek révén a szabad szellemi élet művelése és gyógyító impulzusok kibocsátása a természeti és szociális közegbe. Az iskola építési folyamata is lehet ilyen, működése és léte maga köré tud vonzani családokat, akik oda is költözhetnek.

Tök: A megfogalmazott szempontok alapján Tök közigazgatási területén a Projektcsoport eddig nem talált megfelelő területet. A felmerült területekre csak átminősítés, illetve a vonatkozó jogszabályok módosítása alapján lehetne építkezni. A két éve tartó perben hozott ítélet most lehetőséget ad arra, hogy az eddig teljesen elzárkózó polgármesterrel most újra lehetőség nyílhat tárgyalni, és egy alku keretében a területkeresésben partnerek legyenek (területátminősítés, jogszabály módosítás). Ugyanakkor ennek esélye nagyon kicsi.

Az előzmények - elmúlt 7 év tapasztalatai, felmérések - tükrében, lehetséges alternatívaként a Projektcsoport megkereste a környező települések polgármestereit (támogató önkormányzat az átminősítéshez, megfizethető telek lehetősége).

Zsámbék: Az októberben alakuló új önkormányzattal komoly tárgyalások indultak el, mivel a Projekt támogató fülekre talált. Felmerült egy 7,5 Ha-os belterület - Csillagerdő HRSZ. - megvásárlásának lehetősége. Készült egy ajánlat, melynek értelmében az Alapítvány 28 millió Ft-ért, 5 éves kifizetési ütemben megvásárolná a területet. Az önkormányzat részéről egy elvi támogatás született. A határozat egyik feltétele a telepítési tanulmányterv elkészítése, ami objektíven felmérhető és vállalható feltétel, és amelyet a Tervező csoport elkezdett kidolgozni. A másik feltétel pedig, hogy az Életkert megvalósulásával a településfejlesztési, társadalmi, fenntarthatósági, és településképi kockázatok a minimálisra csökkenjenek. Ennek a feltételnek a teljesítése számos egyelőre megválaszolatlan kérdést vet fel. Ugyanakkor - bizonyítandó, hogy az önkormányzat komolyan foglalkozik az Életkert terveivel - egy három fős bizottságot állított fel, kikkel a Projektcsoport felvette a kapcsolatot.

Perbál: A perbáli polgármester egyértelműen tudomásunkra adta a testület üzenetét, miszerint nem támogatják a településhez kapcsolódásunkat. Indokként elhangzott a saját iskola védelme, a település békességének megóvása a Waldorf-mozgalomtól.

Mány-Felsőörs: A Projektcsoport talált egy Zsámbékkal határos, szép területet. Elindult Mány önkormányzatával az Életkert ötletének megismertetése.

7. OLDAL


A Kuratóriumban felmerült kérdések: •

Szeretne-e a közösség egy adott településsel integrációs programon keresztül, mint alapfeltétellel kapcsolódni?

•

Lehetséges-e mezőgazdasági vagy erdészeti besorolással rendelkező területre a projektet megvalósítani? •

amennyiben igen: Milyen úton lehetne békesség a település önkormányzatával, lakosságával az ott fellelhető alkalmas területekhez?

•

amennyiben nem: Milyen messzire kerülhetne az iskola, óvoda a jelenlegi helyétől? (Iskolabusz létesítése mellett)

Eddig a fő szempont az volt, hogy egy támogató önkormányzat segítségével legyen terület. Most a cél a környező területek szisztematikus áttekintése. A Kuratórium újabb szülők bevonásával Terület munkacsoportot kíván létrehozni a kérdések és kutatások kidolgozására.

3. Szervezeti felépítés kialakítása Az Életkert Projekt egyedülálló és komplex beruházás, melynek megvalósításához alapos előkészületek szükségesek. Szervezeti felépítése tükrözi a feladatok összetettségéhez való felelősségteljes viszonyulását. A Gyermekliget Alapítvány az Életkert Projekt beruházója, a jogi és pénzügyi felelősség vállalója. Az Alapítvány az Életkert megvalósításával a Projektcsoportot bízta meg, tagjai a Projektfelelős, a különböző munkacsoportok felelősei és a „Szemek” (lásd később). Ezekre a feladatkörökre egyéni vállalás alapján lehet jelentkezni, a vállalásokat a Kuratórium hagyja jóvá. A felajánlásokból érkező pénzösszegeket az Alapítvány fogadja és kezeli. A projekt építőipari kivitelezője a Göncölszekér Nonprofit Kft., az építkezési munkákra vonatkozó egyéni szerződéseket a szakemberekkel és az önkéntesekkel a Kft.-n keresztül köti. A feladatok operatív lebonyolítását a projektcsoport végzi. Tagjai heti rendszerességgel találkoznak, tájékoztatják egymást a munkacsoportjaikban aktuálisan zajló tevékenységekről, és meghozzák a szükséges döntéseket. A munkacsoportok (Tervező, Építő, Forrás és Kommunikáció csoport) tagjai jellemzően szülők, akik a közösség érdekében végzett aktív munkájukkal nélkülözhetetlen szerepet vállalnak a megvalósításban. Az Alapítvány Kuratóriuma a Projektcsoporttal közösen dönt további szakemberek bevonásáról. A folyamat több aspektusból kerül ellenőrzésre: a Pedagógiai szem a nevelő testületek, a Fenntartói szem az Alapítvány, a Szülői szem pedig a szülői közösség különböző nézőpontjainak a képviselője. Ezen kívül az iskolaképviselő az iskolai élet zavartalan működésének megóvását szem előtt tartva, a folyamat kísérőjeként vesz részt a Projektcsoport munkájában.

8. OLDAL


Az iskolaépítéssel kapcsolatos legfontosabb döntések meghozatalát - bár az Alapítvány hatásköre - a Kuratórium az Iskola Működtető Csoportra és a Tanári Kollégiumra is kiterjesztette, az óvodát érintő kérdésekben a Tanári Kollégiummal együttműködve az Óvónői Kollégium is dolgozik. Ezen döntéseknél konszenzusra törekszünk. A folyamat ilyetén kiterjesztése a döntési mechanizmust nehezíti ugyan, de segíti a projekt elfogadását, támogatását. A pedagógusok ez évi áldozatos munkája, többletvállalása különösen tiszteletreméltó. A jövőt érintő folyamatban egységesen, a saját osztályaikon túlmutatóan vesznek részt. A pedagógusok (Tanári Kollégium és óvodapedagógusok) tapasztalatának köszönhetően a terek és az épületek kialakításának szellemi és pedagógiai szempontjai megfelelően érvényesülhetnek. A projekt véghezvitele óriási felelősséget ró az Alapítványra. Elsősorban ennek a felelősségnek a megosztása miatt indult el egy folyamat az Alapítvány kibővítésére. A legfontosabb szempontok az új tagok felkérésénél: •

a közösség életében régóta, aktívan és felelősséget vállalva tevékenykedjen

•

lehetőleg férfi jelöltek is legyenek

•

olyan emberek, akikkel közös szellemiségben együtt lehet dolgozni hosszú távon

4. Információs felületek kidolgozása Az információk megosztására az Alapítvány honlapján, a Jövőt építünk fül alatt, rendszeresen frissített oldalakon lehet a projektről tájékozódni. A GYIK menüpontban a feltett kérdésekre lehet válaszokat találni. Tervezés alatt áll a www.eletkert.org weboldal, ahol a projekttel lehet majd hazai és nemzetközi szinten ismerkedni - magyar, angol és német nyelven -, valamint elektronikus felületen adományokat adni. A rendszeres Életkert hírleveleken keresztül az aktuális szülői kör a fontos újdonságokról olvashat. A különböző munkacsoportoknak saját @cím és levelező listák kerültek kialakításra.

5. Építészek bevonása A fenntartható építészet több jeles alakjának segítségével olyan technológiák fejleszthetők, alkalmazhatók, amelyeknek segítségével megvalósulnak a terveink, és egy élhető, átlátható élet-tér valósítható meg, felhasználva az „ősi” ismereteket, tudást és az antropozófiai szempontokat. Építészek: • Tusnády Zsolt • Hegedűs Zsolt • Ertsey Attila • Kaposvári Csaba Tusnády Zsolt alapító szülő és Páty főépítésze már 8. éve támogatja a közösséget szakmai, szellemi munkájával. A Projektben is nagy feladatot vállalt, jogi, engedélyeztetési és szakmai területeken. Hegedűs Zsolttal már 2013-ban megismerkedett a Jövőcsoport, és mikor tavaly ősszel az Alapítvány újra felkereste, hamar kiderült mennyire közösek a gondolatok egy lehetséges élet-tér kialakításában. Zsolt felajánlásból eddig is nagyon sokat segített a Projektben ötleteivel, rajzaival, valamint a minta építkezés megvalósításához is dolgozik egy építési koncepción.

9. OLDAL


Ertsey Attila építész is január óta rendszeresen jelen van a Tervező csoport találkozókon, és felajánlásból segít az Életkert építési koncepciójában. Kaposvári Csaba építész áprilisban csatlakozott a csoporthoz és elkezdett ismerkedni az eddigi eredményekkel. Az építészeket összefogó Tervező csoport készíti jelenleg a telepítési tanulmány tervet a Csillagerdői területre, és készen várja, hogy konkretizálódjon egy terület a folytatáshoz.

6. Szülői kör aktivizálása, belső kommunikáció, visszajelzések beépítése Az Életkert projektben igen fontos a Szülők részvétele, egyrészt a munkacsoportokban aktív szerepük van a munkában, másrészt a kaláka építkezés miatt a kétkezi segítségükre is szükség van. Ezért kiemelkedő szerep jut a belső kommunikációnak: •

alapító szülőkkel folytatott beszélgetések, tanácsok

•

Iskola Fórum januárban és áprilisban a Projekt témájában

•

a Fórumokon elhangzott kérdések, visszajelzések feldolgozása, megválaszolása- beépítése

•

a Projektfelelős beszámolói a szülői esteken

•

rendszeres tájékoztatás a munkacsoportoktól a honlapon, Életkert Hírlevél

•

nyomtatott tájékoztató anyag előkészítése - várható megjelenés 2015. szeptember

•

demonstrációs anyagok előkészítése - makett, minta-dóm megtervezése és elkészítése az Intézményi Konferenciára (lásd. Gyöngyöstarjáni videó a honlapon)

Mindezek ellenére a Szülőktől visszajelzések érkeztek a kommunikáció hiányosságaira vonatkozóan, a pontatlan vagy nem elég részletes tájékoztatásról, a döntési lépésekből kihagyásról, kompetencia kérdésekről. Az elmúlt 8 hónap tapasztalatai alapján kérdésként fogalmazódik meg, hogy miként kerülhet beépítésre a szülők véleménye a Projektbe, hol vannak a kompetencia határok és hogyan építhető be a Szülői Kollégium szervezete a Projektcsoportba (pl. Szülői Kollégiumi képviselő a Projektben). Ugyan az iskola Szervezeti Működési Szabályzata kimondja, hogy a stratégiai kérdésekben a Kuratóriumnak döntési, a szülőknek pedig véleménynyilvánítási joguk van, ugyanakkor a Kuratórium azt kívánja elérni, hogy a szülők a Projekt munkacsoportjaiban való felelős és aktív részvételükön keresztül a döntésekben is részt vehessenek. Mindezen kérdések megválaszolására egy új munkacsoport jött létre, tanári, fenntartói és szülői oldal bevonásával. A kérdéskörök: kompetenciák, Szülői Képviselők kiválasztásának rendszere, a Szülői Képviselők feladatainak újragondolása, az egyre növekvő szülői kör szervezéseinek kérdései, munkacsoportok, osztályok szerinti feladatbontások. Cél a júniusi Intézményi Konferenciára előkészíteni egy anyagot, ami ezzel foglalkozik. Ugyanakkor fontos a Belső kommunikációs csoport felelősének kiválasztása, és a csoport aktívabb működtetése.

10. OLDAL


7. Koncepció szerkesztése A Projekt kereteinek pontos megfogalmazására az elmúlt 4 hónapban a Projektcsoport és a Tanári Kollégium folyamatosan dolgozott a Koncepción, amelynek alapja az Alapítvány 7 évvel ezelőtt elkészített változata volt (honlapon megtalálható). A Projekt előkészítési szakaszának lezárása és legfőbb eredménye a Koncepció véglegesítése. Ehhez az Alapítvány Kuratóriuma szeretné elérni, hogy a szülői közösség harmonikusan viszonyuljon a Projekthez.

8. Külső kapcsolatok, minták gyűjtése •

Dr. Országh József vízgazdálkodási professzor

•

Újlaky Éva extra lesson pedagógus - Falusi Waldorf Iskolakezdeményezés

•

Kertész Vanda - Pécsi Waldorf Projektmenedzser

•

Graz Freie Waldorfschule

•

Szabó Zoltán - Waldorf-szövetség ügyvezető

•

Jörg Rudolf - Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium gazdasági vezetője, a fenntartó egyesület elnöke

•

Magyarok Világszövetsége

•

Csecsődi Attila építőipari kivitelező,szakmai támogató, szimpatizáns

•

Magyar Adományozói Fórum

9. Forrásteremtés és külső kommunikáció előkészítése A Forrás és Kommunikációs csoport foglalkozik a projekt finanszírozási- és munkaerő-forrásaival ill. keresi és építi azokat a külső kapcsolatokat, amik akár szellemileg, akár anyagilag támogatják a projekt megvalósulását. Legfőbb cél: a projekt teljes költségvetésének előteremtése minimális (5-10% körüli) önerő mellett, hitelfelvétel nélkül. A Forrás és Kommunikációs csoport kétheti rendszerességgel találkozott az elmúlt 4 hónapban. Munkájuk eredményeként elkészült egy Külső kommunikációs munkaterv, amely az alábbiakra épül: Humán erőforrások Szaktudás (építészek, biogazdák, idősek szaktudása), illetve fizikai segítségnyújtás (építkezésben, tereprendezésben, stb.). • az iskola, óvoda családjai • magánszemélyek, akik szeretnék megismerni, és adott esetben megtanulni a Projekt által fejlesztett építési technológiát • önkéntesek szervezésével foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek • cégek, akik körében egyre népszerűbb a CSR, azaz a Társadalmi Felelősségvállalási Program • egyetemi hallgatók, akiknél a diploma megszerzésének egyik feltétele egy releváns szakmai gyakorlat (kertész, építész, stb.)

11. OLDAL


Tárgyi erőforrások Magánszemélyek • Adó 1% • Eseti kampányok • Bálajegy - A magánszektornak az eletkert.org weboldalon megjelenő online adományozási felület, ahol nemzetközi szinten is egy kattintással lehet kisebb összegekkel egyszeri vagy rendszeres támogatást nyújtani. Cégek • A vállalatok közvetlen, személyes megkeresése, nagyobb támogatási összegek érdekében. • Szponzori szerződések. • Társadalmi Felelősségvállalási Programban való részvétel - amelyben a cégek kifelé és befelé is szeretnék bizonyítani, hogy nyitottak a korunkat érintő szociális és társadalmi kihívásokra. Waldorf-mozgalom / antropozófiai körök • Szervezetek - Magyar Waldorf Szövetség, Freunde der Erziehungskunst – Nana Göbel elnök asszony • Cégek - Antropozófiai háttérrel irányított hazai és nemzetközi vállalatok: Pl: Software Ag., Male • (El)ismert öreg diákok, szimpatizánsok Csatornák • demonstrációs eszközök (nyomtatott kiadványok, mini dokumentumfilm) • rendezvényeken való bemutatkozás (pl.: Magyarok világtalálkozója, Everness, AntropoSophia-nap) • internet (www.eletkert.org) – magyar, angol és német nyelvű oldal (ezen felül internetes kampány – facebook, hírlevél) • nyomtatott sajtó - az Oláh Nyomda felajánlásából • elektronikus médiumok (fősodrású és alternatív tv és rádiómegjelenések)

10. Minta építkezés A Projektcsoport nagy jelentőséget lát abban, hogy kipróbálja, kicsiben tesztelje a koncepciót. Ezzel megismerheti erőforrásait, feltárhatja a nehézségeket és lehetőséget adhat közösségünknek a bizalom növekedésére. Pillanatnyi állapot: •

Jelenleg a zsámbéki önkormányzattal zajlanak konkrét tárgyalások egy helyszínre

•

Három töki helyszín vizsgálata folyik

•

A Projektcsoport keresi a realitását a megvalósíthatóságnak a lehetséges funkció függvényében

•

Hegedűs Zsolt építész koncepciót készít a zsámbéki tárgyalások alapján

•

Csecsődi Attila kivitelező felajánlásban elvállalta, hogy segít a kivitelezési terv elkészítésében, anyagrendelésekben, építési napló készítésben, és rendszeresen eljön konzultációkra

A minta építkezés fontosságának szempontjai: •

építtetői funkciónk kipróbálása - Göncölszekér Nonprofit Kft.

•

jogi, engedélyeztetési eljárások kijárása

•

hazai és nemzetközi kaláka programok megismerése, működtetése

12. OLDAL


•

a közösségben rejlő teremtő erő mozgósítása

•

technológiák kipróbálása - különlegesen olcsó, kalákában építhető, emberléptékű, természetes anyagokból készült, stb.

•

forrásteremtés megsegítése

•

víziónk erősítése

•

települési integrációs program fontos eleme lehet

•

települési, önkormányzati kapcsolat mélyítése

Lépések: •

helyszín kiválasztása a funkció függvényében •

végleges helyszínen / osztályterem, portál, prezentációs dóm

•

települési együttműködésben / pl.: prezentációs apartmanház, bemutatóterem, szolgálati lakás, konferencia terem

•

Tök, iskola mellé, fafaragó, étkező

•

óvoda kertjébe / pl.: iroda, 2. csoportszoba, délutáni alvó szoba

•

technológiák kiválasztása, tervezés

•

engedélyeztetések elindítása

•

lehetséges előkészítő munkák / Építő csoport szervezésében

A Kuratórium és a Projektcsoport rendkívül fontosnak tartja, hogy még idén elinduljon a mintaépítkezés, ám terület és a közösségben létrejövő egység hiányában ennek realitása egyre csökken. A Kuratórium a fenti lépések megvalósításához javasolja az Építő csoport mielőbbi életre hívását, megszervezését!

13. OLDAL


Életkert - összegzés

Recommend Documents