elemér gyorsjelentése

eLEMÉR gyorsjelentése az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásáról 2010

KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh Nóra Tibor Éva

1

Vezetői összefoglaló Az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használatának mérésére az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a rendelkezésre álló minták nyomán, de önálló fejlesztésként kidolgozott egy komplex online mérőeszközt, amelyet eLEMÉRnek kereszteltünk. Az eszköz támogatja az iskolák önfejlesztő munkáját, ugyanakkor alkalmas az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használatának monitorozására is. A fejlesztés a TÁMOP 3.1.1. projekt keretében, európai támogatással zajlik. Az országos monitorozási eljárás próbamérésére 2010. szeptember 27. és október 13. között került sor. Azt vizsgáltuk, hogy az iskolák hogyan támogatják a tanulást és a tanítást, valamint a szervezeti működést informatikai eszközökkel, és ehhez milyen infrastruktúra áll a rendelkezésükre. A mérőeszköz 86 pozitív, orientáló jellegű állítást tartalmaz ezen a négy területen, az iskoláknak azt kellett megválaszolniuk, hogy az állítások relevánsak-e az iskola esetében, és ha igen, akkor milyen mértékig érvényesülnek. Négy szint között lehetett választani: (1) „nem megoldott”, (2) „még nem teljesen megoldott”, (3) „majdnem teljesen megoldott” és (4) „teljes mértékben megoldott”. Az iskolák az eredmények átlagolása alapján négy csoportba sorolhatók: • • • •

„Megjelent az IKT” (1,00 – 2,49)1, „Alkalmazzák az IKT-t” (2,50 – 2,99) „Integrálják az IKT-t” (3,00 – 2,49) „Átalakulnak az IKT használatával” (3,50 – 4,00)

Nem reprezentatív mintával dolgoztunk, hanem minden iskolát felkértünk a kitöltésre, 123 iskola válaszolt részben vagy egészben, 93 intézmény adatait dolgoztuk fel. A mérésben 72 általános iskola 16 középiskola és 5 vegyes intézmény vett részt. A régiók szerinti megoszlás a minta elemszámához viszonyítva megfelelő. Település-típus szerint is jó az eloszlás, 19 budapesti iskola töltötte fel adatait; megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban található 17 válaszadó iskola, míg a kisebb városokból 34, falvakból pedig 23 iskola próbálta ki az eszközt. A mérés nem mutatott jelentős különbséget az iskolatípusok és a településtípusok eredményei között. Az iskolák mérés tanúsága szerinti átlagos teljesítménye 2,59, vagyis „alkalmazzák az IKT-t”. A maximálisan elérhető átlag elvileg 4,00. A leggyengébb fejlettséget mutató iskola átlaga 1,38, míg a legjobbé 3,67, csak két iskola éte el a negyedik, az IKT segítségével történő átalakulás szintjét. Várakozásainknak megfelelően az infrastruktúra mutatkozik a négy terület közül a legfejlettebbnek. Számunkra ez az eredmény azt tükrözi, hogy az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetővé, vagyis az iskolák nem használják ki az adott infrastruktúrában rejlő lehetőségeket. Igazolódott az is, amit az iskolalátogatások során tapasztaltunk, hogy a tanárok már elkezdték alkalmazni az informatikai eszközöket a

1

Az első szintet is pozitívan akartuk megfogalmazni, így ott nagyobb egységet adtunk a skálának, mint a többi szint esetében.

2

tanórákon, de többnyire nem a tanulók munkájába, a tanulásba integrálva, hanem a tanítás eszközeként. Az infrastruktúra és a tanítás mellett az iskola egészének, szervezeti működésének átlagos IKT-kultúrája is belefér az „alkalmazzák az IKT-t” elnevezésű második szintbe, ám a tanulás során való alkalmazás hátrébb jár, itt egyelőre csak „megjelent az IKT”. A leggyengébb terület - a tanulás - és a legerősebb – az infrastruktúra - közötti eltérés mértéke 0,28, ami egyáltalán nem csekély, ha figyelembe vesszük, hogy szűk a mérésben használt értékek intervalluma, vagyis a minimális 1,00 és a maximális 4,00 egész között csak 3,00 különbség van. A mérésből is kiviláglik az a sürgető tennivaló, hogy a tanítás és a tanulás folyamatában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tanulásra, és el kell érni, hogy a tanulási módszerek között helyet kapjanak az informatikával segített, produktív eljárások. Ez számos pozitív változást eredményezhetne a motiváció növekedésén és a kreativitás fejlesztésén túl is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tanulók digitális kompetenciái nem vagy csak minimális mértékben fejlődnek attól, hogy tanáraik digitális eszközöket használnak. Az a várakozás egyelőre nem teljesült, amely szerint az informatikai eszközök alkalmazása szinte automatikusan hozzájárul az iskolai tanulás átalakításához, fokozza a tanulók bevonódását, aktívabbá teszi a tanulási folyamatot. Egyelőre inkább a tanári munka, a magyarázat színesebbé, érdekesebbé tételében van jelentős szerepük. A négy területen összességében a legmagasabb értékeket kapott állításokat tanulmányozva megállapítható, hogy az iskolákban használt szoftverek jogtiszták és kompatibilisek, az iskolák informatikai rendszere biztonságos. Az iskolavezetés ösztönzi és támogatja az IKT-eszközök használatát, a tanulók pedig szívesen dolgoznak ezen a módon. Nagyon sok helyen elérhető az internet az iskola egész területén, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területein is élnek az IKT által nyújtott lehetőségekkel. Az eszközfejlesztés tudatosan zajlik, a vezetőség gondoskodik a tantestület informatikai képzéséről, így a tanárok többnyire felkészültek az eszközök használatára. A különböző területekről származó, itt felsorolt tényezők országos átlaga 3,13 és 3,78 között mozog, de csak a szoftverek jogtisztasága éri el a legmagasabb, negyedik szintet, amelynek alsó határa 3,5. Két egész alatti , tehát igen gyenge értékeket kaptunk öt állítás esetében. Érdekes módon a virtuális tanulási környezet, amelyen intranetet vagy bármilyen webes megoldású, távolról is elérhető környezetet értettünk, kissé megelőzi a digitális napló használatának mértékét. A tanulók fejlődését nem követik digitális megoldásokkal, de a tanulók sem igen tesztelik képességeiket IKT-eszközökkel, vagy ha igen, akkor erről a kitöltő iskolák nem tudnak. A mérés szerint az iskolavezetés biztosítja ugyan, hogy a pedagógusok használják a digitális technikát az iskola működésének különböző színterein, például korrepetálásra, verseny-felkészítésre, szabadidős programokra; biztosítja a nyitott géptermet is (3,17), ugyanakkor az IKT- t alig használják a gyengén és a kiemelkedően teljesítők fejlesztésére, és ezt a szempontot tervezéskorl és a beszerzések során sem veszik figyelembe (1,63). Különösen szomorú tény, hogy a tudásmegosztás még mindig nem működik a pedagógusok között, vagyis nagyon ritka az, ha megmutatják és egymás rendelkezésére bocsátják eszközeiket, forrásaikat, módszereiket. A digitális források hozzáférhetősége szoros összefüggésben van azzal, hogy biztosít-e az iskola virtuális tanulási környezetet, illetve hogy használ-e digitális naplót. Az előbbi minden bizonnyal azért kaphatott mégis magasabb értéket, mert az internetes forrásokat bárhonnan el tudják érni a tanulók, ezekhez nem feltétlenül szükséges a közvetítő közeg. Meggyőződésünk szerint indokolatlanul elhanyagolták az iskolák a virtuális tanulási környezet kiépítését, ezen a területen nagy szükség van a jó példák megismertetésére.

3

Részletes jelentés A mérés módja és eszközei Az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használatának mérésére az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a rendelkezésre álló minták nyomán, de önálló fejlesztésként kidolgozott egy komplex online mérőeszközt, amelyet eLEMÉRnek kereszteltünk. Az eszköz támogatja az iskolák önfejlesztő munkáját is. A fejlesztés a TÁMOP 3.1.1. projekt keretében, európai uniós támogatással zajlik. Az országos monitorozási eljárás próbamérésére 2010. szeptember 27. és október 13. között került sor. Azt vizsgáltuk, hogy az iskolák hogyan támogatják a tanulást és a tanítást, valamint a szervezeti működést informatikai eszközökkel, és ehhez milyen infrastruktúra áll a rendelkezésükre. A mérőeszköz 86 pozitív, orientáló jellegű állítást tartalmaz ezen a négy területen, az iskoláknak azt kellett megválaszolniuk, hogy az állítások relevánsak-e az iskola esetében, és ha igen, akkor milyen mértékig érvényesülnek. Négy szint között lehetett választani: „nem megoldott”, „még nem teljesen megoldott”, „majdnem teljesen megoldott” és „teljes mértékben megoldott”. Az iskolák az eredmények átlagolása alapján négy csoportba sorolhatók: „Megjelent az IKT”, „Alkalmazzák az IKT-t”, „Integrálják az IKT-t” és „Átalakulnak az IKT használatával”. Ezeket a szinteket az UNESCO és az IFIP „Approaches to ICT Development in Schools” című dokumentumának adaptálásával fogalmaztuk meg2, tartalmuk konszenzust igénylő, folytonos megújításra szoruló jövőkép. Megjelent az IKT (1,00 – 2,49) : A fejlődés kezdetén álló iskola. Már vannak eszközök. A vezetés most kezdi felfedezni az IKT-ban az iskolairányítás és a tanulás számára rejlő lehetőségeket. Erős a hagyományos, tanárközpontú tanítási mód. A tanulók csak a tanárok által részesednek a technológiából, nem használják a tanulás során. Alkalmazzák az IKT-t (2,50 – 2,99): Eljutottak addig, hogy értik, hogyan segítheti az IKT a tanulást. Ebben a fázisban olyan feladatokra használják az IKT-t, amilyeneket eddig is végeztek, csak nélküle. A tanulási környezetben a tanárok dominálnak. Például a tanári magyarázatot prezentáció vagy nyomtatott anyag, például feladatlap egészíti ki. A tanulók hallgatják az órát, és feladatokat oldanak meg a tanár által készített lapon, időnként informatikai eszközök segítségével. A tanulók egy-két tantermi gépet használnak, illetve néha bejutnak informatika órákon kívül is a számítógépterembe. Integrálják az IKT-t (3,00 – 3,49): Ebben a fejlődési szakaszban az iskola gazdag eszközparkkal rendelkezik az informatikatermekben, az osztálytermekben és az irodákban is. A tanárok új módszerekkel kísérleteznek, az IKT kreatívabbá teszi őket, megváltoztatja tanítási gyakorlatukat. Összevonnak bizonyos tantárgyakat vagy összefognak egy-egy téma tanítására. Többféle forrásból tanítanak, felhasználják a környezetben rejlő lehetőségeket és az internetet is. Az eszközök

2

http://wwwedu.ge.ch/CPTIC/prospective/projets/unesco/en/table1.html

4

rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a tanulók projektekben dolgozhassanak, így tanuljanak, és bemutathassák szerzett tudásukat. Átalakulnak az IKT használatával (3,5 – 4,00) Az iskola kreatívan használja az IKT-t az iskolai oktatás újragondolására és átalakítására. Az IKT szerves, láthatatlan része a napi tevékenységeknek. A tanulás tanulóközpontú, számos tantárgyat integráltak, a tanulás közelebb került a gyakorlathoz, a külvilághoz. A tanulók tanulási stílusuknak és képességeiknek megfelelően különböző tanulási utak között választhatnak. Nagyobb felelősséget viselnek tanulásukért és értékelésükért. A tanulók egyegy probléma megoldásán dolgozhatnak, akár külső szakembereket is bevonva. Megfigyelik, elemzik és bemutatják a problémát, miközben informatikai eszközöket használnak. Sokféle technikai eszközhöz hozzáférhetnek korlátozás nélkül. Az iskola a helyi közösség számára is tanulási központként szolgál. A fejlődés érdekében olyan tantervet alakítanak ki, amelyben jelentős szerepe van az informatikai eszközökkel támogatott projektmunkának. Az iskolai munkába az IKT segítségével bevonják a helyi közösséget. A minta Nem reprezentatív mintával dolgoztunk, hanem minden iskolát felkértünk a kitöltésre, és számos módon közzétettük a felhívást. Az Educatio Kht. segítségével e-mailben is értesítettük az iskolákat a mérésről. Így 123 iskola válaszolt részben vagy egészben, 93 intézmény adatait dolgoztuk fel. Három iskola egy-egy vizsgált területet kihagyott. A mérésben 72 általános iskola, 16 középiskola és 5 vegyes intézmény vett részt. A régiók szerinti megoszlás a minta elemszámához viszonyítva megfelelő. Település-típus szerint is jó az eloszlás, 19 budapesti iskola töltötte fel adatait; megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban található 17 válaszadó iskola, míg a kisebb városokból 34, falvakból pedig 23 iskola próbálta ki az eszközt (1. sz. táblázat). A mérés nem mutatott jelentős különbséget az iskolatípusok és a településtípusok eredményei között. KözépMagyarország 27

KözépDunántúl 12

NyugatDunántúl 6

DélDunántúl 5

ÉszakMagyarország 8

ÉszakAlföld 19

Dél-Alföld 16

1. táblázat: A kitöltő iskolák regionális megoszlása

Eredmények Az iskolák mérés tanúsága szerinti átlagos teljesítménye 2,59, vagyis „alkalmazzák az IKT-t”. A maximálisan elérhető átlag elvileg 4,00. A leggyengébb fejlettséget mutató iskola átlaga 1,38, míg a a legjobbé 3,67, csak két iskola éte el a negyedik, az IKT segítségével történő átalakulás szintjét. Ez nem meglepő, hiszen a szintek – különösen a harmadik és a negyedik – jövőképnek tekinthetők. Várakozásainknak megfelelően az infrastruktúra mutatkozik a négy terület közül a legfejlettebbnek. Számunkra ez az eredmény azt tükrözi, hogy az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetővé, vagyis az iskolák nem használják ki az adott infrastruktúrában rejlő lehetőségeket. Igazolódott az is, amit az iskolalátogatások során tapasztaltunk, hogy a tanárok már elkezdték alkalmazni az informatikai eszközöket a tanórákon, de többnyire nem a tanulók munkájába, a tanulásba integrálva, hanem a tanítás eszközeként. Az

5

infrastruktúra és a tanítás mellett az iskola egészének, szervezeti működésének átlagos IKT-kultúrája is belefér az „alkalmazzák az IKT-t” elnevezésű második szintbe, ám a tanulás során való alkalmazás hátrébb jár, még csak „megjelent az IKT”. A leggyengébb terület - a tanulás - és a legerősebb – az infrastruktúra közötti eltérés mértéke 0,28, ami egyáltalán nem csekély, ha figyelembe vesszük, hogy szűk a mérésben használt értékek intervalluma, vagyis a minimális 1,00 és a maximális 4,00 egész között csak 3,00 különbség van (1. ábra).

1. ábra: A teljes minta eredményeinek részterületenkénti megoszlása

A mérésből is kiviláglik az a sürgető tennivaló, hogy a tanítás és a tanulás folyamatában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tanulásra, és el kell érni, hogy a tanulási módszerek között helyet kapjanak az informatikával segített, produktív eljárások. Ez számos pozitív változást eredményezhetne a motiváció növekedésén és a kreativitás fejlesztésén túl is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tanulók digitális kompetenciái nem vagy csak minimális mértékben fejlődnek attól, hogy tanáraik digitális eszközöket használnak. Az a várakozás egyelőre nem teljesült, amely szerint az informatikai eszközök alkalmazása szinte automatikusan hozzájárul az iskolai tanulás átalakításához, fokozza a tanulók bevonódását, aktívabbá teszi a tanulási folyamatot. Egyelőre inkább a tanári munka, a magyarázat színesebbé, érdekesebbé tételében van jelentős szerepük. A négy területen összességében a legmagasabb értékeket kapott állításokat tanulmányozva megállapítható, hogy az iskolákban használt szoftverek jogtiszták és kompatibilisek, az iskolák informatikai rendszere biztonságos. Az iskolavezetés ösztönzi és támogatja az IKT-eszközök használatát, a tanulók pedig szívesen dolgoznak ezen a módon. Nagyon sok helyen elérhető az internet az iskola egész területén, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területein is élnek az IKT által nyújtott lehetőségekkel. Az eszközfejlesztés tudatosan zajlik, a vezetőség gondoskodik a tantestület informatikai képzéséről, így a tanárok többnyire felkészültek ezen a digitális technika alkalmazására. A felsorolt tényezők országos átlaga 3,13 és 3,78 között mozog, de csak a szoftverek jogtisztasága éri el a legmagasabb, negyedik szintet, amelynek alsó határa 3,5 (2. táblázat).

6

Az iskolában használt szoftverek jogtiszták A kompatibilitás megoldott A iskolavezetés támogatja és ösztönzi az IKT-eszközök használatát Az iskola informatikai rendszere biztonságos Az internet-hozzáférés az iskola egész területén biztosított Korrepetálás, verseny-felkészítés, nyitott gépterem (lehetőség) A pedagógusok felkészültsége, képzések Az IKT-eszközfejlesztés tudatosan történik A tanulók szívesen használják az IKT-eszközöket A vezetőség megszervezi a szükséges képzéseket

3,78 3,38 3,35 3,31 3,18 3,17 3,14 3,20 3,13 3,13

2. táblázat: A legjobb értékeket kapott mutatók Két egész alatti , tehát igen gyenge értékeket kaptunk öt állítás esetében. Érdekes módon a virtuális tanulási környezet, amelyen intranetet vagy bármilyen webes megoldású, távolról is elérhető környezetet értettünk, megelőzi kissé a digitális napló használatának mértékét. A tanulók fejlődését nem követik digitális megoldásokkal, de a tanulók sem igen tesztelik képességeiket IKT-eszközökkel (3. táblázat). Az önértékelés eredménye intézkedési tervben tükröződik IKT-eszköz választási lehetőség A digitális tanulási források az iskolán belül és kívül is hozzáférhetőek Tudásmegosztás pedagógusok között Akadálymentesítés A tanulók önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket képességeik tesztelésére. IKT a gyengén és a kiemelkedően teljesítők tudatos fejlesztésére Használják az IKT-t a tanulók fejlődésének követésére Az iskola virtuális tanulási környezetet biztosít Az iskola használja a digitális napló szolgáltatásait

2,03 2,02 2,02 2,01 2,01 1,96 1,63 1,52 1,40 1,20

3. táblázat: A leggyengébb értékeket kapott mutatók A mérés szerint az iskolavezetés biztosítja ugyan, hogy a pedagógusok használják az IKT-t az iskola működésének különböző színterein, például korrepetálásra, verseny-felkészítésre, szabadidős programokra; biztosítja a nyitott géptermet is (3,17), ugyanakkor mégis alig használják a digitális eszközöket a gyengén és a kiemelkedően teljesítők fejlesztésére, és ezt a szempontot a tervezéskor és a beszerzés során sem veszik figyelembe (1,63). Különösen szomorú tény, hogy a tudásmegosztás még mindig nem működik a pedagógusok között, vagyis nagyon ritka az, ha megmutatják és egymás rendelkezésére bocsátják az eszközeiket, forrásaikat, módszereiket. A digitális források hozzáférhetősége szoros összefüggésben van a azzal, hogy biztosít-e az iskola virtuális tanulási környezetet, illetve hogy használ-e digitális naplót. Minden bizonnyal azért kaphatott mégis magasabb értéket, mert az internetes forrásokat bárhonnan el tudják érni a

7

tanulók, ezekhez nem feltétlenül szükséges a közvetítő közeg. Meggyőződésünk szerint indokolatlanul elhanyagolták az iskolák a virtuális tanulási környezet kiépítését, ezen a területen nagy szükség van a jó példák megismertetésére. Érdemes megemlíteni, hogy Angliában ebben a tanévben vált kötelezővé a közoktatásban virtuális tanulási környezetek használata. Az előre megállapított fejlettségi szintek szerint a válaszadó iskolák majdnem fele alapszinten áll, vagyis már „megjelent az IKT” az iskola munkájában, de jelentős hatást még nem gyakorolt. Közülük 21 iskola a két egészes átlagot sem érte el, ezek az iskolák az informatikai eszközök alkalmazásának kezdeti szakaszát élik. Az iskolák másik fele arányosan oszlik el az „alkalmazzák az IKT-t” és az „integrálják az IKT-t” kategóriákban (29-29), ám csak két iskola értékelte úgy, hogy már „átalakulóban vannak az IKT-eszközök segítségével” (2. ábra). Jóllehet, hogy az önértékelés szubjektív, iskolalátogatási tapasztalataink alapján mégis azt mondhatjuk, hogy a mérés által tükrözött eredmény közel áll a valósághoz akkor is, ha esetleg egyes iskolákban túl szigorúan vagy túl engedékenyen ítélték meg a helyzetet. A mérés egységessége érdekében magyarázatokat dolgozunk ki az állítások értelmezésére, ettől azt várjuk, hogy a következő méréskor az eredmények megbízhatóbbak lesznek.

2. ábra: A válaszadó iskolák szintek szerinti megoszlása

Területenkénti elemzés 1. A TANULÓ ÉS A TANUL ÁS Sajnálatos, bár érthető módon a legalacsonyabb értékeket a Tanulás részterületen találjuk (2,47). Annak ellenére, hogy az infrstruktúra a mérés tanúsága szerint fejlett, és hogy mind a pedagógusok, mind a vezetés támogatja az IKT-használatot, a tanulók tanórai eszközhasználata nem jellemző. Igaz ugyan, hogy a tanulók rendszeresen, magabiztosan és tudatosan használnak IKT-eszközöket, de leginkább otthon. Ugyanakkor nem ismerik jól vagy nem mindig alkalmazzák a szellemi tulajdon védelmének szabályait, és van mit tanulniuk az IKT biztonságos használatát illetően is.

8

A tanulással kapcsolatos állításokat négy csoportba soroltuk: (1) Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés, (2) Gyakorlott eszközhasználat, intelligens tartalomkezelés, (3) Innovatív eszközhasználat, kreatív tartalomkezelés, valamint (4) Az iskolavezetés hatása a tanulóra és a tanulásra. Ezek a területek nincsenek hierarchikus viszonyban, egyformán fontosak. A mérés azt mutatja, hogy a gyakorlott eszközhasználattal és az intelligens tartalomkezeléssel állunk a legjobban a tanuláson belüli részterületek közül, míg a biztonságos eszközhasználat és a felelős tartalomkezelés áll a sor végén (3. ábra).

3. ábra: A tanuló és a tanulás részterületen belüli eredmények

A „Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés” részterületen a legmagasabb értéket az két állítás mutatja, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten tisztában vannak az internet használatának veszélyeivel, és tudják, miként kerülhetik el ezeket (2,66); illetve, hogy a tanulók tudatosan és biztonságosan használják a digitális kommunikációs lehetőségeket (2,50). A terület legalacsonyabb értéke rávilágít, hogy a tanulóknak kevés lehetőségük van az informatikai eszközök közötti szabad választásra feladataik megoldása során (2,01). A tanulók a tanárok szerint nincsenek eléggé tisztában a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival (2,17).

A „Gyakorlott eszközhasználat, intelligens tartalomkezelés” részterület magas átlagértéke mellett külön említést érdemel az a tény, hogy „a tanulók szívesen használják az IKT-eszközöket különféle feladatok megoldására.” (3,16) Ez az egész mérés összes állítását figyelembe véve is magas értéknek számít. Azért is

9

fontos ez az adat, mert meggyőzheti a kétkedő pedagógusokat az eszközhasználat motivációs erejéről. Az „innovatív eszközhasználat kreatív tartalomkezelés” résztéma esetében érdemes megemlíteni, hogy a tanulók általában törekszenek arra, hogy IKT-eszközökkel készült munkáik esztétikai szempontból is igényesek legyenek (2,56), ugyanakkor kevéssé használják az informatikai eszközöket képességeik tesztelésére (2,07). Ez utóbbi érték ellentmond azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket az iskolalátogatások során a diákokkal készített interjúkon szereztünk. Erre az ellentmondásra talán az a magyarázat, hogy a tanulók együttműködnek ugyan, de erről a tanárok – ők végezték az iskolai önértékelést - nem nagyon tudnak.

2. A TANÁR ÉS A TANÍTÁS A mérés négy részterülete közül a második legmagasabb értéket a pedagógusokkal és a tanítással kapcsolatos kérdések mutatják (2,59). A felmérésben részt vevő iskolák pedagógusai közül sokan vettek már részt IKT-val kapcsolatos képzésben, sokan rendelkeznek saját számítógéppel és általában tisztában vannak az IKT hasznosságával. A tanítás során előfordul, hogy használnak IKT-eszközt vagy digitális forrást, de jellemzőbb, hogy a digitális kommunikációs lehetőségeket saját maguk fejlesztésére használják. Kevésbé jellemző a digitális eszközök használata a tanulók fejlesztésére, a fejlődés követésére vagy a tehetséggondozásra. Elmondható azonban, hogy a pedagógusok számos iskolában fejlesztik a tanulók kreatív IKT-használatát a tanórákon és a tanórán kívül is. Gondoskodnak arról, hogy a tanulók többféle információforrást és nézőpontot ismerhessenek meg, de kevés figyelmet fordítanak a biztonságos IKT-használat szabályainak megismertetésére. A tanítással kapcsolatos állítások is négy csoportban jelennek meg az önértékelő eszközben, így a mérésben is: (1) A pedagógus kompetenciái, felkészültsége, képzés, továbbképzés; (2) IKT használat a tanítási folyamatban; (3) A tanulók IKT-használatának fejlesztése; valamint (4) Az iskolavezetés hatása a tanítási folyamatra. Úgy tűnik, hogy az iskolavezetés tisztában van a tanítás minőségére gyakorolt hatásával, és eleget is tesz ebbéli kötelezettségének az IKT alkalmazásával kapcsolatban (2,7), tevékenysége, ösztönző és támogató hatása azonban még nem érte el a kellő hatást a tanítás gyakorlati átalakításában, hiszen a részterület legalacsonyabb átlagértékét éppen az „IKT-használat a tanulási folyamatban” témakör kapta (2,37). A pedagógusok felkészültsége (2,6) és a tanulók IKT-használatának fejlesztése (2,56) hasonló eredményt mutat, és közel áll a mérés 2,59-es, összesített átlagához (4. ábra).

10

4. ábra: A tanár és a tanítás részterületen belüli eredmények

„A pedagógus kompetenciái, felkészültsége, képzés, továbbképzés” csoporton belül a legmagasabb értéket az az állítás kapta, hogy „A pedagógusok rendelkeznek IKT-alapképzettséggel és részt vesznek továbbképzéseken” (3,06). Ez a látszólag magas érték azonban egyáltalán nem meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy az utóbbi évek nagy iskolai pályázatai szinte mind kötelező elemként tartalmaztak ilyen képzéseket. A tantestület ugyanakkor alig használja az IKT-t digitális tananyagok készítésére, szerkesztésére, megosztására (2,24). Nem alakult ki konszenzus abban, hogy mi is számít digitális tananyagnak, és hogy kívánatos-e, hogy a tanárok maguk is készítsenek ilyeneket. Mégis azt gondoljuk, hogy nem ez a két elem befolyásolta negatívan a választott értékeket, hanem az együttműködést kívánó megosztás. Bár tapasztalataink szerint sokat erősödött a pedagógusok szakmai együttműködése az utóbbi években, a tananyagmegosztás még nem gyakori, és még kevesebb helyen építenek közös digitális tananyagtárat. Az „IKT használat a tanítási folyamatban” elnevezésű csoportba foglalt állítások értékei közül kissé kiemelkedik az utolsó, amely szerint „A pedagógusok használják a digitális kommunikációs lehetőségeket az egymás közötti szakmai kapcsolattartásra” (2,76), és sokat kell még tenni azért, hogy a pedagógusok felhasználják az IKT-eszközöket, például a digitális naplót a tanulók fejlődésének követésére (1,66). „A tanulók IKT-használatának fejlesztése” állítás-csoport esetében nem tapasztaltunk kiemelkedő értékeket, a legalacsonyabb átlagot a tanórán kívüli IKT-kompetencia fejlesztés kapta (2,12). Megfontoljuk ennek az állításnak a mellőzését a következő mérésekben, hiszen a szakköri munka és a házi feladat külön is szerepel az önértékelésben. Az iskolavezetés hatása a tanítási folyamatra viszonylag magas értékeket kapott; kiviláglik, hogy támogatják és ösztönzik az IKT-eszközök használatát a tanítási-tanulási folyamatban (3,31), és megszervezik az ehhez szükséges képzéseket (3,12). Egyáltalán nem jellemző azonban, hogy „Az iskola virtuális tanulási környezetet biztosítana a tanulás terének és idejének kitágítására” (1,6). 3. SZERVEZETI MŰKÖDÉS

11

Az iskola szervezeti működésére, IKT-stratégiájára, tervezésére, kapcsolatrendszerére, döntéshozatali és értékelési folyamataira vonatkozó önértékelési területen összesen három résztéma szerepel. Ez a témakör a vezetés munkájával, feladataival kapcsolatos, így a végéről elhagytuk a másik három részterületet záró, a vezetés adott területre vonatkozó értékelését tartalmazó állítás-csoportot. Az IKT-használat tervezése, valamint a szervezet működésének fejlesztésére való tudatos használata a felmért iskolákban közepes szintet mutat (2,52). Az iskolavezetés általában támogatja és ösztönzi az IKT-eszközök bevonását a tanítási-tanulási folyamatba, biztosítja a pedagógusok IKT-képzését és a tanórai IKT-használat feltételeit. Az IKT-eszközök fejlesztése tudatosan történik, ez megjelenik az IKT-stratégiában, a helyi tantervben és képzési tervben is. Ugyanakkor sok helyen nem teremtették még meg a digitális kommunikáció iskolai feltételeit (intranet, levelező listák, digitális napló), és nem használják az IKT-t az értékelésben sem. A szervezeti működés értékelésére szolgáló állításokat a következő csoportokba soroltuk: (1) A vezetés, (2) Az iskola értékelési kultúrája, (3) Az iskola belső és külső kapcsolatrendszere. Ezek közül a vezetés kapta a legmagasabb értéket (2,67), míg az értékelési kultúra 2,28-cal a legalacsonyabbat (5. ábra).

5. ábra: A szervezeti működés részterületeinek értékei

A mérés tanúsága szerint a vezetés biztosítja, hogy a pedagógusok használják az IKT-t az iskola működésének különböző színterein, például a korrepetálás, a versenyre való felkészítés, a szabadidős programok esetében, és biztosítanak nyitott géptermet is (3,2). Örvendetes, hogy a jövőkép általában meghatározza a kapcsolatot az IKT-használat és a pedagógiai alapelvek, a tanítás és a tanulás között, megjelenik az általános tervezés szintjén, például a továbbképzés, az IKT-erőforrások és tanterv kialakítása során is (2,92). Sokat kell még tenni azért, hogy a tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, a hiányzást, a tanulók eredményeit otthonról is elérhessék a tanárok, a diákok és a szülők is (1,77). Az értékelési kultúra (2,28) esetében nincs nagy különbség az egyes állítások megítélése között, azaz nincsenek kiemelkedő területek, az egész terület informatikai támogatása fejlesztést igényel. Az iskola belső és külső kapcsolatrendszere (2,5) tekintetésben kissé kiemelkedik annak az állításnak az értéke, hogy a pedagógusok megosztják digitális tudásukat, IKT jó gyakorlatukat egymás között, például belső képzések, digitális feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer segítségével (2,92). Ugyanakkor a tanári munkát

12

vizsgáló részterületen az az állítás, hogy a tantestület használja az IKT-t digitális tananyagok készítésére, szerkesztésére és megosztására, jóval alacsonyabb értéket kapott (2,24). A két kérdés egymáshoz való viszonyát, differenciálását a következő mérés idejére meg kell oldanunk. 4. INFRASTRUKTÚRA Az iskola technikai felszereltségére, hardver és szoftver eszközeire, az eszközökhöz és forrásokhoz való hozzáférésre és az iskolavezetés infrastruktúrával kapcsolatos feladataira vonatkozó állítások együttes értéke a négy terület közül a legmagasabb (2,75). Ez a szám közelít leginkább az értékelési skála 3-as értékhez, azaz ezen a területen jelölték az iskolák azt, hogy az infrastruktúrával kapcsolatos teendőket „majdnem teljesen megoldottnak” vagy „teljesen megoldottnak” tekintik. Ez azt mutatja, hogy az iskolák többsége olyan infrastruktúrával rendelkezik (számítógépek, digitális eszközök, hálózatok stb) , amely lehetővé teszi az IKT tanórai használatát. Jellemző, hogy az internet az iskolák egész területén elérhető. Nagyon magas értéket kapott az iskolákban használt szoftverek jogtisztasága. Ez a pozitív jel arra utal, hogy ha nincs is minden számítógép tartalmáról naprakész ismerete a rendszergazdának, az iskolák törekednek arra, hogy jogtiszta programokat telepítsenek. Ugyancsak megoldottnak tekinthető a telepített szoftverek és hardverek kompatibilitása, és nagy figyelmet fordítanak a rendszerek biztonságára vírus-, spam- és adatvédelem szempontjából egyaránt. Az infrastruktúrára vonatkozó állításokat is három csoportba soroltuk: (1) Az iskola technikai eszköztára, fizikai környezet, hardver, szoftver ; (2) Hozzáférés a digitális erőforrásokhoz (3) Az iskolavezetés feladatai az infrastruktúrára vonatkozóan. E területek közül a vezetés vizsgázott a legjobban (3,02), míg a hozzáférés csak 2,52-es átlagot ért el (6. ábra).

6. ábra: A szervezeti működés részterületeinek értékei

Az egész mérést tekintve kiugróan magas az iskolában használt szoftverek jogtisztasága (3,78), a kompatibilitás (3,39) és az informatikai rendszer biztonsága (3,30). Az iskolák azonban úgy ítélik meg, hogy az IKT-eszközök mennyisége és minősége csak korlátozott mértékben felel meg az iskola céljainak és

13

feladatainak (2,43), de még ez az érték is magasabb a tanulás részterület átlagértékénél, tehát mindenképp vannak az infrastruktúrában a tanulás szempontjából jobban kihasználható lehetőségek. Az iskola belső hálózata a legtöbb helyen még nem támogatja eléggé a pedagógiai munkát . Ezen többek között a digitális tananyagok és segédanyagok, szoftverek elérhetőségét, valamilyen web 2-es környezet használatát, a belső levelezés megoldását értettük. A hozzáférés legmagasabb értéke azt mutatja, hogy sok iskola teljes internetes lefedettséggel rendelkezik (3,16). Az internet elérésének sebessége a legtöbb válaszadó iskolában biztosítja az internet tanórai használatát (3,06), és ugyanezt az értéket kapta az iskolai honlap naprakész állapota is. Nagyon kevés iskolában használnak azonban digitális naplót (1,38 – ennek az értéknek az a jelentése, hogy a kérdés nem megoldott); és szomorú eredménnyel járt az akadálymentesítés állapotának felmérése is (2,09). A mérés adatai azt mutatják, hogy az iskolavezetés általában jól végzi feladatát az infrastruktúra biztosítása terén, itt minden állítás viszonylag magas értéket kapott. Külön öröm, hogy a tudatos eszközfejlesztés értéke is magas, 3,16. A kommunikáció Kiemelt figyelmet fordítottunk az IKT elemei közül a „K”, vagyis a kommunikáció vizsgálatára, mert úgy tűnik, hogy ennek szerepe az iskolán kívüli tevékenységekben, a fiatalok életében egyre nagyobb, ugyanakkor tanuláselméletileg is megalapozott tény, hogy a tanulás sikerességéhez is hozzájárul. Feltételezéseink szerint a digitális kommunikációban rejlő lehetőségeket az iskolák egyelőre nem használják értékének megfelelő súllyal a tanulás támogatására, a tanítási tapasztalatok megosztására, a szülőkkel, illetve a helyi és tágabb közösséggel való kapcsolattartásra sem. A Tanuló és a tanulás részterületen három állítás vonatkozott közvetlenül vagy áttételesen a kommunikációra:.A tanulók tudatosan és biztonságosan használják a digitális kommunikációs lehetőségeket; A tanulók képesek rá, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal; A tanulók IKT-eszközök segítségével támogatják egymást a tanulásban és különféle feladatok megoldásában. Ezek összesített átlaga 2,45, vagyis ez a kommunikáció tanulási célú használata „nem teljesen megoldott”, az esetre fogalmazva nem gyakori. 19 iskolában ez az érték a 2,00-et sem éri el, míg 18 iskolában éppen 3,00. Tíz iskolában 3,33 és 3,67 között értékeket mértek, és négy olyan intézmény van, amely a tanulással kapcsolatos tanulói kommunikáció digitális vonatkozásait – e három állítás tükrében maximálisra (4,00) értékelte. A Tanár és a tanítás részterület is három állítással méri a digitális kommunikáció alkalmazásának mértékét: A pedagógusok használják a digitális kommunikációs lehetőségeket a tanulás támogatására; A pedagógusok használják a digitális kommunikációs lehetőségeket az egymás közötti szakmai kapcsolattartásra; Az iskolavezetés támogatja a pedagógusok kommunikációját az iskolán belül és kívül, (például intranettel, levelező listákkal.) Ezek együttes átlaga 2,67. Kiugróan alacsony, 2,0 alatti értéket mért 9 iskola, tíz intézményben 2,0 a tanulással kapcsolatos kommunikáció értéke. A 3,0 feletti értékmezőbe tartozik 35 iskola, ezek közül három a maximális értékeket jelölte be mindegyik kommunikációra vonatkozó állítás esetében. A szervezeti működés területén öt olyan állítás van, amely a kommunikáció minőségét vizsgálja: A pedagógusok megosztják digitális tudásukat, IKT jó gyakorlatukat egymás között (belső képzések, digitális

14

feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer); A pedagógusok megosztják az IKT alkalmazása során szerzett tapasztalataikat, jó gyakorlatukat más intézményekkel; együttműködnek nemzetközi szinten is; Az iskola belső kommunikációjában használja az IKT-t (pl. belső dokumentumok, hírlevelek távolról is elérhetők, elektronikus adattárolás, üzenőfal, levelezőlista); Az IKT-eszközöket felhasználják a szülőkkel és más partnerekkel való együttműködésben (e-mail, honlapon fórum és chat, aktuális közlemények, tájékoztatás, e-napló, nyitott gépterem); Az intézmény a külső nyilvánosság számára is elérhető infokommunikációs rendszert működtet, valamint felhasználja az IKT-eszközöket és lehetőségeket az iskola külső kapcsolatainak intenzívebbé tételére (e-Twinning, e-mail, web2-es alkalmazások, folyamatosan frissített honlap). E témák együttes átlagértéke 2,42. Kiugróan alacsony, 2,0 alatti értéket 24 iskola mért, ami 25% feletti értéket jelent, újabb 10 helyen éppen 2,00 az átlag. Legalább 3,00-es értéket 32 iskola jelölt, két intézményben kapta meg a terület a maximális 4,00-es értéket. Az informatikai eszközök kommunikációs célú használata az intézményekben koncepcionális kérdés, megoldásához azonban biztosítani kell az infrastrukturális feltételeket is. E feltételeket három állítás segítségével vizsgáltuk: Az iskola belső hálózata támogatja a pedagógiai munkát (digitális tananyagok és segédanyagok, szoftverek elérhetősége, web2-es környezet, belső levelezés stb.); Az iskola honlapja naprakész információkat tartalmaz; Az iskola használja a digitális napló szolgáltatásait. A feltételek elemzésével kitűnik, hogy van min javítani, hiszen az átlagérték 2,18. 27 iskola nem éri el a a 2,00-es küszöböt, 20 intézmény éppen ezen az értéken áll, a 3,00-et 13 iskola érte el, két helyen értékelték maximális pontszámmal ezt a területet. A 93 válaszadó iskolából öszesen 17 helyen vezették be valamilyen szinten a digitális naplót. Az eszköz lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok nyomon kövessék a tanulók fejlődését. A tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket a digitális napló bevezetése után otthonról is elérhetnék a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt.

15

7. ábra: A kommunikáció értékének viszonya a többi értékhez

A kommunikációra vonatkozó állítások összesített átlagértéke csak az infrastruktúra esetében mutat jelentős eltérést az összesített területi átlagtól (7. ábra). Külön érdekesség, hogy a kommunikáció épp az infrastruktúra területén teljesített leggyengébben, holott amúgy ez a terület kapta a legmagasabb értéket. Ez is jól muttaja, hogy a digitális napló, a virtuális tanulási környezet és a kommunikációt is biztosító intranet kialakítása, illetve használata sokat lendíthetne a munka minden területén.

Ajánlások A tanulás támogatásához és a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztéséhez is szükséges lenne, hogy a tanárok órán is biztosítsanak lehetőséget különféle informatikai eszközök használatára, és igényeljék, hogy a tanulók a felkészülés során, otthon vagy az iskolában a feladatok megoldására gyakran hívják segítségül a technikát. Kívánatos, hogy a tanári munkában egyre inkább meghonosodó technikai megoldások a tanulói munkát is jellemezzék. Ehhez egy-egy tantermi gép vagy laptop is lehetőséget nyújt, de informatikai eszköz a mobiltelefon is, amellyel fázisképeket vagy portékat készíthetnek, hangfelvételi lehetőségét pedig interjúkészítésre is használhatják. Az így készült anyagokat aztán együtt vagy egyénileg is megszerkeszthetik órák után az iskolában vagy otthon, hogy később bemutathassák vagy valamilyen – akár web 2.0 megoldással megosszák, például a tantárgy vagy az osztály blogján, wikijén vagy honlapján. A mérésben részt vevő intézmények válaszai alapján a digitális naplót még nagyon kevés iskolában használják, és iskolalátogatásaink alapján tudjuk, hogy azokban az intézményekben, ahol már bevezették, gyakran még nem biztosítottak hozzáférést a szülőknek, illetve nem tették általánossá a használatát. Olyan helyeken is jártunk, ahol kettős vagy hármas könyvelés folyik, azaz fenntartják a hagyományos naplót is, és az órán készült feljegyzések alapján töltik ki mindkettőt. Kívánatos lenne ennek az eszköznek a gyors terjedése, mert használata számos előnnyel jár. Lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok, a szülők és a tanulók is közvetlenül követhessék a tanulók teljesítményének és hiányzásainak alakulását, átláthatóvá válik általa az értékelés, amely így elveszti misztikus jellegét. Az órarendet, a tájékoztatókat a digitális napló bevezetése után otthonról is eléri minden érdekelt, és a legtöbb szoftver lehetőséget ad a visszajelzésre, tanári és szülői kommentárra is. A virtuális tanulási környezetet, azaz a feladatokhoz, tananyagokhoz való távoli hozzáférést és a tanuláshoz kapcsolódó digitális kommunikáció lehetőségét még nagyon kevés iskolában vezették be. Erre számos megoldás kínálkozik anyagi befektetés nélkül is. A Moodle használata terjedőben van a közoktatásban is, de számos intranetes megoldással is találkoztunk, illetve egyre több iskola, tanár és diák él a web 2.0 által nyújtott – fentebb említett – lehetőségekkel. A tanulás térbeli és időbeli korlátai a virtuális tanulási környezetek hatására ledőlnek vagy legalább kitágulnak, és a kommunikáció szerepe sokszorosára nő, az együttműködési készség fejlődik. A virtuális tanulási környezetek segítséget nyújtanak az olyannyira nehéz szeméyre szabott oktatás megvalósításához is. Az Innovatív Tanárok 2010-es konferenciáján a két első helyezett projekt például a Facebook szolgáltatásait használta egy-egy közgazdasági és irodalmi téma feldolgozásához. Az iskolafejlesztő szemléletű IKT-használat, amelyet eLEMÉR segítségével népszerűsíteni igyekszünk azt jelenti, hogy az iskola megvizsgálja, melyek azok a területek, ahol fejlődésre van szüksége, és azt is mérlegeli,

16

hogy ezeken a területeken hogyan segíthetné a munkát a modern technika. A tanulási motiváció fejlesztése, a belső és a külső kommunikáció, a tanulók fejlődésének nyomon követése és értékelése, látókörük és tapasztalataik tágítása, a kiemelkedő és leszakadó tanulók támogatása, az intézmény egységes értékrendjének és filozófiájának megjelenítése csak néhány azok közül a területek közül, amelyeken látványos haladást lehet elérni a tudatos IKT-használattal. Kevés intézményben készült informatikai stratégia, egy olyan élő dokumentum, amely a helyzet felmérésén alapulva, az iskola céljainak és igényeinek megfelelően, komplex fejlesztő szemlélettel kezelné ezt a témát. Az eLEMÉR segítségével elvégzett önértékelés alapos helyzetfeltárásnak felel meg. Erre épülhet a stratégia, amelyhez eLEMÉR az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet IKT alhonlapján a segédanyagok között egy informatikai stratégia sablont is kínál. A stratégiához éves intézkedési tervnek is kell készülnie, és ezeknek a dokumentumoknak integrálódniuk kell az intézmények minőségirányítási programjába. Javasoljuk tehát, hogy minél több intézmény kapcsolódjék be az önkéntes, bármikor elvégezhető önértékelésbe, lehetőleg minden év januárjában vagy februárjában. Február közepén ugyanis mindig külön felkérjük majd az iskolákat az önértékelésre, és a fél évnél nem régebbi adatok alapján készül el az országos monitoring jelentés. A rendszer megismeréséhez bővebb információkért, vagy a mérés elvégzéséhez látogassanak el az OFI IKT alhonlapjára a http://ikt.ofi.hu címen. 2010. december 16.

eLEMÉR és munkatársai

17