Elektronikai hulladékválogató, - feldolgozó Szakmabemutató információs mappa

Elektronikai hulladékválogató, - feldolgozó Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA

PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: BAKA ÉVA, KÖRNYEZETMÉRNÖK, ITALOS KARTON KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLÉS

A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010

www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék

A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek

A következő kérdésekre kaphat választ:  Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?  Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…)  Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…)  Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga…)

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

Elektronikai hulladékválogató, - feldolgozó

„Az ember (...) a legnagyobb kártevő a természetben, pedig csak vendégségben, átutazóként vagyunk a Földön. Ehhez mérten kell viselkednünk. Tudnunk kell, hogy minden, ami Isten ege alatt vízszintes, a természet tulajdona. Nem szabad zavarnunk ennek a világnak a harmóniáját. Az ember nem igázhatja le rabszolga módra a természetet.” /Friedensreich Hundertwasser/

Az őskor emberei a természettel szoros kapcsolatban éltek, és az a kevés hulladékuk, ami képződött, visszakerült a természet körforgásába. Az ókorban azonban már gondot okozott a hulladék keletkezése. A Római Birodalomban a háztartási hulladékot összegyűjtötték, és újrafelhasználásra elszállították a parasztgazdaságoknak. A szennyvizet a csatornarendszerbe vezették. Időszámításunk előtt kb. 500-ban rendelet született Athénban a hulladék kezeléséről. Lerakóhelyet jelöltek ki a városon kívül, mivel a szemetet az emberek az ablakokon dobálták ki az utcára, ami járványveszélyt jelentett.

A középkorra visszalépést tapasztalhatunk a hulladékkezelésben az ókorhoz képest. A középkor embere az utcára dobálta háztartási hulladékait, előfordult, sőt gyakori volt, hogy a csatornázást sem oldották meg a városokban. A lakosság számának növekedésével az utcákon terjengő bűz egyre elviselhetetlenebbé vált, nőtt a fertőzésveszély is. Előfordult, hogy járványok során egész városnyi lakosság elpusztult.

A XVIII. század második felében, az ipari forradalom következtében a tömegtermelés megjelenésével jelentősen megnőtt a keletkező hulladék mennyisége. Megjelentek a gazdasági termelés során keletkező, természetben nem lebomló hulladékok. Ráadásul a kezdetleges gépek igen rossz A-1



hatásfokkal működtek, és egyre nagyobb mennyiségű hulladékot termeltek. A tömegtermelés eredményeként az alkotások olcsóbbá váltak, de minőségük meg sem közelítette a régi kézműves termékek minőségét. Így sokkal hamarabb elavultak, elhasználódtak, tovább növelve a hulladék mennyiségét. A települések lélekszáma is egyre nagyobb mértékben nőtt, ezért figyelmet kellett fordítani végre a megfelelő hulladékkezelésre. Az első hulladékégető művek a XIX. század elején Angliában épültek. Eközben maga az elnevezés is változott, mert korábban összefoglaló néven szemétnek nevezték a kidobott, feleslegessé váló holmikat, tárgyakat. Később azonban a szemét összetétele változott, már voltak olyan részei, amelyek értéket képviseltek, ha kiszedték és hasznosították azokat. Ettől kezdték a szemét helyett a hulladék fogalmát használni. A szemétből így lett hulladék, ahogy az emberek egyre több haszontalan dolgot vásároltak, egyre könnyebben

lecserélték

háztartási

eszközeiket,

tárgyaikat,

kidobták

használaton kívüli dolgaikat. A veszélyes hulladékok kezeléséről is csak jóval megjelenésük után kezdtek el gondoskodni. Az 1970-es évek előtt a világ országaiban többnyire nem törődtek sokat a hulladékokkal, általában előzetes környezetvédelmi hatástanulmányok nélkül, válogatás nélkül szállították a lerakókba. Ez főleg az ipari termelésben feleslegessé vált melléktermékeknél volt veszélyes. Ellenőrzés nélkül ásták el, engedték ki a vizekbe és a légkörbe ezeket az anyagokat. Az egészségkárosító hatású ipari hulladékokra először a munkahelyeken, az ott dolgozók egészségügyi állapotának vizsgálata alapján figyeltek fel. Mára már szigorú jogszabályok rendelkeznek a veszélyes hulladékok gyűjtéséről,

A-2



szállításáról és megsemmisítéséről. „Az elektronikai és számítástechnikai eszközök gyors avulása miatt az utóbbi évtizedekben egyre növekszik azoknak a berendezéseknek és alkatrészeknek a mennyisége, melyek tulajdonosaik számára értéktelenné válnak.” – mondja egy elektronikai hulladék kezelésre szakosodott cég szakembere. „Ha ezek az eszközök a kukába kerülnek, akkor a kommunális hulladékkal megegyező utat járnak be, és a bennük található veszélyes anyagok a csapadékvíz hatására kimosódnak

vagy

égetés

során

a

levegőbe

jutnak.”

/Forrás:

www.elektrohulladek.hu/ "Az évek múlásával a készülékek minősége jellemzően csökken, a fejlesztők, gyártók ezt azzal ideologizálják meg, hogy a gyors műszaki fejlődés kívánja a gyors készülékváltást – mondja egy másik szakember. Dobja csak ki a kuncsaft a néhány éves elektronikai terméket, a gyártók így majd olcsón(?) tarthatják a készülékárakat. Ráadásul a gyártók a javítóanyagok, alkatrészek, részegységek magas árával egyre inkább arra terelik a vásárlót, ne javítasson. A szolgáltató szerelők keze alól ezzel igencsak elveszik a munkát. Ellentételezni, a felszínen maradni azzal tudunk mi, maszekok, hogy a megrendelő minden búját-baját teljesítjük." (Forrás: www.fmh.hu) Tehát az egyre nagyobb mennyiségben keletkező elektronikai hulladékok (továbbiakban e-hulladékok) veszélyes hulladéknak minősülnek. Milyen veszélyes anyagokat tartalmazhat az e-hulladék, és mik ezeknek a hatásai az emberi szervezetre? (forrás: www.elektrohulladek.hu) Ólom: vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja. A-3


Báriumvegyületek:

Nagyon


mérgező

anyagok.

Legtöbbjük

vízben,

savanyúvízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik s jellegzetes izomsejt-méregként hat. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás. Berillium: pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív- és májkárosító. Higany: Rendkívül kis töménységben is gátolja a fitoplanktonban végbemenő fotoszintézist. A természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és az emberi szervezetbe is eljuthat. A higany és gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben

szájnyálkahártya-gyulladás,

ingerlékenység,

fáradékonyság,

foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás lép fel. Kadmium: pora, gőze rákot okoz és okozója volt az itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő és többnyire halálos kimenetelű volt. Belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot, majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel. PBDE:

műanyagok

gyulladáskésleltetésére

alkalmazott

vegyület,

zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben. Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, erős rákkeltő hatású anyag. A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is

A-4



keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni.) Miért veszélyes a dioxin? Nem csak és nem elsősorban azért, mert erős méreg. Sokkal inkább azért, mert természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek.

A dioxin által

mérgezettek kezelésére semmiféle gyógyító eljárásunk nincs.

Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található veszélyes anyagok? „Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre – mondja a szakember. Működésképtelenségük esetén azonban haszontalan hulladékká válnak és ha a kommunális hulladék közé keverednek, égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő

veszélyes

anyagok

a

környezetbe

jutnak.”

(Forrás:

www.elektrohulladek.hu) A fenti betegségek leírása sokak számára nagyon riasztó lehet, de nagyon fontos, hogy ismerjük ezen anyagok környezet- és egészségkárosító hatását, hiszen így érthetővé válik, miért fontos, hogy az elektronikai hulladék soha ne kerüljön a háztartási szemétbe, illetve, hogy az ilyen termékeket termelők, forgalmazók, valamint a hatóságok és önkormányzatok együtt gondoskodjanak az elektronikai hulladékok biztonságos begyűjtéséről, tárolásáról, megsemmisítéséről és lehetőség szerinti újrahasznosításáról. Az elektronikai hulladékok veszélyességét és szakszerű kezelési igényét felismerve az EU minden tagállama számára kötelező előírást fogalmazott meg kezelésükkel kapcsolatban. 2003. február 13-án érvénybe lépett két EU

A-5



direktíva: az egyik az elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak kezeléséről (2002/96/EC), a másik (2002/95/EC) a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik. A két jogszabály rendelkezéseinek teljes megvalósítására közel 6 év áll a tagországok rendelkezésére. Az első határidő 2004. augusztus 13. volt. Eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kellett vennie a két törvény rendelkezéseit saját törvénykezésébe.

A magyar jogszabály 2005. augusztus 13-ától biztosítja az EU irányelv rendelkezéseinek hazai alkalmazását. A kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján a gyártók feladata az általuk gyártott elektronikai berendezésekből képződő hulladék begyűjtése és hasznosítása, mely feladatok elvégzését arra szakosodott és engedéllyel rendelkező cégekre bízhatják. A következő fontos határidő 2006. december 31. volt. Erre az időpontra a legtöbb EU tagországnak el kellett érnie a háztartásokból begyűjtendő 4 kg/fő/év elektronikai termékhulladék-mennyiséget. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is volt kötelezettség: biztosítani kell a kategóriánként változó mértékben (70-80%) előírt hulladék-újrahasznosítási arányt. Magyarország néhány újonnan csatlakozott tagországgal együtt

- a fenti feladatok

teljesítésére 24 hónap haladékot kapott.

A veszélyes összetevők gyártás során történő felhasználásáról rendelkező másik direktíva rendelkezései szerint 2006. július 1. után már nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyagokkal kezelték. Magyarország számára a legfontosabb további határidő 2008. december 31. A-6



volt, amikorra hazánknak is el kell érnie a háztartásokból évente begyűjtendő 40.000 tonna e-hulladék mennyiséget.

Az elektronikai hulladékok biztonságos kezelésében, környezetkárosító hatásuk csökkentésében vesznek részt – környezetvédelmi mérnökök és technikusok,

települési

hulladék-kezelők,

veszélyeshulladék-kezelők,

hulladéktelepen/hulladékudvarokon dolgozó más munkatársak, valamint pl. a kereskedelmi egységek vevőszolgálati munkatársai mellett – egy immár önálló szakmává vált területen dolgozó alapszintű feladatokat ellátó szakemberek: az elektronikai hulladékkezelők és -válogatók. Ebben a dokumentumban az ő munkájukról lesz szó, ugyanakkor itt szeretnénk felhívni a figyelmet más, kapcsolódó pályainformációs mappákban leírt szakmákra is (ld. települési hulladék-kezelő és -szállító, veszélyeshulladékkezelő). Fő feladatok, tevékenységek Az elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó tehát az alapszintű feladatokat ellátó hulladékkezelő munkatárs, aki hulladéktelepeken, hulladékgyűjtő udvarokban, vagy e-hulladék kezelésére szakosodott cégek telepein végzi az e-hulladék szakszerű kezelését. Az elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó szakember legfőbb feladata: • biztosítja a telepen a munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket; • biztosítja a telepen az üzemeltetési feltételeket; • minősíti vagy minősítteti a beérkező hulladékokat, esetleg részt vesz begyűjtésükben, beszállításukban;

A-7



• részt vesz a beérkező elektronikai hulladékok szakszerű válogatásában; • intézkedik a hulladékok kezelésének módjáról (feldolgozás, tárolás, biztonságos megsemmisítés, újrahasznosításra történő kiadás vagy helyi újrahasznosítás); • ellenőrzi a hulladékok kezelésének folyamatát; • gondoskodik

a

hulladékok

elszállításáról

a

megfelelő

helyre

(értékesíthető, újra-feldolgozható és nem hasznosítható – biztonságosan megsemmisítendő - anyagok); • gondoskodik a technológiai mérések és a monitoring-vizsgálatok elvégzéséről, biztosítja a telep biztonságos és „tiszta” üzemelését. A

fenti

fő

feladatok

végrehajtása

során

a

szakember

az

alábbi

tevékenységeket végzi: Telepüzemelés biztosítása: • ellenőrzi a szükséges létszám meglétét; • ellenőzi a dolgozók munkavégzésre alkalmas állapotát (például szondáztatás, egészségi állapot); • intézkedik a létszám átcsoportosításáról a napi munkavégzés függvényében; • biztosítja a téli és a nyári üzemeltetés feltételeit; • elvégzi, elvégezteti az anyag- és eszközbeszerzéseket; • ellenőrzi a berendezések üzemeltetéséhez szükséges engedélyek meglétét, érvényességét; • intézkedik a napi üzemvitelt gátló hibák azonnali megszüntetéséről; • elvégezteti a karbantartási feladatokat. Hulladékminősítés, átvétel: • a begyűjtött/beérkező hulladékból mintát vesz; • intézkedik a minta laboratóriumba juttatásáról; A-8



• a hulladékanalízis eredményétől függően dönt a hulladék átvételéről; • dönt a hulladék besorolásáról; • kiállítja vagy kiállíttatja az átvételi okmányokat (mérlegjegy, szállítólevél, átvételi jegy, számla). Válogatás, kezelés, tárolás, értékesítés, továbbítás: • elvégzi/ellenőrzi a válogatást; • elvégzi/ellenőrzi a hulladék tömörítését; • a tárolt anyag mennyiségének függvényében intézkedik a feldolgozásról (feldolgozási sorrend) és olyan anyagoknál, melyek feldolgozása helyszíni, részt vesz a feldolgozásban; • olyan telepeken (pl. önkormányzati gyűjtőudvarokon), ahol nincs helyi veszélyeshulladék-feldolgozás, intézkedik a telepen lévő veszélyes hulladékok szakszerű gyűjtéséről, és a begyűjtőnek történő átadásról; • intézkedik, hogy a feldolgozott hulladékok értékesítésre vagy tárolásra kerüljenek; • nem megfelelőség esetén intézkedik a hulladékok újrakezeléséről; • egyeztet az átvevővel az adott hulladék átvételéről; • a feldolgozott mennyiség függvényében intézkedik a szállítóeszköz biztosításáról; • kiállítja vagy kiállíttatja a szállításhoz szükséges okmányokat (szállítólevél, SZ-jegy, K-jegy – ezek a veszélyes hulladék szállításának dokumentumai); • az esetleges átvevői reklamációkat megfelelően kezeli. Mérés, monitoring, környezeti vizsgálatok: • elvégezteti a technológiai utasításban előírt ellenőrző méréseket; • meteorológiai jellemzőket mér; • gondoskodik a csurgalékvíz (lebomló hulladékból keletkező víz) és a csapadékvíz mennyiségének méréséről; A-9



• elvégezteti a csurgalékvíz minőségi analízisét; • a mérések eredményeit rögzíti (vizsgálati napló); • gondoskodik a vizsgálati napló megküldéséről az illetékes környezetvédelmi hatóság részére; • rendkívüli ellenőrző méréseket végeztet. Adminisztráció: • elkészíti, elkészítteti a napi jelentéseket (létszám, áru, pénz, termelési adatok); • megszervezi a munkaidő-beosztást; • biztosítja az áru forgalmazásához szükséges pénzeszközök meglétét (tovább-értékesítéssel, illetve pénzért történő átvétellel foglalkozó telepeken); • ellenőrzi a gépnaplókat; • elvégzi a záráshoz szükséges feladatokat; • jegyzőkönyvet készít; • bekéri a partnerek nyilvántartásához szükséges adatokat; • közreműködik a hatósági bevallások elkészítésében; • kezeli a vevői, beszállítói minőségi reklamációkat.

Munkahely, munkakörnyezet

Az elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó szakember dolgozhat: • lakossági hulladékgyűjtő udvarban, • veszélyeshulladék-kezelő telepen, üzemben, • elektronikai

hulladék

begyűjtésére

és

kezelésére

szakosodott

szervezeteknél, azok tároló, kezelő, feldolgozó telepein. Munkáját sok esetben szabadban, ritkán kedvezőtlen időjárási viszonyok A-10



között, de sok esetben üzemben, csarnokban vagy átvevőhelyi irodában is végezheti, tehát elmondható, hogy változó munkakörnyezetben dolgozik. Munkaidejének nagy részét állva tölti, de sokszor kell hajlott, görnyedő testtartásban is dolgoznia. A munkát általában csoportban – pl. a telepen dolgozó segédmunkások bevonásával - végzi. Általában meghatározott munkaidő jellemző ebben a szakmában, de kivételek időnként előfordulhatnak: például az önkormányzatok által működtetett lakossági gyűjtőudvarok akciós jelleggel hétvégén, vagy hosszított nyitva tartással is fogadják időnként a hulladékot. A munkavégzés során használt anyagok

A

szakma

gyakorlásához

felmerülő/szükséges

anyagok

közül

a

legjellemzőbbek: • különböző e-hulladékok (használt elem, akkumulátor, képernyők, monitorok, mobiltelefonok, használt ipari és háztartási elektromos berendezések, fénycsövek, számítógépek stb.); • hulladék kezelésére szolgáló anyagok (semlegesítő anyagok, föld stb.). Mivel a szakemberek sokféle gépet használnak munkájuk során, ezért tüzelő-, kenő- és karbantartó-, valamint felületvédő anyagokkal is kapcsolatba kerülnek.

A munkavégzés során használt eszközök

Az elektronikai hulladékválogatók, -feldolgozók különféle eszközöket,

A-11


felszereléseket

használnak


munkavégzésük

során.

Ezek

közül

a

legjellemzőbbek: • egyéni védőfelszerelés, • munkabiztonsági berendezések, • környezetvédelmi berendezések. A szakmában jellemzően az alábbi gépekkel dolgoznak: • kézi- és gépi válogató berendezések, • tároló és szállító berendezések, • tömörítő, aprító gépek, berendezések, • speciális veszélyeshulladék-semlegesítő berendezések,

és

-megsemmisítő

• az újrahasznosítás berendezései. Kapcsolatok

Az elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó munkája során kapcsolatba kerül: • munkatársakkal, vezetőkkel, • beosztottakkal (pl. segédmunkásokkal), • külső beszállítókkal, átadókkal és átvevőkkel, • környezetvédelmi hatóságokkal, • társcégekkel, • szakmai és civil szervezetekkel.

A-12

Követelmények

A következő kérdésekre kaphat választ:  Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?  Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?  Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?  Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?  Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?  Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

KÖVETELMÉNYEK


Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?

A veszélyes hulladékokkal foglalkozó szakemberek – így az elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó - felelőssége, hogy a keletkező veszélyes hulladék

minden

környezetkárosítás

nélkül,

biztonságosan

kerüljön

begyűjtése, tárolásra és jusson el a feldolgozóhelyre. Munkáját rendkívüli körültekintéssel kell végeznie, mert egyetlen apró hiba is beláthatatlan környezetkárosító hatásokkal járhat, veszélyeztetheti a hulladékkezelésben részt vevő szakemberek és akár a civil lakosság egészségét is. Ezért ez a tevékenység nem csupán, fizikai erőfeszítést, de szellemi odafigyelést, igénybevételt is jelent.

Milyen

környezeti

ártalmakkal,

hátrányokkal

járhat

a

szakma

gyakorlása? Tevékenysége gyakorlása során munkahelytől és munkaterülettől függően egy veszélyes – például elektronikai - hulladék-kezeléssel foglalkozó szakember számos környezeti ártalommal találja szemben magát. A veszélyes hulladékokat

összetevőik

környezeti

veszélyességi

jellemzői

alapján

különösen veszélyes (I.), fokozottan veszélyes (II.), vagy mérsékelten veszélyes (III.) osztályba sorolják.

Mint ez az A) részben található tünetleírásokból is látható, az elektronikai hulladékválogató, - feldolgozó mindennapi munkája során mérgező hatású, tűz- és robbanásveszélyes vagy éppen különböző fejlődési rendellenességeket, súlyos betegségeket okozó anyagokkal kerül kapcsolatba. Természetesen ez igen veszélyes lehet. Egészségkárosító hatású anyagok kezelésére különleges és szigorú biztonsági előírások vonatkoznak.

B-1

KÖVETELMÉNYEK


Megfelelő védőfelszerelés-használat (védőruha, maszk, kesztyű, szemüveg) és a biztonsági előírások pontos betartása esetén ezen egészségkárosító hatások teljesen kiküszöbölhetőek. A pszichés terhelés következtében kimerültség állapota léphet fel. Egészségügyi tényezők A gyakran szabadban eltöltött tevékenység a teljesítőképesség tekintetében és az

évszakonkénti

időjárás-változás

következtében

különleges

követelményeket állít fel, akárcsak a veszélyes munkával járó feszültség, stressz. A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők •

jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

könnyű fizikai munkát nem végezhet

•

fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

•

fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet

B-2

KÖVETELMÉNYEK


A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők •

ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas

•

karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet

•

tartós állómunkát nem végezhet

Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők

A

szakma

sikeres

gyakorlása

szempontjából

fontos

képességek

(kompetenciák)

A

veszélyes

hulladékokkal

végzett

munka

lelkiismeretességet

és

pontosságot igényel. Mivel a szakember többnyire csoportban dolgozik – sokszor irányítóként – ezért határozottság és felelősségtudat, illetve jó szervező- és kapcsolatteremtő készség kell hogy jellemezze munkáját. Továbbá fejlett gyakorlati érzékre is van szükség.

A balesetveszély és az egészségre ártalmas anyagok miatt fontos a rendszabályok betartása, nagyfokú figyelem, fegyelmezettség és szakmai hozzáértés. Személyes kompetenciák: • megbízhatóság

B-3

KÖVETELMÉNYEK


• pontosság, precizitás • monotóniatűrés • térlátás • felelősségtudat • önfegyelem • kézügyesség • egyensúlyérzékelés • szorgalom, igyekezet • állóképesség • mozgáskoordináció (testi ügyesség)

Társas kompetenciák: • irányíthatóság • motiválhatóság • kezdeményezőkészség • kapcsolatteremtő készség • problémamegoldó készség

Módszerkompetenciák: • áttekintőképesség • helyzetfelismerés • gyakorlatias feladatértelmezés • a környezet tisztán tartása • logikus gondolkodás • figyelemösszpontosítás • módszeres munkavégzés • intenzív munkavégzés

B-4

KÖVETELMÉNYEK


Fontos tárgyak A szakma sikeres gyakorlásához a következő tantárgyakból kell jó eredményt elérni: • matematika (minimális számolási készség szükséges egy ilyen telep üzemeltetéséhez), • természettudományos tárgyak, úgymint: fizika, kémia, biológia, • technika. Érdeklődési kör A

természet

szeretete,

tiszteletben

tartása

és

az

ökológiai

gondolkodásmód fontos lehet ahhoz, hogy valaki elkötelezetten tudja végezni ezt a munkát.

B-5

Szakképzés

A következő kérdésekre kaphat választ:  Mit kell tanulni a szakképzés során?  Hol történik a szakképzés?  Milyen iskolai előképzettségre van szükség?  Mennyi ideig tart a szakképzés?  Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás?  Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

SZAKKÉPZÉS


Előképzettség, képzés ideje, helye, költségek Aki elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó szakemberként szeretne elhelyezkedni, annak hulladéktelep-kezelői végzettséget kell szerezni és ezen belül választhatja az elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó részképesítést. A minősített (OKJ-s) képzés megkezdéséhez iskolai előképzettség tekintetében elég a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség, és egészségügyi alkalmasság szükséges. A képzésen belül több rész-szakképesítés közül is lehet választani, amelyből önálló végzettséget szerezhet a tanuló. Ezek: • elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó, • hulladékfeldolgozó-gépkezelő, • hulladékgyűjtő és -szállító, • hulladékválogató és -feldolgozó. A

hulladéktelep-kezelő

végzettséget

(OKJ-s

tanfolyam)

kizárólag

felnőttképzés keretében lehet megszerezni. A képzési idő maximum 800 óra (kizárólag elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó részképzés esetén: 150 óra). A tanfolyamon 40%-ban tanulnak elméletet és 60%-ban gyakorlatot. A felnőttképzési tanfolyamokat többnyire költségtérítéses formában indítják. A képzés középszintű szakképesítést ad, amellyel fizikai munkát igénylő munkakört lehet betölteni.

C-1

SZAKKÉPZÉS


A képzés során tanulandó tárgycsoportok/modulok (amennyiben a szakember a komplex hulladéktelep-kezelői végzettséget megszerzi): • elektronikai hulladék-válogató, - feldolgozó feladatok, • hulladékfeldolgozó-gépkezelő feladatok, • hulladékgyűjtő és -szállító feladatok, • hulladékválogató és -feldolgozó feladatok. Képzésbe felvehető létszám Ezeket a képzéseket országosan indítják, és sok esetben az indítási gyakoriságot és a felvehető létszámot is befolyásolják a konkrét munkaerő-piaci igények. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu).

C-2

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások

A következő kérdésekre kaphat választ:  Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?  Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban?  Hányan dolgoznak ebben a szakmában?  Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában?  Hogyan alakult a munkanélküliek száma?  Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

KERESETI LEHETŐSÉGEK


Munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség A hulladékkezeléssel foglalkozó szakemberek a „kommunális szolgáltatók” körébe tartoznak, ezért munkaerő-piaci adataik is ebben a szakmacsoportban szerepelnek. A kommunális szolgáltatók csoportjában a foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő Összes munkanélküliek munkanélküli és álláskeresők és álláskereső 2007 24 413 2008 7 211 2009 11 211

Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma 2007 1230 2008 1098 2009 1032

A táblázatból jól kivehető, hogy a szakemberek iránti kereslet jelentősen meghaladja az álláskeresők számát, tehát az ebben a szakmacsoportban végzettek jó eséllyel találnak maguknak állást.

Átlagkereset

A

foglalkozásra

jellemző

átlagkeresettel

D-1

kapcsolatos

információk

KERESETI LEHETŐSÉGEK

megtalálhatók

az


Állami

Foglalkoztatási

Szolgálat

honlapján:

http://foglalkozasok.afsz.hu.

Az itt található adatok alapján a kommunális szakmacsoport átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér 2007 94 263 116 324 2008 95 011 119 936 2009 99 730 123 816

2007-ről

2009-re

kisebb

mértékben

növekedett

a

kommunális

szakmacsoportban dolgozó szakmunkások fizetése. Ez a szám mostanra már megközelíti a szakmunkások nemzetgazdasági átlagát. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt.

D-2

Egyéb információs források

- Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források

EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK


Szakkönyvek • Hulladékgazdálkodási Kézikönyv - Complex Kiadó, 2002 • Környezetmenedzsment, Typotex Elektronikus Kiadó, 2006

Szépirodalom, film • Lizzie Gillett : A Hülyeség kora, dokumentumfilm • Al Gore: Kellemetlen Igazság, dokumentumfilm • Leonardo di Caprio: Az utolsó óra, 2007. – a film a globális felmelegedés és az ember környezetkárosító hatásaira hívja fel a figyelmet. Elektronikusan elérhető források www.elektrohulladek.hu – információs portál az elektronikai hulladék kezeléséről www.relem.hu – Elem- és akkumulátor-hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet www.afsz.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nive.hu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalya.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalya.afsz.hu – Nemzeti Pályaorientációs Portál

E-1

Elektronikai hulladékválogató, - feldolgozó Szakmabemutató információs mappa

Recommend Documents