Elegancia, emelkedettség, elkötelezettség Szentpétery Szalon a megújuló kultúra házában

MÉCSVILÁG A Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület Mûhelye

XIV. évfolyam 1-2. szám 2014. március-június

muveszetbarat.mateszalka.hu

Elegancia, emelkedettség, elkötelezettség Szentpétery Szalon a megújuló kultúra házában

Nehéz elfelejteni, milyen tragikomikus körülmények között fogadta el városunk képviselõ testülete Buzogány Béla barátommal tett közös javaslatunk lényegét, hogy a megújuló mûvelõdési központ homlokzatára helyezzék vissza Szatmár Vármegye címerét, s az épületet pedig a mátészalkai gyökerekkel rendelkezõ nagy színészrõl, Petõfi barátjáról nevezzék el. Nos, a megújuló épület neve ezentúl: MÁTÉSZALKAI SZENTPÉTERY ZSIGMOND KULTURÁLIS KÖZPONT ÉS SZÍNHÁZ Mert ugye mindenki tudja, hogy ez a gyönyörû eklektikus épület a két világháború között megyeházának épült. Mátészalka ekkor virágzott, s némi túlzással állíthatom, hogy minden ami igazi, maradandó érték, az akkor keletkezett. Akkor még tudták, hogy mi az az elegancia. Tudták, hogy a ház, a bútorok, a kelmék minõségével magát becsüli az ember. Tudták, hogy ami szép az igaz, ami pedig igaz, az felemel. Nem is lehetne más ez az épület ma, mint a kultúra háza. Csak így van lehetõség arra, hogy ez az elegancia és emelkedettség jelen legyen benne. Mert tetszik, nem tetszik ennek a szekularizált világnak, a kultúra talapzata, fundamentuma bizony szakrális, s annak házába a templomhoz hasonlóan csakis emelkedett lélekkel lehet belépni. Most, hogy az épület tényleg nagyon szépen megújult, lehetõségünk, mit is beszélek, kötelességünk, hogy szent, igaz, múltunkat és jelenünket bemutató belsõ tereket alakítsunk ki. Olyanokat, ahová belépve még a lélegzetünk is eláll. Elég volt abból, hogy használt ruhákat meg cipõket áruljanak, úgy viselkedjenek itt, mint a vasúti restiben. Ennek a térnek emberformálónak kell lennie. Boldog vagyok, hogy a ház gazdája, Buzogány Béla színmûvész-igazgató pontosan így gondolkozik. Már a felújítás elõtt, a pénztelenség és a létezõ silányság ellenére õ varázsolta ilyen emelkedett térré a ma már Szalkai László teremnek nevezett egykori tanácskozót. Õ az, aki nem is tehet másképpen, csakis folytathatja a megújult ház belakását, emelve annak méltóságát, eleganciáját, nem elfeledkezve az egykor itt élõk emlékének ápolásáról. Mert csakis ennek az elkötelezettségnek, lokálpatrióta gondolkodásnak van létjogosultsága ezen a helyen. Ujjongtam, amikor megtudtam, hogy pompás antik bútorokkal berendezett Szentpétery Szalon készül, ami a Szalkai László terem szomszédságában hoz létre olyan helyet, ami méltóságot sugall, s ahol az ember érzi, hogy csak komoly, emelkedett dolgokról ejthet szót. Mert ebben a szalonban Szentpétery Zsigmond mellett Vörösmarty Mihály és Bajza József szelleme is ott lesz. A reformkor három nagyságát

jónéhány dolog köti össze, többek között a Pesti Magyar Színház - amit 1840-tõl Nemzeti Színháznak neveznek - és bizony, bizony Mátészalka! Szentpétery Zsigmond a nemzet nagyszerû színésze, Petõfi Sándor barátja a mátészalkai református parókián nevelkedett 3 és 13 éves kora között, ott ahol édesapja, s korábban nagyapja is református lelkész volt. Vörösmarty és Bajza pedig 1849 õszén, a szabadságharc bukása után bujdosott errefelé, többek között a nagytiszteletû úr védelmét és vendégszeretetét is élvezve. Amikor 1837-ben megnyílt az a bizonyos Pesti Magyar Színház, Bajza József igazgató Vörösmarty Árpád ébredése címû darabját is mûsorra tûzte, s a színpadon pedig ott volt Szentpétery Zsigmond, a valaha volt egyik legnagyobb magyar színész. Ennek a szalonnak tehát lelke, kisugárzása és hangulata lesz. Ide majd olyan embereknek kell belépniük, akik nagy dolgokat akarnak véghezvinni, akik közösségekben gondolkoznak, akik tudnak ezekhez a nagyokhoz méltóan élni, gondolkozni és cselekedni. A Száz Család Mozgalom, s a Mûvészetbarát Egyesület nevében segítségemet ajánlottam igazgató úrnak. Olyan idõszak és olyan lehetõség ez, amelybõl senki nem maradhat ki, akinek a lelkek felemelése fontos. Pénzes Ottó

Egy kis magyarázkodás Bár jószerivel senki sem hiányolta a Mécsvilág márciusi számát, nem érkeztek hozzám érdeklõdõ levelek, számonkérõ hívások, mégis kötelességemnek érzem, hogy magyarázatott adjak, miért is maradt ki13 év után elõször egy tavaszi lapszám. A felelõs magam vagyok, aki kvázi fõszerkesztõként jegyzem az újságot. Betegségem, szívmûtétem, s a vártnál hosszabb ideig tartó felépülésem gördített akadályt a folyamatos munka elé, amiért ezúton azért mégis elnézést kérek a kedves olvasóktól. Egyúttal hadd köszönjem meg a sok-sok bátorító, biztató üzenetet, az együttérzõ jelzéseket, jókívánságokat, imákat. Egy kicsit amolyan kárpótlásképpen is, Irodalmi Mécsessel megtoldva jelentkezhetünk újra, s én immár ismét "jó szívvel" ajánlhatom írásainkat a Mátészalkát szeretõ érdeklõdõknek. P.O.

MÉCSVILÁG

2

2014. március-június

Közgyûlés az Égigérõ Házban, Hangraforgó koncerttel Már második alkalommal tartja évi rendes közgyûlését a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület a Magyar Költészet Napján. Ezúttal az újtelepi Égigérõ Közösségi Házba látogattunk el április 11én. Sokan közülünk elõször jártak ebbe a gyönyörû épületben, amelyet a Kertvárosi Református Egyházközség hatalmas összefogás és egy sikeres pályázat révén épített meg. Kifejeztük elismerésünket a gyülekezet vezetõinek, Nagy György nagytiszteletû úrnak és Dr. Makrai Tibor fõgondnok úrnak a gyülekezetben folyó hatalmas közösségformáló és lélekemelõ tevékenységükhöz. E helyen is hadd említsük meg Végh József építész nevét, aki "mátészalkai

szívvel" alkotta meg ezt a sokak által ékszerdoboznak nevezett épületet. A kötelezõ napirendek - 2013. évi beszámoló, közhasznúsági jelentés, 2014. évi tervek - meghallgatása, megvitatása és elfogadása után igazi csodában lehetett részünk. Újra hazalátogatott Gyõrbõl Sipos Bea és Faggyas László, így ismét Hangraforgó koncert résztvevõi lehettünk ezen az estén. Ha a koncert hanganyagát nem is, de Oláhné Borzován Edit ismertetõ, méltató bemutatását a lapunk mellékleteként megjelenõ Irodalmi Mécsesben közzé is tesszük. Alább pedig a Mûvészetbarát Egyesület beszámolói, tervei olvashatók:

Generációs mozgalom, ami befelé figyel

Tizenötödik aktív évét zárta a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület Kerek évfordulón illik valamiféle összegzõ visszatekintésre rábírni magunkat. Ez lehet számvetés számokkal, ami persze nem túl sokat mondó mennyiségi mutató, de lehet irányultságunk, céljaink sikerességének számbavétele is. Az elõbbi alapján olyanokat mondhatunk, hogy mintegy 320 kulturális, tudományos rendezvény kötõdik nevünkhöz, vagy hogy 12 kiadványt - könyvet, cd-t - jelentettünk meg, de ennek legalább a dupláját támogattuk, volt úgy, hogy a teljes költséget, szervezõ munkát magunkra vállaltuk. A Mécsvilág 13 éven át jelent meg, ami eddig pontosan 50 lapszámot jelent. Alkotók, közösségek mögé álltunk, mint erkölcsi, anyagi támogatók, s, mint lokálpatrióták emlékmûveket állítottunk, tereket, épületeket újítottunk fel. Ha pedig a szellemiségünk kerül szóba, akkor elmondhatjuk: sikerült megvalósítanunk ennyi éven át a magas igényû kultúra igényének és a szülõföld szeretetének összekapcsolását. Nem engedtük, hogy mozgalmunkat lehúzzák a pártpolitikai csatározások szintjére. Azt viszont be kell látnunk, hogy generációs szervezetként mûködünk, fõ bázisunkat az ötven év feletti polgárok alkotják. Tettünk erõfeszítéseket arra, hogy megnyerjük a fiatalabbakat is ügyeinknek, de õk - szerencsére - azt az utat választották, hogy önállóan szervezik meg tevékenységünket. Mi pedig örömmel állunk mögéjük, melléjük, mikor, hol és hogyan van ránk szükség. Látható az is, hogy bár még ma is amolyan "mamut" szervezet vagyunk 382 tagunkkal, de fogyunk, és új tagokat már csak ritkán tudunk megszólítani. Látványos, "világraszóló" rendezvényt kevesebbet szervezünk, de az ilyen típusú feladatokat nagy örömünkre átvették a fiatalabbak és a nagyszerûen mûködõ kulturális közintézmények. Figyelmünket - mondhatjuk úgy is, hogy kissé befelé fordulva - a város történetének felkutatására, annak széleskörû megismertetésére, a valaha itt élt kiválóságok emlékének ápolására, Mátészalka urbánus mivoltának erõsítésére fordítjuk. A mögöttünk hagyott esztendõben fájdalommal vettünk búcsút egykori tagjainktól, Mátészalka büszkeségeitõl, nagytekintélyû polgáraitól Dr. Futaky Istvántól, Tukacs Zoltánné Ica nénitõl, Móricz Ildikó színmûvésztõl és Dr. Telkes Lászlótól. Hála Istennek, kellemes perceket, órákat is átélhettünk. Gyõrben élõ tagunk, a Hangraforgó együttes alapító tagja Sipos F. Beáta kapott 2013-ban Pro Urbe díjat. De egyéb örömökben is volt részünk.

Új honlap, Filmklub és Mécsvilág

Elindítottuk új honlapunkat, ami könnyen áttekinthetõ, sok-sok információt tartalmaz, s ami a legfontosabb, hogy naprakész. Ha valaki felkeresi - akár naponta is - a muveszetbarat.mateszalka.hu címen weblapunkat, pontosan informálódhat arról, milyen kulturális események kerülnek megrendezésre városunkban. Tehát korántsem csak egyesületünk tevékenységére koncentrálunk, hanem örömmel tesszük közzé a kulturális közintézmények, egyházak, civil szervezetek híreit, programjait is. Mécsvilág címû lapunk szintén olvasható a honlapon, de természetesen papíralapon is megjelentünk, s a város jónéhány helyén hozzáférhetõ volt mind a négy számunk. Az Esze Tamás Gimnáziummal közös programunk, a Filmklub is folytatódott. Dr. Hamar Péter és Dr. Telkes Lászlóné ezúttal két sorozatot indított. Tavasszal "Szélsõséges hatáselemek a filmmûvészetben" címmel került levetítésre öt film, majd õsszel a középiskolások kötelezõ olvasmányainak adaptációi kerültek bemutatásra.

Kötetbemutatók

Hamar Péterrel nemcsak a filmklubok alkal-

main találkozhatunk városunkban, hanem köteteinek bemutatóinak alkalmával is. A neves irodalomtörténész, filmesztéta ezúttal novelláit mutatta be a Képes Géza Városi Könyvtárral közös rendezvényünkön. Az est egyik házigazdája Oláh András költõ volt, akinek szintén a könyvtárban mutathattuk be legújabb verseskötetét még júniusban. Az Idegen test címet viselõ kötetének támogatói között egyesületünk is megtalálható. Losonczi Léna születésnapi verseskötetét már nemcsak támogathattuk, annak egyenesen kiadója volt a Mûvészetbarát Egyesület. Az Eddig jutottam címû, hetven verset tartalmazó kötet bemutatójára emelkedett ünnepi körülmények között szintén a könyvtárban került sor november 13-án.

Képes portré, Kosutány emlékmû

Az elmúlt évben tartottuk elõször évi rendes közgyûlésünket április 11-én, a Magyar Költészet Napján. Ekkor avathattuk fel a városunk neves szülöttérõl, Képes Gézáról készült portrét. A szintén Mátészalkáról elszármazott Csizmadia Zoltán festõmûvész alkotását a költõ unokaöccse, Képes Gábor mérnök adta át a nagyközönségnek. Reméljük, hogy a városi könyvtár emeleti nagytermében elhelyezett festmény köré rövidesen megszervezhetõ lesz az az irodalmi szalon, ami szintén egyesületünk kezdeményezése, s amelynek támogatására sikerült megnyernünk a Képes családot is. Egy nagyon nehezen induló kezdeményezés is révbe ért 2013 õszén. A városban élõ jogászok mérsékelt érdeklõdésének ellenére, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetõen elkészülhetett Ihanus Sirpa alkotása, városunk másik nagyhírû szülöttének Kosutány Ignácnak emlékmûve. A kolozsvári egyetem egykori rektorának, a szegedi egyetem volt dékánjának életmûvét Prof. Dr. Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem jelenlegi rektora méltatta, aki Sófi József tagtársunk közbenjárására fogadta el meghívásunkat, s látogatott Mátészalkára.

Együtt a Száz Családdal

Két éve indult el az a mozgalom, amelynek tagjai önmagukat olyan elégedett embereknek tartják, akik még Mátészalka értékeinek mentése, vagy csak egyszerûen szépítése érdekében áldozatokra is képesek. A Száz Család Mozgalomnak köszönhetõen újult meg a Rossmann üzlet elõtti utcaszakasz és terecske, s szépülhetett meg egy otromba tûzfal. Ez a mozgalom volt a kezdeményezõje annak az akciónak is, amelynek eredményeképpen eredeti állapotába kerülhetett újra az egykori Hõsök Emlékiskolája, ami az országban egyedülálló módon elsõ világháborús emlékmûnek épült. A terecskét a mozgalom egyik tagja, városunk alpolgármestere Dr. Szászi István, az emlékmû iskolát pedig egykori diákja, a felújítás egyik támogatója Dr. Ungor Károly avatta. (Az Õ levele került felolvasásra az ünnepi alkalomkor.) Mindkét akció mögé felsorakoztak magánszemélyek és vállalkozások, sõt, politikai pártok, s természetesen a támogatók között volt a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület is.

Múltunk kutatása a zsidó temetõben és a Kegyeleti Parkban

Már harmadik éve keressük a zsidó temetõ területén az egykori középkori Fellegvár nyomait. Egyesületünk mint kezdeményezõ, s mint támogató az ügy fontos szereplõje. A fémdetektoros vizsgálat után sikerült geofizikai méréseket is végezni a területen. A miskolci egyetem szakembereinek munkáját a Képes Géza Általános Iskola diákjai segítették, így jóval rövidebb idõ alatt, jelentõsen kevesebb költségbõl sikerült eredményt elérni. A tényleges régészeti feltárásra már a hideg

napok beállta után, novemberben kerülhetett sor. Rendkívül nagy segítséget jelentett az, hogy egy napra munkagépet kaphattunk Kóródi Attila vállalkozótól, s hogy Turgyán Sándor közmunkásokból álló csapata is rendelkezésünkre állt. Bár a várnak egyelõre nem sikerült nyomára bukkanni, de Pintye Gábor régész vezetésével - aki maga is városunkból származott el - sikerült feltárni azt az egykori temetõt, ami Szalka település legrégebbi lakóinak maradványait rejtette. Remélhetõleg a munkálatok tovább folytatódhatnak, s úgy néz ki, hogy a vár keresésérõl sem kell lemondani. A nyári közmunkaprogramnak köszönhetõen valamelyest kitisztult a Kegyeleti Park területe is, ami lehetõséget adott arra, hogy az ott található sírok feltérképezésre kerüljenek. A munka jövõre még folytatódik, de már most megállapítható, hogy itt városi szintû beavatkozásra van szükség.

Orgonavarázs és parlamenti relikvia

Május végén a zsinagógában rendeztük meg a Mûvelõdési Központtal közösen Rákász Gergely orgonamûvész koncertjét. A mátészalkai közönség már visszajáró vendégként köszöntötte a nagyszerû mûvészt, aki Organ Magic címû estjével ismét nagy sikert aratott. Az is hagyománynak számít már, hogy általános és középiskolás diákok számára találkozót szervezünk, ahol a koncert élmény mellé intellektuális élmény jár, amit mindenki megkaphat, megélhet, aki résztevõje volt már Rákász hangversenynek. Korábban már sikerült egyesületünk közremûködésével és anyagi támogatásával megszereznünk a Parlament Vadásztermének egyik régi kézi-csomózású szõnyegét, ami azóta a Szatmári Múzeum termeit díszíti. Most egy újabb darabhoz juthattunk, amit egyesületünk a megújuló mûvelõdési központba szán. Hálásak vagyunk a híres békésszentandrási gyár tulajdonos vezetõjének Czuczi Ernõnek, aki a szükséges javításokat, átszabásokat ellenszolgáltatás nélkül, támogatásként végezte el.

Támogattuk

Több olyan mátészalkai alkotó, vagy produkció mögött állt egyesületünk az elmúlt évben is, akik teljesítményükkel rászolgáltak arra, hogy támogatásunkat elnyerjék. A Király István által vezetett G-Jam Project együttes harmadik lemezének megjelenésében - a korábbiakhoz hasonlóan - az adminisztrációs feladatok elvégzése mellett a CD sokszorosításának költségeit is magunkra vállaltuk. Segítettük a Zenebarátok Kórusát abban, hogy részt vegyen a miskolci kórustalálkozón, a Dancs Lajos Népdalkört pedig, hogy Pécsre utazzon a nyugdíjasoknak rendezett Ki Mit Tud? országos elõdöntõn. A frissen alakult, fiatalokból álló Szalka EgyüttEst nevû szervezõdés nagy sikerrel rendezte meg Dobszerda címû nyáresti rendezvénysorozatát. Büszkék vagyunk arra, hogy az egyik legjelentõsebb támogatást nyújthattuk nekik céljaik eléréséhez. Folyamatosan együttmûködünk az úgynevezett IPR programok keretében a Képes Géza, a Széchenyi István és a Szamosszegi Általános Iskolákkal is.

Támogattak

2013-ban is csak úgy tudtuk megvalósítani céljainkat, hogy lelkes és nagyvonalú támogatóink álltak mellettünk. Voltak akik egy-egy programunkat, akciónkat segítették, mások ránk bízták, mire fordítjuk adományukat. Ebben az évben is nagyszerûen mûködött az az együttmûködési rendszer, amelynek alapján Mátészalka Város Önkormányzata, valamint a kulturális közintézmények, civil szervezetek és jelentõs vállalkozások támogatását élvezhettük.

A Száz Család Mozgalom támogatói:

Vargha Ferdinánd, Szombathy Géza, Illés István, Oláh András, Soltész Ferenc, Fogarassy Károly, Pénzes Ottó, Pankotai László, Nagy Csaba, Ignácz Gyula, Pataki István, Lukács Bertalan, Duljánszki Tamás, Bereczky Kálmán dr., Filep György, Katona István (biztosítási szakember), Szászi István dr., Tóth József (uszodavezetõ), Nagy József (Gépészeti Szk. igh.), Dr. Makrai Tibor, Havasi Ferenc, Kaptur Sándor, akik 191.000 Ft-ot gyûjtöttek, továbbá a Hõsök Emlékiskolája felújításának segítõi: Dr. Ungor Károly, Kedves Gusztáv bádogosmester, Hagymássy Irma, Dr. Esztergályné Jeszenszky Katalin, Kálnási László, Baliga Tamás, Bõdi Mária, Kóródi László, Lábas Tibor, az MSZP helyi szervezetének nevében Kövendy Zsolt és Király Mihály, a FIDESZ helyi elnöke Szabó István.

A Kosutány emlékmû támogatói:

Dr. Vadászné Dr. Lehoczky Marianna, Dr. Varga Ákos, Dr. Varga Miklós, Juhászné Dr. Izsoó Mónika, Bojerné Dr. Varga Ágnes, Dr. Láposiné Dr. Kicsák Tünde, Dr. Czuprák Edit, Dr. Kocsis Erika, Fülöpné Dr. Karácsony Ibolya, Dr. Kovács László, Dr. Illés Mária, Dr. Horváth László, akik a Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert támogatás önerejének egy részét, 116.000 Ft-ot adományozták, továbbá Mátészalka Város Önkormányzata, Filep Anita, Lábas Tibor, Balogh Ferenc a Kálvin János Református Általános Iskola és Turgyán Sándor a Városfejlesztési Kft munkatársa.

A Képes Géza portré támogatói:

A Képes Géza Általános Iskola diákjai, akik fagyi-pénzüket ajánlották fel, az iskola "Ötösért" Alapítványa és a Képes Géza Városi Könyvtár, 200.000 Ft-ot gyûjtöttek össze.

Losonczi Léna verseskötetének támogatói:

Kossuth téri Református Egyházközség, Szabó István Mátészalka Város polgármestere, akik összesen 170.000 Ft-tal járultak hozzá a születésnapi kötet megjelenéséhez.

Magánszemélyek, akik egyesületünk mûködésének támogatói:

Képes Gábor, Tempfli József, Hagymássy Irma, Dr. Okváth Lászlóné, Csûrös Andor, Dr. Moráriu Péter és Dr. Hiriczkó Julianna, ifj. Mónus Béla, Dr. Bereczky Kálmán, T. Nagy Gyuláné, Ignácz Gyula, Dr. Hauser Tibor id., Szakszonné Csepei Katalin, Véghseõ Sándorné, Dr. Hajdú Károlyné, Ujhelyi Jánosné, Dr. Viga Gyula, Bíró Miklós, Futaky László, Kovács Tiborné Kõhalmi Piroska, Dr. Lá-posiné Dr. Kicsák Tünde, Kedves Gusztáv, Bõdi Mária, akik 315.000 Ft-tal segítették munkánkat. Az 5 évre szóló megállapodás alapján minket támogató vállalkozások, a velünk együttmûködõ kulturális és oktatási közintézmények, civil szervezetek névsora lapunk utolsó oldalán olvasható.

Hálásak vagyunk valamennyiüknek! Köszönjük az eddigi, reméljük a további támogatást! Tevékenységünk év végén esedékes összefoglalása mindig hoz némi meglepetést. Még az események sûrûjében forgolódók számára is jólesõ érzés az, hogy milyen sokféle dologgal foglalkoztunk, milyen sok városlakóval, elszármazottal kerülhettünk kapcsolatba, s az, hogy milyen szép eredményeket érhettünk el. Kívánom mindnyájunknak, hogy a következõ évben is legyen elég erõnk, kitartásunk és lelkesedésünk folytatni munkánkat. Mátészalka, 2014. április 11.

Pénzes Ottó egyesületi elnök

MÉCSVILÁG

2014. március-június

3

2014 - a lokálpatriotizmus jegyében

Egyesületünk a megkezdett úton kíván járni, és nem csak egy évre nézünk elõre Ha a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület 2014. évi programtervét próbáljuk meg összeállítani, a legtöbb mondat azzal kezdõdhetne, hogy: folytatjuk… Reményeink szerint folytathatjuk a Mécsvilág címû lapunk megjelentetését. A 14. évfolyamot kezdjük el. A színvonalból továbbra sem szeretnénk engedni. Az Esze Tamás Gimnáziummal közös FILMKLUB sorozatunk is folytatásra van ítélve, hála Dr. Telkes Lászlónénak és Dr. Hamar Péternek. A Fellegvár, illetve a középkori temetõ feltárását is folytatni szeretnénk a zsidó temetõ területén, illetve a Budai Nagy Antal utca bizonyos részein. A Kegyeleti Park sírjainak számbavétele is folytatódhat abban a reményben, hogy városunk önkormányzata végre valamilyen szinten hajlandó lesz koncepcionálisan gondolkozni errõl a kérdésrõl. Mi mindenesetre készen állunk arra, hogy legalább Papp István református lelkész, Décse Károly gazdasági jegyzõ és az 1919 tavaszán hõsi halált halt katonájának, a Székely Hadosztály közvitézének sírját méltó állapotba hozzuk. Jól látható, hogy töretlen az a lokálpatrióta irányvonala egyesületünknek, amelyet évek óta követ, s amelynek eredményeképpen már nagyon sok régi, kiemelkedõ személy és esemény emlékét sikerült feltámasztanunk Mátészalkán. Ha számba vesszük, hogy ezen a területen milyen feladatok várnak még ránk, akkor azt hiszem, jóval túl kell néznünk az elõttünk álló 2014. éven. A korábban említett feladatok mellett jó lenne újra létrehozni, megépíteni Décse Károly kertjét. Kevesen tudják, hogy a

valaha volt legnagyobb mátészalkai lokálpatrióta a Kossuth és Rákóczi utca keresztezõdésében lévõ lakóháza mellett egy pompás kertet hozott létre, amit még életében róla neveztek el. Készített egy országzászló tervet is, amire már gyûjtés is indult, de a történelmi események sodrásában az utódok a megvalósításról megfeledkeztek. Ha errõl a területrõl Mátészalka szimbóluma, a Mécsestartó fiú szobra végre elkerülhetne oda, ahová való, a város központjába, véleményem szerint a kert és az országzászló megépíthetõ, a lakóház megmaradt falán pedig a jelenlegi tulajdonos Tóth József vállalkozó segítségével emléktábla is elhelyezhetõ lenne. A helytörténeti emlékek ápolására nagyszerû lehetõséget kínál a mûvelõdési központ felújítása. Buzogány Béla színmûvész-igazgató úrral közös javaslattal, kéréssel fordultunk önkormányzatunkhoz, hogy az intézmény Szentpétery Zsigmondnak, a Nemzeti Színház alapító mûvészének, mátészalkai gyökerekkel rendelkezõ színészének a nevét vegye fel. Kezdeményezésünket siker követte, s mi elhatároztuk azt is, hogy Szentpétery mellett a többi jeles, városunkból elszármazott színésznek is emléket állítunk a megújuló intézményben. Ebben az ügyben a Száz Család Mozgalommal kezdtünk közös munkába. Javasoltuk képviselõ testületünknek azt is, hogy emléktábla, s a régi címer hirdesse az épületen azt a tényt is, hogy az valamikor megyeháza volt. Mi is szeretnénk bekapcsolódni abba a rendezvénysorozatba, ami a felújított mûvelõdési intézmény avatását jelenti majd. Az már biztosnak tûnik, hogy szervezésünkben jöhet Mátészalkára

Makovecz Imre Templomok címû kiállítása. Talán egy év kihagyás után a Fényes Napok rendezvénysorozatba is újra bekapcsolódhatunk. Szoros kapcsolatot ápolunk városunk alapfokú mûvészeti iskolájával is. Szorgalmazzuk és természetesen támogatjuk is azt, hogy a városunkhoz kötõdõ nagyszerû mûvészeknek valamilyen formában az intézmény is emléket állítson. A Csiki Júlia emlékkiállítás méltó elhelyezése mellett Béres Györgyinek, Vitek Károlynak és Dienes Gábornak is ott a helye abban a panteonban, ami az arra érdemesek nevét, emlékét õrzi. 2014 az elsõ világháború, valamint a zsidó honfitársaink gettóba zárása és elhurcolása kapcsán is emlékezõ év lesz. Örülünk, hogy az elsõ világháborús emlékmû, a Hõsök Emlékiskolája megújítása éppen a mi nevünkhöz kötõdik. Reméljük ebben az évben már a politikai pártok is elhagyják az épületet, s az újra az lehet aminek épült: iskola. Tempfli József Budapesten élõ barátunk és tagtársunk javaslatát is szeretnénk realizálni, mely szerint a Rákóczi utcában, egykori - ma már nem létezõ - lakóháza elõtt úgynevezett botlatókövet kellene elhelyezni Dr. Fuchs Jenõ ügyvéd, a magyar eszperantó mozgalom világszerte ismert alakjának emlékére, akit innen hurcoltak el haláltáborba. Korábbi kezdeményezésemet is szeretném megerõsíteni, melynek lényege, hogy egy különleges mûvészi alkotás formájában építsük fel a mátészalkai gettó falának egy részletét. Erre kínálkozik a Kossuth utcában az az üres telek, amely elõtt valóban áll is egy fal. Magam Asztalos Zsolt képzõmûvészt

már meg is kerestem az ügyben, s az informális beszélgetéseken is támogatókra leltem. A második világháború végéhez kötõdik az a hõstett is, ami egyéb emberi kvalitásai mellett méltóvá teszi Dr. Magoss Ferencet, hogy neve, emléke városunkban megörökíttessék. Nagy vágyam, hogy a mátészalkai kórház az Õ nevét viselje! Nem tudom, hogy ennek milyen realitása van, de az biztos, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy ennek a nagyszerû gyógyító embernek az alakja jelen legyen Mátészalkán. Nem mondtunk le arról a tervünkrõl sem, hogy a Városi Könyvtárban Képes Géza Szalont hozzunk létre. Minden évben egy kicsit sikerül elõrelépni. Az idén az INNER WHEEL klub támogatásával felújíthatjuk azt a zongorát, ami a Pák és a Bajkó család adományaként került az intézménybe. Ez a minimális cél, de hátha tovább is jutunk. Egy könyv megjelentetése is reálisan tervbe vehetõ: Magam jegyzem a Találkozások Mátészalkán munkacímet viselõ kiadványt, amelyben az elmúlt 15 esztendõ nagy eseményeit, beszélgetéseit idézem fel, mikor is városunkban a magyar szellemi élet színe, java fordult meg. Ez már az utánunk jövõ generációknak lehet erõt, hitet adó dokumentum. Tehát kevesebb látványos nagy rendezvény, és sok, sok apróbb, nagyobb helytörténethez, régi értékek ápolásához kapcsolódó kezdeményezés, és szorgos munka, szervezõ tevékenység vár ránk. Kívánom, hogy legyen erõnk hozzá. Pénzes Ottó

A MÁTÉSZALKAI MÛVÉSZETBARÁT EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2013. Induló tõke: 12.000.-Ft. 2013.évi bevételek Közhasznú célú mûködésre kapott támogatások 2.807.700.-Ft. -Helyi önkormányzattól 100.000.-Ft. -Egyéb 2.707.700.-Ft. Közhasznú tevékenységbõl származó bevétel 445.156.-Ft. Tagdíjból származó bevétel 419.000.-Ft. SZJA 1% 122.668.-Ft. Egyéb bevétel 640.-Ft. Összes közhasznú tevékenység bevétele3.795.164.-Ft.

2013.évi kiadások Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Postaköltség Egyéb kiadások Bank költség Tárgyi eszköz vásárlás Adott támogatás Közhasznú tevékenység ráfordításai Pénzkészlet 2013.december 31-én

463.543.-Ft. 1.404.632.-Ft. 125.090.-Ft. 712.536.-Ft. 66.262.-Ft. 26.500.-Ft. 791.000.-Ft. 3.589.563.-Ft.

Bankszámlán Pénztárban

382.935.-Ft. 54.930.-Ft.

Kimutatás a vagyon felhasználásáról Induló tõke 12.000.-Ft. Tõkeváltozás/eredmény 1.029.000.-Ft. Tárgyévi eredmény közhasznú tevékenységbõl 205.000.-Ft. Mátészalka, 2014.április 11.

437.865.-Ft.

Pénzes Ottó egyesületi elnök

Köszönet tagjainknak és támogatóinknak Ahogyan az egyesületi beszámolóban is jeleztem, generációs mozgalom a miénk, amelynek tagjai ráadásul már fáradnak. De az is lehet, hogy a nem túl látványos, de igazán értékõrzõ lokálpatrióta irány az, ami kevésbé lelkesítõ. Tény, hogy az eddig elõadásokra, koncertekre, kiállításokra költött százezrek az utóbbi idõben parkok, terek felújítására, szobrok, emléktáblák, régen élt mátészalkaiak emlékének ápolására

mennek. Azért ennek is nagyon sokan örülnek. Mióta közintézményeink és lelkes fiataljaink ügyesen szervezik a jobbnál jobb programokat, ezzel érdemes foglalkoznunk, s ez az irány talán testhezállóbb is nekünk. Bár egyre fárasztóbb a tagdíjakat beszedni, ezzel együtt köszönettel tartozom tagjainknak, akiknek befizetései még mindig fedezik a Mécsvilág megjelentetését. Igazán azonban akkor ható-

dok meg, ha munkánkat látva és elismerve, magánszemélyektõl érkeznek felajánlások, támogatások. Ebben az évben eddig 123.000 forint érkezett számlánkra ily módon, s ez az összeg az egész évi adminisztrációs költségeink jelentõs részét fedezi. Köszönet Tempfli Józsefnek, Galambos Bélának és Dienes Juditnak, Dr. Hajdú Károlynénak, Csûrös Andornak és feleségének, Kunné Fehérvári Flórának, Ignácz Gyulának,

Dr. Bereczky Kálmánnak, Mónus Bélának, Szakszonné Csepei Katalinnak, Podolyák Józsefnek, Dr. Bereczky Zsigmondnak, Dr. Moráriu Péternek és Dr. Hiriczkó Juliannának, T. Nagy Gyulánénak, Nagy György nagytiszteletû úrnak és Kovács Tiborné Kõhalmi Piroskának. Pénzes Ottó

MÉCSVILÁG

4

Megalakult a Települési Értéktár Bizottság Mátészalka Város Önkormányzata élve a törvényi lehetõséggel, létrehozta az úgynevezett Helyi Értéktár Bizottságot. A háromfõs testület elnöke Dr. Cservenyák László múzeumigazgató, tagjai: Tóth Béla a Szatmár Néptánc és Népmûvészeti Egyesület elnöke, a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola igazgatója, valamint Pénzes Ottó a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület elnöke. Ez a bizottság igyekszik a következõ idõszakban számba venni azokat a tárgyi és szellemi értékeket, amelyek vidékünkön megõrzésre méltók, amelyek akár hungarikumként is védettséget élvezhetnek. A bizottság kéri a város polgárait, az innen elszármazottakat, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá a minél szélesebb körû érték-feltáráshoz és megõrzéshez.

Az Inner Wheel és a Homoki-Pák család a Képes Szalonért A mátészalkai Inner Wheel Klub és a Homoki-Pák család nagyvonalú támogatásával megtörtént annak a zongorának a külsõ felújítása, ami korábban a Homoki család tulajdonában volt, s amit a közelmúltban Dr. Bajkó Sándor fõorvos úr, a Mûvészetbarát Egyesület alelnöke adományozott a Képes Géza Városi Könyvtárnak. A hangszer további felújításában egyesületünk is szerepet vállal. Várjuk a könyvtár lépéseit ebben, s a korábban már elhatározott Képes Géza Szalon kialakításának ügyében. Mint ismeretes, egyesületünk kezdeményezésére, a Képes család felajánlásaival, a Csizmadia Zoltán festõmûvész által készített portré adományozásával induló tervhez csatlakozott fõorvos úr, az Inner Wheel és a Homoki-Pák család. Reméljük, belátható idõn belül átadásra kerülhet a Szalon, ahol rangos programokat bonyolíthat majd az intézmény. P.O.

MÉCSVILÁG Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület Mûhelye XIV. évfolyam 1-2. szám Belsõ terjesztésû hírlevél Megjelenik: negyedévente Szerkesztõ bizottság tagjai: Czine Árpád, Kapturné Bíró Beáta, Losonczi Léna, Pénzes Ottó Tördelõ-szerkesztõ: Orbán Norbert

A Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület a következõ címeken érhetõ el: 4700 Mátészalka Csokonai utca 5. sz. Pénzes Ottó egyesületi elnök Telefon: 44/500-091 vagy 44/313-233 Honlapunk: muveszetbarat.mateszalka.hu Villámposta (e-mail): [email protected] Nyomdai munkák: INFÓ-WEST Kft. Nyomdaüzeme Mátészalka, Tompa M. u. 1. Telefon:44/500-024 e-mail: [email protected]

2014. március-június

Száz éve született Dienes Gábor szemész fõorvos "Mátészalkáról érkeztem mondta a beteg a Debreceni Szemklinika professzorának. Mátészalkáról? Ahol egy Dienes fõorvos van? Amit Õ nem tud meggyógyítani, azzal mi sem kezdhetünk semmit. - hangzott a válasz." A párbeszéd elhangzott ez biztos, hiszen édesanyámtól hallottam. Ahol Dienes Gábor gyógyította a szemeket, oda az emberek azzal a bizonyossággal mehettek, hogy látni fognak, vagy legalábbis tisztábban fognak látni, ami ugye a szocializmus éveiben amúgy sem volt egyszerû dolog. Dr. Dienes Gábor szemész fõorvos 100 éve született, de július derekán a halálára is emlékezünk, hiszen 1995ben éppen a születésnapját követõen távozott 81 évesen. Különleges egyéniség volt, olyan, amilyenrõl már csak mesélni tudunk. Mi szürkék és felszínesek vagyunk hozzá képest. A hivatásának élt, reggeltõl estig dolgozott, s ha mégis volt

valamennyi szabadideje, jó öreg bogárhátú Volkswagenjével vadászni indult. Körmenden született 1914. július 15-én, itt végezte alapfokú tanulmányait, aztán a híres Pápai Református Kollégiumban érettségizett, majd a Debrecenben szerzett orvosi diplomát. Ott a Szemklinikán dolgozott 1949-ig, ekkor pedig Mátészalkára költözött családjával. Amit aztán itt elvégzett, az emberfeletti volt. Reggeltõl rendelés estig, majd éjszakába nyúlóan mûtétek sorozata. Nem egyszer gyermekei tartották a lámpát a beavatkozásokkor, mert az asszisztencia már kidõlt. A környezõ járások számára Õ volt a SZEMÉSZ, hiszen egyedül birkózott a milliónyi szembetegséggel. Osztályt csak 1972-ben kapott, de addig már 5000 szemmûtétet hajtott végre, több ezer ember baját gyógyította és szívós szûrõmunkával felszámolta a környéken a trachoma nevû járványt. Más össze-

roppant volna ennyi munka, ekkora teher alatt, Õ azonban mindig vidám volt, harsány és kitûnõ humorú. Persze, mert ugye azt csinálhatta, amit szeret, ami értelmet adott az életének. 1979-ben vonult nyugdíjba, de haláláig bejárt a kórházba, s egy-két napon fogadta még a betegeket. Elismerés? Hát? Kapott persze kiváló munkáért, kétszer is egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést, 75. születésnapján pedig a tiszteletére tudományos ülést szerveztek, ahol elõadást tartott és elnökölt a Debreceni Szemklinika igazgató professzora. A legjobban annak az arany díszoklevélnek örült, amit azok kaphattak meg, akik az egyetemi végzettségük elismeréseként szerzett doktori címet 50 esztendeig közmegbecsülésben viselték. Elgondolkodtató, hogy vajon egy ilyen formátumú tudós orvosnak hol is van az igazi helye? Egy egyetemi klinikán, ahol a jövõ orvos generációját taníthatja, ma-

ga pedig tudományos fokozatok elnyerésével komoly egzisztenciát szerezhet, vagy éppen egy vidéki kisvárosban, ahol emberek ezreinek adhatja át tudását, gyógyítva õket? A válasz nem egyértelmû, de az biztos, hogy a Jóisten hozzánk irányította Gabi bácsit, s ezért (is) hálával tartozunk Neki. A magamfajta pedig örülhet, hogy gyerekként, fiatalemberként még láthatta, ismerhette ezt a fantasztikus embert, amilyet csak jókedvében teremt az Úr! Pénzes Ottó

Antall István kísérõ körei Antall István, a Magyar Rádió munkatársa, a Gondolat-jel címû rádiómûsor szerkesztõje, egyesületünk tiszteletbeli tagja új oldaláról mutatkozott be. Grafikáiból nyílt kiállítás még az elmúlt év októberében a Magyar Írószövetségben. Saját bevallása szerint ez a tevékenysége amolyan kísérõ, ugyanis számára a "tömény" mégiscsak az újságírás marad. A rendhagyó eseményen Orosz István és Berecz András Kossuth-díjas mûvészek méltatták barátjuk munkásságát. Az igazi öröm azonban az volt, amikor kiderült, hogy mi mátészalkaiak sem maradunk ki az Antall-féle országjárásból, mely során a számára kedves városokba is elvitte alkotásait. Január végén a Szatmári Múzeumban Tóth István beregszászi fõkonzul és Fazekas Balogh István képzõmûvész ajánlotta az érdeklõdõk figyelmébe Antall István tárgyait. Mint kiderült, saját munkái mellett nagyhírû mûvészek alkotásai is a tárlat részei lettek. De, hogy miképpen is értelmezendõk a kiállítás címeként választott KÍSÉRÕ KÖRÖk, arról már maga Antall István vall:

"elsõ kör: Rajzok és festmények bukkantak föl - szinte magam számára is váratlanul abból az idõbõl, amikor még a tanulmányok és az önálló képalkotás határán botladozott az ember, s maga sem tudta igazán fölmérni, hogy mestere Horváth János igényességének, ironikus szigorának akar megfelelni, a hajdúnánási nyári alkotótáborban Bíró Lajos kiváló iskolájához, a remek barátokhoz akar alkalmazkodni, vagy képes önmaga számára is érvényes munkát a falra akasztani. Ezek a képzõmûvészeti határesetek, kartonra kent porfesték, olaj és tojás tempera képek, enteriõrök, csendéletek, ceruza és tusrajzok, portrék. …

Hangsúly 1983 novemberétõl három esztendõn át közönség elõtti rádiófelvételeket rendezett Nyíregyházán. Ratkó József költõ, Görömbei András irodalomtörténész, Nagy András László színházi rendezõ barátaimnak azzal tudtam segíteni, hogy a közönség elõtt rádiófelvételekre plakátot, kisgrafikai meghívót készítettem. … Színházi bemutatók grafikai anyagát készíthettem el Nagy András László és Csíkos Sándor kérésére, könyvborítókat sokaknak. Ebbe a körbe tartoznak azok a grafikáim is, amit a nyomtatott sajtó, a Magyar Ifjúság, a rendszerváltó Nyírvidék, és más újságírók irodalmi mellékletébe adtam.

második kör: Az alkalmazott grafikák, plakátok, meghívók, üdvözlõlapok, illusztrációk, könyvborítók már szorosan az irodalomhoz és a rádiós munkához kötõdnek. A rendszerváltást a magyar irodalom közéleti szerepvállalását továbbgondoló vidéki szellemi mûhely, a

harmadik kör: A legrangosabb munkák barátaim, jelenõs mûvészek, kiváló szellemek nekem, feleségemrõl és rólam készült mûvei. Megtiszteltetés, hogy mindig egyenrangú társaiknak tartottak. Nemcsak beszélgetéseink során bízták rám szavaikat, sóhajukat, gon-

dolataikat, hanem a mikrofon kikapcsolása után is együtt maradtunk. Évtizedek óta kitartunk egymás mellett, jóban, rosszban. Kõ Pál, Gyulai Líviusz, Bíró Lajos, Sváby Lajos, Végh András, Ilka Vuojala, Ilku Marion, Trifonov Éva, elsõ feleségem H. Varga Ágnes. Hogy miért is kellett ezeket a "vendég anyagokat", mintegy posztmodern idézetként, meglehetõs szerénytelenséggel a munkáim mellé tenni? Mert nagyra becsülöm alkotóikat, írtam és beszéltem róluk ahol lehetet, s mert megbíztak bennem, hogy hatvan évesen sem keverem össze magamat velünk." P.O.

MÉCSVILÁG

2014. március-június

5

Megkezdõdött a Fényes Napok elõkészítése

Filmklub-sirató

Mert minden csak úgy mehet, ha van egy ember Diákkorom nagy élménye volt a Filmklub, Varga Karcsi bácsi zseniális, szuggesztív bevezetõivel. Dr. Varga Károly tanár úr nagy tekintély volt, mûveltsége, tudása mindnyájunkat lenyûgözött. Persze, akkor még nem a gimnáziumban ültünk a videó-teremben nem lévén ily korszerû technika - hanem hosszú tömött sorokban vonultunk át a városon, a Kossuth utcai mozihoz. Mentünk lelkesen, s ennek legalább két fontos oka is volt: A világnézetünk alapjai nevû tantárgyból - mások talán magyarból is - ötöst kaphattunk, s ami még ennél is fontosabb volt: szerelmünkkel, barátnõnkkel ülhettünk együtt, figyelmünket egymásra irányítva fedezhettük fel kölcsönösen "bájainkat". Persze, azért néha a filmet is néztük, s ami igazán csodálatos, hogy évtizedek múlva is elõjönnek olyan filmtörténeti alapok, amelyek mûveltségünknek mai napig meghatározó részei. Talán kicsit másképp is nézzük mi a filmeket, hiszen kulcsot kaptunk a különbözõ rétegek és szintek, az igazi értékek felfedezéséhez. Karcsi bácsi sajnos már régóta nincs közöttünk, s Vele a filmklub is elmúlt. Úgy húsz évvel ezelõtt azonban szintén a gimnázium, pontosabban ennek az intéz-

ménynek jeles tanára Dr. Telkes Lászlóné állt a filmklub ügyének élére. Bár maga is rendkívül tájékozott, mûvelt filmek dolgában, de tudta, hogy él a közelünkben egy olyan formátumú ember, egy irodalomtörténész, filmesztéta, ráadásul karizmatikus személyiség, aki sokat adhat az érdeklõdõ szalkaiaknak. Õ volt az, Dr. Hamar Péter, aki a szomszédos Fehérgyarmatról járt át hozzánk a vetítések alkalmával. Eleinte inkább felnõttek jártak, éppen azok, akiknek diákkori élményei, akkor szerzett tudásuk jó alapot jelentettek. Kezdetben tehát az akkor még létezõ mozival, majd a Nõegylettel karöltve mûködött a dolog. Az elsõ években ezek a civil szervezetek pályázhattak és így lehetett fedezni a filmek kölcsönzését. Évekig a moziban volt a vetítés, vonattal érkezett a film a filmintézetbõl, Melegh Miska, a mozigépész intézte a szállítást. Amikor megszûnt a mozi, akkor még néhány évig próbálkoztak különbözõ helyekkel, vetítettek (rendes mozifilmeket) a Rotary Club helyiségében, a mûvelõdési központ kamaratermében, vetítettek projektorral a színházban (a színpadon volt a kifeszített vászon)… Szóval a gimnázium videó-terme elõtt volt itt minden. Tehát a felnõt-

tekkel indult, de az elsõ nyári filmtábor megszervezése után a diákok is egyre aktívabbak lettek. Na de mi is az a filmtábor? Húsz ilyen volt, valamilyen "jó kis helyen" - Bodrogolasziban a Lónyai kastélyban, Szurdokpüspökiben, majd nagyon sokszor Egerben - délelõtt, délután vetítésekkel, neves vendégekkel - Bacsó Péter, Sára Sándor, Janisch Attila, Sopsits Árpád, Enyedy Ildikó - este remek bulik…..De volt látogatás a Filmintézetben ahol Veress József volt a szalkaiak vendéglátója. 2003-tól a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület is beszállt, mint társrendezõ, s az õszi, tavaszi vetítések nagy érdeklõdés mellett folytatódtak tovább, évente összesen 10 alkalommal. Voltak sorozatok. Marilyn Monroe, James Dean, western, de többször vegyes volt az összeállítás. Hamar Péter mindig valamiféle tematika alapján állította össze a filmeket. Néhány cím: A francia és a magyar új hullám filmjei Filmek az ötvenes évekbõl, az ötvenes évekrõl - A hatalom eltorzult arcai - Szabadság, szerelem ... - Múzsák testvérisége - Nemzetek filmjei… Aztán voltak kötelezõ olvasmányok filmadaptáció is, de ezután már… ezután már nem

lesznek sem ezek, sem azok. A filmklub véget ért. Telkesné tanárnõ nyugalomba vonul, s mi újra láthatjuk, hogy minden csak úgy mehet, ha van egy ember. Egy ember, aki mindent magára vállal, aki intéz, megy, szervez, tapos, beszél, pakol, hív, vár, telefonál… Telkes tanárnõnek hála és köszönet ezért a két évtizedes misszióért, erõt és egészséget a másikért, a nagymamaiért ott Debrecenben. Na, de ki áll a helyére? Mert Hamar Péter még itt van, ha látná az akaratot, a lelkesedést, talán még jönne! Pénzes Ottó

Balogh István Pro Natura díjas "A Föld napja alkalmából Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelõs államtitkár Pro Natura Díjakat, Pro Natura Emlékplaketteket és miniszteri elismerõ okleveleket adott át április 25-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, a hazai természetvédelem érdekében kiemelkedõ tevékenységet folytató személyeknek, szervezeteknek." - szóltak a sajtóhírek. A természetvédelem "elitjei" között ismerõs név: "Pro Natura Emlékplakettet kapott Balog István, táborvezetõ/környezeti nevelõ, két és fél évtizedes kimagasló környezeti nevelõi tevékenysége, ÖKO-táborok szervezésével a környezettudatos életmódra nevelés terén elért kiemelkedõ eredményei elismeréseként." Balog István. Van, aki e nevet nem ismeri? Van. És így, hogy "Balogpista"? Ja, igen! A Nagy Utazó, akinek érdekes elõadásait különbözõ expedícióiról mindnyájan szívesen hallgattuk. Na de miért is kapta õ e díjat. 1989-ben Mátészalkán életre hívta a TRIDEA Természetvédelmi Oktatóközpontot, amely 1991-ben 113 fõvel egyesületté alakult. Sokoldalú, régiókon és határokon átnyúló szerteágazó természetvédelmi oktató, nevelõ tevékenységet

végzett, nagy és aktív tagsági háttérrel, tömegeket is megmozgatva minden korosztályból. Az egyesület tevékenységéhez szervesen hozzátartozott a Tiborszállás település melletti Vadaskerti tábor, amely a Balog István által szervezett természetvédelmi táborok alatt a fénykorát élte. Balog István kezdeményezésére a mûvészet is megjelent a természetben. A tábor hat éven keresztül helyt adott a Krasznamenti Alkotó Tábornak is, ahol alkotómûvészek adtak egymásnak találkát, a tábor végén pedig színvonalas kiállításon mutatták be munkáikat a mátészalkai Szatmári Múzeumban. Balog István rendszeresen végzett országos versenyekre-, felsõfokú intézmények felvételijére való felkészítést, diploma dolgozatok elkészültét segítette. Ma több tucat "trideás" rendelkezik kertészeti, agrár, erdészeti, vadgazdálkodási, környezetvédelmi diplomával. István 1990-tõl tudományos jellegû expedíciók sorát szervezte, elsõsorban Belsõ-Ázsiába. Így jutott el nyolc alkalommal a Bajkál-tó vidékére Szibériába, hatszor Mongóliába, egy alkalommal Kínába, Kazahsztánba, az Altáji Köztársaságba, de többször megfordult Ameri-

Két éve nagy sikerrel és hozzáértéssel szervezi a Fényes Napok programjait a Mûvelõdési Központ csapata. Egy olyan úton indult el a szervezés, ami a "falunapos" érzés felõl a fesztivál irányába mozdította az eseményeket. Éppen ezért volt meglepetés, hogy újra szervezõbizottság felállítását kezdeményezte Szabó István polgármester úr. A késõn, május közepén megkezdõdõ szervezõ munka is a kapkodás és a bizonytalanság hangulatát kelti. Valójában már a fesztivál befejezésének másnapján, a friss élményekkel, benyomásokkal, ötletekkel felvértezve kellene hozzálátni a következõ Fényes Napok elõkészítéséhez. Sajnos, ez a fõleg pénzügyi jellegû esetlegesség minden évben rányomja a bélyegét az elõkészítõ tevékenységre. (Emlékszünk még arra az évre, amikor nem is került megrendezésre a várva várt program. Ekkor mentette meg a helyzetet néhány vállalkozó és civil a Ma csak Szalka megszervezésével.) A bizottság tehát felállt, a szervezõmunka elkezdõdött, s reméljük, a város lakói, az idelátogató vendégek semmit nem érzékelnek majd azokból a döccenõkbõl, amelyek az elõkészítést nehezítik. Pénzes Ottó

Hírek • Varró Dániel költõ volt a Képes Géza Városi Könyvtár vendége a közelmúltban. Városunk általános iskolás diákjaival találkozott a népszerû költõ, aki mesélt magáról, verseirõl, s tanácsokat adott a "pályakezdõ" költõknek. • Szintén a városi könyvtár adott otthont annak a találkozónak, amelynek részvevõi a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle munkatársai voltak. A Mátészalkára látogató Karádi Zsolt fõszerkesztõvel, Marik Sándor és Babosi László szerkesztõkkel Oláh András beszélgetett.

kában is. Gr. Széchenyi Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából expedíciót szervezett Kelet-Afrikába és emlékmûvet avatott, zarándokhelyet teremtett a nagy magyar vadász elsõ vadászatainak helyszínén. Ezen útjai során begyûjtött anyagból egyedülálló zoológiai, néprajzi, ásványtani és egyéb gyûjteményt alakított ki, mely szervesen segíti a környezetvédelmi oktatást. "Nagyon boldog vagyok, hogy a több száz jelöltbõl a kuratórium - melynek tagjai a tudományos élet, a minisztérium és a természetvédelem jeles személyiségei - méltónak tartott erre a kitüntetésre. - mondta a telefonba Balogh István. Sokat köszönhetek Mátészalkának. Hivatalos természetvédelmi

munkám itt indult el, amikor 1989-ben megalapítottam a TRIDEA Természetvédelmi Oktatóközpontot, amely 2006ig sikeresen mûködött. Most is köszönettel tartozom a városnak, hiszen Szabó István egyike volt annak a tíz polgármesternek, akik felterjesztettek erre a nívós díjra. Balog István jelenleg Bánk település ÖKO-Land Tábor vezetõje, ahol most is, mint mindig környezeti neveléssel foglalkozik és szolgálja a természetet. Oktat, vezet, rácsodálkoztat, megismertet. Azt kívánjuk tegye ezt még 25 évig! Jó egészséget hozzá Pista és gratulálunk! Farkas Judit - Pénzes Ottó

• A nemzet valaha volt egyik legnagyobb irodalomtörténészének Görömbei András professzornak készítettek egy pályáját, életmûvét bemutató internetes honlapot. A gorombeiandras.hu weboldalon mátészalkai kapcsolatairól is található anyag. • A Száz Család Mozgalom 2013-ban újította fel a Hõsök Emlékiskoláját. Városunk önkormányzata 2014-ben élt azzal a lehetõséggel, hogy pályázatot nyújtott be az épület további szépítésére, iskolamúzeummá való alakítására. Az eredmény még nem ismeretes. • Interneten is olvasható a Mécsvilág. A Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület honlapján - muveszetbarat.mateszalka - a városban megrendezésre kerülõ kulturális programokól is tájékozódhat minden érdeklõdõ.

MÉCSVILÁG

6

55 éves a mátészalkai Ádám Jenõ Pedagóguskórus Márciusban tartotta jubileumi hangversenyét az Ádám Jenõ Pedagóguskórus. Ritkaság számba megy, hogy egy kórus 55 éven át folyamatosan mûködve, egyre gyarapodó tagsággal, növekvõ szakmai színvonallal szolgálja a kórusmozgalom szent ügyét, hírnevet szerezve ezzel saját közösségének és Mátészalkának, annak a városnak, amely otthonául szolgál. A hangversenyen - az ünnepelt kórus mellett - színpadra lépett a Téglási Pedagógus Énekkar, a Vásárosnaményi Liszt Ferenc Vegyeskar, a Szatmárnémeti Székesegyház Énekkara, valamint a mátészalkai Szalka Consort muzsikájában gyönyörködhetett a kedves közönség. Az est folyamán a kórus alapító karnagya, Erdõs Jenõ, jelenlegi vezetõje Csányi Ottó, valamint az Ádám Jenõ Pedagóguskórus munkásságát méltatták. Kitüntetést adott át a Nemzeti Mûvelõdési Intézet nevében Kissné Kondás Mária, a Szabolcs - Szatmár Bereg Megyei Iroda vezetõje, valamint a Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Közgyûlés nevében Kovács Sándor alelnök úr.

2014. március-június

"Egy ucca, egy család"

A Szatmár Táncegyüttes fergeteges Ha rosszkedvûen gondolok a jövõre - s mivel öregszem, ez egyre gyakrabban elõfordul velem - ha gyermekeimet, tanítványaimat, leendõ unokáimat féltem attól a morbid jövõtõl, amit vizionálok idõnként, akkor többnyire csak egy dolog van, ami reményt csepegtet belém. Ez bizony a népmûvészet, a néptánc feléledése, "divattá" válása. A Fölszállott a Páva népszerûsége, az ott felvonultatott értékek, a zsûriben ülõ nagyszerû mûvészek, az õ gondolkodásmódjuk, lelkesedésük mindig örömöt jelent nekem. Ha pedig meglátom a mátészalkai gyerekek százait csillogó szemmel néptáncot járni, - nem tagadom - könnyek tolulnak a szemembe. Április 25-én este a Városi Sportcsarnokban "Egy ucca, egy család" címmel rendezte meg fergeteges estjét a Szatmár Táncegyüttes. Közel 150 gyerek, fiatal és felnõtt ropta majd két órán át, s a közönség szinte extázisban tombolt, kézzel, lábbal a ritmust verve. Tóth Béla, az együttes vezetõje alapfokú mûvészeti iskolánk Pro Urbe Díjas igazgatója mindössze öt mondatot mondott bevezetõjében, s a hallgatóság megrendült. Mert csak arról szólt, ami a legfontosabb: A hagyományok tiszteletérõl, s a hazaszeretetrõl. Ezzel az elkötelezettséggel állnak Tóth Béla tanítványai, az együttes táncosai, az iskola tanárai minden nap a diákok elé. Filep László,

Filep Gergõ, Mikulics Ádám, Tóthné Szomjú Anita, Pinkovai Krisztina, Szõke József és Cseppentõ Péter nem egyszerûen technikát, hanem tartást tanítanak, adnak a gyerekeknek. Több száz diák tanul városunkban néptáncot, s a csodás est utáni napon kedves tanítványaimat - miután õszinte szívvel gratuláltam nekik - arról faggattam, hogy szeretik-e ezt a táncot, vagy csak azért ropják, mert kötelezõ? Megdöbbentett a válasz. Száz diákból kettõ vonta meg a vállát, hogy számára nem ez az igazi, a többiek széles mosollyal bólogattak. Na, de akkor már csak egyet nem értek: Mi a fenének csinálunk mi még alap és középfokú intézményeinkben diszkót egy-egy nevezetes alkalom kapcsán? Miért hagyjuk, hogy kilúgozódjanak gyerekeink? Miért nem táncházat szervezünk? Ekkor persze nem kell népi viseletbe öltözni. Farmer, póló, és egyébként meg minden menjen úgy, ahogy a fiataloknál annak menni kell! A felsorolt tánctanárok mellett középiskolás diákok is szívesen visszatérnének régi iskolájukba, hogy vezessenek egy-egy ilyen estét. Micsoda presztízs lehetne ez, miféle példaképként néznének rá! Na, szóval ilyesféle gondolataim vannak, ha a mi "Szatmárunkat", egykori és mai diákjainkat látom mosolyogva, elképesztõ technikával és rendben táncolni. Pénzes Ottó

Mikulics Ádám mindenki felett (Czine Árpád fotói)

Ismét eldõlt, hogy ki Szatmár Hangja 2014-ben! Csányi Ottó karnagy

A jubiláló kórus szeretete és elismerése jeléül köszöntötte a jelen lévõ egyetlen alapító tagot, Erdõs Jenõ karnagy urat, Csizmadia Józsefnét, aki 1960-tól erõsíti tagságával az énekkart, valamint Pásztor Mihály örökös elnököt, aki 1968 óta elválaszthatatlan szeretett közösségétõl. Gratulálunk az Ádám Jenõ Pedagóguskórus valamennyi tagjának, további munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánunk! Zsoldos Judit Városi Mûvelõdési Központ

Áprilisban harmadik alkalommal rendezték meg a Városi Mûvelõdési Központ munkatársai a Szatmár Hangja könnyûzenei énekversenyt, aminek célja, hogy megjelenési és megmérettetési lehetõséget biztosítson azok számára, akik úgy gondolják, hogy szívesen bemutatkoznának egy dallal a közönség és a szakmai zsûri elõtt. Idén Kazár Ticiána, énekmûvész, énektanár, Turcsán András, zeneszerzõ, hangmérnök, music supervisor és Buzogány Béla, színmûvész, rendezõ voltak az ítészek, s látták el hasznos tanácsokkal az indulókat. Idén közel 30 tehetséges fiatal jelentkezett 18 külön-

bözõ településrõl a megmérettetésre, ami azt mutatja, hogy a rendezvény egyre inkább ismertté és elismertté válik a megyében. Az elsõ helyet a kisvárdai Mudri Panna érdemelte ki, második lett városunk ifjú tehetsége, Kertes Fruzsina, míg a képzeletbeli dobogó hármadik fokára a kisvárdai Seres Kitti állhatott. A zsûri két különdíjat is kiosztott, mégpedig a Sényõrõl érkezõ Girhiny Fanni és a nyíregyházi Együd Péter részére. A szervezõk jövõre is várják az aranytorkú jelentkezõket! Zsoldos Judit Városi Mûvelõdési Központ

A zsûri és a díjazottak (balról jobbra): Turcsán András, Együd Péter, Girhiny Fanni, Buzogány Béla, Mudri Panna, Seres Kitti, Kertes Fruzsina, Kazár Ticiána

MÉCSVILÁG

2014. március-június

7

Vár állott (?)…. Elnézést kérek honfitársamtól, a magyar érzelmû Olvasótól, hogy némileg módosítva idézem Kölcsey Ferenc Himnuszának egy sorát, de frappánsabb címet nem is adhatnék jelen írásomnak. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni, hogy kutatásaink hová vezettek és hogy miért is érdekes ez a szalkaiaknak. Mint azt Pénzes Ottó az újság legutóbbi számában írta volt, megtörtént az ásatás és hát vár nincs. Legalábbis ott nincs. Van ugyan néhány oszlop alapgödör, de a belõlük jött néhány Árpád-kori cserépreszli nem igen támasztja alá egy olyan erõd létét, mely még a 18. század végén is állott. No de mit is találtunk, és mit tapasztaltunk a zimankós november-decemberi napokon, a kõkeményre fagyott földet vallatva? Lehetõségeinket két tényezõ korlátozta csak: a zsidó temetõ kiterjedése és a munkagép határozott idejû felajánlása. A hely kijelölésében természetesen nagy szerepe volt a már korábban említett talajfelmérési módszernek is, ami a kutatható részen É-D irányban sorakozó, gyengén rajzolódó anomáliákat jelzett. Ezek okán a dombgerinc északi sávjának északi és déli határán húztunk egy-egy árkot, melynek mélységét a humusz eltávolításával jelentkezõ altalaj adta meg. Munkánk kezdetén, a humuszolt, kovárványos felszínrõl régészeti objektum nélkül néhány darab középsõ újkõkori edénytöredéket szedtünk öszsze. E cserepek a Kr. e. 6. évezredben itt élt Alföldi Vonaldíszes Kerámia mûveltségének (röviden: AVK) hagyatékához tartoznak. Itt rögtön két kérdés merülhet fel a laikus Olvasóban: az egyik az elõkerülés körülményét, a másik a szép hosszú nevet firtatná. Röviden ezekre azt válaszolnám, hogy a leletek általában objektumokból (régészeti értelemben: gödrök, házak, kutak, sírok, egyéb emberi tevékenység által létrehozott jelenségek) kerülnek elõ. Esetünkben azonban egy ritka jelenséggel állunk szemben: ez nem más , mint a Nyírségben a 18. század elõtt oly gyakran tapasztalt futóhomok mozgása. Tudva levõ, hogy ez képes volt teljes dombokat "arrébbtenni", elpusztítva mindent, amit az ember beléásott. A kerámia

viszont nem pusztult el, csak sodródott a homokkal….. A tudományosan hangzó név mögött pedig emberek egy nagyobb csoportja áll, melyet összefoglalóan kultúrának, mûveltségnek nevezünk. A definíció oka meg az, hogy sokezer évvel ezelõttrõl nem rendelkezünk írásos forrásról, mely egy-egy csoport, törzs vagy tágabb értelemben akár ország önelnevezését megõrizte volna. Így hát a régészek általában a jellemzõ tárgyak, szokások vagy az elsõ megtalálási hely alapján "keresztelik" el az adott mûveltséget. Visszatérve a feltáráshoz: az írás elején említett cölöplyukakon és a szórványos újkõkori cserepeken kívül elõször egy településre utaló nyomok jelentkeztek, majd utána sírokra mutató elszínezõdések. Az egykori Szalka legkorábbi emlékeiként értelmezhetjük az 5-6 db terménytároló gödröt és a két árkot. A kisebbik árok a dombgerincrõl lefutva valószínûleg a csapadék elvezetését szolgálta, míg a magaslat irányával megegyezõen ásott széles, mély árkot határoló (védõ?) funkcióval áshatták. A belõlük származó leletanyag szegényes ugyan, de minden kor hétköznapjainak fontos szegletébe engednek bepillantást: az étkezésbe és ezzel együtt a konyhába. Elõkerültek ugyanis a gyorskorongon formált, kõzúzalékkal soványított fazekaik maradványai éppúgy, mind étkezéseikre utaló csont hulladékok. Az edények anyagához adott kvarcit a jobb hõtartás miatt kellett, és ezt erõsítette tovább a fedõ használata is. Bár fedõt nem találtunk, mégis, a fazekak peremkiképzése egyértelmûen jelzi ezek használatát. Hogy témánál maradjunk, az archaeozoologiai elemzés kimutatta, hogy õseink marhából és sertésbõl készítették ételeiket. Sõt, az egyes csontok, szilánkok felületén azonosított fognyomokból kiderült az is, hogy a lerágott, leszopogatott csontot õk is éppúgy a kutyáiknak lökték, mint mi tesszük manapság. Szerencsés egybeesés továbbá, hogy megtaláltuk a falu egykori lakóinak sírjait is. Kutatóárkainkból világossá vált, hogy egy olyan, sírsorokból álló temetõvel van dolgunk, mely a domb gerincérõl

A 13. sír ásatási rajza

Újkõkori és Árpád-kori edénytöredékek a feltárásból

Sarló és csonttû töredéke a településrõl, vasszeg, bronz karperec és övkarika a sírokból

A 16. számú sír ásatási fotója

indulva nyugat felé terjeszkedett, de északnak a Fellegvár utca házai, dél felé pedig az izraelita temetõ alá nyúlik. Fontos tény az is, hogy a falu egyes objektumai a síroknál késõbbiek, azaz egy részüket a temetõ felhagyása, illetve a sírjelölés pusztulása után létesítették. Ezt az ún. szuperpozícióból tudjuk. Annyit jelent ez, hogy egy fiatalabb jelenség mindig rá van ásva egy régebbire, azaz idõben közelebb áll hozzánk. A Ny-K tájolású sírok bõvebb elemzésre nem alkalmasak, mert mindössze kettõ tartalmazott leletanyagot. Biztos kapaszkodót csak a 16. sírban nyugvó fiatal lány díszítetlen, rombusz átmetszetû karperece jelent, mely egyértelmûen a 10-11. századra keltezhetõ. Nem mond ennek ellent a 13. felnõttjének csatkarikája sem. Ez utóbbi sír annyiban unikális még, hogy egy vas szeget is rejtett. A korszakban ritka,

ha nem egyedülálló volna, ha bebizonyosodna ennek koporsószeg volta. Az általános vélekedés szerint ugyanis ekkor vagy egyszerû csapolt deszkakoporsóba fektették az elhunytat, vagy valamilyen szerves anyagba csavarva. A temetkezési szokásokról - az említett égtájakhoz való ragaszkodáson kívül - plusz információt hordoznak a kéztartások. A 13. és 16. sírok halottainak kezét jól érzékelhetõen a hasra-combtõre fektették, míg a 14. sírban az elhunyt kezét ölbe fonták. Míg az elõbbiek magyarázhatóak azzal, hogy a szûk koporsóba a helyhiány miatt vagy így, vagy a karokat a test mellé helyezve fektettek, addig az ölbe tett kéz egyes vélemények szerint a bizánci kereszténység térhódításának bizonyítéka lenne. Ritkán dokumentált szertartás nyomát õrzi a 15. számú sír: a gödör üres volta amellett szól, hogy egy ún. kenotáfiummal,

jelképes sírral van dolgunk. Akkor készítettek ilyet eleink, ha a rokon a szülõföldjétõl távol halt meg, de emléke kedves volt a temetõk számára. A nemek megoszlásáról egyelõre sajnos nem nyilatkozhatok, mert az antropológiai elemzés még várat magára, de nagyon fontos lenne a temetõ lehatárolása, valamint az újabb sírokból remélt leletekkel ismereteink tovább gyarapítása. Az eredményeket összefoglalva elmondható, hogy a Fellegvár egyelõre tovább õrzi titkát. Itt nem leltük, úgyhogy csak a feltételezésre szorítkozhatunk: a kisméretû erõsség vagy a zsidó temetõ alatt, vagy az É-D irányú dombhát, Budai Nagy Antal utca házainak telkeivel parcellázott délebbi részén (ún. Kõ-kert) lehet. Pintye Gábor régész

MÉCSVILÁG

8

KÖSZÖNET PARTNEREINKNEK ÉS TÁMOGATÓINKNAK Az alább felsorolt közintézmények, vállalatok, vállalkozások, civil szervezetek, mint együttmûködõ támogatóink és partnereink teszik lehetõvé, hogy a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület a tehetséges helyi mûvészek, produkciók segítõje, nívós kulturális rendezvények szervezõje lehet 2013. és 2017. között. Partnereink: • Szatmári Múzeum - Dr. Cservenyák László • Városi Mûvelõdési Központ - Buzogány Béla • Képes Géza Városi Könyvtár - Szabóné Dankó Erzsébet • Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola - Tóth Béla • Esze Tamás Gimnázium - Lukács Bertalan • Képes Géza Általános Iskola - Svéda István • Szatmár Néptánc és Népmûvészeti Egyesület - Tóth Béla • Fõnix Park - Dr. Ilku Magdolna, Dr. Ungvári Zsigmond • Kossuth téri Református Egyházközség - Becsei Miklós • Mátészalkai Rotary Club - Katona István Támogatóink: • Mátészalka Város Önkormányzata • Szabó István városunk polgármestere • Nobilis Rt. - Novák Tibor • "Öcsi Hús" Húsipari Zrt. - Zemlényi Gyula, Zemlényi Tibor, Zemlényi Zoltán • Szatmár Optikai Kft - Radics Ilona • Carl Zeiss Vision Hungary Kft - Karaffa Róbert • HOYA Szemüveglencse Gyártó Zrt. - Kerekes János • Szatmár-Nyír Kft - Fülöp Bálint • Szatmárkerház Kft - Lábas Tibor • Can-Tel East Telekommunikációs Kft - Szabó Tibor • Tóth 47 Kft és Kastélyszálló - Tóth József és Tóthné Lakatos Erzsébet • Szal-Tó Kft - Tóth Attila és Szalai Árpád • Infó West Kft - Juhász Katalin • Norinvest Kft. Könyvelõiroda - Oláh László • Hellog Kft - Heller Gyula • Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet - Debreczeniné Olajos Katalin, Hetényi Sándorné Médiatámogatóink: • Szatmári Szó Információs Lap - Szamosi István • M1 Televízió - Varga Dezsõ, Varga Zsolt Az egyesület bankszámlaszáma: 67800254-10605747 Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet Adószám: 18803891-1-15 Honlapunk a következõ címen érhetõ el: muveszetbarat.mateszalka.hu, vagy w3.enternet.hu/muveszet

2014. március-június

Mátészalkán nem történik semmi? Attól, hogy mi magunk nem veszünk részt a dolgokban, azért azok vannak! Igaz, manapság már ritkábban hallom a rosszízû megjegyzéseket, mi szerint "Mátészalka egy unalmas hely, mert itt nem történik semmi". Szeretném ha itt élõ, idelátogató és a dolgainkat távolból figyelõ is tudná, hogy, Mátészalkán mindig történik valami. Hála Istennek nem olyasmi, amivel a vezetõ hírek közé kerülhetnénk az országos médiában, mert ugye akkor csakis botrányok jöhetnének szóba. Itt "unalmas" pezsgõ kulturális és szellemi élet folyik, ami "ott fent" a kutyát sem érdekli. És itt "lent"? Hát az a baj, hogy itt sem nagyon. Egyre szûkül azok köre, akik a közösségi kultúrát mindennapi táplálékként veszik magukhoz. A "nagy generáció" fáradni látszik, a fiatalabbak - bár rendkívül lelkesek - egyelõre még csak kóstolgatják a szellemi táplálékok ízét. Nos, figyelembe véve a fenti megállapításokat, kíváncsian gyûjtöttem össze azokat a rendezvényeket, amelyek a Mécsvilág legutóbbi megjelenése óta - 2013. december eleje - történtek városunkban. Illetve, még csak ide sem hozom a bõséges adventi és karácsonyi koncerteket, kihagyom a fantasztikus általános és középiskolai jótékonysági rendezvényeket, táncgálákat, szalagavatókat, emelkedett hangulatú állampolgári eskütételeket, egyházi közösségek által szervezett közösségépítõ és kulturális programokat… Azt azonban megállapítom, hogy immár három éve nincs a kultúrának háza… Ezeken túl és ennek ellenére ennyi minden történt, ennyi alkalommal vehettünk volna részt lélekemelõ programokon: • január 5-én a Szatmár Mûvészeti Iskola nagytermében a Szalka Consort zenekar ünnepi hangversenye Vízkereszt elõestéjén. Közremûködött az Ádám Jenõ Pedagóguskórus • január 19-én a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola nagytermében Vasárnapi Zongora Esték Mándi Ákos zongoramûvésszel és Nagy Ágnes "mesélõvel". Vendég: Sebestyén Zoltán énekmûvész. • január 22-én Mátészalka a Magyar Kultúra Napján.

Megemlékezés Kölcsey Ferenc emlékmûvénél a Szcéna Színházi Mûhely közremûködésével. A budapesti Thália Színház mûsora: Telefondoktor, Göttinger Pál elõadásában, a Városi Mûvelõdési Központ szervezésében. • január 22-én a Szatmári Múzeumban Szalkai Borestek Wunderlich Alajos villányi boraival. • január 25-én a Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola aulájában Kórushangverseny a Zenebarátok Kórusa szervezésében a Magyar Kultúra Napjának tiszteletére. • Január 27-én a Szatmári Múzeumban Antall Istvánnak, a Magyar Rádió szerkesztõjének képzõmûvészeti kiállítása Kísérõ Körök címmel. A kiállítást Tóth István beregszászi fõkonzul ajánlotta a vendégek figyelmébe és Fazekas Balogh István képzõmûvész nyitotta meg. • január 27-én az Esze Tamás Gimnáziumban FILMKLUB érettségizõknek és éretteknek. Egy magyar nábob c. film vetítése. Dr. Hamar Péter és Dr. Telkes Lászlóné közremûködésével. (A Mûvészetbarát Egyesülettel közös szervezésben.) • február 4-én a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola nagytermében Halhatatlan élet címmel Kulcsár-Székely Attila székelyudvarhelyi színmûvész elõadása Nyírõ József azonos címû regénye nyomán. A Városi Mûvelõdési Központ szervezésében • február 10-én az Esze Tamás Gimnáziumban FILMKLUB érettségizõknek és éretteknek. A Noszty fiú esete Tóth Marival c. film vetítése. Dr. Hamar Péter és Dr. Telkes Lászlóné közremûködésével. (A Mûvészetbarát Egyesülettel közös szervezésben.) • február 18-án a Szatmári Múzeumban Szalkai Borestek Kaló Imre egri boraival. • február 24-én az Esze Tamás Gimnáziumban FILMKLUB érettségizõknek és éretteknek. Rokonok c. film vetítése. Dr. Hamar Péter és Dr. Telkes Lászlóné közremûködésével. (A Mûvészetbarát Egyesülettel közös szervezésben.) • február 28-án a Szatmári Múzeumban Albert Flórián Emlékkiállítás. A rendez-

vényt megnyitotta Albert Magdolna, az Aranylabdás sportoló lánya. • március 1-jén a Móricz Zsigmond Angol - Magyar Kéttannyelvû Általános Iskola aulájában Jubileumi hangverseny az 55 éves Ádám Jenõ Pedagóguskórus tiszteletére. • március 8-án a Kastélyszállóban a Mátészalkai Vörösmarty Kör hagyományos borversenye. Házigazda: Dr. Cservenyák László múzeumigazgató • március 10-én az Esze Tamás Gimnáziumban FILMKLUB érettségizõknek és éretteknek. Esti Kornél c. film vetítése. Dr. Hamar Péter és Dr. Telkes Lászlóné közremûködésével. (A Mûvészetbarát Egyesülettel közös szervezésben.) • március 14-én a Kossuth téri református templomban Mátészalka Márczius Idusán. Hit, Nemzet, Haza címmel a Talán Teátrum koncertje. Közremûködött a Szcéna Színházi Mûhely. • március 15-én a Városi Sportcsarnokban Ünnepi Emlékmûsor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából. Közremûködtek a Képes Géza Általános Iskola diákjai. • március 24-én az Esze Tamás Gimnáziumban FILMKLUB érettségizõknek és éretteknek. Szerelem c. film vetítése. Dr. Hamar Péter és Dr. Telkes Lászlóné közremûködésével. (A Mûvészetbarát Egyesülettel közös szervezésben.) • április 10-én a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola nagytermében Szatmár Hangja 2014 címmel tehetségkutató énekverseny. A Városi Mûvelõdési Központ rendezvénye. • április 11-én a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola nagytermében az intézmény zenei tanszakainak tavaszi hangversenye. • április 11-én, a Magyar Költészet Napján, az Égigérõ Közösségi Házban, a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület közgyûlése és a Hangraforgó együttes ünnepi koncertje. A Kertvárosi Református Egyházközség rendezvényével együtt. • április 23-án a Szatmári Múzeumban mini könyv kiállítás és kettõs könyvbemutató. A "Régi mátészalkai lélekrezdülések" c. könyvet Dr. Farkas József és Nyéki Károly írásaiból Farkas

Judit szerkesztette, Luby Margit Fogyó legelõkön c. könyvének reprint kiadását sajtó alá rendezte Dr. Cservenyák László. • április 23-án a Szatmári Múzeumban Szalkai Borestek. A badacsonyi borvidékrõl a Szeremley Pincészet és Léránt Károly borai. • április 25-én a Sportcsarnokban "Egy ucca, egy család" címmel a Szatmár Táncegyüttes estje. • április 26-án a Hõsök terén "A BETYÁRJÁT!" címmel rendezvénysorozat a Szatmár Néptánc és Népmûvészeti Egyesület és a Szalka EgyüttEst szervezésében. • április 29-én a Szatmári Múzeumban, "A mandala világa" címmel Boros Betty és Rádiné Bartha Margit mandala-festõk bemutatkozása. • május 9-én a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola nagytermében TÁNCHÁZ a Szatmár Néptánc és Népmûvészeti Egyesület rendezvénye. • május 10-én a felújított Kölcsey parkban a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola Fúvószenekarának hangversenye. • május 16-án a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola nagytermében intézményi Tanári Hangverseny. • május 21-én a Szatmári Múzeumban Szalkai Borestek Újfalussy Szabolcs tokaji boraival. • május 22-én a Szatmári Múzeumban Dr. Keszthelyi István amatõr fotós kiállításának megnyitója, és vetítéssel egybekötött élménybeszámolója a Fülöp szigeteket ért pusztító tájfun utáni újjáépítésben való részvételérõl. • május 30-án a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola nagytermében TÁNCHÁZ a Szatmár Néptánc és Népmûvészeti Egyesület rendezvénye. Azt hiszem, elég gazdag az "étlap". Szerencsére az elkövetkezõ idõszak is mozgalmasnak ígérkezik. Hadd ajánljam minden érdeklõdõnek a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület honlapját - muveszetbarat. mateszalka.hu - ahol minden jelentõs kulturális esemény hírét közzétesszük, s ahol a Mécsvilág lapszámai is olvashatók. Pénzes Ottó