Előadásvázlat és illusztrációk A VILÁG GAZDASÁGI ÉS KULTÚRÁLIS FÖLDRAJZA című tárgyhoz 2007. első félév
Kommunikációs és Üzleti Főiskola összeálította: Dr. Csüllög Gábor
TEMATIKA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
A világgazdaság és a nemzetgazdaságok kapcsolata. A világ országainak csoportosítása. A fejlettség és a gazdasági növekedés eltérései. A világ népesedési folyamatai, a népességnövekedés következményei. Az urbanizáció és az urbanizációs folyamatok fejlettségi különbségei. A gazdasági szektorok jellemzői. A világ agrárgazdálkodása. Élelmezési problémák. Az ipar és a globális folyamatok. Az ipari fejlettség eltérései. A harmadik szektor jellemzői. A kereskedelem és közlekedés globális folyamatai. Integrációk és nemzetközi szervezetek. A világ kultúrkörei, történeti kultúrák. A világnépesség nyelvi megoszlása, világvallások. A világnépesség etnikai tagolódása, kisebbségi problémák. Válsággócok és a világnépesség migrációja. A világ erőtéri tagolódása: centrumok és perifériák. A világ meghatározó centrumtérsége az Európai Unió. Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői: történeti földrajz, közigazgatás, népesség, településhálózat. Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői: agrárgazdaság, ipar, közlekedés, régiók.
Kötelező irodalom: •
•
Kovács Zoltán: Népesség és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 11-223. o. Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2002 127-161, 162-181, 227-247. oldalak
Ajánlott irodalom: •
•
Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó Budapest – Pécs, 2002 127-163, 167-260., 263-294, 313-334, 336-357, 359-380, 415-419, 423-482. oldalak Bernek Ágnes – Sárfalvi Béla: Általános Társadalomföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.
A VILÁG GAZDASÁGA ÉS A VILÁGGAZDASÁG
A VILÁGGAZDASÁG FOGALMA Egyszerű: a nemzetgazdaságok összessége
Összetett: 1. 2. 3. 4.
a nemzetgazdaságok összessége a nemzetgazdaságok kapcsolat és viszonyrendszerei a globális gazdasági folyamatok erőtere önálló hierarchizált struktúra
A világgazdaság összetevői 1. NEMZETGAZDASÁGOK/ÁLLAMOK • száma • adottságai – méret, népességszám, erőforrások, történet • adottságok eltérése • teljesítőképesség – fejlettségi állapot eltérése 2. NEMZETGAZDASÁGOK KAPCSOLATRENDSZEREI • gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi • politikai • katonai • etnikai • kulturális
3. NEMZETGAZDASÁGOK HIERACHIÁJA • •
hatóterek szerint erőviszonyok szerint
4. NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZER INTÉZMÉNYEI • • •
politikai szövetségek integrációk nemzetközi szervezetek
5. A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÖNÁLLÓ SZERVEZETEI • •
multinacionális vállaltok transznacionális vállalatok
A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE 1. ÖNÁLLÓ MAGASKULTÚRÁK KORSZAKA – ie.3/2. ÉVEZRED Koncentrálódó és fejlődő magterületek Passziv köztes terek
2. KIHATÓ MAGASKULTÚRÁK KORSZAKA – ie. 1. ÉVEZRED- iu. 1450 • • •
Vertikális-horizontális terjeszkedés Időbeli és térbeli egymásrahatás Afro-eurázsiai kulturális tengely magaskultúrái
A KORAI MAGASKULTÚRÁK MAGTERÜLETEI
A JELENTŐSEBB MAGASKULTÚRÁK TÉRSÉGEI A 15. SZÁZADIG
A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE 3. ÖSZEKAPCSOLÓDÓ MAGASKULTÚRÁK KORSZAKA – 1450-1780
AZ EURÓPAI KULTÚRA EXPANZIÓJÁNAK KORSZAKA -1450
– 1640 ¾ ¾ ¾
Megjelenése más, nem szomszédos magaskultúrák területén felfedezések és gyarmatosítások. Gazdasági rendszerük kiépítése a magaskultúrák területén Folyamatos áramlási rendszer működtetése – más magaskultúrák erőforrásainak megszerzése és hasznosítása a saját rendszerükben
A KERESKEDELMI KAPITALIZMUS KORSZAKA – 1640 – 1780 ¾ ¾
Az európai gazdasági érdekek érvényesítése A kereskedelmi tőke domináns szerepe
A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE 4. A MODERN VILÁGGAZDASÁG KIÉPÜLÉSÉNEK KORSZAKA – 1780-TÓL A FELHALMOZÁS – AZ IPARI KAPITALIZMUS KORSZAKA – 1780-1880 Az ipari szerkezet kialakulása – az ipari tőke dominanciája o o o o
A MUNKAERŐ, A NYERSANYAG, A TECHNOLÓGIA, A TERÜLET,
Felhalmozása – koncentrálása, folyamatos innovatív fejlesztése, a gyáripar kialakulása CENTRUMÉPÍTÉSEK- A MONOPOLKAPITALIZMUS KORSZAKA 1880 -
1920
A TŐKEÁRAMLÁS ÉS A HIERARCHIZÁLÓDÁS KORSZAKA 1920 -1970 A GLOBALIZÁCIÓ KORA 1970 -től
A korai modern világgazdasági tér területi munkamegosztása a 19. században és a 20. század elején
NEMZETGAZDASÁG JELLEMZŐI: • lehatárolt politikai (természeti, települési, gazdasági, infrastrukturális) tér • kötött, bővíthető, fogyó természeti erőforrások • egyedi és részben lehatárolt demográfiai struktúra • részben szabályozott demográfiai folyamatok • szektorgazdaság • differenciálódott társadalom • állami szerveződés – érdekegyeztetett társadalmi/gazdasági viszonyok • törvények • intézmények • érdekérvényesítő jövedelem és funkció csoportok • egyedi teljesítőképesség – nagyságrendi, hatékonysági SZÁMA: 268 nemzet 192 – ENSZ tagállam 162 – gazdaságilag értékelhető adottságai – méret, népességszám, erőforrások, történet
A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján NAGYSÁGRENDI ADATOK • területnagyság • népességszám NÉPESEDÉSI ADATOK • népességnövekedési ütem – – – –
•
természetes szaporodási ráta születési ráta termékenységi ráta halálozási ráta
élettartam adatok – születéskor várható élettartam – 60 év felett várható élettartam
EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK • csecsemőhalandósági ráta • az 5 éves kor alatti halálozási ráta • felnőttkori halandósági ráta
A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján KÉPZETTSÉGI ADATOK • analfabétizmus aránya / írni-olvasni tudók aránya • az analfabétizmus aránya nők körében • a 15 év alatti korosztályból az alapfokú képzésben résztvevők aránya • a 18 és 30 év közötti korosztályból a felsőfokú képzésben részvevők aránya A NÉPESSÉG ETNIKAI ÖSSZETÉTELE A NÉPESSÉG VALLÁSI ÖSSZETÉTELE A NÉPESSÉG TERÜLETI MEGOSZLÁSÁNAK JELLEMZŐI • népsűrűség • agrárnépsűrűség • a városi lakosság aránya • migrációs egyenleg
A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján GAZDASÁGI ADATOK • GDP Gross Domestic Product- – bruttó hazai termék – hol kelettkezett a jövedelem
• GNP – Gross National Product - bruttó nemzeti termék – hol kapták meg a jövedelmet
• GNI – Gross National Income - bruttó nemzeti jövedelem teljes - folyóár, vásárlóerőre - egy főre eső érték • a szektorok aránya – GDP-ben – foglalkoztatásban
• • • •
az ipari termelés volumene az ipari termelés növekedése az ipari ágazatok részesedési megoszlása a GDP-ből az energia termelés mutatói – egy főre eső energiafogyasztás
A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján • foglakoztatási adatok – gazdasági aktivitás – foglakoztatottak száma – munkanélküliek száma
• külkereskedelmi mutatók – az export és import részesedése a GDP-ből – külkereskedelmi egyenleg
• pénzügyi mutatók – államháztartási hiány – államadósság – infláció
A nemzetgazdaságok csoportosítási szempontjai • • • • • • • •
nagyság népesség földrajzi helyzet/térség iparosodottsági szint humán fejlettség gazdasági fejlettség jövedelemszint szövetségi rendszer
A NEMZETGAZDASÁGOK FEJLETTSÉGE A nemzetgazdaság/állam gazdasági teljesítőképességének megjelenése a gazdasági/társadalmi jellemzőkben adott időtartamra vonatkozó állapot fontosabb mutatószámai: • egy főre eső gabonafogyasztás – szegény országok is mérhetőek • ipari teljesítmény • szektor megoszlás – foglalkoztatott – GDP arány
• •
•
export/import összetétele egészségügyi mutatók – élettartam – 60 év felett várható élettartam - csecsemő halandóság - felnőttkori – férfi/nő - halandóság fenntartható gazdasági jóléti index – termelés, fogyasztás, elosztás, környezet- csak gazdag országok változásaira
A HUMAN DEVELOPMENT INDEX – HDI KISZÁMÍTÁSÁNAK ÖSSZETEVŐI
•
anyagi, szolgáltatási javak előállítása – jövedelem – GDP, GNI • várható élettartam (egészségügyi ráfordítás és állapot) • tudásszint (képzési ráfordítás és állapot) a kapott érték 0 és 1 közötti– az 1-hez közelítő a magas fejlettség mutatója Az öt legmagasabb és az öt leglacsonyabb HDI értékű ország 2005-ben: 1. 2. 3. 4. 5.
Norvégia Izland Ausztrália Írország Svédország
0,965 0,960 0,957 0,956 0,951 forrás: The World Bank Group
173. Guinea-Bissau 174. Burkina Faso 175. Mali 176. Sierra Leone 177. Niger
0,349 0,342 0,338 0,335 0,311
szint magas
HDI 2005
közepes forrás: The World Bank Group
alacscsony nincs adat
A HDI értékek változása néhány országcsoportnál 1975 és 2002 között
A VILÁG GDP (GWP) ÉRTÉKE 2006-ban 47 766 580 millió USA dollár (IMF 2007)
A GDP megoszlása országcsoportok szerint (millió USA dollár) fejlett országok 35 743 067 fejlődő Ázsia 4 533 267 Afrika 931 214
A GDP megoszlása országok szerint (millió USA dollár)
1. 2. 3. 4. 5.
USA 12 455 068 Japán 4 505 912 Németország 2 781 900 Kína 2 228 862 Egyesült Királyság 2 192 553
Az egy főre eső GDP értékek vásárlóerő paritáson dollár/fő (2005) 1. 2. 3. 4. 5.
Luxemburg USA Norvégia Svájc Izland
48 900 36 300 33 000 32 000 30 200
forrás: The World Bank Group
A GDP MEGOSZLÁSA A FONTOSABB ORSZÁGCSOPORTOK KÖZÖTT 2001-ben (%)
A GDP megoszlása országcsoportok szerint 2006 (millió USA dollár) fejlett országok G7 euró térség egyébb fejelett EU fejlődő Ázsia Afrika
35 743 067 28 314 852 10 445 539 3 942 384 14 205 938 4 533 267 931 214
forrás: The World Bank Group
A GDP megoszlása országonként
A GDP megoszlása Európában
A GDP megoszlása országonként (%)
forrás: The World Bank Group
A GDP ORSZÁGOK SZERINTI MEGOSZLÁSA TERÜLETNAGYSÁGRA TORZÍTVA
A GDP ÉS A NÉPESSÉG ARÁNYA
részesedés nagysága százalékban a WDP-ből és a világnépességből
NÉPESSÉG GDP
forrás: The World Bank Group
Az egy főre eső GDP nagysága a nagy városi térségekben 2000-ben
népesség nagyság millióban
az egy főre eső GDP nagysága
Az egy főre eső GDP értékek vásárlóerő paritáson 2005
forrás: The World Bank Group
forrás: The World Bank Group
Az egy főre eső GDP értékek vásárlóerő paritáson 2005
A JÖVEDELEM MEGOSZLÁSA
AZ ORSZÁGOK EGY FŐRE ESŐ JÖVEDELEMSZINT SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA ÉS A CSOPORTOK SZÁZALÉKOS RÉSZESEDÉSE A VILÁG NÉPESSÉGÉBŐL ÉS GDP-jéből
NÉPESSÉG %
GDP %
40
3,4
alacsony jövedelmű 800 dollár alatt közepes jövedelmű alacsonyabb fejlettségű 800 és 3000 dollár között
39
közepes jövedelmű magasabb fejlettségű 3000 és 10000 dollár között
6
magas jövedelmű
10,5
45
15,8 5,3
15
80,8
AZ ORSZÁGOK EGY FŐRE ESŐ JÖVEDELEMSZINT SZERINTI TAGOLÓDÁSA
forrás: The World Bank Group
forrás: The World Bank Group
A GDP ÉS A VÁLLALATI JÖVEDELMEK ARÁNYA milliárd dollárban (2004) USA
11 667
EU
11 856
JAPÁN
4 623
KÍNA
1 649
A TÖBBI ORSZÁG
25 705
összes nemzetgazdaság
55 500
AZ 500 LEGNAGYOBB VÁLLALAT
16 000 forrás: The World Bank Group
A VESZTESEK
a napi egy dollárnál kevesebből élők aránya
százalék
A VESZTESEK
A súlyosan eladósodott szegény afrikai országok forrás: The World Bank Group
A NYERTESEK
A világ 25 leggazdagabb embere forrás: The World Bank Group
A GLOBALIZÁCIÓ • • •
ROBBANÁS SZERŰEN NÖVEKVŐ NÉPESSÉG KONCENTRÁLT TERÜLETI MEGJELENÉS – TÚLNÉPESEDÉS AZ URBANIZÁCIÓS TEREKBEN NÖVEKVŐ KÖRNYEZETI IGÉNY – – –
• •
ÉLELMISZER VÍZ ENERGIA
NÖVEKVŐ TECHNOLÓGIAI IGÉNY EREDMÉNY –
ROBBANÁSSZERŰEN NÖVEKVŐ KÖRNYEZETI EGYENSÚLY FELBORULÁS • •
– –
TOTÁLIS IPARI FÜGGÉS ELTÉRŐ ERŐFORRÁS HOZZÁFÉRÉS • •
–
KÖZVETLENÜL – URBANIZÁCIÓS IPARI TEREKBEN KÖZVETVE – TELJES KÖRNYEZET
FEJLETT – TELJES RENDELKEZÉS GLOBÁLISAN FEJLETTLEN – TELJES KISZOLGÁLTATOTTSÁG - LOKÁLISAN
ELTÉRŐ HASZONÉLVEZET •
A GLOBÁLIS FOLYAMATOK NYERTESEI – A FOLYAMATOK IRÁNYÍTÓI - A VILÁGNÉPESSÉG 15%-A – –
•
A GLOBÁLIS FOLYAMATOK TEHERVISELŐI – A VILÁGNÉPESSÉG 25%-A
•
A GLOBÁLIS FOLYAMATOK VESZTESEI – A VILÁGNÉPESSÉG 60%-A
– –
–
TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALTOK 15-20 NEMZETGAZDASÁG ELITJE ÉS KÖZÉPOSZTÁLYA A FEJLETTORSZÁGOK ÉS KÖZEPESEN FEJLETTORSZÁGOK MUNKAVÁLLALÓI A FEJLETTLEN, SZEGÉNY ORSZÁGOK NÉPESSÉGE
POLARIZÁLÓDÓ HATÁSOK ÉS CÉLOK • •
FEJLETT – TECHNOLÓGIAILAG KIVÉDETT ÉS KEZELT KÖRNYZETI KÁROK - KÖRNYEZETVÉDELEM LOKÁLISAN – A KÁROK FEJLETTLEN TÉRSÉGEKRE SZORÍTÁSA FEJLETTLEN – TELJES KISZOLGÁLTATOTTSÁG A HATÁSOKNAK – CÉLOK NÉLKÜL
A GLOBÁLIS JELEN
ÉS A JÖVŐ?
A VILÁGNÉPESSÉG SZÁMA 2007. szeptember 23.
6 620 206 623 fő forrás:
U.S. Bureau of the Cencus (statisztikai becslés)
A világnépesség kontinensek szerinti megoszlása KONTINENSEK
Ázsia
NÉPESSÉGSZÁM 1994 millió fő
NÉPESSÉGSZÁM 2004 millió fő
VÁLTOZÁS %
3 379
3 871
1,31
Európa
727
726
- 0,02
Afrika
690
869
2,31
Közép- és Dél-Amerika
473
551
1,52
ÉszakAmerika
296
329
1,05
28
33
1,36
Ausztrália és Óceánia
A világ 100 milliós népességnél nagyobb országai ország
népesség
1.
Kína
1 306 313 812
2.
India
1 080 264 388
3.
USA
295 734 134
4.
Indonézia
241 973 879
5.
Brazília
186 112 794
6.
Pakisztán
162 419 946
7.
Banglades
144 319 628
8.
Oroszország
143 420 309
9.
Nigéria
128 771 988
10.
Japán
127 417 244
11.
Mexikó
106 202 903 forrás: The World Bank Group
A népesség területi eloszlása, a népsűrűség • Egy bizonyos terület népsűrűségét az ott élő népesség egészének és az összes terület nagyságának a hányadosával fejezik ki - ezt nyers/matematikai népsűrűségnek is nevezik - mutatószáma - fő/km2 • fiziológiai (vagy tiszta) népsűrűség - a teljes népességet a hasznosítható /hasznosított területtel osztják • táplálkozási (néhol agrár) népsűrűség – a teljes népességet osztják a mezőgazdaságilag művelt területekkel
A világnépesség területi eloszlásának természeti/földrajzi okai 1. A szárazföldek eloszlása és kiterjedése, partvonali tagoltsága: - a kontinensek területének közel 80%- a az északi féltekén található a világnépesség 88%- a él az északi féltekén - tengerpart – a partvonaltól 500km-es távolságon belül él a világnépesség döntő hányada 200 km-en belül 50%-a
2. Függőleges tagozódás - domborzat, tengerszint feletti magasság: 0 - 200 méter között - 56 % 200 - 500 méter között - 24 % 500 - 1000 méter között - 11.5 % 1000 - felett - 8.5 %
Dél-Amerikában a legmagasabb a népesség átlagos lakó magassága - 644 méter
3. Éghajlati tagozódás - klímatájak szerinti tagozódás: Magas népsűrűségű klímatájak
Terület 17%
világnépesség 53 %
Közepes népsűrűségű klímatájak Terület 45,5% világnépesség 39% Alacsony népsűrűségű klímatájak Terület 37,5 % világnépesség 8% Összegezve: A legsűrűbben lakott területek: a tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) a folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) A legritkábban lakott területek: sarkköri területek sivatagi területek esőerdők
Társadalmi/gazdasági okai: agrártermelés - az intenzív szántóföldi gabona (rizs, búza, kukorica) termesztés térségei. Van ahol már több ezer év óta jelentős népesség koncentrációk vannak (Ázsia). Kapcsolódva a kedvező természeti tényezőkhöz: éghajlat- csapadék, hőösszeg, domborzat, folyóvízhálózat, tengerpart Gangesz, Indus, Keleti- és Nyugati-Gátok, kínai nagy folyam völgyek, európai folyam völgyek, Nílus-völgy, délkelet- afrikai partvidék, brazíliai- argentínai atlanti partvidék, északnyugatatlanti partvidék ipari urbanizációs folyamatok • A klasszikus ipari fejlődés időszakában kialakult népességkoncentrációs területek: • észak-atlanti térség: Nyugat-Európa, Észak – Amerika • más európai variszkuszi zóna: Közép- és KeletEurópa • Második hullámos ipari fejlődés: ÉK-Kína, Korea, Japán • demográfiai robbanás urbanizációja DK-Ázsia, Ny-és Közép-Afrika, Közép-Amerika , Dél-atlanti térség
Nagy népesség-tömörülések 1. 2. 3. 4.
Kelet-Ázsia: Kelet- és Dél-Kína, Korea, Japán Dél-Ázsia: India, Pakisztán, Banglades, Sri Lanka Nyugat-Európa: La Manche övezet Észak-Amerika: Nagy-tavak és az atlanti partvidék között
Ebben a négy népességkoncentrációban él a világnépesség 65%-a Kettőben ma is jelentősen nő a népességszám India és Kína
forrás: U.S. Departmen of Agriculture
A benépesültség foka
Nagyon sűrűn lakott térségek Sűrűn lakott térségek Jelentősen lakott térségek Mérsékelten lakott térségek Ritkán lakott térségek Alig lakott és lakatlan térségek A szárazulatok átlagos népsűrűsége
Fő/km2
A Föld felszínének %-a
200 fő felett
1
100-200 fő
2
50-100 fő
9
10-50 fő
9
1-10 fő
78
1 fő alatt
1
38
100
A legsűrűbben lakott ország: Banglades A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km2) A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km2) A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km2)
Az 5 legnagyobb népsűrűségű ország (5000 km2 feletti területű)
ország 1.
Banglades
2.
terület km2
népesség 2005. 07. 01.
népsűrűség fő/km2
144 000
144 319 628
1 002
Tajvan
35 980
22 894 384
636
3.
Dél Korea
98 480
48 422 644
492
4.
Hollandia
41 526
16 407 491
395
5.
Libanon
10 400
3 826 018
368
The World Factbook 2004-2005 CIA.
A világnépesség számának változása •
egy területi kategórián belül a népességszám változását a következők alakítják
– természetes demográfiai folyamat • születések száma • halálozások száma
– vándorlások – vándorlási egyenleg • bevándorlás • kivándorlás
• –
a demográfiai folyamat népességszám változásának mutatója a
természetes szaporodás rátája ez a születési ráta – adott évben 1000 lakosra jutó élveszületések száma
– és a halálozási
ráta - adott évben 1000 lakosra jutó halálozások száma viszonyításából kapott érték ezrelékben – ha több a születés mint a halálozás, akkor pozitív azaz természetes növekedésről beszélünk – ha kevesebb a születés mint a halálozás, akkor negatív és természetes fogyásról beszélünk
a teljes népességszám változáshoz hozzászámolják a vándorlási egyenleget • ami pozitív, ha többen vándoroltak be, mint ki • ami negatív, ha többen vándoroltak ki, mint be
A világnépesség számának történeti változása becsült népességszám
megkétszereződési időszak
6- ról 10 millióra
3000 év
ie. 7 ezertől – 4500-ig
10-ről – 20 millióra
2500 év
ie. 4500-tól – 2500-ig
20-ról – 40 millióra
2000 év
ie. 2500-tól - 1000-ig
40-ről – 80 millióra
1500 év
ie. 1000-től az isz-ig
80-ról -160 millióra
1000 év
160-ról – 320 millióra
900 év
900 – 1700
320-ról 600 millióra
800 év
1700 - 1850
600-ról – 1200 millióra
150 év
1850 – 1950
1200-ról -2500 millióra
100 év
1950 - 1990
2500-ról – 5300 millióra
40 év
1990 - 2085
5300-ról – 10200 millióra
95 év
korszak ie. 10 ezertől – 7 ezerig
isz. kezdetétől 900-ig
• lassú, egyenletes növekedés • rövidülő megkétszereződési időszakokkal • változás történik 1700-tól – erőteljesen gyorsul a népesség növekedése a korábbi időszakokhoz képest – az előtte lévő időszakot nevezzük tradicionális növekedési időszaknak – 1700-ig • lassú növekedés
– az ekkor megindulót a demográfiai átmenet időszakának • gyors növekedés – 2004-ig
– az utána következőt a modern demográfia folyamatok időszakának 2005-től • először egyszerre növekvő és csökkenő népességű területek – 2080-ig
• majd általános és gyors népességszám csökkenés – 2080-tól
NÉPESSÉGTÖBBLET
A demográfiai átmenet két megvalósulási formája 1. A demográfiai forradalom • • • •
1700-tól 1920-ig Európa – Észak-Amerika – fejlett világ átlagosan 8-9 ezrelékes természetes szaporodás belső gazdasági fejlődés és társadalmi átalakulás következménye – – – – – –
•
ipari forradalom urbanizáció kivándorlás – Amerika, Ausztrália, Afrika nemzetállamok kialakulása nemzetgazdasági szerveződés egészségügyi fejlődés
egyensúlyban van a gazdasági és a népességnövekedés
A DEMOGRÁFIAI FORRADALOM ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK
2. A demográfiai robbanás • •
1950-től külső folyamatok által kikényszeríttet felbomlása a tradicionális gazdálkodásnak – –
– – –
•
nagyon gyors, robbanás szerű növekedés –
• •
az átlagos természetes szaporodási ráta 21 ezrelék » a szélsőséges értékek az 50 ezreléket is elérik » eltérő intenzitás a különböző térségekben
a világnépesség nagyobb hányadát érintik sok és jelentős kihatású válságfolyamatot indított el – – –
•
egyensúly bomlás begyűrűző technológia változások » élelmezés » egészségügy térbeli változtatási kényszer harmadik világbeli urbanizáció globális folyamatok hatásai » erős infrastrukturális és jövedelmi különbségek
élelmezési környezeti vízkészleti
nincs egyensúlyban a népesség és a gazdaság növekedése
A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK
forrás: The World Bank Group
A világnépesség növekedése 1950 és 2050 között
A legnagyobb népességű országok népességnövekedése 1950 és 2050 között
A DEMOGRÁFIAI SZERKEZET 1.
a demográfiai folyamat által alakított szerkezet • •
2.
életkor szerinti megoszlás nemek szerinti megoszlás
a gazdasági – társadalmi folyamatok által alakított szerkezet • •
3.
foglalkoztatottsági megoszlás képzettségi megoszlás
a kulturális folyamatok által alakított szerkezet – – –
nyelvi megoszlás vallási megoszlás etnikai meoszlás
Az alapkorosztályok arányának országonkénti szélső értékei
forrás: The World Bank Group
•
0 és 14 év között - a világátlag – 30,1% –
–
•
magas • Uganda • Csád • Etiópia alacsony • Japán • Spanyolország • Görögország
48% 47% 15% 15% 15%
15 és 64 év között - a világátlag – 63% –
magas • • •
–
Bosznia-Hercegovina Dél-Korea Thaiföld
71% 71% 70%
alacsony • • •
•
51%
Burkina Faso Belize Pakisztán
49% 54% 55%
65 év felett - a világátlag – 6,9% –
magas • • •
–
Svédország Görögország Japán
18% 18% 17%
alacsony • • •
Mauritánia Angola Afganisztán
2% 2% 3%
a világnépesség átlagéletkora 38 év
A nemek szerinti megoszlás mutatószámai • •
maszkulinitási index – 1000 lakosra hány férfi jut nemi részarány – férfiak/nők százalékos aránya – világ 50,2% férfi, 49,8% nő – 1000 férfira jutó nők száma – korosztályonként különbségek mutatkoznak • természetes szaporodás folyamata – újszülötteknél fiú többlet 1000 lányszületésre 1050 fiú születés jut • a születéskor várható élettartam – a születéskori fiú többlet 40 év körül kiegyenlítődik – ez utáni korosztályoknál nőtöbblet – a nők tovább élnek » 60 év felett 100 férfira 120 nő jut
– jelentős különbségek országok között – 900 és 1150 közötti érték – férfitöbbletű országok • India • Kína • Afganisztán
– nőtöbbletű országok • Oroszország • Magyarország • Ausztria
a korfa • függőleges tengelyén – 5 (10) évenkénti korbeosztás, alján a fiatal korosztályokkal, tetején a legidősebbel • bal oldalán a férfiak száma (százaléka) az öt éves korosztályonként • jobb oldalán a nők száma (százaléka) az öt éves korosztályonként • mutatja a népességnövekedés mértékét szoros kapcsolatban van az átmenet szakaszaival
korfa típusok
Afganisztán Németország
A GYORS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI
1. demográfiai – a demográfiai folyamat differenciálódása • • •
gyorsan növekvő népesség lassan növekvő népesség csökkenő népesség
– poláris szerkezeti torzulás a korosztályok arányában • •
fejlett országok idős korú népessége – közepes népességszámon fejlettlen országok fiatal népessége – óriási népességszámon
A GYORS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI
2. környezeti – a föld eltartó képességének romlása – a természeti erőforrások egy főre eső aránya csökken • • •
termőföld víz ásványi energiahordozók, nyersanyagok
– a környezet állapotának gyors romlása 3. gazdasági - társadalmi – növekvő teljesítőképességi különbség a közepes népességű, gazdaságilag fejlett, magas életminőségű lassan növekvő országok és a gyorsan növekvő, fejlettlen, szegény, egyre nagyobb népességű országok között – egyre erősödő migrációs kényszer a fejlett területek felé – erősödő finanszírozási kényszer a gyorsan növekvő népesség fiatal aktív korosztályának foglalkoztatására – energiaigény növekedése
A GYORS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI
4. az urbanizációs folyamat felgyorsulása a népsűrűség növekedése a lakható térségekben AZ URBANIZÁCIÓ FOGALMA: 1. VÁROSODÁS 2. VÁROSIASODÁS
Az urbanizáció folyamata
A MODERNKORI URBANIZÁCIÓ KORAI SZAKASZA A DEMOGRÁFIAI FORRADALOM ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEKEN
korai ipari urbanizáció
kései ipari urbanizáció
A MODERNKORI URBANIZÁCIÓ KÉSEI SZAKASZA A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEKEN
1 2
3 6
4
5
7
8 A FEJLŐDŐ VILÁG VÁROSROBBANÁSI TEREI
5
A VÁROSI ÉS FALUSI NÉPESSÉG ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA 1950 - 2030 n é p e s s é g s z á m m i l l i á r d forrás: The World Bank Group
A városi és vidéki népesség arányának a változása 1950 és 2030 között a legfejletteb országok világ
a legelmaradottabb országok
forrás: The World Bank Group
AZ URBANIZÁCIÓ TÍPUSAI 1.
A FEJLETT VILÁG – A CENTRUM TERÜLETEK URBANIZÁCIÓJA –
NYUGAT-EURÓPA, ÉSZAK-AMERIKA, JAPÁN, DÉLKOREA, HONKONG, TAJVAN • • • • • • • • • •
TÖBBSZAKASZOS TÖRTÉNETI INDÍTTATÁSÚ EGYSÉGES FEJLETTSÉGŰ, NAGY ÉS KISVÁROSI TEREK KONÚRBÁCIÓK – ÖSSZENŐTT VÁROSOK FUNKCIONÁLISAN TAGOLT SZERKEZETEK KÖZTÜK IPARI TEREK LINEÁRISAN FELFŰZVE FEJLET KÖZLEKEDÉSI HÁLÓK AZ URBANIZÁCIÓS TÉRBEN JELENTŐS, DE SZABÁLYOZOTT KÖRNYEZETI TERHELÉS KÖZBEZÁRT RURÁLIS TEREK DOMINÁNS VÁROSI NÉPESSÉG
A fejlett világ urbanizációjána szakaszai 1. 2. 3. 4.
Urbanizáció - városrobbanás Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció
A NAGYVÁROSI TEREK FELÉPÍTÉSE
A NAGYVÁROS NÖVEKEDÉSE 1. KONCENTRÁLÓDÁS
AGGLOMERÁCIÓ
2. VÁROSBŐVÜLÉS
3. SZUBURBANIZÁCIÓ
KONURBÁCIÓ
1. NAGYVÁROS 2. BOLYGÓVÁROS 3. ALVÓVÁROS 4. URBANIZÁCIÓS ÖVEZET 6. A NAGYVÁROSI TÉR HATÁRA
2.
A BELSŐ PERIFÉRIÁK KÖZTES URBANIZÁCIÓJA • • •
hiányos szakaszok lassú fejlődés jelentős fejlettségi különbségek •
3.
Közép- és Kelet-Európa, Oroszország, Argentína
A FEJLETTLEN ÉS NÖVEKVŐ NÉPESSÉGŰ VILÁG URBANIZÁCIÓJA • • •
szakaszok nélküli történeti magokra épülő intenzív városrobbanás erőteljes belső fejlettségi differciálódás – kasztosodás • • • • •
• • • • • •
fejlett modern city köztes városias gyűrű ipari magok óriási külső nyomornegyed gyűrűk jelentős rurális terek között
népesség gyűjtők – jelentős migrációs célok népesség „termelők” a lakosság 70 százaléka vezetékes infrastruktúra nélkül egyoldalú „környezet felemésztés” össznépességük több mint a fejlett urbanizációs tereké kitörő –gyorsan fejlődő „másoló” hightcht városok – Kína, India
A VILÁG 20 LEGNAGYOBB NÉPESSÉGŰ NAGYVÁROSI TERE
TECHNOPOLIS
NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK
forrás: The World Bank Group
NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK A legnagyobb agglomerációk népességnövekedése 1950-2010
NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK
JAPÁN kb. 700 km
USA EURÓPA
NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK EURÓPA
Randstad HOLLANDIA
AZ URBANIZÁCIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS SZENNYEZETT LEVEGŐ
ÉLELMISZER
ÉPÍTŐANYAG FA
KITERMELT KÖRNYEZET
I P A R
VÁROS
I P A R
HULLADÉK
TERMÉSZETI-TÉR ENERGIAHORDOZÓ
VÍZ
MEGSZÜNTETETT KÖRNYEZET VÁROSI-TÉR
SZENNYVÍZ
MEGTERMELT KÖRNYEZET KULTÚR-TÉR
