ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE ÁRSTATISZTIKA INDEXEK ÁR, VOLUMEN ÖSSZEHASONLÍTANDÓ IDŐSZAKOK ÉRTÉK

2011.11.12.

2011.10.05. és 11.02.

ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE

Indexszámítás módszertani alapjai (többnyire ismétlés)

Árindex-típusok

ÁRSTATISZTIKA

Gazdasági és üzleti statisztika Árstatisztika

2

a heterogén sokaságok időbeli és térbeli összehasonlítására.


ÁR, VOLUMEN

Ár: Egy termék, vagy termékcsoport egységára.

Mértékegysége: pl. Ft/db, Ft/kg Jele: p

Volumen: Egy termék vagy termékcsoport mennyisége

Mértékegysége: pl. db, kg Jele: q

3

Érték: Egyes termékek vagy termékcsoportok összértéke.

5

ÖSSZEHASONLÍTANDÓ IDŐSZAKOK

beszámolási, vagy tárgyidőszak – jelölése: 1 bázisidőszak – jelölése: 0



Mértékegysége: Ft Jele: v Kiszámítása: q*p Célja: Összehasonlíthatóvá tenni a különböző mértékegységben mért termékcsoportokat

2011.10.05. és 11.02.

4

2011.10.05. és 11.02.

ÉRTÉK


Az adatok időbeli változásának vizsgálatára leggyakrabban dinamikus viszonyszámokat használunk. Az indexszám a közvetlenül nem összesíthető adatok összetett összehasonlító viszonyszáma

2011.10.05. és 11.02.

2011.10.05. és 11.02.

INDEXEK

6

1

2011.11.12.

ip =

Egyedi árindex:

Egyedi volumenindex:

Egyedi értékindex:

iv =

1

p0 q1 iq = q0

Összefüggés:

v1 q1 p1 = v0 q0 p0

iv = iq × i p

1

0

0

=

∑q p qp ∑ i

1 1

=

1 1

∑ q p ⋅i ∑q p 0

0

0

ÁRINDEX Az árindex a különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások árainak változásából eredő együttes értékváltozást mutatja meg, azaz röviden az árszínvonal alakulását fejezi ki. Jele:

Ip



0

 = n ∑ (i p ) 

Egyedi árindexek mértani átlaga vagy az egységárak mértani átlagának hányadosa 1/ n (Jevons-formula) 1n p  ∏ ( p1 ) I pJ = ∏  1  = 1n  p0  ∏ ( p0 )

I (p1) =

∑q ∑q

1

p1

1

p0

Bázisidőszaki súlyozású árindex (Laspeyres-féle árindex)

I (p0 ) =

11

Tárgyidőszaki súlyozású árindex (Paasche-féle árindex)

∑q ∑q

0

p1

0 p0


∑  p

SÚLYOZOTT ÁRINDEXEK – ALAPKÉPLETEK

2011.10.05. és 11.02.

n


Egyedi árindexek számtani átlaga (Carliformula) 1  p1  1 C

10

2011.10.05. és 11.02.

1 ∑ p1 n I Dp = 1 1 ∑ p0 n0

Értékindex Árindex Volumenindex

9

Árak átlagából képzett index (Dutot-formula)

Ip =

folyóáras aggregátum fiktív aggregátum

v

SÚLYOZATLAN ÁRINDEXEK

0

v


1

aggregálás: értékben való összesítés aggregátum: az összesített értékadat

2011.10.05. és 11.02.

Az egyedi értékindexek alapján is számítható:


I

∑q p ∑q p

8

2011.10.05. és 11.02.

Az értékindex a termékek vagy termékcsoportok meghatározott körére vonatkozó termelés, forgalom, fogyasztás értékének együttes változását fejezi ki. Jele: v

Iv =

7

ÉRTÉKINDEX I.

INDEXEK TÖBB TERMÉKRE


dinamikus viszonyszámokkal EGYEDI INDEXEK p


2011.10.05. és 11.02.

2011.10.05. és 11.02.

EGY TERMÉK JELLEMZŐINEK VÁLTOZÁSA

Fisher-féle árindex

I (pF ) = I (p0 ) ⋅ I (p1)

12

2

2011.11.12.

0

1

0

0

0

1

0

0

1

0

0

p

0

ip

I

∑q p = ∑q p

1 1

1 p

1

0

∑ q p ⋅i = ∑q p 1

0

1

p

∑q p = qp ∑ i 1

1

1

0

1

p

Relatív súlyokkal: p I (p0 ) = ∑ w0 ⋅ 1 , ahol p

w0 =

0

I (p1) =

1

∑w

1

⋅

p0 p1

, ahol w 1 =

v0

∑v

= 0

q0 ⋅ p0 0 ⋅ p0

∑q

v1 q ⋅p = 1 1 ∑ v1 ∑ q 1 ⋅ p 1

Értékben kifejezett súlyokkal: p ∑ w0 × 1 , ahol w0 = q0 p0 Ip =

∑w

13

p1

Bázisidőszaki súlyozású volumenindex (Laspeyres-féle volumenindex)

∑ q1 p 0

∑q

0

p0

∑q ∑q

1

p0

0

p0

=

∑q p q p ∑ i 1

0

1

0

=

∑q p ⋅i ∑q p 0

0

0

q

0

q

I

1 q

∑q = ∑q

1

p1

0

p1

∑q p ⋅i = ∑q p 0

1

0

q

1

=

∑q p q p ∑ i 1 1

1 1

Fisher-féle volumenindex 15

(0 )

p

q

I = I ⋅I v

(0 )

(1)

= Ip ⋅ Iq = Ip ⋅ Iq F

F

I p(1) =

Iv Iq(0)

I

(F ) p

=

Iv I q( F )

Volumenindex az index összefüggés alapján:

Iq(0) =

Iv I(p1)

I q(1) =

Iv I (p0)

I q( F ) =

Iv

GYAKORLATI MÉRÉS KÉRDÉSEI

Értékesítés jellemzése

Termelői, fogyasztói Belföldi, export

Termék (nómenklatúra) – milyen termékeket különböztetek meg Minőségváltozás – mit tekintek azonos terméknek Hol mérem, eladó-vevő És még sok más kérdés, pl. minta


I I = (v1) Iq (0) p


Árindex az indexösszefüggés alapján:

16

2011.10.05. és 11.02.

(1)

2011.10.05. és 11.02.

INDEXÖSSZEFÜGGÉS

I q0 =

q

I q( F ) = I q(0 ) ⋅ I q(1)

Volumenindex az egyedi volumenindexek alapján átlagformában:


1

0

2011.10.05. és 11.02.

1

VOLUMENINDEX TOVÁBBI KÉPLETEI


∑ ∑q

2011.10.05. és 11.02.

Tárgyidőszaki súlyozású volumenindex (Paascheféle volumenindex) q p

I q( 0 ) =

14

p0

I q( 1) =

Iq

0

VOLUMENINDEX II.

A volumenindex a különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások volumenének (mennyiségének) változásából eredő együttes értékváltozást mutatja meg. Jele:


0 p


Árindex az egyedi árindexek alapján ∑ q p = ∑ q p = ∑ q p ⋅i átlagformában: I = ∑q p ∑ q p ∑q p

VOLUMENINDEX I.

2011.10.05. és 11.02.

2011.10.05. és 11.02.

ÁRINDEXEK TOVÁBBI KÉPLETEI

I (pF ) 17

18

3

2011.11.12.

A KSH Szakstatisztikák módszertani dokumentációs rendszerében további információk találhatók.

állandó: az indexsor minden tagjánál azonos időszakból származó súlyokat használunk aggregáláshoz változó: tagonként változik, hogy mely időszak súlyát alkalmazzuk

bázis: az indexsor minden tagját egy állandó bázisként választott időszak megfelelő adatához viszonyítjuk lánc: a viszonyítás alapja az időszakot közvetlenül megelőző időszak adata

20

ELŐZŐ ÉV AZONOS HÓ = 100% TÍPUSÚ INDEXEK

Láncindexek alapján 12

I pn ,n −12 = ∏ I pn ,n −1 n =1

2009.március 2008.április 2008.május 2009.március = * * ......... * 2008.március 2008.március 2008.április 2009. február

Bázisindexek alapján

I Tpt , Bt = I Tpt , B12 × I pB12 ,( B −1)12 ÷ I pBt ,( B −1)12

Láncindexek alapján

amihez először a bázisindexeket kell elkészíteni, pl.:

2009.március 2008. január 2008. február 2009.március = * * .........* 2007.december 2007.december 2008. január 2009. február

Bázisindexek alapján

Indexszámítás módszertani alapjai (többnyire ismétlés)

Árindex-típusok


2009. február 2009.március + ) 2007.december 2007.december 2008. február 2008.március + ) 2007.december 2007.december


1 2009. január ( + 2009.I .negyedév 3 2007.december = 2008.I .negyedév 1 2008. január ( + 3 2007.december

ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE

22

2011.10.05. és 11.02.

2011.10.05. és 11.02.

TÍPUSÚ INDEXEK

ahol B12: a bázisul választott év decemberi adata (B-1)12: a bázisévet megelőző év decemberi adata

2009.március 2009.március 2008.december 2008.március = * ÷ 2008.március 2008.december 2007.december 2007.december

21

ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKA = 100%

Viszonyítási alap szerint:


Előző év december = 100%

Súlyozás alapján:

2011.10.05. és 11.02.

pl. éves átlagos adathoz viszonyítva ez lehet az előző év, de lehet korábbi is


19

2011.10.05. és 11.02.

Előző év azonos hó = 100% Előző év azonos időszaka = 100% Éves bázisú indexek

Indexek több időszakra vonatozó sorozata Típusai:

indikátor/konjunktúramutató, deflálás/volumenszámítás

TOVÁBBI LEHETSÉGES INDEXSOR-TÍPUSOK

Felhasználás

Volumenmérés: homogén termékkörre közvetlenül naturális mutatókkal, vagy folyó áras adatok deflálásával (indexek közti összefüggés)


Fogyasztói árindex Ipari termelői árindex Építőipari termelői árindex Mezőgazdasági ráfordítási és termelői árindexek - agrárolló Külkereskedelmi árindexek - cserearány Szolgáltatási kibocsátási árindex Vásárlóerő-paritás számítás (országok közötti)


INDEXSOROK

2011.10.05. és 11.02.

Értékindex: folyóáras értékadatokból Árindexek mérése:

2011.10.05. és 11.02.

A KSH-BAN

2008.év  2008. január 2008. február 2008.december   ÷ 12 = + + ... + 2007.év  2007. január 2007. február 2007.december    2009 . január − február =  2008 . január − február

2009 . január 2009 . február  2008 .év +  ÷ 2* 2008 .év 2008 .év 2007 .év  2008 . február   2008 . január +  ÷2 2007 .év  2007 .év 

23

24

4

2011.11.12.

Termelői árak, árindexek

Fogyasztói árak, árindexek Lakáspiaci árak Fogyasztói árindex Maginfláció Vásárlóerő-paritás

29

1992 és 2007 között az építőipari árindexet a költségek alapján becsléssel határozták meg, 2008-tól közvetlenül figyelik meg az építőipari termelői árakat. A megfigyelendő építési tételeket koncentrált kiválasztással határozzuk meg, építményfőcsoportok szerint rétegezve két lépcsőben. A kiválasztott építési tételek száma: 217.

KÜLKERESKEDELMI ÁRINDEX II.

Egységértékindex (Unit Value Index, UVI)

Érték- és mennyiségi adatok hányadosa Élelmiszerek, nyersanyagok, energiahordozók

Összetétel szempontjából kellő stabilitás

Forgalom kb. 12%-a

Cserearánymutató A cserearány-mutató azt jelzi, hogy egységnyi importért a beszámolási időszakban hány százalékkal több vagy kevesebb exportárut kellett értékesíteni, mint a bázisidőszakban. (Előbbi esetben a mutató értéke 1-nél kisebb, az utóbbiban pedig 1nél nagyobb.) Az export- és az importárindex hányadosa.

28


27


Az árszintváltozás mérésére 2002-ig a vámstatisztikából származó mennyiségi és értékadatokból képzett egységértékindexeket használtak. 2003-tól az árindexszámítás többségében tranzakciós árak megfigyelésén alapul. A homogén termékcsoportok esetében a megfigyelési időszak tranzakcióit gyakorlatilag teljes körben felölelik a számítások, a heterogén termékcsoportok körében mintavételes adatgyűjtést történik. A minta jelenleg 1200 vállalatból és 5000 reprezentáns termékből áll. Az indexszámítás első lépésében előző évi bázisú havi indexek készülnek a Fisher-formula szerint. Az indexekből bázisindexsort állítanak elő.

Az árindex figyelembe veszi az építési folyamatban felhasznált költségtényezők (anyag, munkaerő) árváltozását, a termelékenység és a kivitelezői profit változását. Nem tartalmazza a tervezési, mérnöki és ügyvédi díjak, a telekár, az áfa és a végső tulajdonost terhelő egyéb költség változását.

2011.10.05. és 11.02.

Az építőipari termelői árindex output árindex, annak az árnak a változását fejezi ki, amelyet az építtető fizet a kivitelezőnek.

2011.10.05. és 11.02.

KÜLKERESKEDELMI ÁRINDEX I.



A mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja. Nem tartalmazzák a mezőgazdasági termelők egymás közti forgalmában termelő felhasználásra értékesített állati termékek (főleg növendék és tenyészállatok) árváltozásait. Az indexek a Laspeyres-formula szerint készülnek. A termékek elemi havi indexeit a tárgy-havi árnak a bázisév átlagárához való viszonyításával kapják, az aggregált index az elemi indexek súlyozott átlaga. A bázis évet 5 évente változtatják. (Jelenleg 2008-tól a bázisév 2005)

ÉPÍTŐIPARI ÁRINDEX

26

2011.10.05. és 11.02.

RÁFORDÍTÁSI ÁRAK

2011.10.05. és 11.02.

MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐI ÉS

25

Az ipari termelői árindex a termelők által előállított termékek, az ezekhez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások termelői árának havonkénti változását mérő mutatószám. Készül export és belföldi relációra. Az ipari termelői árindex a belföldi és külföldi értékesítés árindexének súlyozott átlaga. Az ipari értékesítés árindexeit az ipar egészére és az egyes ágazatokra külön-külön is kiszámítják, ezáltal az egyes ágazatok termelési értékének és termelési volumenének változását is számszerűsíteni lehet. (Laspeyres típusúak) A reprezentatív ármegfigyelés havonta 1400 gazdasági szervezetre és közel 6000 termékre terjed ki.


Ipari termelői árak Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak Építőipari termelői árak Külkereskedelmi árak Szolgáltatási kibocsátási árak


IPARI ÁRINDEXEK

2011.10.05. és 11.02.

2011.10.05. és 11.02.

ÁRSTATISZTIKA TÉMAKÖREI

30

5

2011.11.12.

800 gazdasági szervezetet figyelnek meg:

Teljeskörű megfigyelés a „nagy” gazdasági szervezetek vonatkozásában (az árbevétel vagy a létszám alapján). Reprezentatív megfigyelés a „kis” gazdasági szervezetek vonatkozásában.

Árviszonyszámok (a tárgyi és bázisidőszaki egységár hányadosa) – Elemi árindexek (az árviszonyszámok súlyozott számtani/súlyozatlan mértani átlaga) – Vállalati termék típusú árindexek (súlyozott számtani/súlyozatlan mértani átlag) – „Nagy” vállalatok részindexe (súlyozott számtani átlag), „Kis” vállalatok részindexe (súlyozatlan mértani átlag) – Szakágazati indexek előállítása (súlyozott számtani átlag)

A loglineáris módszerből következően a publikált árindexek minden esetben az adott árak mértani átlagából adódnak. Az adatközlésekben bemutatott átlagárak ugyanakkor mindig számtani átlagok.

2007. I. negyedévhez viszonyított bázisindex, láncindex az előző negyedévhez és az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. Az éves árváltozás indexei: a 2007. évi bázishoz viszonyítva, láncindex.

FOGYASZTÓI ÁRINDEX I. A lakosság (a háztartások) által vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások fogyasztói árainak havonkénti átlagos változását mérő mutatószám. Fontos nemzetgazdasági jelzőszám ( infláció) Fogyasztói kosár (1800, 1100) most 980. Számítása jelenleg 980 reprezentáns (termék és szolgáltatás) megfigyelésén alapul 103 településen, amelyeket 141 árucsoportra összegezve építenek be a fogyasztói árindex számításába.

35

32

34

FOGYASZTÓI ÁRINDEX III. – SÚLYOK 2009. Főcsoportok Élelmiszer Szeszes italok, dohány Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek üzemanyagok Szolgáltatások Összesen

F 23,058 9,247 4,628 8,490 9,118 16,920

Ny 30,352 6,251 2,911 3,756 16,066 17,023

28,539 100,00

23,641 100,00


Az árváltozás összetevői: teljes árváltozás, összetételhatás és a tiszta árindex, új és használt lakásokra. Árindexek:

33


Hogy a megfigyelt árakból kiszámítható árindexek helyesen jelezzék az árváltozások hatását a lakossági kiadásokra, szükség van azok fogyasztásban elfoglalt szerepének, súlyának ismeretére. Ezek a súlyok a termék- és szolgáltatáscsoportoknak a lakosság vásárolt fogyasztásában elfoglalt arányát reprezentálják. Ezek az arányok a nemzeti számlák fogyasztási adatain alapulnak, kiegészítve a háztartás-statisztikai felmérések és egyéb források adataival. A súlyok felülvizsgálata évenként történik, a tárgyévet két évvel megelőző év lakossági fogyasztási adatai alapján. A súlyok tehát a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek megfelelőek és minden hónapban azonosak.

az adott negyedévben és évben településtípusok (Budapest-megyeszékhelyek-városokközségek) és régiók szerint, új és használt lakásokra. Átlagárak épülettípus szerint: családi ház, többlakásos épület és lakótelep.

2011.10.05. és 11.02.

2011.10.05. és 11.02.

FOGYASZTÓI ÁRINDEX II.


a lakások alapterülete, az épület jellege, a település (Budapesten a kerület) és a település különböző földrajzi, közigazgatási és jövedelmi mutatói.

31


Az adatok elemzése loglineáris regressziós modellel történik. A modellben felhasznált legfontosabb adatok:

Egy lakásra és egy m2-re számított átlagár

2011.10.05. és 11.02.

2011.10.05. és 11.02.

LAKÁSPIACI ÁRAK II.

LAKÁSPIACI ÁRAK I.


nem tartalmazza a forgalmi adót (ÁFA) és más, a vásárlónak számlázott visszaigényelhető adókat, valamint a szolgáltató által külön számlázott (pl. szállítási, csomagolási stb.) költségeket, de magában foglalja az árváltozás jellegű felárakat és engedményeket


Üzleti szolgáltatások kibocsátási ára: gazdasági egységeknek, illetve gazdasági egységeket képviselő személyeknek nyújtott (üzleti) szolgáltatások értékesítése keretében kapott összeg

2011.10.05. és 11.02.

2011.10.05. és 11.02.

SZOLGÁLTATÁSI KIBOCSÁTÁSI ÁRAK

36

6

2011.11.12.

Súlyok

FOGYASZTÓI ÁRINDEX III. – SÚLYOK 2011.

FOGYASZTÓI ÁRINDEX III. – SÚLYOK 1992. ÉS 2011.

37

38

FOGYASZTÓIÁR-INDEXBŐL SZÁRMAZTATOTT ÁRINDEXEK

HARMONIZÁLT FOGYASZTÓIÁR-INDEX (HICP)

Harmonizált fogyasztóiár-index Maginfláció Változatlan adótartalmú árindex

39

Célja: az Európai Unió tagországaiban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása A maastrichti csúcstalálkozón megfogalmazott követelmények az un. konvergencia kritériumok mutatóinak (árstabilitás, valuta árfolyama, államháztartás hiánya, államadósság, hosszú lejáratú államkötvények hozama) folyamatos ellenőrzését és a tagországok adatainak összehasonlíthatóságát követeli meg. A tagország inflációs rátája nem haladhatja meg a 3 legalacsonyabb mutatóval bíró tagország inflációs rátájának átlagát 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben

TAGÁLLAMOKBAN

MAGINFLÁCIÓ

(éves átlagos árváltozás)

1,5 2,5 -0,8 5,0 1,6

Magyarország Lettország Csehország Lengyelország Románia

4,3 0,7 1,6 2,7 6,8

Eurózóna

2,0

EU27

2,4

41

Nem feldolgozott élelmiszerek Háztartási energia Járműüzemanyagok TB által támogatott gyógyszerek Hatósági áras szolgáltatások


Németország Spanyolország Írország Görögország Szlovákia

Az alap-, vagy maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztói árindex különböző egyszeri (átmeneti vagy nem piaci eredetű) hatásoktól való megtisztításával (pl. időjárás, világpiaci ármozgás, stb) feltárja az infláció ún. kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. Számítása a fogyasztói árindexből történik, a 2009. januári változtatásoknak megfelelően kihagyva a következő tételeket:

2011.10.05. és 11.02.

2011. MÁRCIUS HICP-K EGYES

40

42

7

2011.11.12.

VÁSÁRLÓERŐ PARITÁS

2004. január

0% 12%

2006. január

25%

2006. szept.

15%

2009. július

20% 20%

2009. január

18%

5% (gyógyszer, tankönyv) 15% (élelmiszerek jelentős része, gáz, távfűtés, közlekedés) 20% (ruházkodási, tartós fogy. cikkek, egyes szolgáltatások) 20% (élelmiszerek, szolgáltatások) 25% (termékek és szolgáltatások jelentős része) 18% (‘alapvető élelmiszer’, távfűtés) 5% (távfűtés)

43

Nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott területi árindex. Megmutatja, hogy egy adott ország egységnyi valutája egy másik ország hány egységnyi valutájával azonos vásárlóerejű, a termékek és szolgáltatások adott körében. Vásárlóerő-paritás alapján kerül sor a bruttó hazai termék (GDP) és összetevői volumenének nemzetközi összehasonlítására. A vásárlóerő-paritás alkalmazásával az egyes országok nemzeti valutában kifejezett értékadataiból azonos pénznemben kifejezett volumenadatokat számíthatunk, mivel az egyes országok eltérő árszínvonalának hatását a vásárlóerő-paritás kiküszöböli. Pl. 1 hamburger Bécsben 3,20EUR, Budapesten 380Ft

Vásárlóerő-paritás: 118,75 Ft/EUR Devizaárfolyam: 300 Ft/EUR


A termékeket és szolgáltatásokat terhelő fontosabb indirekt adók (áfa, jövedéki adó, fogyasztási adó, regisztrációs adó) változásának hatását szűri ki a fogyasztóiár-indexből.

2011.10.05. és 11.02.

VÁLTOZATLAN ADÓTARTALMÚ ÁRINDEX (VAI)

44

8

ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE ÁRSTATISZTIKA INDEXEK ÁR, VOLUMEN ÖSSZEHASONLÍTANDÓ IDŐSZAKOK ÉRTÉK

Recommend Documents