eg ed .hu
FELVILÁGOSÍTÁSUL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÜL
EMLÉKIRATÁNAK 4
KU KII-
K« ¥ IÍBT R K
k-s z
IIMItOtt*
HELYBELI
VONATKOZÓ KÖZLEMÉNYEIRE.
r.s
KREMINGER ANTAL
ek o
ny
vta
csöppöfői prépost « szegecli plébános által.
Q,
IS
&
S>
nyomatott B á b a Ivxire gyorssajtóján,
ísee.
ny
ek o r.s
vta k-s z
eg ed .hu
eg ed .hu
Felvilágosításul és kiegészítésül a szegedi iparosuk
EMLÉKIRATÁNAK a helybeli
k-s z
iparossegéd-egyletre vonatkozó
r.s
közleményeire. KREMINGER ANTAL
ek o
ny
vta
c s ö p p ő f ö i prépost s szegedi p l é b á n o s által.
8ESGS9SH,
nyomatott B á b a I m r e gyorssajtóján. H M .
ny
ek o r.s
vta k-s z
eg ed .hu
eg ed .hu
k-s z
Szolgálati körömön kivttl a nyilvános tért ritkán kerestem, s ekkor is felvilágosítás vagy hozzam tartozó érdekvédés volt az egyedüli ok, mely arra vitt. Ily helyzetben kellett most is a szegedi iparosok emlékiratára figyelmet fordítanom, hogy az abban 14—20-ik lapokon a szegcdi egyház és legéngegyletre vonatkozólag hozzászólással szolgálva az ott előadot takat a száraz valóra lemérsékeljem. Legyen egyedfii az, a mi történt, igazolásom: azért kiegészítem mind azt, a mi eddig a szegedi legényegyletről kezdete óta a szegedi hírlapokban vagy értesítésekben a nyilvános téren elmondya volt,
ek o
ny
vta
r.s
P o z s g a i M i h á l y ur velem 1860-ik évben több izben ta lálkozván, említé : mikép igen szeretné, I n Pest és a többi magyar vá rosok példájára Szegeden is legényegylet létesíttetnék. Szerettem és megragadtam nemes lelkére mutató s korszerű indítványát, annál in kább, minthogy piispökmegyei uton bírtam már a budapesti kath. mesterlegények társulatának 1856-ik évben kibocsátott alapszabályait I.*) s tudtam, hogy szeret Szeged, mint népességre Pest után első város, Pesttel minden jóban és üdvösben egyetérteni. liizalmas levélben meg kértem 1800, év október 1-én nt. Szabóky Adolf kegyesrendi áldozár urat, s a budapesti legényegylet elnökét: szíveskednék nekünk szegedieknek irányt s utasítást adni az alakítandó legényegylet ügyében. Ü I I . a. válasszal tisztelt meg, melyben főbb né zeteit előadva i r j a : hogy a mélt. megyés püspök jogkörébe tartozik a legényekkel szabadon megvitatandó alapszabályokat megerősíteni; mert a legényegylet í ' s j l i á z i i i i í ^ / i i n - n y . 1860-ik év nov. 20. után gyülekeztünk, az ügyet az adott uta sítás értelmében vitattuk, terjesztettük; szóval, felkérő és pénzgyűjtő ivekkel a közönségnek figyelmét reá felhívtuk, i z alapszabályokat a buda pesti minta után megalapítottuk; de a 20-ik §-ban világosan kitettük: -Egyleti taggá lehet minden szegedi nőtelen iparos segéd, k i feddhetlen életet visel, vagy legalább viselni eltökélett szándéka van," és ebben a budapesti szabálytól 20. §, mely csak kath. nőtelen mesterlegényre szól, szándékosan eltértünk, helyzetünket tekintve és tudva, hogy itt Szegeden helv. avagy ágost.-evang, vagy más í állású legényegylet ama vallások aránylag igen csekély száma miatt nem létesülhet. Akartunk tehát és iparkodtunk mindenkit, bármi vallású lenne, előszeretettel kö rünkbe fogadni, tiszteletben tartva és legtávolabbról sem érintve Isten A romai számok n „Függelék"-bcii kozlöt* okmányokat jelzik.
_
4
—
eg ed .hu
után szülőitől öröklött hitállapotát. Ezen eszme közöttünk közhelyeslést nyert s ezen szellemben lettek a megvitatott s megállapított alapsza bályok közkívánatra általam a megyés püspök ö méltóságához 1861-ik évi január 10-én 111. a. fölterjesztve; ezzel együttesen az egylet szellemi és anyagi támogatására felkérettek: „A csanádi székesegyházi főtiszt, káptalan, a ts. Szeged városi tanács, a t. c. caszinói, takarékpénztári egyletek, a szegedi kisdedovó nőegylet elöljárósága, a szegedi kereskedelmi és gazdasági egyesületek." IV, A megyés püspök ö méltósága válasza 1861, jan. 12-én 89-ik sz. a. megérkezett, V. melyben örvendező előbeszéd után ez áll: „az,/ a, visszarekesztett alapszabályokat egész terjedelmekben helyben hagyom, s erre vonatkozó nyilatkozatomat be is iktatom — a 46. c. értelmében pedig egy alap megvetéséhez, a mennyiben szorult helyzetem engedi, a,// a. idezárt 25 ujpénzforintnyi összeggel járulok." A püspökileg helybenhagyott alapszabályok az egylet által ki lőnek nyomatva YI. a.; az elül járóság: nt, Nagy Alajos elnök és katecheta mellett Bárány Ágoston képezdei, Bója Gergely reál tanárok, Posgay Mihály, Bakai Nándor, Kempelen Győző stb. személyeiben megválasztva; a megnyitási ünnepély VII, alatt január 27-ére határozva, ez a nemes városi tanácsnak, céhegyleteknek, iparossegédeknek VIII. IX. alatt kihir detve. A megnyitási ünnepély a kitűzött napon megelőző gyűlés után — melyben már ez ügy ellen, mivel a római kath. egyház köréhez tarto zónak ismertetek, némi neheztelés mutatkozott,— „VeniSancte" „és szent mise" tartatott, melyre azonban a jelen voltak egy része meg nem jelent. Ezen neheztelésnek kifejezés adatott a „Szeg. Hir." 9-ik számá ban X. a. hol Bakai és Kempelen urak, amaz „az illetni nem szabad dicskörzött szentélyek körül leoldott saruval járva a kor kívánalmai szerént világi intézményt," imez a kath. cim, a védszent, a gyónásra kötelezett ség tapintatos Kihagyását és egy világi elnököt is, és az alapszabályoknak az egylet valódi céljához alkalmazott átdolgozását ajánlották, s ezekre a városházán tartandó nagy gyűlést kívántak, melyben ugy a yárosi tisz tikar, mint a papság képviselve lenne. Az eldobott szikra nem hamvadt el, mert noha a városházánál eféle közgyűlés nem létesült; de a szabályok 37-ik §. szerént az elnök által bizottmányi gyűlés lévén egybehiva , ezen a k a t h o l i k u s cim és az ezzel járó kötelezettségek kihagyása és az alapszabályok át változtatása lön indítványozva; s noha győzött azon nézet, hogy az ily lényeges átváltoztatás az alapszabályok 32. §. szerént legalább is a közel évnegyedi áprilisi nagy gyűlésre e 1 h a 1 a s z t a n d ó ; mégis a nyol cad napra, február 10-ére kitűzött lakfogadási bizottmányi gyűlés, nagy gyűléssé alakulván át, az alapszabályok átváltoztatásával Kempelen Győző, Bakai Nándor, Bója Gergely, Kovács István, Pozsgai Mihály, Terescsényi György bízattak meg. Ezen bizottmányi gyűlésen én mármint fővédnök jelen nem yoltam. Innen nyolcad napra, febr, 17-én a közgyűléssel az elnök által tisztelettel tudattam, hogy ily körülmények közt vissza kell a megyés püspökkel együtt lépnem oly világi egylet vezetésétől, melyben a cim, melyhez szolgálatom van kötve, és az üdveszközöknek, melyeknek fentartásaért adatott a szolgálat, még csak említése is eltöröltetik. Visszalépésemet pressio nélkül, önelhatározás és belátás folytán 1
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
1
—
5
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
eg ed .hu
követték az elnök, a jegyző és egyik másik tanító úr is, ki tantárgyat viillalt és már tettleg működött is. Az uj alapszabályok tervezete, a „Sz. H." 14-ik számában 1861. febr. 17-én jelent meg, Ebből az egyleti védszent, az egyházi föpártfogó, a 3.4. 40. 41. 42.43. és 44-ik § a belvárosi plébánost, papi elnököt, hittan és egyházi ének oktatást, egyházi ünnepélyt, gyónást tartalmazók kihagyattak és helyökbe az itt kiirt két cikk lön fölvéve „ 11 §, a városban lakó lelkészek ugy mint az egyházi és világi tanárok és tanítók, kik a közgyűlés által e célra megkerestetvén, az oktatásra vállalkoznak, dij nélkül működnek;" továbbá „48 §. Szeged minden vallásfelekezetű lelké szei az egylet pártfogására felszóllítatván. megkerestetnek, hogy a hit oktatást illetőleg az egylet szabályai értelmében (az oktatás rendjét a közgyűlés határozza és alapítja meg § 45.) tetszésük szerint rendelkez zenek. „Ideiglenesen elnökül Bója Gergely, titkárul Bakai Nándor urak választattak meg, s egy hétre rá, vagyis febr. 24-én nt. Csaplár Benedek kegyesrendi áldozár és tanár úr elnöknek tiszteletteljesen hivatyán meg, az egylet magát az uj szabályok szerént felsöbbi megerősítés reményé ben tettlegesen szervezte. XI. Csaplár Benedek ur mint elnök és hitoktató első évi értesítvényében panaszolja ugyan a sokoldalú kedvezőtlen viszonyokat, a nem csekély akadályokat, az elfogult balitéletet, a jószándok félreismerését, a szenvedélyeket hevítő körülmények mostoha befolyását; de nem tartja célszerűnek e kedvezőtlen sőt sokban egyenesen ártalmas viszonyoknak részletözését. Azonban férfias nyíltsággal kimondja „hazafiság, nemzeti érzelem, országultság (civilisatio), közműveltség, tudomány- és művészetkedvelés és akárhány más untig pöngetett eszme, melylyel oly negédesen kacérkodik a sokaság — csak idétlen hivalkodás cégei mindaddig, mig mindennek igazi alapját, a valláserkölcsi nemesülést nélkülözhetönek tartjuk," Teljesen igaza van. Ite épen ebből bajos lett volna az egyház részéről űzött üldözést kimagyarázni: hisz a megyés püspök úr az el nökség változását nem is tudta ; mert az elnök úr kizárólag polgári egylet élére állván, nem tarthatta magát kötelezettnek ezt püspök ö méltóságának bejelenteni; én pedig az intézet ebbeli helyzetébe — ré szére a tanári kar ezáltal megnyerve léyén — és a körültekintés, kimélet s szeretet kívánalmait szem előtt tartva — teljesen bele nyugodtam. Semmi szó, semmi panasz, semmi roszalás yagy üldözés tudtomra az egyház köréből valóban fel nem merült. 1862-ik év február havában t. Ligeti Dániel nr vette át az el nökséget ; ez idő óta ö áll az egylet élén. 1864- ik év folytán a fennidézett 48-ik §. értelmében két kikül dött tagtárs ur által hitoktató rendelésére hivattam fel tiszteletteljesen. Szívből üdvözlöttem a legjobb szándékot, és más papot vasár- és ünnep napi órákra nem nyerhetvén, és e püspöki jog egyébként körömet ha ladván, magam ígérkeztem hitoktatóul, ha lesznek, kik a hitismeretekben elömenni kívánkoznának. Meg is kezdettem ezt néhánynyal; de majd más foglalkozásiul, majd hivatalbóli távozásim ebben meggátoltak. 1865- ik év telén Pozsgai Mihály úr az egyletet atöbbi fenállóhoz mérlegelve, de leginkább szivén hordva azt, hogy az egylet az országban egymagában áll, s az egyleti ifjak Pesten s más városok egyleteibe be nem vétetnek; ezek java tekintetéből kivánta, hogy az iparos urak
—
6
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
eg ed .hu
többjeivel tanácskozván, keresnénk módot, mely a mi egyletünket is a többiekhez közelebb hozná és azokkal kiegyeztetné. Nálam ezen cél elérhetésére számos iparos urakkal értekezlet tartatott, melynek eredményét részben a XII alatt közlöm. Az egyleti közgyűléshez intézett s az indítványozó úrral tudatott kérelmemet a t, elnök úrhoz adott levél XIII alatt késéretében véltem tisztelet- és illem ből átszármaztatandónak. Csalódtam, Levelem az egyleti közgyűlés elébe nem került és említett inditvánzozó úr is elhallgatta, A t. elnök ur március 6-án személyesen a dékán kíséretében nekem azt vissza kéz besítette, azon megjegyzéssel, hogy ö mint elnök az egylet buktatására közre nem működhetik. El nem mulasztottam említett t. elnök urnák azonnal kijelenteni: hogy ezen eljárás legszerényebben mondva nem lo vagias ; a hivataloskodásnál pedig ép oly szokatlan s rendellenes, mint reám váratlan és lealázó. Csak is az egyleti közgyűlésnek, hová irato mat intéztem, lehetett volna nézetem szerént feladata azt, hamar ugy tetszett volna, felolvasás nélkül is elvetni, mi ugyan aligha megférne korunk civilisatiójával. Még egy tollharc merült föl. teljes című Bója (lergely tanár és tisztelendő Balaton János akkori szegedi kápláuy, most Temesvárott pap növeldéi aligazgató urak közt, mely végeldöntés előtt velem a méltósá gos megyés püspök ur által közöltetett. Az említett reáltanár úr a Sze gedi Híradóba iktatott egy kis cikket néhány talán félreérthető szóval, melyre mint tudva van, a káplány ur röpiratban elég terjedelmesen s igen tüzesen válaszolt, Sértve érezvén magát a tanár ur, e röpirat ellen püspök ö méltóságához, mint fő lelkipásztor- s igazságos egyházi bíróhoz hódolatteljesen járult; cikke félre érthetett kitételeinek, általa gondolt s akkor mikor irta, lelke előtt állott kimagyarázatot adva; és mint a ker. kath. Anyaszentegyház rendületlen hű fia s ez isteni vallás tanai nak buzgó követője, hitéletét, az ifjúság lelkét, szivét szeplőtelen val láserkölcsiség szeretetére gyakorlatilag is képező tanári és írói műkö dését, s ez uton felsőbb helyt is elismert eddigi érdemeit okmányokkal feltüntetve. Püspök ő méltósága által ezen igen szerény folyamodás a bepa naszolt féllel, mint hivatalos úton, melyre a tanár ur lépett, szokás, sót kell, eredetiben közöltetvén, a bepanaszlott visznyilatkozata után, ez ügy feletti nézet s vélemény adásra hivattam fel, mint olyan, ki előtt e harc ismeretlen nem lehete. Időközben a 102 aláirásos védelem jelent meg a „Sz. Iliradó"ban a tanár ur részére; de ennek az ügyre mint hírlapi közleménynek befolyása nem lehetett. Ellenben a tanár ur hírlapi végnyilatkozata után lelkem legjobb belátása szerint adám a bekívánt véleményezést s eredménye az lett, hogy e tollharc békésen bevégeztetett, s már-már feledve lett, Megjelenik az .iparosok emlékirata", mely e hírlapi tollharcot is az egyháztól eredő üldözés bemutatására látszik feltüntetni akarni, ily kité téllel: 18 lap „az egyház nem hogy meg nem szűnt ezen egyesületet támogató tanárokat üldözni, sértegetni, de némely ellen oly szigorúan lépett fel, hogy a város polgárságának" egyetemes védelmére kellett a tanárnak szorulnia", holott az egyházfő épen csak a röpiratban szo rongatott tanár által megkérve legottan csillapított, gyógyított. Az 1865-ik közgyűlés alkalmával nt. Dobó Miklós Szeged szent-
—
7
-
eg ed .hu
róknsi plébános ur lön az egylet alelnökéül megválasztva, ki tudtomra • hitoktatást is igen szivesen elvállalta, Nem áll tehát a 18-ik lapon ezen kitétel: vallástanárt kértünk, de ez megtagadtatott.
k-s z
Az előadottak és bebizonyítottakból a figyelmes olvasó előtt tisztán kell állania, .iogy 1) A szegedi legényegylet mint egyházi intézmény püspökileg van csak helyben hagyva; és a jelenlegi szerkezetére és alapszabályaira, tudtomra eddig a nagyméltósága magyar királyi helytartótanácstól hely benhagyást nem nyert. Az első évi értesítvényben közrehozott, a nagy méltóságú magyar királyi helytartótanácsnak 1860. év december 14-ikén 39,218. sz. alatt kelt és az akkori városi polgármestertől 1860-ik dec. 18-ikán hivatalos levél utján közlött leirat csakis az alakulhatást en gedélyezhette s a még fel sem mutatott alapszabályokat meg sem erősít hette ; máskép a püspökit 1861-ik januárhó 12-ikröl 89-ik szám alatt nem csak megelőzte, de szükségtelenné is tette volna. Külön le nyomatban, a Híradóban közlőiteken kivül nyomatott alapszabályokat a mai egyletnél, mikcp az a hitről szóló cikkeket nélkülözi, én legalább nem láttam, Pedig az emlékirat 34-ik lapon levő betűje szerént az alapszabályok egyszerű felterjesztése még is csak szükségeltetett volna.
ek o
ny
vta
r.s
2) Az egylet 1861-ik év január 27-én szervezvén magát, ma csak hatodik évére j á r ; s így az elöharcosok nem hét évig, (emlékirat 17. 18-ik lap^, hanem csakis hatodik évre dobáltathattak sárral; csak is a hatodik évre áll „az iparosok büszkesége a maga nemében egyetlen intézet" és ennek „igen tanulságos története" is csak rövidke hatodik évre folyik, 3. ) A megyés püspök ö méltósága megküldötte a 25 frtot azon kegyes irattal, melyben az alapszabályok helybenhagyását 1861, év jan, 12-én oda Uítatta s mely az egyleti irattárban letéve kell, hogy létezzék. A társulat cimét csak február 17-én váltáztotta meg, Meg van cáfolva tehát ezen kitétel „a mint az intézet keletkezőben volt, a megyés püs pök 20 frtot ajánlott r á , de a mint megtudta, hogy nem lesz vallási, hanem csak gyakorlatlag hasznos, és csak erkölcsi intézet, megvonta ö méltósága az ajánlatot." 4. ) Csak gondolta a szerző úr és neki látszott ugy, de bebizo nyítani nem tudná ezen állításait, „ugy látszott, hogy feladatul tűzte (a megyés püspök) \n kth, klérus helybeli tagjai elé: az egyletnek min den ároni üldözését „ — * a reális tudományok tanárai, kik már az egy letnek megnyerettek, mint az egyháznak alárendeltjei rendre eltiltattak az egyesület támogatásától „—•' néhányszor tön az egyház erős kísér leteket az egyesületnek vallási egyletté tételére „ — " tudjuk mily vádat mondunk, midőn kijelentjük stb." (emlékiratl|6-ik 18-ik lap.) Ezen vádak nem egyszerű bejelentést, hanem bebizonyítást várnak, Asserenti incunbit probatio. A vádló tartozik a vádat bebizonyítani. Hol vannak a fermánok vagy az érdeklettektöli elismerések? Tessék bátran előmutatni; mert másként körültekintő honpolgár nem fogja e vádakat hihetni. És mindezek csakugyan keserűséggel teljes lélekkel, (emlékirat 9-ik lap) s nem tiszta nézpontból Írattak, és a böcsflletes szegedi ke reskedő és iparos osztály érzése és gondolkozásául mutatattak be s
_
8
—
eg ed .hu
bocsájtattak közre !—Az iparos szerző úr. k i az emlékiratban a 17. lapon a szegedi iparos segédek egyesületének életéből jegyzeteket, tett a t. c. elnök úr és bizottmányi tagok irányában ugyhiszem, reform ntáni túlhevében bajos csinyt követett el, mert olyan alaptalan állításaiért tette őket felelősekké, melyek máskép is tudhatásuk és megvitatásuk, sőt a tanácskozmány alá vett ügy körén kivül esvén —becses figyelmeket bi zonyosan kikerülve— csak ngy melleslegesen összefüggés nélkül csem pésztettek az emlékirat lapjaira, Igen sajnálom, hogy ezen reám elég nehéz és kényes ügyben kénytelen valék felszólalni, Az ügy fel van világosítva, a felettei itélet a t> c. közönségé.
F Ü G G E L É K ,
k-s z
i.
A pestbudai kath. mesterlegények
társulatának
ALAPSZABÁLYAI. Jelszó:
„Vállát és erénye „Munkásság „Vidámság és tréfa." 1,
ét siorgalom"
„Egyesség
és szerrlet,*'
ek o
ny
vta
r.s
A t á r s u l a t c é l j a . A pestbudai kath. mesterlegények további kiképzése, az erőteljes vallási és polgári érzületnek és életnek fölger jesztése és ápolása által; hogy igy egy derék és tisztes mesteri testü let képeztessék. l i c é l h o z v e z e t ő e s z k ö z ö k . Nyilvános előadások, val lási s egyéb szükséges vagy hasznos ismeretekbeni oktatás, ének, alkal matos iratoknak olvasása, kölcsönös beszélgetés és társalgás, épületes példaadás a kötelességeknek kath, keresztényhez illő teljesítése által, A t á r s u l a t s z e r v e z e t e . 1. §. A társulat összes elnljáróságból és tagokból áll. A ) E l ü l j á r ó s á g . 2. §. Az összes elöljáróságnak két osztálya vagyon, u, m, a) az igazgatóság; b) a védnökség. 3, §. Az igazgatóság, melyhez a társulatnak közvetlen vezetése tartozik, áll: a) elnökből, b) alelnökből, kiknek kath. papoknak kell lenniök, c) fő tanítókból, t) titkárból, e) pénztárnokból, f) egy dékán ból s g) több rendezőből. 4. §. A védnökség, mely a társulatnak küljavát képviseli és annak anyagi állását erejéhez képest biztosítja, a) a fővárosnak alkal mas s a társulat érdekét előmozdító polgáraiból áll, és b) oly jótevőkből, kik egy meghatározott évi adomány által a társulat költségeit nagylel kűen fedezni segítik. A z e l n ö k . 5. §. Az elnök az összes elüljáróságtól választatik illetőleg a jótékony egyletnek vezetésére felkéretik. 6. §, 0 a társulat atyja, és mint ilyennek helye van az elöl járóságban és a társulati tagok közt, Az ö tiszte tehát, atyai éber szor-
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
eg ed .hu
galommal ügyelni az alapszabályoknak a társulat szelleme szerinti ke zelésére. Az összes elttljáróság üléseiben elnököl és megoszlott vélemé nyek esetében eldöntő szava van, Az ö tudta és beegyezése nélkül semmit sem szabad a társalat érdekében megrendelni vagy végrehajtani. 0 alelnököt nevez; ez az igazgatóság tagjaival az oktatás elosztását elrendezi, ugyanazokkal birálja a kiadandó és megszerzendő iratokat, hírlapokat és könyveket, velők határozza a társulatban folyamatban lévő megrendeléseket, a mennyiben azok halasztást szenvednek. Sürgős esetben pedig maga határoz legjobb belátása szerint, ugy mindazonáltal, hogy tett rendeleteiről utólagosan az összes elüljáróságot tudósítsa. 7. §. Tisztét határozatlan ideig viseli. Ha hivatláröl le akar mondani, tartozik szándokát az elöljáróságnál legalább 6 hónappal előbb nyilvánítani. \i i g a z g a t ó s á g - t a g j a i r ó l . 8. §. A dijnélküli tanítók az elnöktől, az igazgatóságnak kihallgatása után, a társulatnak mint olyanok bemutattatnak. Tanhivatalaikban határozatlan ideig működnek, azonban kiléptöket legalább négy héttel előbb az elnöknek bejelentsék. 9. §. A titkár az igazgatóságtól választatik. tisztében határo zatlan ideig maradandó, ö viszi az igazgatóság üléseinek naplóját, és a társulat levelezését az elnökkel együtt vezeti. 10. §. A pénztárnok az igazgatóságtól választatik. és az igaz gatóság előtt leteendő évi számadás mellett a társulat vagyonát kezeli. 11. §. A dékán a tagok közöl a mesterlegények által egyszerű szótöbbséggel választatik, hivatalát bizonytalan ideig megtartandó. A megtörtént választást az elnök megerősíti. A dékán szedi be a havi járandóságokat a pénztár részére, mely többi közt a társulati ünnepélyek költségeit is fedezi. Az összeszedett adományokat havonkint a pénztárba leteszi, a mely az elnöknek kezeiben létezik. Félévenkint számol a társu latnak a bevételről és kiadásáról, 12. §. A rendezők félévenkint a mesterlegények által egyszerű szótöbbséggel választatnak, és az elnök által megerösítetnek. A kilépők ismét választhatók. A rendezők száma a jelen szükséghez képest 12-re van határozva, Ezeknek kötelességök az alapszabályoknak az egyes ta gok általi teljesítésére ügyelni, és a társulati teremekben az illető csendet és rendet föntartani. Mint a társulat képviselői, milyen a dékán is, a tagoknak kivánatait az elnöknek bejelentik. Ha valamely rendező hiva talideje közben kényteleníttetik kilépni, vagy ha kötelességét elhanya golja, az elnök azon félévnek hátralevő idejére pótlórendezöt nevez. 13. §, Az igazgatóságnak minden tagjai az igazgatósági ülések ben üléssel es szavazattal birnak. A v é d n ö k s é g r ő l . 14. S- A védnökség tagjai az igazgatóság által az összes elüljáróságnak kijelöltetnek, és az utóbbinak küldöttsége által a részvétre megkéretnek. 15. §, A védnökségi tagok hivatvák a társulat külállását eré lyesen képviselni és annak fönntartását biztosítani. Joguk van üléssel és szavazattal az összes elüljáróságnak gyűléseiben részt venni, minden rendelkezésekről tudomást nyerni, a társulatot bármikor látogatni, szó val : mindenbon részt venni, a mi a társulatban történik vagy az által létre hozatik. Ilyen alkalommal mindig díszhelyekkel tiszteltetnek meg. . t z ö s s z e s e l i i l j á r ó s á g r ó l . 16. jj. Az összes elüljáróság. mely a mesterlegények kizárásával az igazgatóságból s védnökségből áll kizárólag határozhat a társulat javáról és annak netaláni feloszlásáról. 2
— 10
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
eg ed .hu
17. §. A föloszlásnak esetében az eldöntő végzésre legalább 12 elüljárósági tag jelenléte kívántatik meg, és ezen végzés a cs. kir. pestbndai helytartósági osztálynak fölterjesztendő. 18. §. Az alapszabályoknak változtatására a cs. kir, helytartó sági osztálynak helybenhagyása szükséges. 19. §. A társulat föloszlásá esetében a társulatnak netaláni öszszes birtoka a pesti irgalmas nőknek javára essék. B ) A t á r s u l a t t a g j a i . 20. 8. Társulati tag lehet minden pestbudai kath. nőtelen mesterlegény, k i legalább is 18 éves, s feddhetlen életet visel, vagy legalább viselni eltőkéllett szándoka van. 21. §. A fölvétetni kivánó az elnöknél jelenti magát, A jelent kező — 20 pkrnyi díjnak a pénztárbe tett lefizetése után — a jelöltek táblájára föliratik s a jelentkezési jegy kezébe adatik. Ha 4 hét alatt fölvétetése ellen alapos közbeszólás nem történik, a jelentkezőnek joga van a tényleges fölvétetésre. Ha pedig ellene alapos kifogás volna — mi az elnöknek lenne följelentendő — akkor neve a jelöltek táblájáról letöröltetik, az illető visszakapja a lefizetett belépti dijt s a társulatbai beállás neki egyelőre megtiltatik. 22. A jelentkezőnek azon naptól fogva, melyen neve a je löltek táblájára íratott, joga van a jelentkezési jegy felmutatása mellett a társulat minden összejövetelén megjelenni, ngy szinte minden oktatás ban, melyhez kedve s képessége van. részt venni. Azonban a tényleges fölvétetés előtt a társulati választásokban nem bir szavazati joggal. 23. §. Minden hónap első vasárnapjának estéjén az einök tény legesen fölveszi azon jelölteket a társulatba, kik a lefolyt hónapban je lentkeztek s a fölvétetésre magoknak jogot szereztek. Nevök. hazájok, mesterségük, koruk s lakhelyük a társulati tagok lajstromába beiratik. s ök társulati jegyet kapnak, A társulati jegy, hitelesség végett, a ta gok lajstromának folyó számával, az elnök aláírásával, s a társulati pecséttel fog elláttatni. Az elutazó tagok jegyeire elbocsátási bélyeg fog üttetni. Minden társulati tag köteles a társulati jegyet magával hordoz ni, hogy mindig képes legyen fölmutatni, hogy társulati tag. A lakhely megváltoztatása az elnöknek szinte följelentendő. 24. §. A fölvétetés napjától kezdve köteles minden tag hóna ponként 8 pkrajcárt a társulat a pénztárába letenni. Ki ezen öszveggel 2 hónapig adós marad, a társulati tagok lajstromából kitöröltetik. 25. §. minden nyilvános, a jó hírnevet beszennyező büntet, mint ilyen, elegendő arra, hogy az elkövetőt kizárja a társulatból. 26. §. A társulati tagok, mennyire tölök telik, kötelesek egymást a rosztól óvni, de egyszersmind tudomásukra jutott roszat az elnöknek is följelenteni, hogy elejét venni, vagy legalább azt a társulatra nézve ártatlanná tenni lehessen. Megjegyzés, Azt említni is fölösleges, miszerint a tagoknak egy más erkölcsiségére leendő felvigyázása, bármennyire jogos is, mégis min dég testvérileg kimélö legyen, 27. §. Ki a társulati szabályok ellen vét, először is a rendezők által jószerivel megintetik; k i erre nem ad. az elnöknek följelentetik; k i az elnök rendreigazítására sem hajol, a társulatból legott elbocsájtatik. 28. §. A kizártnak ismét fölvétele a 20-ik és következő §§. tel jesítésétől, továbbá az igazgatóság véleménye- és a tagok megegyezésé től függ.
— 11
—
vta
r.s
k-s z
eg ed .hu
A t á r s u l a t i o s » z e j t t v e t e l e k . 20. §. A társulati gyfilterem, vasár- s ünnepnapokon reggeli 10 órától a törvényes kapuzárási időig •, köznapokon pedig az esti szünorákban ugyanazon törvényes idő ig minden társulati tag előtt nyitva áll. 30. §. Az igazgatóság minden félévre meghatározza rendjét az oktatásnak, mely a résztvevő legények szükségeihez képest magyar és német nyelven fog történni. Az oktatásterv a gyülteremben kifttggesztetik. Oktatás adatik a) a hittanban, b) az egyházi és világi éneklésben, c) olvasás-, írás-, fogalmazás-, és számvetésben, d) rajzolás- és mintá zásban, e) földleírás- és történelemben, f) természettanban, különös fi gyelemmel a különféle mesterségekre. 31. §. Ki valamely meghatározott oktatásban részt venni kivan, tartozik magát az illető tanárnál bejelenteni, s annak rendeleteihez ma gát alkalmazni. 32. §. Vasárnap este a társulat minden tagjai összegyűlnek, a hittanban oktattatnak, továbbá hallgatják a különféle ismereteket közlő előadásokat s gyakorolják magokat az egyházi s világi karéneklésben. 33. §. A meghatározott oktatások- és előadásoktól ment idő illedel mes mulatságokra s a társulat könyvtárából kivett könyveknek olvasá sára fordítandó. — A társulati tagok csak ugy tarthatnak előadásokat, ha a tartandó előadás tárgyának előleges följelentése után az elnöktől erre engedelmet nyernek. Politizálálás s civódó vitatkozás a társulat tör vényei által egyátalában megtiltva vagyon. 34. §. Minthogy a társulat a vallási érzület s élet ápolását kü lönösen s kiváltképpen célozza: e tekintetből kötelességük leend a ta goknak a szent gyonáshoz és közös áldozáshoz az Urnák s a boldogságos Szűznek az elnök által meghatározandó magas ünnepein járulni, külö nösen évenkint karácsonkor, az alapítás évnapján, az őrző angyalok ünnepén és húsvéti időben, midőn ez ugy is minden kath. kereszténynek, kiváltképen tehát a katholikus társulati tagnak kötelessége. A társulat védszentje sz. József, a mi Urunk- s Megváltónknak nevelöatyja.
ny
11. ( M . Stabóki Adolf ur lecele.) F ő t i s z t e l e n d ő Prépost
úr!
ek o
Igen nagyra becsülöm, hogy felhivni méltóztatott az alakítandó legényegylet ügyében. Én ugyan még mult szeptemberben küldöttem t. Pozsgay asztalos mester úrhoz némi felvilágosítást e tárgyban; azonban miként fájdalommal hallom, a levél nem került kézbe. Szerencsém van nézeteimet ezennel közölni: Ha a legények közt az egylet iránt hajlam mutatkozik, mél tóztassék velők az alapszabályokat közölni; hadd adják elő szabadon véleményeket. Ennek meghallgatása után megállapítandők az alapsza bályok. A m. püspök jogköréhez tartozik az alapszabályokat megerősí teni. A m. püspök fogja, ha a k a r j a , a politikai hatóságot a legényegylet létesültéröl értesíteni. Nagyságod ez egylet érdekében a helybelyi poli tikai hatóssággal semminemű érintkezésbe nem jő, A legényegylet egy házi intézmény!
-• 12
—
eg ed .hu
Ezek főbb nézeteim, s ezek nyomán alakítottam Temesvárt és Egerben egyleteket, Adja Isten, hogy a szegedi egylet megnyitását mi előbb ünnepeljük. Midőn a szükséges nyomtatványokat ide csatolom, vagyok min den további szolgálatra kész Ngos és Ftdö Prépost Ur alázatos
tisztelője
S z a b ó k y Adolf.
Pest, nov. 20. 1860. III.
A föpártfogóság, fövédnőkség és az elnökség ügyében a nj. püspökhöz intézett levél. Méltóságos
és Főtisztelendő
Megyés-Püspök
Ur!
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
Korunkban már átalában el van terjedve azon meggyőződés, hogy a közműveltség előmozdításában az úgynevezett katholikus 1 eg é n y - e g y l e t e k n e k nevezetes szerep jutott. Szeged sohasem maradt hátra ott, hol a közműveltség előmoz dításáról s ez által a haza szellemi erejének növeléséről volt szó. Most is követé tehát néhány lelkesebb város példáját s a katholikus iparos segédek vallási és szellemi életének emelésére egyletet alakított. Az egyletnek címe „A Szegedi iparos-segédek egylete" A megalakult egylet első és leghőbb óhaja, vajha Méltóságod mint Szeged városának fő lelkipásztora a f ö p á r t f o g ó s á g ot legkegyel mesebben elfogadni méltóztatnék. Azért midőn ./• alatt alázattal idezárt alapszabályokat föpásztori megerősítés végett fölterjeszteni siet, esedezik, méltóztassék az egyletet főpásztori pártfogása alá venni, s egyúttal alulírot tat, kit f ő v é d n ö k nevezet alatt és nt. Nagy Alajos hittanár urat, kit elnök nevezet alatt az ifjú egylet az ügyek vezetésével bizott meg, e tisztségekben k. helyben hagyni, Engedje Méltóságod remélnem, miszerint az egyletet még ezen hóban azon örömhírrel nyithatom meg, hogy kérése meghallgattatott, s hogy első ajándokul Méltóságodnak föpásztori áldását oszthatom ki az egylet védnökeire és tagjaira, Ki is stb. Szeged, január 10. 1861. IV.
(Az egylet gyámolítására nézve az egyes testületekhez intézett levél.)
Szeged, január 10-én 1861. A csanádi székes-egyház káptalanához, Szegeden az iparos segédek szellemi kiképzésére egylet alakult, Az egyletnek célja odahatni, hogy az iparos segédekből értel mes, jámbor és ügyes iparosok s derék honpolgárok váljanak. Alapját a hazafias szellemben leli s életerőt is e szellemtől vár.
-
13
—
V.
eg ed .hu
Azéit bizalommal fordul mindazokhoz, kik a haza és emberiség boldogítását célzó jótékony egyleteknek szellemi és anyagi támogatására hivatvák. Bizalommal keresem tehát meg a — — — — — misze rint a szegedi iparossegédek egyletét erkölcsileg és anyagilag támo gatni méltóztassék. Ki a zsenge egyletetet hazafias indulatába ajánlva vagyok a. U g y a n a z n a p a Tettes Szeged-városi tanácshoz. U g y a n a z nap a Tettes Casino-egylethez. U g y a n a z nap a Tekintetes takarékpénztári egyesülethez. U g y a n a z n a p a szegedi kisdedovó nőegylet elöljáróságához. U g y a n a z n a p a szegedi kereskedelmi testület bizottmányához, U g y a n a z nap a Tettes Gazdasági egyesülethez.
k-s z
(A csanádi megyés püspök ő mga levele.) Főtisztelendő Prépost-Esperes Ur ; Krisztusban szeretett rokon!
ek o
ny
vta
r.s
Nagy lelki élvezettel olvastam Pötisztelendöségednek f. hó 10-röl l/L. E. szám alatt kelt hivatalos jelentését, melylyel a szegedi katholikus iparos segédek egyletének megalakulásáról tudósít. — Megvallom, a mily váratlanul lepett meg jelen izgatott polgári viszonyaink közepett ezen tudósítás, oly igen örvendetes volt reám nézve; mert soha nagyobb szükségét nem láttam ez üdvös egyletnek, mint épen most, Epen azért egész készséggel fogadom el a nekem ajánlott föpártfogóságot, — sőt azt elvállalni annál inkább érzem magam kötelezve, mert az egylet Szegeden lépett életbe, ama lelkes városban, mely a keresztény szellemi művelődés előmozdításában mindig elüljárt s melynek áldozatok-alkotta hasznos intézeteinek enmagam is köszönöm részben kiképeztetésemet. Az ./• alatt visszarekesztett alapszabályokat egész terjedelmökben helybenhagyom, s erre vonatkozó nyilatkozatomat be is igtatom; a 46. cikk értelmében pedig egy alap megvetéséhez, a mennyiben szorult helyzetem engedi, a •//. alatt ide zárt 25 uj pénz ftnyi összeggel járulok. Legkevésbé sem késem továbbá Fötisztclendöségedet, mint az egylet természetszerű fővédnökét,— Nagy Alajos hittanár urat pedig, mint annak elnökét megerősíteni; mert az egylet, mely kétségkívül buzgó közreműködésüknek köszöni létét, virágzó jövőjére nézve elég biztosítékot bír, ha uraságtok annak fejlesztését is melegen föl fogják karolni. Mindezek után a kikért föpásztori áldást lelkem egész mélyé ből osztom k i az egyletre, melyet ezennel kezdetében megválasztott védszentjének, szent Imre hercegnek íölajálván azon reményt fejezeni ki, vajha a közel beálló taya szon személyesen fejezhessem k i szívből fakadó örömömet azegylet sikeres működésén ! Többire ájtatos imáiba ajánlott testvéri hajlandósággal maradok Temesvárott 1861. évi jannár 12-én Fötisztelendöségednek szíves rokona az l'rban B o n n a z S á n d o r , püspök.
14 VI.
eg ed .hu
—
A szegedi kath. iparos segédek egyletének
ALAPSZABÁLYAI. Jelszó'.
„Vallás ság és
is erény*. tréfa*.
„Munkásság
és sivrgahm„.
„Egység
és steretet*.
„Vidám
k-s z
A z e g y l e t c é l f a . A szegedi iparos-segédekben a vallási- és polgári-érzelmet fölébreszteni és ápolni, és ezáltal, őket szellemileg tökéletesítve, derék és tisztes iparos-testületet képezni. E célt nyilvá nos előadások, vallási s egyéb szükséges vagy hasznos ismeretekben való oktatás, ének, alkalmas iratok olvasása, kölcsönös beszélgetés és társalgás s az emberi-, vallási- és honfi kötelességeknek teljesítésében való épületes példadás által törekszik elérni. A z e g y l e t v é d s z e i i t i e . Szent Imre herce. A z e g y l e t n e k f o p a r t f o g ó j a . A méltóságos csanádi megyés-püspök.
I . A z egylet személyiségei.
ek o
ny
vta
r.s
1. j j . Az egylet védnökökből és tagokból áll. 2. A védnökséghez tartoznak a fővédnök, az elüljáróság tag jai, és az egylet pártfogói. 3. §. A fővédnök a szeged-belvárosi plébános. Ő a társulat atyja, az ö tiszte tehát atyai éber szorgalommal ügyelni arra, hogy az alap szabályok az egylet szellemében kezeltessenek. Az elüljáróság által minden gyűlésre és minden ünnepélyes összejövetelre meghivatik, és, ha megjelenik, az elnöki szék öt illeti, 4. §. Az elöljárósághoz tartoznak: az elnök,— kinek!ikath. pap nak kell lennie, — a bizottmányi tagok, a titkár, a pénztárnok, az el lenőr, a könyvtárnok, a tanítók, a dékán és a rendezők. 5. §, Az elnök a fővédnök ajánlatára az összes védnökség által választatik. A gyűlésekben és ünnepélyeken a fővédnöknek jelen nem létében elnököl, és megoszlott vélemények esetében eldöntő szava van. Az ő tiszte az egyletet az egyházi és világi hatóságok előtt képviselni. Az ö tudta és beleegyezése nélkül semmit sem szabad a társulat érde kében megrendelni és végrehajtani. Ö vezeti az egylet működéseit, s az elüljáróság és bizottmáuy tagjaival ö rendezi az oktatásnak elosztását; ugyanazokkal bírálja a kiadandó vagy megszerzendő iratosat, hírlapo kat és könyveket; velük határozza a társulatban folyamatban levő meg rendeléseket, a mennyiben ezek halasztást szenvednek; apróbb szüksé gek fedezésére évnegyedenkint husz forint erejéig utalványozhat. Sürgős esetben saját belátása szerint határozhat, ugy azonban, hogy tett ren deleteiről a legközelebbi gyűlésen említést tegyen. 6. §. A bizottmányi tagok az egylet pártfogói kőzöl egyszerű szótöbbséggel választatnak. Számuk 12-re határoztatik. Ök az egylet
— 15
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
eg ed .hu
vezetésében tettleg befolynak s azért fontosabb dolgokban az elnök ál tal tanácskozásokra hivatnak meg, s e tanácskozásban az eltlljáróság többi tagjaival együtt hoznak határzatot, A pénztári számadások meg vizsgálására évnegyedenkint kettőt jelölnek k i maguk közül, s ezek a megvizsgált számadást az elnökkel együtt aláírják. 7. §. A titkár a gyűlések jegyzökönyvét s az elnökkel együtt az egylet levelezését vezeti. 8. §. A pénztárnok az egylet vagyonát kezeli. Kifizeti a gyűlé sekben vagy az által utalványozott s az ellenőr által ellenjegyzett öszszegeket. Átveszi az egylet javára tett pénzadományokat s a tagok által befizetett járulékokat. A pénztár állapotáról az évnegyedi gyűlésekben részletesen, a nagy-gyűlésben pedig általánosan számot ad. Az egylet pénzéből legfeljebb csak 50 forintot tarthat magánál, s mihelyt ennél több gyűlt össze, azt azonnal a szeged-csongrádi takarékpénztárban tar tozik letenni, ». §, Az ellenőr ellenjegyzi az egyletnek bevételeit és kiadásait. 8 azért a gyűlésekben megszavazott, vagy az elnök által kiszabott öszszegekröl szóló utalványokat kifizettetésük előtt láttamozza. 10, §. A könyvtárnok az egylet könyveire, hírlapjaira és tan szereire ügyel, 11, §, A tanítók, kik a védnökség fölkérésére a tanításra vál lalkoznak, díj nélkül működnek, 12, §. A dékán a taarok közöl s maguk a tagok által az elnök felügyelete alatt egyszerű szótöbbséggel választatik. Ó képviseli a ta gokat a gyűlésekben, ö tolmácsolja itt azoknaK óhaját. Ő szedi be a havi járandóságokat a pénztár részére, s azokat havonként a péztárba leteszi. 13. §. A rendezők a tagok közöl épen ugy választatnak, mint a dékán, Számuk a jelen szükséghez képest 12-re liatároztatik. Ezeknek kötelességük az alapszabályoknak az egyes tagok általi teljesítésére f i gyelni és az egyleti termekben az illő csendet és rendet föntartani. Mint a tagok képviselői, a gyűlésekben helylycl bírnak s a dékánnal együtt a tagoknak óhajait tolmácsolják. 14. §. Az elöljáróságnak minden tagjai egy évre választatnak meg, s a megválasztásnak elfogadása által erkölcsileg kötelezik magu kat hivatalnknak egy évig viselésére. Ha mégis valamelyik elflljárósági tag vagy betegség, vagy a városból való eltávozás, vagy egyéb fontos ok miatt hivatalát letenni akarná, ezt négy héttel előbb bejelenteni tartozik, 15. §. Az időközben kilépett elüljárósági tag helyébe a legkö zelebbi közgyűlés idejeigaz elnök által egybehívott bizottmányi gyűlés választ uj tagot. Ha a dékán vagy valamely rendező jelenti be kilé pését, helyébe a legközelebbi vasárnap estéjén a tagok által ujat vá lasztat az elnök. 16. §. Ha az elüljáróság valamely tagja az egylet bizalmát el vesztette, az elnök keresendő meg, hogy az illetőt hivatalának letételé re a bizalomvesztés okának kimutatása mellet fölszóllítsa. A felszollílottnak jogában áll kivánni, hogy ügyében bizottmányi gyűlés hivat tassák össze, s részére bizalmi szavazat-tartassék, 17, §. A gyűlésekben az elüljáróság minden tagja üléssel s sza vazattal bír.
— 16
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
eg ed .hu
18. §. Az egylet pártfogójává lesz mindenki, a k i az egylet föntartásához tettleg járul vagy az egylet külállását erélyesen támogatja. 19. §. Az egylet pártfogóinak joguk van a közgyűlésekben részt venni, az egyletet bármikor látogatni, szóval mindenben részt venni, a mi a társulatban történik vagy azáltal létrehozatik. Ilyen alkalommal min dig díszhelyekkel tiszteltetnek meg. 20. §. Egyleti taggá lehet minden szegedi nőtelen iparos-segéd, ki feddhetlen életet visel, vagy legalább viselni eltökélett szándéka van. 21. §. A fölvétetni kivánó az elnöknél jelenti magát. A jelent kező — 36 ujkrni dijnak a pénztárba tett lefizetése után — a jelöltek táb lájára fölíratik s a jelentkezési jegy kezébe adatik. Ha fölvétetése ellen 4 hét alatt alapos közbeszólás nem történik, a jelentkezőnek joga van a tényleges fölvételre, Ha pedig ellene alapos kifogás volna — mi az elnöknek leend följelentendő — akkor neve a jelöltek táblájáról letörültetik, az illető visszakapja a lefizetett belépti díjt, s a egyletbe való fölvétel tőle egyelőre megtagadtatik. 22. S. A jelentkezőnek azon naptól fogva, melyen neve a je löltek táblájára íratott, joga van a jelentkezési jegy föl mutatása mel lett az egylet minden összejövetelén megjelenni, ugy szintén minden ok tatásban, melyhez kedve és képessége van résztvenni. Azonban a tény leges fölvétetés előtt az egyleti választásokban nem bir szavazati joggal. 23. §. Minden hónak első vasárnapjának estéjén az elnök föl veszi a ténylegesen jelölteket az egyletbe, kik a lefolyt hónapban jelent keztek s a fölvétetésre maguknak jogot szereztek. Nevük, hazájuk, mes terségük, koruk s lakhelyük az egyleti tagok lajstromába beiratik, s ők egyleti jegyet kapnak. Az egyleti jegy hitelesség véget, a tagok lajstro mának folyó számának, az elnök aláírásával s az egyleti pecséttel fog elátatni. Az elutazó tagok jegyeire elbocsátványi bélyeg fog üttetni. Az egyleti tag köteletes az egyleti jegyet magával hordozni, hogy mindig képes legyen megmutatni, hogy egyleti tag. A lakhely megváltoztatása az illető tagok által az elnöknek följelentendő. 24. §. A fölvétetés hónapjától kezdve köteles minden tag havonkint 10 ujkrt a társulat pénztárába letenni. Ki ezen összeggel 3 hó napig adós marad, az egyleti tagok lajstromából kitöröltetik. 25. §. Minden nyilvános, a jótíírnevet beszenyező bűntett, mint ilyen, elegendő arra, hogy az elkövetőt kijárja a társulatból, 26. §. Ki a társulati szabályok ellen vét, először is a rendezők által jószerivel megintetik; ki erre sem ad, az az elnöknek följelentetik. Ha az elnök rendreigazítására sem hajol, az egyletből legott elbocsájtatik. 27. §. A kizárt tagoknak újból való fölvétele a 20. és kövi tkezö S-ek teljesítésétől, továbbá az elüljáróság véleménye- és a tagok megegyezésétől függ.
I I . A z egylet működése.
28 §. Az egylet működéséhez tartoznak a gyűlések, az össze jövetelek és a pénztárkezelés. 29. §. A gyűlések bizottmányi- vagy közgyűlések lehetnek. 30. s. A közgyűlések száma évenkint négyben állapítatik meg, melyek közöl egyik nagy-gyülés.
—
17 —
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
eg ed .hu
31. §. A bizottmányi gyűlés rendkívüli esetben is hivhat köz gyűlést össze. 32. §, A nagy-gyülés évenkint vízkereszt napján (január 6.) tartatik. Ennek föladata az egyletnek lefolyt évi működéséről számot venni, a hivatalnokokat újból megválasztani vagy ujakkal fölcserélni, a pénztári évi számadást megvizsgálni, az alapszabályoknak netalán szükségessé vált megváltoztatását vagy bővítését eszközölni, s az egy let életkérdéseiben döntő határzatot hozni. 33. §. Az egylet netáni foloszlatásáról is csak nagy-gyülés ha tározhat, a mely esetben ez rendkívüli időben is összegyűlhet, 34. §. A föloszlás esetében az eldöntő végzésre legalább 12 védnök jelenléte kívántatik. 35. §. Az egyletnek vagyona föloszlás esetében a szegedi pol gári korház javára esik. 36. §. Az évnegyedi közgyűlések föladata a lefolyt évnegyedi működésről számot venni, az évnegyedes pénztári számadást megviszgálni, s a fönforgó kérdéseket megoldani. 37. §. A bizottmányi gyűlések az elnök által kitűzendő időkben tartatnak. Ezeknek föladatuk az elnököt az egylet működésének vezeté sében tanácscsal és tettel támogatni, a számadás megviszgálására az el nök mellé negyedévenkint két bizottmányi tagot kiküldeni, s a közgyű lésig el nem halasztható kérdésekben—hacsak ezek nem olyanok, me lyek a közgyűlés rendkívüli összehívását igénylik — határozni, 38. | . Az összejövetelek vagy rendesek vagy ünnepélyesek, 39. §, A rendes összejövetelekre naponkint nyitva állnak az egy leti termek; és pedig vasár- és ünuepnapokon reggeli 9 órától déli 12 óráigs délután 2 órától esti 10 óráig; hétköznapon esti 7—10 óráig. 40. §. Az oktatás rendjét az elüljáróság határozza meg. Az okta tásterv a gyülteremben kifüggesztetik. Oktatás adatik; a) a hittanban, b) az egyházi és világi éneklésben, c) az olvasás-, irás-, fogalmazásban, d) a számvetésben, e) a rajzolás- és mintázásban, /•) a földleírásban és történelemben, g) a természettanban, különös figyelemmel a különféle mesterségekre, 41. §. Ki valamely meghatározott oktatásban részt venni kíván kozik, tartozik magát az illető tanítónál bejelenteni s magát annak ren deleteihez alkalmazni, 42. §, Vasárnap a társulat tagjai összegyűlnek, a hittanban oktatattnak, hallgatják a különféle ismereteket közlő előadásokat s gyako rolják magukat az egyházi és világi karéneklésben, 43. §. A meghatározott oktatások és előadásoktól ment idő ille delmes mulatságokra s a társulat könyvtárából kivett könyveknek olva sására fordítandó.— Az egylet tagjai csak ngy tarthatnak előadásokat, ha a tartandó előadás tárgyának előleges följelentése után az elnöktől erre engedelmet nyernek. 44. §. Ünnepélyes összejövetelek tartatnak: az egylet védszentjének ünnepe után eső vasárnapon, karácson előestéjén, a föltámadás estéjén, űrnapján s egyéb rerdkiyüli esetekben, Hogy az ily összejöve telek nevüknek megfeleljenek, arról vagy maga az elüljáróság vagy ennek egykét megbízott tagja, az elnök felügyelete alatt gondoskodand; valamint arról is, hogy az egyletnek tagjai húsvétkor és mindenszentek táján egyetemesen sz, gyónást végezzenek.
— 18 —
eg ed .hu
adás.
46. §. A pénztár-kezelésnek ágai a bevevés, kiadás és a szám
k-s z
46. §. A bevételt az egylet fölsegélésére befolyó pénzadomá nyok, s a tagok által fizetendő beiratási dijak és havi járulékok képezik. 47. §. A kiadásokat vagy a köz- és bizottmányi gyűlések sza vazzák meg, vagy az elnök utalványozza. Minden nyugtának, mielőtt k i fizettetnék, az elnök és ellenőr ellen láttamoznia kell, 48. §. A dékán havonkint beszámol a pénztárnak azon összeggel, mely a havi járulékokból összejött. A pénztárnok számadását évnegyedenkint az elnök és két bizottmányi tag — kik erre a gyűlés által külön kűldettetnek k i — megvizsgálják s a vizsgálat eredményét az évnegyedes közgyűlésekkel közlik. E gyűlésben azután a számadás részletesen fölolvastatik s másolata — mely az elnök és a két vizsgáló tag által hi telesítendő — az egylet termeiben két hétig nyilvánosan kitétetik. A pénz tári számadás évenkint december 31. napján záratik be; utolsó negyed évi részlete január első napjaiban vizsgáltatik meg, maga az évi szám adás pedig a nagy-gyűlésben olvastatok föl. —
VII,
(Az egylet megnyitása hirdettetik a templomi szószékekről.) Szeged január hó 19-én 1861.
r.s
A s z e n t r ó k u s i Alesperes Plébános.
ek o
ny
vta
Örömmel tudatom Nagytisztelendö Uraságoddal, hogy városunk ban több lelkes iparosok közreműködése által legényegylet alakult. Az egylet alapszabályai a méltóságos megyés püspök által szen tesítve levén, azt folyó hó 27-én szándékozom megnyitni, miért is föl kérem nt. Uraságodat, szíveskedjék holnap azaz január hó 20-án a szószékből kihirdettetni, hogy az egylet a fennevezett napon megnyit tatván, a mesterlegények, kik ezen egyletnek tagjai lenni szándékoznak, a reá következő hét lefolyása alatt magukat az egyleti elnöknél — Nagy Alajos belvárosi hittanárnál (: egyháztér meszes Tóth Mihály házában:) — beírassák. Ki is rokoni indulatába ajánlott vagyok nt. Uraságodnak alázatatos szolgája és rokona az Úrban, U g y a n a z n a p : A szegedi felsővárosi plébánosi helyettes urnák. U g y a n a z n a p : A szegedi;alsóvárosi plébánosi helyettes urnák.
VIII. Meghívás.
A helybelyi iparos segédek-egyletének ünnepélyes megnyitása jövő vasárnap, télhó 27-én, reggeli 9 órakor tartatik meg. Ez ünne-
— 19
—
eg ed .hu
pélyre való megjelenésre az egyletnek minden pártfogója s minden ügy ben ügybarát tisztelettel meghivatik. Wagy Alajos egyleti elnök.
Szegednek iparos-segédeihez!
k-s z
A városnak minden részében el van_már terjedve azon öröm hír, hogy Szegeden is legényegylet alakult, Önöknek szellemi javát cé lozza ez egylet, mely lelkesebb polgártársainknak köszöni lételét j azért senki sem kételkedik a fölött, hogy mindegyikük együtt őrömmel várja azon napot, melyen az egylet működését megkezdi. Keménylem, sietni fognak magukat a tagok sorába fölvétetni, hogy már vasárnap, télhó 27-én reggeli 9 órakor, midőn a megnyitási ünnepély meg fog tartatni, megmutassák a világnak, miként az egylet célját fölfogták s áldásiban részesülni óhajtanak. — A beiratás az egyleti helyiségben — Kopélyféle ház, a kápolnával szemben — a mai naptól kezdve naponként esti 7 órától 8-ig történik. A fölveendő tagoknak jogában álland az egyletnek termeit látogatni, jótéteményeit élvezni s örömeiben részt venni, Xagy
Alajos,
a siegedi iparos-segédek egyletének elnöke.
IX.
r.s
Szeged, január 23. 1861. (A kegyesrendüek szegedi házának tagjai; nem különben Szeged város t, tanácsa, s a külvárosi lelkész urak az egyletnek megnyitási ünnepé lyére meghívatnak.)
ek o
ny
vta
Hogy Szegeden az iparos-segédek szellemi képezését célzó egylet megalakulhasson, a kegyesrendüek szegedi házának tudós tagjai is tett leges áldozatot hozának. Az egyletnek ez idö szerinti elüljárósága in díttatva érzi magát egy részről a hozott áldozatokért köszönetet mon dani; másrészről a nagyontisztélendö urakat tisztelettel megkeresni, miszerént a vasárnap, télhó 27-én délelőtti 9 órakor tartandó megnyitási ünne pélyt jelenlétükkel emelni, s az egyletet becses felolvasásaik, vagy elő adásaikkal megörvendeztetni méltóztassanak, (A szegedi köteles,— szappanos,— kádár,— cipész,— szűcs,— csizmadia, — pék,—asztalos,— mészáros,— fazekas,— kovács,— szíjgyártó,— gomb kötő,— német szabó,— szűrszabó,— magyar szabó,— magyar tímár,— ács,— kalapos,— német tímár,— lakatos,— kerékgyártó,— esztergályos, — céheknek.) H o g y , . , . megalakulhasson, több céh-egyesület tettleges áldo zatot hozott, Tudva hogy a tisztes céh sem szokta magát kivonni, a hol a közjóért kell áldozni, s remélve, hogy valamint más jótékony célokat ugy ezt is pártfogolni fogja, tisztelettel megkerestetik, az egy letnek megnyilásí ünnepélyét szíveskedjék.
— 20
—
n
eg ed .hu
-X8» n.hiiiiűa46'<jo1JIÍKJ rolniim -J'jr.Hlts'i X B w j u t b i s s m Ü I Í T S Í < . ( ' K J Xí'' Tifesni I>iJ> 1 • • S8ii laiüdtp A szegedi katholikus iparossegédek egyletének megnyitása.
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
Vannak esetek, midőn az ember kötelezve van oly ügyben is szólni, melynek megvitatása nem a papirosra való. Nem képzeli a t. olvasó, mily kellemetlen helyzetbe jut az erkölcsileg kötelezett beszélő, midőn a legkényesebb tárgyhoz kell szólni oly téren, mely a legnyilvánosabb. Noha a szabad szólás napja kezd földerengni, vannak és lesz nek, mert kell hogy legye nek dicskörzött szentélyek, melyeket illetni senkinek sem szabad; már ezek körül járva le kell oldani saruinkat. De hogy a dologra 'térjünk, el kell mondanom, hogy van Sze geden egy asztalosmester, k több derék iparostársával .szegedi legény egylet" alakításához fogott. Csekély mag am is hozzácsatlakoztam a kor szerű eszméhez s habár tehetségemhoz mérve iparkodtam tőlem telhető leg a buzgókkal haladni, tetemes áldozataikat tekintve én nem tartozom az elsők közé, de ne hogy utósó maradjak, iparkodtam e lapban az egylet megalakulása érdekében többször fölszólalni s azontúl házalgatva ébreszteni a közérdekeltséget. Ugy e lapban mint magános és nyilvános helyeken, úgy én mi ként az egylet mellett küzdő iparos polgártársim nem feledtük el az illetők felvilágosítására fölemlíteni, hogy a szegedi legény-egylet korszerű leend s a testvériség és egyenlőség alapján minden becsületes ember vallási érdekei illetése és feszegetése nélkül a mi kedves egyletünk egyiránt ölelni fog; sőt ami fő, épen az egyenlőség alapján föföladataul tüzendi a már is elenyészet osztályoskodásnak még csak árnyékát is eloszlatni testvérileg ölelvén a különböző vallásuakat; és még csak szinzetekkel sem illetvén a szentélyt, mely a lelki meggyőződés titkait takarja. Az egylet föföladatai közé sorozván a közerkölcsiség minden vallásúak által örömest elfogadható magasztos elveit, hogy legyen egy aífol egy pásztor; de ne legyen, még csak külszine se legyen a vallási alakok kétségkívül elkülönítő szabályaiból folyó szokások erőszakának; a letűnt századok fönmaradt árnyékául elfogadva. Egy ily egylet alakításához igen szép eredmények kínálkoztak. Reményinket és fáradozásinkat ugylátszik siker koronázta. E nagy magyar városnak minden józan polgára iparkopott a közerkölcsiség előmozdítására szerényen áldozni s pedig valláskülönbség nélkül ; épen a testvériség alapján indulván. Az egylet vagyona fillérenkint növekedett. A kath, papság, mint mindig, első volt az áldozók között, de itt az ntósó is első, mert az oltár nem kérdi a sorozatot, Az alakulandó egylet alakító szervező gyűléseket tartott, csak az engedély késett. (Közbe mondva az elül búgó asztalosmester az illető hatóságnál tett lépéseket az engedély tárgyában.) Az egyházi elöljáróság engedélye megérkezett, a világi hatóságé is, már most csak meg kellett az egyletet nyitni, alapszabályokat alkotván. Az alapszabályok is elkészültek, ugyhiszem ismerjük, mily alakban. Midőn az alapszabályokat elkészítő gyűlés volt, többen jelen lévén, abbeli sajnálatunkat nem egyszer nyilvánítottuk, hogy ezen alap-
— 21
—
;
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
eg ed .hu
szabályok habár igen szép és magasztos elveken nyngosznak, de világi intézményeknek a mai kor kívánalmai szerént nem felelnek meg. i z is elö van adva, hogy a kormányszabta kényszerűség az egy let alakulását tetemesen gátolná, ha a vallási színezet alapul fogadása mellőztetnék. Mi azonban többször és többen oda nyilatkozánk, hogy a kormány kedveért ne térjünk el a kor-és körülmények kívánalmaitól, s az egyletet, habár az a kormánynak nem tetszenék is, alapítsuk a test vériség nagy elvére. Legyen jelszavunk a magas közerkölcsiség, az egyenlöség, a közművelődés, Megegyezőnk, hogy erre alapitjuk az egyletet, A megnyitási ünnepély alkalmával kezünkbe adattak a kinyomta tott alapszabályok; körülnéztünk a teremben s fájdalommai tapasztaltuk a kfllömbözö vallásnak gyéren történt képviseltetését, s magunk is megütközénk az általunk mellőzni kért egyleti címen. Ez megtörténvén, még fájdalmasabban esett az ünnepély után a jelen nem lévőkkel később telálkózásr.nkban azon hidegség, melylyel i rányunkban viseltetének s mintegy tudtunkra adák, hogy mi őket ámí tottuk, midőn az előleges ígéret helyett vallási egyletet s ehez alkalma zott alapszabályokat alkotánk, Ki kell jelentenünk tehát ezennel minden és bármely valláson levő édes testvéreinknek, hogy mi, kik irányukban az egyenlőség el veinek megtartásával ígérkezénk, ezt annálinkább meg nem szegjük, mert közös édes anyánk a hon ma ezerszeresen parancsolja, hogy az egyházon kívül a tanodában és egyletekben, társadalomban és magánkörökben ne legyen többé semmi osztályoskodás, s hogy ennek árnyéka is eloszlattassék. Megvan a testvériség a nagy magyar város népében, a kormány nem akarhatja ezt zsarnokul akadályozni, s erre nézve csakugyan le is érkezett a polgárias cimü engedély. Már most arra kérjük az egylet védnökeit, kik filléreikkel tá mogatni indultak, ne vonják meg további szeretetüket az egylettől. A magas papsághoz nincs kérelmünk, bölcs belátásukra bizyán az ügy mibenléttenek megítélését s az alapszabályok kellő módosítását egy a vá rosháznál tartandó nagygyűlésre, melyben ugy e város tisztikarát mint a magas papságot kérjük képviselve látni. Eme testvéri egyletről a jövő számban szabad legyen több ipa ros polgártársaim nevében még néhány szóval emlékeznem. Bakay, Hogy katholikusok vagyunk nem csak szóval, hanem szívvel is, arról meggyőződhetett minden hivő társaink bármelyike. Ezt elörebocsátva ki kell jelentenünk, miszerént a szegedi legényegylet alapszabályai nak szerkezetében ngy, a mint vannak, az egylet végrendeletét látjuk már születése napján aláírva. Oly egylet alapszabályaiban, mely vezér elvül tűzte k i magának, hogy kor- s valláskülönbség nélkül minden ipa rost (ki különben érdemes rá) tagjai sorába fogad, a katholikus cim, a védszent, a gyónásra kötelezettség stb. legalább is nem azon tapinta tosságra mutatnak, melyet a vezetőkben kerestünk és szivesen láttunk volna. Az elnöknek több és nagyobb jogai vannak, mint alkotmányos levegőben lenni szabad. Ha nem akarjuk, hogy a gyermek, mindjárt a keresztség után kimúljék, okvetlenfii szügséges, 1) hogy csak világiak ból álló egyletnek egyik elnöke világi legyen, 2) hogy alapszabályai az egylet valódi céljához alkalmazottan mielőbb átdolgoztassanak. Szerk. (A „Sz. H." 1861 jan. 31-iki száma után,)
XI.
—
eg ed .hu
— 22
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
A szegedi iparossegédek egylete múlt vasárnap tartotta va lódi s z e r v e z ő és t i s z t ú j í t ó gyűlését. B ó j a G e r g e l y ideiglenes elnök leköszönvén, ujabb választásra szólította föl a jelenlévő párfogó kat; egyúttal városunknak egy szerény, de elvonultságában sok jót és hasznost cselekvő férfiára figyelmezteté az egyletet, kinek általánosan ismert erényei, az egész közhazára kiható irodalmi munkássága bizto sítják az egyletet arról, hogy ügyei vezetését jobb, szilárdabb és be csületesebb kezekbe nem adhatja. Minden jelenlévő egyhangon kiáltá: Éljen elnökünk C s a p l á r B e n e d e k ! Azonnal háromtagú küldöttség neveztetett, mely a megválasztott kedvelt férfiút az irányában nyilvá nult közbizalomról értesítve, körünkbe vezesse. Mig a küldöttség oda járt, első alelnökül B ó j a G e r g e l y tanárt, második alelnökül Posgay M i h á l y , pénztárnokul K o v á c s I s t v á n építészt, ellenörül M ah leiMór urat és titkárul, miután a közfölkiáltással o tisztségre megválasz tott B a k a y N á n d o r sokoldalú elfoglaltsága miatt a választást el nem fogadhatta, S z a b ó G e r g e l y t választotta a közgyűlés, C s a p l á r Be n e d e k az öt meghivó közgyűlésben megjelenvén, B ó j a alelnök által üdvözöltetett, k i sok és nagy érdemei elöszámlálása után különösen k i emelő, miszerént az egylet, ellenkezőleg azon ráfogásokkal, mintha a vallást ki akarná zárni falaiból, az egyház föntkenjei közöl választá el nökét, A megválasztott elnök meleg szavakban mondott az irányában nyilványult közbizalomért köszönetet. Kijelenté, hogy a vallás szent elveit, melyeken minden emberi erény alapul, az egyletből kirekesztetni nem akarja; kifejezé, hogy miként o minden emberben tiszteli a vallási meg győződést, ugy részéről megkívánja, hogy az ö 20 évi tanulmányán és meggyőződésen alapuló hitét mindenki tisztölje. Föladatának ismeri az egylet keblében keletkezett meghasonlást kiegyenlíteni s a véleménykü lönbségeket lehetőleg kiegyeztetni. Valamint a közhaza állapota, ugy szerény egyletünk jövője is szigorúan kívánja, hogy félretéve minden versenygést, a cselekvés terére lépjünk s hogy minnél kevesebbet beszélvén, annál többet tegyünk. Az elnök lelkes szavaira V a r g a Pálhelv. hitv. lelkész jeles szónoklattal felelt, melyben részéről szintén a vallás szük séges voltát fejtögeté, Épen magasztos, türelemmel és nem közönynyel párosult valláselvei miatt helyezte bizalmát a közgyűlés uj elnökébe. Pogányok, izraeliták, keresztények — úgymond a szónok — mindnyájan Isten legdicsöbb teremtményei emberek és Krisztus szeretetében testvé rek vagyunk! Nem mint keresztény pap, hanem mint ember, mint v i lágpolgár lép az egylet tagjai sorába s mozditandja elő ügyeit. Ezután a választmányi tagok megválasztásához fogott a közgyűlés, Ilyenek lettek: Osztróyszky, Ligeti, Való, Schröck, Szmetán, Politzer, Kreminger. Varga, Szeberény, Lőw, Nagy Alajos, Bárány, Terescsényi. Kempelen, Bakay, Burger, Berta, Daniss, Fotty, Kunért, Nagy Ferenc, Óhring, Varga József, Zombory, Mihályfy, Lemle Miklós, Bába, Nagy Sándor, Cserkuti, Czech és Bója Ferenc urak. B ó j a alelnök indítványára a városi halóság az egyletnek szellemi és anyagi pártolására lesz fölkérendő; L i g e t i ta nácsnok előre kijelenté, hogy méltányolva az egylet hasznos célját, va lamint szellemét, e kérvényt befolyásával támogatandja, Az eddig fölvett
— 23
-
k-s z
XII.
eg ed .hu
jegyzőkönyvek hitelesítése a volt bizottmány teendője lesz. M a h l e r ellenőr oly terv készítését ígéri, mely szerént a céhek hozzájárulásával az egyletnek saját háza leend. Elnök nr befejezésül jelenté, hogy gondos kodni fog, miszerént már jövő vasárnapon megkezdessenek az előadások. Most már tehát, midőn a testvériség, egyenlőség és kölcsönös türel em aIapján alakultnak mondható az egylet.f ölszólitjuk kézműveseinket, különö sen az iparossegédeket, hogy tömeges hozzájárulás által szilárdi tsák meg azt, és lehessen azzá, minek lennie kell, közerkölcsiséget és közművelt séget teremtő és terjesztő egyesületté. (A „Sz, H," 1861 február 28-ki száma után,)
A t. c. igen tisztelt iparegyleti közgyűlésnek.
ek o
ny
vta
r.s
Köz köröztetésből értésemre esett, hogy az általam igen tisztelt egylet közgyűlést tart, s ez alkalmat megragadandónak véltem, mint plébános, kinek lelkészeti köréhez ez intézet tartozik, a fenntisztelt közgyűlés becses figyelmét a következőkre felkérni: 1- ör) Még 1856-ik évben lettek v élem püspökmegyei uton az ide ,/• zárt pest-budai egylet alapszabályai, melyek akkor már felsőbb helybenhagyást is nyertek volt, közölve azon óhaj- és utasítással, hogy ily alapon és szellemben Szegeden is legényegylet állíttassék fel. 2- or) 1861-ik év január 10-én 1. 2. 3. sz. allntt az ilyen le gényegylet utáni közkivánalmat a püspökmegyei hivatalnak be is mu tathattam a kidolgozott alapszabályokkal együtt. A méltóságos és fő tisztelendő megyés püspök ur a ,//• alatt igen kegyesen válaszolt, az alapszabályokat egész terjedelmekben helybenhagyván. 3- or) A szegedi legényegylet jelenlegi izolált állását az okozta leginkább, mivel a pest-budai alapszabály 30. 31. 32. 33. 34-ik §-ai a szegedi megujitott, de tudtomra eddig felsőbb helyileg meg nem erő sített alapszabályokból nagyobb részt, a vallási érzület és ápolását i l lettöleg, kihagyattak. S erre hiyom fel kiválólag a fentisztelt közgyűlés szükséges be látását, miszerént közönyösen nem veheti és nem akarhatja, hogy ez egylet toyábbra is az országban létezőktől külön vallva egy magában álljon, s minden azokhozi közeledés és közlekedés, valamint a közös jogigény és jótéteményektől is elzárottan maradjon, Körültekintő, mélyreható és tapintatos tanácskozmánya a fenn tisztelt közgyűlésnek megtalálandja az utat, mely biztosan oda vezetend, hogy a szegedi iparegylet is izolált állásából kibontakozva, vallási és polgári tekintetben, a többiekhez emelkedve, felvirágozzék, Szeged, március 4-én, 2865,
Kreminger
Antal,
c. próp. pléb.
XIII.
eg ed .hu
— 24 —
Tekintetes Ügyvéd, iparegyleti elnök Ur!
Igen kérem méltóztassék az ide tett levelemet az egyleti köz gyűlés elébe vinni, és az ügy szentségét átérzett bölcs tanácsával a fölöttei tanácskozmányt üdvös sikerre vezetni. Ki is szives uri hajlamiba ajánlott teljes tisztelettel maradtam fenn tisztelt Tekintetes Uraságodnak Szegeden, március 4-én, 1865.
alázatos szolgája Kreminger Antal.
ek o
ny
vta
r.s
k-s z
c. prép. pléb.
ny
ek o r.s
vta k-s z
eg ed .hu
ny
ek o r.s
vta k-s z
eg ed .hu
