j^J ANDORTÓL
ed
AKAY
.hu
EMLÉKIRAT
-sz eg
A TISZAYÖLGY ÉRIEKÉBEN TEKINTETTEL
A VIZEK HASZNOSÍTÁSÁBA ÉS
.sk
MEGMEKTÉSÉEE.
on
yv
tar
A FÖLDEK
BUDAPEST, (879.
ek
NYOMATOTT SCHLESINGER É S WOHLAUERNÁL.
i
.hu ed -sz eg
ek
on
yv
tar
.sk
A jelen emlékirat folytatását képezi az általam előbb közzétett, Szeged itjjáalkotására vonatkozó emlékiratnak.
.hu ed
-sz eg
1.
Bevezetés.
ek
on
yv
tar
.sk
Elközelget az idő, hogy kül- és belföldi szaktudósok szóljanak a tárgyhoz, melynek okszerű megoldásától egy nemzet jövője, egy ország boldogsága függ. Közelget az idő, a midőn minden magyarnak állást kell foglalnia; minden a közügyek terén szereplő férfiú nak színt kell vallani. Mert nem való annak a kezébe közdolgot adni, a ki azt közömbösen viseli; s nem való annak az ország pénzéből s bizalmából élni, a k i azt ki nem érdemli s egészen meg nem szolgálja. A kormányhivatalnok, a ki csak lemorzsolja száraz teendőit, a ki csak mint az imádkozó-gép, ledarálja pont jait, lehet jó munkás ember; de hogy jó hazafi legyen, ahoz nem elég a hivatalnoki körültekintés; ahoz érzés, öntudat, tárgyismeret, ügyszeretet, sőt bizonyos fokú emberszeretet, társadalmi érzék is kell. A képviselő, a főúr, ki ezen félrendi, félnópképviseleti államban, a törvényhozói tisztség magasztos polczán ü l ; nem elég hogy az ülésekbe eljárjon, ott jobbra-balra pártszempontból szavazzon; hanem szükséges, hogy a tárgyakat tanulmányozza, azokkal foglalkozzék; ha hozzajok nem szól is, mindig legjobb meggyőződése szerint szavazzon. Az állampolgár nem elég hogy csak üres lármát csapjon és bírálgasson; kell hogy szintén meggyőződést szerezzen magának, s a mihez hozzászól ahoz érzéke legyen ; s a müveit polgár értelmét is kell, hogy kellőleg 1*
4
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
kiszélesbitse, látkörét kitágítsa, az alkotmányos elvek szerint napirendre hozott kérdések fölött. Ha azonban a föntirt kellékek, a müveit alkotmá nyos állam köztényező férfiaiban kell hogy meglegyenek : mit szóljunk azokról, a kikben nemcsak hogy ezen kel lékek hiányoznak, de azok ellenkezőjével annál bővebben fel vannak ruházva. Mit szóljunk azon kormány-hivatalnokokról, a kik a helyett, hogy tárgyismerettel, ügyszeretettel, emberszere tettel és társadalmi érzékkel bírnának, túlságos önszeretetet, emberi érzóktelenséget, társadalmi kegyeletlenséget, úgyszólván embertelenséget tapasztalunk nálok ? ! Mit szóljunk azon néhány képviselő és főúrról, kiket csak mulatni látunk a közveszély fölött; s ha csak azért látjuk őket a főváros porondján vagy a törvény hozás csarnokában megjelenni, hogy unott napjaik fásult mámorát folytassák, vagy éppen ettől zugó fejőket ne mesebb eszmék légkörében kigőzölögtessék ; avagy épen önző czéljaikat előmozdítsák. Mit szóljunk a müveit állampolgárról, aki csak an nak hive, a mit felkapott a politikai divat, vagy a mi saját malmára hajtja a vizet; s mindannak ellensége, a mely részére nem hoz egy réz garast; s a közügyet mindig egyenes önhasznábil itéli meg. így az államférfi és törvényhozó, s az állampolgár utonállója lesz minden fillérnek, mely nem az ő zsebe felé jő. Nem használtam volna ezen erős színezést, ha a Tiszavölgy rendezése körül az emberi gyöngék végtelen sokaságát nem látnám egész rútságukban szerepelni, s a polgárerényeket s hazafiúi kötelmeket nem látnám háttérbe szoríttatva haldokolni, s nem látnám némely hivatott fórfiainkat, hivatásuk ellen cselekedni. Maga a földi fól-míndenhatóság, a közvélemény, s ennek csatornája, a napi sajtó némely része hemzseg a fölszinre került gíz-gaztól, mely az önérdek szemét dombjáról jutott oda. Miként hálátlan, merev pártviszonyaink követelik, s miként néhány üzletlappá vált hirlap szerkesztői széttekintése engedi, s miként az előfizetők vagy föntartók
5
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
erdekei parancsolják, akként foglalnak állást vagy inga doznak ; hogy annak tegyenek eleget, a mit a szerkeszsöségi „ d i p l o m a t i a " és „ t e c h n i c a " követel. Ma gánérdek biz ez is, semmivel sem jobb elv, mint az önző kormányférfié, vagy a haszonleső törvényhozóé, avagy a kapzsi állampolgáré. De hát igy kell ennek örökké tartani? Nem lehet ezen változtatni? Nem jött még el az ideje, hogy a jók uralmát az államban és a társadalomban megállapítani, legalább megkísértsük ? Legalább egyes kérdésekre nézve. Engednünk kell-e még továbbra is, hogy az állam férfi csak azért is üldöztessék, ha tisztakezü, s a magán becsületesség büszke jóhirében áll; s hogy önző elődei által megrontott környezetén, ha változtatni akarna, ezek érdekében őrt állhasson, a félig leszorult, de a háttérben még mindig tevékeny haszonlesés vezére ? ! Nem ! Ezt nem lehet engednünk ! S kell-e a parlamentnek mindenben pártállást fog lalni, hogy a pártok árnyékába húzódhasson a további időre számitó. állás- és konezvadászat? Ugy hiszem, erre sincs szükségünk. Oly nagy elvekért alakult pártoknak, mint a milye nek hazánkban vannak, nem szabad, nem lehet, s épen nem szükséges a belső nemzetgazdasági müveletekben pártokat képezni; legalább azon alakban, a mint főalkotásuk áll, ezt kár nélkül nem is tehetik. Mert a mig magyar él, a függetlenség után való törekvés ki nem halhat; s mig Ausztria él, addig a be olvasztás iránt való törekvés is fönn fog állni. De kell-e ezen nagy históriai vonásoknak, köz napi életünk vázlatába, minden lépten nyomon bele vegyülniük ? Nem! Sőt soha sem kellene ! Ezt azért mondom, mert az általam fölvett nagy kérdés, a nemzet létkérdései között első helyen foglalván helyet, okvetlen kell hogy az általános közérdek szem pontjából tárgyaltassék. Azért is mondom ezeket élőbe szédemben, mert itt az ideje, hogy az államélet szen-
8
*
-sz eg
ed
.hu
télyéből, a kufárok kikorbácsolására kezdeményező lépé sek tétessenek. Nagy elvek harczosainak nincs szükségök a fél kegyelműek és nyeglék támogatására ; de a nagy elvek keresztülvitelére nem is szükséges, hogy más nagy po litikai vezéreszmék emeltyűként szolgáljanak ; mert ezek csak gátokat képezhetnek a harczosok előtt; s megront ják a czéltudatos józanságot itt és amott. Az általam fölvett kérdés nem pártkérdés, ez a jók akaratának kérdése, az önzők és haszonlesőkkel szemben. Ez a közjó tiszta ügye, a nemzeti közveszedelem és köz romlás elhárítása szempontjából. Ez előtt minden egyéb kisebb érdekeknek és tekinteteknek hátrálniok kell!
*
ek
on
yv
tar
.sk
Magyarország felének, termékenyebb felének, érdeke követeli, hogy a vizek hasznosítása és a folyók szabályo zása okszerüleg megoldattassék. Magyarország ezen felé nek érdeke, egyenlő a nemzet közérdekével, a magyar nemzet megélhetésének kérdése ez. Ezzel szemben talán egyes hatalmasoknak lehetnek eltérő érdekeik ; lehetnek a múltban roszszul felfogott kiindulási pontból folyólag, önmagok által is félreis mert, s azóta a hatalom minden erőszakával érvényesí teni akart érdekeik. De lett légyen mindez bár mily helytelen vagy egyénileg helyes érdekmegóvási törekvés, hogy mindez a milliók érdekével ellentétbe helyezkedett, arról keveset kell beszélnem. Sőt azt sem kell bizonyítgatnom, hogy néhány ha talmas főúr érdekének egyoldalú előmozditásával majd annyi nagy birtok érdeke lett megtámadva, s a tömér dek közép- és kisbirtokosok érdeke eltiporva. Csodálatos, hogy mindezen gyom egy alkotmányos államban kikelhetett, s egy rövid absolutismus alatt oly annyira megerősödhetett, hogy ma, 12 évi alkotmányos rendszer, k i nem birja tépni gazos gyökereit ós szálait. Nem csalódom, ha azt mondom : hogy nincs itt egyéb hiba, mint hogy nincs nekünk még ma valódi democratiánk; hiányzik nálunk a közérdeknek kellő be-
7
-sz eg
ed
.hu
látása ; nincs nekünk az ujabb társadalom követelményei iránt való kellő érzékünk; hiányzik nálunk az ember szeretet polgárosodott elterjedése, s kihalt a bibliai fele baráti szeretet parancsának ereje. Tessék csak fölötte gondolkodni. S rá kell jönni, hogy igazam van. De hát mi köze mindennek a Tiszavölgy rendezésé hez? A vizek hasznosításához, és azok szabályozásához? Annyi köze van ennek mindezekhez, mint minden állami és társadalmi közéletnek a jó erkölcsökhöz. Mert bármely államnak kell, hogy erkölcsök legye nek alapjai. S hogy közmüködéseinket, ha azt akarjuk, hogy azok áldásosak legyenek, kell hogy ne csak rosz törvények szabályozzák, de kell, hogy leginkább átalános közerkölcsi vezérelvek kormányozzák. így azután » kormányférfi, a törvényhozó, s az állampolgár megtalálja helyét az államban. Meg rendeltetésének, a jobb és nemesb lelkeknek utján !
.sk
II.
Az ügy jelen állásáról. A közvélemény köréből.
ek
on
yv
tar
Miként előző soraimban jeleztem, a közvélemény, az egészséges érzékű állampolgárok és kormányférfiak, valamint a törvényhozók körében is, bővebben kell hogy foglalkozzék a tárgygyal. Annyit azonban be kell ismer nem, hogy már is foglalkozik vele. Szerencsétlen városomnak, Szegednek kellett engesz telő áldozatul esnie, mint az ősök hitében az ártatlan leánynak, vagy a fehér báránynak. Szeged veszedelme napirendre hozta a kérdést, melyet Szeged hos-zu évek során tett kérelmei, esdeklései és követelései nem birtak volt napirendre hozni. Városom veszedelme által a fölvert hazai közérzület, s külföldi rokonszenv, a létező kormánynak kötelességévé tette, hogy ezen tárgyat nemcsak mélyen megfigyelje, de egyszersmind kötelességévé tette : hogy ezen a bajon tőle telhetőleg segítsen is.
8
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
Előttünk országgyűlési nyilatkozatok, főúri és pol gári cselekedetek, hírlapi czikkek, röpiratok feküsznek, a hazából, sőt a külföldről is. Minthogy monarchiában élünk, előttünk fekszik az államfőnek, a fejedelemnek a nyilatkozata is. Az államfő nyilatkozata : a k a r a t, s ily ügyben sokszoros fontos sággal bir. „Szeged újra fel fog épülni, s szebb lesz mint volt." Csak hogy a mint már sokszor bebizonyítottam, Szeged belterületének feltöltése é* a Tiszaszabályozás kér désének okszerű megoldása, az első és legfőbb kellék arra nézve, hogy Szeged újra épüljön. E szerint a kormány, midőn a fejedelem akaratának kifejezést akar adni, vagyis azt tettekben értékesíteni akarja, kell hogy a szabályozás kérdésével is foglalkoz zék. Foglalkozik is; elismerem, hogy határozottan és erélyesen. Helyén is van ez a dolog, mert a háttérben a nem zeti közérdek s a fejedelmi akarat áll. Szeretem hogy a fejedelmi akaratnak, egy olyan szívós ember van hivatva első sorban kifejezést adni, mint Tisza Kálmán; a kinek a közérdek nevében és érdemében is, sok oka lehet, hogy ezen ügy körül, mindazon kellemetlen vádakat, melyeket más téren, a bécsi akarat merev keresztülvitelének művelete közben, ellene emeltek, ezen a közjó terén megczáfolni legyen alkalma és saját akaratát a fejedelem akaratához adva, vagyis azzal egyesítve, ezen óriás munkát, mely a folyó és család nevében történetileg emlékezetes hasonlattal bir, ugy vigye keresztül, hogy az enyhítő körülményt képezzen hazánk és nemzetünk mai viszontagságos tör ténetének, vele szemben álló eseményeivel. Ez a közvélemény első vonása. Ez fölötte áll a külön böző emberi elméleteknek, melyek az ügy körül föl merülnek. Ezzel rátérhetünk a sokaság egyeseinek véleményeire. Mielőtt azonban ezt tennénk, nézzük a kormány véleményét, már t. i . azon véleményt, a mi eddig kife jezést nyert. Eltekintve némely szaktudós urak által tett hollót
9
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
mosó nyilatkozatoktól, s nem foglalkozván a többi szerecsenymosók műveleteivel; különösen a külföldi szak értők meghívásának esetét és módját tekintsük és vegyük a kormány előleges akaratkifejezésének; ezt olyannak kell vennünk, amiben teljes és általános megnyugvásunk lehetne; s csakis az amerikai szakértők kihagyása kelt némelyek lelkében aggodalmakat. Egyébként a kormány eljárása mindenkinek tetszését bírja és a legnagyobb önzetlen rész által loyalisnak tartatik a nemzet aka rata iránt. Egészen közömbösnek tetszik a dolog sokak előtt, az amerikai szakértők meghallgatására nézve is; a meny nyiben azt tartják, hogy a meghívottak sem lesznek egy véleményen, s csak a nemzeti akaratnak lesz feladata a különböző, s talán eltérő vélemények között eligazodni. Ha az eddig, nem ugyan mind kikért, de többnyire mégis többé-kevésbé illetékes szaktudósok és szakértők véleményét veszszük, máris egy adathalmaz áll előttünk, a melyre nézve már eleve tájékoznunk kell magunkat, hogy ezekre nézve, akkorra, mikor a külföldi hivatalos vélemények megjelennek, tisztában legyünk. Sőt a nélkül, hogy a hivatalos szakértők véleményét befolyásoltatni óhajthatnánk, az adatok és a különböző észjárások szerint összehalmozott okoskodások, nem megvetendő anyagként szolgálhatnának a külföldi hivatalos szakértőknek is; a mennyiben különböző oldalról világítják meg a kérdést, s már magok e tervek, a gondolkodni szerető ember agyában, az azokból vonható következtetések lánczolata folytán, az egyik vagy másik rendszer merev keresztül vitele iránt kételyeket, sőt a sikerre nézve alapos aggo dalmakat nyújtanak. Ugyaonyira, hogy ugy szólván a legcsekélyebb véle ménynyilvánítás is, egy-egy szikrát dob a helyes irányba törekedni akarók útjába meggyújtandó szövétnek fellobbanásához. Ezért semminemű okoskodást sem lehet e téren lenézni és megvetni; kivéve azokét, a kiknél a tóga alól a lóláb kandikál elé, ? nyilatkozataik mögül az önérdek világlik k i ; a mit ők ugy hisznek, hogy akkor takartak el, midőn beszélnek; holott ez által árulták el leginkább magokat.
10
.sk
-sz eg
ed
.hu
Károsak csupán azok nyilatkozatai lehetnek, a kiknek álláspontját a gyakorlati élet által elitélt cselekedeteik világítják meg; a kik t. i . az eddigi rendszert szolgál ták, fejlesztették és védelmezték. Tették légyen ezt némer lyek haszonlesésből, hivatalos engedelmességből, vagy botor következetességből, az egyre megy. Ok ez idő szerint az események vádpadján ülnek, a közvélemény Ítélőszéke előtt; s ugy a kormányra, valamint magokra. az illető közegekre nézve, a legildomosabb volna, ha ezek bevár nák, míg kérdeztetni fognak, s a inig a közvélemény le higgad ; s nem rögtönöznének magoknak olyan felmentő ferde előleges nyilatkozatokat szaktársaik részéről, mint Herrich úr is; s a mi fő, nem törekednének oda, hogy uszályhordozóik és magok által is, a már rég elítélt rendszer iránt elnézést akarván kieszközölni, a birót, t. i . a közvéleményt, nem zúdítanák még inkább maguk ellen ; s nem gyöngítenék a kormány tekintélyét, mely az ő hibájokat ugy sem fedezheti tovább, a nemzet világos kára és az ügy veszedelme nélkül. Ezért ezekre ráillik a népies mondás: „Legjobb, ha ezek szépen hallgatnak.-'
ek
on
yv
tar
Vannak még néhányan, a kik csak nehezítik a foly tonos nyilatkozatok által a kérdés józan megol.iását: t. í. azok, a kik mint államhivatalnokok és érdekelt felek szere peltek a szabályozás mult bűnei körül; s a kiknek elég fényes eszük volt, hogy be ne látták volna, hogy mit müveinek. Legyen azonban bármily nagy elméjük és tapasztalásuk, csak elmérgesitik a kérdést, hogy most szólalnak fel, mikor már némileg késő, s mikor már csak is őket lehet okolni, hogy az ügy a jelen fokozatba jutott. Hibás ezen érdekeltek felszólalása most azért is, mert akkor jajveszékelnek és okoskodnak, midőn az alvidék majd egészen elúszott, s a vizfeltorlódás egész hozzájok felhatott; s most ők is beállnak „károsnak". Ezek fel szólalása olyannak vehető, mint a gyujtogatóé, a ki a tűz közé szorul és segély után kiált. Ezek is „legjobb ha hall gatnak !" Legjobb az ügyre nézve, mert nem fokozza a bizalmat, de igen is fokozza az ingerült hangulatot, a melyre az okszerű megoldás érdemében semmi szükség s t m lehet. Alkotmányos államban, egy ilyen nagy országos ügy
11
III.
.hu
elintézésénél, okvetlen szükség a közvéleményt meghall gatni, tisztelni és higgadt mederbe vezetni. A tények hangos és hathatós szava mellett azonban elvezetni akarni: rutul megboszulja magát.
ed
Magyarország vizei és földfekvése.
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
Magyarország főfolyója a Duna, aránylag magasabb vidéken foly, mint olyan folyónak folynia kellene, a mely az összes magyar vizek nagy részét magával viszi, tehát befogadni van hivatva. Ezért az összes nevezetesebb mel lékfolyók, nagyrészt torlódva ömlenek a Dunába. Ezekből világos, hogy a Duna az első folyamkép ződmény volt az édestenger nyugati szólében, s a többi, kivált a keleti folyók, csak később töltötték fel ágyukat annyira, hogy árkot nyertek, medret képeztek az alföldi síkokon. A ki a Duna ős ágyára egy pillantást vett, s látja őt a Dunán tul fekvő hegyek keleti aljában bevésődve folyni, azonnal, megértheti, hogy itt az egykori édesten gernek folyása, sodra volt; a mely itt vette útját a vas kapunak, mely még akkor bizonynyal magasabb volt. A legkülönösebb, hogy a Duna sem az alsó-bácskai sí kokat át nem ugrotta, sem pedig a titeli, bánáti alacsony lapályokat; hanem e helyett mindenütt a nyugoti hegyek aljában, az őspart körül kanyargott; holott az ős idő ben, bizonyosan vehetett volna magának más utat is, mikor az ős vizek rónán ós halomháton uralkodtak volt. Ha valaki azonban megvizsgálja a martonosi csár dától kezdődő ormokat, s ezek hátán gyalog utazást tesz, ezer meg ezer ősvizi száraz ereket talál, 5—10, sőt 15—20 méter mélységben is, melyek hatalmas folyam ágyat képeztek egykoron. Különösen Bajsa, Hegyes, Szikics, Feketics tájékán ; de Topolya és Osantavér körül is meg fogja találni az ősvizek elhagyott nyomait, melyen át egykor az édes tenger ezen magas porondjait, a Duna át meg át barázdálta. Azonban olyan nyomokra is talál, a melyen a keleti vizek, tehát a Tiszavölgy vizei, a Duna
12
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
felé törve megütköztek, s növelték a porondokat, Halas és Izsák vidékén homokot rakván le. Ezt azonban azon vizek későbbi magas duzzadások alkalmával művelhették. Ezen porondok, szigetek, későbbi szárazföldeket át vizsgálva, ugy kell találnunk, hogy kivéve a felsóbácskai agyagmagaslatokat, Vukovártól a Oserhát-czeglédi ha tárral érintkező csúcsáig, nem voltak természetes magas latok. Minthogy a homoklerakodás a Tiszáninneni ré szen erősebb volt, ugy látszik hogy Magyarország keleti vizei, különösen Szolnokon alól jobban oldalba nyomták a Dunát, mint ez amazokat. Igen természetes, hogy a csupa folyókból képződött édes tenger fenekén, örökös volt a folyók harcza, mig a hegyek közül lerohanó vizek, a magukkal hozott iszappal a tengerfenék lapályát fel nem töltötték ; s másrészt a vaskaput, az ezen kifolyó édes tenger mindinkább mélyeb ben lemosta, kimélyítette. Több mint valószínű, hogy a Dunát a nyugoti he gyek aljába, az erős keleti fulyamok nyomták. A fönt maradt földképződmények, a homokrétegek Soroksártól egész Bajáig ezt bizonyítják. De élég ebből ennyi. Én gyakorlati ember vagyok. Nem akarok a feltevések me zején tovább menni. A mit azonban elmondtam, ezt nem mások mondásából, de az érintett vidéknek gyakorta és többszöri részletes beutazásából ismerem ; tehát szintén gyakorlati térről merítem. Csak még annyit kell meg jegyeznem, hogy noha a futóhomokot a szelek is elker gették, de nem képezhették; s a homok elosztását, épen nem a szelek hajtották végre, s a vizek uralgása idejé ben, a szelek hatalma a vizekre, s nem a homokra hatott. Halas, Kecskemét, Czegléd határában, a homokkép ződmények illetve lerakodások, a legmagasabbra hágnak. Ezek köreiben bizonyos vidékeken, a hol a vizeknek erősebb folyásuk volt, a homoklerakodások nem mutat koznak oly nagy mérvben. Sietve kell a következtetése ket levonnom. Mindenek előtt kettőt kell itt megjegyeznünk: Először, hogy a Duna-Tisza, alföldi sik közének, s az ezzel határos lapályoknak földjét, ezen folyók és mel lékfolyóik töltötték fel.
13
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
Másodszor, hogy ezen folyók hareza, az édes tenger síkján, szabad volt, tehát szabadon ágyalták be magukat a természet törvényei szerint, s hogy irányukat a víz mennyiség, annak ereje, s a vizek különböző időben tör ténni szokott áradásai szabták meg. Erre valaki azt mondhatja, hogy ez minden folyóra állhatott az ős időben. De nem ugy van. Mivel alig van oly roppant viztömeg, mely igy bezárva lett volna, mint egykor a Duna és mellékfolyói, s alig van ilyen rop pant terjedelmű fönsik a föld hátán, melynek képződése, a nagy idők végtelen folyamának méretével, ily közel esett volna az özönviz utáni késő emberek korába, mint a Duna-Tisza vidéké; alig van mindez, ily hatalmas; egész széles körben összefutó nagy folyók által, egye bütt képezve. Ha ezen dolgokat igy átgondoljuk, s madártávlat ból egy képet alkotunk magunknak az idő és tér fölött: azt kell kérdenünk : vájjon a Duna, Tisza ós mellékfolyói befejeztéK-e már nagy processusukat, melyet az ős ter mészet bölcs alkotója e föld alkotásakor rájuk bizott ? Váj jon feltöltötték-e már az egykori édes tenger fenekét annyira, hogy ezen munkájokat velők fólbeszakittatni embernek szabadság adathassók ? Avagy birja-e ezt emberész ós emberkéz miriáJ köbméter földek hiányá ban pótolni ?
ek
on
yv
Elég-e a vaskaput kibontani, a vizek útját rövidí teni, vagy a vizeket kalodába szorítani akarni? Hisz az egykori édes tenger halasi és izsáki fene kéhez képest, a vaskapu máris igen ki van bontva s most itt a természet pauzái, mert bent tölteni akar; de mi nem engedjük s a feltöltés müveletét a folyamágy szűk terére akarjuk szorítani. De lehet-e a Szamost, Tiszát lényegesen elvezetni, utjokat megrövidíteni ? Hisz ők ezt az utat tetszés szerint vették. Hosszuk nem csak folyamágy, de tartály is folyó állapotban. El lehet-e egyszerre minden rétjeiket venni ? hisz ez medenezéjök, hova fölös vizeiket rakják; s lapályuk. melyet töltenek.
14
-sz eg
ed
.hu
Lehet-e városainkat gyorsan eléggé feltölteni, s töl téseinket felemelni; hisz ez a nagy időkérdése. Ezen processusnál a természet ugy látszik nem egyes nemzedékek, de népek és nemzetek életével mér. Hogy ne legyen a mi életünk, a kósza longobárdok élete e folyók partjain, e völgykatlanban: legyünk óvatosak, gondoljuk meg a nagy kérdést a mi előttünk áll. Meghiszem, hogy a szabályozás művelete sok telhe tetlen hernyó fattyunak ad iöld levelet, de ne engedjük, hogy ezzel lerágják a nemzet ezredéves életfájának sudarait, hogy az elveszszen.
IV.
Nemzetgazdászati és közművelődési tekintetek.
ek
on
yv
tar
.sk
Ezen kérdést nem lehet röviden, ugy futtában meg beszélnünk, mert sok oldala van. Térjünk a nemzetgaz dászati részére. A Duna-Tisza völgyének nevezhető sík földet, bár mennyire háborgatták idő közben a betörő szilaj népek, s török-tatár bármennyit pusztított ezen országrész népé ből ós vagyonából; mindemellett, világos történeti adatok szerint tudható, hogy ezen sík földet, már a honfoglalás idejében, bátor pásztor-, halász- és hajós-népek szállták meg. A Tisza-völgyén, a városok, többnyire ezen foglal kozási ágaknak megfelelóleg alakultak; úgyannyira, hogy minden ősvárosnak meg volt a maga halász- és pásztor része. A szorosan vett mezőgazdák, földművelők, a folyók mentétől beljebb laktak. Valamint a hegyvidéken, a főurak az ormon, a kézműves, polgár és szántóvető a völgy ben laktak. Arra is világos adataink vannak, hogy a baromte nyésztés, hajózás és halászat, s az ezekkel összefüggő iparágak, a Tiszaparti városokban, már régen, a kornak megfelelő magasb fokra voltak képezve; s a czéhek meg jelenése előtt, bár szabadiparként, házi ipar szerint is kezel tettek, igen élénk menetű, s termékeny foglalkozást nyuj-
15
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
tottak. Úgyannyira, hogy a főbb ágakat a később behozott czéhek soha nem birták körükbe ragadni. Egész napjainkig czéhenkivüli üzlet maradt: a halá szat, hajózás, hajóépítés, szappangyártás, salétrom- és sziksó-főzés, hentesség: késő korig az volt a mészáros ság, házépítés, vászonszövés, kocsikészítés, bőrgyártás. Ezen legutóbb nevezetteket csakis a közelebbi korszakok birták czéhbe vonni. De a föntirt iparágakat, nagy ter jedelmüknél és a házipar körébe kinyúló erős népiparrá vált voltuknál fogva, nem volt hatalom, a mely a czéhi korlátok közé vonhatta volna. De azért igen virágzó és gazdag iparágak voltak. Az ezekkel való kereskedés messze túlterjedt az ország határain. A szegedi fuvarosok Lengyel Bródi, Bukarest, Hamburg, Triest felé egész az érintett városokon belül eső körben fuvaroztak a szegedi czikkekkel. Még e szá zad elején is igen élénk kivitelünk volt: szappan, szóda, bőr, fagygyú, zsir, szalonna, szárazhal, halzsir, gyékény árúkból és félkészitményekből. Törökországba lakatosárúk, kocsik, szekerek vitettek; kész hajók és vizi malmok aí egész Dunára, Szávára, le- és fölfelé Szegedről nagy mennyiségben szállíttatlak. Nem igaz, hogy német volt a szegedi hajósok, hajó építők mestere; olaszoktól, már az árpádházi királyok alatt tanultak, s az épitők magukat „super"-nek nevez ték; „timon" és „tombás", „deregle" é s ' „ b á r k a " , mind annyi olaszból vett műszavaik voltak. De hajó-alakjok, a caspiumi tenger hajóihoz, az ázsiai formához örökre hű maradt, s nem vette át soha a német dunai formát, sem az adriai olasz alakot. Ezzel azt akarom mondani, hogy az ázsiai hajóépí tés, mely eredetileg chinainak vehető, sok vonásaiban napjainkig fenmaradt felpördült czifra czirádáival. Világos, hogy a Tiszavölgyét, a honfoglaló néppel jött eredetileg is vízparti lakók szállták meg. S ezek foglalkozása a vagyonosság magas fokára emelte ezen városokat. Az óriási küzdelem, mit a nemzet önfentartási harczaib'an vivott, bár nem zughatott le a Tiszavölgy feje fölött nyomtalanul, de kiállta azt; s a városok szaba-
16
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
dalmait tekintve, részt vettek Mátyás és Hunyady vízi csatáiban; s daczára hogy nem voltak sziklaváraktól védve, e nép szívóssága fönntartá a városokat a nemzet számára, s megőrizték nemzetiségüket. Sőt az utóbbi időben nagyobb fogékonyságot tanúsítottak az ujabb kor követelményeinek befogadására, mint azt eredetisé gükhöz való merev ragaszkodásukkal szemben bár ki is föltételezte. Nagy tömegbeni elszaporodásuk, életerős szaporaságuk, a nemzeti közművelődés iránti előszeretetük, az ipar és kereskedelem terén való előhaladásuk, a magasabb vidék kertészete, gyümölcs-tenyésztése, keres kedelmi növények iránt való jóindulata, biztosították részökre a nemzetgazdászati haladást. Tanodáik emel kedése s a hegyi városok nem szaporodó népességével szemben való népszaporodásukj a tiszaparti városok részére jövendőt biztosított. S ekkor jönnek nekik az őrületes szabályozási rend szerrel. Uj mezőgazdát csinálnak, szántóvetőt az iparosból, hajósból, fuvarosból, halászból, sőt még a kereskedőből is, mintha ilyen már nem lett volna elég! De ez mind semmi. A legfő az: hogy kiölték a virágzó baromtenyésztést, mely már a nemesítés utján volt. Sem a népességi arány, sem a foglalkozási viszo nyok nem követelték ezen gyökeres változtatást; s elle nére volt ez nomzetgazdászatunk összes ós legfőbb ágainak. Tudni kell pedig, hogy : Amint ez uton elszegónyitik ezt a népet, ugy fogják erkölcseit és polgárosodási törekvéseinek létföltételeit is elvenni, megsemmisíteni. Bármily tisztelettel viseltessünk hegyi ősi városaink sok százados régi műveltsége iránt, s bármennyire tudjuk is méltányolni nemzeti és hazafiúi hűségüket; nem sza bad felednünk: hogy a Duna-Tisza völgyein elterülő nagy magyar városok, legtisztább székhelyeit képezik nemzetiségünknek és legrendületlenebb hivei hazai önál lóságunknak. Tudnia kell azt minden gondolkodó magyar hazafinak, hogy ha ezen felvirágzani s túlnépesedni indult városok, a helyett hogy eddigi feladatukat betölthetnék, s adójukat rendesen b fizethetnék, majd a nemzeti köz-
17
.sk
tar
yv
V.
on
A felszorított vizek tünetei
s
az ős termőföldei
parlagositása
és
értektelenitése.
Hajdan ismertük az eső- ós folyóvizeket, az ezekből származott réteket, folyókat, s a homoktalajok szom szédságában és közeiben megjelent szikvizeket. Ma a fönehbieket mind ismerjük; de még megjelen tek hozzájok: a fakadó-, vad- és vándor-vizek. Ezekre bátran elmondhatjuk, hogy magokban is veszélyesebbek, ' 2
ek
\
-sz eg
ed
.hu
vagyon apasztására fognak okot szolgáltatni, különben is veszni tért nemzetgazdászatunk hanyatt-homlokkal fog a megsemmisülés örvényébe esni. Ezért mondom én azt, hogy ezen ügy egy nagy nemzeti ügy, a mely azonos a nemzet fönmaradhatásának kérdésével. De különben is, ha már készpénzben annyi tömérdek milliót rá pazaroltunk, s a parti városok tiz annyi munka napot rá fecséreltek, s még ehez a réti földek müvelés alá vételével ős földeiket elhanyagolták, a kiölt marha állomány hiával egyiket és másikat sem trágyázhatván, ma-holnap kellőleg nem is művelhetvén; s ha már eles tünk baromtenyósztósi jövedelmeinktől, s ha mind ehez majd adóképességünket is elveszítjük: k i f o g j a ezen r e n d s z e r á t a l k o t á s á r a s z ü k s é g e s m i l l i ó k a t a haza és nemzet é r d e k é b e n a k k o r k i i z z a d h a t n i , ha az a l s ó T i s z a v ö l g y magas t ö l t é s e i által f e l s z o r í t o t t vizek ős f ö l d j e i n k e t is t ö n k r e t e s z i k s ezek h i t e l k é p e s s é g é t is e l v e s z i k ! ? Holott mentül tovább növeljük a vészt, annál nehe zebb lesz abból kibontakozni, s annál nehezebb lesz annak elhárításáról gondolkodni, s annál lehetetlenebb is lesz az ezáltal ütött sebeket államgazdászatunk és nemzetgazdászatunk legfőbb lényegében orvosolhatni. Amit ma még milliókkal megváltoztathatunk, azt később, ha volnának is száz millióink, még ezek is kevéssé válnának annak megváltoztatására.
18
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
mint amazok ősi természetükben voltak, mig t. i . oly magasra nem emeltettek. E g y l e j t ő s o r s z á g v i z e i t k ö n n y ű sza b á l y o z n i , e g y n a g y l a p á l y o s a t s o k k a l ne hezebb. A magasra emelt töltések, nemcsak a Tisza vizeit szorítják össze és magasítják föl, de akadályul szolgál nak egysersmind arra nézve, hogy a hátsó tér az ős magas termő-földek esedékes vagy épen állandó vizei kellő időre lefolyhassanak. A magasra duzzasztott folyamszinvonal, akadályul szolgál arra nézve is, hogy a mel lékfolyók a föfolyóba juthassanak, ezeken is duzzadást, talajemelkedést okoz, s veszélyessé teszi ezek vidékeire nézve ezek vizeit is. De a mily veszélyessé válnak ezen mellékfolyók vizei, ezek vidékeire nézve, ép oly veszélyessé válnak az ezen folyókba eső legcsekélyebb síkföldi patakok, víz erek és árkok a többi vidékekre nézve. Úgyannyira, hogy midőn az anyafolyók medre és tükre magasittatik, ennek visszahatását Magyarország egész szép teritett asz tala, sik rónája érzi. S a mennyire tudjuk, hogy a vizek kipárolgásuk folytán esőt szülnek, s a légnedvesség lecsapódásai, s a nap felszívásai, egy bizonyos vizkeringést idéznek elő ; az imént még részletesnek hitt csapás, országossá vált. S ha veszszük a száraz éveket, a megröviditett folyam aton, s elzárt réteken az ellenkező tünetek állnak be; az ország vizei áldástalanul kiszöknek az országból; a leg mélyebb rétek medenczéjébe sem juthatván k i , nem ké pezhetnek légköri nedvességi szaporulatot. Szóval mindaz, a mi az alkotó bölcsesége szerint, a nagy természet tárházában megvolt, s háztartásában eszközül szolgált, kifordittatik rendeltetésének útjából; avagy más körülmények között, az egymásra hatni ren delt erők működése, ellenkező eredményt, nagy tulságokat szül. Nézzük a kérdés ezen részét bővebben. Megérdemli a fáradságot. Mondom, hogy most fakadó-, vad- és vándorvizeket ismerünk. S hol jelennek meg ezek ?
19
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
A hajcsővesség törvényei szerint, s a légköri ned vesség szabályai folytán, hegyen, völgyön, rónán, hal mon egyaránt. A fakadó vizek némely megvédett rétekben, mint a gyálaiban is, majd csak oly magasak mint a mellettök levő Tisza vize; de azontúl sokkal károsabbak, mert nem hordanak álló mivoltuknál fogva termékenyítő iszapot, nem szülnek hasznos rétvirányt, egészséges halászatot sem. Szülnek ehelyett tömérdek vak sziket, barnás-szürke Wakodó állományt; s hullámaik, a hol a mindent kiölő vakszik, egy> s oázokban még némi növényzetet enged nek tenyészni, odarakják a rét legrutabb gyomait. Ilyen talajban csak átkos tüskék tenyésznek, s mérges merev dudvák. De elveszíti a rét egész termőképességét. Nos, mit fogunk ezen rétek tovább müvelésére nézve, szegény házunk szük köréből, mesterséges trágyára pénztelen é» jövedelmetlen gabonatenyésztésünk mellett tenni, midőn marhaállományunk is tönkre ment? Marad-e még itt egyéb hátra, mint a Tiszát hívni segélyül, hogy adja vissza ezen léteknek termékenységét, hogy dus mezőre, marhatenyésztésre, marhaállományunk visszaszerzésére, nyári véleményekre alkalmatossá legyen. S hogy a rétek a legzordabb téli hónapok kivételével, mindig hasznos járásföldek legyenek. Ilyen mély rétjeink igen sokfelé vannak, a melyekre a Tisza termékenyítő hullámai csak azért nem bocsájtatnak ki, mert a szabályozási törvé nyek nem engedik, s a rétek ugy vannak bérbe adva, hogy t. i . bár mily magas fakadó vizük legyen, bórt fizetni tartoznak ; ellenben ha a folyam által elöntetnek, akkor a bérfizetés megszűnik. A töltés-föntartás a tulaj donosokat illetvén.
ek
on
Száraz időben ezen rétek a legkiégettebb földet ké pezik ; megrepedeznek, s csontkeménységüvé lesz talajuk. Kellett ez a magyar nemzetnek?! Kellett néhány mérnöknek és néhány mától holna pig élő földes urnák. A v a d v i z e k , a Duna-Tisza, Tisza-Maros, TemesBega, Tisza-Kőrözs, Kőrözs-Maros folyók között ve szélyessé leginkább az által válnak, hogy ezek felszorí tott állapotában, ezekbe nem folyhatnak le. 2*
20
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
A vadvizek nem csak a téli csapadékból származnak. Vadvizek származnak a tultelt erek visszaforduló folyás á b ó l i s . Ugyanannyira, hogy a midőn a Kalocsa vidéki téli vizek a Dunába be nem folyhatnak, ezek visszafor dulnak s a Tiszának indulnak, de itt sem folyhatván be, a töltések által, a még képzeletben megvédett vidéket hátulról öntik el. Ilyen elöntésben már számos vidék részesült, mióta a töltések elkészültek. Ezen vizek gyakran a más lejtési viszony szerint,' igen magas ős termőföldeket öntenek el. A v á n d o r v i z e k a homokokon jelennek meg. A vadvizek felszívódásaiból s ismét leszállásaiból, s a tultömött légköri nedvesség túlságos lecsapódásaiból szár maznak, s megjelennek a legmagasabb buczkák tetejé ben is. Minthogy ezen buczkák alaki képződésót nem az egyenlitgető ősvizek, de a szelek is képezték, alkották, e szerint ezek igen sok helyen zárt medenczéket képeznek, a melyekből a tultelt viz gyakran elszökik, s a laza réte gen keresztül egy alacsonyabb vidék nyakán jelenik meg. Úgyannyira, hogy ezen vándor vizek eredetét, mint a Nílus forrásaiét, hasztalan keresik a veszélyozett városok. Ezen vizek veszélye annyiból nőtt a szabályozás ál tal, mert a felszorított fakadó- és visszatolt vadvizek, s az ezekből táplálkozó erősebb légköri nedvességi lecsa pódás nagyban hatványozta ezen v á n d o r - v i z e k kép ződését és garázdálkodását. Úgyannyira, hogy nem csak a felhőrétegekben, ha nem a földrétegekben is bizonyos fokú nedvességi kör forgás, vizeiemi harcz keletkezett. A magasan fekvő homoki szőllők, az eső napja után és előtt is váratlanul meglepetnek, ezen a magasabb bucz kák medenczéiből, a nyomás törvényei szerint elszökött vándor-vizektől. S mind ezen vizek a Tiszába folynának, a vadvizek erein oda sietnek, de ott utjokat állja a szokatlan magas töltés és folyam. S igy történik, hogy a remegő birto kosok, mindenféle akadályt is gördítvén a lefolyások útjába, az e g é s z v i d é k e k ő s i termőföldjein v a"d-v i z e k á r j a d ú l .
2Í
-sz eg
ed
.hu
A folyamparti városok népe örökös harezban paza rolja legjobb erejét a folyó ellen; de ugyanekkor meg rakja városát vadvizekkel, és fakadóvizokkel átnedvesiti épületeit. Ez a vizek szaporításának a kelepczeszerü kör forgása. S mindezzel ős termőföldeinket értéktelenitjük, s a réteket nem mentjük meg. Ez tehát nem a Tiszavölgy rendezése; ez az ellen kezője a rendezésnek. VI.
A Tiszaszabályozás v i s s z a h a t á s a a száraz és nedves érékre, tekintettel a hajózásra és halászatra.
ek
on
yv
tar
.sk
Az előző szakaszban bőven fejtegettem a nedves evekre való visszahatást, a száraz évre va'ó visszahatást is érintettem. Erről azonban bővebben kell szólanom. A jelenlegi szabályozási rendszer, nemcsak hogy a nedves évben felzárja a vizeket; s a kora tavaszszal már megtorlódott folyamtest, a duzzadás folytán, nem képes az előhegyek vizeit akkorra elvinni, mire a közép hegyekéi megérkeznek: de éppen igy jár a közép hegyek vizeivel, ezek is amazokra torlódván, nyomban követi mindezeket a magas Kárpátok víztömege. Arra nézve szűk ez a folyamágy, hogy ezen vize ket kellő időben niHgával vigye s a torlódást megelőzze. De egyszersmind ezen késedelmeskedő levezetés által, da czára a pálya rövidülésének, a torlódás harcza olyan emelkedést idéz elő, hogy ha ezt a nem ugyanazon idő ben, tehát későbben olvadó folyók magas vize itt éri, kész a veszedelem. Minthogy a völgykatlanok, melyek a különböző folyókat adják, nem mind oly erősen délre néznek mint a Tisza völgye, igy az olvadás különböző időben esik ; a hegyek szeljárásai sem egyenlők lévén. Ha ezen vizek a szokott régi ártereken elhelyezkedni birnának, ha még itt érnék is a Duna áradását, s a Tiszáét a Marosé, mind ez nem volna a Tiszavölgyre oly veszélyes, ha a
22
-sz eg
ed
.hu
víztömeg a sok alacsony rétekben elhelyezkedhetnék; mert p. o. egy mostani veszélyes marmarosi utóáradás, mire leérne, a sok rétvizeken alig egy észrevehető emelkedést okozna, mert a tömeg eloszlanék, s az igy mindig ala csonyabban maradt víztükör, kellő korán befogadhatná a mellékfolyókat és vizárkokat is ; mielőtt azok is fel duzzadnak, s ez által a későbbi vadvizek szintén bátrabb lefolyást nyernének; s nem garázdálkodnának kint a vándor-vizek sem oly sokáig a magas téren. Igaz, hogy magok a rétvizek, a mélyebb réteken tovább feküdnének, de a magasabb ős termőföldeket nem öntenek el, s a kiöntések egyátaljában. egy-egy helyen nem képeznének oly roppant terjedelmet mint most, hanem inkább megoszlanának.
ek
on
yv
tar
.sk
Ellenben a száraz években, midőn a viz kevésbé torlódik "meg, s a szondátok káros behatása észre sem vehető, s a mikor a csekély mennyiségű hegyvizek a megrövidített vizpályán elszöknek, a régi rendszerű ka nyargósabb folyamágyakon, s a multévi vizekből itt-ott még meglevő mélyebb rétfenekek, mint ezt hajdanában tapasztaltuk, a tájék légköri szárazságát enyhítenék. Böviden kifejezve ezen dolgot: A nedves évek túlságos vizei nem torlódhatnának á vidék fejére, s a száraz évek kevesebb vizei nem szóké nének oly könnyen és gyorsan k i . Már most önként felmerül itt a kérdés, vagyis in kább magától megviláglik : hogy üdvös volt-e a vizek útját megrövidíteni, s a mély réteket eltölteni. Lett-e ezen müvelet által a hajókázás, vagy a föld nyerés, avagy a Jégköri mérséklet szabályozva'? Egyik sem éretett el ez által ; de az eltérések és kitörések még inkább elmérgesittettek. A hal is kipusztíttatott a Tiszából, s ezzel mellék folyóiból is. A pározás idején, a csöndes rétvizek nem szolgálnak a halaknak menhelyül, a folyam mai árterei vadul folynak, a nedves években. A száraz években egyátalában nem hajókázható a folyó, a nedves években a partok hiányzanak. A régi természetes állapotban, a rétekkel szemben, többnyire
25
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
természetes magaslatok képződtek, vagyis álltak főn; most ezek mind elenyésztek, Magas viznél a mindkét oldalon a töltések védveül szolgáló füzesek, csak az úgynevezett kurtulázott haladást engedik meg; s később azután egyszerre el szökik a viz; maga után hagyván a temérdek uj képződésü homokzátonyokat, a melyeken már középviznél is veszélyessé válik a hajózás. A túlságos magas viznél a tutajozás is veszélyes, kicsiny viznél lassú és akadályozott. Egyátalában a Tisza folyam, a szabályozás által sem viztartályi állandóságot, sem a légkörre való mér sékeltebb befolyást nem nyert; sem a halászatra, sem a hajókázásra alkalkalmasabb nem lett *). S hogy mennyi vel lett alkalmatos a földmivelés- és baromtenyésztésre, azt már kimutattam. De egy körülményt kell még itt megemlítenem, t. i . hogy a folyammelléki városok talaját, a fakadó vizek, s a folytonosan a töltés mögötti élet oly ingoványossá teszik, s különösen a nedves évszakokban vizzel megra kodott fenekek, pinczék, gödrök, a magas töltésen át, hogy visszavezethetők legyenek, azon kisebb nyomásnál fogva, a melylyel ők a Tiszához hasonlítva birnak, mind ezen müvelet annyi időt vesz igénybe, miszerint az egész nyár elvész a városoknak vízmentessé tételében; mig gyakran az őszi esők a pinczékben érik a tavaszi v i zeket. Ellenkezőleg a száraz években a folyamon korán elszökött viz után, oly vizszegénység áll be, hogy a kutak is kiapadnak, s bizonyos emberi és állati beteg ségek ütik fel fejőket. Erre a Tiszaszabályozás kihasználói — a kik bár szép kevesen, de vannak — azt mondhatják: hisz a haj dani réteken, a hosszasan ott tartózkodó viz, még a kanyargós folyón letakarodott, a vidéket nedves kigőzölgése által tette egészségtelenné. Csalódik az, a ki azt hiszi, hogy a Tiszavölgy egyéb ként jól rendezett életmódú vámosainak benszülött lakói * ) Mindezt Paleocapa előre megjövendölte, de eröszakot tettek tudományán.
24
.sk
-sz eg
ed
.hu
valaha érezték ezen kigőzölges hatályát. S az állatok akkor a nedves réti irányokon, a szárazabb éveket is jobban kiállták : a nedves években a magasabb vidéke ken tartózkodván. Mindezek a tapasztalás megczáfolhatlan dolgai. A Tiszapart és vidéke városai a többszületés folyián népesedtek el. De tudjuk, hogy a járványok idején, a part közvetlen lakói, mindig egészségesebbek voltak, mint a beljebb fekvő magasabb vidékéi. Szóval: ugy növényi mint állati és emberi életre nézve kedvezőbb volt a régi korban a Tiszavölgy; s ha ezen kedvező körülmények némelyikéből a szabályo zás le nem vont is, de uj kedvező dolgokat nem szerzett, mint a szárazi közlekedés látszólagos javulását, a mely látszólagos javulás, most láthatjuk , hogy mily bosszú állói ag követelte vissza jogait, s a valódi igazságot. Mert ma láthatjuk, hogy sok száz milliók árán megszerzett drága közlekedési útjaink, mily egyszerre lettek megsemmisitve, s a régi kezdetleges közlekedéstől is meg fosztattunk.
yv
tar
A vasúton gőzhajó jár. Az ős termőföldeken szintén. A folyó hajókázhatlan. Az ősvárosban a halak páradzanak, a Tiszában kivesznek. A nedves-évek és száraz évek rendkivüliségeit nem szüli, de mégis százszorosan hatványozza a jelen'egi Tiszaszabályozás. De azért még ma is arról gondolkodunk: hogy föntartható-e ez még továbbra is ?
VII.
on
A mondottak összegezése.
ek
Az elmondottak után világos, hogy a jelenlegi töltésezósi rendszer, sem a föld értékesitésére, sem a vizek hasznositására nem vezetett; sőt mindenben a czél ellen kezője éretett el. A legegyszerűbb laikus is látja, hogy itt fokról fokra, czéltévesztett, drága müveletek, a legkárosabb eredmény nyel hajtatnak végre ; ugy annyira, hogy nem hagyja ma-
25
-sz eg
ed
.hu
gát többé egy önzetlen ember sem félrevezetni azon kije lentés által: hogy t. i . a m ü m é g n i n c s v é g r eh aj t v a, m é g t ö k é l e t e s i t e n i k e l l ! Minden ember belátja, hogy ez a müvelet, ez irányban mentül inkább fejlesztetik, annál kevésbé közelíti meg a beffjezhetés fokozatát, s annál inkább fokozza a vidék, s ezzel az ország vesze delmét. Ugy szólván mindig fokozottabb mérvben bizonyít a tökéletlenség mellett. Mert nem csak a viz pályája lett megrövidítve, s ezzel annak utja, s ez által medenezéje csökkentve ; de egyszersmind a természetes árterek elzárása által, a szük töltósközben, a vizek férhelye /io részre lett levonva. Az ezen műveletnél alkalmazott szaktudomány, nem volt tekintettel sem az ógaljra, sem a földhajlatra, sem a föld fekvésére, sem az itteni sajátságos időjárási viszo nyokra Nem volt tekintettel a nemzetgazdászati viszo nyokra, nem a népesedési körülményre sem. De éppen oly kimé.etlen volt az emberi érdekek legnagyobb, s a nemzeti érdekek legfőbb tekintetei iránt. Kegyetlen, bű nös, tudatlan vagy szántszándékos gonoszakaró volt. Ezért vesztette el minden tekintélyét, úgyannyira, hogy minden jóérzelmü polgár hite megrendült, a Tiszaszabályozás körül működő szaktudósok tudománya, jó szándéka és emberi érzelme fölött. S most itt áll előttünk a drága mü, befejezhethn óriás vonásaival, elrontott, természetellenes következményeivel. A nemzet aggódva áll a veszélyes helyzet fölött; a kormány maga sem tudhatja még, melyik végéről kezdje a reformokat? Nem is oly csekélység ez a kérdés, melybe minden bővebb megfontolás nélkül, a felelős kormány belevág hatna. De annyit be kell látnia : hogy bár mint dőljön el a nagy orvosi értekezlet, itt gyökeres orvoslatra van szük ség, a melynek végkimenetelétől a nemzet jövője függ. Egész bátran állithatjuk, hogy itt néhány úgyneve zett „császár metszésre" van szükség. Legelőször a közegeket kell elmozditani; azután az uj rendszert felállítani, s a régivel részletesen felhagyni. De mielőtt ennek részletébe mennénk, maradjunk még a körülmények számbavételének összevonása körül.
ek
on
yv
tar
.sk
J
26
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
A föld, melyen a szabályozandó folyók, a nyomás és ütközés szabályai szerint görhedezve kanyarognak, egy lapos fönsik, mely be van zárva, mely katlannak is nevezhető; mely ősidőkben állandó víztartály volt, melybe éjszakról és délről, nyugotról és keletről erős nagy folyók esnek bele ; a mely folyóknak idáig nagyobb esésük van, itt majdnem semmi esésük nincs. A hegyek, melyekből ezen folyók erednek, sok ezer mértföldek víz választóitól ömlesztik az örökös vizeket, meg pedig, kü lönböző égtáj felé nézésüknél fogva, különböző légáram latok és a napsugár különböző behatása szerint. Zimonynál az osztrák-magyar birodalom összes ne vezetesebb vizei egyesülve vannak; sőt a délkeleti szláv tartományoké is. S a hol a Duna a Tiszát befogadja, ott már egy óriás viztorlat van, mely Titel és Zimony között, még ma is az egykori édestenger természetével hullámzik, a Szerémség őspartjai alatt. A Zimonynál be jövő Száva torlódása szemmelláthatólag előtünteti ezt. Ezen vizeknek férhelyre van szükségük; s ha az u. fi. vaskapu 2—3, sőt 4—5 mértföld vonalon kimélyittetnék is, beljebb ezen folyamütközések, ezen lapos_ medenczefenékben, uj vaskapukat alkotnának, találnának; azon különbséggel, hogy magas viznél viztorlódás volna, alacsony vízállásnál, vagy átalános száraz években, a Duna tükre, a kinyitott vaskapunál, ismét hajókázhatlan lenne; beljebb zátonyok barázdái között, váltakozó me derben oszlanék meg a folyó; Pancsova körül sem összeszorítani sem mélyíteni nem lehetne a Dunát, mert majd el nem férne, majd feltöltött ágyon futna szét vize, a mint a nagy különbözetben a vízmennyiség válta koznék. A Tisza ezáltal mit sem nyerne, mert vele éppen azon eset állna be Szolnoktól Titelig, a mi a Dunával Titeltől Pancsováig. Ezért világos dolog, hogy itt sem kotrás, sem a mesterséges folyamágykészités, vagyis a szűkkörü töltésezés nem segít. Ezt a természet nem is követelte. E vizek pedig nagy természeti erők ellentétes befolyása alatt nyögnek. Azért ezeket nem azon mértékkel lehet szabályozni, a
27
.sk
-sz eg
ed
.hu
melylyel egyes folyókat. Ezen vizeknek lánczolatos összehatásuk felhat a különböző nagy mellékfolyóknak összeg, az édestenger-fenékből kiágazó lapályos völgyeik maga sabb lejtőjéig. Ezen visszahatás a Tiszán, mint a nagy katlan leg mélyebb ágyában kanyargó folyón a legerősebb. Itt kell tehát az összes természeti erőkkel leginkább számolni. Leginkább itt figyelembevenni, hogy: A Tiszát sem a merev töltésezési, sem a pusztán vtedenczerendszer szerint nem lehet szabályozni; sem a csatornázás által elvezetni. A merev töltésezési rendszer meg van próbálva, ez összeesküvést képez a természet ellen. Tölti a folyam ágyat, mélyre hagyja a lapos vidéket, vadvizekbe öli az ős földeket. Kipusztítja a fél országot. A felső medencze-, vagyis tartály-rendszerhez képest, nem alkalmatos a folyó szabályozása azért: mert a Ti szának igen gyakran annyi temérdek alsó vizei vannak s ezen sik föld maga annyi csapadékkal bir, hogy gyak ran ez is képes elöitteni az alsó Tiszavidéket. De azon felül gyakran a magas hegyek is annyi vizet és oly gyorsan ömlesztenek, hogy a legköltségesebb medenczét is átlépnék.
ek
on
yv
tar
S mind e mellett megtörténnék, hogy a fönt alkal mazott medencze daczára, az alsó vidék elöntetnék. Az elcsatornázás folytán kivezetett vizek, a jelen téktelen esés folytán, az alantabb fekvő vidékeken nem hasznosittathatnának ; mert a magasra emelkedett folyam ágyba minden időben visszavezethetők nem volnának: ugy annyira, hogy a csatornarendszer, még a mostani eltévesztett szabályozás előtt, tehát a mig a folyamágy mélyebb volt, még akkor is csak Tokaj m felül lett volna, hasznosan létesíthető. A medencze- és csatornarendszernek próbakövét meg adhatjuk, ha felteszszük: hogy ha pl. a vaskaput 20 méter magas fallal elzárnánk, milyen tengert kapnánk itt ben ; V Hol volna annak vége? hossza és széle? A hegye ken ! . . . S hány nap alatt telnék meg ez a tenger ? 20 nap alatt! . . . Ilyen tér csak részben csatornázható. 1
28
-sz eg
ed
.hu
Ilyen gazdag vizáramlatnál, a puszta medenczerendszer nem értékesíthető. A tölésezés merev rendszere a legrosszabb. Az átmetszések a legőrületesebb dolgok. Itt, miként hajdan volt, a különböző rendszereket kell egyesíteni, s fokról fokra kifejleszteni ! . . , Milyen volt tehát a hajdani rendszer?! Ezt a kér dést fogják nagyképű szaktudósaink felvetni. A természetes rei'dszer volt az, és egy kis gyakorlati szakértelmi. Erről kell beszélnünk.
VIII.
A Tiszavölgy rendezése.
ek
on
yv
tar
.sk
Megmutattam az utakat, melyeken a természet ha lad s ellentétbe állítottam mindazon akadályokat, melye ket az emberész kontár beavatkozása szült; hozzászólha tunk a Tiszavölgy rendezéséhez. De mielőtt a Tiszavölgy rendezéséhez hozzászólnánk, nézzük meg a kisebb folyóknál előforduló eseteket; ha nem találunk-e némi példákra, a melyekből könnyebben ítélhetünk ? A Rába-szabályozást vegyük. Lerontották a zugokat, elvették a malmok medenczéjét, s a vidék vagy vizszegénységben, vagy tulbőségben szenved. Ez az előadott tény, egyszerű, de világos. Ezzel szemben hasztalan beszél nekünk a tudós mérnöki testü let, mely ezen kis vizet igy agyonszabályozta. A mi a Eábánál kicsinyben előfordult, az van a Tiszánál nagyban ; s ez számos mellékfolyónál előfordul. A régi zugok s a malmok medenczói voltak, a tar tály- és csatornázási rendszer félig megtestesítői. Vizbőségnél vizet tartottak vissza. Vizszükségnél felhasználták s leadták azt ; ezáltal szabályosabb folyá suk volt az alsó vizeknek, nem duzzadtak ugy fel, nem kellett nekik oly magas töltés, jobban hajókázhatok vol tak, tovább tartották rendes vízállásukat, nem szöktek
29:
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
ugy ki völgyeikből, nem öntötték ugy el az alsó vidé keket, nem pusztították ugy el a falvakat és városokat, se nem tették ugy tönkre az ős termőföldek vetéseit és gazdasági készületeit. Viasza kell adni a zugokat, medenczéket. No de magam mondtam, hogy a felső tartály rendszer a Tisza vizgazdag folyóinál kivihetetlen. Igen, de a részleges nem árt és felhasználható öntözésre. A Tiszának a tömérdek felső alsó rétek voltak a tartályai. A Tisza ezen réteken nemcsak medenczét talált fölös vizeire, de mint bebizonyítottam, egy be nem fejezett ős műveletet is gyakorolt, folytatott; a melynek befejezéséhez még századok kellenek : Töltötte talaját! A Tiszát vissza kell helyezni azon szerepkörébe, melyet részére az öserök szabtak; itt az istenség müve befejezetlen áll, ezt a tudós urak be nem fejezik, ha még miriád évet élnének is, s ha még számos nemzedéket kipusztítanának is. Bármily zokon essék, nem kerülhetem el, hogy meg ne emlékezzem azon urakról, a kik ezen természetes rendezésnek útjában állnak. Végre is világosan kell s minden leplezgetés nélkül a tárgyhoz szólanunk. Mi szegediek már évek óta látjuk, hogy a Tiszavölgy rendezésének kérdése ide növi ki m a g á t ; s ma is látjuk, hogy a mig ezen régi emberek el nem mozdittatnak,, ezen állapotok nem javulhatnak. Mert azt is tapasztalnunk kellett, hogy a veszedel mes iskola növendékei még évről évre szaporodnak s hogy a Tisza-szabályozásnál felemelkedett ezen gyász vitézek raja, a többi folyóknál hasonló műveletet, hasonló lelkiismeretlenséget tanúsított. Miniszterek mentek, miniszterek jöttek, a főszemélyék változtak, de a rendszer az alantas közegek „szaktudósi" tekintélye által mindig megóvatott; soha nem változhatott. Még most is azzal hitegetnek bennünket, hogy ez átmeneti korszak, s ezen át kell esnünk. Majd ha a tár sulatok mind elkészítik töltéseiket, akkor nem lesznek catastrophák. (Igen ha elkészíthetnék valaha.)
30
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
Még a petresi szakadás oka is, a vész közeledtével leérkezett kormánybiztosnak tulajdoníttatik. Egy 60—70 öl hosszúságban becsúszott töltéstest beesése, pillanatnyi intézkedések hiányául rovatik fel. Holott világos, hogy a hasonló mélységek mellett s ha a viz tükre még följebb fokoztatik, ha csak még egyszer olyan erős töltések vagy kőgátak nem építtetnek, a töltéscsuszamlások napirendre fognak kerülni. Ott lehet egy ezred katona, ugyanannyi munkás a gáton, ha kivül a Tisza magas, belől a fakadó viz fél magasságban van, sem a karózás, sem az őrizet meg nem óvja a gátokat a becsuszástól. Annyi világos, hogy nemcsak a kivül-belől megron gált töltések, de a legjobb karban látszók is, ha a viz a 30 lábat eléri, a mai méretben csekélyek lesznek s azok a túlságos nyomás által fellöketnek, becsúsznak. E szerint ha a töltésezési rendszer egyébként meg engedhető ós kivihető volna is az alvidéken, azonnal hozzá kellene látni, hogy a töltések egy időre kétszer oly erősre készíttessenek s kőből építtessenek. De ezzel a viztorlódás és duzzadás meg nem aka dályoztatnék s a folyó a töltések fölé kerülne. Hisz vegyük csak, hogy a 25—26 láb magas viz is, ha kitört, mily roppant tereket önt e l ! S mégis, aránylag mily kevés apadást okoz, s mily pillanatszerű ezen apadás, s mily gyorsan helyre árad a már hetek óta duzzasztott folyónak rakásra torlódott vize ! Ha ehhez hozzá tudjuk, hogy mily tömérdek viz takarodik le az igy nyert uj magas és mély ártereken, a hol a termő földeken gőzhajók járnak, s az egész ár teret folyó állapotban találják ; s mindez sem képes már a hetek, gyakran hónapok óta feltorlódott vizet levezetni, erejét enyhíteni; belátjuk, hogy ha majd 30 láb magas ságnál fog egy ilyen gyarló gát kiszakadni, hány virágzó városokat lesz az képes tönkre tenni, a föld színéről el söpörni ! Ez tovább meg nem engedhető. Nem! Semmi esetre sem engedhető meg, hogy ez igy haladjon. Még akkor sem, ha az őrületes tervek em berei, valami csodás erővel képesek volnának egyetlen éj alatt, az egész Tiszavidéket 30 láb magas kőgáttal
31
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
ellátni, mert ennek is feje fölé kerülne az összeszorított folyó. A Tiszavölgy óriás víztömegének tér és ut kell. Szabadabb tér és ut, mint a mennyit a mai rendszer csak meg is közelíthetne. A mély réteknél nem lehet, nem szabad a tölté seket tovább emelni. A szűkületeket ki kell nyitni, a régi ereket meg kell nyitni, azokon a régi hidakat helyre állítani. Az ős termőföldeket beljebb eső töltésekkel vé deni, s az ugy is elvakszikesedett mélységeket fel kell adni. Nincs emberi hatalom, mely ezeket megvédhetné ! A mint a Szeged környékén alkotott mesterséges szűkületek eltávolíttatnak, a Szegeden alól fekvő városok veszélye óriás mérvben fog fokozódni; azért ezek bizton ságáról egyidejűleg kell gondoskodni. Egy pillantás a térképre, s meglátjuk, hogy az al föld-fiumei, s az osztrák államvasutak Szegednél képződött kereszt központja, s ezzel a gyevi, vásárhelyi, tápai rétek töltései játszák itt a fő szükitési szerepet. Ha ezen helyek kitágittatnak, mint a hogy kell hogy kitágittassanak, ezzel egyidejűleg Török-Kanizsa, Csóka, Török-Becse csak igy nagy vonásokban jelzett rétjei felé utat kell nyitni a Tiszának, s az itteni magasabb ós föl deket belső töltések által kell védeni, s az országutakat, a mostani keresztbe szögelő töltéseknél hidakkal kell el látni, a városokat körtöltéssel. Mindez oly óriás munka, a mely elkerülhetlen és sürgős lévén; a felső-tiszai földes urak „ e c s e d i l á p i f á j d a l m a i " , egy időre kell, hogy nemleges szerekkel ápoltassanak. Az erőt és kormányfigyelmet ezen alvidéki, alsó-tiszai folyamrendezésre kell főleg fordítani; azután lehet, de csak az időhöz és tapasztaláshoz mérten oda fönn szabályozásokat megengedni; mert különben sem az alsó, sem a felső nem sikerülhet. J ó előre megmondta ezt Paleocapa, de nem hall gattak rá. Bár mit mondjanak a külföldi szakértők, kell hogy sajátságos helyzetünket önmagunk is tanulmányozzuk, s az elodázhatlan dolgokat felismerjük. Alkossunk mély réteinkből medenczéket. Felvidéki
32
-sz eg
IX.
ed
.hu
földesuraink, nemzetgazdászati érdekeinket ajkukon kivül szivükben is hordozva, törjék fejeiket a csatornázási, s az ezzel járó részleges tartály-rendszeren. Ez rajtok se gít ; rajtunk is. Mi pedig az alsó völgyben adjuk vissza, mint Paleocapa mondja, „a v i z e k s z a b a d ő s i b i r o d a l m á t " ; mert jaj lesz e nemzetnek, ha majd akkor akar ezen útra térni, ha még néhány évet, s vagy száz milliót s néhány várost a nemzet életéből ezen hálátlan kísérletre feláldozott.
A földek megmentése és értékesítése.
ek
on
yv
tar
.sk
Ugy hiszem bebizonyítottam, hogy a jelenlegi rend szer a földeket nemcsak nem értékesiti, de meg sem menti; sőt ellenkezőleg a magas termőföldekre is ráve zeti a vizeket, a mély réteket pedig kiöli, a fakadó vizek kel s az ezek által képzett vakszikekkel. Ellenben ha a mély rétek, csak bizonyos magasságú, pl. 22 láb magas töltések által védetnek; (a milyene ket a jelenleg már ugy is elrongyolt töltésekből tartósan lehet készíteni;) s a városok 28—30 láb magas körtöl téssel vétetnek körül s az ős termőföldek a természetes magaslatokhoz kötött 27 láb magas töltéssel védetnek, az igy nyert szélesebb ágyon s a rétek által visszanyert medenczéken, a folyam ereje 23—24 lábra lemérsékel hető leend s időjártával a hiányok kifoltozhatok s egy általában a marhatenyésztés uj lendületet vesz s a gaz dák ős termőföldjeikre nemcsak nagyobb gondot, de nagyobb erőt is fordíthatnak s ezek művelését a kultúra magasabb fokára emelhetik. De egyáltalában a mint a mély rétek feladatnak, csupán kaszáló vagy nyári ültet vényekre használtatnak, a magasabban fekvő ős termő földek értéke rögtön emelkedni fog, mert kihasználásuk és biztonságuk is fokozódik. Szóval, ha azon bajok a melyek ezen földek értéktelenedését előidézték, elhárittatnak, a földek értéke azon nal visszaáll. Hogy bizonyos legkisebb szükületi szélesség megál lapíttatik, s a 22 lábon megvédelmezhető belső ősföldek
33
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
könnyen megvettethetnek, az egész Tiszavölgy újra fog lélegzeni s nem kell neki rosz lapályait, rótföldjeit, a szabályozási költségekben egyszer, adóban másodszor megvásárolnia. De a mi fő, a népes városokban kultu rált földművelés, ezzel' karöltve járó ipar s polgári biz tonság fog lábra kapni s az adóalap itt. emelkedik. S nem lesznek ezen városok polgárai arra szorítva, hogy féléielüket a Tiszaparton harczban töltsék el s fele jöve delmüket a vízbe dobálják s még azután is mindenestül elpusztuljanak. Nem mondom, hogy mindazon magasabb rétföldek felállassanak a melyek elfoglaltattak, de azok a melyek a fakadó vizektől ugy is ostromoltatnak, bizony minden lelkiismeretfurdalás nélkül feladhatók. Igen természetes, hogy azon töltéseket, a melyek 22 lábra lesznek készitve s gyakran átlópetnek, mindkét oldalról erősen be kell füzesekkel szegni s nagy rézsüvei látni el, mert különben elhaboltatnak; de végre erre sem lesznek a rétbirtokosok kényszeríthetők, csakis ugy kell azt elkésziteniök, ha kifizeti magát. Ha H folyam tükre némileg leszáll, 22 lábnál gyak ran megállhat az áradás s azonfelül is a száraz évek ben, az ilyen mély réteket ismét csak ugy értékesíthetik, ha azok még nem lettek túlságosan elvakszikesedve. De hogy az igen mély fenekek igy sokkal inkább haszno síthatók lesznek mint szabad rétek, az bizonyos és ezen tapasztalt dolog szerint ezeket 22 láb töltéssel sem kell védeni. Azért is mind e mellett, a Tiszaszabályozó társulatok fönn maradhatnak; igen természetes, hogy ez a müvelet más öblözeti alakulásokat fog követelni. De az így ujon alakult társulatok, biztosak lehetnek benne, hogy nem pusztítják el magukat és az országot, s nem ölnek ki virágzó városokat. A rétföldek ugy is többnyire köz-, vágy nagy-bir tokok ; e/.ek tulajdonosai megtalálják magasabb földjeiken és a baromién vesztésben józan számadásaikat: s a sok dőre jómódú kereskedő és iparos nem megy a jégre tánczolni: s a mit a iienizetgazdászat más ágában szer zett, nem fogja ily helyen elpocsékolni 8
34
-sz eg
ed
.hu
A mi fő: ha kevesebbet markolunk, többet fogunk. A baromtenyésztés, a réti gazdaságban, s a halte nyésztés kevesebb erőt és munkát kivan; s ez nem vonja el a munkáskezeket az ős termőföldektől, s a jelenlegi népesség mellett rendszeresen űzhető, s hazánk rende sen virágozhat és rendszeresen népesedhet. Ha csak felét tartjuk meg a 125 • mértföldnyi rét földnek, elég dolgot ad ez ; s még egy századig erősen népesedhet hazánk, hogy csak az ős termőföldeket is rend szeresebben művelhessük. Nem volt ez a merénylet áldás azokra nézve sem, kik ezt nem is látták, kik tőlünk messze az ormokon laknak; nómely évben, s néha-néha, hadat üzentünk ne kik, mert nád helyett búzát sikerült produkálnunk, ha nem azután a mit három évben nyertünk, azt ismét el vesztettük, s elvettük amazok fáradsága gyümölcsének értékét is, az esztelen egyoldalú nemzetgazdászati ver senyben. A mi fő: tönkre ment baromtenyésziésünk. A földek értékét csak ugy birjuk visszaállítani, ha azokból annyit védünk meg, a mennyinek védelme biz tosan kifizeti magát, s nem viszi magával ős termőföl deink értékét is; s a mennyit erőnkkel kultiválhatunk. Itt csak ennyit a földek értékesítésére nézve.
tar
.sk
r
X.
A polgárosodás és a városok érdeke.
ek
on
yv
A mint egy előző pontban érintettem, a polgároso dás és a városok emelkedésének érdeke, épen nem kö veteli azt, (mint az amerikai is szüzén hagyja a Missisipi rétjeit és a nagy prairieket, s nem markol többet, mint a mit megfogni b i r ) ; hogy népünk számarányához képest erdőt irtson, rétet szárítson, s kőszikla tetőre föl det puttonozzon. A mit azonban elfoglal, azt kell hogy jól megmű velje. De különösen nem lehet helyes, hogy nálunk a tisztviselő, a doktor és prókátor, az iparos és kereskedő is ' gyakran felcsap szántóvetőnek ; azonban időtöltésre megtartja eredeti foglalkozását is. No ugyan kevés áldás is van azután mind a két dolgán; szórakozás itt és ott; szökés az egyik dologtól a másikhoz.
35
ek
on
yv
tar
.sk
-sz eg
ed
.hu
Nagyon jól berendezett üzlet legyen az, a mely mel lett az állandó mellékfoglalkozások megengedhetek; de különösen a kétlaki, eltérő ellentétes távollevő gazdálko dás, ez az a mi kölcsönösen felemészti egymást. Különösen káros az a gazdagnak látszó alföldi vá rosok polgáraira nézve. Már pedig a túlságos földfoglalás, a jó években ilyenre nagy csáberővel bir, s azután tönkre teszi az egész szerezményt, mert szerencsejátékká s nem öntudatos üzletté lesz mind a kettő. A mi mindenek fölött káros, a városi életmód igen nehezen találtatik fel, s a polgárosodás haladása, csak nehezen érhető el. A mennyiben az ilyen rabló gazdálkodás, az elsze gényedés mellett, viszszaeséseket is szül: s nem engedi az egyént egy bizonyos üzletágban a kor kívánalmai szerint való önképzés fokára emelkedni; de nem is en gedi, vagy legalább nem követeli, hogy gyermekét vala mely szakmára szaktudományiig kiképeztesse. A Tiszaszabályozás körül érdekelt ós működő kö zegek és községek, mind ilyen irányban haladtak, hiva talukkal és hivatásukkal. Szerencse volt, hogy Szegeden még sokan jókor viszszatértek; de bizony Szegednek sem vált ezen kettős gazdálkodás előnyére. Ez ugyan a Tiszavidéken kivül is feltalálható a föld gazdag Magyarországban. Azonban a Tiszavidék városainak ez irányban' a szabályozás hatalmas lökést adott. Majdnem nevetséges lett volna, hahogy oly szomorúan nem végződik, hogy t. i . bizonyos köröknek egész erőfe szítésükbe került, polgártársaikat ezen útról visszatéríteni. Egyátalában a mezőgazdászat kultiválását éppen nem fokozta a rétek elfoglalása, a mezőgazdászat hátramaradt állapotában pedig bizony nem fog a mi polgárosodásunk egy nagyobb lépést előre tenni. ' Ezért már a kulturális czélok tekintetéből sem taná csos a földfoglalás ezen neme. De a mi legroszabb, s a miről itt főleg szólni akarok, s a n i t nem kerülhetek el: 3*
36
-sz eg
ed
.hu
Városaink tisztvise' ít is igen elparlagositja ezen gazdálkodás, a inig a /áros közvagyona szintén igen csáki szalmájává lesz. Eoppant közbirtokaink nem tekintetvén értékeknek, ugy kezeltetnek mint veszendőség. S a mi fő, a városok ősi közföldei, csaknem adóju kat is alig hozták meg. S mén a jó tisztviselők is leszédelegtek a réti gaz dasághoz. De erről ez úttal nem akarok többet szólni. A fő az, hogy kulturális szempontból, ez a féti gaz dálkodás rútul elvert bennünket.
ek
on
yv
tar
.sk
De hát ki vette ennek hasznát? Egyenes hasznát vették a vállalkozók, az ezekkel szövetkezett tisztviselők, mérnökök; a kik még a töltést is müvelet alá vették. Közvetett, vagyis remélt és ideiglenes hasznot lát tak benne: a nagybirtokosok, különösen a felvidékiek, kiknek olcsó földeik értéke mesésen növekedett. De most már, midőn a vizduzzadás mindinkább felhat hozzájuk, kezdik unni a boldogságot. S ha valahogy az állam nyakába varrhatnák terhei ket, és ide vágó adósságaikat, odadnák az egész töltést a T i s z á n a k (akar a ministernek, akar a folyónak). Ezen uraknak kellenek még ma is a régi közegek; együtt főzték, együtt költötték el a készítményt, s most együtt akan ák a dolgot elsütni. No már, ha még ezt sem látja be a mostani kor mány és az országgyűlési többség, már akkor én is be állok körmönfont ellenzéknek; rnert akkor mégis párt kérdést kell ebből csinálni, s ez azután előbb-utóbb több légre hozza azt az ellenzéket, a mely ezt kezébe ragadja. Előző országgy. beszédeimet, röpirati és hírlapi közlemé nyeimet nem akarván ismételni, a többi dolgokról majd ha a külföldi szakértők eljönnek, lesz időnk beszélni. Budapest, 1879. május 28-án.
Bakai/
Nándor.
