ed
I.
.hu
t
O
eg
J
Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1957-ben, a m a gyar nemzet gyásznapja, október 6-ika vasárnap ra esett. A k k o r éppen Bécsben időztem és elmen t e m az o t t a n i hadtörténelmi múzeumba. Jártam már o t t és t u d t a m , hogy miért megyek el mégegyszer: meg a k a r t a m állni H a y n a u tábornagy o t t a n i szob ra előtt, akinek a magyar nem zet ezt a feledhetetlen gyászna pot köszönhette. H a y n a u v o l t az, a k i dacára annak, hogy ma^a az orosz cár is kegyelmet kért a magyar tábornokoknak, a tapasztalatlan, a l i g felserdült 19 éves császártól kierőszakolta a halálbüntetést, azon a cincién, hogy a könyörtelen osztrák k a t o n a i törvények szerint halálbüntetés i l l e t i azokat a v o l t császári tiszteket, a k i k a császárra t e t t esküjöket meg szegve, a lázadók mellé álltak. H a y n a u állapítot t a meg a kivégzések dátumát is. Legjobb barát ját, L a t o u r gróf hadügyminisztert egy évvel az előtt, október 6-án akasztotta f e l egy utcai lám pára a bécsi nép: a m a g y a r tábornok lázadóknak ezen az évfordulón k e l l e t t életükkel f i z e t n i .
03
2
O Q ©
PC
V
o
«<
<
tar
cü
.sk
<
H
-sz
o
on
yv
>
ek
c
Bécsben, a m i k o r o t t jártam, nagyon sok m a gyar élt. Kiváncsi v o l t a m , hogy eszébe j u t - e va l a k i n e k a magyar nemzeti gyásznap és annak £őbünöse, a hiéna lelkű osztrák tábornagy. Sose felejtem el, hogy a m i k o r először jártam a mú zeumban, hogyan éreztem a vért megfagyni ere imben, a m i k o r megláttam H a y n a u óriási szob rát, három másik hasonló szobor társaságában: Radlrtzky tábornagyot, Windischgraetz herceget és a horvát Jelasicsot ábrázolják ezek a szobrok, m i n t az osztrákok legnagyobb katonáit. H a n e m látom, n e m t u d t a m volna e l h i n n i , hogy az oszt rákok a történelem egyik lgnagyobb gonosztevő jét országuk legelső katonái közé sorozták. De a szobor o t t volt, o t t v a n m a is.
.hu
ed
A múzeumban alig egy pár ember jött-ment, a k i k között bizonyosan én v o l t a m az egyedüli ma gyar. Volt-e valahol megemlékezés a gyásznap ról Bécsben valahol, n e m t u d o m . E n magam ezt a bécsi délutánt nem felejtem el soha.
.sk
-sz
eg
Most október 6-án újra visszamegyek ennek az emberi fenevadnak emlékéhez. H a y n a u tulajdonképpen német v o l t , egy k i sebb német herceg és egy szinésznő törvénytelen fia. A z osztrák hadseregben való gyors előmene telét annak a szinte hihetetlen kegyetlenségnek köszönhette, a m i t egész pályafutása a l a t t gyako r o l t . A z osztrák hadsereg világhirü v o l t ember telen kegyetlensége révén. Az elvesztés előtt álló északolasz tartományokban f o l y t harcok legször nyűbb emlékei fűződnek H a y n a u nevéhez, külö nösen amit Brescia városában t e t t , ahol a várps elfoglalása és majdnem teljes lerombolása után a város legtekintélyesebb száz polgárát, férfiakat és nőket vegyesen, nyilvánosan megbotoztatott és utána a városra rótt hadisarc összegébe még azoknak a botoknak árát is belevette, amiket
ek
on
yv
tar
a vesszőzéskor használtak. Magyar földre 1849ben került, ahol az akkor már letörés előtt áj>ló magyar f o r r a d a l o m utolsó heteit gyalázta m^g kegyetlenségeivel. Kimagasló volt ezek között egy köztiszteletben álló magyar úriasszony, M a derspaeh Károlyné nyilvános megkorbácsolása Ruszkabányán. Ennek az urinőnek sógora, Ma derspaeh Ferenc, m i n t nyugdíjas osztrák tiszt, a magyar honvéd hadseregbe állt és ezért kivé gezték. Zsombolyán temették el, ahol l a k o t t . Haynau a kivégzéssel n e m elégedett meg, ha nem parancsot adott (nehéz még e l h i n n i is), h o j y
.hu
-sz
eg
ed
a holttestet ássák k i és nyilvánosan húzzák f e l egy akasztófára. A kisváros népe, a k i ismerte és becsülte a kivégzett honvédtisztet, a felháborító rendelet hallatára nagy tömegekben v o n u l t k i a temetőbe, ahol olyan sürüri állták körül a sirt, hogy a kivezényelt katonák nem t u d t a k a közelébe férkőzni. A tömeg olyan fenyegetően viselkedett, h o g y a katonaság j o b b n a k látta visszavonulni. H a y n a u t felbőszítette ez a kudarc és m i v e l ugy anakkor valaki egy kitalált mesével Maderspach Károlynét is feljelentette, k i a d t a a parancsot az úrinő lemezteíitett testének nyilvános megkorbácsolására, amit katonái végre is h a j t o t t a k . Maderspachné férje, a k i az esetnél nem v o l t o t t h o n , öngyilkos l e t t szégyenében, a m i k o r a ször n y ű esetről értesült.
ek
on
yv
tar
.sk
A rémtett világszerte óriási felháborodást k e l t e t t és oka l e t t annak a másik világhírű esetnek, a m i k o r a már nyugalomban levő Haynaut a l i g e g y év múlva Londonban egy sörgyár munkásai veresre verték. Óriási kavarodás l e t t ebből is: $z osztrák kormány elégtételt követelt az angoloktól,amit a királyné hajlandó is v o l t megadni, de miniszterelnöke, Palmerston l o r d , n e m adott meg, nyíltan a támadó munkások pártjára állva. E z t a megaláztatást Ferenc József azzal viszonozta, h o g y a m i k o r pár év múlva az angolok legnagyobb nemzeti hőse, W e l l i n g t o n herceg, a Napóleont végleg elintéző W a t e r l o o i csata győztese meghalt, n e m engedte meg, hogy az osztrák hadsereg is képviselve legyen a temetésén. Régebben szokás ban volt, hogy az u r a l k o d ó k egyes katonai ezre deiket más államok fejeiről vagy nagy katoná ról nevezték el. így l e t t e k idegen uralkodók vagy hadvezérek más államokban "ezred tulajdonosok k á " , így az osztrák hadseregben is v o l t egy " W e l l i n g t o n " ezred. A " t u l a j d o n o s " halálakor az ez r e d főtisztjeiből álló küldöttség j e l e n t meg a cs^á-
.hu
(
v
e
a
.sk
-sz
/
ed
ed <molú
eg
Q i( cfamvYiii
szár előtt, kérve, hogy válassza k i közülök azoKat, akik az osztrák hadsereget a nagy temetésen képviselni fogják. Az a k k o r 24 vagy 25 éves Fe renc József azonban hidegen l e i n t e t t e őket. 'Az u r a k hasztalanul vesztegetik az idejüket és az én időmet is. Az osztrák hadsereg n e m lesz képvisel temetésen, m e r t azért a megaláztatásért, aimjLken az osztrák főtiszti egyenruhát A n g l i a részesitette, soha elégtételt nem a d o t t . " A császári k i jelentés n e m felelt meg a valóságnak. A z oszt rák t i s z t i egyenruhát senki sem alázta meg A n g liában. H a y n a u civilruhában, c i l i n d e r r e l a fején utazott. H a y n a u t katonai pályafutása vége felé már so k a n őrültnek tartották, vagy legalább is olyan valakinek, a k i nagyon közel áll az őrültséghez. Köztudomású v o l t , hogy sokszor búskomorság ba esett. Néha órákig, sőt napokig s i r t és a sirástól kivörösödött szemekkel járkált.
A szabadságharc leverése után Magyarorszji^J7l \Ln ~ ^ Fiókáit letelepedni. SgafoxnelT me gyében vett, ü vagy kapott egy b i r t o k o t . Az aradi gyásznap után, a m i k o r az egész ország k a t o n a i kormány zójává nevezték k i , egy ideig a pesti Károlyi pa lotában v o l t a lakása. I t t kereste f e l a londoni " T i m e s " napilap munkatársa 1850 legelején. A z angol A . A . Paton pár hónapot töltött Magyar országon 1849 októberétől kezdve és onnan kül dött c i k k e i t később egy " T h e G o t h and the H u n " ciimü kötetben ada k i . Ebben i r j a le H a y n a u v a l való találkozásait.
yv
tar
o n
ek
on
A z angol, a k i nem t i t k o l t a , hogy a magyar sza badságharcban az osztrákoknak adott igazat, H a y n a u t igen kellemes, udvarias úriembernek találta, kiről nem lehetett feltételezni, hogy m i n d azt, a m i v e l rágalmazzák, elkövette volna. Hay nau természetesen szintén ezt hangoztatta az an-
.hu
ed
gólnak. A m i t tett. abban nem a bosszú vezette, hanem a legtisztább kötelességtudás és a császár hoz való abszolút hűség. Nőiket n e m korbácsolta t o t t meg. iMaderspachné esetéhez semmi köze sem v o l t , hiszen az állítólagos eset színhelyétől ő leg alább száz mérföld távolságra volt.
eg
Mindez természetesen n e m v o l t igaz. A bresciai nőkorbácsoltatásoknak sok bizonyítéka van, M a derspachné férje pedig aligha azért ölte meg rn^agát, m e r t feleségének meggyalázása csak mese v o l t . A z igaz, hogy a Maderspach eset idején H a y nau nem v o l t o t t , de a parancsot ő adta Gröber századosnak, a k i azt végre is hajtotta.
-sz
(Befejező cikk következik)
yv
tar
.sk
Előbbi cikkünket a Maderspaché-eset említésévei fejeztük be, azzal, hogy H a y n a u maga kere ken tagadta a rémtetthez való közét, h o l o t t az igazság az volt, hogy ő adta k i P2 | f a parancsot Zsombolyáról, Grö ber századosnak. A z t sem lehet feltételezni, hogy egy százados magától ilyen nyilvános gaztet tet végre m e r t volna h a j t a n i . Paton azonban, a londoni Times tudósítója, a k i Pesten felkeres te H a y n a u t , a "kellemes és u d svárr Ödön v a r i a s " genlemannek, H a y n a u mak ad igazat könyvében. A beszélgetés végén H a y n a u megemlítette, hogy felesége pár nap múlva egy táncestélyt f o g adni a Károlyi-palotában, ahol laktak. Meghívta erre az a l k a l o m r a : "Csak egy tanácsot adok. Önf i a t a l ember, táncoljon minél többet."
ek
on
Paton el is m e n t az estélyre, amelyen körülbe lül 150 vendég j e l e n t meg, akik között Kossuthpárti természetesen nem volt. V a l a m i különös jó hangulat nem u r a l t a az estélyt, a vendégek i n kább beszélgettek és falatoztak, m i n t táncoltak, bár H a y n a u maga igyekezett jó példát adni as zal, hogy ugyancsak járta a walcert epy 0 bá rónő nevü m a g y a r hölggyel. A m i k o r azonban a csárdásra került a sor, m i n d e n k i táncra perdült ugy, hogy a mellékszobákat is k i k e l l e t t üríteni hogy elég hely legyen.
.hu
-sz
eg
ed
H a y n a u táncszünet közben a l k a l m a t talált, hogy beszélgessen angol vendégével. Újra a m a ga ártatlanságát hangoztatta. Igaz. ho?v m i n t katona, szigorú ember, de azért nem bántia a lel kiismerete, fi maga is a Jecrsziwnibb fegyelem alatt nevelkedett, amelyben a kötelesséytou^ és a császárhoz való abszolút hűség v o l t a leg főbb törvény. N e k i magának különösebb igényei nincsenek, azzal pedig nem törődik, hogv a? em bereknek m i a véleménye felőle. Nőket nem kor bácsoltatott meg. Paton őszintén megmondta ne k i , hogy a világ jogosan itéli el az aradi vértanul' és Batthyány Lajos gróf kivégeztetése m i a t t , m i re H a y n a u válasza ez v o l t : ' T e l k i i g
ek
on
yv
tar
.sk
aki lapjának és az angol kormánynak álláspontját t e t t e magáévá a ma gyarországi események megítélésében, h i t e l t adott Hai^nau szavainak, dacára annak, hogy két ségtelenül ismerte azt a rövid közleménvt, amely az " I l l u s t r a t e d London News'* 1849 október 1JM számában (242. oldal) jelent meg. E z t a dátu m o t az olvasó figyelmébe ajánlom: egy héttel az aradi gyásznap után^l A folyóirat M a d e r s p a c h ' ' egyik leveléből közöl részletet, amelyben* az ö s szetört lelkű asszony leírja meggyaláztatásánn : történetét, s azt, hogy a levélírás idején férje öngyilkossága is megtörtént. H a y n a u , m i n t magyarországi földbirtokos igyekezett "magyarrá" válni. Még ruhája is ma gyarosan zsinóros volt. A szomszédos magyar birtokosok azonban nem voltak hajlandók érint kezni vele. Más baj is v o l t : felesége meghalt, a m i t H a y n a u súlyos betegsége követett. Növelte a ha jóikat, hogy a kastélyban, ahol l a k o t t , többször tüz ütött k i , a m i k e t majdnem lehetetlen volt vé letlennek t u l a j d o n i t a n i . Belátta, hogy magyar földön nincs helye és Grácba, a nyugdíjas osztrák tisztek Mekkájába költözött. De nem o t t b a l t meg. V a l a m i ügyben Bécsbe kellett mennie, ahol egy szállodában állapodott meg. A f i a t a l császárral is találkozott, a k i ba rátságosan szólt hozzá. Március 14-én, 1853-ban 1
-sz
eg
ed
.hu
éjjel rosszul l e t t . AmlJcor inasa a 'kért pohár v i zet elhozta, már agonizált, s percek a l a t t m e g is halt. Úgyszólván néhány perc múlva megszólalt a Stephans Dóm nagy h a r a n g j a — de n e m azért, hogy H a y n a u t gyászolja. U g y a n a k k o r halt m e g D r . Milde bécsi érsek i s és a bécsiek nem mulasz tották el másnap annak hangoztatását, hogy a n a g y h a r a n g n e m H a y n a u t gyászolja. H a y n a u t Grácban temették el. 67 éves volt. Előbb azonban még v a l a m i történt, a m i ugyan csak szenzációt j e l e n t e t t az elhalt emberi bestia részéről, amiről sokáig beszéltek, s a m i t szokás szerint igyekeztek megcáfolni és üres mende mondának t a r t a n i . A szenzáció ez v o l t : H a y n a u t élve boncolták fel!
ek
on
yv
tar
.sk
Igaz volt-e a feltevés, vagy nem, még most sin csen eldöntve. A feltevésnek két verzióját isme r e m . Az egyik az, a m i t Tóth Béla: ''Mendemon dák" cimü könyvében e m l i t (209. oldal). Esze r i n t a boncolás a halált követő napon történt. Szószerint idézem: " A bontás, m i n t rendesen, a koponya felfürészelésével kezdődött, de a m i k o r a véső f e l p a t t a n t o t t a a koponya fedelét, az orvosok borzadva látták, hogy az agyvelő még lüktet, vagyis H a y n a u él. A z egyik orvos menten elá j u l t . A másiknak azonban volt a n n y i lélekjelen léte, hogy felkapott egy hosszú kést és beleütöt te az elevenhalott agyába . . Tóth Béla vélemé nye az, hogy a "mendemonda", alaptalan v a l a m i , ami m i n d i g megszületik, a m i k o r gonosz emberek haláláról v a n szó.
A z eset másik verzióját Parisból jelentették rögtön a halálozás után. Eszerint a boncoló or vosok megdöbbenve láttáik, hogy a test jobb k a r iában és bal lábában még élet v a n , dacára annak, ho
Tagadhatatlan, hogy idők folyamán legendák, mesék, "mendemondák" születnek a hires embe r e k körül, a m i k n e k eredetét legtöbbször lehetet-
.hu
ek
on
yv
tar
.sk
-sz
eg
ed
len kinyomozni. Számtalan i l y e n legenda v a n f o r galomban állandóan: a f r a n c i a vasálarcos, a k i végzett f r a n c i a király fiának története, a reme tévé l e t t orosz cár, a Szibériába került Petőfi Sándor és mások érdekes és kiszínezett legendái sohasem fognak eltűnni a köztudatból. Lehet, hogy H a y n a u élve boncolásának legendája i s ilyen. Tóth Béla a z t i r j a , hogy az eset leírása " b i zonyos orvosi ismeretéket feltételez" és i g y alig ha a nép fantáziájában született. I l y e n esetek ha ritkán is, már megtörténtek. E g y francia pap 1763-ban i g y h a l t meg.
