d.h u
AZ OKSZERŰ
RÖVID I S M E R T E T É S É S
ge
KENDERTERMELÉS. ÚTMUTATÁS
ze
A KENDERTERMÉNY
FONTOSSÁGA, KERESETTSÉGE ÉS HASZNOSSÁGÁRA,
k-s
VALAMINT OKSZERŰ TERMELÉSE ÉS KIKÉSZÍTÉSÉRE
r.s
NÉZVE.
AZ ÉRTELMES MEZŐGAZDA-KÖZÖNSÉG SZÁMÁRA IRTA ÉS KÖZREBOCSÁJTOTTA
vta
BAKAY
NÁNDOR
ek o
ny
KKiriUkKTKRMKLÉSl 8 E A K B X Z T O S .
* —B
SZEGEDEN, 1886. ENDRÉNYI
TESTVÉREK.
ge
ze
k-s
r.s
vta
ny
ek o
d.h u
d.h u
k-s
ze
ge
95§inthogy az ország különböző vidékeiről fölhívásokat vettem, hogy az illető vidék kendertermelésének okszerű reformálása szempontjából, az ottani érdeklődő gazdák körében szaktanácsadásra személyesen jelenjek meg; s mivel azon helye ken is, a hol megjelenésemet az illető vidék helyi körülményei sürgetővé tették, az érdeklődő gazda-közönségnek szóbeli szak szerű előadásokat tartván, azon meggyőződést szereztem, hogy a szóbeli, s leginkább több órára húzódó előadások után is a jelenlevők még is arra kértek: hogy az előadottakat rövid utasításba foglalva, számukra és érdektársaik számára terjesz tés és pontos megtarthatás végett írásban, illetve nyomtatás ban küldenem meg; mindezeknél fogva, de azért is, mert a legtöbb vidéken személyesen úgy sem jelenhetek meg, ezennel van szerencsém az okszerű kendertermelésre vonatkozó leg főbb adatokat és a tárgy fontosságára vonatkozó körülményeket röviden összefoglalva, i t t alább közzé tenni.
ek o
ny
vta
r.s
Mindenek előtt meg kell jegyeznem: hogy a magyaror szági kendertermelés emelésére és előmozdítására nézve a kormány által évek óta folytatott ösztönzés nem uj dolog, hogy már I l - i k József, s azóta minden kormány iparkodott ezen igen hasznos mezőgazdasági ágat részint régi elhanya goltságából kiemelni, részint a nagyobb mérvű termelést elő mozdítani. A dolog előrevitelének a gazdák megrögzött rossz szokásaiban és a közönséges körülményekben is nagy akadá lyai voltak. A csekély szántás, sűrű vetés, az osztályozatlanul való sárban íullesztés és a rossz mosás, a gazdák hibája volt. A tökéletes áztató vizek fölismerése, megkeresése, k i jelölése, az áztató gödrök elkészítésének mellőzése, a törés, tilolás és tisztítás drága, nehéz, szaporátlan volta, a kikészítő esz közök hiányossága, a kikészítő gépek okszerűtlen és mégis rendkívül költséges beszerézhetése, a mozgató erő szükségelt nagysága és ismét csak ennek igen költséges berendezési
4
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
terhei, a gá^darközönség értelmesebb és előre törekvő részét is visszariasztották a nagyobb mérvű kendertermeléstől. Hol ott nagyobb gazdaságokban kisebb mértékben termelni azért sem érdemes a kendert, mert ezen igen fontos és keresett kereskedelmi és iparnövénynek mégis csak ott és akkor van élénk kereslete és jó ára, ha az piaczképes alakban és termé szetben, oly tekintélyesebb mennyiségben jöhet forgalomba, a mennyiért a külföldi vevők és nagyobb kereskedők is érdemes nek tartják az eladó termelőket fölkeresni, s ha ezek nincse nek az apró üzérek vak haszonlesésének, kapzsiságának odadobva. Minthogy Anglia évenként 470 ezer tonnányi — 47 mil lió métermázsa — kenderfélét visz be, leginkább Oroszország zöld és éretlen terményeiből, s maga Amerika 28 millió dol lár értékűt visz be, az angol 120 millió arany forint értékű bevitelből, s mivel az orosz nyers kenderek 37—42 forintig keltek métermázsánkint, s a mi aczélosabb, erősebb kenderünk, alig 27—30 forintért adatik el a Bácskában, s mivel a jól érett, jól osztályozott és jól mosott olasz nyerskender ára 47 forintig szokott állni; e szerint a mi az orosz és olaszhoz mért közép mérsékletű égaljunk alatt, s jó földeinken, az orosz kenderárakat legalább is jogosan remélhetjük elérhetni, s mivel egy hold földön 6—8 métermázsa kender-rost termel hető, a mi ma is 200—250 forint nyers jövedelmet képvisel, de a mely jövedelem az okszerű kikészítés által 300 forintra is fokozható, e szerint az uralkodó gabona-válsággal szemben, a melynek vége és következményei még beláthatlanok, ha már a kereskedelmi és iparnövények termeléséhez kell folyamodnunk, a legelső, legkeresettebb, legnagyobb mérvben termelhető, s legjobban eladható termény a. kender, a mely után első sorban csak a len következhetik. A kender minden jó földön megterem, a hol a búza meg terem; s ennek nem csak nem ellenlábasa, sőt az olaszor szági ezredéves gyakorlati tapasztalás szerint, igen elő nyös kiegészítő váltó termeivénye. Ugyanis a rendkívül sok kötött anyagot követelő kender növény épen azon elemeket nem vonja ki a földből, a melyek a búzának főtáplálékát képezik; s megfordítva a búza ismét nem azon fotápelemet keresi a földben, a mi a kendernek a fő eleme. Minél fogva az olaszoknál ezred év óta: búza és kender szakadatlanul váltakoznak a vetés forgásban.
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
Mindezeknél fogva téves azon balhiedelem, hogy a ken der csak eke alatt nem volt uj törésekben, erdő-, legelő-, vagy rét-fóldeken díszlenek; ez onnan is származik, mert a kender azon altalaji villósavas kötött lerakodásokat keresi mélyre ható gyökerével, a melyek a mult évi rothadt növényeknek a csapadékok által az előző szántás alá történt leszivárogtatásából származtak; a mit az ember úgy érhet el, ha a kender alá mindig valamivel mélyebbre szánt, mint a búza alá szántott volt. Ezen mély szántás azért is szükséges, hogy a kender törzsek kellőleg megtalpalhassanak, s hogy lehetőleg lefelé bocsássák gyökereiket, nehogy a szomszéd törzsek életét kellessék megtámadniok; s hogy nagyra nőhessenek. Ha tehát a búza alá 8 hüvelykre szántottunk, a kender alá 12 hüvelykre kell szántanunk, ugyan ezen okból nem sza bad sűrűn vetnünk, hogy az egyes törzsek szabadon, kövéren fejlődhessenek, hogy lehető magasra ágatlanul felnőhessenek, mert téves azon hit, hogy a kender csak akkor finom szálú, ha sűrűn van vetve és vékony törpe kórójú; a ritkán vetett kender, vastag magas tözsekkel is finom rostot ad, ha kövér földön, mély szántásba arányosan van vetve, A sovány földön a sűrűn vetett apró kender is durva rostot hoz, A sovány földön vetett kender ha szántatlan talajon fólágazik, silány és kevés rostot, több fás részt terem. Egy hold földre 5 évre 50 szekér trágya számítandó, ószszel jól leszántva. Az erőteljes 80°/o csíraképességgel bíró magból 50 liter (33 kgramm) elég egy 1600 Q öles holdra; ha a mag azon ban kevesebb csíraképeséggel bir, aránylag több mag vetendő, s a vetés 60—80 literig fokozható. Az 50°/o csíraképességen alól álló magot nem érdemes elvetni. * A mag sorvetővel 6 hüv. (16 cm.), sortávolságban, ápril közepétől május elejéig vetendő. A vetés lehetőleg egyegy esős csapadék után következő első alkalmas napokban eszközlendő. Az őszszel egyszer kellő mélyen, egyszer sekélyebben, s tavaszszal harmadszor szintén sekélyen megszántott föld, igen
* A mag csíraképességét közönséges csíráztató készüléken, avagy fölhevített vaslapon úgy próbálhatjuk ki, hogy ha egy csipet elegyen mag ból száz szemet kiolvasunk s ezt a fölhevített vasra hintjük, a csíraképe sek kipattognak, a nem csíraképesek elszenesednek, ezeket könnyen megszámláDiatjuk.
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
arányosra legyen egyengetve a vetés előtt, hogy a magok fekvése s ez által keléiük egyenleges legyen. Gazos földeken, a Mokry-féle kapáló géppel, hasznos dolog a növényeket megkapálni. A kender-aratás augusztus vége felé nádvágó sarlóval történik, a mikor a virágos törzsek hegyeiken is hullatják hím porukat. A kender-kórók egyáltalában levágatnak, ki véve az igen erős magló törzseket, a melyeknek hegyei a rostra termelt törzsek levágásakor lecsipdestetvén, magra ha gyatnak, s szeptember végén a kukoricza-törés idejében vágatnak le. * A kender ilynemű aratása catastr. holdanként 8 frtra számitható; 6 féríi-napszámot tesz ki, s a következő rendben történik: A kendert vágó férfi munkás a föntérintett erőteljes magló törzsek lehető kihagyásával a balkezével összemarkolt fogá sokat balra félkörben lehajlítja, jobbjával lehetőleg tövén a kórókat elvagdossa, s a levágott markokat kellő rendben kö tetlenül sorba lefekteti. Egyedül ez a férfi munkás aratási munkája. Utána az osztályozó, hegyező, csomózó és kúpozó leá nyok jönnek; a kik első nap kevés számban alkalmazva, épen nem kötöznek, hanem csupán a kenűermarkokat bogaikkal befelé halmazzák, — töveikkel kifelé küllő alakban rakásra fektetik, olyformán, hogy a zöldbogokból támadt központi halmaz mintegy 30 cm. vastag rétegben 24 órai fonnyasztásra, illetve édes erjesztésre hagyatik; másnap azután a leány mun kások közül 4 párt egy holdra számítva párosával dolgozva, megkezdik az osztályozást olyformán, hogy egy-egy marok kendert ketten tövén-hegyén megfognak, a hegyénél álló leány a legkiljebb álló leghosszabb kóró törzseket összefogva kihúzza és lefekteti, azután egy uj fogásra a másodhosszaságáakat húzza ki, s ezeket ismét körben fekteti s az ott maradt legrövideb beket az azok vastag végét tartó leány fekteti le; az igy képződött hosszaság szerinti három osztály az egymásután * Kender-magot külön is termelhetünk, 32 cmnyi sortávolságban, 8 kilogrammnyi olasz magot egy holdra fölosztva. Ezen magló törzsek kö zül a virágosakat augusztus 20-dika körül ki vagdossak, a magvasokat pedig a föntebbi módon hegyükön, egy pár levéllel elcsipdessük, hogy ez által a magok erősebben fejlődjenek, s egyszerre érjenek.
—
7
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
fölszedett, hasonló módon osztályozott, fonnyadó fülledt markok ból egy-egy derékon mért 6 hüv. (16 cm.) átmérőjű kévéig egészíttetnek ki. Az osztályozó leányok után jönnek a kötözők, a kik a 8 osztályozóra kettőt számítva — kezükben éles sarlóval vagy nagy késsel a kévék hegyeit, ugyanazon kéve hosszabb kóróit a rövidebbekhez vágván, a tarlón maradt csenevész korcs kórókból lazán összesodorított kenderkóró-gúzszsal deré kon megkötik, s 10—12 ilyen kévét kúpokba állítanak. * Minthogy az osztályozás képezi az okszerű kender ki készítés alapfogását s legfőbb műtétét, a termelőnek semmiféle műveletre nem szabad nagyobb gondot fordítani, mint ezen leg fontosabbra, a mint ezt az alább előadandókból bőven meg fogjuk ismerni.** Az időjárás viszontagságaihoz képest a kúpokba állított kenderkévék 6—8 nap alatt kellőleg megszáradván, midőn leveleik porladozni kezdenek, következik a behordás vagy is betakarítás, a midőn nagyobb mennyiségű termelésnél egyszersmint a kévék párosításának szükségessége is fölmerül; azonban mindenek előtt, a könnyebb és behatóbb szárítás miatt egyszer kötött kévék kötései derékról lejjebb húzatván, azok mégegyszer az előző módon egy második felső kötéssel láttatnak el. Az így kétszer kötött kévék ugyanazon osztályból a nagyobb mennyiségű áztatásra való egyenletes berakhatás végett párosan az egyik kéve hegyét a másik kéve tövéhez fordítva, csomagokba köttetnek, ami által a kötetek egyenleges vastagságot nyernek. Ez«n kötözgetési műtételek alkalmával a kötöző leányok a kévék hegyeit marokra fogva töbszörösen megdörzsölik s a rajtok található száraz leveleket lehetőleg leverik. Minthogy az áztatatlan kender-kórók könnyebben szál líthatók, mert nem oly törékenyek mint az áztatottak, e sze rint a kender áztatatlan állapotban lehetőleg az áztató gödrök közelébe kell, hogy hordattassék; a hol ha az áztatás bármi ok ból azonnal nem eszközölhető, a kender-kévék bekazaloztatnak.
* Az osztályozás, kötözés, a hegyek levágása és a levelek ledörzsölése, noha ampán női munka, mind e mellett njabb 8 írtra számítható holdan ként ; de ezzel a kender sokkal többet ér. ** Az osztályozatlan kendert nem lehet okszerűleg kiáztatni, mert a vastagabb kórok előbb jönnek forradásba, a vékonyak később; s mire ezek kiáztak, amazok már elerőtlenedtek, eláztak.
—
8 —
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
A kazalozás következőleg történik: két egymástól 15o cmre eső mintegy 30 cm. mély árok ásandó, melynek földje a két árok külső szélein és a két árok közén párhuzamosan elvonuló partra hányatik, az így támadt hármas árokpart silányabb szalmával vagy más egyéb értéktelen gazzal a nedvesség fölhatolása ellen, 15 cmnyi vastag rétegben betakartatik. Ezen árokpartra keresztbe fektettetnek a kender kévék. A kazalok alsó részei szűkebb, összevontabb, felsőbb részei bővebb, rézsuntosan enyhén kiugró alakban rakatnak. Ha a kazalrakás idő-közben közép hosszvonalban mélyedést nyer, ezen mélyedések hosszirányban fektetett kévék kel olyformán egyenlíttetnek ki, hogy ezen hosszában fekvő kévék egyszersmint a kazal szilárdságára nézve kötést ké pezzenek. A legföljebb 3 méter magasnyira rakott kazal-derekak ezen fölül mind ilyen hosszában rakott kévékkel meneteles háromszögbe összehúzott formába vétetnek; a melyekre vastag végükkel összeborított dülten rakott kéve-boríték tétetik; ezek tetejére hosszúszállú szalmából vagy még inkább apró nád avagy réti gazból 25—30 cm. vastag takaró tétetik; amely azon esetben, ha a kender a jövő évre kerül csak áztatás alá, a kender-földön maradt csenevész kórókból vagy szalmából font 20—25 mmnyi vastag kötelekel leköttetvén, letűzetik. Az eddigiekkel nagyrészben elmondatván mindazon dol gok, a melyek a kendertermelés szorosan vett földművelési részéhez tartoznak, következik a kender kikészítése, amit in kább mezőgazdasági iparnak kell tekintenünk s a melynek gondos és lelkiismeretes végrehajtása nem csak hogy bőven kifizeti a ráfordított munkát, de az imént leírt gondosan ter melt kórok birtokában levő mezőgazda valóságos bűnt követ el anyagi érdeke ellen, ha tehetsége esetén önmaga vagy szegényebb viszonyai között gazdatársaival egyesülve, de min denesetre gazdaságilag kikészíthető kenderét egész a piaczképes állapotig nem ő hozza eladásra; minthogy egy hold termése, ha kóróban 120—140 frtot ér, rostban bizonyosan 240—280 frtot fog érni. A kender-áztatás bármily közönséges, megszokott és is meretes dolognak tekintessék, s a régi mezőgazdasági kultú rával dicsekvő népeknél bármily jó áztatási gyakorlat van szokásban, minthogy egyesek és vidékek, sőt egész népek
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
tömegesen vétenek ezen egyszerű mezőgazdasági műtétei ellen; ennélfogva a kender okszerű áztatása egész figyelmünket kell hogy kihívja; habár mindemellett az áztatás mégis csak olyan egyszerű dolog marad, a melynél ha a kenderkórókat az ed dig leírt okszerű módon termelve s mintegy előkészítve hoz zuk az áztatóba, némely itt leírandó utólagos dolgok figyelemben tartása mellett az áztatásnak inkább természeti törvényei ellen hibát alig követhetünk el. Az eddigi eljárásban hazánkban főleg azon hiba követtetett el, hogy a gazdák részint siettetvén az áztatás lefo lyását, részint pedig nem ismervén az erjedés forradalmának természetét, a legtöbb helyen a sárban füllesztés által akar ták elérni azon eredményt, a melyet az itt közreható termé szeti erők számba vétele mellett, egyébként is egész bizton elérhetnek, ha azokkal csak felületesen is számolni tudnak. Hogy erjedés álljon be, erre nézve akár a külső lég köri melegségnek, akár a kender-rostokban lévő vegyi anya gok bomlásából szármozott belső elemek egymásra hatása által keletkezett forradalomból származó belső melegségnek jelen léte szükséges; mert ennek hiánya nélkül a kenderkórók ugyan ázhatnak, de az azokban rejlő káros alkatrészek (vegyi anyagok, ásványrészek) erőteljes és szabályos módon el nem távolíttatnak s a hosszas ilynemű áztatás által inkább azon részek fognak a kenderrostok közül kiáztattatni, a melyet azoknak összetartó kötanyagát képezik. Ebből látható, hogy a nálunk és nyelvünkben megszokott kifejezés, t. i . az »áztatás t nem felel meg a valóságnak, mert a kender (v. bár a len is) nem csupán áztatáson, sokkal in kább erjesztésen, vagy mint a borná] neveztetik, forradáson megy át. Ezt azért tartottam szükségesnek ennyire kiemelni és hangsúlyozni, mert a legjobb kenderterményből sem lesz soha jó rost, tehát jó kender, ha az áztatás vagyis erjesztés mű téteié kellő vigyázattal, úgy szólván lelkiismeretességgel nem hajtatik végre. Ez adja meg a kenderrostoknak finomságát, hajlékony ságát és rugékonyságát, szinét, fényét, áttetsző voltát, ez adja meg erejét és a rosthegyek kötképességét, szines fonalakra és szövetekre való földolgozás esetén a jól erjesztett kender egyedül képes a festékeket fölvenni.
—
10 —
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
Különös, majdnem hihetetlen volna, ha az olaszországi ezredéves gyakorlat nem bizonyítaná, hogy a legsikerültebb kendererjesztés egyedül az állott, pangó vízben eszközölhető; amíg másrészt minthogy magukban a kenderkór ókban is igen nagy mennyiségű ásványrészek rejlenek, a melyeknek az erje dés pillanatában ezáltal okvetlen el kell távolíttatniok, ezért lehet és kell, hogy a víz, melyben a kender erjesztetik, mentül állottabb legyen, növény és állati részecskék tömegétől zavaros és ellepett is lehet, de ásvány rész éktől tökéletesen mentesnek kell az erjesztő víznek lennie. Mindezekből kitetszik, hogy mily nagy bűn követtetik el Magyarország legnagyobb részé ben az okszerű kendererjesztés természeti törvényei ellen, midőn az áztatásra szánt kenderkőrók földdel terheltetnek, ásvány mocsárban erjesztetnek. Az i t t előrebocsájtottaknál fogva mindenki könnyen át láthatja, hogy kenderáztatőt mindenütt lehet készíteni, a hol állott, ásványmentes, különben bármily közönséges mezei vagy réti bár mocsárvíz is található, csak ez utóbbinak okvetlen le higgadt állapotban kell a kender-áztatóba bebocsájtatnia. Maguk az ásványnyal terhelt vizek, ha egyéb a vidéken nem talál ható, kell, hogy a folyókból, patakokból avagy csatornákból sekélyes lapályokba vagy gödrökbe kibocsájtatván, kivezettet vén, részint a kellő leülepedésnek, részint a napsugarak által való ásványi vegybontásnak vettetnek alá, s csak ezután bocsájtattassanak az ilyen lapályok vagy gödrök mellé ásott aztató-gödrökbe. Tehát minden víz többé-kevésbé fölhasznál ható az áztatáshoz, i l l . az erjesztéshez; csak egy kis értelmi gondoskodást igényel a dolog. Miután legnehezebben idomít ható, ill. alkalmazható víznek a meszes víz tekintendő, ez utóbbi akkor válik tűrhetővé, ha minden egyéb idegen anyagok hoz zátétele nélkül az első szabadszemmel nem látható ázalag állatvilág megjelenik benne. Az áztatok elkészítéséről külön erre vonatkozó szakszerű ^utasításban* lesz szerencsém szólani. Ha tehát kerüljük az ásványrészek káros közrehatását, az adott utasítás szerint készült áztatókba kenderkóróinkat nemcsak, hogy ásványtól tehát földrészektől menten kell be leraknunk, hanem egyszersmint nem szabad azokat a fenékhez leszorítanunk, tehát a kender-erjesztésnek okvetlen úszó, libegő állapotban kell történnie, hogy ezáltal magában a növényben
—
11
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
ennek fejlődése közben fölszívódott s alkatrészeit képző ásvány részek a mint az erjedés forradalma által kidobatnak, a szabad fenékre kerüljenek. - Ezen libegő helyzet arra is való, hogy az erjedés által forradásba jött s bizonyos benső melegségi hőfokot nyert áztató víz a szabadvegyülés és láthatatlan, de mégis észlelhető kör forgás által egyenleges melegséget nyervén, az egyenleges forradás — erjedés — az egész kiáztatandó tömegre nézve szabályosan beállhasson. A külön leírásban adott módon elkészült, áztató gödrök, ha oly vidéken készültek, a hol a vizeknek szabad és fokozatos lejtésük van, okvetlen egy felső vízmelegítő vagyis vízfüllesztő csekély mélységű, de mindenesetre lehetőleg nagyobb terjedelmű póttartálylyal látandók el. Ilyen áztatókat egyesek, de többek is társulatba állva készíthetnek. Az ezekhez mért és készített áztató medenczék a műáztatók minden kellékeivel bírhatnak. Ezekbe a kender vízüres állapotukban, tehát szárazon rakandó bele, még pedig oly módon, hogy az alsó kereszt-rudacskák alá feszített csatló hevederek egészen szabadon, tehát minden feszítés nélkül feküdjenek a kóró-halmazon a kereszt-rudacskák alatt, hogy ezáltal a vizbebocsájtás nyomán felemelkedő kendertömeg legalább 20 cmre emelkedhessek a fenékszín fölé. Ennélfogva a kenderkórók legföljebb 1 m, vastag rétegben szabályos keresztben fekvő sorokban helyeztetnek az oszlopok közé. I t t áll elő szükséges sége az előző részben leírt mezei munkánál teljesített párosí tása a kévéknek henger alakú kötetekké, mert ellenkező esetben az egyes kúpalakú kévék ide-oda fordított ellentétes irányú fektetgetése válik szükségessé, s mindemellett mégsem nyer az egész úszó tömeg egy oly biztos kötést, a melynek l i csatolása s fölnembillenhetése a párosítás által igen szabá lyosan eszközölhető. Amint a gödör a különböző osztályú s eszerint különrakott kenderkóró-kötetekkel megtelt, az előmelegítésre, illetve füllesztésre szánt víztartó gödörből a víz az áztató gödörbe bocsájtátik, még pedig oly mértékben, hogy a víz szine a lecsatolt kenderhalmazt, a csatló hevederen felül, legalább is 30-40 cm.-rel fölül haladja; hogy a kórok által beszívandó, s a talajba elszivárgó és a légkörbe elpárolgó vízveszteség eleve is pótolva legyen.
—
12
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
Ha esetleg egy közös rekeszbe vékony és vastag kóróból álló kötetek is jutnának, ha ezek külön nem helyezhetők, úgy a vékony kórok alól, a vastagok fölül kell hogy a halmazba helyeztessenek; hogy ez által az utóbbiak mint hamarabb erjedők előbb kiszedhetők legyenek. Az erjedés befejeztet a kenderkórók rostjait borító növényi hártyaburkolatnak, a kóró bőrének teljes föloldottsága jelzi, olyformán, hogy ez a rostokról könnyen lemosható legyen. A mosás úgy történik, hogy egy férfi munkás bemegy az áztatóba és a másodmagával kicsatolt kötő hevedert fölszabadítja, az egymás után fölvetődő köteteket a szélek felé úsztatja, előbb az összes kötéseket a legfelső kivételével fel vagdalván. Az áztató csekélyebb vizű szélein álló mosó munkások és munkásnők kezükben egy vékony rúdra erősített tompa vasgamóval, hogy a vízben ne kellessék ide-oda járniok, a köteteket kötésüknél fogva magukhoz rángatják. — Ez után a hosszabb kenderből két munkás egy kévét, a rövi debb osztályúból pedig kiki egyet fog meg s a vizben jól meg morzsolva leöblitgetik; s a parton álló leginkább munkás leányoknak szétterítgetés végett kiadják. Ezek először a kiadott kévét az enyhén meneteles füves partokra fektetik, hogy az áztató vize mentül gyorsabban s lehetőleg nem a rostok hosszában folyjon k i a kóró és rost közül. Néhány órai ilyen csorgatás után a leányok a kévéket alól a napnak fordított félkörben szétterítve s így minden ké véből egy ritka kúpot alkotva, fölállítják. A mely kúpot a kóró-hegyekre fölhúzott, meglazított kévekötés-gúzs tartja össze. A kiterítésnek lehetőleg füves helyen kell történni. Szélmentes, délre néző enyhe partoldalak rendkívül ked vezőek a kiáztatott kender szárítására. Kedvező időjárás mel lett a kora reggeltől délig, sőt délután 2—3 óráig kimosott és kiterített kenderek estig mind beszáradnak, ha kellőleg jól voltak kiterítve. Igen kell vigyázni, hogy a kötés-gúzs a csirkeborító kasként álló kúpnak leghegyére essék s hogy rendkívül lazán álljon. Ha az időjárás nem eléggé kedvező, a kúpokat a nap után kell forgatni; mert ezen rövid idő alatt nemcsak száradrii kell a kender-rostoknak, de egyszersmint a sikerült erjesztés
—
13 —
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
után, £ a fölhéj alapos lemosása nyomán, az így kezelt kenderkórok és rostok bámulatos módon ki szoktak fehéredni is; úgy annyira, hogy az így fehérített kenderből készült fonal vagy szövet alig követel valami későbbi mesterséges fehérítést; ellenben az itt elkövetett hibát sok napi fehérítéssel is alig lehet jóvá tenni. A megszáradt csomagokon a kötés a derékra húzatik s a kender a töióhöz vagy pajtába vagy az előbb leirt módon bekazalozva betakaríttatik. Minthogy a magyar sík földön alig van a vizeknek annyi esésük, hogy a szabályozható be- és kifolyással biró müáztatók mindenütt fölállíthatók legyenek; ennél fogva gondoskodnunk kell, hogy legalább oly helyre ássuk az áztató gödröket, ahol ha a vizet le nem bocsájthatjuk is az áztatóbói, valamely magasabba fekvő vízből pótolhassuk a víz veszteséget. S a mi fő, mindenekfölött arra ügyeljünk, hogy a négyötször használható áztató vizébe a kenderkórók lehető tisztán rakattassanak be s hogy az áztató fenekére a kévék le ne jussanak s hogy az áztatóban a munkások a szükségesnél többet ide-oda ne járjanak s hogy a berakás a kereszt-rudacskákra helyezett járó deszkákról történjék. Ily módon mentül többször áztatunk ugyanazon vízben, annál fehérebb és fényesebb lesz kenderünk, s az erjedés annál gyorsabb és erőteljesebb. Itt figyelembe veendő, hogy az áztatok növény-mocsara az áztatás befejezte után a szántóföldekre hordatván, kitűnő trágyát képez. A víz, melyben áztatunk, igen jó, ha legalább 16—18 fok meleg s az is, a mit utána bocsájtunk, jó, ha ezen melegséggel bir. Az erőteljes fülledés, erjedés által a viz 23—24 fokra is fölmelegszik. Ha azonban kora hideg őszi idő van, ekkor már vagy nem áztatunk, vagy pedig 20 centiméter vastagon szal mával borítjuk be az erjesztendő kender-tömeget. — Igen hűvös szeles napokban ha kénytelenek volnánk áztatni, az áztató gödör sekély szélei felől szintén szalmatakarót teszünk a kender mellé; részint hogy az erjedés által előidézett benső hő tápláltassék, részint azért is, hogy a víz hullámzás által a kende]- forradása ne háboríttassék.
—
14
—
ek o
ny
vta
r.s
k-s
ze
ge
d.h u
Az ószszel el nem áztathatott kendert, a tavaszazai a még igen üde hó- vagy fakadó vizekbe nem teszszük azonnal bele, bevárjuk, mig a vizek a napsugarak által megfüllednek. A legjobb áztatás nálunk juni-juli-augusztus és esetleg szep tember hónapokra esik. Azonban szükségből május és októberben is lehet áztatni. Ekkor a műtétei koczkázottabb, hosszadalmasabb és nehezebb, így költségesebb is. Már maga az igen szükséges takaró szalma, noha jó trágyát szolgáltat, pénzértéket képvisel. Mindezeknél fogva augusztus végén a kender aratáskor igen jó, ha az áztató gödör készen van s a kender lehetőleg azonnal áztatható s a mi szeptemberben k i nem áztatható, azt legjobb a jövő év nyári napjaira hagyni. Mindenesetre legjobb, ha téres áztatóval bírunk, hogy augusztus végén és szeptember elején a lehető legtöbb kendert kiáztathassuk. A melyet azután az időjárás viszontagságaihoz képest, lassanként folyton törethetünk. * Minthogy a kender- és lentörő, tiloló és tisztító gépek, az angol gép-rendszerben, egyéb működési hátrányaik mellett, igen drágák, s mivel a legkiseb gép-csoport 5 egymással dolgozó gépből áll, a melyhez 12 lóerő, s ennek drága beren dezése szükséges, Olaszország azért nem fogadta el ezen rendszert; úgy ez nálunk sem vezethető be a gazdaságokba. Mindezeknél fogva úgy az olasz, valamint a magyar kormány, de a többi államok kormányai is évek óta rendkívül sokat áldoznak egy okszerű kender-törö gép vagy eszköz létre hozatalára nézve. A gépek föltalálására ez által is sarkalt emberek több nyire soha nem látott különös mű föltalálásán törték a fejüket, s figyelmen kívül hagyták az ezredéves különben igen jó és nagyon hatásos kézieszközök legtöbb szerkezetét, a hancsolva, kifejtve törő fakéses tiloló rendszert, noha többen voltunk, a kik
* A kendertörés, a kézi eszközökön eddigelé világszerte oly költsége* és szaporátlan munka, a gépnek egyedül nevezhető angol törőgépeken oly hiányos müvelet volt, hogy maga a különben igen élelmes amerikai nép in csupán e miatt nem bocsájtkozott liele a kendertwmelésbe, s e miatt kény telen kender- és len-szükségletét Európából, nevezetesen Oroszországbúi fodözni.
—
15 —
k-s
ze
ge
d.h u
ez érdemben időnként figyelmeztettük az illető gépfóltalálókat. * Közelebb e tekintetben nevezetes fordulat állt be, a mely hivatva van az egész kender- és len-kikészítést rendkívül előnyös módon megkönnyíteni, olcsóvá tenni; s ezáltal a magyar kendertermelésnek erőteljes lendületet adni. A Szegeden Bakay Dezső gépészmérnök és fonó-szövő ipari technikus által föltalált és szabadalmaztatott egyetemleges kender- és lentörő, tiloló és tisztító gép, a legjobbnak bizo nyult kézi eszközöknek a géprendszerbe, való hű és tökéletes átviteléből áll. A mi által az 5—600 frtos gépen egy nap alatt annyi kendert lehet kikészíteni, hogy az eddig métermázsánként 5—6 frt költségbe kerülő kézi törés, tilolás és tisz títás költségei 1—2 frtra fognak lemérsékeltetni s az eddig holdanként 30—40 frtra tehető kidolgozási költségek 10—IS frtra fognak leszállni. Másrészt a naponta 5—6 métermázsa rostot adó gép szapora, olcsó és könnyű munkája által a na gyobb uradalmak is képesek lesznek a kendertermelésbe belebocsájtkozni; minthogy ezekre nézve nem volt érdemes a kézi leg lassan készülő, nagy munkaerőt igénylő kidolgozás miatt a rajok nézve egj edül csak nagyobb mértékben jövedelmező nagyobb mérvű termelésbe belebocsájtkozniok. Azon benső viszonynál fogva, a melyben a foltalálóval állok, hivatalos kötelességem határáig sem mehetek a gép aján lására nézve. Azonban elég annyit megérintenem, hogy ismét csak a hivatalos tekintetekfigyelembentartása mellett ki kell jelentenem, hogy f. é. ápríl hó 4-én megtartott nyilvános próba alkalmával, minden érdeklődő szakértő és nem szakértő meggyőződhetett róla, hogy ezen gép a mily egyszerű, oly hatásos, oly sikeres működést fejt ki, s hogy a legjobb, de nehézkes kézi eszközök ezen gép által nagy sikerrel vannak a géprendszerbe átültetve. S hogy a munka-eredmény nem csak mennyiségileg, de minőségileg is messze fölülmúlja a kézi eszközök által elér hető legjobb eredményt.
ek o
ny
vta
r.s
r
* A kendertörd gépek föltalálásán fáradozók között, valamint az egész kikészítés körül is azért követtetett el annyi botlás, mert sok olyan »ü^ybuzgó* ember vágott a dologba, a ki vagy keveset törődött azelőtt a kér déssel, vagy soha nem ismerte, s később sem birta megismerni, megtanulni, a kendert.
—
1G —
ge
d.h u
Ugyanis a míg a kézi tiloló eszközökön a kender vízirányosan fekszik a kések között s a csepü ezáltal bele ve rődik azok közé, a gépben a kender függőlegesen áll s ez által a pozdorja jobban kihull a rostok közül. Másrészt a gép kései ritkábbak mint a kézi tilolóké, ez által nem tép le annyi szálat, s nem ejt annyi kóczot, tehát aránylagos rosthozama nagyobb. Továbbá minthogy a gép kései mélyebben merülnek a bordázat sorai közé, s ez által a ken der-rostok csuszamló áthúzódása nagyobb mértékben történik a fakések enyhe ^lein, a háncsolás hatályosabb, a szálak simí tása és tisztítás* k hatóbb; minek folytán a gép által kikészí tett kender sokkal fényesebb és a rostok sokkal inkább meghasogatottak, mint a kézi tilolón, úgyannyira, hogy a kézi tilolón legfelső fokig tisztított kenderek ezen gépre átvitetvén, finom ságukban, hajlékonyságukban és fényükben, s ez által értékükben métermázsánként legalább 3—5 frtot nyernek. Mindezeknél fogva, minthogy a jól kikészített kender épen kétannyit jövedelmez a termelőnek, mint ha terményét áztatatlanul kórókban adná el, e szerint ezen uj ^>ek által a magyar kender termelés rendkívüli lendületet fo^f venni. Ez annál inkább biztosítva van, minthogy a kérdéses gép háromféle nagyságban fog készíttetni s a legkisebb alakú kézi hajtásra készítendő gép a kisebb gazdák által is besze rezhető olcsóbb áron fog előállíttatni
vta
r.s
k-s
ze
j
ek o
ny
Az előadottak után az uralkodó gabona-válsággal szem ben a nagy és biztos keletnek örvendő kendertermelést ez úton is van szerencsém Magyarország értelmes gazda-közön ségének kiváló figyelmébe ajánlani.
