Eisemann György tudományos publikációinak jegyzéke A CSc fokozat megsz erzéséig (199 4-ig) Könyvek 1/ Végidő és katarzis, Bp., 1991, Orpheusz Kiadó, 192 oldal. 2/ Keresztutak és labirintusok (Elemzések XIX. és XX. századi magyar művekről), Bp., l991, Tankönyvkiadó, 205 oldal. Könyvfejezetek és folyóiratokban megjelent ta nulmányok 1/ Módosulás és megőrzés a lírában, Mozgó Világ 1977/1, 80-4. 2/ Gozsdu Elek novelláinak újszerűségéről, Acta Iuvenum 1977/1, 79-89. 3/ Mai líránk esztétikájához, Mozgó Világ 1979/6. 84-92. 4/ Faustus doktor ördögi kísértései (Kurtág György: Bornemissza Péter mondásai), Mozgó Világ 1980/5, 8692. 5/ Asperján György = Fiatal magyar prózaírók, szerk. Kulin Ferenc, Bp. 1980, Akadémiai, 17-25. 6/ Az új zene, és ami újjá teszi, Mozgó Világ 1980/8, 68-73. 7/ Kemény Zsigmond művészi világképének kialakulása, bölcsészdoktori disszertáció, 1980. 8/ A csend paradoxona és az új zene kultúrája, Mozgó Világ 1981/6, 21-4. 9/ A jelenlét zenéje, Mozgó Világ 1983/2. 53-61. 10/ Kultusz és történet (Bródy Sándor: Rembrandt) = Tanulmányok a tizenkilencedik század második feléről, szerk. Mezei József, Bp. 1983, ELTE, 215-33. 11/ A világkép feltámadása (Jegyzetek újabb prózánkról), Mozgó Világ 1983/10, 96-107. 12/ Prófécia és szépségeszmény a szecesszióban, Vigilia 1987/10, 782-89. 13/ Midas és a századforduló, Újhold-Évkönyv 1988/1, 298-315. 14/ A végesség démonizmusa (Álomszimbólumok Csáth Géza novelláiban), Új Írás 1988/8, 96-105. 15/ Jelek a reneszánszról (Umberto Eco: A rózsa neve), Tekintet 1989/1, 92-7. 16/ Tantalus és a századforduló, Új Irás 1989/1, 109-18. 17/ A romantikus katarzisról, Vigilia 1989/4, 301-6. 18/ Odysseus és a szirének (Babits Mihály novellájáról), Új Írás 1989/4, 84-93. 19/ A Nietzsche-ügy, Tekintet 1990/2, 11-9. 20/ A létformák ritmusa (Misztika és gnózis Komjáthy Jenő lírájában), Újhold-Évkönyv 1990/1, 266-80. 21/ Az Arany-balladák tragikumához, Új Írás 1990/9, 100-11. 22/ Poesis perennis (Vázlat Kosztolányi lírájáról), Vigilia 1990/12, 925-31. 23/ Világtér és egzisztencia (Rilke: Malte Laurids Brigge feljegyzései), Műhely 1991/2, 28-33. 24/ A kozmosztól a szigetig (Romantizálás és regényforma Az arany emberben), Irodalomtörténet 1991/2, 253-75. 25/ Sziszüphosz köve és csillaga (Egy mítosz irodalomtörténetéhez), Kortárs 1992/1, 32-9. 26/ Létértelmező motivumok Az ember tragédiájában, Irodalomtörténet 1991/1, 1-26. 27/ Abszurditás és tragikum közös vonzásában = "Tagjai vagyunk egymásnak" (Mészöly Miklós hetvenedik születésnapjára), szerk. Alexa Károly és Szörényi László, Bp. 1992, Szépirodalmi, 83-6. 28/ A görög templom Hölderlin és Heidegger egy-egy művében, Műhely 1992/6, 28-33. 29/ "Barbárok" a Móricz-prózában = A magvető nyomában, szerk. Szabó B. István, Bp. 1993, ELTE, 89-101. 30/ A Komjáthy-líra vizsgálatának poétikai feltételei (Metafizikum és szimbólum viszonya), Irodalomtörténeti Közlemények 1994/2. 201-14.
Recenziók, kisebb közlemények 1
1/ A riporttól a megváltásig (Siklós László: Kristófok és megváltók), Mozgó Világ 1976/4, 94-5. 2/ Sarastro búcsúja, Mozgó Világ 1980/10, 20-3. 3/ Korunk zenéje, "amely a szívhez szól", Mozgó Világ 1981/3-4, 209-13. 4/ Átváltozás és áldozat (Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő), Mozgó Világ 1982/12, 91-2. 5/ A szkepszis játékai (Wolfdietrich Schnurre: Négyszer születtem), Nagyvilág 1988/6, 934-35. 6/ A "kozmikus rímek" mestere (Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság), Magyar Napló 1989/4, 11. 7/ Szatíra félmúltban (Günter de Bruyn: A schwedenow-i csodabogár), Nagyvilág 1990/7, 1095-96. 8/ A szépség mágiája (Gulácsy Lajos: A virágünnep vége), Új Művészet 1991/7, 65-6). 9/ Bevezetések Schmitt Jenő Henrik: Nietzsche; Halasy-Nagy József: A filozófia és az európai lélek, Pauler Ákos: Az erkölcsi eszmény és norma; Palágyi Menyhért: A tér és idő kapcsolata c. tanulmányához, Műhely 1991/3, 36; 1994/4, 31, 1991/5, 38, 1991/6, 40. 10/ Rugási Gyula: Szent Orpheusz arcképe, Kortárs 1993/7, 117-8. 11/ Komjáthy Jenő: A homályból = 99 híres magyar vers, Bp. 1994, Móra, 249-55.
A CSc fokozat megsz erzése után (1994 -től) Könyvek 1/ Ősformák jelenidőben, Bp., 1995, Orpheusz Kiadó, 211 oldal [tanulmánykötet a romantikus és a modern irodalom mitológiai intertextusairól]. 2/ Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, Bp., 1997, Széphalom Könyvműhely, 209 oldal [monográfia, a kandidátusi értekezés átdolgozott változata]. 3/ Mikszáth Kálmán, Bp., 1998, Korona Kiadó, 200 oldal [monográfia]. 4/ A folytatódó romantika, Bp., 1999, Orpheusz Kiadó, 180 oldal [tanulmánykötet a romantikus és a modern irodalom kapcsolatáról]. 5/ Irodalom 16-17 éveseknek [tankönyv], Bp., 1999, Korona Kiadó, 289 oldal, társszerzők: H. Nagy Péter és Kulcsár-Szabó Zoltán.
Könyvfejezet ek és folyóiratokban megjelent tanulmányok 1/ A lírai én mitológiája Ady Endre költészetében, Műhely 1994/3, 33-9. 2/ Angyalok a Pilinszky-lírában, Pannonhalmi Szemle 1995/12, 102-7. 3/ Halálmítosz, nyelv, szubjektum (Szerb Antal: Utas és holdvilág), Műhely 1995/4, 12-22. 4/ Hermann Hesse: Narziss és Goldmund = Huszonöt fontos német regény, szerk. Ambrus Éva, Bp., 1996, Maecenas-Lord, 176-88. 5/ Az emlékezés ízei (Krúdy Gyula Szindbád-novelláinak mnemotechnikájáról), Pannonhalmi Szemle 1996/4, 97-105. 2
6/ Történetiség és fikcionalitás a Mikszáth-prózában = Mikszáth Emlékkönyv, szerk. Fábri Anna, Horpács, 1997, 59-71. 7/ Posztrégió: heterogeneitás, mimikri, karnevál = Töprengések Kundera "szépséges szép üveggolyójá"-ról, szerk. Fried István, Szeged, 1997, JATE, 67-79. 8/ Poe-tica, Műhely 1997/3, 44-8, 1977/4, 47-51, 1997/5, 66-71, 1977/6, 53-7, 1998/1, 41-5. [Tanulmánysorozat E. A. Poe novelláiról.] 9/ A romantikától a modernség felé (Vonások a 19. századi magyar líra korszakváltásához), Orpheusz 1997/2, 113-130. 10/ Az individuum elbeszélésének modern alakváltozataihoz (Cholnoky László regényeiről) = A kánon peremén, szerk. Eisemann György, Bp., 1988, ELTE, 19-32. 11/ A magyar lírai modernség kialakulása és a nyelv = Beszéd- és íráskultúránk időszerű kérdései, szerk. Bolla Kálmán, Bp., 1988, ELTE, 59-66. 12/ Narratíva és historicitás (Mikszáth Kálmán: A fekete város) = Dolce Filologia (Irodalomtörténeti, kultúratörténeti és nyelvészeti tanulmányok Zöldhelyi Zsuzsa tiszteletére), szerk Hetényi Zsuzsa, Bp., 1998, ELTE, 36-46. 13/ Szempontok Mikszáth Kálmán újraolvasásához, Irodalomismeret 1999/3-4, 59-64. 14/ A legenda poétikája (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője) = In honorem Czine Mihály, szerk. Görömbei András és Kenyeres Zoltán, Debrecen, 1999, 75-81. 15/ A retorika nyelve – a nyelv retorikája = Vox humana, Bolla Kálmán 70. születésnapjára, szerk. Földi Éva, Gvadányi Károly, Bp., 2000, ELTE, 148-51. 16/ A nyelv, a halál és a lányka (Vörösmarty: Csák) = Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs, 2001, 57-64. 17/ A romantikus elbeszélés retorikai hatásfunkciói, Iskolakultúra 2001/6-7, 62-76. 18/ A Móricz-újraolvasás esélyei = A kifosztott Móricz?, szerk. Fenyő D. György, Bp., 2001, Krónika Nova Kiadó, 240-49. 19/ Egy "pályakezdés" kötetei = Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak, A jó palócok, szerk. Mekis János, Pécs/Bp., Művészetek Háza/OSZMI, 2001, Alexandra Kiadó, 193-212. 20/ "Mint alvadt vérdarabok..." (A bűn nyelve és énje József Attila költészetében), Irodalomtörténet 2001/3, 382-89.
3
21/ A város mint emlék és fikció (Krúdy Gyula: Asszonyságok díja és más "pesti regények"), Budapesti Negyed 2001/4, 129-40. 22/ A "befagyott emlékezet" és a "világfolyás” (Vajda János: A kárhozat helyén), ItK 2001/3-4, 325-40. 23/ Arany János: Dante, Wiener elektronische Beiträge des Instituts für Finno-Ugristik, 2001. [http://epa.oszk.hu/00000/00027, 10 oldal] 24/ Elsajátított idegenség és elidegenedett azonosság (A modern lírai alany önértelmezésének történetiségéhez) = Identitás és kulturális idegenség, szerk. Bednanics Gábor, Kékesi Zoltán, Kulcsár Szabó Ernő, Bp., 2003, Osiris kiadó, 56-65. 25/ „Elmondom, ahogy megértem” (A forradalom elbeszélése Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényében) = Az elbeszélés módozatai, szerk. Józan Ildikó, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály, Bp., 2003, Osiris Kiadó, 173-213. 26/ Líra és bölcselet – 1895, Komjáthy Jenő: A homályból [Fejezet A magyar irodalom történetei című könyvhöz], Literatura 2003/4, 378-90. 27/ Romantikus hagyományelemek átrendeződése a későmodern lírában = „egy csonk maradhat” (Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról), szerk.: Hansági Ágnes etc., Bp., 2004, Ráció, 35-42. 28/ A Noszty-fiú beíródása Tóth Mari esetébe = A szó élete (Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére), szerk. Szitár Katalin, Bp., 2004, Argumentum, 201-7. 29/ A képzelőerő és a romantikus líra viszonyának történetiségéhez = Nympholeptusok (Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a 18-19. században), szerk. Szűcs Zoltán Gábor és Vaderna Gábor, Bp., 2004, L’Harmattan, 261-267. 30/ A szereplő mint olvasó Móricz Zsigmond regényeiben = Az újraolvasott Móricz, szerk. Onder Csaba, Nyíregyháza, 2005, 60-67. 31/ Az írás anarchizmusa (Egy Jókai-regény újraolvasása) = A regény nyelvei, szerk. Kovács Árpád, Bp., 2005, Argumentum, 243-50. 32/ Egy kézirat közegváltása: a konverzivitás mint olvasástapasztalat (Az Őszikék lírája), Alföld 2006/8, 66-80.
33/ Nacionalni stereotipi kao povijesne alegorie u modernoj mađarskoj lirici = Kulturni stereotipi, szerk. Dubravka Oraić Tolić, Kulcsár Szabó Ernő, Zábráb, 2006, FF press, 161-
4
69. [A Berliner Beiträge für Hungarologie által is közölt német nyelvű szöveget horvátra fordította Milka Car]. 34/ „Mégis új…” (A romantikus költészet modern retorikája Ady Endre lírájában), Iskolakultúra 2006/7-8, 11-7. 35/ Metamorfosis y medialidad en la literatura moderna = La metamorfosis en las literaturas en lengua espaňola, szerk. Gabriella Menczel, László Scholz, Bp., 2006, Eötvös József Könyvkiadó, 117-28. 36/ Elhallgatás, beszéd, szubjektum Kemény Zsigmond regényeiben, Iskolakultúra 2007/1, 41-7. Bár az irodalomtudományi követelményrendszer „kizárólag a már ténylegesen megjelent szaktudományos munkák” feltüntetését írja elő, valamint megengedő a sajátosan magyar témákkal foglalkozást felmutató kérelmekkel szemben, a külföldi szakmai kapcsolatoknak egy másik pontban elvárt dokumentálásához megemlítendő a De Gruyter kiadó Literaturgeschichte Ost- und Mitteleuropas című vállalkozásába készülő Die Wende zur Moderne című könyvfejezet, valamint a Kindlers Neues Literatur Lexikon újabb kiadásába szánt számos szócikk (Ady Endre, Gárdonyi Géza, Komjáthy Jenő, Mikszáth Kálmán, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Reviczky Gyula, Tömörkény István, Vajda János, Weöres Sándor pályája és művei.)
Szerkesztett könyv: 1/ A kánon peremén (Az irodalmi modernség alakváltozatai a XIX-XX. század fordulójának magyar prózájában), Bp., 1998, ELTE, 180 oldal. 2/ Irodalmi szöveggyűjtemény 16-17 éveseknek, Bp. 1998, Korona Kiadó, társszerkesztők: H. Nagy Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán. 408 oldal. 3/ Kezdődő modernség, induló avantgárd, Bp., 2006, Ráció Kiadó, társszerkesztő: Bednanics Gábor, 284 oldal.
Recenziók, kis ebb közlemények 1/ Friedrich Hölderlin: Az élet fele útján; Edgar Allan Poe: A Holló; Ady Endre: Özvegy legények tánca =100 nagyon fontos vers, Bp.,1995. Lord Könyvkiadó,93-6; 155-61; 238-41. 2/ A semmisülés extázisában (Földényi F. László: A lélek szakadéka),Kortárs 1994/8, 103-9. 5
3/ Deák László: Az árvaság kora, Kortárs 1994/7, 117-9. 4/ Huszonhat szócikk az ÚMIL-ban, szerk. Péter László, Bp. 1995. 5/ Villányi László: Az alma íze, Kortárs 1995/6, 113-4. 6/ Nagy Attila Kristóf: Szellemi bonctan, Itk 1995/1, 133-5. 7/ Bohár András: Antropológiai és etikai vázlatok, Műhely 1995/2-3, 125-6. 8/ Imétlődő kezdetek (Bacsó Béla: Határpontok), Kortárs 1995/9, 103-7. 9/ Parancs János: A labirintus mélyén, Új Forrás 1996/2, 2-5. 10/ Székely János: A valódi világ, Műhely 1996/3, 69-70. 11/ Karátson Endre: Baudelaire ajándéka, Új Forrás 1996/9, 58-63. 12/ Tegnap előtt (szerk. Fried István), It 1997/1-2, 314-8. 13/ Filológia és hermeneutika (Bogoly József Ágoston: Ars Philologiae), Iskolakultúra 1997/6-7, 145-48. 14/ Csűrös Miklós: "Lesz idő, hogy visszatérhet", Új Forrás 1997/7, 56-60. 15/ Fábri Anna: "A szép tiltott táj felé", Kortárs 1997/10, 107-8. 16/ Századforduló a költészetben, szerk. Sipos Lajos, Pannon Enciklopédia (Magyar nyelv és irodalom), Bp., 1997, Dunakanyar, 302-3. 17/ Nyilasy Balázs: A szó társadalmi lelke, Itk 1999/11, 241-6. 18/ Nagy Miklós: Klió és más múzsák, Irodalomtörténet 2000/1, 166-9. 19/ Az emlékezés mint átírás (Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak), Kortárs 2000/4, 112-5. 20/ "Ki beszél itt valójában?" (Jász Attila két újabb kötetéről), Műhely 2001/3, 83-5. 21/ Szili József: "Légy, ha birsz te »világköltő«…" (A magyar líra a tizenkilencedik század második felében), BUKSZ 2001/nyár, 174-80. 22/ Paul de Man: Az olvasás allegóriái; Esztétikai ideológia, Vigilia 2001/6, 83-5. 23/ Szövegek között Közép-Európában (A Szegedi Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének újabb kiadványairól), Tiszatáj 2002/5, 85-96. 24/ Tóth Krisztina: Porhó, Műhely 2002/5, 80-1. 25/ Szabó T. Anna: Fény, Műhely 2003/4, 69-70. 26/ Kánonok és „romantikák” (Hansági Ágnes: Klasszikus – korszak – kánon), Irodalomtör-ténet 2003/4, 667-72. 27/ Faktualizmus és hermeneutika között (Rohonyi Zoltán: A romantikus korszakküszöb), Literatura 2003/4, 451-60. 28/ S. Varga Pál: Két világ közt választhatni (Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában), ItK 2003/6, 761-6. 29/ Ösvények Turgenyev és Dosztojevszkij művészi világához (szerk. Kroó Katalin), Studia Slavica 50, 2005, 197-201 [orosz nyelven]. 30/ Rendszerelmélet és korszakretorika (Szajbély Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után), It 2006/1, 128-33.
Hivatkozások, recenziók
(Eisemann György közleményeinek idézettsége és kritikai visszhangja) (A jobb áttekinthetőség érdekében a monográfiák mellett az egyes idézett tanulmányok is – amennyiben ilyen formában közlésre kerültek – az önálló tematikus szerzői kötetkiadások szerint 6
csoportosítva szerepelnek, azaz folyóiratbeli publikálásuk és hivatkozásaik alapján nincsenek elkülönítve.) Végidő és katarzis, Bp., 1991, Orpheusz Kiadó. Recenziók Wirth Imre: E. Gy.: Végidő és katarzis, Élet és irodalom 1991, szept. 6, 11. Kováts Zoltán: „Kinek nincs háza..." (E. Gy.: Végidő és katarzis), Magyar Napló 1991, 15. sz. 39-40. Kunszabó Zoltán: E. Gy.: Végidő és katarzis, Kortárs 1992/1, 99-101. Mártonffy Marcell: E. Gy.: Végidő és katarzis, Műhely 1992/6, 59-60. Imre László: E. Gy.: Végidő és katarzis, ItK 1992/5-6, 699-701. Hivatkozások: Bárdos László: Mire vagyunk fogékonyak Kosztolányiban?, Üzenet 1986/11, 712. Balassa Péter: Kosztolányi és a szegénység = A látvány és a szavak, Bp., 1987, Magvető, 116. Tamás Attila: Szecessziós természetkultusz, Irodalomtörténet 1993/1-2, 225. Olasz Sándor: A regény metamorfózisa a 20. század első felének magyar irodalmában, Bp., 1997, Nemzeti Tankönyvkiadó, 124. Fabulya Andrea: A szép börtönbe zártan = (B)irodalmi álmok, (b)irodalmi valóság, szerk. Hódosy Annamária, Kelemen Zoltán, Szeged, 1998, JATE, 45. Piszár Ágnes: Danilo Kiš a kertben = Harmadkor antológia, szerk. Szántó István, Bp., 1989, k. n., 63. Harkai Vass Éva: A művészregény a 20. századi magyar irodalomban, Újvidék, 2001, Forum, 110., 121, 124, 125. Győrffy Gabriella: Gulácsy Lajos: A virágünnep vége = Gintli Tibor szerk.: Változatok a modernségre, Bp., 2001, Anonymus, 113. Tarjányi Eszter: A szellem örvényében, 2002, Universitas, 13, 95, 217. Keresztutak és labirintusok (Elemzések XIX. és XX. századi magyar művekről), Bp., l991, Tankönyvkiadó. Recenziók Fried István: E. Gy.: Keresztutak és labirintusok, ItK 1992/1, 122-124. Madarász Imre: Klasszikusok új megközelítésben, Köznevelés 1991, nov. 8, 9. Bogoly József Ágoston: E. Gy.: Keresztutak és labirintusok, Új Könyvek, 1992, OSzK-lap. Tóta Benedek: Lét és lélek, Műhely 1992/6, 60-61. Hivatkozások Jánosi Zoltán: Nagy László mitologikus költői világa, Miskolc, 1996. Felsőmagyarország, 161, 170, 175, 176. Csűrös Miklós:A Pázmán lovag (Gondolatok Arany víg balladájáról),Studia litteraria 33,1995,53. S. Varga Pál: Két világ közt választhatni (Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában), Bp., 1997, Argumentum, 54, 117, 158. Hites Sándor: A Vernuft tragédiája, ItK 1997/1-2, 40, 55. .
Zákány Tóth Péter: Olám (Az ember tragédiája és a Biblia) = Madách Szimpózium, Bp./Balassagyarmat, 1997, Madách Irodalmi Társaság, 24. Keresztúrszky Ida: Az örök Áfium – megalkotható-e Csáth. Ópium c. novellájának új olvasata? Palimpszeszt 1997/5-6, http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt. Horváth Károly: Az ember tragédiája szereplőinek és motivumainak bibliai és 7
mitológiai előzményeiről = A romantika értékrendszere, Bp.,1997, Balassi, 276. Kulcsár-Szabó Zoltán: A „korszak” retorikája = Az olvasás alakzatai, Bp., 1997, JAK/Kijárat 28. Gergye László: Egy elfelejtett regény a művészetfilozófia tükrében = E. Gy. szerk.: A kánon peremén, Bp., 1998, ELTE, 57. Gintli Tibor: Ádám és a torz viszony, ItK 2000/3-4, 442, 444, 451. Kádár Judit: Jókai Mór: Az arany ember, Itk 1992/4, 424, 435. Tarjányi Eszter: Történetek csapdájában = Kiczenko Judit, Thimár Attila szerk.: A XIX. század vonzásában (Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére), Piliscsaba, 2001, PPKE, 258. S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig, Debrecen, 1994, Csokonai, 233. Széles Klára: „Ki fény vagyok,homályban éltem…” = Közelebb a remekműhöz, Miskolc, 1995, Felsőmagyarország, 26. Szili József: „Légy, ha birsz, te »világköltő…«”, Bp., 1998, Balassi, 189. Szeredy Orsolya: Mitopoétikus és etnográfiai elemek a novellaciklus egységesítése szolgálatában = Imre László szerk.: Értékek kontextusa és kontextusok értéke 19. századi irodalmunkban, Debrecen, 2000, KLTE, 189, 193, 200. Szitár Katalin: Szó és történetképzés Csáth Géza novelláiban = Gintli Tibor szerk.: Változatok a modernségre, Bp., 2001, Anonymus, 191. Tarjányi Eszter: A szellem örvényében, 2002, Universitas, 167. Imre László: Műfajtörténet és/vagy komparatisztika, Szeged, 2002, Tiszatáj Könyvek, 81. Gergye László: A beszéd primátusa = Az arckép mágiája, Bp., 2002, Universitas, 123. Bíró Béla: A Tragédia paradoxona, Bp./Kolozsvár, 2006, Liget/Polis, 121. Tihanyi Katalin: Műalkotások színelátása (Bródy Sándor: Rembrandt), Alföld 2006/48. Ősformák jelenidőben, Bp., 1995, Orpheusz Kiadó. Recenziók Fried István: E. Gy.: Ősformák jelenidőben, ItK 1996/1-2, 206-208. Felkai Piroska: Korszakformáló mítoszok nyomában (E. Gy.: Ősformák jelenidőben), Iskolakultúra 1997/2, 98-99. H. Nagy Péter: Magatartásformák poétikája és mítoszok interakciója (E. Gy.: Ősformák jelenidőben), Tiszatáj 1997/5, 79-84. Török Lajos: Mítosz és interpretáció (E. Gy.: Ősformák jelenidőben) = Alföld, 1997/10, 90-95. Hivatkozások H. Nagy Péter: A lexikon mint a lehetséges történelmek archívuma = Kalligráfia és szignifikáció, Veszprém, 1997, Vár ucca 17, 62. Fazekas Natasa: Szövegek között: mellett vagy felett?, Műhely 1997/5, 77. H. Nagy Péter: Az Ady-líra értelmezhetőségének ezredvégi horizontjai, Iskolakultúra 1998/3, 3-4. Péter Ágnes: Egy romantikus mítosz nyomában: Shelley, Vörösmarty, Hölderlin = Péter Szaffkó and Tamás Bényei ed.: Happy Returns, Debrecen, 1999, KLTE, 68. Kiczenko Judit: A lefokozás, a kifordítás az egybejátszás regénye = E. Gy. szerk.: A kánon peremén, Bp., 1998, ELTE, 98. Török Lajos: Midas árnyékában = E. Gy. szerk.: A kánon peremén, Bp., 1998, ELTE, 156. Szabolcsi Miklós: Kész a leltár, Bp., 1998, Akadémiai, 404. Horváth Edit: A klasszikus novellaforma módosulása Ambrus Zoltánnál, ItK 1995/1, 59. Olasz Sándor: A regény metamorfózisa a 20. század első felének magyar irodalmában, Bp., 1997, Nemzeti Tankönyvkiadó, 116, 117. Milbacher Róbert: „valamit jelenteni akartam” (Asbóth János: Álmok álmodója), Alföld 1998/1, 56. Tarjányi Eszter: Történetek csapdájában = Kiczenko Judit, Thimár Attila szerk.: i. m. 261. 8
Nógrádi Cecília: „Modernnek kell lenni mindenestül” = Kiczenko Judit, Thimár Attila szerk.: Levél, író, irodalom, Piliscsaba, 2000, PPKE, 186. H. Nagy Péter: Szimbólum és/vagy allegória = H. Nagy Péter szerk.: Ady-értelmezések, Pécs, 2002, Iskolakultúra 20. Lőrincz Csongor: A retorika temporalitása = uo. 121. Bednanics Gábor: Beszédformák között, Bp., 2003, 10. Szigeti Lajos Sándor: Verssor(s)ok (Líraiság az ezredfordulón), Bp., 2005, Széphalom Könyvműhely, 498. Margócsy István: Míg új a szerelem = Az újraolvasott Móricz, szerk. Onder Csaba, Nyíregyháza, 2005, 54. Gintli Tibor: Bovary úr vagy Bovaryné = uo., 72, 74. Cséve Anna: Szituálatlan üzenetek = uo., 85. Hansági Ágnes: Az Ixión-szindróma, Bp., 2006, Ráció, 22. Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, Bp., 1997, Széphalom Könyvműhely. Recenziók Balogh Piroska: "...hol egymást metszi két világ" = Élet és irodalom 1997, 35. sz., 15. Egri Zsolt: "Boldog, aki a végtelenbe lát" (E. Gy.:Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében), Műhely 1998/1, 88-90. Széles Klára: E. Gy.: Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő lírájában, Itk 1998/5-6, 802807. Hites Sándor: Ugyanakként mondása másnak, Iskolakultúra 2000/3, 69-79. Hivatkozások Szili József: „Légy, ha birsz, te »világköltő…«”, Bp., 1998, Balassi, 177, 178, 180. Nógrádi Cecília: Gondolatok Gozsdu Elek Anna-levelei kapcsán = Gintli Tibor szerk.: Változatok a modernségre, Bp., 2001, Anonymus, 24. H. Nagy Péter: Ady-palimpszesztek = H. Nagy Péter szerk.: Ady-értelmezések, Pécs, 2002, Iskolakultúra 138. H. Nagy Péter: Ady újrakomponálása a századvégen = i. m. 144. Tarjányi Eszter: A szellem örvényében, 2002, Universitas, 133. Palkó Gábor: Hangszer – hang – meghallás = A modernség alakzatai, Bp., 2004, Ulpius ház, 24. Bíró Béla: A Tragédia paradoxona, Bp./Kolozsvár, 2006, Liget/Polis, 54. Mikszáth Kálmán, Bp., 1998, Korona Kiadó. Recenziók Margócsy István: A posztmodern klasszikus (E. Gy.: Mikszáth Kálmán), Népszabadság 1999, febr. 13. Kálmán C. György: E. Gy.: Mikszáth Kálmán, Élet és irodalom, 2000, júl. 21, 17. Hajdu Péter: Hogyan olvasunk Mikszáthot?, BUKSZ 1999/4, 380-387. Bényei Péter: E. Gy.: Mikszáth Kálámán, It 2000/1, 157-161. Török Lajos: A "mese" retorikája (E. Gy.: Mikszáth Kálmán), Alföld 2001/6, 98-101. Kékesi Zoltán: Retorika, poétika, történetiség, Iskolakultúra 2002/3, 117-119. Hivatkozások Margócsy István: Petőfi Sándor, Bp., 1999, Korona, 280. Arató László: Mikszáth, a nagymester, Iskolakultúra, 1999/12, 20. 9
Göndör András – Györke Ildikó: Balladszerűság, balladatörés Mikszáth novellisztikájában, Irodalomtörténet 2000/4, 499. Kunkli Enikő: „Nagyot koppan akkor, azután elhallgat” – avagy az önmagát olvasó olvasó (nyom)olvasás mint antiműfaj = Imre László szerk.: i. m. 215. Pozsvai Györgyi: Az intertextuális hagyományteremtés poétái a századfordulón, ItK 2000/34,370.
Rózsafalvi Zsuzsanna: Pusztuló udvarházak – születő különcök, Kalligram, 2001/5-6, 83. Tarjányi Eszter: Mikszáth Kálmán esete a detektívtörténettel, Literatura, 2005/1, 57, 58, 74. Horváth Kornélia: Elbeszélői hang és metaforizációs folyamat = Kiczenko Judit, Thimár Attila szerk.: A XIX. század vonzásában (Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére), Piliscsaba, 2001, 74. Széles Klára: „Hat likra jár az esze” (Szólás, metafora, narratíva Mikszáthnál), It 2000/2, 182,187. Finta Gábor: A lét vándora (Krúdy Szindbádjáról), ItK 2000/3-4, 410, 411. Szilágyi Zsófia: Ferdinandy György, Pozsony 2002, Kalligram, 7. Tarjányi Eszter: A szellem örvényében, 2002, Universitas, 130. Török Lajos: A jövő emlékezete = Hansági Ágnes, Hermann Zoltán szerk.: „Mester Jókai”, Bp., 2005, Ráció, 108. Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer (A Mikszáth-próza kérdései), Szeged, 2005, Gondolat/Pompeji, 69, 88, 89, 108, 153, 165, 216, 233. Zabán Márta: Szöveghang és szituáció, Korunk 2004/3. (www.korunk.org) Huba Márk: Egy híres regény (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma) = Serta pacifica (Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára) Szeged, 2004, Pompeji, 293.
A folytatódó romantika, Bp., 1999, Orpheusz Kiadó. Recenziók Szabó Levente: A megkerülhetetlen hagyomány (E. Gy.: A folytatódó romantika),Korunk 2001/1, 118-121. Iván Csaba: Talán(y)ok, Műhely 2000/1, 87-88. Tamás Kinga: E. Gy.: A folytatódó romantika, Műhely 2001/2, 89-91; Hites Sándor: A romantika: korszak, hagyomány, olvasásmód (E. Gy.: A folytatódó romantika), Alföld 2001/11, 89- 92. Hivatkozások Olasz Sándor: A regény metamorfózisa a 20. század első felének magyar irodalmában, Bp., 1997, Nemzeti Tankönyvkiadó. 92. Pozsvai Györgyi: Visszanéző tükörben (Az Álmok álmodója ezredvégi olvasata), Bp., 1998, Argumentum, 7. Gintli Tibor: A szerelem elbeszélésének változatai Krúdy epikájában = Uő. szerk.: Változatok a modernségre, Bp., 2001. 44. Z. Kovács Zoltán: ”Mérlegelés” és/vagy megértés = Z. Kovács Zoltán, Milbacher Róbert szerk.: A maradék öröme, Bp./Szeged, Osiris/Pompeji, 2001, 121. Palkó Gábor: Hang – hangszer – meghallás = H. Nagy Péter szerk.: Ady-értelmezések, Pécs, 2002, Iskolakultúra, 32. Szilasi László: Maggi, Literatura, 2002/3, 315, 321. Hites Sándor: Szindbád-lexikon, Literatura, 2002/3, 323, 329. Orosz Magdolna: „Az elbeszélés fonala” (Narráció, intertextualitás, intermedialitás), Budapest, 2003, Gondolat, 249. Gintli Tibor: Hajózni vagy megérkezni? (Az emlékezés kérdései Krúdynál) = Literatura 2005/1, 92. 10
Gintli Tibor: „Valaki van, aki nincs” (Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben), Bp., 2005, Akadémiai, 93. Fried István: Szomjas Gusztáv hagyatéka, Bp., 2006, Palatinus, 310. Saját szerzői kötetben nem szereplő írások hivatkozásai Mai líránk esztétikájához, Mozgó Világ 1979/6, 84-92. Hivatkozás: Nyilasy Balázs: „A szó társadalmi lelke”, Bp. 1996, Cserépfalvi, 14, 20, 25. A szépség mágiája (Gulácsy Lajos: A virágünnep vége), Új művészet, 1991/7, 65-66. Hivatkozás: Győrffy Gabriella: Gulácsy Lajos: A virágünnep vége = Gintli Tibor szerk.: Változatok a modernségre, Bp., 2001, 112, 114. Abszurditás és tragikum közös vonzásában = „Tagjai vagyunk egymásnak” (Mészöly Miklós hetvenedik születésnapjára), szerk. Alexa Károly, Szörényi László, Bp. 1992, Szépirodalmi, 83-86. Hivatkozás: Thomka Beáta: Mészöly Miklós, Bp., 1995, Kalligram, 193. Posztrégió, heterogeneitás, karnevál = Fried István szerk.: Töprengések Kundera „szépséges szép üveggolyójáról”, Szeged, 1997, JATE, 67-79. Hivatkozás: Rózsafalvi Zsuzsanna: Szövegköziség a Mikszáth-poétikában = E. Gy. szerk.: A kánon peremén, Bp., 1998, ELTE, 141. Romantikus hagyományelemek átrendeződése a későmodern lírában = Hansági Ágnes etc. szerk.: „egy csonk maradhat” (Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról), Bp., 2004, Ráció, 35-42. Hivatkozás: Kovács Béla Lóránt: A párbeszéd vége, uo., 257. A Móricz-újraolvasás esélye = Fenyő D. György szerk.: A kifosztott Móricz?, 241-249. Hivatkozások: Görömbei András: A Móricz-értelmezés új útjai = Az újraolvasott Móricz, szerk. Onder Csaba, Nyíregyháza, 2005, 16, 18; Márkus Béla: Bethlen Gábor arcai = uo., 146. A város mint emlék és fikció (Krúdy Gyula: Asszonyságok díja és más "pesti regények"), Budapesti Negyed 2001/4, 129-40. Hivatkozás: Gintli Tibor: „Valaki van, aki nincs” (Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben, Bp., 2005, Akadémiai, 39. Modernitás, nyelv, szimbólum [kézirat, megjelenés előtt]. Hivatkozás: Veres András: Ady szimbolizmusának kérdéséhez, Iskolakultúra 2006/7-8, 7.
11
