Együttműködés, partnerség, hálózat
1
Tartalmi elemek • Szektoron belüli partnerség • Szektorok közötti partnerség (önkormányzati, üzleti, civil – szerepek)
• Hálózatok • A partnerségben résztvevő emberek
Szektoron belüli partnerség (jellemzők felsorolása)
• ismerjük a szektort, hisz magunk is ebben vagyunk • könnyebb a kapcsolatteremtés, nem kell annyit magyarázkodni • természetes az egyenrangú viszony • kisebb a bizalmatlanság • várható az önkéntes hozzáadott érték • kisebb forrásképesség • Kihelyezi az előnyöket (célcsoport számára)
Szektorok közötti partnerség (jellemzők felsorolása)
• Több lehetőség, többféle tudás, kapcsolat • Nagyobb forrásképesség • Egyenrangúság megteremtése egy folyamat eredménye (korábbi tapasztalatok) • „tapogatózás” - több idő • Egymás kompetenciáinak, képességeinek ismerete hiányos
A demokratikus társadalom három szektora (csoportmunka)
Kormányzati szektor feladatai: a rend fenntartása, az igazságszolgáltatás; az ellenségek távoltartása, a védelem; az állam erejének állandó növelése; az állampolgárok boldogulása, jóléte; az állampolgárok hétköznapi tevékenysége és a közös célok szinkronba hozása; a döntéshozatal; a racionális központi döntésekhez szükséges ismeretanyag megszerzése - statisztika; az egyéni viselkedés befolyásolása - oktatás, nevelés; a társadalom fegyelmezése az államapparátus és a rendőrség működtetése szakszerű, törvényes
A demokratikus társadalom három szektora (csoportmunka)
A nem-kormányzati szektor, a civil társadalom funkciói: a legfontosabb az államot ellensúlyozó szerep, az érdekképviselet és érdekvédelem, a hatalom megosztása, a "független" tevékenység, a nagyobb beleszólás és részvétel. a kezdeményezés szférája az új intézmények építésének szektora is - a "face to face", alternatív és helyi szolgáltatások rugalmas, gyors és olcsó megszervezése.
A demokratikus társadalom három szektora (csoportmunka)
Az üzleti vagy privát szektor feladatai - termelés, szolgáltatás - részt kell vennie a munkaerő költségeinek előállításában - oktatás-képzés, szociális juttatások, rekreáció, stb. - használói a közösségi infrastruktúrának - pl. utak -, károsíthatják dolgozóik vagy a környezetük egészségét és ezt kötelesek a minimumra redukálni és kompenzálni.
Veszélyek az állam túlsúlya esetén túlzott hatalomkoncentráció és visszaélés; önállósuló intézmények ("állam az államban"); diktatúra megteremtődése; klikkek kialakulása és túlsúlya,
a nem-kormányzati szektor működésével járó veszélyek: alacsony hatékonyság, partikularizmus, amatőrizmus.
A partnerség olyan, egyének, vagy csoportok közötti formális kapcsolat, amelyben az elvárásokról és a kötelezettségekről előzetes megállapodás történik, és amelynek lényegi eleme a haszon és a kockázat megosztása, illetve az a tény, hogy a kapcsolat egy kötelezettség teljesítésére, vagy egy feladat elvégzésére irányul.
A partnerség jellemzői • • •
• •
• • • • • • • •
több szereplő között zajlik (három szektor, állami, civil, üzleti), egyenrangú viszony, mindig valamilyen célja van (projektpartnerség, területi partnerség, közös szükséglet/igény/érdek kielégítését célzó), lehet horizontális (regionális és helyi hatóságok, oktatási intézmények, civil szervezetek, vállalatok és szociális partnerek, az egyes ágazatokhoz tartozó intézmények közötti szoros együttműködés) és vertikális (vertikális EU és a tagállam intézményei közötti), szubszidiaritás elve lehet formális (pl.: konzorcium) és informális (klub), a gyors és pontos információszerzés színtere, az új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetősége, az innovációk, ötletek, új látásmód forrása, visszajelzés saját munkánkról, kritika, bátorítás, sikerélmény, a növekedés motorja, tudásszerzési színtér, önfejlesztés, mások fejlesztése, másokért munkálkodás.
(1. csop) A partnerség kialakulását támogató, serkentő tényezők
(2. csop.) A partnerség kialakulásának gátló tényezői (3. csop.) Miért hasznos a partnerség
A partnerség kialakulását támogató, serkentő tényezők (1. csop.) • • • • • • • • • • • •
együttműködés jelentőségének felismerése, kezdeményezőkészség, nyitottság, bizalom önmagamban, másokban, felkészültség (szakmai, módszertani), kompetencia, pozitív tapasztalatok, sikerélmények, hatékony kommunikációs, tudom, hogy mit szeretnék, cél, érdek, információ, szükséges erőforrások megléte (humán, anyagi, tárgyi).
A partnerség kialakulásának gátló tényezői (2. csop.) • • • • • • • • • • • •
együttműködés jelentőségét nem ismeri fel, kezdeményezőkészség hiánya, nyitottság hiánya, önbizalomhiány, bizalmatlanság, felkészületlenség (szakmai, módszertani), kompetencia hiány, negatív tapasztalatok, kudarcélmények, sikertelen kommunikációs, nem tudom mit is akarok, határozatlan célmegfogalmazás, érdektelenség, információ hiány szükséges erőforrások hiánya(humán, anyagi, tárgyi).
Miért hasznos a partnerség (3. csop.)
• hozzáférés új ötletekhez, szakértelemhez, • hozzáférés más hálózatokhoz, területekhez, célcsoportokhoz, • befolyás a szakpolitikára, a döntéshozókra, • hozzáférés újabb finanszírozási lehetőségekhez, • a készségek, tapasztalatok megosztása és fejlesztése, • kapacitásépítés, • egyesített pénzügyi erőforrások, • kockázatmegosztás, • növekvő presztízs.
A partnerség-építés lépései I. Előkészítés: • a feladat pontos meghatározása, • a szükséges szakértelem és erőforrások pontos meghatározása, • potenciális partnerek azonosítása (szakértelem, kapacitás, kompatibilitás, stabilitás…) • igényeink és kínálatunk megfogalmazása a partnerek felé. II. Tárgyalás: • a potenciális partnerek megkeresése ajánlatunkkal, • alku/a partnerek kiválasztása, • munkaterv elkészítése, további projektdokumentáció (pl. pályázati anyag, csatlakozó levelek) véglegesítése, aláíratása. III. Befejezés: • a kapcsolat ápolása a projekt megkezdéséig folyamatosan.
A partnerek kiválasztása • korábbi tapasztalatok (közösen megvalósított projektek, vagy mással megvalósított eredményes közös munka • aki kiemelkedő teljesítményt nyújtott (referencia) • milyen szakmai tudás, egyéb kompetencia lesz szükséges a projekt végrehajtásához • mérethatárok figyelembevétele (7-8) • egyenlően terhelhető partnerek.
Szerepkörök a partnerségben 1.) A projekthez illeszkedő szervezeti háttér kialakítása (hálózatos, szerződéses, jogi) 2.) vezető partner kijelölése Feladata: – A partnerségi ülések vezetése – Egy partnerségen belüli menedzsment információs rendszer felállítása és működtetés – A partnerség „arca” – Külső kapcsolattartás – Adminisztratív segítség a partnerségen belül
Egyéb szerepek • • • • • • • • •
koordinátor alakító munkálkodó befejező innovátor monitorizáló erőforrások figyelője csapatmunkás szakértő
A partnerség olyan együttműködés, amelyben • • • • • • •
mindenki érti a probléma lényegét, közösen tervezik a programot, a feleknek tiszta, világos célja van, közösségi igények kerülnek kielégítésre, a résztvevők sajátjuknak érzik a programot, átláthatóak a célok és folyamatok, lehetőleg írásos megállapodás rögzíti a feltételeket.
A sikeres partnerségi együttműködésben a következő alapelveknek kell érvényesülni: • • • • •
tiszta együttműködési szándék egyenrangú részvétel létező kommunikáció rugalmasság tolerancia
A partnerség-építés kommunikációs eszközei (felsorolás) •
Személyes kommunikációs módszerek, formák –
Személyes kommunikáció szóban • • • • • • • • •
–
Megbeszélés Viták, párbeszédek Előadás, előadói körút Információ kiszivárogtatás Telefonbeszélgetés Magyarázat Közmeghallgatás Fogadóóra Üzemlátogatás (tájékoztatás, tájékozódás)
Személyes írásos kommunikáció • • •
Személyre szóló postai levelezések Írásos hírmagyarázatok Telefaxos üzenetek
A partnerség-építés kommunikációs eszközei • Tömegkommunikációs módszerek, formák – – – – – – – – –
Sajtókonferenciák Sajtótájékoztatás Interjúk, tudósítások Sajtóháttér Riport utak Kerekasztal-beszélgetések Sajtó reggeli /ebéd/ vacsora stb. Talk-show Kiadványok, brossúrák, információs tablók
Partnerség-építő rendezvények Konferencia típusú rendezvények • Kongresszusok, szimpóziumok, szemináriumok, szakmai vitasorozatok, partnerkereső szeminárium • Tájékoztatók • Értekezletek, tanácskozások • Fórumok Bemutató típusú rendezvények • PR jellegű szakmai kiállítások • Üzletember találkozók (partnerségi találkozók) • Prezentációk • Üzemlátogatások, tanulmányutak • Komplex rendezvények • • • • • • •
Nyilvános napok Állami nemzeti ünnepségek Jubileumi, avatási ünnepségek Külföldi és hazai delegációk látogatásai, fogadásai Kiállítások, bemutatók Belső rendezvények Road-show
Egyéb partnerség-építő eszközök – Internet – (pl.: partnerkereső adatbázisok) – Lobbyzás – Támogatás • Szponzorálás • Mecenatúra • Fund-raising
Az együttműködés szintjei • Támogató nyilatkozat egyoldalú nyilatkozat, amely legtöbbször csak elvi támogatást tartalmaz • Spontán, alkalmi együttműködés melyet a közös cél, feladat és a személyek közötti szimpátia fog össze. • Hosszú távú stratégiai partnerség melynek előfeltétele a sikeres együttműködési tapasztalat, a közös célok meghatározása, és a részletes felelősségvállalási rend kidolgozása
együttműködési forma 1. Együttműködési megállapodás Kötött formája, tartalma nincsen: az együttműködők köre, az együttműködés szervezeti, döntéshozatali rendszere, időtávja, célja a legkülönfélébb lehet, irányulhat bármilyen tevékenység közös végzésére, rugalmasan alakítható
2.
Konzorcium
kötöttebb egy bármilyen együttműködési megállapodásnál A megállapodásnak rendelkeznie kell a konzorcium vezetőjéről, amelyet a konzorcium tagjai felruháznak a konzorcium nevében való nyilatkozattétel és kötelezettségvállalás jogával; A felelősségvállalás tekintetében a konzorciumi tagok egyetemleges felelősséget vállalnak
3. Polgári jogi társaság (Ptk. 568-578.§). létrehozó tagok „gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják”. Létrejöhet vagyoni hozzájárulás nélkül is, ha célja a közös gazdasági érdek előmozdítása, és a tagok tevékenységének e célból való összehangolása. A tagok mindegyike jogosult az ügyek vitelére.
4. Társulás a helyi önkormányzatok együttműködésére alkalmazható forma a helyi önkormányzatok képviselő-testületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.
5. Közös gazdasági társaságok 6. Alapítvány, társadalmi szervezet (egyesület)
Hálózat, program, projekt •
A hálózat egy olyan, formális, vagy informális keretek között működő partnerségi szerveződési forma, mely az alapítók által meghatározott cél/célok elérése miatt működik. A szerveződésnek magán viseli a szervezetek ismérveit: vannak alapítói, létezik alapítási ideje, működési formája, módja, stb.
•
A program egy adott területi szint (település, kistérség, megye, régió, ország) meghatározott időtávra szóló fejlesztés irányait – prioritásait, céljait stb. – megfogalmazó fejlesztési dokumentum. Egy program lehet általános, és lehet egy adott tématerületre, ágazatra fókuszáló.
•
A projekt meghatározott célok elérése érdekében gondosan megtervezett tevékenységsorozat, amelynek „életciklusa” van. A projektet, illetve az ún projekttípusos gondolkodást az alábbi jellemzőkkel lehet összefoglalni – egyedi szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott lépéssorozat, – konkrét célt/célokat meghatározott idő alatt kíván elérni, – a célok eléréséhez meghatározott (humán és anyagi) erőforrásokat rendel.
Fenntarthatóság • Fenn akarjuk tartani a partnerséget? – Mi tartotta össze? – Kísérleti jelleg – mi tart össze más, hasonló partnerségeket? – Átmenet más szervezeti vagy finanszírozási keretekbe
Kilépési (exit) stratégia • Fejlesztése időben el kell, hogy kezdődjön • Jelentősége – Későbbi együttműködés kereteinek kialakítása (projektek, finanszírozás) – Dokumentáció megőrzése – Tulajdonjogok
Köszönöm a figyelmet!
