Együtt !
Európai Bizottság
Ezt a kiadványt a Környezetvédelmi Főigazgatóság készítette. Az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén elkészült. Rendelkezésre áll a Környezetvédelmi Főigazgatóság ifjúsági és környezetvédelmi weboldalán is : http ://europa.eu/comm/environment/youth/index_hu.html
Forgatókönyv : Benoît Coppée Illusztrációk : Nicolas Viot Technikai kivitelezés : European Service Network
A „Europe Direct” szolgáltatása segít Önnek választ találni az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire A szolgáltatás ingyenesen hívható telefonszáma :
00 800 6 7 8 9 10 11
Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az Interneten. Az információk az Európaszerveren, a következő címen állnak rendelkezésre : (http ://europa.eu). Katalogizáló adatokat a kiadvány végén talál. Luxemburg : Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2006 ISBN 92-79-01170-7 © Európai Közösségek, 2006 Sokszorosítása engedélyezett, amennyiben a forrás elismert. Printed in Belgium PRINTED ON RECYCLED PAPER THAT HAS BEEN AWARDED THE EU ECO-LABEL FOR GRAPHIC PAPER (WWW.EUROPA.EU/ECOLABEL)
Csodálatosan ragyog a nap. Az ég a kéknél is kékebb. Tomi és Lili a folyóparton sétálnak. Lili, a róka, buckáról buckára ugrándozik. Jó kedvében időnként kurjant egyet. Mintha azt mondaná Tominak : „Gyere, bújócskázzunk !” Ekkor azonban barátaink hirtelen megtorpannak. Furcsa zajra figyelnek fel. - Kip-kop ! Kip-kop ! Kip-kop ! − hallatszik. A megriadt Lili gyorsan elrejtőzik.
1
Tomi négykézlábra ereszkedik, majd óvatosan előrébb kúszik. Ó, ez csak az öreg Bazil, Merlinváros méhésze ! De mit csinál ? Nem, ez nem lehet igaz ! Tomi felugrik. Az öreghez szalad. - Hagyja abba ! – kiabál Tomi. − Ezt a gátat a hódok építették ! - Nekem aztán édes mindegy ! – mordul fel az öreg. Kipkop ! Kip-kop ! - Ne ! − könyörög Tomi. - Ez a gát nagyon a begyemben van, édes fiam ! Emiatt a gát miatt teljesen víz alatt van a legelőm ! Lassan már csak hajóval jutok el a méhkaptárakig ! – fortyog az öreg.
2
Tomi kiveszi Bazil kezéből a kalapácsot. - Bazil bácsi... Ez a kis áradás igazán nem olyan vészes ! Emiatt nem kellene tönkretenni ezt a gátat ! Nézze csak, micsoda gyönyörű növények zöldellnek a legelőn ! És látja ott azt a gyönyörű pillangót ? Ennek a szép pillangónak épp erre a kis vízre van szüksége, hogy élhessen. A hódoknak is szükségük van a gátra. Legyen szíves, ne tegye tönkre ! Jöjjön, megmutatom, hogy milyen csodálatos lények élnek a völgyben ! Tomi kézen fogja az öreg Bazilt. - Mit csinálsz, fiam ? - Jöjjön csak, Bazil bácsi, megmutatom, mennyi minden van ebben a völgyben ! − mondja Tomi.
3
Tomi elengedi az öreg Bazil kezét. Egy pillangó után iramodik. Bazil bácsi levegő után kapkod. - Hajh !... Igazán szeretnélek követni, fiam... De nem tudok ilyen gyorsan menni... Nekem reumám van ! Hajjaj...− zsörtölődik. Tomi nem is figyel rá. Annyira boldog, hogy követheti a pillangó röptét. Szaladni kezd. Két karja kitárva. Mint két szárny. - Repülök ! Ez a pillangó egy citromlepke ! − kiáltja. − Milyen szép ! Ó ! Több tucat van belőlük ! De gyönyörűek ! Ó, de szép !
4
A pillangó tovarebben, majd megpihen egy faládán. Tomi a homlokát ráncolja. - Hát ez meg mi ? Egy egészen új faláda. Mit keres ez itt ? − morfondírozik. Az öreg Bazil is közelebb jön. A láda és Tomi közé áll. - Ne nyúlj hozzá fiam ! Nem árt az óvatosság... Nem tudjuk, mi van benne... Gyere, folytassuk a sétánkat ! – javasolja végül az öreg. Ugyanebben a pillanatban Lili hegyezni kezdi fülét. Úgy érzi, valaki figyeli. Biztos benne. De vajon ki ?
5
Tomi nagyon szerette volna, hogy a pillangó a kezére szálljon. De az már messze repked. - A völgy túlsó vége felé repül ! − kiabál Tomi. − A barlang felé ! - Az öreg barlang ! − visszhangozza az öreg. − Haj... haj... A barlanghoz érve az öreg Bazil némán megáll. - Meghatottnak tűnik, Bazil bácsi. - Igen... Az öreg barlang... Már évek óta nem jártam erre !... Azelőtt ide jöttem játszani a barátaimmal... amikor még fiatal voltam... mint te... - Ma a barlang a denevérek búvóhelye − mosolyog Tomi. Itt alszanak ! Jobb, ha nem megyünk közelebb...
6
- Ó igen, a denevérek... Amikor gyerekek voltunk, egy kicsit féltünk ezektől a kedves kis állatoktól ! Micsoda butaság volt tőlünk, hiszen ártalmatlanok ! Tomi egy újabb faládába botlik. - Ne nyúlj hozzá ! − figyelmezteti az öreg. − Hagyjuk békén ezeket a ládákat ! Gyere ! A ládák kezdik nyugtalanítani Tomit. Lili a látóhatárt fürkészi. Biztos benne, hogy valaki követi. De amikor hátrafordul, nincs ott senki. 7
A Nap egyre lejjebb ereszkedett az égbolton. - Sajognak a reumás csontjaim – sóhajtozik Bazil bácsi. − Jelzik, hogy nemsokára leszáll az este ! - Menjünk vissza Merlinvárosba ! − veti fel Tomi. − És ha már nagyon kínozza a reumája, nyugodtan támaszkodjon csak rám ! Én erős vagyok ! Az öreg Bazil szélesen elmosolyodik. Tomi vállára támaszkodik. - Maga nem is olyan zsörtölődős, Bazil bácsi ! – tréfálkozik Tomi. - Zsörtölődős, én ? ! – méltatlankodik az öreg. − Hát persze, hogy nem !
8
Barátaink lábai előtt hirtelen egy csapat béka ugrándozik és szalamandrák vonulnak át. - Gyorsan ! Segítsünk nekik átkelni az úton ! − kiáltja Tomi. − Ha most erre jönne egy autó, az kész katasztrófa lenne ! - Ajjaj ! Szegény hátam ! − mosolyog az öreg. − Na gyerünk, békák, gyerünk, átmegyünk az úton ! Az egyik bokorban Tomi egy újabb ládát fedez fel. - Nagyon különösek ezek a ládák ! − mondja komolyan az öreg Bazil. Értesítenünk kell a polgármestert ! Lili háta mögött gallyak reccsennek. De most sem lát senkit.
9
10
Tomi apukája az ajtóban várja a kis csapatot. - Épp időben ! Nagyszerű ! − fogadja őket Apu. Tomi édesapja karjaiba szalad. - Láttunk pillangókat ! Meg a denevérek barlangját ! És békákat is ! Mennyi minden él itt ! - Ezt hívják a tudósok biológiai sokféleségnek. És ha mindezt egy finom vacsora mellett mesélnéd el nekem ? − javasolja Apu. - Engem is meghívnak ? − kérdezi az öreg Bazil. - Ha nem zsörtölődik túl sokat ! − figyelmezteti Apu. - Én, zsörtölődni ? Soha életemben ! − morgolódik az öreg Bazil. A tűz mellett Tomi és Bazil bácsi elmesélik, hogyan telt a napjuk. - Apu... akármerre mentünk, mindenütt furcsa ládákat találtunk. - Így igaz ! − bólint az öreg Bazil. − Egyébként beszélni fogunk erről a polgármesternek... Majd holnap reggel... De én már... áááh, csak ásítozom, áááh !... - Felajánlhatom a vendégszobánkat, ott nyugodtan alhat ! − javasolja Apu kedvesen. - Jó, ígérem, most az egyszer nem zsörtölődöm − mosolyog Bazil bácsi. − Örömmel elfogadom ! Lili a fatuskók mellett összegömbölyödve fülel. Lehetséges volna, hogy egészen Tomiék házáig követte őket valaki ?
11
Tomi kinyitja a szemét. Mindenki ott van a szobájában... még a polgármester is ! Bazil, az öreg méhész is, aki jót aludt az éjjel s most egészen élénk ! - Ó, Polgármester úr ! Ó ! Hát itt van ? Ez nagyszerű ! A Merlin völgye olyan szép, olyan nagyon szép ! Láttuk a pillangókat ! De... Jaj ! Polgármester úr ! Beszélt már Önnek valaki a ládákról, amik a völgyben vannak ? Mindenhol furcsa ládákat találtunk !
12
A polgármester mosolyog. Megcirógatja Tomi haját. - Köszönöm, hogy hívtál, Tomi. Igen, nagyon szép a völgyünk ! Büszkék is vagyunk rá ! Sok más hellyel együtt, a mi völgyünk is a Natura 2000 hálózatba tartozik ! A Natura 2000 olyan területeket foglal magába, amelyeket kincsként tartanak számon ! A biológiai sokszínűség kincsestárai ! Mert nagyon sok növényfaj él itt, és rengeteg állatfaj ! Ezeken a területeken pedig az emberek arra törekednek, hogy békében éljenek az állatokkal, és óvják a növényeket is ! - De a ládák ! − makacskodik Tomi. - Türelem, Tomi ! Majd mindent megmagyarázok ! − mosolyog a polgármester.
13
A polgármester elviszi az öreg Bazilt, Tomit és Lilit a Merlin folyó völgyébe. - Itt van ! − kiáltja Tomi. − Itt segítettünk a békáknak és a szalamandráknak ! Úgy tűnik, Bazil bácsi egészen elfelejtette a reumáját. Nagyon jókedvű. - A békák összevissza ugráltak ! − mondja. − A szalamandrák meg próbáltak átkelni az úton ! Féltem is, mi lesz, ha jön egy autó ? Megmentettük az egész csapatot !
14
A polgármester a ládához megy. Kinyitja. - Nahát ! − kiált fel Tomi. A polgármester karókat és táblákat vesz ki a ládából. - Ez mind arra várt, hogy elhelyezzük az út mentén ! − mondja a polgármester. − Figyelmezteti az autósokat, hogy szalamandrák és békák lehetnek az úton ! - Állítsuk fel gyorsan a táblákat ! − kéri Tomi. - Egy percet sem várhatunk ! − fűzi hozzá az öreg Bazil. Tomi és a polgármester a földbe verik a karókat. Az öreg Bazil pedig odaerősíti a táblákat. Lili furcsa zajt hall a bozótból. Közelebb megy, de most sem lát semmit ! Hmm...
15
A polgármesternek melege van. Már az inge ujját is feltűrte. Arca ragyog a boldogságtól. - Tomi, elkísérsz a barlanghoz ? Az öreg Bazil a polgármester elé áll. - Micsoda kérdés, Polgármester úr ! Hát persze, hogy elkísérjük ! A barlanghoz érve a polgármester fölemeli a második ládát. Nem megy olyan könnyen. Segítségre van szüksége. Vajon mi lehet benne, ami ilyen nehéz ?
16
A polgármester fölpattintja a láda fedelét. - Egy kőtábla ! − kiált föl Tomi. A polgármester fölolvassa a kőbe vésett szöveget : - „Te, aki ennél a barlangnál jársz, tartsd tiszteletben a denevéreket ! Itt pihennek. A barátaink. Segítenek megakadályozni bizonyos rovarok elszaporodását, amelyek károsak lehetnek a gyümölcsösökre...” - Szép kő ! − gratulál Bazil bácsi, - és fontos hírt közöl. - Ráadásul tervbe vettem − fűzi hozzá a Polgármester, − hogy létesítünk itt egy kis tájékoztató központot a denevérekről, hogy felkeltsük a merlinvárosi gyerekek érdeklődését ! Aztán azt is tervezem, hogy kirándulásokat szervezünk más Natura 2000-es területekre is ! - Hűha... − álmélkodik Tomi.
17
Lili furcsa nyomokat talált a folyóparton. Megpróbál jelt adni Tominak. De Tomi a polgármestert hallgatja. - Mondja csak, Bazil, azok ott a maga méhkaptárai ? - De még mennyire, hogy azok, Polgármester úr ! Az én méheim csodálatosan finom mézet készítenek ! - Mit szólna hozzá, Bazil, ha egy különleges, Natura 2000-es jelzésű üzletben árulná a mézét Merlinvárosban ? Bazil bácsi nem hisz a fülének. - A mézemet ? Értékesíteni egy kis üzletben ? Micsoda megtiszteltetés ! − örvendezik az öreg Bazil.
18
A polgármester mosolyog. - Bazil... És ha maga lenne a természetvédelmi túravezető a mi gyönyörű völgyünkben ? - Ó... szeretném én, de...a reumám... ! Gondolkodnom kell ! − mormog az öreg. Ekkor a polgármester megragadja a harmadik ládát. - Bazil... Mit szólna, ha egy kis hidat építenénk, hogy könnyebben eljusson a méhkaptárakig ? Mert a reumájával nem lehet könnyű a vízben járkálni... A polgármester kinyitja a ládát. És láss csodát, minden benne van, ami egy kis híd építéséhez kell !
19
A nap lemenőben van a szép völgyben. Tomi, az öreg Bazil és a polgármester megépítették a hidat. Bazil, az általában morgós öreg méhész, csupa mosoly. A polgármesterhez fordul : - Polgármester úr... Ha jobban belegondolok, ez a túravezető-dolog nagyon tetszene nekem... Elfogadom az ajánlatát ! A reumám ellenére ! Majd ez megfiatalít ! Lili az orrával bökdösve hívja Tomit. Neki is látnia kell ! Lili végre felfedezte, ki figyelte őket : a hódcsalád !
20
Európai Bizottság Együtt ! Luxemburg : Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala 2006 – 20 oldal – 16,2 x 22,9 cm ISBN 92-79-01170-7
Ez a kiadvány ingyenesen rendelkezésre áll, amíg a készlet tart, a következő címen : Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság Tájékoztatási Központ (BU-9 0/11) B-1049 Brüsszel Fax : 32-2 299 61 98 http ://bookshop.eu/
KH-73-06-736-HU-C
