Egységes tájékoztató szakdolgozat készítéséhez a Gábor Dénes Főiskola nappali, levelező és távoktatási főiskolai és szakmérnöki képzés hallgatói részére a magyar nyelvű képzéseken
Budapest, 2010. július Készítette: Faragóné Ható Katalin 2.4. verzió
1
1. A diplomamunka elkészítésének célja A diplomamunkából ki kell tűnnie, hogy a hallgató: a diplomamunka megírásához szükséges ismereteket főiskolai tanulmányai során kellő alapossággal elsajátította, a vonatkozó szakirodalomban jártas és az ott olvasottakat megfelelően alkalmazni képes, a szakmához kapcsolódó kutatási módszereket ismeri, a megfelelőt kiválasztani és alkalmazni tudja, megfelelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy szakmáján belül egy adott problémát elméleti és gyakorlati síkon megközelítve kifejtsen, önálló véleményt alkosson, és megoldási javaslatot tegyen, alkalmas a főiskolán elsajátított elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, képes önálló problémamegoldásra, alkalmas a megismert módszerek, módszertanok és egyéb informatikai hardver és szoftver eszközök célszerű és indokolt felhasználásával önálló tervezési feladatok megoldására, a szakdolgozattal szemben támasztott stiláris követelményeknek megfelel; a szakmához és annak tudományterületeihez kapcsolódó szakkifejezéseket elsajátította, és helyesen alkalmazni tudja.
2. Diplomáztatás menete Az itt leírt általános eljárás vonatkozik mint a hagyományos, mint a BSc-s képzésben részt vevő hallgatókra.
A diplomamunka készítése a témaválasztással indul. Témát választhat a főiskolai illetve külső cégek által ajánlottak közül, vagy hozhat saját témát is, amivel már foglalkozott a munkahelyén vagy máshol. A témának olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy 50-100 oldalban kerüljön kifejtésre.
A kiválasztott témáról a hallgató Diplomamunka-tervet készít. Ennek az a funkciója, hogy az illetékes szakmai intézet előzetesen jóváhagyja a kiválasztott témát, a dolgozat szerkezetét, és kijelölje hozzá a konzulenst, vagy jóváhagyja a hallgató által javasolt konzulens személyét. A tervben a hallgató 8-12 mondatban részletezi a dolgozatban megoldásra kerülő problémát és egy vázlatot ad a dolgozat felépítéséről.
A konzulens segíti a hallgatót a diplomamunka elkészítésben. A konzulens lehet a főiskola tanára, vagy olyan külsős szakember, akit a hallgató javasol. A javasolt személyt a Diplomamunka-tervhez csatolt dokumentumok (rövid szakmai önéletrajz és oklevélmásolat) alapján az illetékes intézet vezetője hagyja jóvá.
A diplomamunka írása az anyaggyűjtéssel, annak szelektálásával és feldolgozásával, a dolgozat megfogalmazásával folytatódik. A befejező szakasz a dolgozat szerkesztése és a betördelése a megfelelő formátumba. A nyomtatás után a köttetés és a megfelelő adatlapok kitöltése következik, majd a dolgozat eljuttatása a Záróvizsga csoporthoz.
Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a záróvizsga tervezett időpontját megelőző min 2 hónappal:
2
– –
az összes vizsgáját letette, amivel végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte, a szakdolgozatot benyújtotta és azt a kiíró intézet elfogadta. (TVSz. 26. §. 2. bekezdés)
3. Témaválasztás A különböző szakokon a szaknak megfelelő témát kell választani a hallgatónak. Szerencsés, ha a választott téma a végzett szakiránynak megfelelő. Témát választhat a főiskolai illetve külső cégek által ajánlottak közül, vagy hozhat saját témát is, amivel már foglalkozott a munkahelyén vagy máshol. Milyen jellegű probléma megoldását várjuk a főiskola különböző szakjain?
Műszaki informatika és Mérnök informatikus (BSc) szakon:
A diplomamunka készítésének célja az, hogy a hallgató bizonyítsa: képes informatikai tárgyú feladat önálló megoldására. Elvárjuk a magas színvonalú, alkotókészséget bizonyító dolgozatok készítését. A diplomamunka elkészítése „fejlesztési” munka, melynek során alkalmazni kell a feladatmegoldás általános, illetve az adott témára specifikus elveit és eszközeit; ez a tanult vagy önállóan megismert módszerek, módszertanok és egyéb informatikai hardver és szoftver eszközök célszerű és indokolt felhasználásában realizálódik. Részletesebben: o az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatai; o informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazása; o programozásra objektum orientált és vizuális programozási környezetben; o szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használata; o információs rendszerek modellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálata; o korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítása, üzemeltetése, továbbfejlesztése.
Informatikus közgazdász szakon:
Szakdolgozatként egy elméleti összefoglaló munkát várunk a választott témában. Nem elegendő valamilyen gazdálkodó egység bemutatása, tevékenységének megújítása. Egyetlen vállalkozás konkrét gazdálkodási ügyei esettanulmányként, példaként szerepelhetnek a szakdolgozatban (max 20 %). Ezt az esettanulmányt egy tágabb összefüggésrendszerbe (ágazati, országos, regionális stb.) kell ágyazni. A vizsgált téma elméleti összefüggéseit, módosulásait a szakirodalmi anyagokban össze kell gyűjteni, rendszerezni, feltárni azt, miben különbözik egyes kutatók véleménye.
3
Műszaki menedzser szakon (hagyományos és BSc):
műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányításának, szervezésének, ellenőrzésének megtervezése; üzleti tervek készítése; innovációs stratégiák, döntés-előkészítési projektek tervezése; termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán folyamatainak integrált megoldása,
Gazdálkodás és menedzser (BSc) szakon:
Közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani problémák megoldásra Gazdálkodó szervezetek folyamatainak tervezése, elemzése
4. Diplomamunka-terv készítése A diplomamunka-terv funkciója, hogy a munka megkezdése előtt az illetékes szakmai intézet elfogadja diplomamunka témáját, szerkezetét és a konzulens személyét. A diplomamunka tervet a megfelelő űrlapon kell beadni, ami a honlapról letölthető. A tervből derüljön ki: a diplomamunkában megoldandó probléma, a diplomamunka szerkezete, felépítése (rövid vázlat) 10-15 mondat terjedelemben írja le a megoldandó feladatot, az alkalmazni kívánt módszereket, a témához való személyes kapcsolatát. Utána meg kell tervezni a dolgozat szerkezetét, az egyes fejezetek címét. Nem célszerű nagyon részletes vázlatot írni, mert a dolgozat készítése során az alpontok biztosan változnak és az később gondot okozhat. A géppel kitöltött és kinyomtatott tervet a hallgatónak és a konzulensnek is alá kell írnia! A tervet személyesen az Információs Központban lehet leadni, vagy postán a GDF Záróvizsga csoport címére kérjük elküldeni. A tervet az illetékes intézet bírálja el. Tervek elbírálásnak ideje változó, általában 2-6 hét. Az elutasított tervet átdolgozás után újból be kell adni! Az elbírált tervet postán kapja meg a hallgató. Az elfogadott tervet gondosan őrizze meg, mert azt be kell kötni a kész diplomamunkába!
5. A konzulens A konzulens feladata a diplomamunka elkészítésének szakmai segítése. A Főiskolán egy konzulens van. Konzulens lehet a GDF oktatója, vagy olyan külsős, a témában jártas szakember, aki a hallgató választ. Külső konzulens szakirányú, legalább főiskolai végzettségű, a témában gyakorlattal rendelkező szakember lehet. A konzulens személyét az illetékes intézetvezető
4
hagyja jóvá, ezért a diplomaterv mellé csatolni kell a külső konzulens rövid szakmai önéletrajzát és oklevele fénymásolatát.
A budapesti központ hallgatói – lehetőség szerint - a Gábor Dénes Főiskola oktatói közül válasszanak konzulenst. Előzetes választás hiányában az intézet jelöli azt ki. Indokolt esetben a budapesti hallgatóknak az illetékes intézet igazgató külső konzulenst is engedélyezhet, vagy javasolhat.
Vidéki konzultációs központok hallgatója választhatja a főiskola oktatóját vagy külső konzulenst. Indokolt esetben kérhetik, hogy a választott témájában az illetékes intézet jelöljön ki számára belsős konzulenst. Ebben az esetben azonban számolnia kell azzal, hogy rendszeresen Budapestre kell utaznia konzultálni.
Konzulensi lapon jegyzőkönyvezik a közös munkát. Ezt később a Diplomamunka első példányába bele kell köttetni! Konzulens-váltás esetén szükséges újra beadni a Diplomatervet engedélyeztetésre. Célszerű mellékelni a már elfogadott terv másolatát.
Diplomamunka titkosítása A titkos ügyiratkezelés feltételeit és a zártkörű védést nem tudjuk biztosítani. Úgy kell megírni a diplomamunkát, hogy abban állam-, szolgálati, bank- és üzleti titkok ne szerepeljenek. Ugyancsak kerülni kell olyan személyes adatok publikálását, amelyek másokra vonatkoznak. Indokolt esetben a hallgató kérheti, hogy dolgozata ne kerüljön könyvtárba! Ezt a záróvizsgára való jelentkezéskor az Adatlapon a megjegyzés rovatban kérjük felénk jelezni.
6. A diplomamunka elkészítése A diplomamunkának speciális tartalmi és formai követelményei vannak.
A tartalmi felépítés A diplomamunkában a hagyományos hármas felépítést célszerű követnie: Bevezető rész: - a megoldásra váró probléma, a feladat ismertetése, - a témaválasztás indoklása, Téma kifejtése: - a körülmények ismertetése, helyzetfelmérés, - probléma és annak tágabb összefüggésrendszerének bemutatása - a probléma elemzése, részekre bontása, - alkalmazásra kerülő módszertan rövid ismertetése - megoldási alternatívák felvetése - a kiválasztási kritériumok kidolgozása - a megoldási javaslat kidolgozása
5
Befejező, záró gondolatok: - az eredményeinek összefoglalása, - önálló vélemény, javaslattétel - további teendők, amelyek túlmutatnak a dolgozaton. Irodalomjegyzék Mellékletek
Formai követelmények
A/4 lapon (normál géppapír), Oldalszám mellékletek nélkül: minimum 50 maximum 100 oldal, betűtípus: olvasható legyen, javasolt 10-12 pontos Arial vagy TimesRoman sorköz: javasolt 1,5
Diplomamunka szerkezete
diplomamunka-terv - az intézetvezetők által jóváhagyott eredeti példány. konzulensi lap belső borító tartalomjegyzék maga a munka a mű végére irodalomjegyzék
Kötés
Kemény fedelű, borítása klasszikusan sötét műbőr, Feliratok (Diplomamunka, Név, Konzultációs Központ, évszám) egymás alatt, középre igazítva, arany- vagy ezüstszínű színű nyomással. Kívülre a könyv gerincére csak a hallgató neve kerüljön!
Az első példányba bele kell köttetni a Diplomamunka-tervet és a Konzulensi lapot. A második példányt ezek nélkül kell beköttetni, és a bekötött példány elején kell beilleszteni ezen a dokumentumok másolatát. Az első példány archiválásra kerül. A második példány a védésig a tartalék példány, utána pedig vagy könyvtárba kerül, vagy a hallgató visszakapja. A könyvtárba kerülő példányokban nem szerepelhet a hallgató személyes adatait tartalmazó Diplomamunkaterv vagy a Konzulensi lap. CD Amennyiben a diplomamunkához valamilyen elektronikus melléklet is tartozik (program, prezentáció, stb.) annak papírtasakját be kell ragasztani a diplomamunka utolsó oldalára. A diplomamunka elektronikus példánya a diplomamunka teljes szövegét és a mellékleteket tartalmazza PDF formátumban. PDF creator innen letölthető: PDFcreator (ingyenes szoftver) Telepítés után nyomtatóként jelenik meg! Képeket, egyenleteket, táblázatokat is jól kezeli ez a program. A CD t papír tokban adja be, nevét, DM-terv sorszámát írja rá. Ezt ne ragassza bele a diplomamunkába!
6
7. Útmutató az irodalomjegyzék összeállításához és a hivatkozáshoz Az irodalomjegyzék a diplomamunka esetében kettős funkciót tölt be.
Bemutatja a hallgató választott témában való jártasságát, milyen forrásokat ismer, mennyire nézett utána a szakirodalomnak. Az érdeklődő olvasónak mutat támpontokat az adott kérdéskörben való búvárkodáshoz.
Első lépésben érdemes átnézni a témára vonatkozó irodalmat:
A választott témában mások eddig mit írtak, (pl az idevágó diplomamunkákat is) hol tart a szakma, megoldották-e a felvetett problémát, ha igen, a gyakorlatban milyen válaszok, megoldások vannak már forgalomban, milyen irányban fejlődik a feldolgozott téma
Az egyes források bibliográfiai adatainak közlése a következő példák szerint történjen. Általános szabály: szerző: cím kiadás helye, kiadó neve, kiadás dátuma. (esetleg a hivatkozott oldalszám) A. Könyv (jegyzet): 1. A. Einstein: Hogyan látom a világot? Budapest, Gladiátor Kiadó, 1994. 2. Dennis Gabor: Innovations Scientific Technological and Social. London, Oxford University Press, 1970. [Tehát a szerző(k) tudományos fokozatát (pl. Dr.), vagy besorolását (pl. főosztályvezető) nem kell megadni!] B. Testületi szerző: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár: Védekezés ipari katasztrófák ellen. Gyakorlati kézikönyv. Budapest, OMIKK, 1990. C. Közlemény a könyvben: KINDLER J.: A kockázat döntéselméleti megközelítése. In: Kockázat és társadalom. Szerk.: VÁRI A. Budapest, Akadémia Kiadó. 1987. p. 13-24. D. Időszaki kiadványok cikkei (pl. folyóiratban megjelent cikk): IZSÓ L.: Az embergép rendszerek megbízhatóságának meghatározására szolgáló módszerek áttekintése. In: Ergonómia, 1982. XV. évf. 4. sz., p. 220-228. E. Szabvány: pl.MSZ ISO 690: 1994 Bibliográfiai hivatkozások F. Cikk az Internetről: pl. MOLNÁR L.: Információs vagy tudás társadalom? Néhány gondolat a tudásról és az információról In: INCO 2000/01 számából http://www.inco.hu/inco3/tudas/cikk1h.htm (Tehát nem elég az éppen aktuális elérési cím! Cikkeket archiválják, így törvényszerüen változik az elérési lehetőségük is!) Internetről (nem folyóirat): Itt is az alapelv az anyaghoz való hozzáférés. Ezért a cím mellé a szerző, főcím és a letöltés dátumát is érdemes lejegyezni G. Adathiány esetén a következő rövidítéseket kell alkalmazni:
Megjelenési hely ismeretlen: h.n. (azaz "hely nélkül", vagy s.l., azaz sine loco) Kiadó ismeretlen: i.k. (azaz "ismeretlen kiadó") Megjelenési év ismeretlen: é.n. (azaz év nélkül, vagy s.a., azaz sine anno)
7
H. Amikor valamelyik bibliográfiai adat nem szerepel a címlapon, de a kiadvány egy másik részén megtalálható, akkor ezt az adatot szögletes zárójelben (azaz [ ] jelekkel) kell megadni. I. A tételek rendezésekor (betűrendbe sorolásakor) a névelőt nem kell figyelembe venni. J. Példák a szövegközbeni hivatkozásra:
"Az elkészült program alapján az adatbiztonsági előírásokat [19] túlzottnak tartom, míg más szerzők [10, 11, 17] előírását célszerű betartani a rendszer jó működése érdekében." "Az elvégzett méréssorozat alapján az érvényes biztonsági követelményt [MSZ 172-1: 1986] túlzottnak tartom, míg más szerzők [FALUSSY J.; FERENCZ K.; GAÁL N.; SCHMIED L.] elfogadják ezt a követelményt".
Szövegközi hivatkozás
Hivatkozás nélkül a dolgozat nem értékelhető – a plágium fegyelmi vétség! A hivatkozás a szerző érdeke, hogy elkülönüljön a saját munkája másokétól.
A szövegközi hivatkozás jelölése:
Az idézett vagy tömörített szövegrész után (Szerző neve, évszám) pl.: (Szabó, 2007.) [az irodalom sorszáma az irodalomjegyzékben] pl.: [24] Lábjegyzetben – nem ajánlott! Az idézett vagy tömörített szövegrész előtt Szerző neve (évszám) szerint pl: Szabó (2007.) … Lehetőleg a szerző legfrissebb munkáira hivatkozzunk! Pontosan meg kell jelölni az idézett ábra, táblázat forrását. Ha változtatunk az eredeti ábrán, táblázaton, azt jelölni kell, pl.:Kotler (1984.) alapján a szerző kiegészítésével
Szakirodalom feldolgozása
Elsődleges források az eredeti kiadású szakkönyvek, vagy a kérdéses mű egyik kritikai kiadása, kéziratok, hiteles dokumentumok. Másodlagos forrás az intézményekben szerzett tapasztalatok, adatok, amelyekre a kidolgozandó feladatot alapozni kell. Ezek azért döntő fontosságúak, mert a főiskolán megtanuljuk a számítógép használatát, alkalmazását a gyakorlatban és az azokat alkalmazó intézményekben jutunk el azokhoz a tapasztalataikhoz, amelyek a számítógépes rendszerek gyakorlati hasznosítását, alkalmazását jelentik. Egy ilyen diplomamunka értéke önmagáért beszél. Képet kaphatunk a másodlagos forrásokból a gyakorlatban már elfogadott feladatmegoldásokra is. Első lépés: szerző, cím, kiadó, kiadási idő és hely szerinti kutatás. A kutatómunka első lépése: a források szelektálása. Könyvek, szakkatalógusok, konferencia kiadványok Milyen jellegű szakirodalmi anyagokat, könyveket keressünk a diplomamunka kidolgozásához? o o o
A kézikönyv egy tématerületet összefoglaló mű. A monográfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen. A szakkatalógusok - ú.n. termékkatalógusok - részletesen tárgyalják egy-egy intézmény termékeit.
8
o o o
Konferencia kiadványok, hiszen a konferencián elhangzó előadások a lehető legkorszerűbb technológiai lépéseket igyekeznek a hallgatóság elé tárni. A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexikonoknak, enciklopédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásoknak, évkönyveknek, jogszabálygyűjteményeknek. A könyvekkel, egyetemi jegyzetekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy érdemes figyelmesen áttekinteni azok irodalomjegyzékeit is, mert azok a témában vagy a témához közeli tárgykörökben jelenthetnek eligazítást, áttekintést a fellelhető szakirodalomban. Vagyis a szakkönyvek végén található név- és tárgymutató, és bibliográfiai felsorolás jól használható további irodalom keresésére. Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni
Diplomamunkák, szakdolgozatok o
o
o
A legfontosabb szakirodalmi anyagaink a diplomamunka készítéséhez azok, amelyeket nem publikálnak széles körben; doktori, kandidátusi, PhD értekezések, a már elkészült disszertációk és habilitációs munkák, konferencia anyagok, nem publikált tanulmányok stb. A már elkészült dolgozatok adhatják a legtöbb jó ötletet arra, hogyan tudjuk minél alaposabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni dolgozatunkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy diplomamunkák fellelhetők az intézmények tanszéki könyvtáraiban is. A könyvtárakban számítógépes kölcsönzéshez igénybe lehet venni a nemzetközi hálózatokat is, amelyek sokszor ingyenesen állnak az érdeklődök rendelkezésére és várják az érdekes témakörök felvetését. Katalógusok általában témakör, illetve szerző szerint készülnek. A nagy budapesti könyvtárakkal Főiskolánk hallgatói bármikor, bárhonnan Magyarországon felvehetik a kapcsolatot.
8. Diplomamunka leadás A diplomamunkát két nyomatott, bekötött + 1 CD-n PDF formátumban kell leadni. Az első példány és a CD archiválásra, a második könyvtárba kerül vagy visszaadjuk a hallgatónak. Záróvizsgára való jelentkezés Adatlap a záróvizsgához c. űrlap kitöltésével történik, amit a diplomamunka leadásakor annak az első példányába kell beilleszteni. Semmiképp ne köttesse bele a dolgozatba! A diplomamunkát személyesen az Információs Központba kérjük leadni vagy postán a Záróvizsga csoport címére küldjék.
9
9. A záróvizsga A záróvizsga két részből áll: a diplomamunka megvédéséből, és a két szakmai tételsorból húzott 1-1 tételre adott válaszból. Záróvizsgát augusztus és december kivételével minden hónapban tartunk. A vizsgaidőszak általában a hónap utolsó hetében kezdődik. A vizsganapok számát úgy határozzuk meg, hogy az összes, arra a hónapra jelentkezett hallgató le tudjon vizsgázni. A záróvizsga a diplomamunka leadását követő második hónap végén lehetséges. Ez alatt történik meg a diplomamunka elbírálása, a leckekönyvek lezárása, az egyéb szervezési és adminisztrációs munkák elvégzése.
Záróvizsgára bocsátás feltétele Azok a hallgatók, akik a tanulmányaikat 1998-ban vagy az előtt kezdték, csak érvényes rektori engedéllyel vizsgázhatnak, amit külön kérvényezniük kell. A kérvényt a főiskola rektorának kell címezni, személyesen az Információs Központban leadni, vagy postán a GDF Tanulmányi Hivatalának kell küldeni. Azoknak a hallgatóknak, akik 1999-ben vagy később kezdték tanulmányaikat, a záróvizsga nincs határidőhöz kötve. A felsőoktatási törvény szerint: „A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti.” A 2006 előtt képzések szerinti záróvizsgát és az annak megfelelő, főiskolai szintű oklevelek kibocsátását az oktatási intézményeknek 2015. szeptember 1-ig kell biztosítania. (2005. CXXXIX. trv. a felsőoktatásról 158. §)
Bírálat, értesítés a vizsga időpontjáról A diplomamunka bírálóját a főiskola jelöli ki. Amennyiben a bíráló nem fogadja el a diplomamunkát, a hallgatónak azt rögtön jelezzük telefonon, és megbeszéljük vele a további teendőket. Az elfogadott diplomamunkák jegy nélküli bírálatát a vizsgaértesítéssel együtt levélben küldjük ki a hallgatónak.
Záróvizsga menete A záróvizsga reggel 8-kor kezdődik a kijelölt teremben. A záróvizsga megkezdése előtt, a tételhúzásnál, a hallgató köteles igazolnia személyazonosságát személyi igazolvány vagy útlevél bemutatásával! A hallgatók maguk között döntik el, hogy milyen sorrendben vizsgáznak az adott napon. A záróvizsga a diploma megvédéséből és a szóbeli vizsgából áll.
A diplomavédésre a hallgató 5 perces számítógépes prezentációt köteles bemutatni. A prezentáció bármilyen, erre alkalmas szoftverrel készülhet.
10
Utána a hallgató a Záróvizsga Bizottság előtt megvédi a diplomamunkáját, a bíráló által kifogásolt részekre és a Bizottság kérdéseire válaszol
Ezután a kihúzott tételekből felel, a feltett kérdésekre válaszol. Egy vizsgázóra átlagosan 20 perc jut.
A záróvizsga eredményét az összes vizsgázó felelete után hirdeti ki a Bizottság.
A prezentáció A prezentációban mutassa be szakdolgozata eredményeit, illetve reagáljon a bírálók által megfogalmazott kritikákra. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a Bizottság azt is vizsgálja, hogy Ön milyen mértékben képes megvédeni véleményét, téziseit. Tekintve, hogy az opponens által adott jegy csak javaslat, a védés során Ön meggyőzheti a bizottságot a saját igazáról, és bizony ez a jegyet is jelentősen befolyásolhatja! A prezentációban nem a szakdolgozat tartalmát, hanem a vizsgálati eredményeket, megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat, illetve az opponensek kritikájára való válaszait kérjük összegezni. A dolgozat tárgyára térve közöljük, hogy mi volt a célunk, mennyiben sikerült azt megvalósítani, és mit kívánunk jelen alkalommal különösen figyelembe ajánlani. Ismertetésünk a dolgozathoz mérten nagy léptékű legyen. A prezentációban nincs helye semmilyen részletkérdésnek. Ha ismertetőnk közben kérdéseket tesznek fel, akkor ezeket azonnal válaszoljuk meg, majd folytassuk tájékoztatónkat, hogy az a feltett kérdések ellenére is kerek egésszé váljon. A befejezés lényeges eleme a bemutatásnak, éppen ezért hangsúlyos legyen. Nincs nagyobb hiba, mint egyszerűen abbahagyni a szöveget, elbizonytalanítani a bizottságot afelől, hogy szándékunkban áll-e még mást is megemlítenünk. A befejezés legegyszerűbb és egyben talán leghatásosabb megoldása amikor egy mondatban összefoglaljuk dolgozatunk és munkánk célkitűzését és alapvető eredményét. Nagyon ügyeljünk arra, hogy egész prezentációnk során, különösen pedig annak befejezésekor negatív megállapításokat, nehézségekre való utalást ne hozzunk fel mentségünkre. A prezentáció elkészítéséhez segítséget talál a főiskola honlapján a letölthető dokumentációk között., Prezentáció-minta néven. A PowerPoint-on kívül használhat más szoftvert is, de a technikai részleteket egyeztesse velünk, nehogy a védésen kerüljön kellemetlen helyzetbe. A védés előkészítése:
A prezentációját legkésőbb a záróvizsga előtt 2 nappal küldje el a
[email protected] címre. A prezentációt küldheti .ppt, .pps vagy .pptx , ppsx formátumban. A fájlnév a saját neve legyen: „Gipsz_Jakab.pps”. A védés reggelén az aznapi vizsgázók prezentációja a vizsgatermi gépen lesz, az „Asztalra” kirakva. A záróvizsgára hozza magával a kinyomtatott prezentáció egy példányát is. Célszerű olyan nyomtatást választani, ahol egy oldalon pl. 6 dia szerepel.
11
Ha nem sikerül a záróvizsgán
a szóbeli- az megismételhető a következő hónapban, a diplomamunka védését nem fogadták el – a dolgozatot nem kell újra írni, de a védés megismételhető a következő hónapban, a diplomamunkát nem fogadták el - akkor azt újra meg kell írni, tehát a két hónapos bírálati idő után a védést meg kell ismételnie.
Figyelem! Sikertelen záróvizsgát tett hallgatók ismétlési díjat kötelesek fizetni, amely mértékét az aktuális TVSz. határozza meg.
12
