Egységes tájékoztató szakdolgozat készítéséhez a Gábor Dénes Főiskola nappali, levelező és távoktatási alap-, felsőoktatási szakképzési, főiskolai és szakmérnöki képzés hallgatói részére a magyar nyelvű képzéseken
Elfogadta az Oktatási Bizottság 2012. március 20-án
Utolsó változtatás: 2016. április 15.
Tartalom 1. A szakdolgozat elkészítésének célja ................................................................. 3 2. Diplomáztatás menete ........................................................................................... 3 3. Témaválasztás ........................................................................................................... 4 Mérnök informatikus (BSc és felsőoktatási szakképzés) és Műszaki informatikai (hagyományos főiskolai) szakon .................................................. 4 Gazdaságinformatikus (BSc és felsőoktatási szakképzés) szakon ........... 4 Műszaki menedzser (BSc és hagyományos főiskolai) szakon .................... 5 Gazdálkodási és menedzsment (BA és felsőoktatási szakképzés) szakon............................................................................................................................... 5 Informatikus közgazdász (Gazdasági informatika) hagyományos főiskolai szakon ............................................................................................................. 5 4. Szakdolgozatterv készítése .................................................................................. 5 5. A konzulens ................................................................................................................ 6 6. A szakdolgozat elkészítése ................................................................................... 6 Tartalmi felépítés .......................................................................................................... 7 Formai követelmények ............................................................................................... 7 A szakdolgozat kötelező dokumentumai, a szakdolgozat felépítése ....... 7 A szakdolgozat kötelező dokumentumai és sorrendjük ................................ 7 A szakdolgozat felépítése .......................................................................................... 7 Kötés ................................................................................................................................. 8 CD ....................................................................................................................................... 8 7. Útmutató az irodalomjegyzék összeállításához és a hivatkozáshoz .... 8 Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 8 Szövegközi hivatkozás ............................................................................................... 9 Szakirodalom feldolgozása ..................................................................................... 10 8. Szakdolgozat leadása ........................................................................................... 11 9. A záróvizsga ............................................................................................................. 11 Záróvizsgára bocsátás feltétele ............................................................................ 11 Bírálat, értesítés a vizsga időpontjáról .............................................................. 12 Záróvizsga menete .................................................................................................... 12 A prezentáció ........................................................................................................... 12 A védés előkészítése ............................................................................................. 13 Sikertelen záróvizsga ............................................................................................ 13
2
1. A szakdolgozat elkészítésének célja A szakdolgozatból ki kell tűnnie, hogy a hallgató:
a szakdolgozat megírásához szükséges ismereteket főiskolai tanulmányai során kellő alapossággal elsajátította,
a vonatkozó szakirodalomban jártas és az ott olvasottakat megfelelően alkalmazni képes,
a szakmához kapcsolódó kutatási módszereket ismeri, a megfelelőt kiválasztani és alkalmazni tudja,
megfelelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy szakmáján belül egy adott problémát elméleti és gyakorlati síkon megközelítve kifejtsen, önálló véleményt alkosson, és megoldási javaslatot tegyen,
alkalmas a főiskolán elsajátított elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, képes önálló problémamegoldásra,
alkalmas a megismert módszerek, módszertanok és egyéb informatikai hardver és szoftver eszközök célszerű és indokolt felhasználásával önálló tervezési feladatok megoldására,
a szakdolgozattal szemben támasztott stiláris követelményeknek megfelel; a szakmához és annak tudományterületeihez kapcsolódó szakkifejezéseket elsajátította, és helyesen alkalmazni tudja.
2. Diplomáztatás menete Az itt leírt általános eljárás vonatkozik a hagyományos főiskolai, a BSc/BA, a felsőoktatási szakképzésben, valamint szakmérnöki képzésben részt vevő hallgatókra.
A szakdolgozat készítése a témaválasztással indul. Témát választhat a főiskolai illetve külső cégek által ajánlottak közül, vagy hozhat saját témát is, amivel már foglalkozott a munkahelyén vagy máshol. A témának olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy 50-100 oldalban kerüljön kifejtésre, és meg kell feleljen az adott képzésben elvártaknak.
A kiválasztott témáról a hallgató szakdolgozattervet készít. Ennek az a funkciója, hogy az illetékes szakmai intézet előzetesen jóváhagyja a kiválasztott témát, a dolgozat szerkezetét, és kijelölje hozzá a konzulenst, vagy jóváhagyja a hallgató által javasolt konzulens személyét. A tervben a hallgató 10–15 mondatban részletezi a dolgozatban megoldásra kerülő problémát, a kutatási célt, és egy vázlatot (tervezett tartalomjegyzéket) ad a dolgozat felépítéséről. Alapképzésben informatikai és műszaki szakterületen az aláírás megszerzésének feltétele az elfogadott szakdolgozatterv.
A konzulens segíti a hallgatót a szakdolgozat elkészítésben. A konzulens lehet a főiskola oktatója, vagy olyan külső szakember, akit a hallgató javasol. A javasolt személyt a szakdolgozattervhez csatolt dokumentumok (rövid szakmai önéletrajz és oklevélmásolat) alapján az illetékes intézet igazgatója hagyja jóvá. A csatolt dokumentumok a szakdolgozatterv részei, azokat a szakdolgozatba is be kell kötni.
A szakdolgozat írása az anyaggyűjtéssel, annak szelektálásával és feldolgozásával, a dolgozat megfogalmazásával folytatódik. A befejező szakasz a dolgozat szerkesztése és a betördelése a megfelelő formátumba. A nyomtatás után a köttetés és a megfelelő adatlapok kitöltése következik, majd a dolgozat eljuttatása a főiskolára.
3
Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a záróvizsga napja előtt minimum 2 héttel: o az összes vizsgáját letette, amivel a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte, o a szakdolgozatot idejében benyújtotta, és azt a bíráló elfogadta, o teljesítette a szakmai gyakorlatot (amennyiben az a képzés része), o nincs pénzügyi tartozása.
3. Témaválasztás A különböző szakokon a szaknak megfelelő témát kell választani a hallgatónak. Szerencsés, ha a választott téma a végzett specializációnak/szakiránynak megfelelő. Témát választhat a főiskolai illetve külső cégek által ajánlottak közül, vagy hozhat saját témát is, amivel már foglalkozott a munkahelyén vagy máshol. A főiskola által ajánlott szakdolgozattémák az ILIAS-ról letölthetők. Milyen jellegű probléma megoldását várjuk a főiskola különböző szakjain?
Mérnök informatikus (BSc és felsőoktatási szakképzés) és Műszaki informatikai (hagyományos főiskolai) szakon
A szakdolgozat készítésének célja az, hogy a hallgató bizonyítsa: képes informatikai tárgyú feladat önálló megoldására. Elvárjuk a magas színvonalú, alkotókészséget bizonyító dolgozatok készítését.
A szakdolgozat elkészítése „fejlesztési” munka, melynek során alkalmazni kell a feladatmegoldás általános, illetve az adott témára specifikus elveit és eszközeit; ez a tanult vagy önállóan megismert módszerek, módszertanok és egyéb informatikai hardver és szoftver eszközök célszerű és indokolt felhasználásában realizálódik. Részletesebben: o
az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatai;
o
informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazása;
o
programozás objektum orientált és vizuális programozási környezetben;
o
szoftverfejlesztési metodikák alkalmazása, fejlesztési eszközök használata;
o
információs rendszerek modellezése, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálata;
o
korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítése, konfigurálása, hibaelhárítása, üzemeltetése, továbbfejlesztése.
Gazdaságinformatikus (BSc és felsőoktatási szakképzés) szakon
Gazdasági területhez kapcsolódó informatikai alrendszerek elemzése, tervezése egy ismert és elérhető algoritmussal, valamint az elérhető gazdasági előnyök és az alkalmazhatósági korlátok illusztrálása példákkal.
Optimalizálási feladatok. A probléma választásakor az ismert és elérhető módszerek közül egy vagy néhány implementálása, tesztelése, valamint az előnyök és a korlátok bemutatása alkalmas mintafeladatokon.
Gazdaságban, iparban felmerülő kérdéshez modell felállítása, ennek informatikai szempontból való vizsgálata, az alkalmazhatóság korlátainak ismertetése.
4
Műszaki menedzser (BSc és hagyományos főiskolai) szakon
Műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányításának, szervezésének, ellenőrzésének megtervezése.
Üzleti tervek készítése.
Innovációs stratégiák, döntés-előkészítési projektek tervezése.
Termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán folyamatainak integrált megoldása.
Gazdálkodási és menedzsment (BA és felsőoktatási szakképzés) szakon
Közgazdasági, társadalomelméleti, módszertani problémák megoldása.
Gazdálkodó szervezetek folyamatainak tervezése, elemzése.
alkalmazott
gazdaságtudományi
és
Informatikus közgazdász (Gazdasági informatika) hagyományos főiskolai szakon
Szakdolgozatként egy elméleti összefoglaló munkát várunk a választott témában. Nem elegendő valamilyen gazdálkodó egység bemutatása, tevékenységének megújítása.
Egyetlen vállalkozás konkrét gazdálkodási ügyei esettanulmányként, példaként szerepelhetnek a diplomamunkában (max. 20%). Ezt az esettanulmányt egy tágabb összefüggésrendszerbe (ágazati, országos, regionális stb.) kell ágyazni.
A vizsgált téma elméleti összefüggéseit, módosulásait a szakirodalmi anyagokban össze kell gyűjteni, rendszerezni, feltárni azt, miben különbözik egyes kutatók véleménye.
4. Szakdolgozatterv készítése A szakdolgozatterv funkciója, hogy a munka megkezdése előtt az illetékes szakmai intézet elfogadja szakdolgozat témáját, szerkezetét és a konzulens személyét. A szakdolgozattervet a megfelelő űrlapon, géppel kitöltve kell beadni, amely az ILIAS-ról letölthető. Máshonnan letöltött űrlapon beadott szakdolgozattervet a főiskola nem fogad el. A tervből derüljön ki:
a szakdolgozatban megoldandó probléma,
a szakdolgozat szerkezete, felépítése (rövid vázlat).
10–15 mondat terjedelemben írja le a megoldandó feladatot, az alkalmazni kívánt módszereket, a témához való személyes kapcsolatát. Utána meg kell tervezni a dolgozat szerkezetét, az egyes fejezetek címét. Nem célszerű nagyon részletes vázlatot írni, mert a dolgozat készítése során az alpontok biztosan változnak, és az később gondot okozhat. A kitöltött és kinyomtatott tervet a hallgatónak és a konzulensnek is alá kell írnia! A tervet személyesen az Információs Központban lehet leadni, vagy postán a Záróvizsga csoport címére kérjük elküldeni. Szkennelt, fénymásolt, kézzel kitöltött szakdolgozattervet a főiskola nem fogad el. A tervet az illetékes intézet bírálja el. A tervek elbírálásának ideje változó, általában 2–3 hét. A terv elfogadást/elutasítását minden hallgató a Neptunban (Tanulmányok\Hallgató szakdolgozatai) tekintheti meg. Az elutasított tervet átdolgozás után újból be kell adni! Az
5
elbírált, elfogadott és a konzulens által aláírt tervet a hallgató személyesen vagy meghatalmazottja útján veheti át az Információs Központban. Az elfogadott tervet harminc napon belül vegye át és gondosan őrizze meg, mert azt be kell kötni a kész diplomamunkába! Az elfogadott szakdolgozatterv két évig érvényes. Ha a tervből két éven belül nem lesz beadott szakdolgozat, a terv elévül, új tervet kell a hallgatónak beadnia. A hallgató kérhet konzulensváltást. Ebben az esetben a szakdolgozattervet újra be kell adni, az előző terv pedig automatikusan visszavonásra kerül. Új szakdolgozattervet kell beadni akkor is, ha a hallgató a tervben megadott és elfogadott címtől és tartalomtól lényegesen eltér.
5. A konzulens A konzulens feladata a szakdolgozat elkészítésének szakmai segítése. A Főiskolán egy konzulens van. Konzulens lehet a GDF oktatója, vagy olyan külsős, a témában jártas szakember, akit a hallgató választ. Külső konzulens szakirányú, legalább főiskolai végzettségű, a témában gyakorlattal rendelkező szakember lehet. A konzulens személyét az illetékes intézetigazgató hagyja jóvá, ezért a szakdolgozatterv mellé csatolni kell a külső konzulens rövid szakmai önéletrajzát és oklevele fénymásolatát. Ezek a dokumentumok a terv részei, így ezeket is be kell majd kötni a szakdolgozatba. A hallgatók – lehetőség szerint – a Gábor Dénes Főiskola oktatói közül válasszanak konzulenst. Előzetes választás hiányában az intézet jelöli azt ki. Indokolt esetben a hallgatóknak az illetékes intézetigazgató külső konzulenst is engedélyezhet vagy javasolhat. A szakdolgozatterv elfogadása után a konzulenssel harminc napon belül fel kell venni a kapcsolatot, és közös ütemtervet kell kidolgozni a szakdolgozat elkészítésének menetéről. A szakdolgozat készítése alatt legalább három konzulens–hallgató találkozás kötelező, amelyeket a konzulens felvezet a konzulensi lapra. (A konzulensi lap letölthető az ILIAS-ról.) A szakdolgozat leadásának határideje előtt az ütemtervnek megfelelően idejében el kell juttatni a konzulenshez a véglegesnek szánt verziót, hogy azt még egyszer átnézhesse, és amennyiben rendben találja, azt beadhatóként elfogadja, ellenkező esetben legyen idő az esetleges hibák kijavítására. A hallgató érdekében így van lehetősége a konzulensnek arra, hogy a szakdolgozatot szakmailag ellenőrizni, és annak elkészültét követni tudja. Ennek hiányában a konzulens megtagadhatja a szakdolgozat elfogadását. A végleges verzió elfogadása után a konzulens véleményt ír a szakdolgozatról, és aláírásával hitelesíti azt. A kitöltött konzulensi lapot be kell kötni a szakdolgozat első példányába. Üres konzulensi lappal a szakdolgozat nem elfogadható! Konzulensváltás esetén a szakdolgozattervet újra be kell adni engedélyeztetésre. Célszerű mellékelni a már elfogadott terv másolatát.
6. A szakdolgozat elkészítése A titkos ügyiratkezelés feltételeit és a zártkörű védést nem tudjuk biztosítani. Úgy kell megírni a szakdolgozatot, hogy abban állam-, szolgálati, bank- és üzleti titkok ne szerepeljenek. Ugyancsak kerülni kell olyan személyes adatok publikálását, amelyek másokra vonatkoznak. A szakdolgozatnak speciális tartalmi és formai követelményei vannak.
6
Tartalmi felépítés A szakdolgozatban a hagyományos hármas felépítést célszerű követnie: Bevezető rész: - a megoldásra váró probléma, a feladat ismertetése, -
a témaválasztás indoklása, célkitűzések.
Téma kifejtése: - a körülmények ismertetése, helyzetfelmérés, -
probléma és annak tágabb összefüggésrendszerének bemutatása,
-
a probléma elemzése, részekre bontása,
-
alkalmazásra kerülő módszertan rövid ismertetése,
-
megoldási alternatívák felvetése,
-
a kiválasztási kritériumok kidolgozása,
-
a megoldási javaslat kidolgozása.
Befejező, záró gondolatok: - az eredményeinek összefoglalása, -
önálló vélemény, javaslattétel,
-
további teendők, amelyek túlmutatnak a dolgozaton.
Irodalomjegyzék Mellékletek
Formai követelmények
A/4 lapon (normál géppapír), egyoldalas nyomtatással; oldalszám mellékletek nélkül: minimum 50, maximum 100 oldal; igazítás: sorkizárt betűtípus: olvasható legyen, javasolt a 10–12 pontos Arial vagy Times New Roman; javasolt sorköz: 1,5 sor; javasolt margó: bal margó: 3 cm a többi körben: 2,5 cm; térköz: bekezdés előtt 6 vagy 12 pt; sorszámozott címsorok, alcímsorok.
A szakdolgozat kötelező dokumentumai, a szakdolgozat felépítése A szakdolgozat kötelező dokumentumai és sorrendjük
szakdolgozatterv – az intézetigazgató által jóváhagyott eredeti példány, konzulensi lap – csak kitöltött, aláírt konzulensi lappal adható be a szakdolgozat, nyilatkozat szakdolgozat eredetiségéről – e nélkül a szakdolgozat nem adható be. (A dokumentum letölthető az ILIAS-ról. Máshonnan letöltött dokumentumot a főiskola nem fogad el.)
A szakdolgozat felépítése
belső borító, tartalomjegyzék, maga a munka, irodalomjegyzék, mellékletek.
7
Kötés
keményfedelű, borítása klasszikusan sötét műbőr, feliratok (Szakdolgozat, Név, évszám) egymás alatt, középre igazítva, arany- vagy ezüstszínű nyomással, a könyv gerincére csak a hallgató neve kerüljön.
Az első példányba bele kell köttetni a szakdolgozat kötelező dokumentumait. A második példányt ezek nélkül kell beköttetni, és a bekötött példány elejére kell beilleszteni e dokumentumok másolatát. Szkennelt, fénymásolt konzulensi lapot, nyilatkozatot nem fogadunk el. Az első példány archiválásra kerül. A második példány a védésig a tartalék példány. Sikeres záróvizsga után a jóra vagy jelesre védett szakdolgozat a könyvtárba kerül, egyéb esetben a hallgató visszakapja azt. Amennyiben a hallgató mindenképpen visszakéri a második példányt, azt a jelentkezési lapon kell megjelölnie. A könyvtárba kerülő példányokban nem szerepelhet a személyes adatokat tartalmazó szakdolgozatterv és a konzulensi lap.
CD A szakdolgozatot elektronikusan is be kell adni. Ez a szakdolgozat teljes szövegét és az esetleges mellékleteket tartalmazza pdf formátumban. Ezt ne ragassza bele a szakdolgozatba! A cd-t papírtokban adja be, a cd-re írja rá a nevét és a szakdolgozatterv sorszámát. Felirattal el nem látott cd-t nem fogadunk el. Amennyiben a szakdolgozathoz valamilyen program, alkalmazás, forráskód stb. is tartozik, azt külön cd-n adja be; annak papírtasakját be kell ragasztani a szakdolgozat utolsó oldalára.
7. Útmutató az irodalomjegyzék összeállításához és a hivatkozáshoz Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék a szakdolgozat esetében kettős funkciót tölt be:
bemutatja a hallgató választott témában való jártasságát: milyen forrásokat ismer, mennyire nézett utána a szakirodalomnak; az érdeklődő olvasónak támpontot ad a kérdéskörben való búvárkodáshoz.
Első lépésben érdemes átnézni a témára vonatkozó irodalmat:
a választott témában mások eddig mit írtak, (pl. az idevágó diplomamunkákat is), hol tart a szakma, megoldották-e a felvetett problémát, ha igen, a gyakorlatban milyen válaszok, megoldások születtek, milyen irányba fejlődik a feldolgozott téma.
Az egyes források bibliográfiai adatainak közlése az alábbi példák szerint történjen (természetesen a kategóriát nem kell megjelölni). Általános szabály sorszám. szerző: cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás dátuma (esetleg oldalszám)
8
Könyv (jegyzet): 1. A. Einstein: Hogyan látom a világot? Budapest, Gladiátor Kiadó, 1994. 2. Dennis Gabor: Innovations: Scientific, Technological and Social. London, Oxford University Press, 1970. Testületi szerző: 3. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár: Védekezés ipari katasztrófák ellen. Gyakorlati kézikönyv, Budapest, OMIKK, 1990. Közlemény a könyvben: 4. Kindler J.: A kockázat döntéselméleti megközelítése. In: Kockázat és társadalom. Szerk.: Vári A. Budapest, Akadémia Kiadó. 1987. pp. 13-24. Időszaki kiadványok cikkei (pl. folyóiratban megjelent cikk): 5. Izsó L.: Az ember-gép rendszerek megbízhatóságának meghatározására szolgáló módszerek áttekintése. In: Ergonómia, 1982. XV. évf. 4. sz., pp. 220-228. Szabvány: 6. MSZ ISO 690: Bibliográfiai hivatkozások, 1994. Cikk az Internetről: 7. Molnár L.: Információs vagy tudás társadalom? Néhány gondolat a tudásról és az információról In: INCO 2000/01 számából. http://www.inco.hu/inco3/tudas/cikk1h.htm (letöltés dátuma 2008.03.29.) (Tehát nem elég az éppen aktuális elérési cím! Cikkeket archiválják, így törvényszerűen változik az elérési lehetőségük is!) Internetről (nem folyóirat): Itt is az alapelv az anyaghoz való hozzáférés. Ezért a cím mellé a szerzőt, a főcímet és a letöltés dátumát is le kell jegyezni. Kiegészítő szabályok Adathiány esetén a következő rövidítéseket kell alkalmazni: megjelenési hely ismeretlen: h.n. (azaz „hely nélkül”, vagy s.l., azaz sine loco); kiadó ismeretlen: i.k. (azaz „ismeretlen kiadó”); megjelenési év ismeretlen: é.n. (azaz év nélkül, vagy s.a., azaz sine anno). A tételek rendezésekor (betűrendbe sorolásakor) a névelőt nem kell figyelembe venni. A szerző(k) tudományos fokozatát (pl. Dr.), vagy besorolását (pl. főosztályvezető) nem kell megadni!
Szövegközi hivatkozás A hivatkozásokat szögletes zárójelben (azaz [ ] jelekkel) kell megadni, tehát [az irodalom sorszáma az irodalomjegyzékben], pl.: [24]. Példa a szövegközi hivatkozásra:
9
„Az elkészült program alapján az adatbiztonsági előírásokat [19] túlzottnak tartom, míg más szerzők [10, 11, 17] előírását célszerű betartani a rendszer jó működése érdekében.” Hivatkozás nélkül a dolgozat nem értékelhető – a plágium fegyelmi vétség! A szakdolgozat plágiumnak számít az alábbi esetekben:
szó szerinti idézet idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
A hivatkozás a szerző érdeke, hogy elkülönüljön a saját munkája másokétól. Ajánlások a szövegközi hivatkozásra: Lehetőleg a szerző legfrissebb munkáira hivatkozzon! Pontosan meg kell jelölni az idézett ábra, táblázat forrását. Ha változtat az eredeti ábrán, táblázaton, azt jelölni kell, pl.: [33] p.42 alapján a szerző kiegészítésével. A lábjegyzetben való hivatkozás nem ajánlott!
Szakirodalom feldolgozása
Elsődleges források az eredeti kiadású szakkönyvek, vagy a kérdéses mű egyik kritikai kiadása, kéziratok, hiteles dokumentumok. Másodlagos forrás az intézményekben szerzett tapasztalatok, adatok, amelyekre a kidolgozandó feladatot alapozni kell. Ezek azért döntő fontosságúak, mert a főiskolán megtanuljuk a számítógép használatát, alkalmazását a gyakorlatban és az azokat alkalmazó intézményekben jutunk el azokhoz a tapasztalataikhoz, amelyek a számítógépes rendszerek gyakorlati hasznosítását, alkalmazását jelentik. Egy ilyen szakdolgozat értéke önmagáért beszél. Képet kaphatunk a másodlagos forrásokból a gyakorlatban már elfogadott feladatmegoldásokra is. Első lépés: szerző, cím, kiadó, kiadási idő és hely szerinti kutatás. A kutatómunka első lépése: a források szelektálása. Könyvek, szakkatalógusok, konferencia kiadványok Milyen jellegű szakirodalmi anyagokat, könyveket keressünk a szakdolgozat kidolgozásához? o o o o o o
A kézikönyv egy tématerületet összefoglaló mű. A monográfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen. A szakkatalógusok – ún. termékkatalógusok – részletesen tárgyalják egy-egy intézmény termékeit. Konferencia-kiadványok, hiszen a konferencián elhangzó előadások a lehető legkorszerűbb technológiai lépéseket igyekeznek a hallgatóság elé tárni. A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexikonoknak, enciklopédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásoknak, évkönyveknek, jogszabálygyűjteményeknek. A könyvekkel, egyetemi jegyzetekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy érdemes figyelmesen áttekinteni azok irodalomjegyzékeit is, mert azok a témában vagy a témához közeli tárgykörökben jelenthetnek eligazítást, áttekintést a fellelhető szakirodalomban. Vagyis a szakkönyvek végén található név- és tárgymutató és bibliográfiai felsorolás jól használható további irodalom keresésére. Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni
Szakdolgozatok o
A legfontosabb szakirodalmi anyagaink a szakdolgozat készítéséhez azok, amelyeket nem publikálnak széles körben; doktori, kandidátusi, PhD
10
o
o
értekezések, a már elkészült disszertációk és habilitációs munkák, konferencia anyagok, nem publikált tanulmányok stb. A már elkészült dolgozatok adhatják a legtöbb jó ötletet arra, hogyan tudjuk minél alaposabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni dolgozatunkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy szakdolgozatok fellelhetők az intézmények tanszéki könyvtáraiban is. A könyvtárakban számítógépes kölcsönzéshez igénybe lehet venni a nemzetközi hálózatokat is, amelyek sokszor ingyenesen állnak az érdeklődök rendelkezésére és várják az érdekes témakörök felvetését. Katalógusok általában témakör, illetve szerző szerint készülnek. A nagy budapesti könyvtárakkal Főiskolánk hallgatói bármikor, bárhonnan Magyarországon felvehetik a kapcsolatot.
8. Szakdolgozat leadása A szakdolgozatot két nyomatott, bekötött példányban és egy példányban cd-n, pdf formátumban kell leadni. Az első példány és a cd archiválásra, a második könyvtárba kerül, vagy visszaadjuk a hallgatónak. Indokolt esetben a hallgató kérheti, hogy dolgozata ne kerüljön könyvtárba. Kérjük, hogy ezt a záróvizsgára való jelentkezéskor az adatlapon jelezze felénk. (Az adatlap az ILIAS-ról letölthető.) A szakdolgozat első példányába bele kell kötni az elfogadott, eredeti szakdolgozattervet – külső konzulens esetén annak szakmai önéletrajzával és diplomájának fénymásolatával együtt –, az eredeti, kitöltött és aláírt konzulensi lapot, valamint az eredeti, kitöltött és aláírt nyilatkozatot. Hiányosan beadott szakdolgozatot nem fogadunk el! A záróvizsgára való jelentkezés az Adatlap a záróvizsgához c. űrlap kitöltésével történik, amit a szakdolgozat leadásakor annak az első példányába kell beilleszteni. Semmiképp ne köttesse bele a dolgozatba! A nyomtatvány az ILIAS-ról letölthető. A szakdolgozatot személyesen az Információs Központban kell leadni, vagy postán a Záróvizsga csoport címére küldje meg. A szakdolgozatot legkésőbb a tervezett záróvizsga-időszak előtti második hónap 15-ig kell leadni. Ez után történik meg a szakdolgozat elbírálása, a szervezési és adminisztrációs munkák elvégzése. Amennyiben a hallgató a terv elfogadását követő két éven belül nem adja be a szakdolgozatát, a terv elévül. Ebben az esetben újabb tervet kell készítenie és jóváhagyásra benyújtania.
9. A záróvizsga Hallgatói jogviszony keretében, illetve a hallgatói jogviszony megszűnése utáni első záróvizsga-időszakban tett első záróvizsga ingyenes. A hallgatói jogviszony megszűnése utáni második záróvizsga-időszaktól a záróvizsga díjköteles, melynek mértékét a hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza. A záróvizsga két részből áll: a szakdolgozat megvédéséből és a két szakmai tételsorból húzott 1–1 tételre adott válaszból. Januárban és júniusban van az általános záróvizsga-időszak, szeptemberben pedig a javító záróvizsga. Amennyiben a hallgató a szakdolgozat beadását követően egy éven belül nem kezdi meg a záróvizsgát, a szakdolgozat elévül, és újra kezdődik a folyamat a szakdolgozatterv benyújtásával.
Záróvizsgára bocsátás feltétele 11
A 2006. szeptember 1-je előtt hallgatói jogviszonyt szerzett hallgatók számára a záróvizsga letételének határideje – az abszolutórium dátumától függetlenül – 2018. szeptember 1. (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján, a 2006/2007-es tanévtől megkezdett képzésekben a záróvizsga határidő nélkül letehető, de változatlan feltételek mellet csak az abszolutórium megszerzésétől számított hetedik évig (2011. évi CCIV. törvény. a nemzeti felsőoktatásról 112.§ (2), 2005. évi CXXXIX törvény a felsőoktatásról 60.§ (4)). A 2011. évi nemzeti felsőoktatási törvény alapján, a 2012/2013-as tanévben indult képzésekkel kezdődően, a záróvizsga a hallgatói jogviszony megszűnése után két éven belül változatlan feltételek mellett tehető le, de az ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 50.§ (3)).
Bírálat, értesítés a vizsga időpontjáról A szakdolgozat bírálóját a főiskola jelöli ki. Amennyiben a bíráló védésre nem tarja alkalmasnak a szakdolgozatot, azt a hallgató – a konzulenssel együttműködve – a következő záróvizsga-időszakra átdolgozva újra beadhatja, vagy új témát választhat. A szakdolgozatok jegy nélküli bírálatát és a vizsgaértesítést a Neptun egységes tanulmányi rendszeren keresztül küldjük meg a hallgatónak. (Bírálat megtekintése: Tanulmányok\Hallgató szakdolgozatai menüpontban az opponensnél. Záróvizsga napja: Ügyintézés\Záróvizsgák menüpontban.)
Záróvizsga menete Záróvizsgára való jelentkezés után azt lemondani nem lehet. Igazolt hiányzás esetén (például betegség, halálozás, sérülés) az igazolást 15 napon belül be kell nyújtani a Záróvizsga csoportnak. Ezek hiányában a hallgató a „záróvizsga ismétlési díja” (nem jelent meg) díjtétel TVSz-ben szereplő mindenkori összegét köteles megfizetni. A záróvizsga napján módosítani nem lehet. Ha a hallgató a jelentkezési lapon jelezte, hogy a záróvizsga elején/végén tud jönni, azt lehetőségeink szerint figyelembe vesszük. A záróvizsga reggel 8-kor kezdődik a kijelölt teremben. A záróvizsga megkezdése előtt, a tételhúzásnál, a hallgató köteles igazolnia személyazonosságát érvényes személyi igazolvány vagy útlevél bemutatásával. Az a hallgató, akinek neve, születési dátuma és helye nem egyezik a Neptunban nyilvántartottal, nem kezdheti meg a záróvizsgát. Új tétel húzására nincs lehetőség. A hallgatók maguk között döntik el, hogy milyen sorrendben vizsgáznak az adott napon. A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és a szóbeli vizsgából áll.
A hallgató a Záróvizsga-bizottság előtt megvédi a szakdolgozatát, a bíráló által kifogásolt részekre és a Bizottság kérdéseire válaszol. A szakdolgozatvédésre a hallgató 5 perces számítógépes prezentációt köteles bemutatni. A prezentáció bármilyen, erre alkalmas szoftverrel készülhet.
Ezután a kihúzott tételekből felel, a feltett kérdésekre válaszol. Egy vizsgázóra átlagosan 25 perc jut.
A záróvizsga eredményét az összes vizsgázó felelete után, rövid, zártkörű tanácskozás után hirdeti ki a Bizottság.
A prezentáció A prezentációban mutassa be a szakdolgozat eredményeit, illetve reagáljon a bíráló által megfogalmazott kritikákra. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a Bizottság azt is vizsgálja, hogy Ön milyen mértékben képes megvédeni véleményét, téziseit; ez a jegyet is jelentősen befolyásolhatja!
A prezentációban nem a szakdolgozat tartalmát, hanem a vizsgálati eredményeket, megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat, illetve a bíráló kritikájára való válaszait kérjük összegezni.
12
A dolgozat tárgyára térve közölje, hogy mi volt a célja, mennyiben sikerült azt megvalósítani, és mit kíván jelen alkalommal különösen figyelembe ajánlani.
Ismertetése a dolgozathoz mérten nagy léptékű legyen. A prezentációban nincs helye semmilyen részletkérdésnek.
Ha ismertetője közben kérdéseket tesznek fel, akkor ezeket azonnal válaszolja meg, majd folytassa a tájékoztatót, hogy az a feltett kérdések ellenére is kerek egésszé váljon.
A befejezés lényeges eleme a bemutatásnak, éppen ezért hangsúlyos legyen. Nincs nagyobb hiba, mint egyszerűen abbahagyni a szöveget, elbizonytalanítani a bizottságot afelől, hogy szándékában áll-e még mást is megemlíteni.
A befejezés legegyszerűbb és egyben talán leghatásosabb megoldása, amikor egy mondatban összefoglalja dolgozata és munkája célkitűzését és alapvető eredményét.
Nagyon ügyeljen arra, hogy egész prezentációja során, különösen pedig annak befejezésekor negatív megállapításokat, nehézségekre való utalást ne hozzon fel mentségére.
A prezentáció elkészítéséhez segítséget talál az ILIAS-on (Taneszköztároló\Záróvizsgáztatás) a letölthető dokumentumok között, Prezentáció minta néven.
A PowerPoint-on kívül használhat más szoftvert is, de a technikai részleteket egyeztesse a Záróvizsga csoporttal, nehogy a védésen kerüljön kellemetlen helyzetbe.
A védés előkészítése
A prezentációját legkésőbb a záróvizsga előtti második nap délig (hétfői és keddi vizsganapnál az előző hét péntek délig) küldje el a
[email protected] címre.
A prezentációt küldheti .ppt, .pps vagy .pptx , ppsx formátumban. A fájlnév a saját neve legyen, a következő formátumban: „Gipsz_Jakab.pps”.
A védés reggelén az aznapi vizsgázók prezentációja a vizsgatermi gépen lesz, az „Asztalra” kirakva.
Sikertelen záróvizsga Ha a záróvizsgán nem sikerül
a szóbeli, azt meg kell ismételni a szeptemberi javító záróvizsga-időszakban.
a szakdolgozat védése (védését nem fogadták el): Ha a bizottság úgy dönt, hogy a dolgozatot nem kell újra írni, akkor a védés megismételhető a következő záróvizsga-időszakban. Ha a bizottság úgy dönt, hogy a szakdolgozatot újra kell írni (akár új témával), akkor a diplomáztatási folyamat újrakezdődik. Új téma választása esetén új szakdolgozatterv beadásával, ha a téma marad, akkor a Záróvizsga csoporttól kell kérni hiteles másolatot az eredetileg elfogadott szakdolgozattervről.
Sikertelen záróvizsgát tett hallgatók ismétlési díjat kötelesek fizetni, melynek mértékét az aktuális Tanulmányi és Vizsgaszabályzat határozza meg. Sikertelen záróvizsga legfeljebb kétszer ismételhető. Sikeres záróvizsga nem ismételhető.
13
