Egységes tájékoztató szakdolgozat készítéséhez a Gábor Dénes Főiskola nappali, levelező és távoktatási alap-, főiskolai és szakmérnöki képzés hallgatói részére a magyar nyelvű képzéseken
Elfogadta az Oktatási Bizottság 2012. március 20-án 2.6. verzió
Tartalom 1. A diplomamunka elkészítésének célja ............................................................. 3 2. Diplomáztatás menete ..................................................................................... 3 3. Témaválasztás ................................................................................................. 4 Mérnök informatikus (BSc) és Műszaki informatika szakon .............................. 4 Gazdaságinformatika (BSc) szakon ................................................................. 4 Műszaki menedzser (BSc és hagyományos) szakon ....................................... 5 Gazdálkodási és menedzsment (BA) szakon ................................................... 5 Gazdasági informatika és Informatikus közgazdász szakon ............................ 5 4. Diplomamunka-terv készítése .......................................................................... 5 5. A konzulens ..................................................................................................... 6 6. A diplomamunka elkészítése ........................................................................... 6 A tartalmi felépítés ............................................................................................ 6 Formai követelmények ..................................................................................... 7 Diplomamunka szerkezete ............................................................................... 7 Kötés ................................................................................................................ 7 CD .................................................................................................................... 7 7. Útmutató az irodalomjegyzék összeállításához és a hivatkozáshoz .............. 8 Szövegközi hivatkozás ..................................................................................... 9 Szakirodalom feldolgozása ............................................................................. 10 8. Diplomamunka leadása.................................................................................. 11 9. A záróvizsga .................................................................................................. 11 Záróvizsgára bocsátás feltétele ...................................................................... 11 Bírálat, értesítés a vizsga időpontjáról ............................................................ 12 Záróvizsga menete ......................................................................................... 12 A prezentáció ................................................................................................. 12 Ha nem sikerül a záróvizsgán ........................................................................ 13
2
1. A diplomamunka elkészítésének célja A diplomamunkából (szakdolgozatból) ki kell tűnnie, hogy a hallgató: a diplomamunka megírásához szükséges ismereteket főiskolai tanulmányai során kellő alapossággal elsajátította, a vonatkozó szakirodalomban jártas és az ott olvasottakat megfelelően alkalmazni képes, a szakmához kapcsolódó kutatási módszereket ismeri, a megfelelőt kiválasztani és alkalmazni tudja, megfelelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy szakmáján belül egy adott problémát elméleti és gyakorlati síkon megközelítve kifejtsen, önálló véleményt alkosson, és megoldási javaslatot tegyen, alkalmas a főiskolán elsajátított elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, képes önálló problémamegoldásra, alkalmas a megismert módszerek, módszertanok és egyéb informatikai hardver és szoftver eszközök célszerű és indokolt felhasználásával önálló tervezési feladatok megoldására, a szakdolgozattal szemben támasztott stiláris követelményeknek megfelel; a szakmához és annak tudományterületeihez kapcsolódó szakkifejezéseket elsajátította, és helyesen alkalmazni tudja.
2. Diplomáztatás menete Az itt leírt általános eljárás vonatkozik mind a hagyományos, mind a BSc/BA, valamint szakmérnöki képzésben részt vevő hallgatókra.
A diplomamunka készítése a témaválasztással indul. Témát választhat a főiskolai illetve külső cégek által ajánlottak közül, vagy hozhat saját témát is, amivel már foglalkozott a munkahelyén vagy máshol. A témának olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy 50-100 oldalban kerüljön kifejtésre.
A kiválasztott témáról a hallgató Diplomamunka-tervet készít. Ennek az a funkciója, hogy az illetékes szakmai intézet előzetesen jóváhagyja a kiválasztott témát, a dolgozat szerkezetét, és kijelölje hozzá a konzulenst, vagy jóváhagyja a hallgató által javasolt konzulens személyét. A tervben a hallgató 8-12 mondatban részletezi a dolgozatban megoldásra kerülő problémát és egy vázlatot (tervezett tartalomjegyzéket) ad a dolgozat felépítéséről. Alapképzésben informatikai és műszaki szakterületen az aláírás megszerzésének feltétele az elfogadott diplomamunka-terv!
A konzulens segíti a hallgatót a diplomamunka elkészítésben. A konzulens lehet a főiskola oktatója, vagy olyan külsős szakember, akit a hallgató javasol. A javasolt személyt a Diplomamunka-tervhez csatolt dokumentumok (rövid szakmai önéletrajz és oklevélmásolat) alapján az illetékes intézet vezetője hagyja jóvá.
A diplomamunka írása az anyaggyűjtéssel, annak szelektálásával és feldolgozásával, a dolgozat megfogalmazásával folytatódik. A befejező szakasz a dolgozat szerkesztése és a betördelése a megfelelő formátumba. A nyomtatás után a köttetés és a megfelelő adatlapok kitöltése következik, majd a dolgozat eljuttatása a Záróvizsga csoporthoz.
3
Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a záróvizsga tervezett időpontját megelőző minimum 2 héttel: – – – –
az összes vizsgáját letette, amivel a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte, a szakdolgozatot idejében benyújtotta, és azt a bíráló elfogadta, teljesítette a szakmai gyakorlatot (amennyiben az a képzés része), nincs pénzügyi tartozása.
3. Témaválasztás A különböző szakokon a szaknak megfelelő témát kell választani a hallgatónak. Szerencsés, ha a választott téma a végzett szakiránynak megfelelő. Témát választhat a főiskolai illetve külső cégek által ajánlottak közül, vagy hozhat saját témát is, amivel már foglalkozott a munkahelyén vagy máshol. Milyen jellegű probléma megoldását várjuk a főiskola különböző szakjain? Mérnök informatikus (BSc) és Műszaki informatika szakon A diplomamunka készítésének célja az, hogy a hallgató bizonyítsa: képes informatikai tárgyú feladat önálló megoldására. Elvárjuk a magas színvonalú, alkotókészséget bizonyító dolgozatok készítését. A diplomamunka elkészítése „fejlesztési” munka, melynek során alkalmazni kell a feladatmegoldás általános, illetve az adott témára specifikus elveit és eszközeit; ez a tanult vagy önállóan megismert módszerek, módszertanok és egyéb informatikai hardver és szoftver eszközök célszerű és indokolt felhasználásában realizálódik. Részletesebben: o az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatai; o informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazása; o programozásra objektum orientált és vizuális programozási környezetben; o szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használata; o információs rendszerek modellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálata; o korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítása, üzemeltetése, továbbfejlesztése. Gazdaságinformatika (BSc) szakon
Gazdasági területhez kapcsolódó informatikai alrendszerek elemzése, tervezése egy ismert és elérhető algoritmussal, valamint az elérhető gazdasági előnyök és az alkalmazhatósági korlátok illusztrálása példákkal. Optimalizálási feladatok. A probléma választásakor az ismert és elérhető módszerek közül egy vagy néhány implementálása, tesztelése, valamint az előnyök és a korlátok bemutatása alkalmas mintafeladatokon. Gazdaságban, iparban felmerülő kérdéshez modell felállítása, ennek informatikai szempontból való vizsgálata, az alkalmazhatóság korlátainak ismertetése.
4
Műszaki menedzser (BSc és hagyományos) szakon Műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányításának, szervezésének, ellenőrzésének megtervezése. Üzleti tervek készítése. Innovációs stratégiák, döntés-előkészítési projektek tervezése. Termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán folyamatainak integrált megoldása. Gazdálkodási és menedzsment (BA) szakon Közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani problémák megoldása. Gazdálkodó szervezetek folyamatainak tervezése, elemzése. Gazdasági informatika és Informatikus közgazdász szakon Szakdolgozatként egy elméleti összefoglaló munkát várunk a választott témában. Nem elegendő valamilyen gazdálkodó egység bemutatása, tevékenységének megújítása. Egyetlen vállalkozás konkrét gazdálkodási ügyei esettanulmányként, példaként szerepelhetnek a szakdolgozatban (max 20 %). Ezt az esettanulmányt egy tágabb összefüggésrendszerbe (ágazati, országos, regionális stb.) kell ágyazni. A vizsgált téma elméleti összefüggéseit, módosulásait a szakirodalmi anyagokban össze kell gyűjteni, rendszerezni, feltárni azt, miben különbözik egyes kutatók véleménye.
4. Diplomamunka-terv készítése A diplomamunka-terv funkciója, hogy a munka megkezdése előtt az illetékes szakmai intézet elfogadja diplomamunka témáját, szerkezetét és a konzulens személyét. A diplomamunka-tervet a megfelelő űrlapon kell beadni, ami az ILIAS-ról letölthető. A tervből derüljön ki: a diplomamunkában megoldandó probléma, a diplomamunka szerkezete, felépítése (rövid vázlat). 10–15 mondat terjedelemben írja le a megoldandó feladatot, az alkalmazni kívánt módszereket, a témához való személyes kapcsolatát. Utána meg kell tervezni a dolgozat szerkezetét, az egyes fejezetek címét. Nem célszerű nagyon részletes vázlatot írni, mert a dolgozat készítése során az alpontok biztosan változnak és az később gondot okozhat. A géppel kitöltött és kinyomtatott tervet a hallgatónak és a konzulensnek is alá kell írnia! A tervet személyesen az Információs Központban lehet leadni, vagy postán a GDF Záróvizsga csoport címére kérjük elküldeni. A tervet az illetékes intézet bírálja el. A tervek elbírálásának ideje változó, általában 2-6 hét. Az elutasított tervet átdolgozás után újból be kell adni! Az elbírált tervet postán kapja meg a hallgató. Az elfogadott tervet gondosan őrizze meg, mert azt be kell kötni a kész diplomamunkába!
5
5. A konzulens A konzulens feladata a diplomamunka elkészítésének szakmai segítése. A Főiskolán egy konzulens van. Konzulens lehet a GDF oktatója, vagy olyan külsős, a témában jártas szakember, akit a hallgató választ. Külső konzulens szakirányú, legalább főiskolai végzettségű, a témában gyakorlattal rendelkező szakember lehet. A konzulens személyét az illetékes intézetigazgató hagyja jóvá, ezért a diplomamunka-terv mellé csatolni kell a külső konzulens rövid szakmai önéletrajzát és oklevele fénymásolatát. A hallgatók – lehetőség szerint - a Gábor Dénes Főiskola oktatói közül válasszanak konzulenst. Előzetes választás hiányában az intézet jelöli azt ki. Indokolt esetben a hallgatóknak az illetékes intézetigazgató külső konzulenst is engedélyezhet vagy javasolhat. Konzulensi lapon jegyzőkönyvezik a közös munkát. Ezt később a Diplomamunka első példányába bele kell köttetni! Konzulensváltás esetén a diplomamunka-tervet újra be kell adni engedélyeztetésre. Célszerű mellékelni a már elfogadott terv másolatát.
Diplomamunka titkosítása A titkos ügyiratkezelés feltételeit és a zártkörű védést nem tudjuk biztosítani. Úgy kell megírni a diplomamunkát, hogy abban állam-, szolgálati, bank- és üzleti titkok ne szerepeljenek. Ugyancsak kerülni kell olyan személyes adatok publikálását, amelyek másokra vonatkoznak. Indokolt esetben a hallgató kérheti, hogy dolgozata ne kerüljön könyvtárba! Kérjük, hogy ezt a záróvizsgára való jelentkezéskor az Adatlapon a megjegyzés rovatban jelezze felénk a hallgató.
6. A diplomamunka elkészítése A diplomamunkának speciális tartalmi és formai követelményei vannak. A tartalmi felépítés A diplomamunkában a hagyományos hármas felépítést célszerű követnie: Bevezető rész: - a megoldásra váró probléma, a feladat ismertetése, - a témaválasztás indoklása, célkitűzések. Téma kifejtése: - a körülmények ismertetése, helyzetfelmérés, - probléma és annak tágabb összefüggésrendszerének bemutatása, - a probléma elemzése, részekre bontása, - alkalmazásra kerülő módszertan rövid ismertetése,
6
- megoldási alternatívák felvetése, - a kiválasztási kritériumok kidolgozása, - a megoldási javaslat kidolgozása. Befejező, záró gondolatok: - az eredményeinek összefoglalása, - önálló vélemény, javaslattétel, - további teendők, amelyek túlmutatnak a dolgozaton. Irodalomjegyzék Mellékletek Formai követelmények
A/4 lapon (normál géppapír), oldalszám mellékletek nélkül: minimum 50 maximum 100 oldal, betűtípus: olvasható legyen, javasolt a 10–12 pontos Arial vagy Times New Roman betűtípus, javasolt sorköz: 1,5.
Diplomamunka szerkezete
diplomamunka-terv – az intézetvezetők által jóváhagyott eredeti példány, konzulensi lap, nyilatkozat, belső borító, tartalomjegyzék, maga a munka, irodalomjegyzék, mellékletek.
Kötés
keményfedelű, borítása klasszikusan sötét műbőr, feliratok (Diplomamunka, Név, évszám) egymás alatt, középre igazítva, arany- vagy ezüstszínű nyomással, kívülre a könyv gerincére csak a hallgató neve kerüljön.
Az első példányba bele kell köttetni a Diplomamunka-tervet, Konzulensi lapot és a Nyilatkozatot. A második példányt ezek nélkül kell beköttetni, és a bekötött példány elejére kell beilleszteni e dokumentumok másolatát. Az első példány archiválásra kerül. A második példány a védésig a tartalék példány, utána pedig vagy könyvtárba kerül, vagy a hallgató visszakapja. A könyvtárba kerülő példányokban nem szerepelhet a hallgató személyes adatait tartalmazó Diplomamunkaterv vagy a Konzulensi lap. CD Amennyiben a diplomamunkához valamilyen elektronikus melléklet is tartozik (program, prezentáció stb.) annak papírtasakját be kell ragasztani a diplomamunka utolsó oldalára. A diplomamunka elektronikus példánya a diplomamunka teljes szövegét és a mellékleteket tartalmazza PDF formátumban. A CD-t papírtokban adja be, nevét, DM-terv sorszámát írja rá. Ezt ne ragassza bele a diplomamunkába!
7
7. Útmutató az irodalomjegyzék összeállításához és a hivatkozáshoz Az irodalomjegyzék a diplomamunka esetében kettős funkciót tölt be:
bemutatja a hallgató választott témában való jártasságát: milyen forrásokat ismer, mennyire nézett utána a szakirodalomnak; az érdeklődő olvasónak támpontot ad a kérdéskörben való búvárkodáshoz.
Első lépésben érdemes átnézni a témára vonatkozó irodalmat:
a választott témában mások eddig mit írtak, (pl az idevágó diplomamunkákat is), hol tart a szakma, megoldották-e a felvetett problémát, ha igen, a gyakorlatban milyen válaszok, megoldások születtek, milyen irányba fejlődik a feldolgozott téma
Az egyes források bibliográfiai adatainak közlése az alábbi példák szerint történjen (természetesen a kategóriát nem kell megjelölni). Általános szabály sorszám, szerző: cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás dátuma (esetleg oldalszám)
Könyv (jegyzet): 1. A. Einstein: Hogyan látom a világot? Budapest, Gladiátor Kiadó, 1994. 2. Dennis Gabor: Innovations: Scientific, Technological and Social. London, Oxford University Press, 1970. Testületi szerző: 3. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár: Védekezés ipari katasztrófák ellen. Gyakorlati kézikönyv, Budapest, OMIKK, 1990. Közlemény a könyvben: 4. Kindler J.: A kockázat döntéselméleti megközelítése. In: Kockázat és társadalom. Szerk.: Vári A. Budapest, Akadémia Kiadó. 1987. pp. 13-24. Időszaki kiadványok cikkei (pl. folyóiratban megjelent cikk): 5. Izsó L.: Az ember-gép rendszerek megbízhatóságának meghatározására szolgáló módszerek áttekintése. In: Ergonómia, 1982. XV. évf. 4. sz., pp. 220-228. Szabvány: 6. MSZ ISO 690: Bibliográfiai hivatkozások, 1994.
8
Cikk az Internetről: 7. Molnár L.: Információs vagy tudás társadalom? Néhány gondolat a tudásról és az információról In: INCO 2000/01 számából. http://www.inco.hu/inco3/tudas/cikk1h.htm (letöltés dátuma 2008.03.29.) (Tehát nem elég az éppen aktuális elérési cím! Cikkeket archiválják, így törvényszerűen változik az elérési lehetőségük is!) Internetről (nem folyóirat): Itt is az alapelv az anyaghoz való hozzáférés. Ezért a cím mellé a szerző, főcím és a letöltés dátumát is le kell jegyezni. Kiegészítő szabályok Adathiány esetén a következő rövidítéseket kell alkalmazni:
Megjelenési hely ismeretlen: h.n. (azaz "hely nélkül", vagy s.l., azaz sine loco) Kiadó ismeretlen: i.k. (azaz "ismeretlen kiadó") Megjelenési év ismeretlen: é.n. (azaz év nélkül, vagy s.a., azaz sine anno)
A tételek rendezésekor (betűrendbe sorolásakor) a névelőt nem kell figyelembe venni. A szerző(k) tudományos fokozatát (pl. Dr.), vagy besorolását (pl. főosztályvezető) nem kell megadni! Szövegközi hivatkozás A hivatkozásokat szögletes zárójelben (azaz [ ] jelekkel) kell megadni, tehát [az irodalom sorszáma az irodalomjegyzékben], pl.: [24]. Példa a szövegközi hivatkozásra: „Az elkészült program alapján az adatbiztonsági előírásokat [19] túlzottnak tartom, míg más szerzők [10, 11, 17] előírását célszerű betartani a rendszer jó működése érdekében.” Hivatkozás nélkül a dolgozat nem értékelhető – a plágium fegyelmi vétség! A szakdolgozat plágiumnak számít az alábbi esetekben:
szó szerinti idézet idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
A hivatkozás a szerző érdeke, hogy elkülönüljön a saját munkája másokétól. Ajánlások a szövegközi hivatkozásra:
Lehetőleg a szerző legfrissebb munkáira hivatkozzunk! Pontosan meg kell jelölni az idézett ábra, táblázat forrását. Ha változtatunk az eredeti ábrán, táblázaton, azt jelölni kell, pl.: [33] p.42 alapján a szerző kiegészítésével. Lábjegyzetben való hivatkozás – nem ajánlott!
9
Szakirodalom feldolgozása
Elsődleges források az eredeti kiadású szakkönyvek, vagy a kérdéses mű egyik kritikai kiadása, kéziratok, hiteles dokumentumok. Másodlagos forrás az intézményekben szerzett tapasztalatok, adatok, amelyekre a kidolgozandó feladatot alapozni kell. Ezek azért döntő fontosságúak, mert a főiskolán megtanuljuk a számítógép használatát, alkalmazását a gyakorlatban és az azokat alkalmazó intézményekben jutunk el azokhoz a tapasztalataikhoz, amelyek a számítógépes rendszerek gyakorlati hasznosítását, alkalmazását jelentik. Egy ilyen diplomamunka értéke önmagáért beszél. Képet kaphatunk a másodlagos forrásokból a gyakorlatban már elfogadott feladatmegoldásokra is. Első lépés: szerző, cím, kiadó, kiadási idő és hely szerinti kutatás. A kutatómunka első lépése: a források szelektálása. Könyvek, szakkatalógusok, konferencia kiadványok Milyen jellegű szakirodalmi anyagokat, könyveket keressünk a diplomamunka kidolgozásához? o o o o o o
A kézikönyv egy tématerületet összefoglaló mű. A monográfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen. A szakkatalógusok - ú.n. termékkatalógusok - részletesen tárgyalják egy-egy intézmény termékeit. Konferencia-kiadványok, hiszen a konferencián elhangzó előadások a lehető legkorszerűbb technológiai lépéseket igyekeznek a hallgatóság elé tárni. A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexikonoknak, enciklopédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásoknak, évkönyveknek, jogszabálygyűjteményeknek. A könyvekkel, egyetemi jegyzetekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy érdemes figyelmesen áttekinteni azok irodalomjegyzékeit is, mert azok a témában vagy a témához közeli tárgykörökben jelenthetnek eligazítást, áttekintést a fellelhető szakirodalomban. Vagyis a szakkönyvek végén található név- és tárgymutató, és bibliográfiai felsorolás jól használható további irodalom keresésére. Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni
Diplomamunkák, szakdolgozatok o
o
o
A legfontosabb szakirodalmi anyagaink a diplomamunka készítéséhez azok, amelyeket nem publikálnak széles körben; doktori, kandidátusi, PhD értekezések, a már elkészült disszertációk és habilitációs munkák, konferencia anyagok, nem publikált tanulmányok stb. A már elkészült dolgozatok adhatják a legtöbb jó ötletet arra, hogyan tudjuk minél alaposabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni dolgozatunkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy diplomamunkák fellelhetők az intézmények tanszéki könyvtáraiban is. A könyvtárakban számítógépes kölcsönzéshez igénybe lehet venni a nemzetközi hálózatokat is, amelyek sokszor ingyenesen állnak az érdeklődök rendelkezésére és várják az érdekes témakörök felvetését. Katalógusok általában témakör, illetve szerző szerint készülnek. A nagy budapesti könyvtárakkal Főiskolánk hallgatói bármikor, bárhonnan Magyarországon felvehetik a kapcsolatot.
10
8. Diplomamunka leadása A diplomamunkát két nyomatott, bekötött + 1 CD-n PDF formátumban kell leadni. Az első példány és a CD archiválásra, a második könyvtárba kerül vagy visszaadjuk a hallgatónak. A záróvizsgára való jelentkezés az Adatlap a záróvizsgához c. űrlap kitöltésével történik, amit a diplomamunka leadásakor annak az első példányába kell beilleszteni. Semmiképp ne köttesse bele a dolgozatba! A diplomamunkát személyesen az Információs Központba kérjük leadni vagy postán a Záróvizsga csoport címére küldjék. A diplomamunkát legkésőbb a tervezett záróvizsga-időpont előtti második hónap 15-ig kell leadni. Ez után történik meg a diplomamunka elbírálása, a leckekönyvek lezárása, az egyéb szervezési és adminisztrációs munkák elvégzése. Amennyiben a hallgató a terv elfogadását követő két naptári éven belül nem adja be a diplomamunkáját, a terv elévül. Ebben az esetben újabb tervet kell készítenie és jóváhagyásra benyújtania
9. A záróvizsga A záróvizsga két részből áll: a diplomamunka megvédéséből, és a két szakmai tételsorból húzott 1–1 tételre adott válaszból. Záróvizsgát szeptemberben, novemberben, februárban és májusban tartunk. A vizsgaidőszak általában a hónap utolsó hetében kezdődik. A vizsganapok számát úgy határozzuk meg, hogy az összes, arra a hónapra jelentkezett hallgató le tudjon vizsgázni. Amennyiben a hallgató a szakdolgozat beadását követően egy naptári éven belül nem kezdi meg a záróvizsgát, a szakdolgozat elévül, és újra kezdődik a folyamat a diplomamunka-terv benyújtásával. Záróvizsgára bocsátás feltétele Azok a hallgatók, akik a tanulmányaikat 1998-ban vagy az előtt kezdték, csak érvényes rektori engedéllyel vizsgázhatnak, amit külön kérvényezniük kell. A kérvényt a főiskola rektorának kell címezni, személyesen az Információs Központban leadni, vagy postán a GDF Tanulmányi Hivatalának kell küldeni. Azoknak a hallgatóknak, akik 1999-ben vagy később kezdték tanulmányaikat főiskolai képzésben, a záróvizsga nincs határidőhöz kötve. A 2006 szeptember 1-je előtti képzések szerinti záróvizsgát és az annak megfelelő, főiskolai szintű oklevelek kibocsátását változatlan feltételek mellett az oktatási intézményeknek 2015. augusztus 31-ig kell biztosítania (2011. évi CCIV. törvény. a nemzeti felsőoktatásról 112.§ (4)). A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján, a 2006/2007-es tanévtől megkezdett képzésekben a záróvizsga határidő nélkül letehető, de változatlan feltételek mellet csak az
11
abszolutórium megszerzésétől számított hetedik évig (2011. évi CCIV. törvény. a nemzeti felsőoktatásról 112.§ (2), 2005. évi CXXXIX törvény a felsőoktatásról 60.§ (4)). A 2011. évi nemzeti felsőoktatási törvény alapján, a 2012/2013-as tanévben indult képzésekkel kezdődően, a záróvizsga a hallgatói jogviszony megszűnése után két éven belül változatlan feltételek mellett letehető, de az ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 50.§ (3)). Bírálat, értesítés a vizsga időpontjáról A diplomamunka bírálóját a főiskola jelöli ki. Amennyiben a bíráló nem fogadja el a diplomamunkát, a hallgatónak azt rögtön jelezzük telefonon, és megbeszéljük vele a további teendőket. Az elfogadott diplomamunkák jegy nélküli bírálatát a vizsgaértesítéssel együtt levélben küldjük ki a hallgatónak. Záróvizsga menete A záróvizsga reggel 8-kor kezdődik a kijelölt teremben. A záróvizsga megkezdése előtt, a tételhúzásnál, a hallgató köteles igazolnia személyazonosságát érvényes személyi igazolvány vagy útlevél bemutatásával! A hallgatók maguk között döntik el, hogy milyen sorrendben vizsgáznak az adott napon. A záróvizsga a diploma megvédéséből és a szóbeli vizsgából áll.
A diplomavédésre a hallgató 5 perces számítógépes prezentációt köteles bemutatni. A prezentáció bármilyen, erre alkalmas szoftverrel készülhet.
Utána a hallgató a Záróvizsga Bizottság előtt megvédi a diplomamunkáját, a bíráló által kifogásolt részekre és a Bizottság kérdéseire válaszol.
Ezután a kihúzott tételekből felel, a feltett kérdésekre válaszol. Egy vizsgázóra átlagosan 20 perc jut.
A záróvizsga eredményét az összes vizsgázó felelete után hirdeti ki a Bizottság.
A prezentáció A prezentációban mutassa be szakdolgozata eredményeit, illetve reagáljon a bíráló által megfogalmazott kritikákra. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a Bizottság azt is vizsgálja, hogy Ön milyen mértékben képes megvédeni véleményét, téziseit, ez a jegyet is jelentősen befolyásolhatja! A prezentációban nem a szakdolgozat tartalmát, hanem a vizsgálati eredményeket, megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat, illetve a bíráló kritikájára való válaszait kérjük összegezni. A dolgozat tárgyára térve közöljük, hogy mi volt a célunk, mennyiben sikerült azt megvalósítani, és mit kívánunk jelen alkalommal különösen figyelembe ajánlani. Ismertetésünk a dolgozathoz mérten nagy léptékű legyen. A prezentációban nincs helye semmilyen részletkérdésnek. Ha ismertetőnk közben kérdéseket tesznek fel, akkor ezeket azonnal válaszoljuk meg, majd folytassuk tájékoztatónkat, hogy az a feltett kérdések ellenére is kerek egésszé váljon. A befejezés lényeges eleme a bemutatásnak, éppen ezért hangsúlyos legyen. Nincs nagyobb hiba, mint egyszerűen abbahagyni a szöveget, elbizonytalanítani a bizottságot afelől, hogy szándékunkban áll-e még mást is megemlítenünk.
12
A befejezés legegyszerűbb és egyben talán leghatásosabb megoldása, amikor egy mondatban összefoglaljuk dolgozatunk és munkánk célkitűzését és alapvető eredményét. Nagyon ügyeljünk arra, hogy egész prezentációnk során, különösen pedig annak befejezésekor negatív megállapításokat, nehézségekre való utalást ne hozzunk fel mentségünkre. A prezentáció elkészítéséhez segítséget talál az ILIAS-on (Taneszköztároló\Záróvizsgáztatás) a letölthető dokumentációk között, Prezentáció-minta néven. A PowerPoint-on kívül használhat más szoftvert is, de a technikai részleteket egyeztesse velünk, nehogy a védésen kerüljön kellemetlen helyzetbe.
A védés előkészítése:
A prezentációját legkésőbb a záróvizsga előtti hét péntek délig küldje el a
[email protected] címre. A prezentációt küldheti .ppt, .pps vagy .pptx , ppsx formátumban. A fájlnév a saját neve legyen: „Gipsz_Jakab.pps”. A védés reggelén az aznapi vizsgázók prezentációja a vizsgatermi gépen lesz, az „Asztalra” kirakva. A záróvizsgára hozza magával a kinyomtatott prezentáció egy példányát is. Célszerű olyan nyomtatást választani, ahol egy oldalon pl. 6 dia szerepel.
Ha nem sikerül a záróvizsgán a szóbeli, az megismételhető a következő záróvizsga-időszakban. a diplomamunka védése (védését nem fogadták el) – a dolgozatot nem kell újra írni, de a védés megismételhető a következő záróvizsga-időszakban. Figyelem! Sikertelen záróvizsgát tett hallgatók ismétlési díjat kötelesek fizetni, amely mértékét az aktuális TVSz határozza meg. Ha a diplomamunkát a bíráló nem fogadta el, akkor azt újra meg kell írni. Az átírt diplomamunka leadását követő egy hónapos bírálati idő után – amennyiben a bíráló az átdolgozott diplomamunkát elfogadta – jelentkezhet a legközelebbi záróvizsgára.
13
