Egységes szerkezetbe foglalt módosított
Alapító Okirat Gállné Rabatin Edit Anyja neve: Gazdag Ilona Lakcím: 1183 Budapest, Őrs utca 5. fsz: 11. mint alapító (továbbiakban: Alapító), jelen Alapító okiratban megfogalmazott célok hatékonyabb megvalósítása érdekében a Polgári törvénykönyv és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény kötelező rendelkezései szerint az alábbi
alapítványt hozom létre (alapítom meg).
1.
Az alapítvány neve: Napsugár Gyermekei Alapítvány
2.
Az alapítvány székhelye: 1188 Budapest, Eke u. 16.
3.
Az alapítvány célja A Napsugár Óvoda (1188 Budapest, Eke u. 16.) nevelő-oktató tevékenységének a segítése, a Helyi Nevelési Programjában megfogalmazott célok és feladatok támogatása, megvalósításának elősegítése, az óvodában folyó pedagógiai munka színvonalának emelése. Ennek keretében az Alapítvány támogatja: -
az óvodai nevelés, az óvoda komplex programjának biztosítását, tárgyi feltételeinek javítását, az oktatástechnikai eszközök gyarapítását, korszerűsítését, az anyanyelvi és népi kultúra ápolását, az óvodában folyó pedagógiai tevékenységet, az óvodások személyiségének harmonikus fejlesztését, egészséges életvitel iránti igényük megalapozását, valamint kulturális és egyéb szabadidős tevékenységét, az óvodások környezettudatos magatartásának alakítását, az egészséges életvitel iránti igényük megalapozását, valamint a velük foglalkozó pedagógusok folyamatos önképzését, szakmai kultúrájuk innovációját.
2 4.
Az alapítvány tevékenysége
4.1.
Az alapítvány céljai megvalósítását elsősorban az alábbiakban részletezett tevékenységek és szolgáltatások ingyenesen történő biztosításával kívánja elérni: a. tárgyi feltételek biztosítása az egészséges élettér (óvoda épülete, udvara) kialakítása érdekében; b. a játékra épülő komplex személyiségfejlesztés, a gyermekek alapkompetenciáit és kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységekhez szükséges eszközök biztosítása, valamint a játékban rejlő tanulási lehetőségek kibontakozása; c. a gyermekek személyiségének művészetek által történő gazdagítása, kommunikációs kultúrájuk, önkifejezésük színvonalasabbá tétele, erre irányuló kulturális programok szervezésével; d. olyan élmények biztosítása az óvodások számára különösen rendezvények szervezésével, amely által lehetőséget teremtünk szülőföldünkön, az itt élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, az emberi és a tárgyi kultúra értékeinek megismerésére, megőrzésére; e. különösen rendezvények szervezésével a környezettudatos magatartás megalapozása, környezetbarát szokások formálása, a természetet szerető, védő ember személyiségének alakítása; f. különösen rendezvények szervezésével az egészséges életvitel iránti igény kialakítása, testi, lelki és szociális jólét egységének biztosítása; g. az önkifejezés, kreativitás és az alkotás örömének megtapasztaltatása az ehhez szükséges eszközök folyamatos biztosításával; h. a mindennapi testmozgás igényének megalapozása, az egészség megőrzése, a szervezet edzése, az ehhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása, rendezvények szervezése; i. a család működésének erősítése, az eredményes gyermeknevelés lehetőségeinek megismertetés és tudatos alkalmazása a családokkal együttműködve, szakemberek közreműködésével. Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végez, amelynek nyereségét, a gazdálkodása során elért eredményét teljes egészében a közhasznú tevékenység folytatására fordíthatja, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4.2.
Az alapítvány cél szerinti közhasznú tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja szerint: 4. 5.
Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; Kulturális tevékenység;
3 10. 5.
Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
Az Alapítói jogok gyakorlása Az alapítói jogok érvényesítéséhez az Alapító döntése szükséges.
6.
Az alapítvány vagyona Az alapítvány induló vagyona 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint, amelyet az Alapító bocsát az alapítvány rendelkezésére. Az alapítvány nyílt, azaz az alapítványi célok és feladatok eredményes megvalósítása céljából, ahhoz természetes és jogi személy csatlakozhat, aki az alapítvány céljával egyetért, és azt anyagilag támogatni kívánja. A csatlakozás formája vagyoni hozzájárulás nyújtása. Az alapítvány anyagi támogatása történhet készpénz befizetésével, a célok elérését segítő szolgáltatások és vagyontárgyak felajánlásával. A vagyontárgyak elfogadásáról a kuratórium határoz. Az alapítványi csatlakozásról igazolás adható ki.
7.
Az alapítvány kuratóriuma Az Alapító az alapítvány kezelő szervéül kuratóriumot állít fel. A kuratórium három tagból áll, a kuratórium tagjai közül az Alapító elnököt jelöl ki. A kuratórium tagjait az Alapító jelöli ki határozatlan időre. Az Alapító a kuratóriumi tagok visszahívására kizárólag akkor jogosult, ha a kuratórium tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti. A kuratóriumi tag tagságának más okból történő megszűnése - lemondás vagy elhalálozás - esetén a kuratórium tagja vagy annak elnöke haladéktalanul köteles felhívni az Alapítót új tag kijelölésére. A kuratórium tagjainak díjazás nem jár. A kuratórium tagjai költségtérítésben részesülhetnek. A kuratórium tagjainak összeférhetetlenségére a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a közhasznú társaságokra vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai megfelelően irányadók, amelyek szerint többek között a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A kuratórium elnöke, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
4
A kuratórium elnöke: Bodnárné Szász Erzsébet Anyja neve: Komáromi Erzsébet Lakcím: 2360 Gyál, Csontos J. u. 37. A kuratórium tagjai: Fóris Istvánné Anyja neve: Lehoczki Mária Lakcím: 1188 Budapest, Rózsakvarc u. 15. Bruckner Anita Anyja neve: Sulyok Jolán Lakcím: 1214 Budapest, Zrínyi u. 3/A, 7/35. A kuratórium elnöke irányítja az alapítvány tevékenységét és dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a kuratórium kizárólagos hatáskörébe. 8.
Kuratórium működése A kuratórium hatásköre kiterjed minden, az alapítvánnyal kapcsolatos ügy megvizsgálására és az azokban való döntésre; kizárólagos hatáskörébe a következők tartoznak: (a) (b) (c) (d) (e)
hozzájárulás elfogadása; a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ), illetve módosításának jóváhagyása; az alapítvány éves tervének és beszámolójának az elfogadása; az alapítvány éves költségvetésének és mérlegének az elfogadása; döntés az alapítványi vagyon kezelése, gyarapítása és felhasználása tárgyában
A kuratórium szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. A kuratóriumot a napirend közlésével az elnök hívja össze. A meghívók elküldése és a kuratórium ülése között legalább nyolc (8) nap időköznek kell lennie. A kuratórium ülése akkor határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van. A kuratórium határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A kuratórium ülései nyilvánosak. A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy b) bármilyen más
5 előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. A kuratórium döntéseit az elnöke nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. A határozatok nyilvánossága: a kuratórium elnöke gondoskodik az alapítvány döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A kuratórium döntéseit az alapítvány internetes honlapján hozza nyilvánosságra. Az alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az alapítvány székhelyén, előre egyeztetett időpontban. Az alapítvány működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséről időszaki kiadványaiban és internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. 9.
Az alapítvány képviselete Az alapítvány képviseletét a kuratórium elnöke és tagjai látják el. A kuratórium elnökének a képviseleti joga önálló. A kuratórium elnökének akadályoztatása esetén két kuratóriumi tag képviseleti joga együttes. Az alapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez a kuratórium elnökének önálló aláírása szükséges.
10.
Az alapítvány gazdálkodása és nyilvántartási szabályok
10.1.
Az alapítvány gazdálkodása Az alapítvány céljainak elérésére az alapítvány vagyona és annak hozadékai szolgálnak. Az alapítvány induló vagyonának terhére is eszközölhetők az alapítványi céloknak megfelelő kiadások. A vagyon az alapítványi célok megvalósítása érdekében teljes mértékben felhasználható. Az alapítvány vagyonát növelik az alapítványhoz csatlakozók befizetései és vagyoni hozzájárulásai is, illetve az alapítvány részére járó kamat, részesedés, osztalék, árfolyamnyereség. Az alapítvány vagyonából kell fedezni minden kiadást és ráfordítást, amely az alapítvány kezelésével és működésével kapcsolatos. Nem minősül az alapítványi vagyon felhasználásának a vagyon értékőrző befektetése.
6 Az alapítványi vagyon felhasználásáról a kuratórium éves tervet készít. A vagyon konkrét felhasználásáról a terv és a kuratórium határozatai alapján a kuratórium dönt. Az alapítvány a vagyonát közvetlenül használja fel a tevékenységére és a vagyon felhasználásáról a kuratórium kérelemre, a kuratórium észlelése vagy bármely kuratóriumi tag indítványa alapján határoz. Az alapítvány a) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet; b) gazdálkodása során eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja; c) közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az alapítvány az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott sajtótermékben nyilvánosságra kell hozni. Az alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az alapítvány a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az alapítvány a felelős személyt, a támogatót valamint e személyek hozzátartozóját- a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével –célszerinti jutatásban nem részesítheti. Az alapítvány a) b) c)
váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az alapítvány befektetési tevékenységet nem folytat. Amennyiben az alapítvány befektetési tevékenység folytatását határozza el, köteles befektetési szabályzatot készíteni, amelyet a kuratórium fogad el. 10.2. Nyilvántartási szabályok
7 Az alapítványnak cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozói tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az alapítvány bevételi: a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; e) egyéb, jogszabályokban meghatározott bevétel; f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. Az alapítvány költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. Az alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 11.
Beszámolási szabályok, közhasznúsági jelentés Az éves beszámoló jóváhagyása a kuratórium általános határozathozatalának a szabályai szerint történik a 8. pontban foglaltaknak megfelelően. Az alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót b) a költségvetési támogatás felhasználását c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást d) a cél szerinti juttatások kimutatását e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét
8 f) g)
az alapítvány kuratóriuma elnökének és kuratóriumi tagjainak nyújtott juttatások értékét, illetve összegét az alapítvány tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Az alapítvány köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-ig saját honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. A közhasznúsági jelentés részét képező a) pont szerinti számviteli beszámoló az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 12.
Nyilvánosság Az alapítvány működésével, a szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatban keletkezett iratokat – ideértve a közhasznúsági jelentést, beszámolót is – a kuratórium elnökével történt előzetes időpont egyeztetést követően munkaidő alatt az alapítvány székhelyén bárki megtekintheti és az iratokról saját költségére másolatot kérhet. Az alapítvány döntéseit, a döntés meghozatalát illető 15 napon belül írásban közli az érintettekkel.
13.
Záró rendelkezések Az alapítványt az Alapító határozatlan időtartamra hozta létre. Az alapítvány a Polgári Törvénykönyv 74/E. §-ában írott esetekben szűnik meg.
Minden egyéb, a jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésben a Polgári Törvénykönyvnek az alapítványra vonatkozó, 74/A-74/F. §-aiban foglalt, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak. Budapest, 2011. április hó 26. nap _________________________ Gállné Rabatin Edit Alapító Elõttünk, mint tanúk elõtt: Név: __________________________ Cím: __________________________
Név: __________________________ Cím: __________________________
Az alapító okirat 2011. április 26-án módosított rendelkezései dőlt betűvel vannak szerkesztve. Att/N/Napsugár-ao-mód2
