Egységes álláspont a nemzeti laboratóriumi koncepció készítői, a gazdasági és laboratóriumi vezetők között: a laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatások elégtelenül finanszírozottak hazánkban Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) 2015. október 7-9. között rendezett XXII. Kongresszusán a Magyar Laboratoriumi Diagnosztikai Tarsasag (MLDT) altal szervezett „Fokuszban a laboratoriumi diagnosztika” szakmai napot záró kerekasztal szereplői között teljes volt a konszenzus abban, hogy a laboratoriumi diagnosztika hazánkban alulfinanszírozott.
A laboratóriumi szakmai nap előadásait nagy érdeklődéssel figyelték a kórházi gazdasági vezetők, laboratóriumi szakemberek és a diagnosztikai beszállító cégek képviselői is. (1. kép) Dr. Hetyésy Katalin az Orvosi laboratórium szakmai kollégium tanácsának elnöke, címzetes egyetemi docens, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház minőségirányítási igazgatóhelyettesének
helyzetfeltáró
előadása
a
hazai
laboratóriumok
ellátórendszeréről, azok kimagasló technológiai és módszertani felkészültségéről, informatikai komplexitásáról (2. kép) szólt. Elnökasszony a helyzetfeltárás során azt is bemutatta, hogy a laboratóriumok kínzó alulfinanszírozottságuk mellett, hogyan törekszenek minőségi szolgáltatás biztosítására. A laboratóriumi finanszírozás elégtelenségéből való kitörési lehetőségekről Dr. Dozsa Csaba (3. kép), a Miskolci Egyetem docense beszélt egészség-közgazdasági elemzői szemlélettel. Swot analízis módszertanával egyértelműen szemléltette a jelenlegi laboratóriumi diagnosztikai erősségeit és gyengeségeit. A helyzetértékelés szerint a jelenlegi labordiagnosztika finanszírozása tovább nem tartható fenn. A Gyógyítómegelőző kasszából a laborkassza részesedés a 2006-ban megállapított 2,9%-ról 2,4%ra csökkent. Magyarországon az egy főre jutó IVD kiadás a legalacsonyabb Románia és Málta után nemzetközi szinten és a V4-ek között is. Kiemelte, hogy a forráshiány akkor is jelen van, ha racionálisabb szervezéssel, megfelelő ismételhetőségi korlátokkal kerülnek a laboratóriumi vizsgálatok elrendelésre, mivel számos népegészségügyi program,
onkológiai és egyéb gyógyszerek befogadása azok laboratóriumi kasszára gyakorolt hatásának elemzése nélkül – forrásbővítés nélkül- kerültek befogadásra. Erősségként értékelte, hogy a laboratóriumi struktúrában előremutató a centralizáció, óriási technikai fejlődés, nagyfokú automatizáltság tapasztalható a laboratóriumokban, ugyanakkor gyengeségként jelentkezik a progresszivitási szintek összevisszasága, a beutalási káosz és kompetencia szintek tisztázatlansága. Súlyos tényezőként emelte ki a laboratóriumi szakorvosok, szakemberek kiöregedését és az utánpótlás hiányát. Az egészség-közgazdász helyzetértékelése szerint is „helyzet” van a laboratóriumi diagnosztika területén! A
laboratoriumi
diagnosztikai
szolgaltatok
szakmai
kö telezettsegeit
allította
párhuzamba a finanszírozás elegtelensegevel Dr. Molnar Andrea, a Szabolcs-SzatmarBereg Megyei Korhazak gazdasagi igazgatoja (4. kép) és Dr. Ajzner Éva (5. kép), a korhaz laboratoriumi diagnosztikai szakterü letet vezető fő orvosa, az MLDT elnöke, a Debreceni Egyetem egyetemi magántanára. Előadásuk egy többtelephelyes, csaknem teljes megyét kiszolgáló óriáskórház laboratóriumi szolgáltatási feladatait és annak költséghatásait elemezte, ahol a laboratóriumi diagnosztika 3-5%-ot képvisel a kórház szolgáltatási portfóliójában. A laboratóriumi diagnosztika, ahogy az országosan is jellemző, negatív fedezettel működik és ez romló tendenciát mutat az emelkedő betegforgalom és növekedő vizsgálatszámok miatt. A veszteségtermelés legfőbb oka, hogy az OEP finanszírozása nem értékkövető. A diagnosztikai szakterületen megyei területükön nincs összhangban a feladatellátási kötelezettség más szakterületek ellátási területeivel, hasonlóképpen az országos helyzettel. Az integrált laboratóriumi ellátásra törekvő laboratóriumok telephelyei eltérő progresszivitási szintű működési engedélyekkel rendelkeznek. Tevékenységeik szakmai és finanszírozási szempontból történő racionalizálisa ellénére a terület veszteséges egyes résztevékenységek, mint például a mintaszállítás vagy a betegközeli diagnosztika, egyáltalán nem finanszírozott bár biztosításuk szakmai és szolgáltatói kötelezettség. Mivel a laboratóriumi diagnosztika szinte észrevétlenül hálózza át a betegellátás minden szegmensét, így nagy klinikai szakmak nemzetkö zileg is elismert szakemberei, Prof. Dr. Molnar Zsolt, az SZTE Aneszteziologiai es Intenzív Terapias Intezetenek igazgatoja es Prof. Dr. Tomcsanyi Janos a Budai Irgalmasrendi Korhaz vezető kardiologusa mutattak meg a gazdasági vezetőknek, hogy a laboratóriumi diagnosztikai lehetőségek igénybe
vétele mennyire nélkülözhetetlen és alapvető napi munkájuk hatékony működésében.. Dr. Kappelmayer János professzor úr, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet intézetvezető egyetemi tanára (6. kép) világított rá a szakszerű és korszerű laboratóriumi diagnosztika teljes betegellátásban való hatására, ami nemcsak, hogy gazdaságos, de sok esetben egyértelmű egészségnyereség generáló hatása is van.
A laboratóriumi szakmai napot záró workshop eredeti célja szerint a meghívottak – gazdasági igazgatók, laboratóriumi és klinikai szakemberek, országos laborszakmai koncepciót készítők- a nap folyamán elhangzottak figyelembevételével listába kívánták gyűjteni azokat a kórházvezetői, üzemeltetési és orvosszakmai feltételeket, melyek egy régió több egészségügyi intézményének laboratóriumi diagnosztikáját biztosító integrált laboratóriumok kialakításához szükségesek. A workshop (7. kép) indító előadása azonban kerekasztalmegbeszéléssé alakította a délutánt. Az orvosi laboratóriumi diagnosztikai szakterület átalakításáért felelős munkacsoport vezetője az ÁEEK térségi igazgatója, Dr. Deczky Zoltán (8. kép) ugyanis egy az ÁAEK szintjén már elfogadott, nemzeti általános diagnosztikai koncepciójavaslat orvosi laboratoriumi szolgáltatásszervezését célzó elemeit ismertette. Hangsulyozta, hogy a koncepciójavaslat a laboratóriumi szakma a gazdasági vezetők és a klinikusok által nap folyamán ismertetett helyzetértékeléssel azonos alapokrol készült. Eszerint a laboratóriumi szolgáltatási struktura széttagolt, elaprózott és üzemgazdaságilag elavult, ami mindenképpen változtatásra érdemes. A jelenlegi laboratóriumi szolgáltatási struktúrán változtatni a költségvetési források beáramlásáig csak menedzsment eszközök segítségével lehet. Ennek akadályát képezi a “történelmi” alapú teljesítmény volumen korlát elosztás is, valamint a laboratóriumok területi ellátási kötelezettségének kaotikus meghatározása, illetve nem meghatározása. A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozása
mind
makrogazdasági,
mind
mikrogazdasági
szinten
alacsony.
Forrásbővítés hiányában a szolgáltatói szinteken történő költséghatékonyot célzó változtatások nem tudnak gazdaságos működéshez vezetni, ami pedig előbb utóbb a laboratóriumi medicina szakma elsorvadását indíthatja el, ami mellett biztonságos betegellátás nem végezhető.
Ezért nemzeti szinten újragondolt laboratóriumi diagnosztikai koncepcióra van szükség. A laboratóriumi szolgáltatókra vonatkozó kapacitás térkép elkészítése és ennek függvényében a mintaszállítás logisztikájának kialakítása és annak finanszírozási feltételeinek meghatározása tovább nem odázható. Az értékek megőrzése mellett a változásmenedzsment során a fokozatosság elvét szem előtt kell tartani. Számos ponton szükséges beavatkozni, hogy az ellátáshoz való egyenlőhozzáférés, az ellátás biztonsága, az ellátás a kor szakmai tudásának megfelelő színvonala biztosítható legyen megfelelő finanszírozással. A centralizáció fontos és szükséges a megfelelő üzemgazdasági méret elérése miatt, ehhez alaposan átgondolt és modellezett ellátási kötelezettségeket és jogszabályi változtatásokat kell eszközölni (laboratóriumok személyi, tárgyi működési feltételeinek betartatása, kompetenciák meghatározása). A koncepció alapvető szervezési elemei között említést nyert, hogy aktív fekvőbeteg ellátóhelyek működtetéséhez minimálisan helyi sürgősségi orvosi laboratórium működtetése elengedhetetlen; hogy a sürgősségi laboratóriumi vizsgálatok eredményeit 1 órán belül biztosítani kell; hogy szakszerű vérvételi helyek, megfelelő preanalitikai körülmények közti mintaszállítás logisztikájának megszervezése elengedhetetlen; hogy egységes informatikai rendszer szükséges az egységes vizsgálatkérések és egységes eredményközlések érdekében olyan hozzáférhető adatbázissal mely biztosítja a kezelő orvosok számára bármely ellátási szinten a betegszintű laborvizsgálat ismételhetőségi szakmai elvek alkalmazását. A koncepció indirekten a laboratóriumi szakmában dolgozó szakemberek utánpótlását és megtartását is szolgálni hivatott. Üzemgazdaságos működtetés magasan szakképzett személyzetet biztosíthat. Ez alapvetően fontos, hiszen a laboratóriumokban alkalmazott csúcstechnológia csak a leletek szakszerű klinikai interpretálásával, konzultatív laboratóriumi medicina gyakorlásával hasznosulhat és szolgálhatja a betegek eredményesebb gyógyulását.
1. kép A laboratóriumi szakmai nap résztvevői az EGVE XXII. Kongresszusán
2. kép Dr. Hetyésy Katalin az Orvosi laboratórium szakmai kollégium tanácsának elnöke, címzetes egyetemi docens, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház minőségirányítási igazgatóhelyettesének helyzetfeltáró előadást tart a hazai laboratóriumok ellátórendszeréről
3. kep Dr. Dozsa Csaba a Miskolci Egyetem docense a laboratóriumi finanszírozás elégtelenségéből való kitörési lehetőségekről beszélt egészség-közgazdasági elemzői szemlélettel. 4. kép Dr. Molnar Andrea, a Szabolcs-Szatmar-Bereg Megyei Korhazak gazdasagi igazgatója a laboratoriumi diagnosztikai szolgaltatok szakmai kö telezettsegeit állította párhuzamba a finanszírozás elégtelenségével.
5. kép Dr. Ajzner Éva a Szabolcs-Szatmar-Bereg Megyei Korhazak laboratoriumi diagnosztikai szakterületet vezető fő orvosa, az MLDT elnö ke, a Debreceni Egyetem egyetemi magántanára bemutatta, hogy a szakmai és finanszírozási szempontból történő racionalizális ellénére a laboratóriumi diagnosztika veszteséges egyes résztevékenységek miatt is, mint például a mintaszállítás vagy a betegközeli diagnosztika, amelyek egyáltalán nem finanszírozottak.
6. kép Dr. Kappelmayer János professzor úr, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet intézetvezető egyetemi tanára világított rá a szakszerű és korszerű laboratóriumi diagnosztika teljes betegellátásban való hatására.
7. kép „Fokuszban a laboratoriumi diagnosztika” szakmai napot záró kerekasztal szereplői között teljes volt a konszenzus abban, hogy a laboratoriumi diagnosztika hazánkban alulfinanszírozott.
8. kép Az orvosi laboratóriumi diagnosztikai szakterület átalakításáért felelős munkacsoport vezetője az ÁEEK térségi igazgatója, Dr. Deczky Zoltán szerint a jelenlegi laboratóriumi szolgáltatási struktúrán változtatni a költségvetési források beáramlásáig csak menedzsment eszközök segítségével lehet.
Szerzők: Seres Erika, Ajzner Éva
