Egyházi értesítı. A gyülekezet olyan szeretetközösség, ahol megéljük hitünket! Új folyam 10. szám ősz Cegléd-Felszegi Református

Új folyam 10. szám. 2009 ősz

Alapítva: 1911. okt. 08.

Cegléd-Felszegi Református

Egyházi értesítı Alapítók: Fıszerkesztı: Takács József; Felelıs szerkesztı: Csikesz Sándor

A gyülekezet olyan szeretetközösség, ahol megéljük hitünket! A gyülekezetünk Cegléd-Felszegen egy olyan közösség, ahol bárki szeretetet, elfogadást, vigasztalást, reményt, megbocsátást, útmutatást és bátorítást találhat Isten jelenlétében. Örömet találtunk a keresztény életben, s ezt nem akarjuk titokban tartani. Közvetlen, gyakorlatias igehirdetés, kitőnı gyermekmunkások, különbözı szolgálatokat ellátó, egymás terhét is hordozó kisközösségek, közel 500 éves kipróbált református életmód. Mind-mind azért, hogy személyesen megtaláld és betölthesd életed célját, felkészülhess, hogy teljesítsd Istentıl kapott szolgálatodat. Ezért meg vagyunk arról gyızıdve, hogy Isten akarata szerint a gyülekezetünk növekedik, megtelnek megtelik a templom az istentiszteleti alkalmakon, új gyülekezetek sarjadnak Cegléden. Egy élı szervezet vagy növekszik, gyümölcsöt terem és utódokat hoz létre, vagy már nem él. 60 évvel ezelıtt a Ceglédi Református Egyházközség az egyik legszebb tanújelét adta az életnek, hajtása fakadt, önálló élı közösségeket plántált, errıl az idıszakról így emlékszik Dr. Szomorú István: „1949. április 29-én Az egységes egyházközség presbitériumának utolsó rendes ülésén elhatározta a nyugati egyházrész parókiájának megvételét. (Selyem u.6.) 1949. május 1-jével megkezdi önálló életét a három ceglédi egyházközség. A Felszeg- Egyházközség legfontosabb teendıjének a gyülekezet megszervezését tartotta. Részletes és pontos megállapodás jött létre a három egyházközség között a meglévı vagyon szétosztása és a terhek viselését illetıen”: 1. §.A ceglédi református egyházközség a Magyarországi Református Egyház egyetemes zsinatának 1947. évi ülésén hozott 348. számú határozata alapján Krisztus testének: az anyaszentegyháznak hathatósabb és eredményesebb építése céljából a jelen szabályrendelet rendelkezései szerint három önálló anyaegyházközségre szervezkedik át,

még pedig: a Cegléd-Nagytemplomi Református Egyházközségre, a Cegléd-Felszegi Református Egyházközségre s a Cegléd-Újvárosi Református Egyházközségre. 2. §. A ceglédi református egyházközségbıl, illetetve annak három egyházrészébıl alakuló külön egyházközségek a Magyarországi Református Egyház testébe beillesztve, mint annak önálló, önkormányzati joggal bíró testületei mőködnek akként, amint azt a Magyarországi Református Egyház mindenkor érvényes törvényei a jelenben megszabják és a jövıben meg fogják szabni; egymással pedig a jelen szabályrendeletben foglaltak szerint, sıt azon túlmenıen Isten igéje szerint továbbra is testvéri egyetértésben, egymás iránt megkülönböztetett szeretetben kívánnak élni, egymásért felelısséget éreznek és egymást egyházépítı, Isten országát terjesztı munkájukban erejükhöz mérten lelkileg és anyagilag támogatni fogják. …

60 éve a Felház utcában szeptember 13-án vasárnap 9 órától ünnepi istentisztelet és a gyülekezet történetét bemutató fotósorozat átadása /Tótin Lóránt alpolgármester/. 15 órától lelki, zenei, sport, képzımővészeti és gasztronómiai programok: • 15 órától a templomban a kiállítás (Apáti Tóth Sándor, Bán Katalin, Csernus Lajos, Girst Ádám, Kernács Viktória, Matetits László, Rónai Gábor, Somos Gyula, Varga Flórián, Varga Orsolya) megnyitóján közremőködik a Sztárai kórus , • Rézfúvós toronyzene mindenóra kezdetén, • Valika Csodapatikája a templom mögött, esı esetén a gyülekezeti teremben, • Bibliás KRESZ verseny, • JÓSDA: Szeretnéd tudni mit tartogat számodra a jövı? válaszol a Biblia, • Haranglátogatás óránként a fúvósok elıtt 10 fıs csoportokban, • 16 órától Pintér Béla énekel a gyerekeknek , • Pingpong, és röplabda, • Bibliai szimbólumok - totó, • Gipsz és pompon emlék készítés, • 17.30-tól Farkas István orgona koncertje J.S. Bach: amoll fantázia és…. • 66-os út címmel interaktív kiállítás a Bibliáról, • 17 órától Fésős Feri és Lívia zenél, • Csipkeverés, patchwork, nyalóka készítı bemutató, • 18 órától Appleheadz zenekar fellépése.

A TARTALOMBÓL Kálvin életrajz

2. old.

70 év nyomdokain tovább

4. old.

Európa az "egyke" mellett voksolt?

5. old.

Ceglédi cserkészek Erdélyben

8. old.

Iskolakezdés

10. old.

Reformáció Emlékünnep

11. old.

1


Egyházi értesítı

Kálvin életrajz /Számok, tények, érdekességek/ 1509 július 10-én született a franciaországi Noyonban, Párizstól mintegy 100 kilométerre északra. Családi neve franciául Cauvin (=kopasz, tar), latinul Calvinus. Apja elıször dómjegyzı, majd grófsági adóhivatalnok, végül püspökségi titkár és a dóm egyházi ügyvédje. Anyja Jeanne Le Franc, elıkelı polgári családból. Kegyes és szép hölgy volt. Kálvin öt éves, amikor elveszti édesanyját. Hat testvére volt, közülük kettı, Charles és Francois korábban meghalt, Antoine és Marie vele élt Genfben. Másik két féltestvére ismeretlen. 1523-1531 Jogtudományi tanulmányok Párizsban, ahol a neves College de Montaiguban tanul. Híres személyek jártak ide, mint pl. Rotterdami Erasmus, Rabelais, Loyolai Ignác. Majd Orléansban és Bourgesban is tanul. 1531 Apja halála, humanista tanulmányok Párizsban. Itt a College Fortet-ben naponta lektorként dolgozott. Még ma is látható a belsı udvaron az ún. Kálvin torony, ennek egyik szobájában lakott. 1533 A reformátori eszmék tanulmányozása tölti ki idejének fı részét. Barátja, Nikolaus Cop, a párizsi egyetem rektora, akinek segít szemeszternyitó beszéde megírásában. A reformációval szimpatizáló gondolatok miatt menekülnie kellett Párizsból Bázelbe, ahol halálig 15 alkalommal fordult meg, fıként könyvkiadási céllal. Bázelben Lucianus név alatt tartózkodott, ami a Calvinus név anagrammája, megcserélt betőkkel. Itt fejezte be az Institutio elsı változatát. 1533/1534 Menekülés barátjához, Louis du Tillethez Angoulemebe, ott tanulmányozza a teológiai irodalmat. Végérvényes megtérése Jézus Krisztushoz, csatlakozás a reformációhoz. Errıl késıbb egyik zsoltármagyarázatában így írt: „Olyan keményen szíven ütött a pápaság pogánysága, hogy alig tudtam magamat ebbıl a mélységbıl kirángatni. Isten mégis, a fiatalságom ellenére annyira megkeményedett szívemet váratlanul megtérésre vonta…Az igazi kegyesség jó ízével betöltekezve, olyan féltékenységre gyulladtam, hogy a tanultságban én is tegyek elırehaladást, hogy ezért maradék óráimat erre fordítottam, miközben egyéb tanulmányaimat kissé elhanyagoltam…”. 1534 A római mise ellen röpiratok Franciaországban, aminek következtében sok hugenottát végeztek ki a párizsi Place Mauberten és a Place de Gréven. I. Ferenc király elindítja a protestánsüldözést, Kálvin Bázelbe menekül. 1536 Fı mővének, a Christianae Religionis Institutionak (A keresztyén vallás rendszere) elsı kiadása, amit a bázeli Thomas Platter Kiadó jelentetett meg. Az elıszóban Kálvin igazolja I. Ferenc királynak a francia protestánsok létjogosultságát. Májusban jár utoljára szülıhazájában. Testvére, Charles temetésén vett részt. Kálvin 25 évet élt önkéntes

„számőzetésben”. A genfi reformátornak, Guillaume Farelnek sikerül Kálvint megnyerni a genfi reformáció támogatására. Genfben Kálvin elıadásokat tart és reformokat indítványoz. Egy kis házban lakott elıször a mai Rue Jean Calvinen. Ugyanakkor még ennek az évnek az elején eltölt egy kis idıt Ferrara-ban Renée de France hercegnı vendégeként, akinek Kálvinnal együtt az volt a célja, hogy a reformáció Itáliában is elterjedjen. 1537 Megír egy kátét és egy hitvallást, amire a genfi polgároknak esküt kellene tenniük, hogy ezzel bizonyítsák: végleg szakítottak régi hitükkel. Ellenállás bontakozik ki javaslata ellen. 1538 A Genfi Városi Tanács a berniek nyomására hasonló egyházszervezetet hoz létre, mint amilyen már létezik Bernben. Kálvin és Farel az egyház függetlenségét követelik a városi tanácstól. Elutasítják az úrvacsora berni módon történı kiszolgáltatását, azaz az ostya használatát, s a tanács döntése következtében kiutasítják ıket Genfbıl. Kálvin Strassburgba megy, ott a francia menekült gyülekezet lelkésze lesz és bibliai témájú elıadásokat tart a Fıiskolán. Barátság a strassburgi reformátorral, Martin Bucerrel, akivel egy fedél alatt lakott házasságkötéséig. 1539 Kálvin kiadja a Institutio-nak, azaz a Keresztyén Vallás Rendszere c. mővének második kiadását és a Római levélhez írt kommentárját.

2


Egyházi értesítı 1540 Házasságot köt a holland származású Idelette de Bure-ral. İ elsı házasságából, férje halála után, egy fiút és egy leányt, Juditot hozta a reformátorral kötött házasságba. Közös gyermekük, Jacques csak néhány napig élt. 1540/1541 Részt vesz a hagenaui, wormsi és regensburgi vallási vitákon, megismerkedik a német protestantizmussal. Hagenauban Strassburg kiküldötteként vett részt a vitán. Június végén Farellel utazott az elzász városba, ami 30 kilométerre északra fekszik Strassburgtól. Október 24-én utazott Kálvin Wormsba a strassburgi fıiskola rektorával, Johannes Sturmmal a vallási vitára. Három hónapig ott maradt. Ez idı alatt találkozott Melanchthonnal. Az úrvacsora kérdésében közeledett álláspontjuk, és november 8-án aláírták a Confessio Augustana variata-t. V. Károly császár a regensburgi birodalmi győlésen próbálta közelebb hozni az ellenséges protestánsokat és katolikusokat, kivált a megigazulás tanában. Márciustól júniusig nem sok lépést tettek egymás felé, de Kálvin elmélyítette kapcsolatát Melanchthonnal. A túl drága városból Bucer és Melanchthon marasztalása ellenére visszatér Strassburgba. Még ott volt, amikor hírt kapott a Strassburgban kitört pestisjárványról, és felsége megbetegedésérıl. Hónapokon át a Neue Waag tornyában tartózkodott. 1541 A genfi Városi Tanács felkéri Kálvint, hogy legyen lelkész a városban. Hosszabb vonakodás után elfogadja a felkérést. A Városi Tanács erre szintén elfogadja a Kálvin által létrehozott Egyházi Rendet (Ordonnances ecclésiastiques). Ebben négyféle egyházi tisztet, „hivatalt” különböztet meg: a lelkészekét, a tanítókét, a presbiterekét („vének”) és a diakónusokét. Létrehozzák a konzisztóriumot az egyházi rend betartásának biztosítására. Háromfajta fegyelmezési eszköze van a konzisztóriumnak, a késıbbi presbitériumnak: intés/figyelmeztetés, exkommunikáció/ kiközösítés, büntetı eljárás a genfi Városi Tanács elıtt. A konzisztórium nem avatkozhat bele a világi terület dolgaiba, illetve a bírói gyakorlatba, de ez fordítva is fennáll. 1543 A párizsi Notre Dame elıtti téren nyilvánosan elégetik fı mővét, az Institutiot. Az ellenreformáció egyre inkább beindul. 1547 Február 18-án meghal Luther Márton Eislebenben, majd Wittenbergben temetik el. Kálvin nagyra becsülte Luthert, „az egyház hő tanítójának” nevezte. Véleményét mindvégig tisztelettel fenntartotta, bár az úrvacsoráról vallott nézeteikben határozott különbségek voltak. 1547 A genfi Városi Tanácsban ismételten konfliktus robban ki az egyháznak a világi állammal szembeni függetlensége miatt. Kálvin ugyan átviszi akaratát és álláspontját az ellenkezıkkel szemben is, de hosszantartó konfliktus veszi kezdetét, ami 1555-ig tart. 1549 Meghalt felesége.

Megegyezés az úrvacsora kérdésében Zwingli utódjával, Heinrich Bullingerrel Zürichben (Consensus Tigurinus) 1553 A már korábban másutt halálra ítélt Michael Servet szentháromságtagadót Genfben a Madeleine templomban egy istentiszteleten felismerték. Elfogták. Kálvin viszont kérelmezi letartóztatását, s a szükséges bizonyítékokat is benyújtja. Máglyahalálra ítélik, ezen enyhíteni próbál. A Szentháromság tagadását és a gyermekkeresztség elutasítását a Városi Tanács a keresztyén társadalomra veszélyes nézetekként elutasítja. 1554 Sebastian Castellio iratában elítéli Servet kivégzését. Kálvin az eljárást válasziratban védelmezi, amiben az igaz, szentháromságos hit védelmét fejti ki (Defensio orthodoxae fidei de sacra Trinitate). Mély meggyızıdése, hogy ahol a vallás alapjait megrendítik, a legmegfelelıbb gyógymódhoz kell folyamodni annak érdekében, hogy a halálos kór vagy méreg ne terjedhessen tovább. John Knox, a skótok reformátora a katolikus támadások elıl egy idıre átjön a kontinensre, s hónapokon át Genfben idızik, ahol Kálvin tanítványa lett. Késıbb, 1556-1559 között a genfi angol nyelvő menekültgyülekezet pásztorává választják. 1555 Genfben csaknem lázadás tör ki az egyre nagyobb létszámú francia protestánsok ellen. Egyesek megpróbálták a polgármestert kiszakítani a vezetésbıl, maguk mellé állítani, ezért a Városi Tanács a lázadást a legfıbb árulásnak minısítette. A lázadás négy résztvevıjét elítélték és kivégezték. Kálvin ellenzıi végleg elveszítik többségüket a tanácsban. – Egy éven át (1555/1556) Mózes 5. könyvérıl prédikál, és a szövetség teológia keretein belül fogalmazza meg gazdaságetikai gondolatait. A szegénység leküzdésére kórházat, árvaházat, szegényházat alapít, mértékletes kamatgazdálkodást javasol. De a szegényektıl nem szedhetı uzsora! 1559 Kálvin megalapítja a Genfi Akadémiát, az Institutio végsı változatát adja ki. 50. születésnapjára megkapja a genfi polgárjogot. Vezetı tanárként meghívta hő tanítványát és barátját, Béza Tódort. – A párizsi Rue Visconti 4. szám alatti vendéglıben megalakul a Francia Református Egyház, itt tartja elsı zsinatát. - Magyarra elsıként Szenci Molnár Albert fordította le az Institutiot a 17. század elsı felében. 1564 Május 27-én hosszas betegség után elhunyt. Tuberkulózisban, tüdıvérzésben szenvedett. Külsı segítség nélkül már nem tudott betegágyából kilépni. De dolgozott. Élete utolsó heteiben írásban és szóban is elbúcsúzott a városi tanács tagjaitól, lelkészkollégáitól, munkatársaitól és barátaitól. Ismeretlen helyen nyugszik, de a genfi temetıben vélik feltételezni nyughelyét. Itt emléktábla idézi fel történelemformáló alakját. Szolgálata idején hét közben fıként ószövetségi textusokról, vasárnap újszövetségi Igékrıl prédikált. Igehirdetéseinek száma meghaladja a 4 000-et, ebbıl alig a fele van (Folytatás a(z) 4. oldalon)

3


Egyházi értesítı Február 28-án tartott búcsúbeszédében így fogalmazott: „Sokféle gyengeségem volt, amiket el kellett viselnetek, és az, amit elvégeztem, alapvetıen semmi. A gonosz emberek bizonyára visszaélnek majd ezzel a megállapításommal. De ismételten csak azt mondom, az összes dolog, amit elvégeztem, semmiség, s én csak egy nyomorult teremtmény vagyok. Azt elmondhatom magamról, hogy jót akartam, hibáimmal mindig igyekeztem szembenézni, s az istenfélelem mélyen gyökeret vert a szívemben. Ti tanúsíthatjátok, hogy jók voltak törekvéseim. Ezért kérem, hogy a rosszat bocsássátok meg nekem. Ha pedig valami jó is adódott, kérlek, ti is törekedjetek erre és kövessétek a jót!”.

(Folytatás a(z) 3. oldalról)

meg. Kálvin hihetetlenül nagy energiával levelezett, hogy a reformáció tanításait így is terjessze. „Levélmissziója” nyomán több mint 4 300 levél keletkezett, ebbıl 1 369 az általa írt levél. Levelezett kora vezetı teológusai mellett az angol királlyal, VI. Edwarddal, a canterbury érsekkel, Thomas Cranmerrel és másokkal. Titkárai, akik 1548 óta segítették levelezését, franciák voltak: elıbb Fr. Baudoin és N. de la Fontaine, késıbb Ch. de Jonvilliers. A nagy érdeklıdésre tekintettel akadémiai elıadásait hárman is jegyzetelték, és ki is adták: Nikolas des Gallars, Jean Budé és a már említett titkára, Jonvilliers. Prédikációinak gyorsírásos lejegyzését 1549-1560 között Denis Raguenire készítette.

Dr. Békefy Lajos

70 év nyomdokain tovább A nevezetes jubileum alkalmából Pintér Péterné Fésős Judit karnagy szerkesztésében kiadásra került egy könyv az elmúlt hetven év történéseirıl és az ünnepi hangverseny anyaga DVD-n is megjelent. Az énekkar természetesen nem ül - egyébként sem létezı babérjain, hanem alapító karnagyunktól örökölt lendülettel folytatjuk tovább azt a szolgálatot, amelyben Istentıl a szép hangot kapott, énekelni szeretı tagok közössége Isten iránti háláját szívesen megvallva hirdeti énekszóval Isten dicsıségét, a magunk és mások javára és épülésére. Ennek az elkötelezettségnek jegyében szolgáltunk április 10-én (Nagypénteken) a Felszegi gyülekezetben, Húsvétkor Újvároson, április 18-án a Nagytemplomban lelkészbeiktatáson, május 10-én egy hagyományos református énekkari találkozón, az ún. "Cantate vasárnap"-on Gombán, Pünkösdkor a Nagytemplomban, továbbá június 27-én (László nap alkalmából) az öregtemetıben rövid áhítat keretében virággal és énekkel emlékeztünk alapító karnagyunkra. Mindeközben megtisztelı lehetıséget kaptunk arra, hogy a VI. Református Zenei Fesztiválhoz tartozó kísérı programok keretében, július 3-án énekelhetünk a Református Énekek VIII. hangversenyen. A lehetıséget örömmel fogadtuk és lázas szorgalommal készültünk, hogy kellı tudással és alázattal vegyünk részt ezen a Kálvin évhez kapcsolódó rendezvényen. 2009-ben már nyolcadik alkalommal szervezték meg ezt a Református Énekhangverseny sorozatot, amelyre mi most elıször kaptunk felhívást. A zenei fesztivál záró koncertjére július 3-án este fél 8 órai kezdettel Budapesten a Mővészetek Palotájában került sor, ahol az 1300 fıs közönség a hangverseny során öt alkalommal a 360 tagú egyesített kórussal együtt énekelhetett és dicsérhette az Urat. Az elmúlt évek során a Magyar Református Énekeskönyvbıl 147 éneket (zsoltárokat és dicséreteket) dolgoztak fel a rendezık. Ez az énekszám a jelen hangversenyen újabb 17 énekkel bıvült. Hagyományosan az idén is megjelenik egy CD, sıt ezúttal DVD felvétel is készült a koncertrıl és a hangversenyt a Duna TV is rögzítette. (Csak zárójelben jelezzük, hogy a második alkalomról készült felvétel idı-

A ceglédi Sztárai Mihály énekkar az idén március 22-én ünnepi hangverseny keretében emlékezett meg megalakulásának 70. évfordulójáról. Az énekkar alapítója annakidején 1939-ben Nt. Arany László lelkész-karnagy volt. Róla így emlékeznek a hálás utódok: "Amerre csak járt, mindenütt összegyőjtötte az énekelni szeretıket." Alapító lelkész-karnagyunk szeretete, istenfélelme és lelkesedése örök példa marad az énekkar tagjai és mindazok számára, akik vele valamilyen formában találkoztak. Bár Cegléd város legidısebb - jelenleg is élı és mőködı - kórusáról van szó, a közvélemény talán keveset tud rólunk, hiszen egyházi énekkarként leginkább protestáns gyülekezetek adnak otthont szolgálatainknak. Jelen írás célja sem az, hogy reklámot - netán felhajtást - csináljunk az énekkar számára, hanem az idınként feltétlenül szükséges információk továbbítását szolgálja.

(Folytatás a(z) 5. oldalon)

4


Egyházi értesítı közben platinalemez lett). Egy héttel a koncert elıtt eladták az összes jegyet, ami azt bizonyítja, hogy a gyakran mélyen elsilányult kortárs zene mellett a mővészeti értékre, a magyar zenei örökség részét képezı református énekkincsre nagy szükség és igény van. A koncertet megtisztelte jelenlétével többek között Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke (aki egyébként a fesztivál védnöke is volt), Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztény Egyház püspöke, Dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke és Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc, korábbi köztárasági elnök felesége. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a tizenöt meghívott kórus által alkotott 360 fıs egyesített nagykórus tagja volt a Ceglédi Sztárai Mihály Vegyeskar is. Olyan ismert kórusok társaságában, mint a Debreceni Kollégium Kántusa, a Pasaréti Palló Imre Énekkar, a Psaltérium Hungaricum Kórus, a Pécsi Református Kollégium Vegyeskara, a KRE-Soli Deo Gloria Kórus, a Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskara (Nagyvárad), a Dunántúli Református Kántorképzı Énekkara,a Szeged-Honvéd téri Református Egyházközség Kórusa, a Pozsonyi úti Hálaadás Kórus, a Firesz Cantate Domino Kórus (Felvidék), a Tiszáninneni Református Egyházkerület Cantus Firmus Énekkara, a Kálvin Kórus, a Beregszászi Magyar Református Gyülekezet Kamarakórusa és a Nagykovácsi Református Énekkar. A felsorolt énekkarok - velünk együtt - a délután 1 órakor

kezdıdı és - a pihentetı szünetekkel együtt - este 6 óráig tartó próbán egymásra találtak, lelkünk a zenén keresztül is közelebb került Istenhez és a hozzáértı karnagyok (Berkesi Boglárka, Arany János, Cseri Zsófia és Hoppál Péter) segítségével egységes hangzást tudtunk kialakítani. A hangverseny a karnagyok felsorolásából is következıen négy részbıl állt, amelyek között Asbóth József (a Duna Televízió szerkesztı-mősorvezetıje) tolmácsolásában egyegy igerészletet hallhattunk. A négy rész egyébként az Atya-Istenrıl, a Fiú-Istenrıl, a Szentlélek-Istenrıl és Kálvin hitvallásáról szólt. Az elıadást Varga László, a Miskolci Deszkatemplom orgonamővészének játéka kísérte a Cantores Ecclesiae rézfúvós együttes közremőködésével. A koncert végén a közösen énekelt Himnusz után Cseri Kálmán református lelkész áldással bocsátotta el a gyülekezetet. A nyári szünet után az énekkar augusztus 31-én kezdte el a próbákat az ıszi szolgálatokra való felkészülés jegyében. Ezek elıreláthatólag a következık lesznek: szeptember 13án a Cegléd-Felszegi Református Egyházközség megalakulásának 60. évfordulóján kb. 30 perces énekes (részben orgonakíséretes) mősor, október 31-én énekes szolgálat valamelyik ceglédi protestáns templomban, majd Advent beköszöntével szinte minden vasárnap énekelünk valamelyik ceglédi református gyülekezetben, Karácsonykor pedig a Nagytemplomban. İszinte hitvallásunk eddig is az volt és továbbra is az marad, hogy aki énekel, kétszeresen imádkozik. Áldás, békesség, Istennek dicsıség! Fekete Gyula a Sztárai Énekkar titkára

Európa az "egyke" mellett voksolt? kezményeit, mely nem is olyan hosszú távon a társadalom mőködıképességét veszélyezteti. A nyugati jóléti társdalomban a családok általában nagy ugrásként jellemzik a második gyermek vállalását. Nem is olyan rég ez a társadalom még felháborodott a kínai családpolitikán, amely csak egy gyereket preferált. Most pedig az a helyzet állt elı, hogy a nyugati fejlett ipari társadalomban új trend kezd eluralkodni: az egygyerekes-családmodell. Ennek megvannak a sajátos okai, állítja H an s Georg Hildeb rand (SonntagsZeitung 2004/2/8) egyik cikkében. A második gyerek tervezése lényegesen nehezebb, mint az elsıé. Ennek primer oka, hogy a nık többsége lényegesen késıbb vállalja elsı gyermekét, mint az korábban szokásos Európa nyugati országaiban divatban szociológusok, társadalomtudósok volt. Mára Németországban az egyvan az "egykézés". Egyetlen kivétel egyre határozottabb hangon igyekez- gyermekes család a "normális" esetek van csak: Franciaország. Mostanság nek szóvá tenni az új "trend" követ(Folytatás a(z) 6. oldalon)

5

Új folyam 10. szám. 2009 ősz (Folytatás a(z) 5. oldalról)

közé tartozik. Ezt az állapotot erısíti az az uralkodó életérzés, hogy ti. egy gyerek még megengedi a szülık önmegvalósítását, egy gyerek még koronája lehet a sikeres karriernek, egy gyerek még nehézségek nélkül kifejezheti a nı természetes vágyát, hogy gyermeket szüljön. A második gyerek színrelépésénél szembesülnek azzal a "kellemetlen" ténnyel, hogy két gyermek már "nem engedi meg", hogy az édesanya alkalmazásban álljon. Felvetıdik a megnövekedet háztartási munka megosztásának nem is olyan egyszerő kérdése - 79%-ban a nık végzik a háztartási munkát(!) -, mely minden további gyermekkel együtt csak növekszik. Ennél sokkal jelentısebb probléma azonban a karrier törése, mely mindig anyagi visszaeséssel is jár! A második gyerek jövetele nemcsak hosszabb kiesési idıt jelent a szakmában, a hivatásban, de megnehezíti a gyorsan változó munkakörülményeknek, nemkülönben az egyre erısödı munkaerıpiaci harcoknak (Európában

Szózat s kiáltás Illyésre emlékezve Zokogtunk, mikor itthagytál minket, néztük a fehér falat s a repedést a nagy ablak alatt. Egy pók állt elıtte megbénulva, mint késıbb mi a sírgödröd elıtt. A végtelenség mától rövidebb lett, mondta valaki a temetıben s a szomszéd fának nekidılt. Egy holló gunnyadozott fölötte épp az ágon. Akkora volt, mint az Isten szeme lámpagyújtás elıtt a házban. Egy ország látta azt a hollót

Egyházi értesítı 20 millió munkanélküli van!) köszönhetıen is az újra munkába állást. Minden egyes "plusz" gyerek csak gyengíti a nı újra munkába állásának esélyét. Ugyanakkor a "csak" házimunka egyes nıknél horrorképeket gerjeszt, mely számukra ugyan a gyermekbarát környezet naponkénti élvezetét jelentené, de mégis a játszóterek és közösségi centrumok intellektuális gettójaként élik azt meg. Azok a nık pedig, akik két gyermek mellett továbbra is munkában állnak, egyértelmően vallják, hogy két gyermek mellett nem egyszerően a munkamennyiség nı legalább kétszeresére, hanem annak elvégzése kétszeres erıt kíván - hiszen a rendelkezésre álló idı gyakorlatilag ugyanannyi, mint korábban. Sokak számára éppen ezért két gyerek, plusz egy munkahely maga a nyílt provokáció. Mindemellett nem elhanyagolható súlya van a család anyagi helyzetének is... Amíg korábban két fizetésbıl kellett megélni, több gyerek esetén hirtelen csak egy áll rendelkezésre. Míg korábban a financiális helyzet relatíve szabadságot engedett kisebbnagyobb álmok megvalósításának, a és magára döbbent a gyászban. De azóta már csak suttogunk rólad, mint istentagadó korban az Ég Uráról és minden áprilisban csodát, szívrengést várunk, fejszehullást az égbıl kigyöpösödött, zöld sírod köré, hátha, hátha, magunkat a csodádban újra megtaláljuk. Mert most látjuk csak, hogy nagyobb voltál te minden áldozatnál és minden hısnél:

"nagycsaládos helyzetben" minden bevásárláskor konvergálni kell az árengedményes áruk polca felé... Nem csoda, ha ilyen, s az élet más területén m eg tapa sztalh at ó k or lát oz ó "lehetıségek" nem inspirálják a további gyermekvállalást. Mi legyen a megoldás? Joachim Bessing három évvel ezelıtt megjelent könyve "Mentsétek meg a családot!" óva int - saját tapasztalatok okán is - a divatos megoldásoktól, mint például a "patchwork-család". A két félbıl ugyanis nem mindig áll össze az egy egész... A nagycsaládhoz, mint az egygyerekes családmodell ellenpólusaként az alábbi megjegyzést teszi Bessing: "A család, mint a generációk létrejöttének a helye, az egyetlen mőködıképes módszer arra, hogy a benne felnövı, stabil kapcsolatokkal bíró gyermekekkel (a jövı felnıtteivel) a folyamatos kulturális változások közepette is megóvjuk a társadalmat." Fritz Imhof , SSF. Schweiz, Stiftung für die Familie

magasban nekünk hazát teremtettél, amely immár a Nap körül kering s mint csóva suhog vele Berzsenyink inge. Szózat illene hozzád, földrengés-zene, szózat, kiáltás, tonnás, nagy igék, poklokból szabaduló hattyúk újjongása, pusztai marhabıgés hiszekegye, miatyánkja s Európa lázas bikája, ahogy oszlopos akadémiák elıtt vágtat el dübörögve A szıre olyan, mint az ıszi erdıké, mikor átizzanak sárgából vörösbe. Csoóri Sándor

Kedves Olvasó! Az újság szerkesztése közben tudatosodott bennem, hogy egy kicsit jubileumi számot készítek éppen, hiszen ez a tízedik újságunk. Megragadva az alkalmat, köszönöm Istennek, hogy lehetıséget ad arra, hogy ilyen módon támogassam gyülekezetünk életét. Köszönöm Dr. Sándor Balázsnak, hogy annak idején, presbiteri szolgálatom kezdetén, felkért erre a munkára és azóta is megtisztel ezzel a lehetıséggel.

Végül, de nem utolsó sorban, minden újságolvasónak köszönetet mondok, aki érdeklıdött újságunk iránt és olvassa azt. Külön kiemelném azokat, akik eddig adományukkal is támogatták az újságunk megjelenési költségeit. Isten áldja meg ıket! Bízom abban, hogy újságunk a jövıben is olvasóink lelki épülését és a gyülekezetünk életének színesebbé tételét szolgálja. Podráczky Zsolt

6



Kárpátalján jártunk

Nagy örömünkre szolgált, hogy az ungvári református gyülekezet meghívására néhány napot a határon túl, Kárpátalján tölthettünk. Utunk során rengeteg ismeretre tettünk szert, amelyekrıl eddig még csak elképzeléseink voltak. Útikalauzunk és vendéglátónk Héder János Nagytisztelető úr volt, akit már személyesen is volt szerencséje gyülekezetünknek megismernie. Az ı alapos , odaadó útmutatásával sikerült betekintenünk az ott élı magyarság nehéz helyzetébe, megcsodálhattuk a természeti szépségeket, elénk tárult a történelem. Hogy „ráhangolódjunk” erre a soksok látnivalóra, már itt, Magyarországon megkezdtük zarándok utunkat. Elsı állomásunk Nyíregyháza volt, a görögkeleti templomban vettünk részt egy reggeli liturgián. A 110 éves bizánci stílusú épületben ékes ikonosztázion található, védıszentjük Szent Miklós. Múlt és jelen összekapcsolódásaként második megállónk Mátészalka volt. A város északi részén 15 éve épült egy nagyon barátságos,modern stílusú református templom. Érdekessége, hogy az építkezés zömét szakmunkástanulók végezték el, ez volt egyben a vizsgamunkájuk is. A gyülekezet gondnoka, Emi néni bizonyságot tett elıttünk arról, hogyan épül fel majdnem a semmibıl egy templom, ha Isten munkálkodik a szent cél elérése érdekében. Bizonyságtétele szinte

valamennyiünk szemébıl könnyet csalt ki, annyira szívhez szóló volt. A Kálvin téren nagy reformátorunknak emlékszobra áll. Következı utunk Tákosra vezetett, egy 18.században épült református templomhoz. Az öreg épület patics falaival, zsindelytetıs fedelével, kazettás mennyezetével méltán neveztetik a „mezítlábas Notre Dame”-nak. Ma már a kulturális örökség része, falai még ma is hőségesen állnak Isten dicsıségét hirdetni. Baráth Menyhértné, Erzsi néni gondnok szinte szünet nélkül mondja a templom és a környezı település történetét az oda látogató vendégeknek. Az országhatáron átkelve már várt bennünket kedves vendéglátónk, Héder János. Aki Kárpátalján jár, nem hagyhatja ki Beregszászt, a kárpátaljai magyarság központját. A várost a Vérke patak szeli át, boltíves hídja a sétálóutcához vezet. Itt található a 16.századbeli Bethlen kastély, mely jelenleg múzeumként mőködik. A belváros épületei, terei, templomai a sok hányattatás ellenére is derekasan megállják helyüket. A Törvényszéki Palota, a Vármegye Háza, a szecessziós stílusú Kaszinó, a Petıfi szobor, mind-mind egy kis külön történelem. Innen indult el a híres primadonna, Fedák Sári, akinek emlékére a múzeumban külön termet rendeztek be. A múzeum igazgatója felbecsülhetetlen értékő és mennyiségő látnivalót győjtött össze és állított ki, melyben benne van az ottani magyarság egész élettörténete. Tárlatvezetésével ironikusan, karikatúraszerően mutatja be, hogyan pusztították el régi kincseinket a „hívás nélkül” bejövı oroszok. Már közmondássá vált, hogy „ Nekünk ki sem kellett mennünk az utcára, mégis hat országban jártunk”- Trianon óta ugyanis ennyi alkalommal csatolták ezt a területet ide-oda. Megfordult ebben a városban Petıfi, Kosztolányi, Móricz Zsigmond, kiknek nevét emléktábla ırzi. Vendégségünk második napján ellátogattunk a fájdalmas múltú Szolyvára, a tömegsírhoz, ahol az emléktáblák a „málenkij robot”-ra elhurcolt és odaveszett ártatlan emberek százainak

7

nevét hirdetik. Már akiket sikerült megtalálni. És hányan vesztek oda nyomtalanul! A Vereckei-hágó volt következı úticélunk. Az odavezetı út meglehetısen próbára tett bennünket, de a látvány mindenért kárpótolt. A hágó tetején a hét vezér emlékére állított hét kıtömb jelzi, hol találtak rá ıseink kicsiny hazánkra, illetve a Kárpátmedencére. Az elénk táruló körpanoráma szépségével nem lehet betelni! Második napunk többnyire a természetben telt el, mert Kárpátaljáról nem lehet úgy visszajönni, hogy a látogató meg ne kóstolja egy igazi hős forrás vizét. Számunkra ezt a Sipot vízesés biztosította, melynek forrása a Borzsavai havasokban ered, a víz 14 m magasról zuhan alá,majd kis patakban folyik tovább. A völgyben apró hidak szelik át. Az elfáradt és megéhezett látogatónak lehetısége van piknikezni, saslikot sütni, ahogy azt tettük mi is. Sok kis faház várja, hogy egy-egy csoport „belakja”, míg elfogyasztják ebédjüket. És micsoda friss levegıben! Az ember nem kívánkozik vissza az utca forgatagába. A jó hegyi levegı el is végzi a maga feladatát. Ezt tapasztalhatják a pihenni, gyógyulni vágyók, akik a beregvári Schönborn kastély vendégei. A kastély jelenleg szívszanatórium. Az épület falaihoz, kéményeihez, ablakaihoz, a kastélykert forrásához,padjaihoz, fáihoz rengeteg legenda főzıdik. Gyönyörő sétálóösvények vezetnek be az erdıbe, a több száz éves fák közé. Már ránk sötétedett, mire mind-mind megcsodáltuk. Harmadik napunk Ungvár nevezetességeinek megtekintésével kezdıdött. Szállásadóinktól már sokat hallottunk róla, hogyan fér itt meg egymás mellett ukrán, orosz, és magyar, milyen a nyüzsgés a piac környékén, amit személyesen is megtapasztaltunk. Van a városnak zsinagógája, pravoszláv temploma, de van egy nagyon szép református temploma is, ahol Nagytisztelető Úr vasárnap délelıtt két istentiszteletet tart, az elsıt ukrán nyelven, a másodikat magyarul. Ungvár Kárpátalja legnagyobb városa. (Folytatás a(z) 8. oldalon)

Új folyam 10. szám. 2009 ősz (Folytatás a(z) 7. oldalról)

Trianon elıtt lakosságának 80 %-a magyar volt, ma a 110 ezer emberbıl már csak 8 ezer a magyar. A várban a múzeumokban magyar nyelvő feliratozás szinte nem is olvasható, csak ukrán – sajnos. Aki ide látogat, felkészülhet rá, hogy a vár tövében végighúzódó skanzen látnivalóira fél nap sem elegendı! A sok kicsi ház, udvar, a templom, a harangok, a vízimalom az ott élı egyszerő emberek múltjának, szorgalmának egy-egy kis szelete. A várból sétálóutca vezet le a fıtérre, kis vendéglıkben finom ételek kaphatók, kulturált kiszolgálással. Ha igazán gyönyörő látványra vágyik valaki, Munkács vára legyen a célpont! Már a 12.században található itt település. A tatárjárástól a szabadságharcon át a trianoni egyezményig illetve a világháborúkig minden megpróbáltatáson keresztül ment e város. Várfalai mégis erısen állnak, mutatják, hogy

Egyházi értesítı mindent ki lehet bírni, ha összetart magyar a magyarral. Sajnos, a 2004.december 5-i szégyenteljes népszavazás nem ezt igazolja. Megtagadta a magyar a saját fajtáját. Önzıkké, kapzsikká váltunk. Féltünk, hogy megcsonkítanak bennünket? Nem ettıl a pár ezer szegény magyar embertıl kellett volna félnünk, mert velük nem leszünk szegényebbek, hanem azoktól, akik a hatalom égisze alatt hazugságokkal, kapzsisággal kifosztanak bennünket, kiknek bankszámlái nem e kis hazában gyarapodnak sajnos. Héder János Nagytisztelető Úr szavait idézem egyik hírlevelükbıl: „Nem titok, Kárpátalja elzárt területe a Magyar Világnak. Hogyan éli ezt meg egy „rezervátum” lakója? Mit érez, mit gondol? Milyen öröm és bánat emészti az anyaországba látogatót? Hogyan éli meg a határátkelést, ha Magyarországra, Erdélybe, Felvidékre, a Vajdaságba, vagy Muravidékre

Ceglédi cserkészek Erdélyben

A szokásoknak megfelelıen ebben az évben is, elérkezett a várva várt nyári cserkésztábor ideje, ami most 6 év után újra Erdélyben került megrendezésre. 48-an vágtunk neki július 19-én este az elég hosszúnak ígérkezı útnak. Elsı táborhelyünk Torockón volt, ahol megmásztuk az 1258 méter magas Székely-követ. Ezután továbbindul-

tunk következı szálláshelyünkre, Gyergyószentmiklósra. Egy erdıben táboroztunk, a patak partján. Volt olyan reggelünk, hogy mindössze 3 fokra ébredtünk. Itt összesen nyolc éjszakát töltöttünk, minden reggel innen indultunk az aznapi kirándulás helyszínére. Sok szép helyen jártunk, mint például a parajdi sóbányában,

8

szeretne ellátogatni testvéreihez? Mit érez, amikor nem tudja megfizetni kis fizetésébıl a méregdrága útlevelet, vízumokat, az útiköltséget és ezért le kell mondania a meghívásokat? Mit érez, amikor ezért a testvérei megorrolnak rá és megdorgálják lassúságáért, hosszú tétlen hallgatásáért? Mi fáj neki, amikor mindennap, újra meg újra el kell tőrnie egy idegen hatalom megaláztatásait; amikor „elveszti” gyermekét és már nem érti unokája szavát?” /Elképesztı, hogy egy kárpátaljai ember nyugdíja - 30 év munkaviszony után - még a 15.000 Ft-nak megfelelı összeget sem éri el./ Negyedik napunk hamar eltelt. Vasárnap délelıtt az Istentiszteleten Mózes könyvébıl szólt az Ige hozzánk. Vendéglátóink ajándékcsomagokkal, virágokkal köszöntöttek, majd egy közös ebéd után elbúcsúztunk egymástól. Adja Isten, hogy vendégszeretetüket mielıbb viszonozni tudjuk. Szegvári Józsefné

Farkaslakán, Tamási Áron szülıhelyén. Voltunk a Gyilkos-tónál, ahol a bátrabbak még csónakáztak is, majd meglátogattuk a Békás szorost, amin végig is gyalogoltunk. A Szent Annató is sorra került, ahol mindenkit elbővölt a táj szépsége, és a legendájával is megismerkedtünk. Megszagoltuk, milyen is az igazi kén a torjai büdösbarlangban, majd a hazavezetı úton egy medvét is láttunk, igaz csak ketrecben. Útközben egy helyi költıt is útitársunkká fogadtunk, aki néhány szép verset fel is olvasott nekünk. Korondon rengeteg kézmővest és megannyi különféle árust láttunk, és innen került haza a legtöbb ajándék a családtagoknak. Az utolsó éjszakát Déván töltöttük, ahol messzirıl megtekintettük „magos Déva várát”, de a nem messze fekvı Vajdahunyad várba be is tértünk, és sok érdekes dolgot tudhattunk meg róla idegenvezetınk elmondásai alapján. Ezután hazafelé vettük utunk, és július 30.-án este meg is érkeztünk. A tábor nagyon jól sikerült, mindenki sok szép élménnyel tért haza. Reméljük, hamarosan újra ellátogathatunk K Dóri Erdélybe..



Gyülekezeti hét a Dunakanyarban! Idén is megszervezték a gyülekezeti hetet a festıi szépségő Dunakanyarban. Bár tavaly is Szigetmonostoron voltunk és sok mindent láttunk, mégsem mindent, így ez az év is bıvelkedett látnivalókban. Bár az idıjárás hővös és esıs volt, de nem szegte kedvünket abban, hogy barangoljunk a környéken. Ez a hét számos programot tartogatott, melyek között volt túrázás, városnézés és persze nem hiányozhatott a jó öreg Rám-szakadék sem. Talán ezt a programot élvezték a legjobban a kicsik és nagyok egyaránt. Persze nem maradhatott ki az íjászat sem, amit még a legkisebbek is kipróbáltak. Jártunk Esztergomban, ahol a bazilikát csodálhattuk meg. Egy bátor kiscsapat arra is vállalkozott, hogy megmássza a közel 450 fokból álló csigalépcsıt. De megérte az erıfeszítést, mert gyönyörő látvány tárult a szemük elé. Addig a csapat nagyobb ré-

sze a bazilika alatt „bolyongott”. Volt bográcsozás, nyársalás és egyik este még pizzát is sütöttek. Mindenki jól érezte magát. Köszönjük, hogy Gabi néni és Balázs bácsi megszervezte számunkra ezt a szép hetet, és

reméljük, hogy a jövıben is áldoznak az idejükbıl e tábor megszervezésére. Örömmel vennénk, ha többen csatlakoznának a Rekreációs csapathoz. Sok szeretettel várunk mindenkit!! Novonics Dóra

„Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitok nektek. Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak.” /Máté 7. 7-7/

Ez a Bibliai idézet akár mottója is lehetne életem elsı gyermek táborának, amelyet kezdı pedagógusként élhettem át. A Vakációs Bibliahét június 22. – 26. között került megrendezésre a Felszegi Református Egyházközség közremőködésével. Több mint 100 gyermek talált a nyitott ajtók mögött ezen a héten színes és változatos programokat. A tanulók többsége a Református Általános iskolából érkezett, de szép számmal képviseltették magukat a

város más intézményeibıl is az óvódásoktól egészen a felsı tagozatig. Ez is bizonyítja, hogy a hit és a vallás kapcsolódási pont az emberek életében kortól függetlenül. A gyerekek más hívı emberekkel is találkozhattak saját korosztályukból, ezzel is erısítve vallásukat. A legnagyobb örömünkre, olyan tanulókat is köszönhettünk közöttünk, akik kevésbé ismerik a Bibliát és az egy hét alatt felkeltettük az érdeklıdésüket. (Folytatás a 10. oldalon)

9



A gyerekek reggel izgatottan, csillogó szemekkel várták az aznapi feladatokat, vetélkedıket. A Vakációs Bibliahét Illés próféta cselekedetei köré épült. Énekléssel kezdtük a napot élı zene kíséretével, mely magasztos élményt adott mindenki számára. Ezután meghallgattuk az aznapi történetet. Ez volt a nap legfontosabb pillanata, hiszen az evangéliumot hirdettük. A gyerekek korosztály szerint vettek részt a különbözı feladatokban. Így például, agyagoztak, gyöngyöt főztek, selymet festettek és hollót is kasírozhattak. A kézmőves foglalkozások mellett rendkívül népszerőek voltak a sorversenyek. Ezek alkalmával a gyerekek különbözı helyszíneken oldották meg az eléjük tárulkozó feladatokat. A templom minden egyes szegletébe betekintést nyerhettek. Otthonosan mozogtak Isten házában, ezzel is érzékelve azt, hogy az mindig mindenki

elıtt nyitva áll. A nap végén ismét a templomban gyülekeztünk közös éneklésre, amely méltó lezárása volt a napnak. Két napra kirándulást is szerveztünk. Meglátogathattuk a jászberényi állatkert lakóit, illetve betekintést kaphatunk Elvira népmővészeti kertjébe. Vasárnap a szülık a gyermekekkel Istentiszteleten vettek részt, amely után megtekinthették a növendékek munkáit. Az egy hét alatt a tanulók közelebb kerülhettek a Bibliához, Istenhez és megerısíthették hitüket rengeteg élménnyel gazdagodva. Nem utolsó sorban megismerhették azt az embert, akit Isten a Bibliában példaként említ és azt, hogy hogyan járt az egy igaz Istenbe vetett hit útján. Áldás, békesség! Steklács Beáta (tanítónı)

Angol tábor A Felház utcai református gyülekezet harmadik alkalommal szervezte meg az angol nyelvő tábort, ahol a gyerekek három kisebb csoportban bibliai történetekhez kapcsolódóan fejleszthették angoltudásukat. Idén a helyi cserkészcsapat is bekapcsolódott a táboroztatásba. Az ott lévı gyerekek többsége ebben a táborban találkozott elıször más kultúrából érkezıvel, s eközben tartós értékrenddel ismerkedtek meg hiteles anyanyelvi tanáraik által. A külföldi tanárok megismerése mindig újabb rácsodálkozásra ad alkalmat a gyülekezet segítıkész táboroztatói számára is, hiszen ık nemcsak erre vetıdött amerikaiak, hanem olyan nagyszerő emberek, akik idejüket, pénzüket, energiájukat nem sajnálva jönnek el közénk.

Iskolakezdés Újra itt a szeptember, a tanév kezdete. Ilyenkor mindig visszaemlékezem iskolás éveimre. Az bizony már régen volt. Az újvárosi iskolában kezdem az elsı osztályt, ott jártam ki az alsó tagozatot Minden környékbeli gyerek odajárt. két tanterem volt. Felváltva jártunk délelıtt, délután, így fért el a négy osztály. Nagy udvar volt, a végében orgonák. Sokat játszottunk a néha hosszúra nyúlt szünetekben. Akkor még volt úgynevezett beszélgetés óra. Olyankor kértük Oroszváry János tanító bácsit, meséljen a régi dolgokról, és ı mesélt. Nagyon szerettük hallgatni, mindig tudott újat mondani. Igaz akkor még nem volt se rádió, se tele-

vízió. Ezt a mai gyerekek el sem tudják képzelni, milyen ingerszegény környezetben nıttünk fel. Aztán ötödikben „fölmentünk a Nagyiskolába”, a mostani református iskolába. Akkor Földváry Károly Iskola volt a neve. Az újvárosi iskola meg kihelyezett tagozata volt. Késıbb egy földrengés alkalmával megrongálódott az egyik tanterem, le is kellett bontani. A másik terem lett a Kálvin terem az Újvárosi Templom mellett. Akkor megszőnt a régi iskolám. Már a bentiben jártam ki a felsı tagozatot. A lányiskolában, mert ott külön volt a lány és a fiúiskola. Amikor a ballagásom volt, föl se fogtam, hogy komolyan itt a búcsúzás. Csak az évzárón. Akkor úgy sírtam, hogy azt gondolták rossz a bizonyítványom. Pedig nem, csak akkor tudato-

10

sult bennem, hogy én már ide nem jövök. Nem is voltam ott ötven évig. Csak most tavasszal a felszegi gyülekezet nıszövetségi tagjaként. Az általunk készített énekeskönyv borítókat vittük oda az elsı osztályosoknak ajándékba. Nagyon szép volt számomra annyi év után a régi tantermeimbe járni. De már csak a falak a régiek. Azok is szépen dísztettek. Az aljzat sem olajpadló, mint az én idımben. Modern a főtés, nem füstölgı nagy szeneskályha. A folyosó végig beüvegezve. Bent van a mosdó is. Egyedül a régi nagyfa várt meg ott, ahol hagytam, az udvar elején. Szeretném még többször is látni! Dobozi Lászlóné



Reformáció Emlékünnep (október 31.) Rejtélyes templomajtó Ezzel kezdıdött el a reformáció 1517-ben: Egy szerzetes kiszögezi a vártemplom ajtajára a tételeit. Mint látjuk, egyéb hirdetnivalók is voltak már az ajtón. ∗ Hogy hogyan hívják a szerzetest, az a bokorban van elrejtve. ∗ Hogy melyik városban történt mindez, a lépcsı mintájába van bevésve. ∗ És aki a tételek számát is tudni akarja, számolja meg az ajtókeret szögeit.

a Felház utcában, a csillag szimbólumhoz kapcsolódóan családos programokkal. ∗ 15 órától Csoóri Sándort látjuk vendégül. A versmondó versennyel, beszélgetéssel színesített elıadás alatt gyerekfelügyelet biztosítunk a gyülekezeti teremben.

November 1-jén

Október 31-én ∗ 10 órától a Nagytemplomban közös protestáns istentisztelet kezdıdik, melyen a Nagytemplomi gyülekezet mutatkozik be. ∗ Délután 14 órától lesz újra az 1517 méteres futóverseny

∗ 15 órától tartunk emlékezı istentiszteletet Halottak napja alkalmából az Öregtemetıben, melyre az idén elhunytak szeretteit külön is hívjuk és várjuk, az istentisztelet után megkoszorúzzuk a temetıben nyugvó egyházi szolgálatban állottak sírjait.

11



Mire emlékeztet a konfirmáció? A lelkész elmagyarázza Istvánnak, mire emlékeztet a konfirmáció. Aki a pontokat helyes sorrendben összeköti, hamarosan megtudja, mire gondolt a lelkész.

Konfirmáció Előkészítő indul a Felház utcai Református Gyülekezetben! Szeptember 27-én a 9 órás istentiszteletre várunk szeretettel! Miért halasztgatnád az esküvődig, ha itt a lehetőség, ∗

hogy felfedezd a keresztyén hitet,

∗

hogy laza, barátságos és szórakoztató társaságot találj

∗ A halálraítélt cellájába belép a pap. - Azért jöttem, hogy a kivégzésed elıtt közvetítsem neked az Isten igéjét. Mire a rab - Minek kellesz ahhoz te? Fél óra múlva találkozom a fınököddel!

Az egyházi értesítıt kiadja a Cegléd-Felszegi Református Egyházközség presbitériuma. Fıszerkesztı: Podráczky Zsolt Olvasó szerkesztı: Pintér Péter Nyomdai elıállítás: OFFSET Nyomdaipari Kft. Olvasói levelek, észrevételek: 2700 Cegléd, Felház utca 20. Tel/Fax: (53) 311 167

Hogy beszélgess az élet fontos kérdéseiről.

Figyelj, tanulj, beszéld meg, fedezd fel és kérdezz bármit!

[email protected] [email protected] Újságunk ingyenes, amennyiben megteheti,

kérjük, adományaival támogassa az újság kiadását! Gyülekezetünk Bankszámlaszáma: 1040312949574955-54561007 K&H Köszönjük

12

„Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ı szeretetében.” Jn 15, 20

Egyházi értesítı. A gyülekezet olyan szeretetközösség, ahol megéljük hitünket! Új folyam 10. szám ősz Cegléd-Felszegi Református

Recommend Documents