Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt.
Egyházaskesző, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási Tervének részterületéhez kapcsolódó módosításához és a helyi Építési Szabályzathoz készült a 395/2012. (XII. 20.) Kormány rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözik. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem kizárható. Előzmények A település teljes területére és a vizsgált tervezési területre vonatkozóan korábban régészeti munkarészt tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány nem készült. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek A vizsgált tervezési terület területén nem található a Forster Központ közhiteles Örökségvédelmi Nyilvántartásában és más adattárban nyilvántartott, vagy más szakirodalomból ismert régészeti lelőhely. A település egész területén terepbejáráson alapuló részletes régészeti topográfiai kutatásra került sor az MRT 4. kötet készítése kapcsán. Ennek eredményeként terület tágabb szomszédságában egy lelőhelyet ismerünk. A tervezési területtől délre a Kossuth Lajos út északi oldalán fekvő 7879 számú Sárd lelőhelyen az MRT 4. kötetének készítése kapcsán 1966-ban Dax Margit és Torma István terepbejárás során kisebb területen késő-bronzkori településre utaló kerámia leleteket gyűjtöttek. A lelőhely jelenleg kettő eltérő lehatárolással szerepel az Örökségvédelmi Nyilvántartásában. Ezek közül a délebbre jelzett felel meg az MRT 4. kötetében publikált lelőhely lehatárolásnak. A nagyobbik lehatárolás a 2005-ben készített örökségvédelmi hatástanulmány alapján került rögzítésre.
1. ábra: Az örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő lelőhelyek és a tervezési terület Archeo–Art Bt.
oldal 2
Egyházaskesző, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet A vizsgált terület bemutatása A Kemenesalja ÉK-i csücskét a Rába és a Marcal között bizonytalan lejtésű folyóvölgy választja el a kavicstakaró többi részétől. Ennek közepén, a vulkáni eredetű tufapadon, 125 m magasságban települt meg a falu. A Marcal széles árteréből kiemelkedő 1-5 m magas homokdombokon szántóföldek vannak. Az erdőket a Rába-ártéri füzesek, égeresek és a Kemenesre jellemző cseresek képviselik. A tervezési terület a belterülettől északra a Kossuth Lajos út északi oldala mögötti mezőgazdasági területen található. A belterület irányából délre, a Kerek-tó, vagy másnéven Sós-tó, Sós-rét felé lejt a terület. A terület északi felére átnyúlik az egykori sós vizű tóból megmaradt gyakran máig vízjárta rét. Melynek egykori déli nagyobb kiterjedését a mezőgazdasági terület mélyebb, szintén vizenyős része jelzi, mely a tervezési terület északi és nyugati felét uralja. Ez szintén jól lekövethető a 2-ik katonai felmérés és a 2000-ben készített ortfotók alapján. A rét és a szomszédos szántóterületek K-i oldalát egy É-D-i irányú egykori vízfolyás mára betöltődött, beszántott medre határolja. A nyugati oldalát egy a Kossuth Lajos utca mögött található bentonitos agyag bánya krátere felől az egykori tóba vezető vízelvezető árok határolja. A terület északi felén gyakran felgyülemlő belvizek elvezetését további két árok szolgálja. A terület alatt egy jelentős bentonitos agyag telep található, melyet változó mértékben fed talajtakaró.
2. ábra: A tervezési terület és környező régészeti lelőhelyek az 1. katonai felmérésen Archeo–Art Bt.
oldal 3
Egyházaskesző, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet
3. ábra: A tervezési terület és környező régészeti lelőhelyek a 2. katonai felmérésen
4. ábra: A tervezési terület és környező régészeti lelőhelyek a 3. katonai felmérésen Archeo–Art Bt.
oldal 4
Egyházaskesző, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet
5. ábra: A tervezési terület és környező régészeti lelőhelyek
Forrás: MRT 4., Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötet, Szerk.: Torma István, Budapest, 1972. 95-96.o. Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani Pápai járás) kiegészítése 1970-1994. Pápai Múzeumi Értesítő 5. (1995) 63-136. Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (1972) 214.o. 2. Tervezett módosítások és fejlesztések A jelenlegi tervmódosítás célja a Kossuth Lajos út északi oldala mögött, attól 200 mre, a meglévő bentonitos-agyag bánya bővítéséhez szükséges településrendezési tervi módosítás. A bánya bővítés terület a jelenlegi hatályos rendezési tervben Má (mezőgazdasági, általános /szántó/) terület felhasználású területként szerepel. A rendezési terv a területre vonatkozóan nem tartalmaz részletes szabályozási tervet és építési előírásokat. A területek részben szántó, út művelési ágú területek, melyek a vállalkozás, illetve magánemberek tulajdonában van. Az önkormányzat a fenti területet (kb. 20,5 ha) különleges beépítésre nem szánt bánya területként kívánja szerepeltetni a rendezési tervben a területen működést indító bányaipari vállalkozás igénye szerint.
Archeo–Art Bt.
oldal 5
Egyházaskesző, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 3. Tervezett módosítások és fejlesztések hatása A jelenlegi mezőgazdasági területnek a különleges beépítésre nem szánt bánya területbe történő átsorolása, valamint az ott tervezett bánya kialakítása nem érint a közhiteles Örökségvédelmi Nyilvántartásban, illetve a területileg illetékes múzeumi adattárban szereplő régészeti lelőhelyet. Jelenlegi ismeretink szerint a tervezett módosítás nem jelent veszélyt a régészeti örökségre. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos kötelezettségek A) Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a 393./2012 (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. Rendelet) 13. § (1) bekezdése alapján a a területileg illetékes Kormányhivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, mint szakhatóságot meg kell keresni. Az Kötv. 19. § (1) bekezdés és a rendelkezése szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházások elkerülésére kell törekedni. A régészeti lelőhelyek elkerülésének részletes szabályait a Korm. rendelet 28 §-a határozza meg. Amennyiben a régészeti emlék lelőhelye elkerülésre nem kötelezett, akkor és a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A Kötv. 22. § (1) bekezdés értelmében a régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkákkal érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző (régészeti megfigyelés, próba- és teljes felületű) feltárást kell végezni. A hatóság a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. Régészeti megfigyelés A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a Korm. rendelet 30 § (6) bekezdése alapján - legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig - a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.
Megelőző feltárás
Próbafeltárás A Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése szerint próbafeltárást lehet előírni, ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, illetve ha a tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha az Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának. Archeo–Art Bt.
oldal 6
Egyházaskesző, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Teljes felületű feltárás A Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése alapján teljes felületű feltárást lehet előírni azon a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, amelyet a beruházással nem kell elkerülni, történeti városmag területén, azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék előkerülése várható, abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. § (3), 22-23. §). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23. §. (1)). A feltárásra jogosult intézményekről Korm. rendelet 21. §-a rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a Korm. rendelet 19-26 §-a határozza meg. Nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások esetben a Korm. rendelete 33-41 §-a alapján kell eljárni. B) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére a Kötv. 24. § (1) bekezdése szerint. Ha bármilyen tevékenység során régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) a Kötv. 24. § (2) bekezdés értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. § alapján szankcionálják.
Archeo–Art Bt.
oldal 7
Egyházaskesző, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 4. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek A vizsgált tervezési területen nem található nyilvántartott, vagy más ismert régészeti lelőhely. Tervezett módosítások és fejlesztések hatásai A tervezett különleges beépítésre nem szánt bánya terület kialakítása nem érint nyilvántartott, vagy más ismert régészeti lelőhely területét. 5. Nyilatkozat Az Egyházaskesző Településrendezési Terv módosításához szükséges Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére jogosult.
Vágner Zsolt, okleveles régész osz: 459/2002
Dr. Türk Attila régész szakértői szám2.3.1/575-6/2005
Pécel, 2014. december 29.
Archeo–Art Bt.
oldal 8
