EGYHÁZASKESZŐ, MALOMSOK, MARCALTŐ, MARCALTŐ-IHÁSZ, NEMESGÖRZSÖNY, VÁRKESZŐ

Központi iroda: 8600 Siófok, Fő u. 15 Telephely: 8600 Siófok, Somlay Artúr u. 4. Telefon: 84/510-088 | Fax: 84/316-338. T: 84/510-089,30/328-6401|F: 84/312-931 E-mail: [email protected]

EGYHÁZASKESZŐ, MALOMSOK, MARCALTŐ, MARCALTŐ-IHÁSZ, NEMESGÖRZSÖNY, VÁRKESZŐ TELEPÜLÉSEK SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA

26/2002. (II.27.) KORM. RENDELET SZERINTI FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ

AGGLOMERÁCIÓ LEHATÁROLÁS

Tervszám: 1115-01-AL-ÁLT-VK.

MŰSZAKI LEÍRÁS

2015. június hó

Marcaltő agglomeráció szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerinti felülvizsgálati dokumentáció Műszaki leírás

Kristály Kft. Tsz.: 1511-01-AL-ÁLT-VK

TARTALOMJEGYZÉK 1.

ELŐZMÉNYEK, BERUHÁZÁS CÉLJA .................................................................................................. 3

2.

ALAPADATOK ............................................................................................................................................... 3

3.

SZENNYVÍZMENNYISÉGEK MEGHATÁROZÁSA ......................................................................... 3

4.

A LEHETSÉGES MŰSZAKI VÁLTOZATOK ISMERTETÉSE....................................................... 4

5.

A TERVEZETT MŰSZAKI VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE ...................................... 5 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7.

EGYHÁZASKESZŐ ................................................................................................................................ 6 MALOMSOK .......................................................................................................................................... 7 MARCALTŐ ........................................................................................................................................... 8 MARCALTŐ-IHÁSZ............................................................................................................................... 9 NEMESGÖRZSÖNY ............................................................................................................................. 10 VÁRKESZŐ ......................................................................................................................................... 11 HÁLÓZAT SZAGHATÁS KEZELÉSE ..................................................................................................... 12

6. A CSATORNAHÁLÓZATI RENDSZEREK TERVEZÉSÉNÉL FIGYELEMBE VETT SZEMPONTOK...................................................................................................................................................... 13 6.1. 6.2. 7.

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ISMERTETÉSE (MARCALTŐ, 246 M3/D) ...................... 14 7.1. 7.2. 7.3.

8.

AZ ÜZEMBIZTONSÁGOT ERŐSÍTŐ MŰSZAKI SZEMPONTOK ............................................................. 13 A KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI HATÁSOKAT MEGELŐZŐ MŰSZAKI SZEMPONTOK .......................... 13 TERVEZÉSI ALAPADATOK .................................................................................................................. 14 A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁJA ...................................................................................... 15 A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATA ..................................................................... 16

KIEGÉSZÍTÉS A 26/2002. (II.27.) KORM. RENDELET ALAPJÁN ................................. 18 8.1. A SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI............... 18 8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓ LEHATÁROLÁSA .............................................................. 18 8.3. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK ............................................................... 19 8.4. MŰSZAKI GAZDASÁGI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK ............................................................. 27 8.4.1. LAKSŰRŰSÉG VIZSGÁLAT ........................................................................................................ 27 8.4.2. A MŰSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉS .......................................................................................... 27 8.4.3. SZENNYVÍZ TARTÓZKODÁSI IDŐ MEGHATÁROZÁSA .............................................................. 27 8.4.4. A CSŐVEZETÉKEK KERESZTMETSZETI KIALAKÍTÁSA ............................................................. 31 8.4.5. AZ AGGLOMERÁCIÓN BELÜLI TELEPÜLÉSRÉSZEK ÖBLÖZETENKÉNTI LEHATÁROLÁSA (SZENNYVÍZCSATORNA ELLÁTÁSI KÖRZET) .............................................................................................. 31 8.4.6. A SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSI TERHELÉSEK SZÁMÍTÁSA ............................................. 32

9.

ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI SZEMPONTOK ..................................................................... 33

TERVEZŐI NYILATKOZAT ................................................................................................................................. 36

1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

2



1. ELŐZMÉNYEK, BERUHÁZÁS CÉLJA Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő, Marcaltő-Ihász (közigazgatásilag Marcaltő településhez tartozik), Nemesgörzsöny és Várkesző települések közös beruházással szeretnék megvalósítani a csatornázást és szennyvíztisztítást. A közös beruházáshoz a támogatási lehetőségek igénybevételével kívánnak élni. A beruházás célja az, hogy a fenti települések szennyvízelvezetése korszerű módon, a környezet minimális terhelésével megoldott legyen. Jelenleg a térségben csak közműpótló (szv. szikkasztó gödör, jó esetben zárt szennyvíztároló) berendezések vannak. A tervezett beruházás KEHOP pályázat keretein belül kerül megvalósításra. A pályázati kiírásnak megfelelően a projektben a 2000 lakosegyenérték feletti szennyvízelvezetési agglomerációk vehetnek részt.

2. ALAPADATOK A terv készítéséhez az Önkormányzatok által szolgáltatott M=1:2 880 méretarányú papíralapú földhivatali térképeket, M=1:50 000 méretarányú katonai térképet és a Bakonykarszt Zrt. által szolgáltatott digitális térképet használtuk fel. A települések lakosságszámára és lakásszámára vonatkozó adatait az Önkormányzatoktól szereztük be.

3. SZENNYVÍZMENNYISÉGEK MEGHATÁROZÁSA A tervezés alapjául szolgáló szennyvíz mennyiségeket az Önkormányzatoktól megkapott lakosszámok, illetve 90 l/fő,d fajlagos vízfelhasználás figyelembevételével határoztuk meg, 100 %-os csatornázottság figyelembe vételével. Települések, ill. településrészek

Lakónépesség (fő)*

Egyházaskesző Malomsok Marcaltő Marcaltő-Ihász Nemesgörzsöny Várkesző Összesen

512 542 576 189 731 176 2 726

Lakások száma (db)* 243 267 227 89 296 109 1 231

Fajlagos lakosszám (fő/lakás) 2,11 2,03 2,54 2,12 2,47 1,61

Keletkező szennyvízmennyiség (m3/d)*** 46 49 52 17 66 16 246

Vízfogyasztási adatok** m3/év m3/d 17 623 48 15 155 42 19 850 54 7 073 19 20 117 55 4 967 14 84 785 232

Fajlagos vízfogyasztás (l/fő d) 94 77 94 103 75 77 87

*Önkormányzati adatszolgáltatás **Bakonykarszt Zrt. adatszolgáltatás ***FSZVK= 90 l/fő d

A táblázatban megjelölt szennyvízmennyiségek közelítenek a Bakonykarszt Zrt.-től beszerzett, elmúlt évekbeli vízfogyasztás adatokhoz. A Bakonykarszt Zrt. adatai alapján az átlagos fajlagos vízfogyasztása az agglomerációban 87 l/fő d. A keletkező szennyvízmennyiség számításánál ezt az értéket fölfelé kerekítve, 90 l/fő d-t vettünk figyelembe. Így jött ki 246 m3/d teljes szennyvízterhelés az agglomerációban.


3



A nyári időszakban kimutatható ivóvíz érékesítés növekmények valószínűsíthetően a locsolóvíz felhasználásnak köszönhetők, de mivel a locsolóvíz nem jelenik meg szennyvízként, ezért ez szennyvíz keletkezési növekményt sem von maga után. Fentiek értelmében a szezonalítás a településeken nem jelentős, a keletkező szennyvíz mennyiségének ingadozását elhanyagolhatónak tekintjük. Az Önkormányzati adatszolgáltatás alapján feltételezzük, hogy a helyi üzemeknek ipari szennyvízkibocsátása nem lesz. Az üzemben dolgozókat pedig számításba vettük a lakosságszámnál. A vízjogi létesítési engedélyezési időszakban azonban célszerű az ipari létesítményeket megvizsgálni szennyvízkibocsátás szempontjából, és szükség szerint pontosítani kell a korábban bemutatott szennyvíz mennyiségeket és minőségeket.

4. A LEHETSÉGES MŰSZAKI VÁLTOZATOK ISMERTETÉSE Az agglomeráció lehatárolása során több lehetőséget, változatot vizsgáltunk. Az alábbiakban felsorolt változatokat kizártuk a lehetséges pályázati feltételek nem teljesülése (az agglomeráció nem éri el a 2000 LE-t), továbbá környezetvédelmi, vagy gazdaságossági okok miatt: 1. A településeken egyedileg kialakított szennyvíztisztító berendezések épülnek, 2. 2 vagy több szennyvíztisztító telep épül az érintett településeken, 3. 1 központi szennyvíztisztító telep (Marcaltő vagy Malomsok területén). A településeken nem kerül kiépítésre a csatornahálózat, a településeken külön-külön kialakított központi gyűjtőbe tengelyen szállítják a szennyvizet majd onnan tengelyen a központi szennyvíztisztító, 4. 1 központi szennyvíztisztító telep (Marcaltő vagy Malomsok területén). A települések csatornázottak, településenként külön-külön kialakított központi gyűjtővel, ahonnan tengelyen történik a beszállítás a központi szennyvíztisztító telepre (pl. napi több alkalommal), 5. 1 központi szennyvíztisztító telep csatornahálózat kialakításával. A központi szennyvíztisztító telep tervezett helye az érintett településeket tekintve súlyponti, önkormányzati tulajdonú ingatlanon, Marcaltő külterületén. A felsorolt változatok közül az 5. számú változat a legoptimálisabb választás, melyet a 9. fejezet gazdasági számításai is alátámasztanak. Ennek megfelelően ezt a változatot vizsgáltuk a továbbiakban. A 6 település, illetve településrész közül Marcaltő, Malomsok és Várkesző a Rába és a Marcal vízgyűjtő terültének határán, Marcaltő-Ihász, Egyházaskesző és Nemesgörzsöny a Marcal vízgyűjtő területén helyezkednek el. A települések földrajzi helyzete, adottsága lehetővé teszi a közös szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszer kialakítását. A kidolgozott változat illeszkedik a települések Általános Rendezési Tervéhez. A végleges változat kidolgozásánál törekedtünk arra, hogy a települések központi szennyvíztisztító telepe lehetőleg „súlyponti" helyre kerüljön a szennyvizek minél rövidebb „utaztatása" céljából.


4



A gravitációs csatornákat KG-PVC csőből, a nyomóvezetéket KPE csőből terveztük. A szak szerűen megépített műanyag alapanyagú vezetékek kizárják, minimalizálják a szennyvíznek a talajba kerülését. Az érintett települések szennyvizei egy új, központi szennyvíztisztító telepre kerülnek, melyet a középsőnek mondható településen, Marcaltő külterületi részén irányoztuk elő. Fenti hely kiválasztását egyrészt a meglévő kedvező infrastruktúra (viszonylag könnyű megközelíthetőség), valamint a terület önkormányzati tulajdonviszonya is indokolta. A szennyvíztelep tervezett kapacitása 246 m3/d. Északi irányból Malomsok, nyugati irányból Egyházaskesző, Várkesző, Marcaltő, déli irányból Nemesgörzsöny és dél-keleti irányból Marcaltő-Ihász csatlakozik a tervezett szennyvíztisztító telephez. Az északi ágon az Ó-1 végátemelőtől az M-1 végátemelőig az Ó-NY-1 jelű nyomóvezeték szállítja Malomsok szennyvizeit. Az M-1 végátemelőtől az M-NY-1 nyomóvezeték továbbítja a szennyvizeket a tervezett szennyvíztisztító telep felé. A nyugati/déli ágon az N-1 végátemelőtől az N-NY-1 nyomóvezeték szállítja Nemesgörzsöny szennyvizeit az E-1 végátemelőig. Egyházaskesző szennyvizeit az E-1-0-0 gravitációs csatorna is az E-1 átemelőbe juttatja. Várkesző szennyvizei a V-1 átemelőtől a V-NY-1 nyomóvezetéken keresztül az E-1 átemelőbe kerülnek. Az E-1 átemelőtől az E-NY-1 nyomóvezeték juttatja Nemesgörzsöny, Egyházaskesző és Várkesző szennyvizeit az M-1 átemelőbe. Marcaltő szennyvizei az M-1-1-0 gravitációs vezetéken keresztül kerülnek az M-1 átemelőbe. Az M-1 jelű átemelőtől induló M-NY-1 nyomóvezeték (2 400 fm) már direkt a tervezett szennyvíztisztító telepre dolgozik. A dél-keleti ágon Marcaltő-Ihász szennyvizei az I-1-0-0 gravitációs csatornán keresztül jutnak az I-1 átemelőbe. Az I-1 átemelőtől induló I-NY-1 nyomóvezeték közvetlenül a szennyvíztisztító telepre juttatja Marcaltő-Ihász szennyvizeit.

5. A TERVEZETT MŰSZAKI VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő, Marcaltő-Ihász, Nemesgörzsöny és Várkesző közös szennyvíztisztító telepet kap Marcaltő külterületén, a 0200/6 hrsz-ú ingatlan területén. Lásd Agglomeráció rendszerterve (01-AL-ÁLT-VK-12-R0.) Északi, nyugati/déli irányból Malomsok, Egyházaskesző, Várkesző, Nemesgörzsöny és Marcaltő települések (M-NY-1 nyomóvezetéken), dél-keleti irányból pedig Marcaltő-Ihász (INY-1 nyomóvezetéken) csatlakoznak 2 önálló ágon a tervezett szennyvíztisztító telephez.


5



5.1. EGYHÁZASKESZŐ Egyházaskesző domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A település szennyvizei részben az E-2 átemelőbe, részben az E-3 átemelőbe folynak, ahonnan a szennyvizeket szállító nyomócsövek az E-1-0-0 gravitációs vezetékbe csatlakoznak be. A településen további átemelők nem kerültek betervezésre. A település további, gravitációsan összegyűjtött szennyvizei is az E-1-0-0 gravitációs főgyűjtőben kerülnek elvezetésre. Az E-1-0-0 jelű gravitációs vezeték a meglévő közút patkájában, külterületen haladva az E-1 jelű végátemelőbe csatlakozik. A településen 4 db házi átemelő betervezését irányoztuk elő.

Gravitációs szv. csatorna jele E-1-0-0 E-1-1-0 E-1-2-0 E-1-3-0 E-1-3-1 E-2-0-0 E-2-1-0 E-2-2-0 E-2-3-0 E-2-3-1 E-3-0-0 E-3-1-0 E-3-2-0 Házi bekötés hossz összesen Mindösszesen

Nyomóvezetékek jele E-NY-1 E-NY-2 E-NY-3 Összesen Sz. víz átemelő jele E-1 E-2 E-3

∅ 90

Átmérő szerinti hossz (fm) Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 1 440 240 280 280 50 510 130 180 200 70 520 500 300 2 552 2 552 4 700 Átmérő szerinti hossz (fm) ∅ 110 ∅ 125

570 670 1 240

3 800

Terhelése (m3/d) 128 9 9

Házi átemelők száma: 4 db 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

∅ 160 3 800

6

Anyag KPE KPE KPE



5.2. MALOMSOK Malomsok az agglomeráció legészakibb települése. A település domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A községben összesen 3 db átemelő telepítése szükséges. A keletkező szennyvizek egy része gravitációs csatornákon keresztül az MS-2 átemelőbe kerülnek bevezetésre, ahonnan az MS-NY-2 nyomóvezeték az MS-1-0-0 gravitációs csatornába juttatja a szennyvizet. Az MS-1-0-0 gravitációs vezeték az MS-1 átemelőbe köt be, ahonnan nyomóvezetéken keresztül az Ó-1 végátemelőre kerül a szennyvíz. Az Ó-1-0-0 gravitációs csatornán összegyűjtött szennyvizek is az Ó-1 végátemelőre jutnak. Az Ó-1 végátemelőtől a település szennyvize az Ó-NY-1 nyomóvezetéken, a meglévő közút patkájában, külterületen haladva az E-1 jelű végátemelőbe csatlakozik. A településen házi átemelő nem került betervezésre.

Gravitációs szv. csatorna jele Ó-1-0-0 Ó-1-1-0 Ó-1-2-0 MS-1-0-0 MS-1-1-0 MS-1-2-0 MS-2-0-0 MS-2-1-0 MS-2-2-0 MS-2-2-1 MS-2-3-0 Házi bekötés hossz összesen Mindösszesen

Nyomóvezetékek jele MS-NY-2 MS-NY-1 Ó-NY-1 Mindösszesen Sz. víz átemelő jele Ó-1 MS-1 MS-2

Átmérő szerinti hossz (fm) Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 780 180 100 570 550 115 1 570 280 250 155 410 2 804 2 804 4 960

∅ 90 1 170 520 1 800 3 490

Átmérő szerinti hossz (fm) ∅ 110 ∅ 125

Anyag KPE KPE KPE


Házi átemelők száma: 0 db 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

∅ 160

7



5.3. MARCALTŐ Marcaltő település domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A községben összesen 3 db átemelő telepítése szükséges. Az M-3-0-0 gravitációs vezeték által összegyűjtött szennyvizet az M-3 átemelőtől az M-NY-3 nyomóvezeték juttatja az M-1-1-1 gravitációs vezetékbe. A keletkező szennyvizek egy része gravitációs csatornákon keresztül az M-2 átemelőbe kerülnek bevezetésre, ahonnan az M-NY-2 nyomóvezeték az M-1-1-1 gravitációs csatornába juttatja a szennyvizet. Az M-1-1-1 gravitációs csatornából további gravitációs vezetékeken keresztül az M-1 végátemelőbe kerül a szennyvíz. Az M-1 végátemelő gyűjti össze Malomsok szennyvizeit (Ó-NY-1), valamint Nemesgörzsöny, Várkesző és Egyházaskesző szennyvizeit is az E-NY-1 nyomóvezetéken keresztül. Az M-1 végátemelőtől az M-NY-1 nyomóvezetéken keresztül Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő, Nemesgörzsöny és Várkesző a szennyvize közvetlenül a tervezett szennyvíztisztító telepre kerül elvezetésre. Marcaltő-Ihász szennyvize külön nyomóvezetéken, délkeleti irányból érkezik a szennyvíztisztító telepre. A tisztított szennyvíz a T-1 jelű nyomóvezetéken keresztül a Marcalba kerül bevezetésre Malomsok északi irányú külterületén. Marcaltő településen 1 db házi átemelő került betervezésre.

Gravitációs szv. csatorna jele M-1-0-0 M-1-1-0 M-1-1-1 M-1-1-1-1 M-1-1-1-2 M-1-1-1-3 M-1-1-2 M-1-2-0 M-2-0-0 M-2-1-0 M-3-0-0 Házi bekötés hossz összesen Mindösszesen

Nyomóvezetékek jele M-NY-1 M-NY-2 M-NY-3 T-1 (tisztított szv. nyomócső) Összesen 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

Átmérő szerinti hossz (fm) Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 680 520 890 70 70 70 85 70 530 350 350 2 384 2 384 3 685 Átmérő szerinti hossz (fm) ∅ 110 ∅ 125

∅ 90

∅ 160 2 400

325 370 5 400 7 800

695 8

Anyag KPE KPE KPE KPE


Sz. víz átemelő jele M-1 M-2 M-3



Házi átemelők száma: 1 db

5.4. MARCALTŐ-IHÁSZ Marcaltő-Ihász domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A település szennyvizei gravitációs csatornákkal kerül összegyűjtésre, ahonnan a szennyvíz a településrész I-1 jelű végátemelőjébe kerül. A településrészen további átemelők a domborzati viszonyoknak megfelelően nem kerültek betervezésre. Az I-1 átemelőtől a szennyvizet az I-NY-1 nyomóvezeték közvetlenül a tervezett szennyvíztisztító telepre juttatja. Az I-NY-1 nyomóvezeték a meglévő közút patkájában kerül kivitelezésre. A településen házi átemelők nem kerültek betervezésre.

Gravitációs szv. csatorna jele I-1-0-0 I-1-1-0 I-2-0-0 Házi bekötés hossz összesen Mindösszesen

Nyomóvezetékek jele I-NY-1 Összesen

Átmérő szerinti hossz (fm) Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 1 020 90 190 935 935 1 300

∅ 90 5 100 5 100

Sz. víz átemelő jele I-1

Átmérő szerinti hossz (fm) ∅ 110 ∅ 125

Anyag KPE

Terhelése (m3/d) 17



∅ 160

9



5.5. NEMESGÖRZSÖNY Nemesgörzsöny domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A település szennyvizei a kedvező domborzati adottságoknak megfelelően gravitációs csatornákkal kerülnek összegyűjtésre. A település szennyvizei az N-1-0-0 és N-2-0-0 gravitációs főgyűjtőkön keresztül kerülnek az N-1 jelű végátemelőbe. A településen további átemelők nem kerültek betervezésre. Az N-1 átemelőtől a szennyvizet az N-NY-1 nyomóvezeték az E-1 végátemelőbe juttatja. Az N-NY-1 nyomóvezeték a meglévő közút patkájában kerül kivitelezésre. A településen házi átemelők nem kerültek betervezésre.

Gravitációs szv. csatorna jele

Átmérő szerinti hossz (fm) Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200

N-2-0-0 N-2-6-0 N-2-5-0 N-2-4-0 N-2-4-1 N-2-7-0 N-2-7-1 N-2-8-0 N-2-9-0 N-2-10-0 N-2-3-0 N-2-2-0 N-2-1-0 N-1-0-0 N-1-4-0 N-1-4-1 N-1-3-0 N-1-3-1 N-1-3-2 N-1-2-0 N-1-1-0 N-1-1-1 N-1-1-2 N-1-5-0 Házi bekötés hossz összesen Mindösszesen

Nyomóvezetékek jele N-NY-1 Összesen

∅ 90 4 800 4 800


1 100 140 60 210 90 170 80 80 120 135 210 450 210 765 140 80 650 50 100 400 400 110 130 120 3 108 3 108 Átmérő szerinti hossz (fm) ∅ 110 ∅ 125

6 000

∅ 160

Anyag KPE KPE

10


Sz. víz átemelő jele N-1




5.6. VÁRKESZŐ Várkesző község lakosság számát illetően a legkisebb a 6 település, illetve településrész közül. A település jól csatornázható, összesen 1 db átemelő telepítése szükséges. A V-1 jelű végátemelő V-NY-1 nyomóvezetéke az Egyházaskesző és Nemesgörzsöny szennyvízét is fogadó E-1 átemelőn keresztül az E-NY-1 nyomóvezetékre továbbítja a település szennyvízét. Az V-NY-1 nyomóvezeték a meglévő közút patkájában kerül kivitelezésre. A településen házi átemelők nem kerültek betervezésre.

Gravitációs szv. csatorna jele V-1-0-0 V-1-1-0 V-1-2-0 Házi bekötés hossz összesen Mindösszesen

Nyomóvezetékek jele

Átmérő szerinti hossz (fm) Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 1 440 75 500 1 145 1 145 2 015 Átmérő szerinti hossz (fm) ∅ 110 ∅ 125

V-NY-1 Összesen

∅ 90 1 750 1 750

Sz. víz átemelő jele V-1


Anyag KPE KPE



∅ 160

11



5.7. HÁLÓZAT SZAGHATÁS KEZELÉSE A beruházással érintett települések domborzati elhelyezkedése-, valamint a terepadottságok miatt a szennyvízelvezetést végátemelő és hosszú nyomóvezeték-szakaszok alkalmazásával oldanák meg. Az ilyen szakaszokban a tartózkodási idő rendszerint meghaladhatja a 2-3 órát, ami elegendő ahhoz, hogy megkezdődjön a szennyvíz berothadása. A bűzös gázok képződésével járó folyamat a lakossági szagpanaszokon kívül (különösen a meleg nyári időszakban), a szennyvízelvezető hálózat beton létesítményeinek korróziójával járhat. Ezen probléma megelőzéseként már a kiépítés fázisában nitrátadagoláson alapuló megelőző szagtalanítást, illetve biofilteres kiegészítő szagtalanítást biztosító létesítmények kerülnek telepítésre. A szagtalanítás a tervezett rendszeren azért szükséges, mert a hosszú nyomócső miatti nagy szállítási távolság és a kezdeti kis szennyvízmennyiség eredményeképpen a fogadóaknák környezetében a szennyvíz berothadása következtében erős szaghatás várható. Emellett problémát jelent a berothadás miatti erős korrozív hatás, amely hosszútávon tönkreteheti a beton létesítményeket. A betervezett műszaki megoldás célja, hogy a művi elemek korrózióját és a szaghatások kialakulását a rendszeren előzzük meg az átemelő műtárgyaknál telepített nitráttároló és adagoló berendezésekkel, illetve helyi szagtalanítást biztosító kiegészítő aktív és passzív biofilterek segítségével. A megelőző adagoláshoz a nyomóvezetékek végénél a fogadóaknában H2S mérők kiépítésére van szükség. A mérők a kiépülő adatátviteli rendszeren keresztül kommunikálnak az adagoló berendezésekkel, az üzemirányítás és az információtovábbítás pedig a kiépülő irányító központban történik. A technológiai know-how ismeretében, valamint az előzetes számítások eredményeként, az alábbi táblázatban szereplő szagtalanító berendezések betervezése javasolt: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Település

Helyszín megnevezése

Nemesgörzsöny Várkesző Egyházaskesző Ihász MalomsokÓmalomsok MalomsokÓmalomsok

N-1 jelű végátemelő V-1 jelű végátemelő E-1 jelű végátemelő I-1 jelű végátemelő

Vegyszer adagoló berendezés 1 db 1 db 1 db 1 db

MS-1 jelű átemelő

MalomsokÓmalomsok

9.

MalomsokÓmalomsok Marcaltő

10.

Marcaltő

8.

H2Smérés

Passzív biofilter

Aktív biofilter

Jelátviteli igény

2 db -

1 db 1 db 1 db

1 db -

szükséges szükséges szükséges szükséges

-

-

1 db

-

-

MS-2 jelű átemelő

1 db

-

-

-

szükséges

MS-NY-2 jelű nyomóvezeték fogadóaknája

-

1 db

1 db

-

szükséges

Ó-1 jelű végátemelő

1 db

-

-

1 db

szükséges

M-1 jelű végátemelő M-NY-1 jelű nyomóvezeték fogadóaknája (szvtt.)

1 db

2 db

-

1 db

szükséges

-

2 db

-

-

szükséges

7 db

7 db

5 db

3 db

9 db

Összesen: 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

12


6. A


CSATORNAHÁLÓZATI RENDSZEREK TERVEZÉSÉNÉL FIGYELEMBE

VETT SZEMPONTOK

6.1. AZ ÜZEMBIZTONSÁGOT ERŐSÍTŐ MŰSZAKI SZEMPONTOK a) A települési végátemelőkhöz, illetve több település szennyvízelvezetését biztosító átemelőkhöz fokozott biztonságú energiaellátást irányoztunk elő. (kétoldali energiaellátás, vagy beépített áramfejlesztés) . b) A szennyvízelvezető rendszer üzemeltetéséhez korszerű üzemirányító berendezést irányoztunk elő a szennyvíztelepre. c) Olyan anyagokat terveztünk és tervezünk be, melyeknél a meghibásodás valószínűsége a legkisebb. (pl. KPE csőanyag) d) A csatornahálózati rendszerelemek tervezésénél figyelemmel voltunk az öntisztító hatások érvényesülésére. e) A csatornahálózati rendszerelemekbe a csapadékvizek bejutását meg kell akadályozni, a tervezésnél ezt figyelembe kell venni. f) Korrózióálló szerkezeti elemeket kell a tervben szerepeltetni. g) Több település szennyvízelvezetését biztosító átemelőkhöz hideg tartalék szivattyúk biztosítása indokolt.

6.2. A KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI HATÁSOKAT MEGELŐZŐ MŰSZAKI SZEMPONTOK

a) A szennyvízelvezető rendszerhez illesztetten a szaghatások létrejöttét megelőző eljárásokat és berendezéseket be kell tervezni. b) A szennyvíz tartózkodási idejét a csatornahálózati rendszerbe minimalizálni szükséges. c) Az átemelők védőtávolságát lakóépületektől körültekintő gondossággal kell meghatározni.


13



7. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ISMERTETÉSE (MARCALTŐ, 246 M3/D) 7.1. TERVEZÉSI ALAPADATOK Mennyiségi alapadatok Kommunális szennyvíz:

Qd= Qh= Qhmax=

Szippantott szennyvíz:

nincs

246 m3/d 10,25 m3/h 246/9=27 m3/h

Minőségi alapadatok A várható szennyvízminőség meghatározása a lkosegyenértékszám (2726 LE) és fajlagos kibocsátási értékek alapján történt, a számítások eredményét az alábbi táblázat tartalmazza. Mennyiségi és minőségi adatok számítási táblázata: Marcaltő szennyvíztisztítása - tervezési alapadatok mennyiségre és minőségre FVF (l/fő Qdnévl A tárgyi agglomeráció települése (LE): d) (m3/d) Marcaltő

2726 90 2726 246 m3/d

Települési szennyvíz:

0 m3/d

TFH mennyiség:

Paraméter

LEÉ

Fajlagos kibocsátás

Összes terhelés

Települési minőség

g/fő d

kg/d

mg/L

KOI

2726

110,0

299,9

1224

BOI5

2726

60,0

163,6

668

ÖLA

2726

70,0

190,8

779

ÖN

2726

12,0

32,7

134

NH4-N

2726

9,0

24,5

100

ÖP

2726

2,0

5,5

22


14

246



Tisztított szennyvíz minősége: A tisztított szennyvíz befogadója a Marcal Malomsoknál. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Marcaltő település területe érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület, Malomsok település pedig fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen helyezkedik el. A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz várható minőségi követelményei a 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet szerint a következők: Kibocsátási határértékek

Minőségi jellemzők KOIKr (mg/l)

125**

BOI5 (mg/l)

25**

ÖLA (mg/l)

35**

Összes foszfor (mg/l)

10*

NH4-N (mg/l)

20*

Összes nitrogén (mg/l)

55*

SZOE (mg/l) pH

10* 6,0 - 9,5*

* területi határérték ** technológiai határérték

7.2. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁJA A tervezett szennyvíztisztítási technológia szakaszos betáplálású eleveniszapos technológia /SBR- Sequencing Batch Reactor/ nitrifikációval, denitrifikációval és részleges biológiaiilletve kiegészítő vegyszeres foszfor-eltávolítással, valamint a keletkező aerob úton stabilizált iszap víztelenítésével. Azt SBR szennyvíztisztítási technológia: • a biotechnológia legkorszerűbb elveit alkalmazza, • a megfelelő, magas színvonalú eszközrendszer felhasználásával lehetővé teszi a maximális energiatakarékosságot, • üzemvitel és karbantartás szempontjából a legkisebb gondot jelenti és fenntartási költségráfordítása is alacsony, • figyelembe veszi az iszap mezőgazdasági hasznosításának feltételeit, javítja annak tápanyagtartalmát, • megfelel a mai világszínvonalnak mind a koncepció, mind a hatásfok, mind az üzemeltethetőség és üzembiztonság szempontjából, • nem érzékeny a szennyvíz minőségének és mennyiségének pillanatnyi (lökésszerű) változására.


15



7.3. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATA Tervezett technológiai egységek: 1. Telepi (csurgalékvíz) átemelő 2. Gépi rács és homokfogó 3. Tömbösített műtárgy elemei: a. Kiegyenlítő medence b. SBR reaktortér 2 db c. Iszapsűrítő-stabilizáló medence d. Gépi utószűrő e. Iszapvíztelenítő f. Vegyszeradagoló helyiségek g. Fúvó gépszín h. Folyamatirányító és szociális helyiségek (fekete-fehér öltöző) 4. Fertőtlenítő A szennyvíztisztító telep tervezett helye Marcaltő 0200/6 helyrajzi számú terület, a technológiához szükséges infrastrukturális feltétételek biztosíthatók. A település szennyvize nyomócsövön érkezik a tömbösített műtárgy födémszintjén elhelyezett gépi rácsra (S=5 mm) és homokfogóra, amely elvégzi a szennyvíz mechanikai tisztítását, a szálas és darabos szennyezők eltávolítását. A gépi rács esetleges meghibásodása esetén ezt a tisztítási fázist a vele egybeépített kézirács hivatott elvégezni. A mechanikai tisztítás után a szennyvíz gravitációs úton jut a kiegyenlítő medencébe. A rácsszűrt szennyvíz a kiegyenlítő medencében (Vh=100m3) gyűlik össze, melynek feladata a telepre impulzusszerűen beérkező szennyvizek kiegyenlítő és előzetes betárolása. Az itt elhelyezett szivattyú így már a biológiai reaktorok ciklusaihoz igazodva tudja átemelni a kívánt mennyiségű szennyvizet a reaktorterekbe. A kiegyenlítő medencéből a mechanikailag tisztított szennyvíz a biológiai reaktorokba (SBR, Vh=2 x 250 m3) kerül. A két szimmetrikus kialakítású SBR reaktorban időben eltolva követik egymást a tisztítási és fázisszeparációs műveletek. Amíg az egyik reaktorban betöltés, keverési és levegőztetési műveletek zajlanak, addig a másik reaktorban ülepítés, dekantálás és fölösiszapelvétel történik. Az SBR rendszerek a legkorábban alkalmazott eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiáknak tekinthetők. A folyamatos betáplálású, statikus üzemű rendszereknél a megfelelő környezeti feltételek a biológiai fokozat elkülönített tereiben biztosítottak. Ezzel szemben az SBR-nél az egyes átalakulások nagyrészt időben követik egymást ugyanabban a reaktortérben, amely egyben fázisszeparációs funkciójával utóülepítőként is működik. A denitrifikációhoz anoxikus, a biológiai többletfoszfor eltávolításához anaerob feltételek ill. átalakulási periódusok kialakítása szükséges. Az SBR-nél minden folyamat ugyanabban a térfogatban történik, így a folyamatok időben egymást követő ún. ciklusokban játszódhatnak le. A betáplálással egy időben, és azt követően anaerob, levegőztetett, anoxikus körülményeket kell biztosítani a reaktortérben és ezeket követően kell megvalósítani az ülepítést is. Általánosan az SBR ciklus főbb fázisai a következők: 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

16


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.


Betöltés (anaerob fázis) Keverés (anoxikus fázis) Levegőztetés (aerob fázis) Keverés (anoxikus fázis II.) Ülepítés Dekantálás Fölösiszapelvétel Pihentetés

Megjegyzendő, hogy a fenti technológiai szakaszok száma és időtartama a tisztítási követelményeknek megfelelően alakítható. Az SBR-nél a fázisok váltakoznak és mindegyik egy előre behatárolt időtartamig tart. A különböző szakaszok a ciklusok ismétlődésével újra lejátszódnak. A SBR reaktorból ülepedési fázist követően úszó dekantáló szivattyú juttatja a szennyvizet a gépi utószűrőre. A fertőtlenítő tisztított vizével naponta kézi üzemben történik a szűrő visszamosása. A szűrő feladata a reaktorból érkező szennyvíz megmaradó szilárd szennyezőinek eltávolítása. A gépi utószűrőt követően a tisztított szennyvíz a fertőtlenítő labirint medencébe kerül. A fertőtlenítő medencéből a tisztított szennyvíz egy 1+1 rendszerű átemelőszivattyúval, nyomott vezetéken keresztül kerül elvezetésre a befogadó felé. A befogadó a Marcal Malomsoknál. A kb. 1 % szárazanyag tartalmú fölösiszap és nyersiszap keverék a tömbösített műtárgyban elhelyezett négyzet alapterületű gravitációs iszapstabilizáló-sűrítőbe (59 m3) kerül. Az iszapsűrítőbe történő kézi mészhidrát adagolás és levegőztetés hatására az iszap jobban sűrűsödik, fertőtlenítődik és szaghatása tovább csökken. A műtárgy feladata kettős: az iszapok stabilizálásán-sűrítésén kívül, az iszapok mintegy heti tározását is biztosítja. A sűrítőkről elvett kb. 1,5-2 %-os szárazanyag-tartalmú részlegesen stabilizált iszap a víztelenítő gépházban elhelyezett szalagprésre kerül további víztelenítés céljából. A víztelenítőre iszapszivattyú adja fel a kezelendő sűrített iszapot. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma min. 16%. A víztelenített iszap a BIOMASS Kft. ajkai szennyvíziszap hasznosítójába jut. A keletkező dekantált víz az egyéb csurgalékvizekkel együtt az udvartéri csőhálózaton keresztül a telepi (csurgalékvíz) átemelőbe jut, ami a tisztítási technológia elején lévő gépi rácsra továbbítja azt. A szennyvíztisztítás és iszapkezelés folyamata a technológiai blokksémáján (Lásd 01-ALÁLT-VK-20-R0) követhető.


17



8. KIEGÉSZÍTÉS A 26/2002. (II.27.) KORM. RENDELET ALAPJÁN Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő, Marcaltő-Ihász (közigazgatásilag Marcaltő településhez tartozik, a központi belterülettől D-re található), Nemesgörzsöny és Várkesző települések szennyvízelvezetési agglomerációjának lehatárolását a 26/2002. (II. 27) Korm. rendelet által meghatározott feltételeken alapuló értékelési módszerrel, valamint a fenti rendeletben előírt követelmények alapján az alábbi fejezetekben ismertetjük.

8.1. A

SZENNYVÍZELVEZETÉSI

AGGLOMERÁCIÓ

KIALAKÍTÁSÁNAK

ALAPVETŐ SZEMPONTJAI

A településeken belüli gravitációs szennyvízelvezető hálózat tervezésénél törekedtünk a gazdaságossági határig való csatornázásra, biztosítva a műszaki, gazdasági szempontok és követelmények teljesülését. A tervezett gyűjtőrendszerek kiépítése gazdasági és környezeti előnyökkel jár, mivel • a beruházási költségek nem térnek el a térségre vonatkozó átlagos beruházási költségektől; • az egyedi szennyvíz-elhelyezési megoldások nem ugyanazt a komfortszintet nyújtják, mint a zártrendszerben történő szennyvízelvezetés egy központi szennyvízteleppel; • üzemeltetési szempontból gazdaságosabb és üzembiztosabb egy nagy központi szennyvíztelep üzemeltetése, mint több kisebb tisztítótelepé; • a települések domborzati viszonyai lehetővé teszik a gravitációs szennyvízelvezetést, és a relatíve ritka átemelőkkel lehetővé teszik a gazdaságos üzemeltetést; • a tervezett szennyvízelvezető rendszer zárt rendszer, melyet ellenőrzött körülmények mellett szakvállalat üzemeltet, biztosítva a környezet kellő védelmét. Az érintett települések szennyvízelvezetési agglomerációt alkotnak, melynek központja Marcaltő település. A szennyvíztisztító telep ennek megfelelően Marcaltő közigazgatási területén, a 0200/6 hrsz-ú telken kerül megvalósításra. A kapcsolódó települések szennyvízelvezetési alrendszert alkotnak. A települések együttes terhelése meghaladja a 2000 LE-t (2726 LE), ezért az agglomeráció szennyvízelvezetése a Nemzeti Megvalósítási program részét képezheti.

8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓ LEHATÁROLÁSA A tervezett szennyvízelvezető rendszer térségi rendszer, mely több település (önkormányzat) szennyvízelvezetését és -tisztítását szolgálja. A lehatárolásnál figyelembe vettük:  a természetes vízgyűjtő lefolyási viszonyait,  a szennyvíz várható állapotváltozását, (tartózkodási idő)  a gazdaságosan csatornázható terület határát.


18



8.3. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK A települések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, azaz a szennyvízelvezetés, tisztítás, illetve a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés arányának és módszerének helyes megválasztása érdekében a tervezés már kezdeti szakaszától folyamatosan érvényesíti a speciális helyi környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat, valamint a megvalósítandó létesítmények környezeti hatékonyságát.

A szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásánál figyelemmel voltunk az alábbi előírásokra: • A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területét nem érinti. • A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza. A települések besorolását a rendelet alapján az alábbi táblázat tartalmazza.

Település Egyházaskesző Malomsok Marcaltő/MarcaltőIhász Nemesgörzsöny Várkesző

Fokozottan érzékeny

Érzékeny

Kevésbé érzékeny

Kiemelten érzékeny felszín alatti terület

X X

+ X X X

A táblázatnak megfelelően az érintett települések közül Malomsok a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el, melyet az alábbiak szerint Veszprém Megye Területrendezési Terve is jól szemléltet.


19



Egyházaskesző, Marcaltő, Marcaltő-Ihász, Nemesgörzsöny és Várkesző a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkednek el. Egyházaskeszőn, Marcaltőn, Marcaltő-Ihászon, Malomsokon vízbázisvédelmi területek nem kerültek kijelölésre a belső védőterületen túlmenően. Várkeszőn nincs vízbázis. Nemesgörzsöny területén határozat alapján belső védőterület, külső- és hidrogeológiai „A” – „B” védőidomok kijelölése történt A vízbázis védőterületet az alábbiakban, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez kapcsolódva tárgyaljuk részletesen. A szennyvízcsatornázás megvalósításával a felszín alatti víz megóvható a szennyezéstől.


20



• 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet Az ivóvízminőségű vízigények kielégítésére igénybe vett, lekötött, vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázis, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítmények védelmére terjed ki, amelyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. A vízbázisokat, vízilétesítményeket fokozott védelemben kell tartani. A tervezési területen az alábbi vízellátó művek találhatók: 1. Egyházaskesző ivóvízellátó víziközmű-rendszer: Ellátási terület: Egyházaskesző, Várkesző Vízbázisok, víztisztító művek: • Egyházaskesző vízbázis és víztisztító mű (Egyházaskesző 063/4 hrsz.) 2. Marcaltő ivóvízellátó víziközmű-rendszer: Ellátási terület: Marcaltő, Malomsok Vízbázisok, víztisztító művek: • Marcaltő vízbázis és víztisztító mű (Marcaltő 057/1 hrsz.) • Malomsok vízbázis és víztisztító mű (Malomsok 0147/2 hrsz.) 3. Marcaltő-Ihász ivóvízellátó víziközmű-rendszer Ellátási terület: Marcaltő-Ihász Vízbázisok víztisztító művek: • Marcaltő-Ihász vízbázis és víztisztító mű (Marcaltő 0251/2 hrsz.) 4. Nemesgörzsöny ivóvízellátó víziközmű-rendszer: Ellátási terület: Nemesgörzsöny, Nagyacsád • Nemesgörzsöny vízbázis és víztisztító mű (Nemesgörzsöny 267, 268 hrsz.) Ezen kívül a települések közötti, azokat összekötő távvezetékek találhatóak az alábbiak szerint: Marcaltő, Malomsok települések egy vízellátó rendszerbe tartoznak, a két település vízellátó hálózata össze van kötve. Marcaltő és Malomsok településen is található vízbázis. Egyházaskesző, Várkesző települések egy vízellátó rendszerbe tartoznak, a két település vízellátó hálózata össze van kötve. A vízellátó rendszer vízbázisa Egyházaskesző településen található. Nemesgörzsönynek Nagyacsád településsel van közös vízellátó hálózata, melyek össze vannak kötve. A vízellátó rendszer vízbázisa Nemesgörzsöny település területén van.


21



A tervezési terület vízbázis védőterületeinek besorolása, lehatárolása: Egyházaskesző: A vízadó – a vízbázis vizének trícium tartalma alapján – védett. A belső védőterületen túlmenően a vízbázisvédelmi területek – várhatóan védőidomok – eddig nem kerültek kijelölésre (az előre meghatározott ütemezés csúszott). Malomsok: A vízadó – a vízbázis vizének trícium tartalma alapján – védett. A belső védőterületen túlmenően a vízbázisvédelmi területek – várhatóan védőidomok – eddig nem kerültek kijelölésre (az előre meghatározott ütemezés csúszott). Marcaltő: A kút vizének trícium tartalma alapján a vízadó védett. A belső védőterületen túlmenően a vízbázisvédelmi területek – várhatóan védőidomok – eddig nem kerültek kijelölésre (az előre meghatározott ütemezés csúszott). Várkesző: Ezen a településen nincs vízbázis. Nemesgörzsöny: A vízadó – a vízbázis vizének trícium tartalma alapján – védett. A vízbázisvédelmi terv alapjána belső védőterületen túlmenően felszínig érő védőterületek kijelölése nem volt szükséges. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága 324-3/2014/F-VH. számú vízbázisvédelmi határozatában belső védőterület, külső- és hidrogeológiai „A” – „B” védőidomok kialakítását rendelte el. A védőidomok felső síkja a morfológiától függően a terepszint alatti 82-86 m-re közelíti meg a felszínt. Belső védőterület: a 267 ésa 268 hrsz-ú ingatlanok, tulajdonosa a Bakonykarszt Zrt. Korlátozások: A belső (20 napos elérési idejű) védőterületre vonatkozó korlátozásokat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 11.§ (1) és (2) bekezdés és 5. számú melléklete tartalmazza. A belső védőterületen tilos bármilyen – vízkivételi létesítményeken kívüli – tevékenységet folytatni/üzemeltetni! A külső védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai: Nemesgörzsöny belterület: 238, 239, 240, 241, 242, 243, 244, 245, 246, 255, 263, 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272, 282 Nemesgörzsöny külterület: 041/3, 041/4, 041/5, 041/6, 041/7, 041/8 A ferde számmal szedett helyrajzi számok érintik a belső védőterületet is, így ezeken az ingatlanokon a belső védőterületre vonatkozó korlátozásokat kell figyelembe venni.


22



Korlátozások: Új létesítményeknél tevékenységeknél tilos: • fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység • bányászat Környezetvédelmi hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve ennek megfelelő tartalmú hidrogeológiai célú egyedi vizsgálati eredménytől függően engedhető meg: • fúrás, új kút létesítése A hidrogeológiai „A” védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai: Nemesgörzsöny belterület: 181, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 215, 216, 217, 218, 219, 220, 222, 224, 229, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 242, 243, 244, 245, 246, 247, 248, 249, 250, 255, 259, 260, 261, 262, 263, 264, 271, 272, 273, 274, 275, 282. Nemesgörzsöny külterület: 0414/14, 041/2, 041/3, 041/4, 041/5, 041/6, 041/7, 041/8, 041/9, 041/10, 041/11. A vastagon szedett helyrajzi számok érintik a külső védőidomot is, így ezeken az ingatlanokon a külső védőidomra vonatkozó korlátozásokat kell figyelembe venni. Korlátozások: Új létesítményeknél tevékenységeknél tilos: • bányászat. Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezetvédelmi hatásvizsgálat, vagy a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredménytől függően megengedhető: • fúrás, új kút létesítése, • fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység. A hidrogeológiai „B” védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai: Nemesgörzsöny belterület: 29, 30/1, 30/2, 31, 32, 33/1, 33/2, 34/1, 34/2, 35/1, 35/2, 35/3, 35/4, 38, 39/1, 39/2, 39/3, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88/1, 88/3, 88/4, 88/5, 88/6, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101/1, 101/2, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117/1, 117/2, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128/1, 128/2, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 1547, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 163, 164, 165, 166, 167, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 178, 179, 181, 182, 184, 185, 186, 187, 188, 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

23



189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219, 220, 222, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 233, 249, 250, 251, 252, 253, 255, 256, 257, 258, 259, 275, 276, 277, 282, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 291, 292, 293, 294. Nemesgörzsöny külterület: 025/1, 025/4, 025/5, 025/6, 025/7, 025/8, 025/9, 025/10, 025/31a,b, 025/32, 030/2, 041/1, 041/2, 041/3, 041/4, 041/5, 041/6, 041/7, 041/8, 041/9, 041/10, 041/11, 042/2, 043, 0168/39, 0168/40, 0168/41, 0168/42, 0168/43, 0168/44, 0168/45, 0168/46, 0182, 0187. A dőlt és vastagon szedett helyrajzi számok érintik a hidrogeológiai „A” védőidomot is, ezért ezen helyrajzi számok eseté a hidrogeológiai „A” védőidomra vonatkozó korlátozásokat kell betartani. A dőlt, vastag és aláhúzott számmal szedett helyrajzi számok érintik a hidrogeológiai „A” védőidomot és a külső védőidomot is, így ezen helyrajzi számok eseté a külső védőidomra vonatkozó korlátozásokat kell betartani. Korlátozások: Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezetvédelmi hatásvizsgálat, vagy a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredménytől függően megengedhető: • a bányászat, • fúrás, új kút létesítése, valamint • a fedő- vagy a vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága 3243/2014/F-VH. számú vízbázisvédelmi határozatát, valamint a Nemesgörzsönyi vízbázis külső- és hidrogeológiai „A” – „B” védőidomai által érintett belterületi és külterületi földrészletekről szóló Vázrajzát a dokumentáció Melléklete (Lásd 01-ALÁLT-VK-04-R0. és 01-AL-ÁLT-VK-05-R0.) tartalmazza. A fenti korlátozások ellenére javasoljuk a belső védőidom felszíni vetületein található ingatlanok csatornázásának engedélyezését is, ugyanis az érintett terület csatornázottsága vízbázis-védelmi szempontból is magasabb szintű védelmet nyújt. A terv készítése során a fent említett ingatlanokkal is számoltunk.

A felsorolt települések közül • Malomsok a Marcal mellett, • Marcaltő a Rába és a Marcal között, • Várkesző a Rába mellett, • Egyházaskesző a Rába és a Marcal között, • Marcaltő-Ihász a Tilos-ér mellett, • Nemesgörzsöny a Tapolca-patak mellett helyezkedik el. A tervezett szennyvíztisztító telep befogadója a Marcal, végső befogadó a Duna. A tervezett szennyvízelvezető rendszer zárt rendszer, melyet ellenőrzött körülmények mellett szakvállalat üzemeltet, biztosítva a környezet kellő védelmét. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

24



• 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet: A tervezett rendszer szennyvizeinek fogadója a tervezett Marcaltői szennyvíztisztító telep. A tervezett szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíz iszap - amennyiben a szennyvíziszap csak gravitációs sűrítésre kerül - akkor gépi víztelenítésre előreláthatólag az ajkai szennyvíztisztító telepre és végleges elhelyezésre pedig a BIOMASS Kft. ajkai szennyvíziszap hasznosítójába jut. Ha gépi víztelenítés is kiépül az új szennyvíztisztító telepen, akkor a víztelenített szennyvíziszap közvetlenül a BIOMASS Kft. ajkai szennyvíziszap hasznosítójába kerül. A szennyvízelvezetési agglomerációk környezetérzékenységi szempontokat:

kialakításánál

mérlegeltük

az

alábbi

Az agglomeráció kialakítása úgy történt, hogy a felszíni vizek szempontjából magasabb környezetérzékenységű, valamint természetvédelmi területen az alacsonyabb kategóriába sorolt település szennyvize nem kerül átvezetésre. Az agglomeráció kialakítása oly módon történt, hogy a felszíni vízben a szennyvízbevezetés által okozott vízminőség romlás mértéke, a felszíni- és felszín alatti vízhasználatok, egyéb célú felszíni vízhasználatok, valamint a természetvédelmi területek, meglévő élővilág veszélyeztetése a lehető legkisebb legyen. A Marcaltői szennyvíztisztító telep tisztított szennyvízének befogadója a Marcal Malomsoknál, Malomsok É-i külterületén, Mórichida irányában. . Végső befogadó a Duna. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által 2009. májusában közreadott, A Víz Keretirányelv Hazai megvalósítása Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv, 1-4. jelű, Marcal vízgyűjtő c. dokumentáció és mellékletei alapján a Marcal vízfolyás jellemzői az érintett szakaszon – összhangban a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelettel - az alábbiak: Marcal • Ökológiai állapot: mérsékelt • Erősen módosított állapot: Igen • Magassági kategória: síkvidéki • Geológiai kategória: meszes • „B” típus: 19 o al-ökorégió: síkvidéki, o hidrogeokémiai jelleg: meszes, o mederanyag: közepes-finom, o vízgyűjtő mérete: nagy, o hazai elnevezés: közepes folyó. A tervezett telep tisztított szennyvizének befogadóba történő bebocsátása esetén a befogadó várható vízminősége az alábbi hígulás számítással becsülhető. A számításánál figyelembe kell vennünk az elfolyó víz hígulását és keveredését.


25



A hígulás számolását a következő képlettel végezzük:

D=

Q szennyvíz + Qvízfolyás Q szennyvíz

ahol D = a hígítási arány

A Marcal középvízhozama az érintett szakaszon Qközép = 4,5 m3/s. (Forrás: www.marcal.hu) A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvízének mennyisége:

Qszv = 246 m3/d; Qszv = 0,0028 m3/s

A rendelkezésre álló adatok alapján a hígítási arány: D=1587 A Marcal vízminőségének alakulását a tisztított szennyvíz bevezetést követően a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi táblázat tartalmazza. A legrosszabb lehetőséget vizsgálva a tisztított szennyvíz minőségeként a kibocsátási határértéket vettük alapul. Azonban a szennyvíztisztító telep ennél jobb tisztított szennyvíz minőséget produkál. A Marcal vízminőségi határértékeit a 10/2010. (VIII:18.) VM rendelet 2. melléklete tartalmazza. A fenti rendelet alapján a Marcal – mint 19. típusú vízfolyás fizikai-kémiai jellemzőit tekintve – F kategóriába tartozik. Koncentráció adatok Vízfolyás (befogadó Marcal) Tisztított szennyvíz Keverék elegy Határérték - szennyvíz** Határérték – 19. típusú vízfolyás (F kategória)

pH 8,33* 7,50** 8,33 6,5-9,5

KOI (mg/l) 4,20* 125,00** 4,28 125

NH4-N (mg/l) 0,04* 20,00** 0,05 20

6,5-9

<25

<0,4

*Forrás: ww.marcal.hu ** 28/2004 (XII:25.) KvVM rendelet által előírt szennyvíz kibocsátási határértékek ***10/2010 (VIII.18.) VM rendelet által előírt, 19. típusú víztest vízminőségi határértékek

A hígítási arány magas értéke mellett a fenti táblázat adatai alapján is kijelenthető, hogy a szennyvíztisztító telep által kibocsátott, hozzávetőlegesen 0,0028m3/s-os tisztított szennyvíz mennyisége a befogadó várható vízminőségét – annak jelentős vízhozamát tekintve elhanyagolható mértékben befolyásolja.


26



8.4. MŰSZAKI GAZDASÁGI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK 8.4.1.LAKSŰRŰSÉG VIZSGÁLAT A csatornázással érintett lakott területrészek meghatározása a települések digitális térképei szerint kerültek meghatározásra, ahol a lakóingatlanok mögötti konyhakertet nem vettük bele a lakott területbe (a lakott terület lehatárolását a 01-AL-ÁLT-VK-11-R0. számú rajz tartalmazza). Az önkormányzatoktól kapott adatok alapján vettük figyelembe a települések népességét. Települések, illetve településrészek Egyházaskesző Malomsok Marcaltő Marcaltő-Ihász Nemesgörzsöny Várkesző Összesen ÁTLAG

Lakott terület (ha) 16,8 17,4 17,7 5,7 23,6 5,9 87,1

Népesség (fő) 512 542 576 189 731 176 2726

Mutató érték (fő/ha) 30 31 33 33 31 30 31

8.4.2.A MŰSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉS A 9. fejezetben végzett számítások alapján is jól láthatók a térségi rendszer kialakításának előnyei. Az egyetlen szennyvíztisztító telep fajlagos építési és üzemeltetési költsége kedvezőbb. A csatornahálózat kiegyenlítő hatása miatt megtakarítás érhető el a településeket összekötő távvezetékekben, szivattyú kapacitásokban, és csökkennek a tisztítótelepre érkező terhelések paraméterei. Racionálisabbá tehető a tartalékkészlet-gazdálkodás, a jeladó rendszer segítségével állandó szakszerű felügyelet és gyors, szakszerű hibaelhárítás biztosítható. A 8.4.3 fejezetben részletezett tartózkodási idő számítása alapján a legtávolabbi ponton keletkező szennyvíz közelítőleg az előírt 6 óra alatt beérkezik. 8.4.3.SZENNYVÍZ TARTÓZKODÁSI IDŐ MEGHATÁROZÁSA A tartózkodási idő meghatározásánál gravitációs csatornák esetén a 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet mellékletének 4.4.a) pontjában meghatározott átlagos sebességek középértékét vettük alapul. Ez az érték a gravitációs csatornák 5%-os átlaglejtése. Tekintettel arra, hogy ez a minimál-lejtésnek felel meg, a tartózkodási idő mértéke az ezzel az értékkel számoltnál csak kisebb lehet. A nyomóvezetékek esetén az optimális szivattyú hatásfok és a vesztség minimalizálása miatt az 1 m/s átlagos áramlási sebességgel számoltunk. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

27


A figyelembe vett sebességek a következők: Gravitációs csatorna Nyomóvezeték


vátl.=0,60 m/s vátl.=1,00 m/s

Az átemelőkben való tartózkodási idők (a legkedvezőtlenebb esetnél vettük figyelembe): Közbenső átemelő Tközb.= 5 min. Végátemelő Tvég= 20 min. A szennyvízátemelőkbe elektromos vezérlés kerül betervezésre, így biztosítható, hogy a szennyvíz maximális tartózkodási ideje a végátemelőben 20 perc, illetve közbenső átemelőben 5 percet ne haladja meg. A tartózkodási idő meghatározásánál minden településnél külön-külön vizsgáltuk a legkedvezőtlenebb esetet, vagyis amikor a leghosszabb a szennyvíz útja a tervezett csatornahálózatban. A tervezett hálózat esetében a tartózkodási idő szempontjából a mértékadó hely (leghosszabb tartózkodási idő, mint kritikus út alapján): NEMESGÖRZSÖNY N-2-9-0 csatorna végétől Számítás: Leghosszabb tartózkodási idő Egyházaskesző - Marcaltő szennyvíztisztító telep között Település Egyházaskesző

Marcaltő Összesen: Átemelők típusa Közbenső átemelő Végátemelő Összesen: MINDÖSSZESEN:

Csatornaszakasz jele Gravitációs vezeték Nyomóvezeték E-2-0-0 E-NY-2 E-1-0-0 E-NY-1 M-NY-1


db 1 2

Jele E-2 E-1, M-1

28

Hossz (fm) 510 570 1440 3800 2400 8720 T. tart. (min) 5 2x20

Átlagos tartózkodási idő (h) 0,236 0,158 0,667 1,056 0,667 2,783 T. tart (h) 0,083 0,666 0,749 3,533



Leghosszabb tartózkodási idő Malomsok/Ómalomsok – Marcaltő szennyvíztisztító telep között Település Malomsok

Ómalomsok Marcaltő Összesen: Átemelők típusa Közbenső átemelő Végátemelő Összesen: MINDÖSSZESEN:

Csatornaszakasz jele Gravitációs vezeték Nyomóvezeték MS-2-0-0 MS-NY-2 MS-1-0-0 MS-NY-1 O-NY-1 M-NY-1 db 2 2

Jele MS-2, MS-1 Ó-1, M-1

Hossz (fm)

Átlagos tartózkodási idő (h)

1570 1170 570 520 1800 2400 8030 T. tart. (min) 2x5 2x20

0,727 0,325 0,264 0,144 0,500 0,667 2,627 T. tart (h) 0,167 0,666 0,833 3,460

Leghosszabb tartózkodási idő Marcaltő falu vége- Marcaltő szennyvíztisztító telep között Település Marcaltő

Csatornaszakasz jele Gravitációs vezeték Nyomóvezeték M-3-0-0 M-NY-3 M-1-1-1 M-1-1-0 vezetékhossz felénél M-NY-1

Összesen: Átemelők típusa Közbenső átemelő Végátemelő Összesen: MINDÖSSZESEN:

db 1 1

Jele M-3 M-1

Hossz (fm)

Átlagos tartózkodási idő (h)

350 370 890

0,162 0,103 0,412

270 2400 4280 T. tart. (min) 5 20

0,125 0,667 1,469 T. tart (h) 0,083 0,333 0,416 1,885

Leghosszabb tartózkodási idő Ihász - Marcaltő szennyvíztisztító telep között Település Ihász

Csatornaszakasz jele Gravitációs vezeték Nyomóvezeték I-1-0-0 I-NY-1

Összesen: Átemelők típusa Végátemelő Összesen: MINDÖSSZESEN: 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

db 1

Jele I-1

29

Hossz (fm) 1020 5100 6120 T. tart. (min) 20

Átlagos tartózkodási idő (h) 0,472 1,417 1,889 T. tart (h) 0,333 0,333 2,222



LEGHOSSZABB TARTÓZKODÁSI IDŐ NEMESGÖRZSÖNY - MARCALTŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP KÖZÖTT Település Nemesgörzsöny

Egyházaskesző Marcaltő Összesen: Átemelők típusa Végátemelő Összesen: MINDÖSSZESEN:

Csatornaszakasz jele Gravitációs vezeték Nyomóvezeték N-2-9-0 N-2-0-0 N-NY-1 E-NY-1 M-NY-1 db 3

Jele N-1, E-1, M-1

Hossz (fm) 120 1100 4800 3800 2400 12100 T. tart. (min) 3x20

Átlagos tartózkodási idő (h) 0,056 0,509 1,333 1,056 0,667 3,565 T. tart (h) 3x0,333 0,999 4,564

Leghosszabb tartózkodási idő Várkesző - Marcaltő szennyvíztisztító telep között Település Várkesző

Marcaltő Összesen: Átemelők típusa Végátemelő Összesen: MINDÖSSZESEN:

Csatornaszakasz jele Gravitációs vezeték Nyomóvezeték V-1-0-0 V-NY-1 E-NY-1 M-NY-1 db 3

Jele V-1, E-1, M-1

Hossz (fm) 1440 1750 3800 2400 9390 T. tart. (min) 3x20

Átlagos tartózkodási idő (h) 0,667 0,486 1,056 0,667 2,875 T. tart (h)

FŐÖSSZESÍTŐ Tart. idő (h) településenként

TELEPÜLÉS NEVE Egyházaskesző Malomsok/Ómalomsok Marcaltő Marcaltő-Ihász Nemesgörzsöny Várkesző

3,533 3,460 1,885 2,222 4,564 3,874

A számított tartózkodási idők a fenti táblázat adatai alapján a 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet mellékletének 4.3.a) pontjában meghatározott elvárt 6 órás tartózkodási időt egyik esetben sem haladják meg. Önmagában a 6 órás tartózkodási idő betartása nem előzi meg a szagproblémák keletkezésének, valamint a betonkorrózió kialakulásának lehetőségét. Ennek megfelelően az 5.7 fejezetben szaghatás kezelést is előirányoztunk. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

30

0,999 0,999 3,874



8.4.4. A CSŐVEZETÉKEK KERESZTMETSZETI KIALAKÍTÁSA A tartózkodási idő meghatározásánál gravitációs csatornák esetében 5 %-os átlaglejtést vettünk figyelembe. Tekintettel arra, hogy ez a minimál-lejtésnek felel meg, a tartózkodási idő mértéke az ezzel az értékkel számoltnál csak kisebb lehet. A figyelembe vett sebességek a következők: Gravitációs csatorna Nyomóvezeték

vátl.=0,60 m/s vátl.=1,00 m/s

Az átemelőkben való tartózkodási idők (a legkedvezőtlenebb esetnél vettük figyelembe): Közbenső átemelő Tközb.= 5 min. Végátemelő Tvég= 20 min. Nyomócsővezetékek kialakításai: A korábbi tervezésnek köszönhetően és a magyarországi szakirodalom ajánlásai alapján a nyomóvezetékek tervezésénél az alábbi elveket követtük: • A szennyvíznek a szennyvíztisztító telepre juttatásának minél gyorsabb megoldása érdekében törekedtünk a zárt rendszer kialakítására. • A kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében zárt rendszerű nyomóvezeték hálózatot terveztünk. • A D 90 mm-es nyomóvezetékeknél kisebb átmérőjű nyomóvezeték nem kerül betervezésre a rendszerbe. 8.4.5.AZ AGGLOMERÁCIÓN BELÜLI TELEPÜLÉSRÉSZEK (SZENNYVÍZCSATORNA ELLÁTÁSI KÖRZET)

ÖBLÖZETENKÉNTI LEHATÁROLÁSA

Az öblözetenkénti lehatárolás során a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet Mellékletének 4.5.) pontjában foglaltakat vettük alapul, vagyis: a) Az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást. A rákötések számát az Önkormányzatoktól kapott beépített ingatlanok száma alapján határoztuk meg. Települések, illetve településrészek Egyházaskesző Malomsok Marcaltő Marcaltő-Ihász Nemesgörzsöny Várkesző Összesen: Átlag:

Bekötés (db)

Lakónépesség (fő)

243 267 227 89 296 109 1 231

512 542 576 189 731 176 2 726


Gravitációs csatorna (fm) 4 700 4 960 3 685 1 300 6 000 2 015 22 660

31

Fajlagos rákötés db/1000 fm 52 54 62 68 49 54

Fajlagos rákötés fő/1000 fm 109 109 156 145 122 87

57

122



b) A hektáronkénti legkisebb lakosszám érje el a 30 főt. Az előírt, hektáronkénti 30 fő minden településen teljesül. Lásd 8.4.1. fejezet, laksűrűség vizsgálat 8.4.6.A SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSI TERHELÉSEK SZÁMÍTÁSA A tervezett területen ipari tevékenység nem található. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz a tervezett szennyvíztisztító telepre nem kerül beszállításra. A tervezés alapjául szolgáló szennyvíz mennyiségeket az Önkormányzatoktól megkapott lakosszámok, illetve 90 l/fő,d fajlagos vízfelhasználás figyelembevételével határoztuk meg. (Lásd 3.fejezet). Az elvezetendő szennyvízmennyiség 246 m3/d. A szennyezőanyag terhelés: 1 fö= 1 LE 2 726 fö x 60 g BOI5/d = 163,56 kg BOI5/d 2 726 fő = 2 726 LE


32



9. ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI SZEMPONTOK Az összehasonlító gazdasági elemzések során a beruházási költségeket a Segédlet a KEOPból támogatott projektek fajlagos költségmutatóinak meghatározásához c. dokumentáció alapján számoltuk. A számítások során a fogyasztói árindex mértékét a KSH-ban meghatározott értékkel számoltuk. A számítások során a vizsgált rendszerek létesítési és üzemeltetési költségeit együttesen kezeltük. Az egy regionális rendszer és több önálló rendszer költségeinek összehasonlítására a következő összefüggéssel számoltunk:

ahol: i: r:

a lehetséges önálló rendszerek száma 15 év a szennyvízelvezetési agglomeráció egyetlen központi telepe létesítési és 15 éves nettó üzemköltsége (beleértve az iszapelhelyezés költségeit is) az önálló települési, továbbá regionális összekötő hálózatok létesítési és 15 éves nettó üzemköltsége az i db telep és önálló hálózat létesítési és 15 éves üzemköltsége (beleértve az iszapelhelyezés költségeit is)

A számítások során a több önálló rendszer költség vizsgálatánál Marcaltő-Ihászt a központi belterülettől való távolságára tekintettel Marcaltőtől külön, önálló településként kezeltük. Ennek megfelelően összesen 6 db önálló rendszerrel számoltunk. Az egy regionális rendszer esetében a központi szennyvíztisztító telep tervezett helye az érintett településeket tekintve a legkedvezőbb, súlyponti területen került kijelölésre. Az érintett ingatlan önkormányzati tulajdonú terület, mely Marcaltő külterületén (hrsz.: 0200/6) található. A terület a befogadó szempontjából is kedvező elhelyezkedésű. A tervezett agglomerációban kevés az önkormányzati tulajdonú terület, főleg ami rendezési terv szerint is szennyvíztisztító területnek van fenntartva. A szennyvíztisztító telep – fent megnevezett – tervezett helye a település Rendezési Tervével is összhangban van. A mennyiségek ezer forintban, nettó értékben: (2 712 741+15*205 101)-(346 590+15*50 498)-((310 712+1 784 505)+15*55 671)=1 754 907 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_Műszaki leírás

33

A számításokat táblázatos formában az alábbiakban mutatjuk be:

Egyedi szv. tisztító telepek önálló hálózattal Egyházaskesző (46 m3/d) Malomsok (49 m3/d) Marcaltő (52 m3/d) Marcaltő-Ihász (17 m3/d) Nemesgörzsöny (66 m3/d) Várkesző (16 m3/d) Létesítményekre nem osztható költségek Egyedi szennyvíztelepek önálló hálózattal összesen Központi szv. tisztító telep Marcaltő (246 m3/d) Települési + összekötő hálózatok (szaghatás kezeléssel) Létesítményekre nem osztható költségek

LÉTESÍTÉS Szv. tisztító telep Csatornahálózat e Ft e Ft 155 389 305 346 157 754 334 788 159 866 247 742 131 373 84 958 171 737 337 013 130 323 120 746 375 705 2 712 741 346 590

ÜZEMELTETÉS/ÉV Szv. tisztító telep Önálló csatornahálózat e Ft e Ft 26 948 10 338 27 272 11 795 27 546 8 813 23 507 2 993 29 077 9 561 23 382 3 870 205 101 50 498

1 784 505

55 671

310 712

-

Tekintettel arra, hogy a mutató értéke pozitív szám, ezért a központi szennyvíztisztító telep létesítése hosszú távon gazdaságosabb, mint az egyedi megoldások. Az egy regionális rendszer és több önálló rendszer összehasonlítására során számítással igazoltuk, hogy a szennyvízelvezetési agglomeráció kiterjesztése során valamennyi települési szennyvíz-csatornázási alrendszer az egy rendszerbe kapcsolással – legalább 30%-os díjcsökkenést eredményez, mint az egyedi, vagy a települési szintű önálló megoldás változata. A számítások során a 15 éves nettó üzemköltséget figyelembe vettük. Ennek megfelelően a következő eredményeket kaptuk a fenti táblázat adatai alapján. Egyedi szennyvíztelepek önálló hálózattal: Létesítés (szv. tisztító telep + cs.hálózat + nem osztható ktg): Üzemelés 15 évre (szv. tisztító telep + cs.hálózat): Egyedi telepek összesen:

2 712 741e Ft 15 * 205 101e Ft 5 789 252e Ft

Regionális rendszer 1 db központi szennyvíztisztító teleppel: Létesítés (1 db központi szv. tisztító telep + cs.hálózat szaghat. kezeléssel+ nem osztható ktg): 2 441 807e Ft* Üzemelés 15 évre (szv. tisztító telep + cs.hálózat): 15 * 106 169e Ft* Egyedi telepek összesen: 4 034 346e Ft Az eredményeknek megfelelően a regionális rendszer megvalósításának és 15 éves üzemelésének költsége 69,69 %-a az egyedi szennyvíztisztító rendszerek létesítési és 15 éves üzemelési költésgének, vagyis a regionális rendszer több, mint 30 %-os díjcsökkenést eredményez az egyedi rendszerekhez képest.

Siófok, 2015. június hó

Sulyok István vezető tervező okl. vízépítő mérnök VZ-T/WV-3/WV-5/14-0274



TERVEZŐI NYILATKOZAT Tárgy: Marcaltő agglomeráció szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása (II.27.) Korm. rendelet szerinti felülvizsgálati dokumentáció. Agglomeráció lehatárolás Műszaki leírás Tsz.: 1511-01-AL-ÁLT-VK. Mint a Kristály Kft. vezető tervezője nyilatkozom, hogy a tervdokumentáció és a benne szereplő műszaki megoldások a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletnek, valamint a vonatkozó rendeleteknek, szabványoknak megfelelnek.

Siófok, 2015. június hó

Sulyok István vezető tervező okl. vízépítő mérnök VZ-T/WV-3/WV-5/14-0274


36

EGYHÁZASKESZŐ, MALOMSOK, MARCALTŐ, MARCALTŐ-IHÁSZ, NEMESGÖRZSÖNY, VÁRKESZŐ

Recommend Documents