EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

VÁTERV95 KFT 2015. SZEPTEMBER

TÖRZSSZÁM: 155/2015. 3. 2. 2

„ESZTERGOM VASÚTÁLLOMÁS KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁI II., VÁGÁNYÉPÍTÉSI TERVEZÉSE MEGVALÓSÍTÁSA” TÁRGYÚ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN

ESZTERGOM-KERTVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MUNKÁK

VÁTERV95 TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1012 Budapest, Logodi utca 50. Telefon: (36-1) 789 70 58;

Postacím: 1013 Budapest, Logodi utca 50. Fax:(36-1) 789 69 38

TÖRZSSZÁM: 155/2015-3-2-2

„ESZTERGOM VASÚTÁLLOMÁS KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁI II., VÁGÁNYÉPÍTÉSI MUNKÁK TERVEZÉSE MEGVALÓSÍTÁSA” TÁRGYÚ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN

ESZTERGOM-KERTVÁROS településrendezési eszközeinek módosítása. egyeztetési dokumentáció

Készült: Esztergom Város Önkormányzatának megbízásából, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt költségviselésével és Lux Éva koordinálásával

2015. szeptember


1

2015 VÁTERV95

ESZTERGOM-KERTVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA.

Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá kötődő – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvényben meghatározott – vagyoni jogok a szerzőket illetik.

A dokumentációt készítették a VÁTERV95 Kft munkatársai Témafelelős városrendező Közlekedés tervező Tájrendező Térinformatikus Minőségügyi vezető Ügyvezető igazgató

Molnár Attila (TT1 01 1040) Mezey András Kurcz Judit Varga Krisztián Mokry Ferenc Molnár Attila

Tartalom: Bevezetés ............................................................................................................................................................. 3 1. Településszerkezeti terv módosítása ....................................................................................................................... 5 1.1 Határozati javaslat .................................................................................................................................... 6 1.2 Településszerkezeti tervlap módosítása .................................................................................................. 7 -- jelmagyarázat .................................................................................................................................... 7 a) közigazgatási terület (módosítással egybe szerkesztett) ................................................................. 8 b) Kertváros városrész .......................................................................................................................... 9 c) a módosítási helyszín és környezete .............................................................................................. 10 1.3 A módosítások változtatási tervlapja ...................................................................................................... 11 2. Esztergom Helyi Építési Szabályzatának módosítása ........................................................................................... 12 2.1 Rendeletalkotási javaslat ........................................................................................................................ 13 2.2 Módosítással érintett szabályozási tervlapok ......................................................................................... 14 -- átnézeti vázlat .................................................................................................................................. 14 -- Jelmagyarázat ................................................................................................................................. 15 -- szabályozási tervlap (D jelű) ........................................................................................................... 16 3. A módosítás alátámasztó, indokló munkarészei .................................................................................................... 17 3.1 Módosítás ismertetése, indoklása .......................................................................................................... 18 3.2 Területrendezési terveknek való megfelelés igazolása .......................................................................... 20 a) Az Országos Területrendezési Terv Esztergomra vonatkozó elhatározásai .................................. 21 b) Esztergom-Komárom Megye területrendezési Tervének elhatározásai ......................................... 23 c) A területrendezési tervi elhatározások teljesülése a módosítandó településrendezési terveken ... 25 d) OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény 7-8.§ előírásainak való megfelelés ............................. 27 3.3 A biológiai aktivitásérték számítás ......................................................................................................... 29 3.4 Környezeti hatások táblázatos összefoglalása ...................................................................................... 30 3.5 Területi mérleg ........................................................................................................................................ 31 3.6 Tervezői nyilatkozatok ............................................................................................................................ 32 3.6.1 Nyilatkozat a területrendezési tervekkel való összhangról ........................................................ 32 3.6.2 Nyilatkozat az alátámasztó munkarészek módosításáról ......................................................... 32 Mellékletek ........................................................................................................................................................... 34 1. sz. melléklet: Testületi határozat a módosítási kezdeményezés befogadásáról ..................................... 35 2. sz. melléklet: A joghatályos 54/2007 évi (XI.14.) önkormányzati rendelet Esztergom – Kertváros Helyi Építési Szabályzatáról. ............................................................................................... 36 3. sz. melléklet: Forster Központ régészeti adatszolgáltatása ..................................................................... 61


2

2015 VÁTERV95


BEVEZETÉS


3

2015 VÁTERV95


A szabályozási terv készítésére a megbízást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. költségviselése mellett, Esztergom Város Önkormányzatától kapta a VÁTERV95 Kft. Esztergom város módosítás előtti érvényes településrendezési tervei: -- településfejlesztési koncepció, jóváhagyása: a módosított 180/2003.(VI.15.) öh. határozattal; -- településszerkezeti terv, jóváhagyása: a többször módosított 563/204.(XI.9.) öh. határozattal -- Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv, jóváhagyva: az 54/2007.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel. A NIF Zrt. mint építtető közreműködésével valósul meg az „Esztergom vasútállomás kiegészítő építési munkái II. vágányépítési munkák tervezése és megvalósítása” tárgyú beruházás, mely érinti a Esztergom közigazgatási területét. Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvántartásáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet és annak 1. számú melléklet 27. pontjára való tekintettel a jelen egyeztetés során tárgyalásos eljárás alkalmazható. A jelen módosítás a 314/2012 Korm. rendelet 45.§ Átmeneti rendelkezéseknek megfelelően az „OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos” előírásai szerint készült. A tervezési terület: Esztergom - Kertváros külterülete, 047/1 hrsz. telek és környéke. Feladat a külterületen elhelyezkedő villanytelepre vonatkozó Gi (ipari gazdasági) terület kibővítése, a mezőgazdasági terület rovására.

A módosítási helyszín a településszerkezeti tervlapon jelölve


4

2015 VÁTERV95


1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA


5

2015 VÁTERV95


1.1 A településszerkezeti terv módosítását elfogadó határozati javaslat ……/2015.(…) esztergomi öh.: Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az általa 563/2004.8XII.9.) esztergomi öh. határozattal elfogadott Esztergom Város Településszerkezeti Tervét EsztergomKertváros területén – a mellékletnek megfelelő tartalommal --. módosítja. Melléklet. módosított településszerkezeti tervlap

Felelős :Romanek Etelka polgármester Határidő : 2015 december 31. 2015………………..

Romanek Etelke polgármester


6

2015 VÁTERV95


1.2 Településszerkezeti tervlap módosítása (1. sz. melléklet) Jelmagyarázat


7

2015 VÁTERV95


a) Esztergom közigazgatási területe (módosítással egybeszerkesztett tervlap)


b) Esztergom - Kertváros városrész


9

2015 VÁTERV95


c) a módosítás helyszíne és környéke


10

2015 VÁTERV95


1.3 Módosítások változási tervlapja


11

2015 VÁTERV95


2. ESZTERGOM ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA


12

2015 VÁTERV95


2.1 Rendeletalkotási javaslat Esztergom Város Képviselő-testülete megalkotja az Esztergom Város Önkormányzat Képviselőtestületének …………/2015. ( . .) önkormányzati rendeletét az Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 54/2007. (IX.14.) ör rendelet módosításáról. Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2015. (…..) ör. rendelete az Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 54/2007. (IX.14.) ör. rendeletének módosításáról

Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése, és a 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében felsorolt szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. § Az Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 54/2007. (IX. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. mellékletét képező „A települési terület szabályozási tervlapjai (Külterület)” D tervlap helyére jelen rendelet 1. melléklete lép. 2. §

(1) Ez a Rendelet az elfogadást követő napon lép hatályba. Romanek Etelka

Dr. Sarkantyú Lajos Adrián

polgármester

aljegyző

A rendeletet kihirdettem: 2015. ..............

………………………. aljegyző


13

2015 VÁTERV95


2.2. Módosítással érintett szabályozási tervlapok (a módosító rendelet melléklete) Átnézeti vázlat


2015

14

VÁTERV95


A szabályozási tervlap jelmagyarázata


2015

15

VÁTERV95


A „D” szabályozási tervlap


2015

16

VÁTERV95


3. ALÁTÁMASZTÓ, INDOKLÓ MUNKARÉSZEK


2015

17

VÁTERV95


3.1 MÓDOSÍTÁS ISMERTETÉSE, INDOKLÁSA Módosítás tárgya: területfelhasználás, építési övezet, övezet módosítása Módosítás helyszíne: Esztergom - Kertváros külterület, Villanytelep (071/3-5, 0472/5-6 új hrsz) Módosítás kezdeményezője: NIF Zrt. A módosítási igény leírása: A Budapest - Esztergom vasútvonal villamosításával kapcsolatban új vonatatási alállomást kell létesíteni, mely a Dorog mellett lévő „villanytelep” kibővítésével alakítható ki. A joghatályos településrendezési tervek a bővítési területet mezőgazdasági területként jelölik, ezért szükséges a településrendezési tervek módosítása.

Tervezői vélemény, javaslat: A Villanytelep jelenlegi építési övezeti besorolása Ge (szabadon álló beépítési mód, min. 2500 m2 telekterület, max. 20% beépítettség, max. 7.5 m épületmagasság). A környezete Ma (általános mezőgazdasági) terület. A módosítási igény nem jelentős. A mellékelt kisajátítási átnézeti térkép szerint, délen a Ge terület csökken. Így a Ge terület 3990 m2–el növekedne, és 1913 m2 területtel csökkenne, azaz összességében a Ge terület 2077 m2 el növekedne és az „Ma” terület ugyanennyivel csökkenne. A biológiai aktivitási érték gyakorlatilag változatlan marad, mert a szántó csökkenése miatt az aktivitási érték 11 970-el (3990x3) csökken. A csökkenés ellentételezésére a Ge területből kizárt 1913 m2 telekrészt Ev területbe javasoljuk sorolni. Ez a terület jelenleg nem áll művelés alatt, a spontán szukcesszió már megindult, ezért a javaslat megvalósításának várhatóan akadálya nincs. A részletes számítást a 3.3 fejezet tartalmazza. Régészeti lelőhely a tervezési területet és környékét a Forster Központ adatszolgáltatása alapján nem érinti (3. sz. melléklet). Környezeti hatásokat nézve a módosítás összességében jelentéktelen. A biológiai aktivitási szint kissé csökkenne, de a javasolt Ev terület kijelöléssel az aktivitási érték növekedni fog.. A módosítás a településszerkezeti tervet érinti. Államigazgatási szervek, ill. önkormányzati képviselők negatív, ill. feltételeket kikötő észrevételei:

Településszerkezeti tervlap részlete, a joghatályos állapot Településszerkezeti tervlap részlete, a módosítandó állapot szerint szerint


2015

18

VÁTERV95


Joghatályos szabályozási terv szerinti részlet

Módosítás szerinti szabályozási tervlap részlete

Légifelvétel

Kisajátítási átnézeti térkép

Módosulnak, illetve kiegészülnek: -- a településszerkezeti tervlapon a területfelhasználás: Ma→ Ge -- a szabályozási tervlapon az építési övezet határa. Ma → Ge-5 (vegyes karakter, szabadon álló beépítési mód, min. 2500 2 m telekterület, max. 20% beépítettség, max. 7.5 m épületmagasság).


2015

19

VÁTERV95


3.2 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

az új törvényi szabályozás szerint megszüntetett megyei tervi övezetek az országos tervi lehatárolás és az adatszolgáltatás szerint vettük figyelembe

a megyei terv és az adatszolgáltatás szerint, pontosítással vettük figyelembe adatszolgáltatás, illetve tervezői javaslat szerint vettük figyelembe EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

20

tájrehabot igénylő terület (ajánlott) szélerőmű telepítéshez vizsg. t. térségi árvízi kockázatkezelési t. térségi komplex tájrehabot igénylő t.

tanyás térség vízi eróziónak kitett terület

széleróziónak kitett terület

földtani veszélyforrás t.

rendszeresen belvízjárta terület

ásványi nyersanyagvagyon t.

honvédelmi terület felszíni vízvminőségvédelmi terület

ásványi nyersanyagvagyon t. rendszeresen belvízjárta terület földtani veszélyforrás t. 0

kiemelt fontosságú honvédelmi terület

nagyvízi meder és Vásárhelyi terv

pontosított országos kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület

0 pontosított világörökségi és várományos terület történeti település

országos vízminőség-védelmi t.

világörökségi és várományos terület

0 térségi jelentőségű tájképvédelem

tájképvéd. szempontból kiemelten kezelendő t. erdőtelepítésre javasolt terület erdőtelepítésre alkalmas terület

ökológiai folyosó ökológiai folyosó

kiváló termőhelyi adottságú erdő

puffer terület puffer terület

pontosított országos kiváló erdő

országos ökológiai hálózat magterület magterület

kiváló termőhelyi adottságú szántó jó termőhelyi adottságú szántó

új rendelkezés új rendelkezés korábbi rendelkezés

pontosított országos kiváló szántó

OTrT-ben szereplő országos övezetek törvényi előírás szerinti megyei övezetek a joghatályos megye tervben szereplő övezetek

A 2014. január 1.-én hatályban lévő OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény a megyei területrendezési tervek átdolgozást írta elő 2015. december 31.-ig. Az átdolgozásig átmenteti rendelkezéseket írt elő. E szerint az országos műszaki hálózatoknál, és az országos és térségi övezeti lehatárolásánál az OTrT. előírásait kell figyelembe venni. A térségi területfelhasználásnál a megyei terv a meghatározó, az OTrT előírásainak figyelembe vételével. A fentiekből következően az alábbiakban -- az országos területrendezési terv szerkezeti tervlapját mutatjuk be, mert annak infrastrukturális elemei a mértékadók, -- az országos övezeteket bemutatjuk: - azokat az országos övezeteket, melyek határai a hatályban lévő megyei terv pontosításaihoz képest módosultak, az országos tervben lehatároltak, és a vonatkozó joghatályos törvényi rendelkezések, valamint az előzetes államigazgatási adatszolgáltatások szerint vettük figyelembe; - azokat az országos övezeteket, melyek újak és a megyei tervben még nem kerülhettek pontosításra ugyancsak az országos tervben lehatároltak, és a vonatkozó módosított törvényi rendelkezések, valamint az előzetes államigazgatási adatszolgáltatások szerint vettük figyelembe; - azokat a megyei övezeteket, melyek a joghatályos törvényben szerepelnek, de a megyei terv még nem tudta alkalmazni, a lehatárolásánál az előzetes államigazgatási adatszolgáltatás és a vonatkozó joghatályos törvényi rendelkezések szerint vettük figyelembe; - azokat a megyei övezeteket, melyeket a joghatályos törvényi rendelkezések megszüntettek, a vizsgálatnál nem vettük figyelembe; - azokat a megyei övezeteket, melyek a vonatkozó módosított törvényi rendelkezések szerint megmaradtak, a lehatárolásokat az 5%-os a törvényi előírások szerint pontosítottuk. -- a megyei területrendezési terv térségi területfelhasználását vizsgáltuk a 6.§ (3) bekezdésének figyelembe vételével. (a törvényi megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük). Az országos és térségi övezetek figyelembe vétele

0

VÁTERV95

ESZTERGOM-KERTVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA. ajánlott megyei térségi övezetek Esztergomot nem érintő övezetek

honvédelmi terület

a) Országos Területrendezési Terv (OTrT) Esztergomot érintő elhatározásai A 2014. január 1.-én hatályban lévő OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény a megyei területrendezési tervek átdolgozást írta elő 2015. december 31.-ig. Az átdolgozásig átmenteti rendelkezéseket írt elő. E szerint az országos műszaki hálózatoknál, és az országos és térségi övezeti lehatárolásánál az OTrT. előírásait kell figyelembe venni. A térségi területfelhasználásnál a megyei terv a meghatározó, az OTrT előírásainak figyelembe vételével. A fentiekből következőek az alábbiakban -- az országos szerkezeti tervet mutatjuk be, mert annak infrastrukturális elemei mértékadók (megjegyezzük az országos úthálózatra vonatkozó elhatározások Esztergom közigazgatási területén megegyeznek a hatályos megyei terv szerkezeti tervlapján feltüntette nyomvonallal), -- az országos övezeteket is bemutatjuk, mert azok pontosítására még a megyei tervben nem került sor. Az országos ökológiai hálózatot a természetvédelmi hatóság adatszolgáltatása szerint korrigáltuk.

Az országos területrendezési terv szerkezeti tervlapjának részlete Gyorsforgalmi út

Villamos energia 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme

Vásárhely terv továbbfejlesztése /VTT/ keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározó

Főút 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme

Vasúthálózat Nagy sebességű vasútvonal Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya

220 kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme Földgázszállító vezeték

Országos jelentőségű vízkárelhárítási célú tározó

10 millió m3_t meghaladó térfogatú vízkárelhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség

Kőolajszállító vezeték

Repülőtér Termékvezeték

Nemzetközi kereskedelmi repülőtér Kiemelt jelentőségű vízi építmény Egyéb kereskedelmi repülőtér és kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőtér

Országos jelentőségű csatorna

Elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal

Közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőtér Országos jelentőségű kikötő és határkikötő Országos jelentőségű kikötő

Radioaktívhulladék tároló

Veszélyeshulladék lerakó és égetőmű

Települési térség 1000ha alatt

Veszélyeshulladék lerakó

750 - 1000 ha között Határkikötő Országos kerékpárút törzshálózat eleme

Veszélyeshulladék égetőmű Térségi területfelhasználási kategóriák

500 - 750 ha között

Erdőgazdálkodási térség

100 - 500 ha között

Erőmű

Mezőgazdasági térség

100 ha alatt Atomerőmű

Vegyes területfelhasználású térség

Országhatár

Vízgazdálkodási térség

Egyéb erőmű Települési térség

Az alábbiakban bemutatjuk Esztergom közigazgatási területére vonatkozó országos övezeteket. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

21

VÁTERV95


Az országos ökológiai hálózat országos övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezete

Jó termőhelyi adottságú szántóterület országos térségi övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezete

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület országos övezete

A világörökségi és világörökség várományos terület országos övezete


2015

22

VÁTERV95


Az országos vízminőség védelmi terület övezete

A nagyvizi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

A kiemelt fontosságú honvédelmi terület országos térségi övezete Útpajzs

b) Esztergom-Komárom Megyei Terv Esztergomot érintő elhatározásai A Jász - Nagykun - Szolnok Megye Területrendezési Tervét a megyei közgyűlés 2011ben módosította a 10/2011. (IV.29.) KR. rendeletével. Az alábbiakban bemutatjuk a megyei területrendezési terv legfontosabb elhatározásait. A megyei tervi elhatározásokat -- a térségi szerkezeti és területfelhasználás, -- a térségi övezetek, melyeket az OTrT övezetei nem módosítottak, valamint -- az ajánlások jelenítik meg. b/1) Esztergom-Komárom Megyei Terv térségi szerkezeti és területfelhasználási elhatározásai Az alábbiakban Esztergom területére vonatkozó térségi szerkezeti tervet mutatjuk be.

Közúthálózat

Folyami nagyműtárgy

Országos jelentőségű öntözőcsatorna

Gyorsforgalmi út

Szükségtározó

Főút Kiserőmű Térségi jelentőségű logisztikai központ Térségi jelentőségű hulladéklerakó hely

10 millió köbmétert meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség

Térségi mellékút Kerékpárút törzshálózat Országos kerékpárút törzshálózat eleme Térségi kerékpárút hálózat eleme Vasúti hálózat

Kikötők Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötő Térségi közforgalmú kikötő Személyforgalmi kikötő Kompátkelőhely Repülőterek Kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőtér

Nagysebességű vasútvonal Egyéb országos törzshálózati vasútvonal

Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér

Térségi mellékúton és vasúti mellékvonalon lévő híd

Település közigazgatási határa

Egyéb mellékúthálózati elemek

Vízfolyás

Másodrendű árvízvédelmi fővonal

Területfelhasználás rendszere Erdőgazdálkodási térség

Szénhidrogén szállítóvezetékek Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték

Gyorsforgalmi úton főúton és vasúti törzshálózaton tervezett nagy híd

Megyehatár

Vasúti mellékvonal Elsőrendű árvízvédelmi fővonal

Közös felhasználású katonai és polgári repülőtér

Hidak

Vásárhelyi terv továbbfejlesztése I. ütemében megvalósuló árvízi tározó

Térségi szénhidrogén szállítóvezeték Villamosenergia átviteli hálózat távvezetékek 750 kV átviteli hálózat eleme 400 kV átviteli hálózat eleme

Mezőgazdasági térség Vegyes területfelhasználású térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség

220 kV átviteli hálózat eleme Térségi ellátást biztosító 120 kV elosztó hálózat eleme


2015

23

VÁTERV95


Jász-Nagykun-Szolnok megye területrendezési tervének szerkezeti tervlap részlete

b/2) Esztergomot érintő megyei térségi övezetek elhatározásai Azokat a térségi övezeteket mutatjuk be, melyek a joghatályos tervben szerepelnek és az új törvényi szabályozás életben tartotta.

A magterület a puffer terület és az ökológiai folyosó megyei tervi övezetei

Rendszeresen belvízjárta terület és nagyvizi meder megyei tervi övezetei


2015

24

VÁTERV95


Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terülte ajánlott megyei tervi övezete

Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület megyei tervi övezete

Földtani veszélyforrás terület megyei tervi övezete

c) A területrendezési tervi elhatározások teljesülése a módosítandó településrendezési tervekben c/1) A megyei tervi szerkezeti és területfelhasználási elhatározások teljesülése a településszerkezeti tervben A szerkezeti elemek nem érintik a módosítási területeket. A térségi területfelhasználásának való megfelelésnél megállapítható, hogy a módosítási terület térségi mezőgazdasági területre esik. A törvényi előírás: „a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület, vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes területfelhasználási egység nem jelölhető ki.”

A módosítási terülten nincs sem nagyvárosias lakóterület, és nincs vegyes területfelhasználási települési terület. A tervezett beépítésre szánt területbővülés 2077 m2, ami jelentéktelen, az összes mezőgazdasági térségi területhez mérten. Az alábbi ábra a térségi területfelhasználási területeket mutatja be Esztergom közigazgatási területétnek geodéziai felvételén.


2015

25

VÁTERV95


A megyei területrendezési terv térségi területfelhasználási területeinek Esztergom közigazgatási terültére vetített egységei.

A TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK TERÜLETE -- városias települési térség 1409,75 ha -- hagyományosan vidéki települési térség 219,94 ha -- vegyes területfelhasználású térség 2676,07 ha -- erdőgazdálkodási térség 3707,37 ha -- mezőgazdasági térség 1243,68 ha -- vízgazdálkodási térség 777,43 ha A módosítási területen a mezőgazdasági térséget érintő változás - 0,2077 ha (-0,17%), az erdőgazdálkodást érintő változás +0,1913 ha (+0,05%). MEGÁLLAPÍTHATÓ. HOGY A MEGYEI TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVBEN JELÖLT SZERKEZETI ELEMEKNEK ÉS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ELHATÁROZÁSOKNAK A MÓDOSÍTÁSI TERVI KEZDEMÉNYEZÉS CSEKÉLY MÉRTÉKŰ VÁLTOZÁST OKOZ, EZÉRT MEGFELEL. c/2) Az országos és megyei térségi övezeti elhatározások teljesülése a településszerkezeti tervben Az országos övezetek közül a módosítási területet -- a világörökségi és világörökség-várományos terület övezete, -- az országos vízminőség-védelmi terület övezete érinti. A módosítási területen nincs védett, vagy védelemre érdemes objektum és terület. Országos vízminőség-védelmi terület országos övezetének törvényi előírásai: „(1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből kivezetéséről és övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetekre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

26

VÁTERV95


(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

A Helyi Építési Szabályzat vízvédelmi előírásokat tartalmaz, melyek a területre is érvényesek. A megyei övezetek közül a módosítási területet -- az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezet, -- a földtani veszélyforrás terület övezete érinti. Ásványi nyersanyagvagyon-terület térségi övezetének törvényi előírásai: „(1) Az ásványi nyersanyaga vagyon-terület térségi övezetét településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.”

A módosítási területen nincs nyersanyagvagyont érintő terület. A földtani veszélyforrás terület övezetének törvényi előírásai: „(1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.”

A településrendezési eszközök nem jelölte ki a módosítási terülten földtani veszélyforrást. MEGÁLLAPÍTHATÓ. HOGY AZ OTrT-BEN ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVBEN JELÖLT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ELHATÁROZÁSAIVAL NEM ÜTKÖZIK A TERVEZETT MÓDOSÍTÁS. d) OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény 7-8.§ előírásainak való megfelelés A 7.§ előírásai: „(1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területek a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterülten áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását szolgáló építmények helyezhetők el.”

A módosítással az erdőterültek növkednek0,1913 ha-ral. Így a módosítás szerinti településrendezési tervek erdő lehatárolása nem lehet kedvezőtlenebb a joghatályos tervhez képest A 8.§ előírásai: „(1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhelyi Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető.”

Esztergom nem esik borvidéki területre. A módosítási terület nem esik az Országos Gyümölcs Termőhelyi Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészletre. A melléklet adatszolgáltatás ezt igazolja.


2015

27

VÁTERV95



2015

28

VÁTERV95


3.3 A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS MÓDOSÍTÁS SZERINTI AKTUALIZÁLÁSA Az érintett terülteken néztük meg, hogy a biológiai aktivitási érték, hogyan változik a módosítás szerint.

A vizsgált terület lehatárolása Területfelhasználás megnevezése

Vizsgálati állapot szerinti A 2015 évi tervezett módosítás szerinti (2014. évi joghatályos terv szerinti) Értékmutató Terület Vizsgálati érték Értékmutató Terület Vizsgálati (m2) (m2) érték

Egyéb gazdasági terület (Ge)

0,4

20910,0

8364,0

0,4

22987,0

9194,8

Általános mezőgazdasági terület (Ma)

3,7

3990,0

14763,0

3,7

0,0

0,0

Védelmi célú erdőterület (Ev)

9,0

0,0

0,0

9,0

1913,0

17217,0

24900,0

23127,0

24900,0 1,061

26411,8

Összesen Biológiai aktivitásérték

0,929

Megállapítható, hogy a módosítással a biológiai aktivitási szint növekszik.


2015

29

VÁTERV95


3.4 KÖRNYEZETI HATÁSOK TÁBLÁZATOS ÖSSZEFOGLALÁSA Esztergom város településrendezési rendezési eszközök módosítása 2015, környezeti elemekre gyakorolt hatásai összefoglalva az alábbiak: Az értékelést a jelenlegi állapothoz képest bekövetkező változásokra értelmeztük. a környezeti elemek, melyekre a módosítás hatással lehet

zaj, rezgés levegő víz föld élővilág, ökoszisztémák táj települési elemek, művi környezet településökológia ember, társadalom

0 +2 -1

1. sz.

a módosítás tárgya

a módosítás környezeti hatásainak összefoglaló értékelése

A módosítás célja a Budapest Esztergom vasútvonal villamosításával kapcsolatban új vonatatási alállomás létesítése, mely a Dorog mellett lévő „villanytelep” kibővítésével alakítható ki. A joghatályos településrendezési tervek a bővítési területet mezőgazdasági területként jelölik. A módosítás arra irányul, hogy 2077 m mezőgazdasági terület Gi gazdasági területbe átsorolásra kerüljön.

A területen a zaj és rezgéshatás a kibővítéssel a környezetben növekszik, mivel a terület beépített terültektől távol esik, ez kevésbé okoz negatív hatást. A biológiai aktivitási érték nem csökken, mert a déli határ mentén erdőterület került kijelölésre. Ugyanakkor a vasút villamosításából jelentős társadalmi előny származik Esztergom lakossága számára, mert a budapesti közlekedési kapcsolat, mind utazási időben mind kényelemben kedvezőbbé válik. Összességében a módosítás környezeti hatásai pozitívnak ítélhetők.

-1 0 0 0 0 0 0 0 +2

nincs környezeti hatásváltozás pozitív változás várható enyhe negatív hatás várható


2015

30

VÁTERV95


3.5 TERÜLETI MÉRLEG AKTUALIZÁLÁSA Az alábbiakban Esztergom - Kertváros joghatályos településszerkezeti terv szerinti és a módosított területi mérleget hasonlítottuk össze egymással. (A módosított területeket az alászínezés jelzi). Joghatályos terv szerinti Területfelhasználási egység megnevezése

Módosítás szerinti %

[ha]

L

LAKÓTERÜLET

13,19

213,46

LN

nagyvárosias

0,60

9,64

LKE

kertvárosias

12,60

V

VEGYES TERÜLET

VT

Területfelhasználási egység megnevezése

%

[ha]

L

LAKÓTERÜLET

13,19

213,46

LN

nagyvárosias

0,60

9,64

203,82

LKE

kertvárosias

12,60

203,82

0,79

12,84

V

VEGYES TERÜLET

0,79

12,84

településközponti

0,52

8,36

VT

településközponti

0,52

8,36

VI

intézményi

0,28

4,48

VI

intézményi

0,28

4,48

G

GAZDASÁGI TERÜLET

3,73

60,41

G

GAZDASÁGI TERÜLET

3,74

60,6

GK

kereskedelmi, szolgáltató

2,17

35,14

GK

kereskedelmi, szolgáltató

2,17

35,14

Ge

egyéb ipari

1,56

25,27

Ge

egyéb ipari

1,57

25,46

Ü

ÜDÜLŐTERÜLET

0,00

0

Ü

ÜDÜLŐTERÜLET

0,00

0

K

KÜLÖNLEGES TERÜLET

7,17

116,07

K

KÜLÖNLEGES TERÜLET

7,17

116,07

KI

különleges intézményi

0,57

9,2

0,57

9,2

KH

hulladék elhelyezési és kezelési

1,18

19,02

KH

hulladék elhelyezési és kezelési

1,18

19,02

KB

bányászati célokat szolgáló

0,40

6,44

KB

bányászati célokat szolgáló

0,40

6,44

KKÖ

különleges közlekedési

5,03

81,41

5,03

81,41

K

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

4,41

71,37

K

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

4,41

71,37

KÖ

általános közúti

3,82

61,88

KÖ

általános közúti

3,82

61,88

KÖV

vasúti

0,59

9,49

KÖV

vasúti

0,59

9,49

Z

ZÖLDTERÜLET

0,24

3,92

Z

ZÖLDTERÜLET

0,24

3,92

E

ERDŐTERÜLET

23,63

382,37

E

ERDŐTERÜLET

23,64

382,58

M

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

45,00

728,15

M

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

44,97

727,74

MÁ

általános extenzív

15,30

247,57

MÁ

általános extenzív

15,27

247,16

MK

korlátozott funkciójú

29,70

480,58

MK

korlátozott funkciójú

29,70

480,58

V

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

1,83

29,65

V

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

1,83

29,65

VGA

vízgazdálkodási kívül

0,69

11,14

vízgazdálkodási kívül

0,69

11,14

VGV

vízfelület

1,14

18,51

vízfelület

1,14

18,51

100,00

1618,23

100,00

1618,23

terület

vízfelületen


terület

vízfelületen

2015

31

VÁTERV95


3.6 TERVEZŐI NYILATKOZATOK 3.6.1 Tervezői nyilatkozat a területrendezési tervi elhatározások érvényesítéséről Mint az Esztergom - Kertváros településrendezési eszközeinek módosítását készítő tervezők nyilatkozunk, hogy az általunk összeállított tervanyag összhangban van az Országos Területrendezési Tervvel és a Komárom-Esztergom megye területrendezési tervével, mind területfelhasználás, mind térségi infrastruktúra-hálózatok és építmények, mind térségi övezetek vonatkozásában. Molnár Attila településrendező tervező Kurcz Judit tájépítész 2015. szeptember 5. 3.6.2 Tervezői nyilatkozat a joghatályos tervek alátámasztó munkarészeinek kiegészítéséről Mint Esztergom - Kertváros településrendezési eszközeinek módosítását készítő felelős tervezők az alábbi nyilatkozatot adjuk: 1. A jelen településrendezési módosítások a joghatályos Esztergom Kertváros alábbi alátámasztó fejezeteit érintik (a teljes alátámasztó fejezeti listából aláfestéssel jeleztük az érintett fejezeteket): „2. Alátámasztó munkarészek 2.1. Városszerkezeti kapcsolatok és összefüggések 2.1.1 A megyei tervvel való megegyezés 2.1.2. A Kertváros illeszkedése a településszerkezeti tervbe

2.2. Területfelhasználás 2.3. Összefoglaló értékelés és problémamegoldó javaslatok 2.3.1. Probléma összefoglaló 2.3.2. A fejlesztés területi korlátai 2.3.3. Fejlesztési lehetőségek 2.3.4. A településszerkezetet befolyásoló tervjavaslatok

2.4. Környezetalakítás 2.4.1 Vizsgálatok 2.4.1.1.Telekstruktúra és beépítés 2.4.1.2. Épületállomány, épületmagasság, épületállag, építési karakter 2.4.1.3. Földszinti közfunkciók, ill. idegenforgalmi vonzerők 2.4.1.4. Közterületi zöldfelületek vizsgálata 2.4.2.Javaslatok ismertetése 2.4.2.1. Beépítési javaslat 2.4.2.2. Zöldfelületek rendezése

2.5. Jogi vizsgálatok 2.5.1. Tulajdonjogi vizsgálatok 2.5.2. Építésjogi vizsgálatok

2.6. Örökségvédelem 2.6.1 Vizsgálatok 2.6.1.1. Településtörténet 2.6.1.2. Régészeti örökség 2.6.1.3. Településszerkezeti értékek, természeti, táji környezet 2.6.1.4.Településkép vizsgálata (fotódokumentációval) 2.6.1.5. Épített környezeti elemek és értékek 2.6.2 Hatástanulmány, a tervezett változások várható hatása az örökségre 2.6.2.1. A régészeti területeket érintő tervezett változások és várható hatásaik 2.6.2.2. A védett és védendő épületeket érintő tervezett változások és hatásaik, a megújulás és hasznosíthatóság lehetőségei 2.6.3. Örökségvédelmi összefoglaló 2.6.3.1. Régészeti összefoglaló 2.6.3.2. A településkarakterrel kapcsolatos összefoglaló 2.6.3.3. A védett, ill. védelemre érdemes építészeti értékekkel kapcsolatos összefoglaló 2.6.4. Nyilatkozatok 2.6.4.1. Régészeti nyilatkozat 2.6.4.2. Városrendezői és építészeti nyilatkozat

2.7. Közlekedés 2.7.1 Vizsgálatok 2.7.2 Javaslatok ismertetése

2.8. Tájrendezés 2.8.1 Vizsgálatok 2.8.1.1. Morfológiai adottságok EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

32

VÁTERV95

ESZTERGOM-KERTVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA. 2.8.1.2. Táji elemek 2.8.1.3. Természeti értékek 2.8.2. Tájrendezési, természetvédelmi javaslat 2.8.2.1. A tájszerkezet elemeinek változása 2.8.2.2. A tájhasználat változás területi jellemzői 2.8.2.3. A tervezési terület ökológiai potenciáljának tervezett változása 2.8.2.4. Természetvédelmi területek

2.9. Környezetvédelem 2.9.1 Vizsgálatok, a jelenlegi környezeti állapot 2.9.1.1. Levegőtisztaság 2.9.1.2. Zajterhelés 2.9.1.3. Vízminőség 2.9.1.4. Talajállapot 2.9.1.5. Hulladékkezelés 2.9.2 Javaslatok 2.9.2.1. Levegőtisztaság-védelem 2.9.2.2. Zaj- és rezgésvédelem 2.9.2.3. Vízvédelem 2.9.2.4. Talajvédelem 2.9.2.5. Hulladékgazdálkodás

2.10. Közműellátás 2.10.1 Vízellátás 2.10.1.1. Vizsgálatok 2.10.1.2. Javaslatok 2.10.2 Szennyvízcsatornázás és tisztítás 2.10.2.1. Vizsgálatok 2.10.2.2. Javaslatok 2.10.3. Árvízvédelem 2.10.3.1. Vizsgálatok 2.10.3.2. Javaslatok 2.10.4. Csapadékvíz elvezetés 2.10.4.1. Vizsgálatok 2.10.4.2. Javaslatok 2.10.5. Villamosenergia ellátás 2.10.5.1. Vizsgálatok 2.10.5.2. Javaslatok 2.10.6. Vezetékes gázellátás és megújuló energiák 2.10.6.1. Vizsgálatok 2.10.6.2. Javaslatok 2.10.7. Távhő ellátás 2.10.7.1. Vizsgálatok 2.10.7.2. Javaslatok 2.10.8. Elektronikus hírközlés 2.10.8.1. Vizsgálatok 2.10.8.2. Javaslatok”

2. A joghatályos szabályozási terv még nem az új tartalmi előírások rendszerében készült, ezért kiegészítésként a jelen módosítási dokumentáció tartalmazza még a módosítási területre vonatkozó biológiai aktivitási érték számítást, a környezeti hatások táblázatos összefoglalását, és a területi mérleget. 3. Az egyéb alátámasztó munkarészek változatlan tartalommal továbbra is érvényben tartandók. Budapest. 2015. szeptember 5.

Molnár Attila településtervező: Kurcz Judit tájépítész:


2015

33

VÁTERV95


MELLÉKLETEK


2015

34

VÁTERV95


1. sz. melléklet: Testületi határozat a módosítási kezdeményezés befogadásáról


2015

35

VÁTERV95


2. sz. melléklet: A joghatályos 54/2007.(XI.14.) önkormányzati rendelet Esztergom Kertváros Helyi Építési Szabályzatáról Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007. (IX.14) ör. rendelete Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (Egységes szerkezetben a 27/2010.(IX.9.)* módosító rendelettel Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja.

I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom Város (a továbbiakban a város) közigazgatási területének a tervezett M100 gyorsforgalmi úttól délre eső, a közigazgatási határig terjedő területére, kivéve a Tópart utca és északi folytatása, a hulladéklerakó telep déli telekhatára, 0559/10 és 0566/1 hrsz. telkek DNy-i határa, a Pataksor utca, a Bocskai sor és a Palatinusz-tó partja által határolt területet. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építényményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és az e területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad. 2. § A rendelet 1. számú mellékletét a beépítésre szánt települési terület szabályozási tervlapjai (belterület) M=1:2000, 2. számú mellékletét a beépítésre nem szánt települési terület szabályozási tervlapjai (külterület) M=1: 10 000 képezik. A 3. számú melléklet az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában 1. Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési övezetekben alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési övezetben jellemző beépítési módra, módokra utal. 2. Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10 %-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. 2 3. Épülettömeg: A beépítési % szerinti m és az építménymagasság szorzatával kapott érték. 4. Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. 5. Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább 3,0 m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. 6. Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési övezet előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket. 7. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. 8. Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, illetve területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 méterenként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

36

VÁTERV95


9. Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. 10. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. 11. Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. 12. Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki. 13. Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, illetve magántulajdonú. 14. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. 15. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal, vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait. 16. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési övezet előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. 17. Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye. 18. Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mezőgazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért ezeket a szabályozási terv gazdasági zónákba sorolja. 19. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. 20. Nem központi települési terület: A központi települési területen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek együttvéve. 21. Összes nettó szintterület: Az építmény-szintek összes nettó - falak nélküli - területe, kivéve a terepszint alatti helyiségek területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemző rendeltetéséhez közvetlen kapcsolódik. (pl. előírások szerinti gépkocsi tárolók) Az építmény fő rendeltetéséhez közvetlen nem kapcsolódó helyiségek területét az összes nettó szintterületbe be kell számítani. 22. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete 2 könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb, mint 20 m , valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m., 23. Rendeltetési előírások: az építési övezetek előírásainak egyik csoportja, mely a telkek használatát szabályozza. 24. Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értendők, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhetők el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai erőfeszítést is igénylő) szabadidő eltöltést szolgálják. 25. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik. 26. Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket a szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a Szabályozási Terv részét képező szabályozási tervlap rögzíti. 27. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. 28. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, illetve létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. 29. Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. 30. Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. 31. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, illetve épületrész. 32. Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek.


2015

37

VÁTERV95


33. Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. A Szabályozási Terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei 4. § (1) A Szabályozási Terv felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelező szabályozási elemek egyrészt I. (első), másrészt II. (másod)rendűek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: - az övezeti határok és az övezeti előírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat, - az I. rendű közterületek, - az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az irányadó szabályozási elemek: az irányadó szabályozási vonal, a tervezett telekhatárok, a tömbfeltáró, illetve alternatív utak és a magánutak. (5) A Szabályozási Terven jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit. (6) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a Településszerkezeti Terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. (7) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő Szabályozási Terv készítésével történhet meg. (8) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. A más jogszabályokban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre 5. § (1) Csak építési engedély alapján végezhető, az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően az alábbi építéssel járó tevékenység is: a) a közterületről látható épület-homlokzaton, építményfelületen, kertben, kerítésen alkalmazott – mérettől függetlenül – mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése; b) mindenfajta építménynek a közterületről látható külső felületképzése, színezése, burkolata és héjalása. (2) Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is kell csatolni, ha: a) az építési helyen a terep --az építési hely két legtávolabbi pontja között-- több mint 20 %-ot meghaladó lejtésű b) 2000 m²-t meghaladó méretű telken új épület épül, c) a telek közterület. (3) A (2) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az építéssel érintett közterület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtők, burkolati jelek jelölését, az épületek kontúrjainak feltüntetetésével együtt, b) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, c) a parkolóhelyek kialakítását, d) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, e) közterület esetén a köztárgyak típus- vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, f) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (4) Új épület építése, meglévő épület 20 m²-t meghaladó bővítése esetén az építési tervdokumentációhoz: a) geodéziai felmérést kell csatolni, ha a telek lejtésviszonyai a telek két legtávolabbi pontja között a 10 %-ot meghaladják b) talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni, ha a telek lejtésviszonyai a telek két legtávolabbi pontja között a 20 %-ot meghaladják. (5) Az illetékes tervtanács, vagy a főépítész előzetes véleményét ki kell kérni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint: a) új épületek, építmények elhelyezéséhez, b) meglevő épületek tömegének, tetőformájának megváltoztatásához, EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

38

VÁTERV95


c) közterületen bármely berendezés létesítéséhez, d) egyedi vagy területi védelem alatt álló épületet érintő bármely engedélyköteles építési munka esetén. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Területfelhasználás 6.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) Beépítésre szánt területek: a.) lakóterület, ezen belül: - kertvárosias lakóterület, - nagyvárosias lakóterület, b.) vegyes terület, ezen belül: - településközpont vegyes terület, - központi vegyes terület, c.) gazdasági terület, ezen belül: -kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, - egyéb ipari gazdasági terület, d.) különleges terület, ezen belül: - honvédségi terület, - sportterület, - temető, - hulladék-elhelyezés területe, (3) Beépítésre nem szánt területek: a.) zöldterület, b.) erdőterület, ezen belül: - véderdő, - turisztikai és egészségügyi erdő, - gazdasági erdő, c.) mezőgazdasági terület, ezen belül: - korlátozott használatú mezőgazdasági terület, - általános (árutermelő) mezőgazdasági terület, - kertes mezőgazdasági terület, d.) közlekedési terület, ezen belül: - általános (közúti) közlekedési terület, - vasútterület, - légiközlekedési terület (repülőtér), e.) vízgazdálkodási terület (vízfelület és vízmű terület). Az építés általános előírásai 7. § (1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad, és a) az épület lakóépület, akkor a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el, b) a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet. (2) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége a 4. számú melléklet szerint számítható, b) akkor az építési telek megosztásánál a figyelembe vehető legkisebb telekméret a 4. számú melléklet szerint számítható. (3) A Szabályozási Terven jelölt a közterület felől rögzített, általános előírásoktól eltérő hátsókert terület 50 %-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

39

VÁTERV95


(4) A Szabályozási Terven általános előírásoktól eltérő hátsókertként jelölt közúttal vagy magánúttal megközelíthető meglévő nyúlványos telkek beépíthetők, de a telekterület beépítési %-ának számításánál csak a telek 50 %-a vehető figyelembe. (5) Újonnan nyúlványos telek nem alakítható ki. (6) A lakó, gazdasági, különleges építési övezetekbe tartozó építési telkeken terepszint alatti építmények csak az építési helyen belül engedélyezhetők. (7) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 3. számú melléklet szerint vehetők figyelembe. (8) Az egyes építési övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl. (9) Ha védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, illetve hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett, közterületi járda vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m mélységben, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) homlokzatának építészeti karakterét nem változtatják meg. (10) Zártsorú beépítés esetén: a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Ha az épület telekhatárra épül, a telekhatáron tűzfalat kell kialakítani. b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el. (11) Ha a telek saroktelek és beépítési módja zártsorú, a beépítettség további 20 %-kal növelhető. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg lakóövezet esetén a 80 %-ot. (12) Nem zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. (13) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű zártsorú beépítési móddal beépíthető telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhetők. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket tűzfallal kell kialakítani. (14) Az építési hely közterület felőli határát, ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik – kivéve a vegyes építési övezetekbe sorolt telkek közterület felőli határát – kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével: a) az építési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (15) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet. (16) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki. (17) Az építési hatóság az építési övezet kódjai szerinti teleknagyság - előírástól telekmegosztás, illetve telekhatár - rendezés engedélyezése esetén a –3 % mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik. Abban az esetben, ha az új telek korábbi kisebb telkek összevonásával jön létre, és az övezet szerint előírt telekméret kialakítása irányában hat, a telekösszevonás akkor is engedélyezhető, ha az így kialakuló telek az övezeti előírás szerinti méret 97 %-át nem éri el. (18) A rendelet hatálya alá eső területen csak áttört és maximum 1,8 m magas kerítés létesíthető a beépítésre szánt telkek határán. A kerítés növényzettel takarása (befuttatása) vagy a kerítés kert felőli oldalán takarónövényzet ültetése megengedett. A beépítésre nem szánt telkek határán épített kerítés nem, csak határoló növényzet létesíthető. (19) A terepszint alatti beépítés az építési övezet szerinti maximális beépítettséget maximum 10 %-kal haladhatja meg abban az esetben, ha a terepszint alatti épületrész főépületen kívül eső része tetőkertként kerül kialakításra. A terepszint alatti beépített területbe az épületek alatti bruttó szintterületek beszámítandók. III. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Az építési övezet jele, szerkezete 8. § (1) Az építési övezeti előírások a) rendeltetési, b) építési, EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

40

VÁTERV95


előírásokból állnak. (2) Az építési övezet jelében elől álló betűk a rendeltetést jelzik. (3) Az építési övezet jelében a rendeltetést jelző betűjel mögött álló szám az építési karakter kódja: 1 kód polgárvárosi karakter 2 kód szabályos kertes karakter 5 kód vegyes karakter 6 kód egyedi karakter (4) Az építési övezet jelében a számlálóban szereplő betű a beépítési mód jele: SZ szabadonálló O oldalhatáron álló I ikres Z zártsorú K kialakult beépítési mód. (5) Az építési övezet jelében a számlálóban szereplő szám a kialakítható legkisebb teleknagyság (m2). (6) Az építési övezet jelében a nevezőben elől álló szám a megengedhető legnagyobb beépítettség (%). Az egyes beépítési %-okhoz tartozó zöldfelületi fedettség értékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (7) Az építési övezet jelében a nevezőben második helyen álló szám a megengedhető legnagyobb építménymagasság (m). Ahol két számjegy található, ott az első a legkisebb kötelezően kialakítandó építménymagasság, a második a lehetséges legnagyobb építménymagasság értéke. Az építési övezetek csoportosítása 9. § Az építési övezetek csoportosítását egyrészt a rendeltetési előírások, másrészt az építési karakter előírások jellegzetes típusai adják. A Szabályozási Terv 1., 2. számú melléklete jelöli ki a területhez kötött konkrét építési övezeteket. RENDELTETÉSI ELŐÍRÁSOK Lakó építési övezetek Nagyvárosias lakó építési övezet (Ln) 10. § (1) Az övezetbe jellemzően nagy laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. (2) A területen a) lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (kivéve többszintes parkolóház) vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, b) kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, helyezhető el. (3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. (4) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Kertvárosias lakó építési övezetek (Lke) 11. § (1) Az övezetbe jellemzően alacsony laksűrűségű telkek tartoznak, ahol legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. (2) A területen a) 1100 m2 teleknagyságig legfeljebb kétlakásos, 1100 m2 teleknagyság felett legfeljebb négylakásos lakóépület(ek), b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető el. (3) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t . (4) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület – kivéve a lakóépületben megengedhető lakásszámot túl nem lépő szobaszámú panziót -, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Vegyes építési övezetek Településközpont vegyes építési övezet (Vt) EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

41

VÁTERV95


12. § (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen a) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, b) kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. (3) A (2) bekezdés b) pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. (4) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára és üzemanyagtöltő állomás. Központi vegyes építési övezet (Vk) 13. § (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50 %-át. (3) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára és üzemanyagtöltő állomás. Gazdasági építési övezetek Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági építési övezet (Gksz) 14. § (1) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. (2) A területen a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási épület, parkolóház, sportépítmény, b) kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. (3) A (2) bekezdés b) pontja alatti funkciók az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak meglévő épületek felhasználásával, funkcióváltással telepíthetők. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. (4) Üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. Egyéb ipari gazdasági építési övezet (Ge) 15. § (1) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. (2) A területen az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek; továbbá 10 000 m2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett azok meglévő épületek funkcióváltásával jönnek létre. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. (3) Üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. Különleges építési övezetek Különleges közhasználatú építményi építési övezet (Ki) 16. § EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

42

VÁTERV95


(1) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (3) A szabályozási tervlap az egyes telkeken belül az egyes építési helyekre eltérő, kizárólagos használatot is rögzíthet. Különleges bányászati építési övezet (Kb) 17. § (1) A terület a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. (2) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmény helyezhető el. (3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Különleges honvédelmi és belbiztonsági építési övezet (Kho) 18. § (1) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába. (2) A területen csak honvédelmi, illetve belbiztonsági célokat szolgáló építmény helyezhető el. Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló építési övezet (Kh) 19. § A területen a hulladékok kezelésére, tárolására szolgáló telephely, építmény létesíthető. ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK Építési karakterek szerinti előírások 20. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó Szabályozási Tervében lehatárolt építési karakterek: 1. polgárvárosi 2. szabályos kertes 5. vegyes 6. egyedi (2) A polgárvárosi karakterű építési övezetek jellemzői: a) Az építési hely utcai határvonalán általában utcával párhuzamos gerincű, magastetős épületek helyezhetők el, zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny a telekhatáron az utca vonalától mért 20 m mélységig és csak tűzfalként alakítható ki. b) Újonnan előkert nem alakítható ki, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően nem intézkedik. c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó előírásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. d) Új építés, bővítés és építmény rendeltetés-megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. e) Az elhelyezhető melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg f) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas kerítés létesíthető. (3) A szabályos kertes karakterű építési övezetek jellemzői: a) Építményeket újonnan szabadon álló, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni az építési övezeti előírások szerint; b) Újonnan 5,0 m előkert alakítandó ki, kivéve, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően intézkedik, vagy ha az utcában kialakult egységes előkertméret ettől eltér. Amelyik utcában a beépítés jellemzően az utcai telekhatáron áll, az egységes utcakép érdekében újonnan épülő háznál sem engedélyezhető előkert. c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó előírásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. d) Új építés, bővítés és építmény rendeltetés - megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. e) Az elhelyezhető melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg. f) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. (4) Vegyes karakterű építési övezet jellemzői: EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

43

VÁTERV95


a) A karakterbe jellemzően a telepszerűen kialakított – általában szabadon álló, kivételesen zártsorú, beépítési móddal beépített, illetve beépíthető területek tartoznak. b) Újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező. c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó előírásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. d) Új építés, bővítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. e) Az elhelyezhető melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg f) A területre eső meglévő lakótelepeken a Szabályozási Terven jelölt szabályozási vonalakkal, illetve építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési előírásokat. Az így lehatárolt területen: - építési telket alakítani csak telekalakítási terv alapján lehet. Az úszótelek nem tekinthető építési teleknek; - további építési telek csak akkor alakítható ki, ha az építési zóna zöldfelületi fedettségére vonatkozó előírások teljesíthetők, mind az újonnan kialakuló, mind a visszamaradó telkeken, - úszótelek határait túllépő vagy azon kívüli építés, illetve a szintterület-növelés szabályainak tisztázására a szabályozási tervlapon szabályozási vonalakkal körülhatárolt lakótelepi tömbterületre kiterjedő elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni; - melléképületek csak a térszín alatt, valamint az úszótelkeken kívül helyezhetők el, és csak az esetben, ha az előírt zöldfelületi fedettség biztosítható. Az elhelyezhető melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg, g) A területen a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzítő, elvi építési engedély alapján szabad. (5) Egyedi karakterű építési övezetbe a) az előzőekbe nem sorolható, nem tipizálható jellegzetességeket hordozó, már beépített, kialakult területek tartoznak (pl. templom) b) Az egyes építési övezetekben a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, vonatkozó előírásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. A beépítési módot, a teleknagyságot és az építménymagasságot a kialakult adottságok határozzák meg. (6) Az egyes építési karakterekben alkalmazható beépítési módokat és az egyes beépítési módokhoz kapcsolódó teleknagyságokat az 1. 2. számú mellékletek tartalmazzák. A telekméretek részletezését (telekterület, telekmélység és szélesség) a 3. számú melléklet tartalmazza. IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Közlekedési övezetek Közúti közlekedési övezet (KÖu) 21. § (1) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóóra, jegykiadó helyezhető el. (2) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2 %-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Kötöttpályás közlekedési övezet (KÖk) 22. § (1) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmény(ek), kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhetők el. (2) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület legfeljebb a telekterület 2 %-a lehet. Légi közlekedési övezet (KÖl) EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

44

VÁTERV95


23. § (1) A terület csak légiközlekedési célokra vehető igénybe. (2) A területen csak a légiközlekedést szolgáló, valamint az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el. (3) Az övezetben - az egyes telkek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot, - az elhelyezhető építmények magassága – a távközlési és repülőtéri irányítási építményeket kivéve – a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Zöldterület, közpark övezet (Z) 24. § (1) Közparkok céljára kijelölt övezet. Az övezet területének legalább 80 %-a biológiailag aktív felület kell legyen. A zöldfelületek legalább 50 %-át az OTÉK 25. §-a szerinti háromszintes növényállománnyal kell betelepíteni. (2) A területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el. (3) A területen az OTÉK 27. § (1)-(3) valamint (5) bekezdés előírásait alkalmazni kell. (4) Közparkban, ha annak területe 1500 m2-t nem éri el építmény nem helyezhető el. (5) Az újonnan elhelyezhető épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át. (6) A közpark területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark területének legfeljebb 50 %-án, ha a meglévő értékes fák fennmaradását az építés nem veszélyezteti és a földtakarás mértéke eléri az 1,5 m-t. (7) Közpark övezet területeit felújítani, átépíteni csak kertépítész által készített parkrendezési terv alapján lehet. Erdőövezetek Védelmi rendeltetésű erdő övezet (Ev) 25. § (1) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, illetve természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. (2) A területen épület nem helyezhető el. (3) A környezetvédelmi rendeltetésű erdő területén hulladékudvar kialakítható. (4) A területen bányászati tevékenység (agyag, sóder) rekultiválási kötelezettséggel végezhető. Egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) 26. § (1) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. (2) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 1%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t. Amennyiben a telken elhelyezendő épület(ek) beépített alapterülete meghaladja a 300 m2-t, azok csak elvi építési engedély alapján helyezhetők el. Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg) 27. § (1) Az övezetbe az Ev és Ee jelű erdőterületbe nem sorolható erdők tartoznak. (2) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t. (4) 300 m2-nél nagyobb beépített területű épület csak elvi építési engedély alapján helyezhetők el. Mezőgazdasági övezetek Mezőgazdasági általános övezet (Má) 28. § (1) Az övezetbe a jellemzően nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak. (2) Az övezetben a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület csak a (4) bekezdés szerinti teleknagyság esetén építhető. (3) A telken újonnan létesülő épület szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m-re és 3 m oldalkert biztosításával helyezendő el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani. Az épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, tóparttól EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

45

VÁTERV95


minimum 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben1 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. (4) Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe eső telkeken: 2 - Beépíthető az a telek, amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 5 ha (50000 m ) vagy szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési 2 ágba tartozó része min. 2 ha (20000 m ). 2 - Beépítettség: maximum 3%, de az épület(ek) összes alapterülete telkenként maximum 1200 m , lehet. Azon a telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő, az egyéb művelési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe. - Építménymagasság: maximum 5,5 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehetne több mint 12,0 m. - Az övezetben nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével, és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét. (5) Az övezetben - ha azok nem esnek védett területbe - kialakítható anyagnyerő bányatelek, amennyiben annak területe nem haladja meg a 10.000 m2-t. A 10 000 m2-t meghaladó bányatelkek csak különleges területbe tartozó bányászati övezetben alakíthatók ki. (6) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken - a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el, - a felvonulási épületek által elfoglalt terület a telekterület 5 %-át, és építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket a bányászat befejezése után azonnal el kell távolítani, - a felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rekultiváció után, a rendezési tervnek megfelelően engedélyezhető. (7) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) szerint, illetve az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki. Mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mko) 29. § (1) Az övezetbe jellemzően a természetes és természet közeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területek tartoznak. A zónában a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg. (2) Elhelyezhető épületek (funkció alapján): - gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető, - kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is, de csak a védelem alá nem eső területeken, - 20 féröhelynél nagyobb létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható. (3) Az övezetben lakóépület nem építhető. (4) Beépítés és telekalakítás részletes előírásai: - a gazdasági illetve természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága minimum 5 ha, - beépítettség: telkenként maximum. 200 m2 /5 ha összalapterületű épület(ek) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással, - építménymagasság: maximum 3,5 m. - beépítési mód: szabadonálló - előkert: minimum 10 m, oldalkert minimum 3 m, - természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező. E területeken sportolási célú állattartó épület nem létesíthető, - az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülettől minimum 50 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben2 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek.

1

az 1996. évi LIII. tv. 18. § (3) bekezdésében

2

az 1996. évi LIII. tv. 18. § (3) bekezdésében


2015

46

VÁTERV95


(5) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései szerint, illetve az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki. Mezőgazdasági és erdőövezetek közös előírásai 30. § (1) A mezőgazdasági, illetve erdőövezetekben a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek). Ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi, alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető. (2) Erdőövezetben bármilyen építés vagy egyéb beruházás engedélyezése előtt az erdőterület termelésből való kivonását az erdészeti hatósággal engedélyeztetni kell. Vízgazdálkodási övezet (VG) 31. § (1) Az övezetbe - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, - a vízbeszerzési területek tartoznak. (2) Építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: - egyéni horgásztanyák nem építhetők, - az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1 %-át, és az új építmény építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. V. FEJEZET A KÖZTERÜLETEK ÉS KÖZHASZNÁLATÚ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI A közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 32. § (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott vagy közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területekről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt, amely szabályozza a megnyitás időszakos vagy állandó időtartamát, a kialakítással és fenntartással kapcsolatos szabályokat. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználatra megnyitott, illetve átadott telekterület a beépíthetőség számításánál figyelembe vehető. (3) A közhasználatra átadott (gyalogos forgalmi) területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A közhasználat számára átadott területekkel határos épületeknek a közhasználatra átadott terület felé néző homlokzati kialakítását és tűztávolságait a közterületekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A közterületeken elhelyezhető létesítményekkel kapcsolatos szabályok 33. § (1) Köztéri szobrok, emlékművek csak építési engedélyezési eljárás keretében helyezhetők el. Az építési engedélyezési tervet környezeti illeszkedést igazoló vizsgálatokkal, látványtervvel kell megalapozni. (2) Az utcabútorokat egy közterületi egységen (park, köztér) belül azonos formacsaládból és közterületrendezési /kertészeti terv alapján kell elhelyezni. Az utcabútorok stílusának, anyagának a környező építészeti karakterhez, stílushoz illeszkednie kell, csakúgy, mint a közvilágítási, illetve díszvilágítási lámpatesteknek, lámpaoszlopoknak. (3) Közterületen új árusítópavilon nem létesíthető. (4) Közterületi járdán, gyalogos felületen vendéglátó terasz csak úgy alakítható ki, hogy a fennmaradó terület a gyalogos közlekedésre biztonságosan alkalmas legyen. (5) A közterületen egyéb létesítmények (pl. telefonfülke, postaláda, hírdetőtábla stb.) csak úgy helyezhetők el, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó sáv biztonságos legyen. (6) Reklámokat, hirdetéseket elhelyezni a közterületen, illetve közterületről látható homlokzatokon vagy az utcaképben érvényesülően csak a Városi Tervtanács vagy a főépítész által elfogadott módon, illetve az általa véleményezett reklámhordozókon vagy az e célra kijelölt helyeken (pl. hirdetőtáblákon, városi információs táblák hátoldalán) szabad. (7) Üzletek előterében csak a nyitvatartás idején és csak mobil árubemutató szerkezetek helyezhetők el úgy, hogy a gyalogosforgalmat ne akadályozzák. Az árubemutatásra igénybe vett területre közterülethasználati megállapodást kell kötni a tulajdonossal. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

47

VÁTERV95


VI. FEJEZET INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰELLÁTÁS- ÉS HÁLÓZATOK ELŐÍRÁSAI Közlekedési előírások 34. § (1) A közutak és közterek számára a Szabályozási Terven meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el létesítmények, építmények. Az építmények kialakításának és elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a gyalogos forgalmat ne akadályozza. (3) Az építési övezetben a telkeken belül, illetve kívül elhelyezendő parkolóhelyek számáról és a telkeken kívül elhelyezhető parkolóhelyek megváltási díjáról Esztergom Város Önkormányzata helyi parkolási rendelete intézkedik. (4) Gépkocsi tároló használatváltozása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető. (5) Gépjárműforgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közművesítettség esetén 6,0 m. A kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutak a közforgalom elől nem zárhatók el. (6) Gépjármű parkolóhely, ha a Szabályozási Terv nem jelöli – vegyes használatú utat kivéve – csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Legalább egy lombos fát kell telepíteni öt parkolóhelyenként. Közmű előírások 35. § Általános előírások (1) A közművek előírások szerinti védőtávolságán belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltetők hozzájárulásával engedélyezhető. (2) A közműhálózatok és építményeik, valamint azok ágazati előírások szerinti védőterületei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és védőterületének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (3) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel, illetve mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével az ágazati előírások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, illetve a meglévő fák védelmét biztosítani kell. (5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályai szerinti városképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (6) Útépítésnél és útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani. (7) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek és a közműépítmények védelméről gondoskodni kell. (8) Közműkiváltások csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületekre engedélyezhetők. (9) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni. Vízellátás 36. § (1) A városrész területére eső sérülékeny környezetben levő vízbázisok hidrogeológiai védőterületein a hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. Az üzemelő a Prímás-szigeti vízműkutaknak a Kis-Duna jobb partján kijelölt: felszíni 50 éves elérési idejű, és a nyárosi-szigeti távlati vízbázisnak a nyárosi, a Körtvélyesi-szigeten és a körtvélyesi mellékág jobb partján kijelölt: belső (5 éves) és külső (50 éves) hidrogeológiai védőterületét, a területfelhasználás tervezésénél az előírt korlátozásokat figyelembe kell venni. (2) A Kertváros külterületén átvezető NA 300 és 250 mm átmérőjű regionális ivóvíz gerincvezetékek cső széltől mért 3-3 m, továbbá a Dorogi Hőerőmű NA 400 mm átmérőjű ipari-víz távvezetékének a csőszéltől mért 5-5 m EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

48

VÁTERV95


védőtávolságát biztosítani kell, a védőtávolságokon belül bármilyen építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges. (3) Új vízellátó hálózatok kiépítését tervezett beépítésre szánt területen csak akkor szabad engedélyezni, ha a szennyvíz-elvezető hálózat már kiépült, illetve egyidejűleg az is kiépíthető. (4) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. (5) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz szükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály alapján. (6) Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha a hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. Szennyvízelvezetés és - tisztítás 37. § (1) A dorogi szennyvíztisztító telep 300 m-es védőtávolságán belül a jelenleg érvényes előírások szerint élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem állítható elő, élelmiszer nem csomagolható, forgalmazható, raktározható. Ezenkívül bármilyen gazdasági tevékenység engedélyezhető. (2) A városrész területén, a dorogi szennyvíztisztító és a Richter Gedeon Gyógyszergyár tisztított szennyvizeit szállító DN 500 mm átmérőjű szennyvíznyomócső csőszéltől mért 5-5 m, és Kertváros szennyvizeit Esztergom csatornahálózatába továbbító, NA 250 mm átmérőjű szennyvíznyomócső csőszéltől mért 3-3 m védőtávolságát biztosítani kell. A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges. (3) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért nyílt árkokba, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba, valamint felhagyott kutakba szennyvizek bevezetése tilos. (4) A területen a szikkasztás nem engedhető meg. (5) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.3 (6) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a szennyvízkezelés módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása és a hatóságok által engedélyezett feltételek (zárt gyűjtőtároló illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani. Közvetlen élővízbe szennyvizet bevezetni csak vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – szabad. (7) Kerti vagy épületen belüli vízmedence csak ott alakítható ki, ahol a medencevizet a szennyvízhálózat fogadni tudja. Felszíni vízelvezetés 38. § (1) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével a befogadóba. (2) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított esővíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni. (3) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. (4) A zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, ill. a középső vápa menti csapadékvíz-elvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelelő hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. (5) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. (6) Kisebb erek, vízelvezető árkok partélétől mért 3-3 m szélességű területsávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. Utakat víztelenítő nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m széles sávot kell biztosítani. A tavak mentén 3-3 m beépítés mentes sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén szabad. (7) A Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettséget a fenti előírások megtartásával kell alkalmazni. Folyószabályozás, árvízvédelem 3

28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, 25/2003.(XII. 30.KvVM rendelet, 30/2004. (II. 28.) Kormányrendlet EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

49

2015

VÁTERV95


39. § (1) A Duna folyó partélétől számított 10 m, a Kenyérmezői- és a Szentlélek-patak partélétől mért 6-6 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a meder megközelítésére és az elvégzendő vízgazdálkodási -árvízvédelmi és karbantartási- szakfeladatok ellátására. (2) A 11. főútnak a Kenyérmezői-pataktól nyugatra eső és a Retek utcai elkerülő szakasz nyílt ártéren átvezető kettős funkciójú szakaszán az árvízvédelmi töltés mentett és a vízoldali töltéslábától mért 10,0-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el, továbbá olyan tevékenység sem végezhető rajta, amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza. (3) A nyílt ártéren belül történő bármilyen fejlesztést a vízügyi hatósággal egyeztetni szükséges, valamint az építési engedélyezési eljárás során a szakhatóság hozzájárulását meg kell szerezni. (4) A nyílt ártéri részeken az épületek alsó síkját a MÁSZ+1,0 m-es szint fölé kell helyezni. (5) A nyílt ártéri részeken a szennyvizet - elvezető rendszer hiányában - zárt árvízi nyomásra méretezett tartályban kell gyűjteni, és rendszeres ürítéséről gondoskodni kell. (6) A kiépített árvízvédelmi töltés mentett oldali területsávja (védtöltés mögötti terület) változó szélességben fakadóvizes területnek minősül, melyet az építési engedélyezés eljárás során figyelembe kell venni. (7) Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében a mentett oldal töltés lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggödröt megnyitni és az épületek alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos. A vízoldali töltéslábtól mért 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni tilos. Villamosenergia-ellátás 40. § (1) A városrész közigazgatási területén áthaladó, 120 kV feszültségszintű nagyfeszültségű távvezetékek védőtávolsága a szélső, nyugalomban levő vezetőtől kifelé mérten: 13-13 m. A biztonsági övezet terjedelme a vezeték tengelyétől mérten: Dorog-Esztergom 120 kV-os villamos távvezeték mentén 17-17 m, a DorogBánhida, a Dorog-Pomáz és a Lábatlan-Kisigmánd-Dorog 120kV-os villamos távvezetékek tengelyétől mért 1818 m. Bárminemű építési tevékenység a biztonsági övezeten belül csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani. (3) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamosenergia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha műszaki tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtetőnek műszaki szakvéleménnyel igazolnia kell a földfeletti elhelyezés indokoltságát. (4) A meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. (5) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető. (6) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (7) Épület díszkivilágítását csak a forgalmat nem zavaró és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemelő módon szabad engedélyezni. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak rejtetten (falon belül és nem homlokzati kábelcsatornában, nem szabadon) vezethetők. Földgázellátás 41. § (1) Az M100 gyorsforgalmi út továbbtervezésekor a nagy-középnyomású gázvezeték nyomvonalára figyelemmel kell venni. Áthelyezés szükségessége esetén az új vezetékszakasz és a kertvárosi gáznyomás-szabályozó helyét és biztonsági övezetét biztosítani kell. (2) A középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán föld felett illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. Távhőellátás 42. § (1) A meglevő föld feletti távhő-vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni. (2) Új távhővezetéket csak földalatti vezetéssel szabad elhelyezni. Hírközlés 43. § EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

50

VÁTERV95


(1) Városképvédelem szempontból hírközlési és a kábel TV hálózatoknál újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, Mindkét esetben kivétel tehető, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. (2) Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. (3) A vezeték nélküli hírközlés szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak városképi hatásvizsgálat és az önkormányzati tervtanács állásfoglalása alapján engedélyezhető.

VII. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldfelületi előírások 44. § (1) A Szabályozási Terven jelölt lakótelepi közhasználatú kertek területe nem csökkenthető. (2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlást – azonos fafajból - biztosítani kell. (3) A telkek gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (4) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell. (5) A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket. (6) A jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit felújítani vagy újat létesíteni csak táj- és kertépítész által készített kertrendezési terv alapján szabad. (7) Minden 4 gépkocsi parkolóhelyhez 1 db környezettűrő nagy lombkoronájú fát kell telepíteni. (8) Egy telekhez csak egy gépkocsi bejáró, ill. garázsbehajtó létesíthető. (9) Új beépítések esetén az érintett telekterület meglevő biológiai aktivitásértékét meg kell őrizni, ill. helyre kell állítani jelen rendelet a 3. számú mellékletének előírásai szerint. (10) A biológiai aktivitásérték megőrzésének módját, a szükséges növénytelepítés mértékét az építési engedélyezési tervben ismertetni kell. Amennyiben a szükséges növénytelepítések a területen faültetést eredményeznének, úgy a pótlás telken kívül is elvégezhető. Általános környezetvédelmi előírások 45. § (1) A területen csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott - zajterhelés mértéke nem haladja meg az előírások szerinti határértéket - levegőterhelés nem haladja meg a jogszabályban meghatározott határértékeket. (2) A rendelet hatálya alá eső területen állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. (3) A rendelet hatálya alá eső területen csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott. (4) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a települési szilárd, valamint a települési folyékony hulladék elszállításáról és kezeléséről szóló helyi önkormányzati rendelet, a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető. (5) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható. (6) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni, mind az építkezések során az építési telken, mind a hulladék elhelyezésére szolgáló területen belül. (7) A csapadékvíz elvezetéséről a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (8) Az élővizek partjától számított külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m, belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 25 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető. (9) Esztergom a területek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében az „A” EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

51

VÁTERV95


érzékenységű területen a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vizekbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve kizárólag engedély alapján történhet. (10) A területen védőtávolságot igénylő gazdasági létesítmény nem helyezhető el. (11) A lakóterületi határértéket meghaladó zajhatással és/vagy rezgéssel járó technológiai berendezések telepítése csak az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatóságok állásfoglalása illetve engedélye alapján lehetséges. (12) A talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. (13) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról. (14) Élővízfolyásokba, csapadék- csatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglevő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szűntetni. (15) A talaj és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztározó vagy egyedi szennyvíztisztító (kis)berendezés létesíthető. Ez utóbbihoz a szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a vonatkozó országos előírásoknak. VIII. FEJEZET TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM A települési művi- és épített értékek védelmi zónái 46. § (1) A fokozottan és kiemelten védett régészeti lelőhelyen, a nyilvántartott régészeti lelőhelyen, valamint a régészeti érdekű területen a hatályos rendeletek előírásait kell betartani. (2) A műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén a hatályos rendeletek előírásait kell betartani. (3) A helyi települési értékvédelem területei: - városkép és tájképvédelem szempontjából fontos rálátási és kilátási pontokról feltáruló védett látványterületek - helyi jelentőségű régészeti területek - városszerkezeti jelentőségű területek - védett utcaképekkel érintett telkek - a helyileg védett egyedi védelem alatt álló épületek. (4) A helyi települési értékvédelmi területeken építés, felújítás, átalakítás csak az önkormányzat helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletének előírásai alapján végezhető. (5) Az országos illetve helyi védelem alatt álló épített értékeket és régészeti területeket a szabályozási tervlapok feltűntetik. Az országos rendelettel védett építészeti értékeket (műemlékeket) jelen rendelet 1. számú függeléke, az országos védelem alatt álló régészeti területeket az 2. számú függeléke, a helyi védelem alatt álló építészeti és régészeti értékeket a 3. számú függeléke, a védelemre javasolt települési értékeket a 5. számú függeléke tartalmazza. (6) Helyi védelem alatt álló vagy arra javasolt épületek esetében felújításkor az eredeti állapotot kell helyreállítani. A nyílászárók aránya, ritmusa, a homlokzat jellegének, díszítésének megváltoztatása, a homlokzat részleges átszínezése és rikító színek használata nem engedélyezhető. Városvédelem, városképi és tájképi illeszkedés előírásai 47. § (1) 4 m2-t meghaladó reklámtáblák, cégtáblák a belterületi beépítésre szánt területeken, illetve azokkal határos közterületeken nem helyezhetők el. Homlokzat felújításhoz közvetlen kapcsolódó ideiglenes reklámfelületek nem kialakíthatók. (2) A cégéreknek, cégtábláknak illeszkedniük kell az épület stílusához, léptékéhez és a homlokzati tagozatokhoz. (3) Közterületről látható homlokzaton utólagosan gépészeti berendezések (pl. légkondicionáló, parabolaantenna, napkollektor) nem helyezhetők el. Ezek csak az épület szerves részeként az építészeti tervekben megtervezett módon, a homlokzati megjelenést nem zavarva létesíthetők. (4) A területen az egységesebb utcakép kialakítása érdekében az utcában általánosan kialakult gerincirányt kell követni. Ahol a szabályozási terv gerincirányt jelöl, ott annak betartása kötelező. Ahol az utcában az utcavonalra merőleges és azzal párhuzamos gerincirányok váltakoznak és nem alakult ki domináns irány és a szabályozási terv nem jelöl kötelező gerincirányt, ott utcával párhuzamos gerincet kell létesíteni. (5) Reklám célú falfestmények a homlokzatra nem helyezhetők. (6) Az utcai telekhatáron garázs csak a főépületen belül létesíthető, önálló garázs az utcavonalon nem építhető. A homlokzatra csak egy - maximum 2,5 m széles – garázskapu nyitható akkor is, ha a garázs több férőhelyes. A táj- és természetvédelem zónái EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

52

VÁTERV95


48. § (1) Védett természeti területek: A Duna-Ipoly Nemzeti Park (országos jelentőségű) Pilisi Bioszféra Rezervátum (UNESCO kijelölés) Ex-lege területek (országos jelentőségű) Természeti területek (országos jelentőségű, nem lehatárolt) Natura 2000 területek (EU jelentőségű) (2) A védett természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet . (3) A védelem alatt álló természetvédelmi területek, az országos és helyi ökológiai hálózat valamint a Natúra 2000 területek lehatárolását a szabályozási tervlapok feltűntetik. (4) Jelen rendelet 4. számú függeléke tartalmazza a magasabb védettségű és a helyileg védett természeti értékeket. (5) Helyi jelentőségű táj- és természetvédelmi területek: Helyi jelentőségű táj- és természetvédelmi területen a természet védelméről szóló törvényben előírtak előírásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni. IX. FEJEZET INTÉZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK Korlátozások 49. § (1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási területét a szabályozási terv jelöli. A szabályozási terven jelölt telkeken, illetve telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el. (2) A vasút védőterületének korlátozási területén a szabályozási terven jelölt telkeken, ill. telekrészeken - a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a vasútról szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével helyezhető el. (3) A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek szabályozási terven jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt - építmény csak hatásvizsgálat alapján és az üzemeltető egyetértésével helyezhető el. (4) Országos közút védőterületének korlátozási területén a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, illetve telekrészeken - országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a közúti közlekedésről szóló jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhető el. (5) A telkek Szabályozási Terven jelölt be nem építhető része csak a tömb egészére kiterjedő, a Szabályozási Terven jelölt lehetséges tömbfeltárás megvalósítását célzó, aszerint kidolgozott és a tömb egészére kiterjedő telekosztási terv alapján építhető be. A Szabályozási Terv szerinti hátsókertben építési hely nem jelölhető ki, épület nem helyezhető el. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott területekre beültetési kötelezettség áll fenn a hátsókertek területén. A fásítás mértéke legalább 1 nagy lombkoronát növelő (gyümölcs- vagy dísz) fa 100 m2 telekterületenként. A Szabályozási Terven jelölt hátsókertek beültetése érdekében - ha a jelölt telek jelenleg beépített, a hátsókert beültetését jelen rendelet hatályba lépését követő két éven belül el kell végezni. - a hátsókerti telekrészre eső meglevő épületek nem bővíthetők, abban új lakás nem létesíthető, a lakásszám megosztással sem növelhető. Emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés nem engedélyezhető. (7) Hidrogeológiai védőidomot a Szabályozási Terv ábrázolja. Az érintett telkeken újonnan építést engedélyezni, illetve meglévő épületet bővíteni csak szennyvíz elvezető közcsatorna kiépítését követően a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások szerint szabad. (8) Forrás, kút védőterületén csak vízellátást szolgáló létesítmények, illetve a vonatkozó rendelet szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 50. § (1) Az Étv. 8.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt elvek érvényesítése, valamint jelen rendeletben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az Étv. 25.§ (1) bekezdése értelmében Esztergom Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg: - közparkok kialakítása, Z területek kialakítása, - új településrész-központ kialakítása - erdőterületek kialakítása - mezőgazdasági területek településfejlesztési célja - játszó és közösségi terek kialakítása céljából az 1-2. számú melléklet szerint. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

53

VÁTERV95


(2) Az Önkormányzat az elővásárlási joga megállapításának hatáskörét a Városfejlesztési Bizottságra ruházza át, amely az elővásárlási jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint egyéni határozattal állapítja meg. (3) A határozat jogerőre emelkedését követően az Önkormányzat kérelmezi az elővásárlási jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését, illetve az okok megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről. (4) Az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerződésben foglalt Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (5) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselője az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti. Út - és közművesítési hozzájárulás 51. § (1) Út- és közművesítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azt az ingatlantulajdonost, akiknek ingatlanát érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. (2) Az út- és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. X. FEJEZET HATÁLYBA LÉPÉSI RENDELKEZÉS 52. § Ez a rendelet 2007. szeptember 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Esztergom, 2007. augusztus 30.

Meggyes Tamás polgármester

Dr. Marosi György jegyző

A rendeletet 2007. szeptember 14. napján kihirdettem.

Dr. Marosi György Jegyző * 27/2010.(IX.9.) módosító rendelet


2015

54

VÁTERV95


1. számú melléklet A beépítésre szánt települési terület szabályozási tervlapjai (belterület) M=1:2000 * tervlap módosítva a 27/2010.(IX.9.) rendelettel. 2. számú melléklet: A beépítésre nem szánt települési terület szabályozási tervlapjai (külterület) M=1: 10 000 3. számú melléklet: Az építési övezetekhez tartozó táblázatok 1. számú táblázat: a telekalakítás szabályai 1 Legkisebb Legkisebb Legkisebb telekszélesség (m) telekmélység teleknagyság Szabadon Oldalhatáron Ikres Zártsorú Kialakult 2 (m) (m ) álló álló 2 15 180 m 6 X 2 25 300 m 8 X 2 25 450m 16 12 9 10 X 2 30 600 m 18 14 10 12 X 2 30 720 m 18 14 12 14 X 2 35 900 m 20 16 12 16 X 2 35 1100 m 20 16 16 X 2 50 2500 m 35 16 X 2 50 5000 m 40 X Kialakult X X X X 1: A saroktelek legkisebb mérete: - 20 m alatti telekszélesség esetén a közbenső telekméret + 2,0 m, - 20 m, illetve 20 m feletti telekszélesség esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között. 2. számú táblázat: az egyes beépítési %-okhoz tartozó zöldfelületi arány Előírt zöldfelületi 1-2 Beépítési fedettség % % 5 80   15 70   20 65   25 60   30 55   40 45   50 35   60 25   80 10 100 -1: ha az építési övezet gazdasági vagy különleges kereskedelmi területbe tartozik a zöldfelület 5%-kal csökkenthető. 2: a táblázatban előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett telken belül a lakásonkénti legalább 20 m² zöldfelületi normát is biztosítani kell.


2015

55

VÁTERV95


Melléképítmény

Melléképületek

3. számú táblázat: az egyes beépítési karakterekben elhelyezkedő melléképületek, illetve melléképítmények felsorolása *Ha az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megengedi Elhelyezhető melléképületek, melléképítmények 1.Polgár- 2. 5. Vegyes 6. Egyedi városi Szabályo . s kertes Járműtároló X X Kiskereskedelmi üzlet X Árusító pavilon X Barkácsműhely X X Kisipari műhely X Műterem X Háztartási tároló X X Üvegház X X Állattartó épület X* Terepszint alatti X X X építmény Közmű csatlakozási X X X műtárgy Közműpótló műtárgy X Hulladéktartály-tároló X X X legfeljebb 2,0 m belmagassággal Kirakatszekrény X X X legfeljebb 0,4 m-es mélységgel Kerti építmény X X X Kerti vízés X X fürdőmedence Napkollektor X X X Kerti épített tűzrakóhely X X Kerti lugas, kerti tető 20 X X X 2 m -ig Háztartási célú X kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem Állatkifutó X* Trágyatároló, X* komposztáló Siló, ömlesztett anyag, X folyadék- és gáztartály Kerti szabadlépcső és X X X lejtő Szabadon álló és X X legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna Zászlótartó X X X 4. számú számú melléklet Építési telkek beépítettségének kiszámítása A telek megengedett beépítettsége= %

Tc Tk

Ahol %=az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplő beépítési százalék Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben Az építési telek megosztásánál a figyelembe vehető legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható: EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

56

VÁTERV95


A telekmegosztásánál figyelembe vehető legkisebb telekméret= tm

Tk Tc

Ahol tm=a szabályozási tervlapon az építési övezet szerinti legkisebb telekterület m²-ben Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakított, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben 1. számú függelék ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰEMLÉKEK: Szentháromság-szobor 2325. Komárom-Esztergom megye, Esztergom, Kertváros Damjanich u. 47. hrsz.: 296 2. számú függelék ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ RÉGÉSZETI TERÜLETEK: 1. lelőhely Lelőhely neve: Szentkirály MRT szám: 8/20-22. Lelőhely helyrajzi számai: 0409/4, 6-9, 11-12, 21, 23, 27-40, 0410, 0411/1, 0416/2, 0417/3,4, 0418, 0419, 0420, 0421, 0398/2, 0516, 0407, 0427, 0428/1, 0429, 11551/1-11552, 11557-11559, 11563, 11752/1, 11564-11607, 0425/3, 10, 11, 0436/2, 0425/2,12-14, 0397 Lelőhely védettsége: 17/2004. (VIII.27.) NKÖM rendelet által fokozottan védett régészeti lelőhely. 2. lelőhely Lelőhely neve: Kerektó I. MRT szám: 8/24 Lelőhely helyrajzi száma: 0391/6-7 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 3. lelőhely Lelőhely neve: Kerektó II. MRT szám: 8/25 Lelőhely helyrajzi száma: 0428/20, 0392, 0391/13 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 4. lelőhely Lelőhely neve: Csontkút (Bille) MRT szám: 8/26 Lelőhely helyrajzi száma: 0391/4, 10-19 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 5. lelőhely Lelőhely neve: Homoki domb MRT szám: 8/27 Lelőhely helyrajzi száma: 0365/23 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 6. lelőhely Lelőhely neve: Szentkirályi Duna-dűlő MRT szám: 8/28 Lelőhely helyrajzi száma: 0436/2 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 7. lelőhely Lelőhely neve: Zsidód I-II. MRT szám: 8/29, 30 Lelőhely helyrajzi száma: 0503, 0504/3-26, 0505/1,2, 0508/24-34, 0521, 0512/1, 0512, 0511út, 0506, 0507út, 0516út, 0506/1-5 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 8. lelőhely Lelőhely neve: Zsidódi-dűlő I. MRT szám: 8/31 Lelőhely helyrajzi száma: 0498 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 9. lelőhely Lelőhely neve: Zsidódi-dűlő II. MRT szám: 8/32 Lelőhely helyrajzi száma: 0493, 0497/1-14. Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

57

VÁTERV95


10. lelőhely Lelőhely neve: Zsidód-puszta I. MRT szám: 8/34 Lelőhely helyrajzi száma: 0510/2 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 11. lelőhely Lelőhely neve: Zsidód-puszta II. MRT szám: 8/35 Lelőhely helyrajzi száma: 0457 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 12. lelőhely Lelőhely neve: Kenyérmező MRT szám: 8/36 Lelőhely helyrajzi száma: 464 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 13. lelőhely Lelőhely neve: Kolozsúton-túli-dűlő MRT szám: 8/37 Lelőhely helyrajzi száma: 545, 632/4 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, mely általános védelem alatt áll. 14. lelőhely Lelőhely neve: Lőtér MRT szám: 8/38 Lelőhely helyrajzi száma: 0555/26 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 15. lelőhely Lelőhely neve: Kenyérmezői temető MRT szám: 8/42 Lelőhely helyrajzi száma: 0548 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 16. lelőhely Lelőhely neve: Rózsakert MRT szám: 8/128 Lelőhely helyrajzi száma: 0555/9-11 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 17. lelőhely Lelőhely neve: Nyárasd II.-dűlő MRT szám: 8/129 Lelőhely helyrajzi száma: 0555/27,39 Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 18. lelőhely Lelőhely neve: Kolozsúton túli-dűlő MRT szám: 8/138 Lelőhely helyrajzi száma: 0536/8-9. Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 19. lelőhely Lelőhely neve: Római út MRT szám: 21/8 Lelőhely helyrajzi száma: 0441/1közút, 0447, 0444, 0606/1közút, 0505/1közút, 0427közút, 0397közút, 0379közút, 0405közút Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, általános védelem alatt áll. 3. számú függelék A HELYI ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET ALAPJÁN VÉDETT (RÉGÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI) ÉRTÉKEK: RÉGÉSZETI HELYI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK A feltárandó régészeti terület(ek) Esztergom-Kertváros Zsidód, Szentkirály és a 11-es és 111-es összekötő út (117. sz. út) nyomvonala melletti területek – Árpádkori falu helye. HELYILEG VÉDETT EGYEDI ÉPÜLETEK EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2015

58

VÁTERV95


Vasút sor – Megyeri kastély Kenyérmező u. – Iskola épülete Esztergom-tábor – vasútállomás Vízimalom u. –Vízimalom épülete (nem található) Schmidt villa (Dorog közigazgatási területén, az esztergomi listáról törölni kell) 4. számú függelék ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK: NATURA 2000 TERÜLETBE ESŐ HRSZ. TELKEK: 30023;0555/38;30011/4;30003/10;30003/4;0498/19;0498/18;0498/2;0498/3;0498/4;0498/5;0498/6;0 498/7;0498/17;0498/16;0498/15;0498/14;0498/13;0498/12;0486/10;0498/9;0555/28;0555/29;0536/3; 0538;0536/4;0498/8;0440;0559/10;0549/2;0549/3;0549/8;0566/1;0549/6;0556/5;0494;0489/56;0493; 0354;0358;30004;30003/13;0555/39;0418;0536/2;0536/25;0536/26;0395;0541;0383;0495;0496;049 0/2;0378;11558/1;0536/9;0536/10;0536/11;0536/12;0536/13;0536/15;0536/16;0536/17;0536/18;053 6/19;0536/20;0536/21;0536/22;0537;0359;0360;0365/19;0365/15;0365/16;0365/18;0365/17;0365/21 ;0365/22;0365/9;0365/10;0536/6;0536/5;0356/8;0356/14;0356/23;0356/24;0363/24;0389/3;0492;048 9/53;0489/54;0489/55;0386/2;0386/1 EX LEGE VÉDETT TERÜLETEK AZ ALÁBBI HRSZ. TELKEK: 0368/3;0536/2;0536/25;0536/26;0395;0541;0378;0536/4;0394;0536/9;0536/10;0536/11;0536/12;053 6/13;0536/15;0536/16;0536/17;0536/18;0536/19;0536/20;0536/21;0536/22;0365/23;0365/19;0365/1 8;0365/17;0365/21;0365/22;0365/9;0365/10;0536/6;0536/5;0356/8;0356/14;0356/23;0356/24;0363/2 4;0389/3;0389/1;0389/2 5. számú függelék HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEK: A szabályozási terven jelölt helyi védelemre javasolt épületek: V1 jelű téglaarchitektúrás épület (volt huszárlaktanyai lovarda), 30070/1hrsz. (felújítandó) V2 jelű téglaarchitektúrás épület a volt laktanyaterületen, 30019/1, 30019/2 hrsz. V3 lakóépület a volt laktanyaterületen, 30069/2 hrsz. V4 szocreál lakóépület a volt laktanyaterületen, 30069/4 hrsz. V5 jelű gazdasági célra újrahasznosított egykori laktanyai épület, 30069/10 hrsz. V6 díszes oromzatú téglaarchitektúrás épület a volt laktanyaterületen, 30016 hrsz. V7 nyerstégla díszítésű épület Szalézi u., 30001 hrsz. (sürgősen felújítandó) V8 jelű épület, volt Szalézi iskola, 30002 hrsz. (sürgősen felújítandó) V9 jelű épület, volt könyvtárépület, 30009/4 hrsz. (sürgősen felújítandó) V10 jelű gazdasági épület a Vasút soron, 0474/1 hrsz. V11 jelű épület, Esztergom-Kertváros vasútállomás 0535/1. hrsz.(helyreállítandó) 6. számú függelék ÚT-MINTAKERESZTSZELVÉNYEK


2015

59

VÁTERV95



2015

60

VÁTERV95


3. számú melléklet: Forster Központ régészeti adatszolgáltatása


2015

61

VÁTERV95

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents