EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Alapszabályát a 2010. május 6.-án megtartott Választó Küldöttgyőlésén az Egyesület Küldöttei a következıképpen módosították:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete a.) Az Egyesület rövidített neve: Vakok Egyesülete 2.) Az Egyesület székhelye: Nyíregyháza (Országzászló tér 8. II/215-216) 3.) Az Egyesület mőködési területe: Magyarország területe 4.) Az Egyesület bélyegzıje: téglalap alakú, Vakok és Gyengénlátók SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Egyesülete, Nyíregyháza, Országzászló tér 8.(székhely) felirattal. 5.) A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkezı társadalmi szervezet, amely a célkitőzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint mőködik. 6.) Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhetı.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE 1.) Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetıséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.
1
2.) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására, a célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja. E tevékenység folytatását kiemelkedıen közhasznú szervezet formájában végzi. 3.) Az Egyesület a mőködési területén élı vak, aliglátó vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: Látássérült) személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja fel, nevesítve: a) képviseli és védelmezi a Látássérültek érdekeit más szervek elıtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez; b) információs és tanácsadói szolgálat létrehozása, mőködtetése annak érdekében, hogy a felmerülı igényeket az Egyesület koordinálni tudja; c) kapcsolatfelvétel és együttmőködés a Látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel; d) kapcsolatfelvétel és együttmőködés a hasonló célkitőzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel; e) felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé; f) elısegíti a mőködési területén élı Látássérültek rehabilitációját, oktatását, mővelıdését és társadalmi integrációját; g) figyelemmel kíséri és elısegíti a mőködési területén élı felnıtt és gyermekkorú személyek elemi rehabilitációját, társadalmi integrációját. h) A látássérültek biztonságos közlekedése, valamint az infó-kommunikációs akadálymentesség megvalósítása érdekében együttmőködik a különbözı állami és társadalmi szervekkel, illetıleg az érintett szolgáltatókkal. i) Tanulmányokat, tájékoztatókat, szakvéleményeket ad ki, elıadásokat, képzéseket, programokat szervez, melyeken keresztül információt nyújt a látássérülteknek nyújtható segítség formáiról, módjairól. Kiállításokat, szemléletformáló programokat szervez a vakok és gyengénlátók életérıl, munkakörülményeirıl és társadalmilag hasznos tevékenységérıl, hogy ily módon is elmélyítse a kölcsönös megértést a látó társadalommal. Ezen célok érdekében igénybe veszi a tömegkommunikációs eszközöket is. j) A tagság, és az elnökség elıterjesztése alapján, erkölcsi elismerésként, emlékérmet adományoz azoknak, akik kiemelkedı munkásságot fejtenek ki a látássérültek érdekében. k) Részt vesz a megváltozott munkaképességőek, különösen a látássérült személyek foglalkoztatásában, valamint szükség esetén, önkénteseket foglalkoztat. 2
l) A célszerinti tevékenységeinek megvalósítása érdekében rendezvényeket szervez, és a rendezvények résztvevıit esetenként természetbeni juttatásban részesíti. m) a látássérültek foglalkoztatásának elısegítése: a Foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján. n) tanfolyamok szervezése: a felnıttképzésrıl szóló 2001. évi CI. törvény alapján. o) Braille, digitális, hangos, és sík írású kiadványokat, könyveket, állit elı, és ad ki. 4.) Az Egyesület céljai megvalósítása végett a mőködési területén élı Látássérültek érdekében a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja 1., 2., 4., 5., 6., 10., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., és 19., alpontjaiban meghatározott alábbi tevékenységet végzi: a) betegségmegelızési tevékenység (TEÁOR szerint: 85.14 Egyéb humán egészségügyi ellátás); b) szociális tevékenység, családsegítés, idıskorúak gondozása (TEÁOR szerint: 85.32 Szociális ellátás elhelyezés nélkül); c) képességfejlesztési, ismeretterjesztési feladatok ellátása (TEÁOR szerint: 80.42 Más hova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás); d) kulturális tevékenység (TEÁOR szerint: 92.51 Könyvtári, levéltári tevékenység); e) kulturális örökség megóvása, f) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, g) a Látássérültek, mint hátrányos helyzető csoportok, ( fogyatékos személyek és Romák) társadalmi esélyegyenlıségét fejlesztı tevékenység (TEÁOR szerint: 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység); h) emberi és állampolgári jogok védelme, i) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, j) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, k) fogyasztóvédelem, l) rehabilitációs foglalkoztatás m) munkaerıpiacon hátrányos helyzető rétegek képzésének, foglalkoztatásának elısegítése és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása (TEÁOR szerint 85.32 Szociális ellátás elhelyezés nélkül). n) euro-atlanti integráció elısegítése,
3
5.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében: a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket alapíthat, mőködtethet vagy annak fenntartásához hozzájárulhat; b) meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben; c) segédeszközöket adományoz, egyéb természetbeni támogatást nyújt a mőködési területén élı tagok számára, a Látássérültek társadalmi integrációjának elısegítése érdekében; d) esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesíti a szociálisan erre rászoruló tagokat; e) támogató szolgálatot hozhat létre, mőködtethet vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közremőködhet.
6.) Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében - együttmőködésre törekszik: a) az állami, önkormányzati, egyházi és társadalmi, kiemelten a fogyatékos ügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási-nevelési és a mővelıdési szervekkel; b) minden segítıkész, az együttmőködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel.
7.) Az Egyesület alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a Látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozik. 8.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok hozhatók létre és mőködtethetık. 9.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektıl független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyőlési képviselıi, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. 10.) Az Egyesület céljai megvalósításával az 1990. évi LXV. törvény 8. § és az 1993. évi III. törvény 56., 58., 58/A., és 65/C. §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállal. 11.) Ha jogszabály elıírja, vagy gazdasági, illetve szolidaritási szempontok szükségessé teszik, illetıleg, ha az Egyesületet erre szerzıdés kötelezi, 4
közhasznú szolgáltatásait az Egyesület mőködési területén élı nem tag Látássérültek számára is biztosítja, továbbá a Látássérültek mellett közhasznú szolgáltatásait a mőködési területén élı más fogyatékos személyek részére is hozzáférhetıvé teszi. 12.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresésre lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöke összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitőzéseit. A kérelmezık az Elnök által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétıl függı mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz. 13.) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület mőködési területén megjelenı saját kiadványában, és weboldalán köteles közzé tenni. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményérıl a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.
III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK 1.) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll. a) Az Egyesület rendes tagja lehet: aki vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minısül, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és írásban a tagfelvételét belépési nyilatkozat kitöltésével - az Egyesület Elnökétıl kéri. Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése a Masche- táblázat szerint a 67 %-ot eléri vagy meghaladja, de a 95 %-ot nem éri el, gyengénlátó, az pedig, akinek látáscsökkenése a 95 %-ot eléri vagy azt meghaladja, vaknak minısül. Aliglátónak tekintendı az a személy, aki még 10 %-os látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra egyebekben jelen alapszabály vakokra vonatkozó szabályai irányadók. b) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy (a továbbiakban: nem természetes személy), aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökségének bejelenti. Az Elnökség a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki. 2.) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi 5
fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja. Az 1.) pont a) alpontjában megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles a lakó vagy tartózkodási hely szerinti szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi kelető igazolását a látáscsökkenés mértékérıl vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát, illetve a magasabb összegő családi pótlék megállapító határozatának másolatát ha ezen szociális ellátást látás károsodás miatt állapítják meg. Az 1.) pont b) alpontjában megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek mőködését és képviseleti jogosultságát igazolják. Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérı személy az alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerően nem tagadhatja meg. 3.) A tagok jogai: a) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület taggyőlésein, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat; b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitőzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelı tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban elıterjeszthetik; c) az Egyesület egészének és szerveinek mőködésével, célkitőzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselıihez kérdéseket intézzenek, és azokra érdemi választ kapjanak; d) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit; e) az Egyesület közremőködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri, illetve életkörülményeiben, szociális helyzetében azt indokolttá teszik; f) a rendes tag bármelyike megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn; g) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelı Bizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek; h) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület mőködését érintı kérdésrıl rendelkezni jogosult taggyőlés illetve közvetett módon az Egyesület Küldöttgyőlésén a megválasztott Küldött útján a döntéshozatalban. A szavazati jogát minden tag és Küldött kizárólagosan személyesen gyakorolhatja; i) a pártoló tag, tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az Elnökség mellett 6
mőködı bizottságba tagnak felkérhetı.
4.) A tagok kötelességei: a) az alapszabályba foglaltakat megtartani; b) kötelesek közremőködni az Egyesület célkitőzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében; c) az éves költségvetésben meghatározott mértékő tagdíjat megfizetni. 5.) Az egyesületi tagsági viszony megszőnik: a) kilépéssel; b) törléssel; c) kizárással; d) elhalálozással; e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével; f) amennyiben a taggá válás feltételei már nem állnak fenn; g) az Egyesület megszőnésével. 6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületbıl történı kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezt a nyilatkozatot a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési szándék tudomásul vételével egyidejőleg törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából. 7.) Az Elnökség azt a tagot, aki az alapszabály III. fejezet 4.) pont c) alpontja szerint meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, és ennek írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, határozatával törli az Egyesület tagjainak sorából. 8.) Az Elnökség határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az egyesületi tagságból eredı kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredı jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethetı magatartást tanúsít. A kizárási eljárásban csak azt követıen hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetıséget biztosítottak védekezésének elıadására és az enyhítı vagy mentı körülmények ismertetésére. Amennyiben az érintett tag e lehetıséggel nem él, a kizárási eljárás távollétében és a rendelkezésre álló adatok alapján befejezhetı. Az Elnökség azt a tagot is kizárhatja az Egyesület tagjai közül, aki az Etikai Szabályzatba foglaltakat megszegi, feltéve, hogy az etikai vétség 7
kivizsgálását az Egyesületnél mőködı Etikai Bizottság, illetıleg ennek hiányában az Elnökség felkérésére a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: MVGYOSZ) Etikai Bizottsága lefolytatta és az etikai vétséget megállapító, határozatot hozott. (9..) Az Egyesület valamely szervének törvénysértı határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes Megyei Bíróság elıtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŐKÖDÉSI RENDJE 1. A KÜLDÖTTGYŐLÉS 1.) Az Egyesület legfıbb szerve a Küldöttgyőlés, melyen az Egyesület Kistérségi Körzeti Csoportjainak tagságából megválasztott képviselık (a továbbiakban: Küldöttek) jogosultak részt venni. 2.) A Küldöttgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály, valamint a választási szabályzat megállapítása és módosítása; b) az Elnökség által elıterjesztett éves költségvetés jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elfogadása; c) az Elnökség és a Felügyelı Bizottság megválasztása és visszahívása, javadalmazásuk megállapítása; d) az Elnökség beszámolójának - beleértve a pénzügyi beszámolót is megtárgyalása, elfogadása; e) a Felügyelı Bizottság jelentésének megtárgyalása, elfogadása; f) a Jelölı Bizottság, a , Küldöttgyőlés levezetı elnöke, a jegyzıkönyvvezetı megválasztása és visszahívása; g) más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, más egyesülettel történı érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történı belépés és abból való kiválás ; h) Szövetségi Küldöttek és Elektorok választása, visszahívása; i) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a Küldöttgyőlés hatáskörébe utal, vagy a Küldöttgyőlés magának tart fenn, kivéve, ha ez más egyesületi szerv hatáskörébe tartozik. 8
3.) Az Egyesület éves költségvetésének megtárgyalását a Küldöttgyőlés az Elnökség hatáskörébe utalja, továbbá az Elnökség jogosult a tárgyévre vonatkozó éves tagdíj mértékére javaslatot tenni, melyet a Küldöttgyőlés az éves költségvetés elfogadásával hagy jóvá. 4.) A Küldöttgyőlést évente egyszer össze kell hívni (rendes Küldöttgyőlés). 5.) Rendkívüli Küldöttgyőlést kell összehívni, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja és errıl határozatot hoz, ha a Bíróság azt elrendeli, ha a vagy a Küldöttek 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelı Bizottság az összehívást indítványozza. 6.) A Küldöttgyőlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Küldöttgyőlés ülését írásban, az ülést megelızı legalább 15 nappal korábban a Küldöttek részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. Választás esetén a Jelölı Bizottság a tisztségviselık, a Szövetségi Küldöttek, az Elektorok személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni. A Küldöttgyőlés ülésének tervezett idıpontjáról, napirendjérıl és a jelöltlistáról szóló értesítıt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetıtáblán, hirdetıfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. A meghívót egyebekben az Egyesület internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni. 7.) A Küldöttgyőlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak a Küldöttek rendelkeznek. Választó Küldöttközgyőlés esetén a Küldöttgyőlésnek ezen a részén csak a Küldöttek és a választás lebonyolításában segédkezık vehetnek részt, a választóhelyiségben a választás alatt sem a kísérık, sem egyéb meghívottak nem lehetnek jelen. A választás lebonyolításának módjára, rendjére egyebekben a választási szabályzat rendelkezései az irányadók. 8.) A Küldöttgyőlés akkor határozatképes, ha a Küldöttek több, mint kétharmad része jelen van. 9.) Amennyiben a Küldöttgyőlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Küldöttgyőlés, az eredeti napirendben szereplı ügyekben, a jelenlévık számától függetlenül, határozatképes. A megismételt Küldöttgyőlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Küldöttgyőlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával késıbbi idıpontra is összehívható. Az új idıpont az eredeti meghívóban is megjelölhetı. Az eredeti Küldöttgyőlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt Küldöttgyőlés körülményeit: idıpontját, helyszínét és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a Küldöttgyőlés. 9
10.) A Küldöttgyőlésen a határozatokat a szavazásra jogosult Küldöttek - ha jogszabály, alapszabály vagy más belsı szabályzat másképp nem rendelkezik egyszerő szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, szavazategyenlıség esetén a mindenkori egyesületi elnök szavazata dönt . Amennyiben a Küldöttgyőlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévı Küldöttek egyenkénti szavazatát igényli, a levezetı elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást. Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és a Felügyelı Bizottság tagjait. Minısített, a jelen lévı Küldöttek kétharmados arányú szavazatával kell elfogadni az alapszabályt, illetve annak módosítását, az Egyesület feloszlását, vagy más egyesülettel történı egyesülését, szövetségbe való belépést vagy abból kiválást kimondó, határozatot. 11.) A Küldöttgyőlés ülésérıl hangfelvétel készül, melyrıl az ülést követı 15 napon belül írásba foglalt jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvben rögzíteni kell: a) az ülés helyét, idıpontját és az azon - a jelenléti ív szerint - részt vevı Küldöttek számát; b) az ülést levezetı elnök, a jegyzıkönyvezetı, a két hitelesítı tag megválasztásának tényét, nevét; c) az elfogadott napirendet; d) az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét, a hozzászóló, a felszólaló személy nevét; e) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzık számarányát, illetve, ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelıs személy megjelölését. A jegyzıkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli elıterjesztéseket. A jegyzıkönyvet a Küldöttgyőlés által megválasztott levezetı elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követıen a hangfelvételt meg kell semmisíteni. A Küldöttgyőlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelmően megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezetı elnök és a két hitelesítı tag hitelesíti.
10
2. AZ ELNÖKSÉG 1.) Az Egyesület ügyintézı testületi szerve az Elnökség, amely Elnökbıl, Alelnökbıl, öt rendes tagból és két póttagból álló, összesen kilenc fıs testület. Az Elnökséget a Küldöttgyőlés a megválasztott Küldöttek közül öt év idıtartamra titkos szavazással választja meg. A választás módjának, feltételeinek és lebonyolításának szabályait külön szabályzat tartalmazza. Két Küldöttgyőlés közötti idıben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Küldöttgyőlés hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseirıl, intézkedéseirıl a következı, Küldöttgyőlésen köteles beszámolni. Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek. 2.) Az Elnökség feladata: a) gondoskodik a Küldöttgyőlés határozatainak végrehajtásáról; b) biztosítja az alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását; c) elıkészíti a Küldöttgyőlést és beszámol a tevékenységérıl; d) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, elıterjeszti az éves költségvetési és zárszámadási javaslatot, illetve a közhasznúsági jelentést; e) a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelıen jóváhagyja az Egyesület belsı szabályzatait; f) dönt az Elnökség mellett mőködı bizottságok létrehozásáról, vezetıik kinevezésérıl, az Egyesületen belül Tagozatok, Kistérségi Körzeti Csoportok mőködésének engedélyezésérıl, megszüntetésérıl, javaslatot tesz a Küldöttgyőlésnek a Felügyelı és a Jelölı Bizottság tagjai, Küldöttgyőlés levezetı elnök, jegyzıkönyvvezetı személy megválasztására, visszahívására; g) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásról, megszüntetésérıl, vállalkozási tevékenység indításáról, felszámolásáról továbbá dönt az általa alapított intézmény vagy vállalkozás vezetıjének kinevezésérıl; h) a Küldöttgyőlés által elfogadott közhasznúsági jelentést az Egyesület mőködési területén megjelenı saját lapjában és weboldalán is közzéteszi; i) dönt tagnyilvántartásból való törlésrıl, tag kizárásáról és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, tagsági jogviszonyt megtestesítı okirat kiállításáról; j) etikai ügyben felhatalmazást ad a MVGYOSZ Etikai Bizottságának vizsgálat lefolytatására és határozat meghozatalára, ha a Felügyelı Bizottság feladata ellátásában akadályozva van, szükség esetén vizsgálat lefolytatására felkérheti a MVGYOSZ Felügyelı Bizottságát; k) dönt sajtótermék kiadásáról, internetes honlap létesítésérıl, mőködtetésérıl; 11
l) dönt az Egyesületet terhelı kötelezettségek és megilletı jogosultságok vállalásáról; m) dönt az Egyesület együttmőködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredı kötelezettségek teljesítésérıl; n) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyőjtésrıl, tartós adományozóval történı megállapodásról; o) a taggyőlés döntéseit a Küldöttgyőlés elé terjeszti; p) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyőlés kizárólagos hatáskörébe.
3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos mőködését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az alapszabályban rögzített céloknak megfelelı felhasználásáról. Meghatározza a kitőzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról. Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetıségek igénybevételével, mint adományok győjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel. Az Elnökség tagjai, mint vezetı tisztségviselık az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltı személyektıl elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsıdlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Küldöttgyőlés, által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. 4.) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg. Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elısegítése céljából tanácsadó, véleményezı feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig mőködı), illetıleg ideiglenes (meghatározott ideig mőködı) három-öt tagból álló bizottságot hozhat létre. A létrehozott bizottságok vezetését elsısorban az Elnökség rendes vagy póttagja látja el, de felkérésre az Egyesület bármely tagja is elláthatja. Ez utóbbi esetben az Elnökség egy tagja a bizottság tagjává válik. Az Elnökség a bizottságba tagként meghívhatja az Egyesület bármely tagját vagy külsı szakértı személyt. Az Elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el vagy hat hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában. A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga szabja meg. 12
A bizottságok által végzett tevékenységrıl, javaslatokról és megállapításokról és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekrıl a bizottságok elnökei évenként összefoglaló jelentést készítenek az Elnökség számára, mely jelentés részét képezi az Elnökség éves beszámolójának. 5.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg és írásban az ülést megelızıen 5 munkanappal, névre szólóan értesíti az Elnökség tagjait és a Felügyelı Bizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket, a meghívónak az Egyesület székhelyén lévı, hirdetıtáblán történı kifüggesztéssel. Az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben az Alelnök jár el. 6.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van. Meghatározott ügyekben az Elnök zárt ülést is elrendelhet az elnökségi tagok többségi szavazata alapján, továbbá az Elnök akkor, ha a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti vagy magántitkot sértene. A határozatokat azonban ez esetben is nyilvánosságra kell hozni. 7.) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több, mint a fele részt vesz. Határozatait egyszerő szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minısített többséget ír elı. Az ülésen részt vevı elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani. Szavazategyenlıség esetén a mindenkori egyesületi elnök szavazata dönt . 8.) Az Elnökség ülésérıl hangfelvétel készül, melyrıl az ülést követı nyolc napon belül írásba foglalt jegyzıkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell: a) az ülés helyét, idıpontját és az azon részt vevık nevét; b) a napirendet; c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét; d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzık számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelıs személy megjelölését. Az Elnökség ülésérıl készült jegyzıkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli elıterjesztéseket. Az Elnökség ülésérıl készült jegyzıkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követıen a hangfelvételt meg kell semmisíteni. Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követıen 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel 13
egyidejőleg az érdekelt személlyel írásban is közli. Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenzı személye egyértelmően megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.
9.) Az elnökségi tagság megszőnik: a) a megbízatás idıtartamának lejártával; b) a tag elhalálozásával; c) a tag lemondásával; d) a tag visszahívásával; e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével; f) az Egyesület megszőnésével. Az Elnökség tagja tisztségérıl bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. A tag elhalálozása vagy lemondása esetén helyére a szavazati arány sorrendjében a legtöbb szavazattal megválasztott elnökségi póttag kerül és ezzel teljes jogú elnökségi taggá válik. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkezı, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Küldöttgyőlés, bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Küldöttgyőlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni.
3. KÉPVISELET, AZ ELNÖK, AZ ALELNÖK, AZ ELNÖKSÉG TAGJAI 1.) Az Egyesületet az Elnök képviseli, akadályoztatása esetén jogkörében az Alelnök jár el. Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek elıtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külsı harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja. 2.) Az egyesületi vagyonból történı kifizetésekhez, a bankszámláról történı rendelkezéshez és egyéb kötelezettség vállalásokhoz az Egyesület elnökének vagy Alelnökének és az Irodavezetınek együttes aláírása szükséges. 14
3.) Az Elnök feladata: a) elıkészíti és összehívja a Küldöttgyőlést; b) összehívja és vezeti az Elnökség ülését; c) dönt tag felvételérıl, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetésérıl, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetésérıl, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítésérıl; d) gondoskodik a Küldöttgyőlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról; e) irányítja és ellenırzi az Egyesület tevékenységét; f) az Egyesület székhelyén az Irodavezetı útján biztosítja az irat-betekintési jog gyakorlását; g) az Elnökség tevékenységérıl igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Küldöttgyőlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol; h) ellátja az Egyesület operatív ügyintézı szervezetének felügyeletét, kinevezi az Irodavezetıt, felette és az Egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat; i) a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott összeghatárig és módon önállóan, ezt meghaladóan az Irodavezetıvel vagy az Alelnökkel együttesen gyakorolja a kifizetések engedélyezésének jogát, a Felügyelı Bizottság költségvetési elıirányzatát kivéve; j) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni; k) ellátja mind azon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, küldöttgyőlési határozat vagy belsı szabályzat a társadalmi szervezet vezetıje számára elıír, erkölcsi és anyagi felelıséggel tartozik az egyesület gazdálkodásáért.
4.) Az Elnök az egyesületi tevékenységgel összefüggı operatív feladatok ellátására, koordinálására belsı ügyintézı szervezeti egységet - Iroda elnevezéssel - hoz létre, mőködtet, s annak egyszemélyi felelıs vezetıjét, Irodavezetı elnevezéssel kinevezi és felette a munkáltatói jogkört gyakorolja. 5.) Az Irodavezetı koordinálja az Egyesület operatív mőködtetésével összefüggı valamennyi feladatot. 6.) Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, akadályoztatása esetén helyettesítse az Elnököt, az Elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél mőködı tagozatok, kistérségi körzeti csoportok munkájának segítését. 7.) Az Elnökség tagjainak feladatai: 15
a) az Elnökség határozata alapján ellátják egy-egy állandó vagy ideiglenes bizottság vezetését vagy tagságát; b) ellátják az Egyesület Elnöke által átadott, rájuk ruházott feladatokat.
4. A FELÜGYELİ BIZOTTSÁG 1.) A Küldöttgyőlés az Elnökség javaslatára az Egyesület tevékenységének ellenırzésére öt évi idıre, titkos szavazással, három tagból és egy póttagból álló Felügyelı Bizottságot választ. 2.) A Felügyelı Bizottság a Küldöttgyőlésnek felelıs testület, amelynek feladata az alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodásának, továbbá mőködésének folyamatos ellenırzése. Ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják. A Felügyelı Bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külsı szakértı vagy szakértıi szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli. 3.) A Felügyelı Bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság szükség szerint , de évente legalább két alkalommal ülésezik .Az ülés idıpontjáról és napirendjérıl az elnök írásban az ülést megelızı öt munkanappal névre szólóan értesíti a bizottság tagjait , továbbá az egyéb „érdekelteket „ Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelı Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktıl, aki a kérelem kézhezvételétıl számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelı Bizottság ülésének harminc napon belüli idıpontra történı összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelı Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külsı szakértıt vagy szakértıi szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatására, képviseletnek azonban nincs helye. A Felügyelı Bizottság tagját e minıségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. 4.) A Felügyelı Bizottság határozatképes, ha ülésén legalább három tagja jelen van, határozatait egyszerő szavazattöbbséggel hozza. A Felügyelı Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelı Bizottság tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét az 16
elnökség évente elıre a költségvetés részeként határozza meg. 5.) A Felügyelı Bizottság tagja a Küldöttgyőlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, egy tagja a Küldöttgyőlésen köteles tanácskozási joggal részt venni. A Felügyelı Bizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Küldöttgyőlésének. Ennek során elızetesen véleményezi a költségvetési tervezetet és a közhasznúsági jelentést. Az Egyesület győlésein a Felügyelı Bizottság tagja a pártoló tag meghatalmazottjaként nem járhat el. 6.) A Felügyelı Bizottság köteles a Küldöttgyőlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az Egyesület mőködése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértı esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Küldöttgyőlés döntését teszi szükségessé; b) az Elnökség valamely tagjának felelısségét megalapozó tény merült fel.
7.) A Küldöttgyőlést a Felügyelı Bizottság indítványára - annak megtételétıl számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidı eredménytelen eltelte esetén a Küldöttgyőlés összehívására a Felügyelı Bizottság is jogosult. Ha a Felügyelı Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirıl kötött szerzıdés megszegését észleli, köteles haladéktalanul rendkívüli Küldöttgyőlést összehívni. 8.) A Felügyelı Bizottsági tagság megszőnik: a) a megbízatás idıtartamának lejártával; b) a tag elhalálozásával; c) a tag lemondásával; d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével; e) a tag visszahívásával; f) az Egyesület megszőnésével. A Felügyelı Bizottság tagja tisztségérıl bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályosul, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Felügyelı Bizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkezı, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a Küldöttközgyőlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. 17
Ha a Felügyelı Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott minimális létszám (3 fı) alá csökken vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke a Felügyelı Bizottság rendeltetésszerő mőködésének helyreállítása érdekében 60 napon belül köteles rendkívüli Küldöttgyőlést összehívni. Az alatt az idıszak alatt, amíg a Felügyelı Bizottság feladatát nem képes ellátni és vizsgálat lefolytatása indokolttá teszi a sürgıs beavatkozást, az Elnökség a vizsgálat lefolytatására felhatalmazhatja a MVGYOSZ Felügyelı Bizottságát.
5. JELÖLİ BIZOTTSÁG 1.) Az Egyesület Küldöttgyőlése nyílt szavazással a választást követı elsı ülésén az Elnökség elıterjesztése alapján öttagú Jelölı Bizottságot választ. A Jelölı Bizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselık választásáig áll fen, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig mőködik, majd ismételten Jelölı Bizottsággá alakul vissza és a választást követı elsı Küldöttgyőlésig, az új Jelölı Bizottság megválasztásáig marad fenn. 2.) Az Egyesületnél az Elnökség, a Küldött, a Szövetségi Küldött és az Elektor jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Küldöttgyőlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. 3.) A Jelölı Bizottság elnökbıl és 4 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg. 4.) A Jelölı Bizottság a választást megelızıen 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi. 5.) A Jelölı Bizottsági tagság megszőnik: a) a megbízatás idıtartamának lejártával; b) a tag elhalálozásával; c) a tag lemondásával; d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével; e) a tag visszahívásával; f) az Egyesület megszőnésével. A Jelölı Bizottság tagja tisztségérıl bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályosul, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. 18
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Jelölı Bizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkezı, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az Elnökség javaslata alapján a Küldöttgyőlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. Ha a Jelölı Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az Elnökség a Jelölı Bizottság rendeltetésszerő mőködésének helyreállítása érdekében a legközelebbi Küldöttgyőlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja.
6. KÜLDÖTTEK, SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK, ELEKTOROK 1.) Az Egyesület területén mőködı Kistérségi Körzeti Csoport taggyőlésén az adott Körzeti Csoport regisztrált tagjai sorából a Jelölı Bizottság jelölése, illetve a taggyőlésen részt vevı rendes tagok javaslata alapján, az Egyesület Küldöttgyőlésén való képviseletük ellátására, nyílt szavazással, 30 tagonként, egy Küldöttet választanak 5 évi idıre. Amennyiben a fennmaradó töredéktaglétszám a 16 fıt eléri vagy meghaladja, további 1 Küldött választható. A választás során rendes és pótküldötteket választanak, a sorrendet a választás során elért szavazatarány határozza meg. Amennyiben a választás során a taglétszámot figyelembe véve a lehetséges számú Küldöttet nem sikerült megválasztani, azt a következı Küldöttgyőlésen idıszaki küldöttválasztással pótolni lehet. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók. 2.) A Küldöttgyőlés a Jelölı Bizottság javaslata alapján a Küldöttek sorából nyílt szavazással az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseltetése vagy más társadalmi szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség vagy más társadalmi szervezet által meghatározott számú Szövetségi Küldöttet és Elektort választ. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók. 3.) Küldöttnek, Szövetségi Küldöttnek, Elektornak az Egyesület tagjai közül lehet jelölni, a Küldöttgyőlés levezetı elnöke és jegyzıkönyvvezetıje, a Felügyelı Bizottság, a Jelölı Bizottság tagja. A jelölt írásban vagy a Küldöttközgyőlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a Küldötti, Szövetségi Küldötti, az Elektori megbízatást vállalja-e. A megválasztott Szövetségi Küldött és az Elektor részére az Elnökség a képviseleti jogosultságát igazoló szövetségi küldötti, elektori kártyát állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye. 19
4.) A Küldötti, a Szövetségi Küldötti és az Elektori megbízatás megszőnik: a) a megbízatás idıtartamának lejártával; b) elhalálozással; c) lemondással; d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével; e) visszahívással; f) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség vagy a társadalmi szervezet megszőnésével. A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályosul, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a megválasztott személytıl igazolt módon átvette. A Küldött elhalálozása vagy lemondása esetén helyére a megválasztott pótküldött kerül és ezzel teljes jogú Küldötté válik. A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkezı, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. Visszahívásra a Küldött esetében a Küldöttgyőlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. A Küldötti, Szövetségi Küldötti vagy Elektori mandátum fenti okokból bekövetkezett megüresedése esetén a Küldöttgyőlés a legközelebbi ülésén köteles azt a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint, a még a megbízatásra, fennmaradó idıtartamra pótolni.
7. TAGOZATOK, KISTÉRSÉGI KÖRZETI CSOPORTOK, területfelelıs. 1.) Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklıdési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között mőködı Tagozatot hozhatnak létre. A Tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyőlésén megalakulását kimondja és azt az Egyesület Elnöksége elismerje. Vezetıjét és vezetıségének tagjait saját taggyőlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy-egy képviselıje a Küldöttgyőlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Tagozatok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel. 2.) A Tagozatok társaság, szakosztály, szakcsoport, klub formájában és elnevezéssel mőködhetnek, és tevékenységi körükben mőködı hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével. 20
3.) Az Egyesület mőködési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség Kistérségi Körzeti Csoport létrejöttét és mőködését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható Kistérségi Körzeti Csoport, ahol 30 vagy ennél több tag él és legalább 10 tag a Kistérségi Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetıjét és vezetıségének tagjait saját taggyőlésükön megválasztják. A Kistérségi Körzeti Csoportok egy-egy képviselıje az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Kistérségi Körzeti Csoport képviselıje az Elnökségnek rendszeresen beszámol a Kistérségi Körzeti Csoport mőködésérıl. 4.) A Kistérségi Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén mőködı állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával. 5.) A Tagozatok, Kistérségi Körzeti Csoportok mőködésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg - szükség szerint azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják. 6.) A Tagozatok és Kistérségi Körzeti Csoportok vezetıinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott mőködési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, Kistérségi Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat, Kistérségi Körzeti Csoport elkülönített bankszámlájáról történı kifizetések engedélyezésére. Az Elnökség a Tagozat, vagy a Kistérségi Körzeti Csoport képviselıje részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit - megállapodás alapján - a költségvetés terhére megtéríti. 7.) A Tagozat, a Kistérségi Körzeti Csoport megszőnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet vagy tagjainak száma egy éven túl is 5 fı alá csökken. Az Elnökség a Tagozat, Kistérségi Körzeti Csoport megszőnését a feltételek bekövetkezését követı ülésén határozattal állapítja meg. 8.) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) pontban foglalt feltételek hiánya miatt Kistérségi Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerő, az Elnökség Területfelelıst bízhat meg az ott élı tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelıs a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelıs részére a megbízatás fennállása igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelısnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti. 21
V. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 1.) Az Egyesület Elnöksége határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy, akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármilyen elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelı cél szerinti juttatás.
2.) Nem lehet a Felügyelı Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki a) az Egyesület Elnöke vagy az Elnökség tagja; b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelı cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
3.) Az Egyesület vezetı tisztségviselıje és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) ugyanannál a szervezetnél a Felügyelı Bizottság, Jelölı Bizottság és az Elnökség tagjává egyidejőleg nem választható meg. 4.) Az Egyesület elnöki tisztségére olyan egyesületi tag jelölhetı, illetve választható meg, aki lehetıség szerint a feladat ellátására rátermett. Az elnöki tisztségre ugyanazon személy csak két, egymást követı ciklusra jelölhetı és választható meg egyszerő szavazattöbbséggel; ezt követıen az újraválasztáshoz minısített (2/3-os) szavazattöbbség szükséges. Az Elnökség tagjává elsısorban olyan tag jelölhetı és választható egyszerő szavazattöbbséggel, aki rátermett a feladat ellátására. 5.) A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú 22
szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 6.) Az Egyesület Elnöke, illetıleg az Elnökség tagjai kötelesek bejelenteni a Küldöttközgyőlésnek vagy a Jelölı Bizottságnak, ha más társadalmi vagy közhasznú szervezetnél vezetı tisztséget látnak el vagy vezetı tisztségre megválasztották.
VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA, NYILVÁNOSSÁG 1.) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján az egyesület elnöksége által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. 2.) Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettség-vállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel. A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidıre megfizetni. 3.) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból, természetes és nem természetes személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból, az államháztartás alrendszereitıl kapott normatív támogatásból, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%áról történı rendelkezés alapján kapott összegbıl, pályázati úton nyert juttatásból, egyéb, a közhasznú céljára, vagy mőködési költségei fedezésére kapott támogatásból, az Egyesület eszközeinek befektetésébıl származó hozamból, a vállalkozási tevékenységbıl eredı nyereségbıl képzıdik. 4.) Az Egyesület évente képzıdı vagyona az egyesületi célkitőzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület mőködésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel. 5.) Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. 6.) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület mőködése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, elıre meghatározott vagyoni elıny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.
23
7.) Az Egyesület az alapszabályban meghatározott célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat. A gazdasági tevékenységbıl származó bevételeit csak az egyesületi célokra, feladatokra és azok mőködtetésére fordíthatja, a nyereséget az Egyesület tagjai között felosztani nem lehet. 8.) Az Egyesületnek az alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységébıl, illetve vállalkozási tevékenységébıl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 9.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetı mértékő hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitıl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetıleg hitel törlesztésére nem használhatja fel. 10.) Az Egyesület mőködésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban meghatározott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyhez főzıdı jogainak megsértését. 11.) Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, országos sajtótermék útján is nyilvánosságra hozza. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú Egyesület vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót.
12.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetık (iratbetekintés joga), a közhasznú jelentésrıl - a másolási költség megfizetését követıen - bárki részére másolat adható. Az Elnök a közhasznú jelentést a MVGYOSZ Elnökségének térítésmentesen megküldi. 24
13.) Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet mőködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésrıl, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni vagy átadni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérıvel történt megállapodás szerinti határidıben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által elıírt határidıben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésrıl külön nyilvántartást vezetni, melybıl megállapítható a kérelmezı neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
VII. AZ ADOMÁNYGYŐJTÉS SZABÁLYAI 1.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elısegítése érdekében akár az Egyesület tagja, akár kívülálló harmadik személy számára az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt győjteni. A megbízólevelet az Egyesület Elnöke és az Elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzıjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekrıl az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni. 2.) Az Egyesület nevében vagy javára történı adománygyőjtés nem járhat az adományozók, illetıleg más személyek zaklatásával, a személyhez főzıdı jogok és az emberi méltóság sérelmével. 3.) Az adománygyőjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyőjtı az adományokat és a nyilvántartást rendszeres idıközönként elszámolás mellett átadja az Egyesület belsı szervezeti egységét vezetı Irodavezetınek. 4.) Az Egyesület jogosult fix- vagy mozgóperselyes adománygyőjtésre is. Az Elnökség a persely kihelyezésérıl, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzıkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, a kihelyezés helyszínét és idıpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévı pénzadomány forintértékét. A jegyzıkönyvet az Elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végzı munkatárs hitelesíti. A perselyben lévı pénzadományt, a felnyitást követıen az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban, fel kell tüntetni a "perselyadomány" jelzést, a csekkmásolatot a jegyzıkönyvhöz kell főzni. 25
5.) Az Egyesület tartós adományozási szerzıdést köthet magánszemély támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvı összegben, illetve nem magánszemély támogató az adózás elıtti eredménye terhére 5 %-a vagy azt meghaladó mértékben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapírt térítés nélkül átad.
VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŐNÉSE 1.) Az Egyesület megszőnik, ha a) a feloszlását vagy más egyesülettel történı egyesülését a Küldöttgyőlés kétharmados arányú szavazattöbbséggel kimondja; b) a Bíróság feloszlatja; c) ha tagjainak száma egy éven át 10 fı alá csökken és a Bíróság a megszőntét megállapítja.
2.) Az Egyesület megszőnése esetén - a jogszerő követelések kielégítése után vagyonáról a Küldöttgyőlés rendelkezik. Jogutód nélküli megszőnés esetén a megmaradt vagyont az Egyesület célkitőzéseihez hasonló célra kell fordítani.
IX. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.) Az Egyesület a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szervezeti átalakulása révén jött létre, ezért az MVGYOSZ Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Szervezete a) nyilvántartott tagjai külön intézkedés nélkül a megalakult Egyesület regisztrált rendes tagjaivá válnak; b) a nyilvántartott tagok részére kibocsátott tagsági igazolvány az érvényességi idı lejáratáig vagy a tagkönyv cseréjéig a tagsági jogviszonyt igazolja; c) a tagok által befizetett éves tagdíj idıarányos része a megalakult Egyesület tagdíjbevételét képezi, erre az idıre az Egyesület tagdíjat nem szed; d) a megválasztott megyei küldöttek és országos küldöttek mandátuma az esedékes Küldötti, Szövetségi Küldötti választásig áll fenn, a megyei küldött és az országos küldött a jelen alapszabályban szabályozott Küldöttnek, Szövetségi Küldöttnek tekintendı; 26
e) a már mőködı klubok, szakosztályok, szakcsoportok, társaságok, valamint körzeti csoportok a megalakult Egyesület Tagozatának, Kistérségi Körzeti Csoportjának minısülnek és jogaikra, kötelezettségeikre a jelen alapszabály rendelkezései vonatkoznak; f) az MVGYOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezet által használt, birtokolt ingó- és ingatlanvagyon, beleértve a jogokat és követeléseket a MVGYOSZ térítésmentesen a megalakult Egyesület tulajdonába, használatába és birtokába adja, mint alapító vagyont.
2.) Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre s nyeri el jogi személyiségét. 3.) A jelen okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) és a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény (Ksztv.), valamint a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.)rendelkezései, illetve a késıbb meghozandó küldöttgyőlési határozatok az irányadók. 4.) Jelen alapszabályt a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete 2010. május 6. napján tartott Küldöttgyőlése, mint legfıbb megyei testületi szerv fogadta el.
Nagy Tünde Elnök
Ph
27
Szanics Miklós Szabolcs Alelnök
