Egyesület Alapszabálya A Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. 1.1 .Az Egyesület neve: Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület 1.2 Az Egyesület rövidített neve: Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület 1.3 Az Egyesület székhelye: 5463 Nagyrév, Holt-Tisza part 879. 1.4 Az Egyesület működési területe: működése kiterjed az ország egész területére. 1.5 Az Egyesület jogállása: önálló jogi személyiségű, közhasznú társadalmi szervezet. 1.6 Alapításának éve: 2002. AZ EGYESÜLET CÉLJA 2. 2.1. Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy. 2.2.1. Az Egyesület az alábbi célok szerinti közhasznú tevékenységeket végzi és támogatja a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja szerint: 3. tudományos tevékenység, kutatás; 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 9. környezetvédelem; 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése -ideértve a munkaerő-kölcsönzést is- és a kapcsolódó szolgáltatások; 19. euroatlanti integráció elősegítése; 2.2.2.
Az Egyesület céljai: a) segítse az ország Európai Unióhoz történő felzárkózását, integrálja és információval lássa el a civil és a gazdasági szféra szereplőit, folyamatosan figyelemmel kísérje Magyarország és az Európai Unió pályázatait, ezekről tájékoztatást, tanácsadást és szakmai támogatást nyújtson;
b) a területfejlesztés, mint kiemelt fontosságú társadalmi tevékenység szereplői közötti információáramlás elősegítése, illetve hatékonyabbá tétele; c) a különféle térségi szinteken megvalósuló területi tervezési dokumentumok szakmai szempontok szerinti egységesítésének elősegítése az egész országra vonatkozóan; d) az empirikus, kvantitatív alapokon nyugvó területi elemzési kultúra népszerűsítése és az ide tartozó elemzési módszerek használatának elősegítése a gyakorlati területfejlesztés szereplői, illetve a területi elemzésekkel foglalkozó kutatóintézetek, intézmények, gazdasági társaságok munkatársai körében; e) az ország eddig mind társadalmi, mind természeti szempontok szerint feltáratlannak ítélhető, illetve kevéssé ismert, de turisztikai értékkel rendelkező területeinek felkutatása; f) a falusi turizmus, az ökoturizmus, a lovas turizmus és a gyógyturizmus népszerűsítése hazánkban és határainkon kívül, különös tekintettel az ifjúság körében; g) vidékfejlesztés, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése, korunk kihívásaihoz alkalmazkodó vidéki jövedelemszerző tevékenységek támogatása ismeretterjesztéssel, képzésekkel, helyi termékek fejlesztésével; h) a területfejlesztés és az idegenforgalom terültén tudományos tevékenységet folytató felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak támogatása; i) olyan típusú humánerőforrás fejlesztés, melynek keretében olyan tovább- és átképző tréningek valósulhatnak meg, melyek államilag nem finanszírozottak, és/vagy kívül esnek az iskolarendszer határain, kiemelt figyelmmel a pályázatok sikeres megírásához szükséges tudás átadására, oktatásra, képzésre; j) a munkaerőpiaci-integráció, és helyi, regionális valamint országos szintű foglalkoztatottság-növelés segítése képzéssel, oktatással, tájékoztatással különös tekintettel a vidéki hátrányos helyzetben lévő emberek körében; k) megkülönböztetett figyelmet fordítson a környezetvédelmi alapokra helyezett ipar és mezőgazdaság kialakulására, a megújuló energiaforrások népszerűsítésére; l) természeti és épített környezetünk védelme; m) innováció népszerűsítése, a kutatás-fejlesztés gazdasági hasznosságának tudatosítása különösen a fiatalok körében; n) különféle szakmai ágazatokban megvalósuló kutatás-fejlesztési dokumentumok elkészítésében való szakmai segítségnyújtás, valamint innovatív ötletek megvalósításában való részvétel kutatási tevékenységgel és tervezésimegvalósíthatósági dokumentumok elkészítésével.
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE 3. 3.1. Az Egyesület rendes tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. 3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 3.3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat személyesen vagy képviselőjük útján is gyakorolhatják (kivéve, ha a jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehtő meg). A jogi személy tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. 4. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással. 5. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. 6. A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel (a tagaság kétharmadának igenlő szavazata) meghozott határozattal kizárhatja az Egyesület tagjai közül: – azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. – azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. 7. Az Egyesületből kizárt tag a kizárás ellen az Egyesület székhelye szerinti Bíróságnál 30 napon belül jogorvoslattal élhet.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 8. Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen vagy képviselőjük útján is gyakorolhatja (kivéve, ha a jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehtő meg). Az Egyesület kiskorú tagjai életkoruknak megfelelő tisztségre választhatók, vagyis nem választhatók teljes cselekvőképességet igénylő tisztségre (képviseleti joggal járó tisztségre). Válsztási joguk nem korlátozott. Az Egyesületből kizárt tag a közgyűlési határozat ellen az Egyesület székhelye szerinti Bíróságnál 30 napon belül jogorvoslattal élhet. 9. Az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá részt vehet az egyesületi célok megvalósításában, valamint a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtásában. 9.1. Tagjain kívül más is részesülhet az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból (1997. évi CLVI. törvény 1. fejezet, 4.§. (1). a.). AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK 10. 10.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. A közgyűlés a rendes tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 14 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a rendes tagok egyharmada azt - a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. Az Egyesülési jogról szóló 1989.évi II. tv. 11. § (2) bek.-ben foglaltak szerint a közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli. A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagság több, mint a fele (50%+1) jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni új meghívóval, melyben szerepelnie kell annak a tájékoztatásnak, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek minősül.
10.2. A közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni, majd ha ezután is fennáll a szavazategyenlőség, akkor a határozatról a következő közgyűlésen kell újra szavazni. A közgyűlésen csak rendes tag szavazhat. Minden rendes tagnak, minden kérdésben szavazati joga van. A szavazati jog át nem ruházható. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg, minden egyéb esetben a szavazás nyílt. 10.3 Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása, a programbeszámolók és tervek, gazdasági beszámolók elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a rendes tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges, minden egyéb döntés esetében a megjelent rendes tagok több,mint 50%-ának (egyszerű többség) igenlő szavazata szükséges. 10.4. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet kötelező éves beszámolóját a Közgyűlés hagyja jóvá. Elfogadásához a rendes tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. 10.5. Az Egyesület bármely rendes tagja javasolhat a közgyűlésre napirendi pontot. Ezt a közgyűlés összehívása előtt legalább 7 nappal be kell nyújtani a vezetőség felé. A javasolt napirendi pontot előzetesen bárki megtekintheti, lehetőség szerint a teljes tagság előtt nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlésen minden napirendi pontot meg kell tárgyalni, arról döntést kell hozni. Bármely javaslatot elhalasztani csak a beterjesztő beleegyezésével lehet. 10.6. A közgyűlés állandó naprendi pontjai: -
Az Egyesület gazdasági helyzetéről, az előző közgyűlés óta bekövetkezett kiadásokról és bevételekről szóló tájékoztató, a programok beszámolói az előző közgyűlés óta végrehajtott tevékenységekről, programtervek a következő közgyűlésig. AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE ÉS TISZTSÉGVISELŐI 11.
11.1. Az Elnökség Az Egyesület képviseletét a 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az Egyesület közgyűlés által megválasztott elnöke, elnökhelyettese és titkára. Az Egyesület képviseletére az Elnökség, azaz az Egyesület elnöke, az elnökhelyettese és a titkára önállóan jogosultak. Az Egyesület számlája felett együttesen rendelkezni jogosult személyek az Egyesület elnöke és az Egyesület titkára.
A közgyűlés az Elnökség tagjait, a tisztségviselőket (képviselőket) 2 évre választja. A közgyűlés által 2 évre megválasztott képviselők neve: Németh Nándor (elnök), Kajati György (elnökhelyettes), Sej Gábor Leó (titkár). Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni. Az Elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Az Enökség szükség szerint - de legalább évente kétszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülései mindenki számára nyilvánosak. Az elnökségi ülés azon résztvevői, akik az elnökségnek nem tagjai, csak tanácskozási joggal vehenek részt azon (nem szavazhatnak, de véleményüket elmondhatják). Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendjéről leírást kapnak. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni, majd ha ezután is fennáll a szavazategyenlőség, akkor a döntés a közgyűlés hatáskörébe kerül. 11.2. Az Elnök jogai és kötelességei: – önállóan jogosult ez Egyesület képviseletére, – a közgyűlést bármikor összehívhatja, – a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja, – a kiadások számláit ellenőrzi, – megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez, – harmadik személyekkel való szerződések megkötése, – a tagság érszrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie, – a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell, – az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése. 11.3. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei: – önállóan jogosult ez Egyesület képviseletére (az elnök akadályoztatásától függetlenül), – az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,
– az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges. 11.4. A titkár (vagy külön választott pénztáros) jogai és kötelességei: – önállóan jogosult ez Egyesület képviseletére (az elnök vagy elnökhelyettes akadályoztatásától függetlenül), – az Egyesület pénzállományának kezelése, – a számlák kezelése és nyilvántartása, – a pénztárkönyv vezetése, – mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, – a számlák hitelességének ellenőrzése.
AZ EGYESÜLET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE 12. 12.1. A vezető szerv (elnökség, közgyülés) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 12.2. Nem lehet a közhasznú szervezet könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 12.3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. AZ EGYESÜLET DÖNTÉSEINEK NYILVÁNOSSÁGA 13. Az Egyesület titkára köteles mind a közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. Az Egyesület az Elnökség által meghatározott helyi lapon illetve az Egyesület weboldalán keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működési módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi be-számolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 14. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. Az Elnökség jogosult akár a rendes tagok közül, akár kivülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA 15. 15.1. A tagok éves tagdíjának mértéke: 2.400 Ft, amit minden év december 31-ig kötelesek a titkárnak befizetni.
15.2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, a külső támogatók által juttatott összegekből, illetőleg a gazdaságivállalkozási tevékenységek bevételeiből gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban - fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. 15.3. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. 15.4. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. 15.5. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradványösszegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. 15.6. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; (1997. évi CLVI. törvény 1. fejezet, 4.§. (1). b.) 15.7. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; (1997.évi CLVI. törvény 1. fejezet, 4.§.(1). c.) VEGYES RENDELKEZÉSEK 16. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 17. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.
18. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók. Ezt az alapszabályt az Egyesület 2009. december 21. napján összehívott 2009/IV. Közgyűlésen, a 2009./IV.1. (12.21.) sz. közgyűlési határozattal fogadta el. Kelt.: Eger, 2009. december 21.
